Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-21 / 219. szám
ma szeptember m MlPi 5 llist váll Bid ipiái liiüüiiistáfá a tagság Öá'iilmeh a vasasi bányászok rns üzemi pártszervezetnek Amitor hazafelé mentek nz alakuló taggyűlésről, megkönnyebbülést éreztek valamennyien. Olyan érzés volt óz, mint amikor valaki hosszú úton nagy kincset; visz és végre bizton ságba helyezheti. Ilyen feloldódott örömmel (köszöntötték a vasasi bá* nyá'-zok az üzemi pártszervezet megalakulását. „Régen kellett volna már, sokai várunk (öle elsősorban a termelésben..." így beszélgettek róla, míg mentek a széles völgyön át, a cigaretták kék csíkját, könnyű szalagját húzva magúit mögött Néha-néha hosszút hallgattak, s a gon dblat befutotta az előttük álló utat, az előttük álló feladatokat. Wawra János így beszélt róla:----Nagy bizalmunk van benne. Most jo bban tudjuk majd a termelést biztosítani, több embert fehet beállítani, aki felelős lesz a termelésért. És oktatni fogjuk az eívtánsakat, mind inkább kommunisták lesznek a párttagokból és a kommunisták? A kommunisták lelkiismeretesek munkájuk ban élen járnak, példát mutalnak. így javul majd míj a termelés, anélkül, hogy csodaszerre várnának. Öntudatosabbak lesznek, becsületesebbek és jgazabbak a munkájukhoz. Ehhez segít és vezeti el őket a Párt, a pártszervezet. Kocognak a csillekerekek, he: szú szerelvény gurul végig a síneken, a szellőztető nagyszájú csöve fújja magából a levegőt, fénypászta hull ki 1 vájat egyik részénél. Duzsi I-tván dolgozik itt, munkatársával. Efövájás, de már szépen ad szenet i-s. — Megvan ám már az előirányzat — emelkedik, fel jó nagyot fújva Duzsi efvtárs. Tizenöt méter volt az egész havi előirányzati. Már kész is A többi aztán százon felüt viszi a normát. Büszkén szalad végig Duzsi elvtárs szeme a vágat falán, biztos ácsolásán. Tegnapról kezdünk beszélni, közelebbbröl a pártszervezet megalakulásáról. Örül neki. Nemcsak úgy, bogy mondji. Benne él mélyen ez az öröm. Komolyak a szavai: — Azért is jó, mert most meglátjuk, hogy a vidékiek milyen párt életet élnek. Eddig lefizették a tagdíjaikat, aztán készen érezték ma gu.-.at, minden Párthoz való kötele? ségben. így azután az sem volt c-oda, hogy nem éreztek semmi lelkiismeret- htrdalást, amikor műszak helyett otthon kapáltak, arattak. — Bíznak-e, — kérdem meg tőle -— az új vezető-égben; valóban a legjobbakat választották? — Azokat. De még nekik is segítenünk kell. Ha mi nem támogatjuk őket nem végezhetnek jó munkát. Mi vagyunk az erő és ők irányítanak, hogy jó helyre kerüljön ez az erő. Benkő Bélával már kint találkozunk, műszak után. Szívesen beszél a pártszervezetről. Arról, hogy a fer- me!é-en meg kell é* meg fog látszani az új kincsük serkentő ereje. S még valamiről: — Itt fogjuk megtanulni, hogy még éberebbek legyünk és még hamarabb és könnyebben bánjunk ef az olyan árufó, szemét bitangokkal, mint Rajk és bandája Megtanuljuk még jobban, még iga zabban szerelmi a Pártot és gyűlölni ezerszeresen azokat,, akik Pállunk életére: a mi életünkre törnek. D&E<g&sói€ írják: Eiaiúifsd bfutliődjenek a bitangok Most világosodott ki a tárgyalás folyamán elöltem, hogy mi is volt Rajknak és bandájának a célja, hogy mi lett volna a sorsunk nekünk dolgozóknak. Köszönet és hála illeti meg a munkásosztály vezetőit., élükön Rákosi elvtárssal, hogy ezektől a gazemberektől megszabadítottak bennünket. Válaszul mi, dolgozók ígérjük, hogy a Népköztársaságunkat megvédj ük, ha kell fegyverrel is és soha nem engedjük, hogy . .ilyen bitangok valaha is uralomra jussanak. A többi dolgozó társaim , és . jó magam nevében követeljük, hogy ezek az országfelforgató, gyilkos bitangok halállal bűnhődjenek. Zapádt Lajos kokszgyári munkás A f*zovjcíniiió rczclésével racgyédjak a békét Fss <5 ml w&lcggnals Rcgfcéh érnlámáza LELKES CS4TLAKOZÁSOK az őszi mezőgazdasági versenyhez Vasárnap hangzottak el Baranyában az első versenykihívások az őszi mezőgazdasági munkák versenyben való elvégzésére. A lelke«? gyűléseken, melyeken a kihívások elhangzottak, a dolgozó parasztok mindenütt hangsúlyozták, hogy tz egyúttal válasz Rajkók alja* kísérletére is. A kihívások elhangzottak. Ujpetre kihívta a megye összes községét, a •lippói termelőcsoport az összes többi baranyai termelőcsoportokat, a gépállomásokat Németbóly, az állami gazdaságokat Bár, a földműves- szövetkezeteket Mágnes. Három nap telt cl azóta .