Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

ma szeptember m MlPi 5 llist váll Bid ipiái liiüüiiistáfá a tagság Öá'iilmeh a vasasi bányászok rns üzemi pártszervezetnek Amitor hazafelé mentek nz alakuló taggyűlésről, megkönnyebbülést érez­tek valamennyien. Olyan érzés volt óz, mint amikor valaki hosszú úton nagy kincset; visz és végre bizton ságba helyezheti. Ilyen feloldódott örömmel (köszöntötték a vasasi bá* nyá'-zok az üzemi pártszervezet meg­alakulását. „Régen kellett volna már, sokai várunk (öle elsősorban a termelésben..." így be­szélgettek róla, míg mentek a széles völgyön át, a cigaretták kék csíkját, könnyű szalagját húzva magúit mögött Néha-néha hosszút hallgattak, s a gon dblat befutotta az előttük álló utat, az előttük álló feladatokat. Wawra János így beszélt róla:----Nagy bizalmunk van benne. Most jo bban tudjuk majd a termelést biztosítani, több embert fehet beállí­tani, aki felelős lesz a termelésért. És oktatni fogjuk az eívtánsakat, mind inkább kommunisták lesznek a párt­tagokból és a kommunisták? A kom­munisták lelkiismeretesek munkájuk ban élen járnak, példát mutalnak. így javul majd míj a termelés, anélkül, hogy csodaszerre várnának. Öntudatosabbak lesznek, becsülete­sebbek és jgazabbak a munkájuk­hoz. Ehhez segít és vezeti el őket a Párt, a pártszervezet. Kocognak a csillekerekek, he: szú szerelvény gurul végig a síneken, a szellőztető nagyszájú csöve fújja ma­gából a levegőt, fénypászta hull ki 1 vájat egyik részénél. Duzsi I-tván dolgozik itt, munkatársával. Efövájás, de már szépen ad szenet i-s. — Megvan ám már az előirányzat — emelkedik, fel jó nagyot fújva Duzsi efvtárs. Tizenöt méter volt az egész havi előirányzati. Már kész is A többi aztán százon felüt viszi a normát. Büszkén szalad végig Duzsi elvtárs szeme a vágat falán, biztos ácsolásán. Tegnapról kezdünk be­szélni, közelebbbröl a pártszervezet megalakulásáról. Örül neki. Nemcsak úgy, bogy mondji. Benne él mélyen ez az öröm. Komolyak a szavai: — Azért is jó, mert most meglát­juk, hogy a vidékiek milyen párt életet élnek. Eddig lefizették a tag­díjaikat, aztán készen érezték ma gu.-.at, minden Párthoz való kötele? ségben. így azután az sem volt c-oda, hogy nem éreztek semmi lelkiismeret- htrdalást, amikor műszak helyett ott­hon kapáltak, arattak. — Bíznak-e, — kérdem meg tőle -— az új vezető-égben; valóban a leg­jobbakat választották? — Azokat. De még nekik is segíte­nünk kell. Ha mi nem támogatjuk őket nem végezhetnek jó munkát. Mi vagyunk az erő és ők irányítanak, hogy jó helyre kerüljön ez az erő. Benkő Bélával már kint találko­zunk, műszak után. Szívesen beszél a pártszervezetről. Arról, hogy a fer- me!