és máris mindenfelé a megyében megmozdult a dolgozó parasztság, hogy csatlakozzék a versenyhez a többtermelésért, a szocializmus építéséért, a dolgozók életszínvonalának felemeléséért. Ez a mi válaszunk, kiáltják ugyanakkor oda azoknak, akik ismét szolgaságba, nyomorba akarták kényszeríteni a dolgozó parasztokat. A községek közötti versenyhez elsőnek Ncmetbóly dolgozó parasztsága csatlakozott. Ä németbólyi dolgozó parasztok vállalják, hogy minden búza, rozs, árpa vetőmagot szelektálnak, a csávó zást 100 százalékban elvégzik, a smmsmimamsBaeBBBiBmBXBa 5 DBÄHUt vetőszántást és a vetést a kitűzött határidőn belül hajtják végre. Ugyancsak vállalják a németbólyiak, hogy nemesített vetőmag, műtrágya ős Az egyénileg gazdálkodó dolgozó növényvédöszerek fokozott használatával emelik termésátlagukat és hogy a községben egyetlen talpalatnyi föld nem marad megmüveletleniil.-Ugyancsak csatlakozott a községek közötti versenyhez Mekénves község dolgozó parasztsága is. A mekényéiek csatlakozásukban kötelezik magukat, hogy az ősziek alá háromszor szántanak. A megyei versenyhez való csatlakozással egyidejűleg a mekénycsiek elindítják a versenyek népszerű formáját, a párosversenyt is, midőn párosversenyre hívják ki Bár község dolgozó parasztságát. parasztok mellett természetesen a termelőszövetkezetek sem maradnak ki a versenyhez való csatlakozásból, sőt ebben is az élen járnak. A termelőszövetkezeti csoportok közül elsőnek a rrekénycsl *0.1 ALKOTMÁNY” termeiőcsoport jelentkezett A csoport bejelentette csatlakozását a lippói csoport, által megindított versenyhez ós ugyanakkor párosversenyre hívta ki a mágpesi „Uj barázda“ termelöcsóportot. Hasonlóképpen bejelentette csatlakozását a termelöcsoportok. közti versenyhez a villányi termelőcsoport is. Három nap telt el a versenykihívások elhangzása óta. Ez a három nap azonban elegendő volt, hogy máris egymásután jelentkezzenek dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek versenyre. Baranya dolgozó parasztsága válaszol. A Baranya vármegyei Földhivatal dolgozói üzemi gyűlést tartottak és Rákos! elviárshoz küldött táviratban követelték, hogy hallattal büntessék meg az 'árulókat. Őszinte hálánkat és szerelőiünket fejezzük ki a Párt és nagy vezére Rákosi elvtá-s iránt abból az alkalomból, hogy Rajk és bandáját, ezt az imperialista, Tito.zsoldos kémbandát leleplezte és megmentette a magyar dolgozó népet egy újabb háború borzalmaitól. Mi, a Földhivatal dolgozói ígérjük, hogy a béketábor oldatán — amelyet a nagy Szovjetunió vezet továbbra is szilárdan állunk és békénket ha kell életünk árán is megfogjuk védelmezni. A hazaáruló kém. banda leleplezése alkalmából fgérjük, hogy még jobban megszilárdítjuk a munkafegyelmet és az egyéni verseny fokozásával dolgozunk a magyar nép boldogabb jövőjéért, a békéért, a szó. cializmusért. A földhivatali dolgozók nevében: Abelovszki József és Okály Gergely Pnsziííaljffmask a férgek A pécsújhegyi dolgozók egtpőnte- tűen azt követelik, hogy pusztuljon az a gyilkos kémbanda, amely megakarta semmisíteni békés építő munkánkat. A pécsújhegyi dolgozók megmutatták a náciknak is, hogy a magyar nép boldogulásáért harcolnak, amikor a felszabadulás előtt őrt álltak a gyár épségéért. Ezért a fasiszta bitangok bombát dobtak a dolgozók közé és Hufnägel és Roszprim munkások életüket vesztették. Most újra őrt állunk és azt üzenjük Rajk összeesküvő bandájának, hogy minden dolgozó szilárdan soralrozik a Magyar Dolgozók Pártja és a proletár nemzetköziség zászlaja alá, amiért minden dolgozó, ha kell, életét is feláldozza. Szítás János pécsújhegyi dolgozó Szabályozták a felek fogadását a városházán Egy régeMn mrnVszteri rendelet szabályozta a városi hivatalok munka-, valamint a felek fogadási idejét. Azon- ban a pécsiek ezt a rendelkezést nem tartották be. A belügyminisztériusn újabb felhívására a város vezetősége elrendelte, hogy csütörtök reggeltől kezdve a munkaidő fél nyolctól délután három óráig tart. Egyben szabályozták a felek fogadási idejét is. Eddig a tisztviselők az egész munkaidő alatt a felek rendelkezésére álltak. Ez maga után vonta azt? hogy a felek egésznapos jövés-menése akadályozta o tisztviselők munkáját. Az új rendcíke- zés most lehetőséget nyújt arra, hogy a nyugalmat kívánó munkát is el lehessen végezni a felok zavarása nélkül Ezért szerda kivételéve', feleket csak egy óráig szabad fogadni. X szerdai nap egészen a felek rendelkezéaér« áll. A mccsekszabolcsi kerület az élen Ä MESZHART mecse-kszabolcsi kerülete elérte a termelés százszázalékát a havi előirányzat átlagában. Hétfőn este kigyulladt a vörös csillag Szent István és Ferenc aknákon, hogy hirdesse a mecsek- szabolcsi bányászok hősies, öntudatos munkájának dicsőségéi Az aknák dolgozóit a MESZHART igazgatóság szép eredményük elérése alkalmából határozatban köszöntötte és köszönetét mondott a dolgozók kiváló munkájáért. Nagy a sikere a pícsúihegyi szó íjét bányász kiállításnak APOLLO 2l-éig Zenés bohózat Gyerünk Gyurka Főszerepben: George Formby. t Előadások: 5, 7, 9 órakor. 21-éio Shakespeare világhírű iragédiája. HAMLET i 2 ás félórás műsor. Előadások ; kezdete 6 és fél 0 órakor r\?7 ' * 2j-aig a a i Szerdától péntekig, szeptember 21—22—23-án. Az önfeláldqzás, hősiesség filmje. Veszélyes vizeken ■Szereplők: Kr.docsnikov, Kalinklna, ós Romanov, Előadások 6 és 8 órakor. ÍÍÍB553nECTCT^ A pécsújhqgvi kultúrházban a Magyar—Szovjet Társaság és a Szakszervezet rendezésében megnyílt képkiállí- lást, amely a szovjet bányászok éleiéi és munkáját mulatja be, vasárnap már csoportosan látogatták a bányász, dolgozók. A Donyec-medencében dolgozó szovjet bányász magasabbszínvo- bí boldog élete és a bányamunkában alkalmazott, nálunk ismeretlen gépek, a bányamunka magas technikája egyaránt nagy érdeklődést keltettek. A munkások nemcsak érdeklődéssel, ha. nem lelkesen és nagy megelégedéssel nézlék végig a kiállítás képeit és közben megelégedéssel állapították meg, hogy a mi országunk is a fejlődésnek abban az irányában halad, amelyet a Szovjetunió mulat és a mi munkásaink szocialista versenyei nálunk is meghozzák majd azokat az eredmé- nvekt, n magasszlnvonalú életet és gépesített munkát, amelyet a szocialista Szovjetunió már megvalósított. Hála töltötte cl a látogatás résztvevőit azért, hogy Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs megakadályozta Rajk orvgyilkos kémbandáját abban, iiogy dolgozóink elől ezt a boldog jövőt elzárják. A kiállítás megtekintése után a dolgozók elhatározták: ezentúl meg jobban igyekeznek, hogy a szovjet dolgozók nyomdokain haladjanak és Pártunk vezetésével mielőbb megvalósíthassák nálunk is a szocializmust. AZ ÁRULÓ SZÁLAI ANDRÁS ÚTJA a pécsi sztráj letöréstől a tömeggyilkosságig és hazaárulásig „Beszervezett Réti detektívfelügyelő, a. pécsi rendőrség politikai csoportjának vezetője’’ — vallotta Szálai András, a Rajk-féle kémbanda egyik vezetője a népbíróság előtt. Csak a munkásmozgalom régi harcosai emlékeznek már arra a ■.Ländler Ervin nevű fiatal diákra, ■oki az 1930-as évek elején jött Pécsre. Már első útja álnok és áruló volt. A munkásokhoz fordult