é-en meg kell é* meg fog látszani az új kincsük serkentő ereje. S még valamiről: — Itt fogjuk megtanulni, hogy még éberebbek legyünk és még hamarabb és könnyebben bánjunk ef az olyan árufó, szemét bitangokkal, mint Rajk és bandája Megtanuljuk még jobban, még iga zabban szerelmi a Pártot és gyűlölni ezerszeresen azokat,, akik Pállunk életére: a mi életünkre törnek. D&E<g&sói€ írják: Eiaiúifsd bfutliődjenek a bitangok Most világosodott ki a tárgyalás folyamán elöltem, hogy mi is volt Rajknak és bandájának a célja, hogy mi lett volna a sorsunk nekünk dolgozóknak. Köszönet és hála illeti meg a munkásosztály vezetőit., élü­kön Rákosi elvtárssal, hogy ezektől a gazemberektől megszabadítottak bennünket. Válaszul mi, dolgozók ígérjük, hogy a Népköztársaságun­kat megvédj ük, ha kell fegyverrel is és soha nem engedjük, hogy . .ilyen bitangok valaha is uralomra jussa­nak. A többi dolgozó társaim , és . jó magam nevében követeljük, hogy ezek az országfelforgató, gyilkos bi­tangok halállal bűnhődjenek. Zapádt Lajos kokszgyári munkás A f*zovjcíniiió rczclésével racgyédjak a békét Fss <5 ml w&lcggnals Rcgfcéh érnlámáza LELKES CS4TLAKOZÁSOK az őszi mezőgazdasági versenyhez Vasárnap hangzottak el Baranyá­ban az első versenykihívások az őszi mezőgazdasági munkák versenyben való elvégzésére. A lelke«? gyűléseken, melyeken a kihívások elhangzottak, a dolgozó parasztok mindenütt hang­súlyozták, hogy tz egyúttal válasz Rajkók alja* kísérletére is. A kihívások elhangzottak. Ujpetre kihívta a megye összes községét, a •lippói termelőcsoport az összes töb­bi baranyai termelőcsoportokat, a gépállomásokat Németbóly, az álla­mi gazdaságokat Bár, a földműves- szövetkezeteket Mágnes. Három nap telt cl azóta .és máris mindenfelé a megyében megmoz­dult a dolgozó parasztság, hogy csatlakozzék a versenyhez a többtermelésért, a szocializmus épí­téséért, a dolgozók életszínvonalának felemeléséért. Ez a mi válaszunk, kiáltják ugyanakkor oda azoknak, akik ismét szolgaságba, nyomorba akarták kényszeríteni a dolgozó pa­rasztokat. A községek közötti versenyhez elsőnek Ncmetbóly dolgozó pa­rasztsága csatlakozott. Ä németbólyi dolgozó parasztok vállalják, hogy minden búza, rozs, árpa vetőmagot szelektálnak, a csá­vó zást 100 százalékban elvégzik, a smmsmimamsBaeBBBiBmBXBa 5 DBÄHUt vetőszántást és a vetést a kitűzött határidőn belül hajtják végre. Ugyancsak vállalják a németbólyiak, hogy nemesített vetőmag, műtrágya ős Az egyénileg gazdálkodó dolgozó növényvédöszerek fokozott haszná­latával emelik termésátlagukat és hogy a községben egyetlen talp­alatnyi föld nem marad megmüve­letleniil.-Ugyancsak csatlakozott a községek közötti versenyhez Mekénves község dolgozó parasztsága is. A mekényé­iek csatlakozásukban kötelezik ma­gukat, hogy az ősziek alá háromszor szánta­nak. A megyei versenyhez való csatlako­zással egyidejűleg a mekénycsiek elindítják a versenyek népszerű for­máját, a párosversenyt is, midőn párosversenyre hívják ki Bár köz­ség dolgozó parasztságát. parasztok mellett természetesen a termelőszövetkezetek sem maradnak ki a versenyhez való csatlakozásból, sőt ebben is az élen járnak. A termelőszövetkezeti csoportok közül elsőnek a rrekénycsl *0.1 ALKOTMÁNY” termeiőcsoport je­lentkezett A csoport bejelentette csatlakozását a lippói csoport, által megindított versenyhez ós ugyanakkor párosver­senyre hívta ki a mágpesi „Uj ba­rázda“ termelöcsóportot. Hasonló­képpen bejelentette csatlakozását a termelöcsoportok. közti versenyhez a villányi termelőcsoport