segítségért, azokhoz, akiknek megvetésére és gyűlöletére tanították már gyermekkorában. Értelmes és ügyes embernek mutatkozott és képmutatásával bizalmat is tudott gerjeszteni, ezért a munkások bevették maguk közé. A Zrínyi-ulca 13-ban nem gyanakodtak reá A Zrínyi-utca 13. volt a' pécsi munkásmozgalom fellegvára. Itt jöttek össze megbeszélésre, itt készítették elő a sztrájkokat és itt tartották a forradalmi szemináriumokat. Ländler mindig ott volt és a megbeszélés másnapján Réti pontosan tudott mindent, amiről a megbeszélésen szó volt. A vezetőség megpróbált védekezni az árulás ellen. Mind szűkebb és szűkebb körre vonta össze a titkos megbeszéléseket, hogy megtudja: ki az áruló. Landlerre (mai nevén Szaluira) azonban nem gyanakod tok, a legszűkebb körön is belül maradt. Es Réti a megbeszélés másnapján újra tudott mindenről. A szakszervezet forradalmi csoportja juttatta be Szálait a Sopiana gépgyárba is, ahol akkor a munkás- mozgalom legaktívabb harcosai dolgoztak. A tőkés rosszul fizetett itt is,, mint mindenütt. A munkások néhány filléres bér javításért akartak sztrájkbalépni. De a sztrájk nem sikerült, mert Réti pontosan tudott a munkások minden lépéséről. A munkások keresték az árulót. Akkor Szalai — hogy a gyanút elterelje magáról — krétával felírta a gyár falára: „Kéjjél a spicli". Keffel Jakab elvtárs a szakszervezet forradalmi csoportjának hű tagja volt. Ez a féreg, akit a munkások bizalmukba fogadtak, nem szégyellő a munkásmozgalom becsületes tagját meggyanúsítani, csakhogy tovább űzhesse aljas játékait. A pécsi dogozók csak most tudták meg, hogy ki volt a besúgó. — Csak most tudtam meg — mondja mély felháborodással Keffel elvtárs, aki ma is a Sopiana művezetője — hogy milyen aljas árulót akartam én akkor becsületes munkára nevelni. A gazember már akkor két könyökkel törtetett és félrerúgott mindenkit, alá az útjába került, de mi elhitettük magunkkal, hogy, ,ez „a fiatalság élelmessége”. Pedig nem az volt, hanem a leggyalázatosabb áruló törte tése. Mindig „fölfelé” akart jutni, olyan munkakörbe, uhol nem kell dolgozni, hanem mások dolgoznak neki. Móst aztán egészen fönn lesz. Az akasztófán, mert oda kell jutnia Keffel elvtárssal együtt csak most tudták meg a pécsi munkások, hogy miért bukott el Pécsett a mozgalom minden kezdeményezése, miért ke riiltek rendőrkére a munkásság1 legforradalmibb, legöntudalosabb tagjai, csak most tudták meg, hogy milyen aljas, gyalázatos féregre pazarolták bizalmukat és most nyflf meg csak az a rejtély, aminek nem tudtak nyitjára jönni; hogyan, milyen eszközökkel tarthatta kézben Horthy rendőrsége olyan biztonsággal és pontosain a kommunisták minden megmozdulását. Csak most. derült fény arra is, hogyan sikerülhetett Ländler-Szálainak a komlói Népszava-agitáción résztvevő három ember közül egyedül visszatérnie bántódás nélkül. Végeiért « „karrier“így kezdte az áruló pályafutását Pécsett és azután folytatta egyre nagyobb arányokban. Ő árulta el a kommunista ifjúság hős vezetőit, Ságvári Endrét, Orbán Lászlót és Lakos Évát, akiknek arcképeit a Pártba való beüurakodása után lelkiismeretturdalás nélkül akasztotta íróasztala fölé. A munkaszolgálaton ezer pengő judáspénzért árulta el munkaszolgálatos társait. Sátoraljaújhelyen már 64 kommunistának okozta halálát és most pgy egész országot akart sírbadönteni hozzá hasonló társaival együtt. Ez volt a gyáva spicli „karrierje” Most pedig, ott áll a népbíróság előtt. Rernegés, megbánás nélkül ismételgeti: „Elárultam...” „Vállaltam a „munkát” ... Áruló magatartást tanúsítottam.. A Sopiana-gépgyár munkásai • a? egész ország dolgozóival együtt megvetően köpnek ki neve hallatára és új erővel feszülnek az öntőformák vagy az esztergapad fölé hogy több és jobb munkával erősítsék országunkat és Pártunkat a Szabihoz hasonló árulók és megbízóik, az imperialisták ellen.