is. Három nap telt el a versenyki­hívások elhangzása óta. Ez a há­rom nap azonban elegendő volt, hogy máris egymásután jelentkezze­nek dolgozó parasztok, termelőszö­vetkezetek versenyre. Baranya dol­gozó parasztsága válaszol. A Baranya vármegyei Földhivatal dolgozói üzemi gyűlést tartottak és Rákos! elviárshoz küldött táviratban követelték, hogy hallattal büntessék meg az 'árulókat. Őszinte hálánkat és szerelőiünket fejezzük ki a Párt és nagy vezére Rákosi elvtá-s iránt ab­ból az alkalomból, hogy Rajk és ban­dáját, ezt az imperialista, Tito.zsoldos kémbandát leleplezte és megmentette a magyar dolgozó népet egy újabb háború borzalmaitól. Mi, a Földhivatal dolgozói ígérjük, hogy a béketábor ol­datán — amelyet a nagy Szovjetunió vezet továbbra is szilárdan állunk és békénket ha kell életünk árán is meg­fogjuk védelmezni. A hazaáruló kém. banda leleplezése alkalmából fgérjük, hogy még jobban megszilárdítjuk a munkafegyelmet és az egyéni verseny fokozásával dolgozunk a magyar nép boldogabb jövőjéért, a békéért, a szó. cializmusért. A földhivatali dolgozók nevében: Abelovszki József és Okály Gergely Pnsziííaljffmask a férgek A pécsújhegyi dolgozók egtpőnte- tűen azt követelik, hogy pusztuljon az a gyilkos kémbanda, amely meg­akarta semmisíteni békés építő mun­kánkat. A pécsújhegyi dolgozók megmutatták a náciknak is, hogy a magyar nép boldogulásáért harcol­nak, amikor a felszabadulás előtt őrt álltak a gyár épségéért. Ezért a fasiszta bitangok bombát dobtak a dolgozók közé és Hufnägel és Rosz­prim munkások életüket vesztették. Most újra őrt állunk és azt üzenjük Rajk összeesküvő bandájának, hogy minden dolgozó szilárdan soralrozik a Magyar Dolgozók Pártja és a proletár nemzetköziség zászlaja alá, amiért minden dolgozó, ha kell, éle­tét is feláldozza. Szítás János pécsújhegyi dolgozó Szabályozták a felek fogadását a városházán Egy régeMn mrnVszteri rendelet sza­bályozta a városi hivatalok munka-, valamint a felek fogadási idejét. Azon- ban a pécsiek ezt a rendelkezést nem tartották be. A belügyminisztériusn újabb felhívására a város vezetősége elrendelte, hogy csütörtök reggeltől kezdve a munkaidő fél nyolctól dél­után három óráig tart. Egyben szabá­lyozták a felek fogadási idejét is. Ed­dig a tisztviselők az egész munkaidő alatt a felek rendelkezésére álltak. Ez maga után vonta azt? hogy a felek egésznapos jövés-menése akadályozta o tisztviselők munkáját. Az új rendcíke- zés most lehetőséget nyújt arra, hogy a nyugalmat kívánó munkát is el le­hessen végezni a felok zavarása nélkül Ezért szerda kivételéve', feleket csak egy óráig szabad fogadni. X szer­dai nap egészen a felek rendelkezéaér« áll. A mccsekszabolcsi kerület az élen Ä MESZHART mecse-kszabolcsi kerülete elérte a termelés százszá­zalékát a havi előirányzat átlagá­ban. Hétfőn este kigyulladt a vörös csillag Szent István és Ferenc ak­nákon, hogy hirdesse a mecsek- szabolcsi bányászok hősies, öntuda­tos munkájának dicsőségéi Az ak­nák dolgozóit a MESZHART igazga­tóság szép eredményük elérése al­kalmából határozatban köszöntötte és köszönetét mondott a dolgozók kiváló munkájáért. Nagy a sikere a pícsúihegyi szó íjét bányász kiállításnak APOLLO 2l-éig Zenés bohózat Gyerünk Gyurka Főszerepben: George Formby. t Előadások: 5, 7, 9 órakor. 21-éio Shakespeare világhírű iragédiája. HAMLET i 2 ás félórás műsor. Előadások ; kezdete 6 és fél 0 órakor r\?7 ' * 2j-aig a a i Szerdától péntekig, szeptember 21—22—23-án. Az önfeláldqzás, hősiesség filmje. Veszélyes vizeken ■Szereplők: Kr.docsnikov, Kalinklna, ós Romanov, Előadások 6 és 8 órakor. ÍÍÍB553nECTCT^ A pécsújhqgvi kultúrházban a Ma­gyar—Szovjet Társaság és a Szakszer­vezet rendezésében megnyílt képkiállí- lást, amely a szovjet bányászok éleiéi és munkáját mulatja be, vasárnap már csoportosan látogatták a bányász, dolgozók. A Donyec-medencében dol­gozó szovjet bányász magasabbszínvo- bí boldog élete és a bányamunkában alkalmazott, nálunk ismeretlen gépek, a bányamunka magas technikája egy­aránt nagy érdeklődést keltettek. A munkások nemcsak érdeklődéssel, ha. nem lelkesen és nagy megelégedéssel nézlék végig a kiállítás képeit és köz­ben megelégedéssel állapították meg, hogy a mi országunk is a fejlődésnek abban az irányában halad, amelyet a Szovjetunió mulat és a mi munká­saink szocialista versenyei nálunk is meghozzák majd azokat az eredmé- nvekt, n magasszlnvonalú életet és gé­pesített munkát, amelyet a szocialis­ta Szovjetunió már megvalósított. Hála töltötte cl a látogatás résztvevőit azért, hogy Pártunk Központi Vezető­sége és Rákosi elvtárs megakadályoz­ta Rajk orvgyilkos kémbandáját ab­ban, iiogy dolgozóink elől ezt a bol­dog jövőt elzárják. A kiállítás megtekintése után a dol­gozók elhatározták: ezentúl meg job­ban igyekeznek, hogy a szovjet dolgo­zók nyomdokain haladjanak és Pár­tunk vezetésével mielőbb megvalósít­hassák nálunk is a szocializmust. AZ ÁRULÓ SZÁLAI ANDRÁS ÚTJA a pécsi sztráj letöréstől a tömeggyilkosságig és hazaárulásig „Beszervezett Réti detektívfel­ügyelő, a. pécsi rendőrség politikai csoportjának vezetője’’ — vallotta Szálai András, a Rajk-féle kém­banda egyik vezetője a népbíróság előtt. Csak a munkásmozgalom régi harcosai emlékeznek már arra a ■.Ländler Ervin nevű fiatal diákra, ■oki az 1930-as évek elején jött Pécsre. Már első útja álnok és áruló volt. A munkásokhoz fordult segítségért, azokhoz, akiknek meg­vetésére és gyűlöletére tanították már gyermekkorában. Értelmes és ügyes embernek mutatkozott és képmutatásával bizalmat is tudott gerjeszteni, ezért a munkások be­vették maguk közé. A Zrínyi-ulca 13-ban nem gyanakodtak reá A Zrínyi-utca 13. volt a' pécsi munkásmozgalom fellegvára. Itt jöt­tek össze megbeszélésre, itt készí­tették elő a sztrájkokat és itt tar­tották a forradalmi szemináriumo­kat. Ländler mindig ott volt és a megbeszélés másnapján Réti ponto­san tudott mindent, amiről a meg­beszélésen szó volt. A vezetőség megpróbált védekezni az árulás ellen. Mind szűkebb és szűkebb körre vonta össze a titkos megbeszéléseket, hogy megtudja: ki az áruló. Landlerre (mai nevén Szaluira) azonban nem gyanakod tok, a legszűkebb körön is belül maradt. Es Réti a megbeszélés más­napján újra tudott mindenről. A szakszervezet forradalmi cso­portja juttatta be Szálait a Sopiana gépgyárba is, ahol akkor a munkás- mozgalom legaktívabb harcosai dol­goztak. A tőkés rosszul fizetett itt is,, mint mindenütt. A munkások néhány filléres bér javításért akar­tak sztrájkbalépni. De a sztrájk nem sikerült, mert Réti pontosan tudott a munkások minden lépé­séről. A munkások keresték az áru­lót. Akkor Szalai — hogy a gyanút elterelje magáról — krétával felírta a gyár falára: „Kéjjél a spicli". Keffel Jakab elvtárs a szakszer­vezet forradalmi csoportjának hű tagja volt. Ez a féreg, akit a mun­kások bizalmukba fogadtak, nem szégyellő a munkásmozgalom becsü­letes tagját meggyanúsítani, csak­hogy tovább űzhesse aljas játékait. A pécsi dogozók csak most tudták meg, hogy ki volt a besúgó. — Csak most tudtam meg — mondja mély felháborodással Keffel elvtárs, aki ma is a Sopiana mű­vezetője — hogy milyen aljas áru­lót akartam én akkor becsületes munkára nevelni. A gazember már akkor két könyökkel törtetett és félrerúgott mindenkit, alá az út­jába került, de mi elhitettük ma­gunkkal, hogy, ,ez „a fiatalság élel­messége”. Pedig nem az volt, ha­nem a leggyalázatosabb áruló törte tése. Mindig „fölfelé” akart jutni, olyan munkakörbe, uhol nem kell dolgozni, hanem mások dolgoznak neki. Móst aztán egészen fönn lesz. Az akasztófán, mert oda kell jutnia Keffel elvtárssal együtt csak most tudták meg a pécsi munkások, hogy miért bukott el Pécsett a mozgalom minden kezdeményezése, miért ke riiltek rendőrkére a munkásság1 leg­forradalmibb, legöntudalosabb tag­jai, csak most tudták meg, hogy milyen aljas, gyalázatos féregre pa­zarolták bizalmukat és most nyflf meg csak az a rejtély, aminek nem tudtak nyitjára jönni; hogyan, mi­lyen eszközökkel tarthatta kézben Horthy rendőrsége olyan biztonság­gal és pontosain a kommunisták minden megmozdulását. Csak most. derült fény arra is, hogyan sikerül­hetett Ländler-Szálainak a komlói Népszava-agitáción résztvevő három ember közül egyedül visszatérnie bántódás nélkül. Végeiért « „karrier“­így kezdte az áruló pályafutását Pécsett és azután folytatta egyre nagyobb arányokban. Ő árulta el a kommunista ifjúság hős vezetőit, Ságvári Endrét, Orbán Lászlót és Lakos Évát, akiknek arcképeit a Pártba való beüurakodása után lelkiismeretturdalás nélkül akasz­totta íróasztala fölé. A munkaszol­gálaton ezer pengő judáspénzért árulta el munkaszolgálatos társait. Sátoraljaújhelyen már 64 kommu­nistának okozta halálát és most pgy egész országot akart sírbadönteni hozzá hasonló társaival együtt. Ez volt a gyáva spicli „karrierje” Most pedig, ott áll a népbíróság előtt. Rernegés, megbánás nélkül is­mételgeti: „Elárultam...” „Vállal­tam a „munkát” ... Áruló magatar­tást tanúsítottam.. A Sopiana-gépgyár munkásai • a? egész ország dolgozóival együtt megvetően köpnek ki neve halla­tára és új erővel feszülnek az öntő­formák vagy az esztergapad fölé hogy több és jobb munkával erősít­sék országunkat és Pártunkat a Szabihoz hasonló árulók és meg­bízóik, az imperialisták ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom