Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
i9f9 SZEPTEMBER t8 H H P L Ö W1SZTRUTCSERE - - munkások nélkül Péesfoányáaij taláíkoz Amk velük. Fékeién, szenesen száll'ak ki a kasból, ügy rrnimit a icibbfek. Vidáman, nevetve mondják; „Hát tényleg olyan fékei ók a pécsi bányászok, min: hírből hallót- -.uk..Náluk nem ilyen poros a bá'- ny-a. Körülnéznek, mindenre figyel a szemük. Nem maguknak gyüjilik, a sokszáz dorogi bányásznak. Tizcnketteri vannak. Kifürdenek, azután értekezletre jönnek össze az üzemvezető szobájában. Miért csak a műszakiak? A mieink közül csak üzemvezető és bányamesterek vannak jo'en. Pécsbá. nya'.elepen „műszaiki“ kérdésként ke zekéik a tapasz lalatcserét, úgy látszik nem [ártották szükségesnek, hogy egy jó csapat vezetőt, vájárt, akár csillés, js meghívjanak az ér ekezlel- ro ügy gondolták rájuk nem tarló zik? Hisz minden- bizonnyal a dorogi elvtársak nemi csak a bánya berendezéséi, műszaki vonalát, de munkamódszerei-. is megnézték. S errő1 mégis csak jó lett volna ha a csapat-brigád- vezetők, vájárok, csillések is beszélnek. Közvetlen hangulatban indul meg az értekezlet. Szilárd József az első fel szólaló: — En azt szeretném, hu a mi suj- ió'.cges munkaihelyelriken is annyi gép dolgozna mint irt:. — Azután beszélnek a „gurfíökrór* az Úgynevezett feitöréses fej’és<rő3. Nagyon jónak tartják, megpróbálják nálunk is kérész ű! vinni. Neve ve mondják, hogy miközben joftek a gurít ón, lehozták a tél készletet. Újság volt számunkra az itt -Iá.to‘í alacsony csillék, amit szántén haszno. sí tani lehet Dorogon, a ba.!cso'c!.há- rilási plakátokról, ami újsze-rűeknek, .nagyon jóiknak tartottak és felkérték a mieinket esetleges cserére. Nálunk diapoziííves veti 5 géppel a baleset elhárító előadásokon színesen meg tudják magyarázni a veszélyeket. Szívesen elküldik ezeket a dia pa ál iveket a pécsi bányászoknak, cserébe leérnek a plakátokból. — Nagyon helye* ér jók a csapat. leljesí mények ellenőrzése, a csillékbe dugó lt fapálcikákkai Ezt is megpróbáljuk otthon megvalósítani. — Megfigyelték, hogy a fakocsin aJui fogak vannak. — Nagyon helyes, mert nem csúszik le így a fa. — Úgy jönnek elő a kérdések, ahogy lent lát ák - őket, nem rendszerezve, hanem a meglátás sorrendjében. /Imi jő, ős ami helytelen volt a mei>kcszclcsen — De megmondjuk a lábakat is — foly tatja Székely mérnök. — A hatodik szinten cg y fejtésben voltunk, ahol már 2,60 mé erre bent. vo! ak. 1.40-ért fúrt még előre az ott,dolgozó munkás és egyetlen ácsoláls, biz osí- tás n.ein voh a vajaiban. Munkaerőgazdálkodás a következő kérdés. A pécsiek inkább arról beszél nek, ltogy honnan hoznak munkásokat, hogyan maradnak meg, nem igen hátiam szó; a mi nagy műszakmu'asz á- saiitikró!; pedig érdemes lett megkérdezni, hátha a látogatást, tudnának egy két jó szempon oi adni ehhez. Nem b 6 zeltek a munka versenyről sem, illetve csak annyit, hogy a dorogiak 2. aknáján jól megszervez ék, a pécsiek ha eljönnek, megnézhe i-k és így össze lehet lüasonHtani. Nem bevon« ■ szeltek a. bcigtádmozgaíoraról, egyéni versenyről. Kik b szék ek volna?- A műszaki emberekéi a műszaki kertié- ^éöek érdeklik és a vájárok, csapat- vezetők, brígádveze'ők rieni v obiak of . Sajnos a dorogiak közül is kevesen képviselték a fizikai dolgozókat. így azulán a tapasztat« Caere bezárult ,a műszakveze ők szögébe. Vájjon — ez- c a tapasz lala'csere mózga'-m célja. Nem ez. Hanem az, hogy bővülve ía. pasz- a ha talmikat a termelés minden vonóién- fokozzuk eredmény elnke . Leltei A szántás-vetési terv győzelmes megvalósításáért a a dorogiak, még j ezt a munkások nélkül? Nem telte-, mielőtt visszaadnánk a láttoMtás.:. i Ez a tapasztalatcsere szolgáljon lehat tanulságul a pécsieknek, akik rövidesen visszaadják a !á ctga'.ás. hogy ők necsak műszaiki vonalról, de a érmé lés minden vonalán hozzák el lar- solyukhan Dorogról, mindazt, ami és nekünk is hasznunkra lehet. Lórencz Mária jo Az MSZT többszáz kötet könyvet ad a baranyai dolgozóimat a szovjet írók ajándékából Száz-száz szépirodalmi kötet könyvet küld ajándékba a Magyar-Szovjet Társaság a pécsbányatelepi, m.e- csekszabolcsi bányák és a mohácsi kombinát dolgozóinak. A, Szovjet írószövetség tagjai lemondottak Magyarországon megjelenő ' könyveik írói tiszteletdíjáról és ebből az ősz- szegből egészítik ki az üzemek könyvtárait. Ebből az akcióból származnak a fenti száz-száz kötetes könyvtárak is. Ez nemcsak baráti gesztusa a szovjet íróknak, hanem bizonyítéka annak is, hogy szellemi felemelkedésünkhöz komoly segítséget kívánnak nyújtani. A könyveket Pécsbányatclcpen szeptember 22-én, Mohácson 26-án és Mccsek- szabolcson 29-én adják át ünnepélyes keretek között. A pécsbányafelepi Andrásaknár dolgezó Farkas Ferenc 3. brigád pénteki műszakján 191 százalékban teljesítefle az előirányzatai. A napi előirányzat 85 csille volt, a brigád ezen a napon 163 csilléi adod ki. Nagyszerű feljesílményük alkalmából a Magyar Dolgozók PátEa nCvéban Szikra Sándor megyei fiikár elvlárs Sáviratílng köszöntötte a brigád tagjaik Cl /ml ífiáMct K i akarták ütni á hatalmút a munkásosztály kezéből földet a grófoknak, hercegeknek. Iíl akarták rabolni misílem minden eddigi vívmányunkat n kémek, árulók akarták tiporni minden borzaim dolgozók. Mit á issza akar ók játszani a gyárat a tőkésnek, a mindnyájunk szabadságát, meg akarták sem>nJ.rír.ol.- I,.. f ---1- •" " n cücli^i vívmányunkat n kentek, áru :ók, svafbo'A'r.ií-’ L.w- A------Jllt* süiiii nehezen megszerzőit szabadságunkat. Leg főbb iá inl-V* ni-, í-v ' Syukosok. fenevadak. Sárba nát, vert szenvedést halált, nvomorúsá got akar< il r íni- " 1?jrv'!* uicggyilkolni, a háború „í,„1,7 Küldet »díit! « .í »' CÄÄfttfÄ "" " jAk tintAdéhen döngöli a homokol a formába Köröndi Győző elvlárs. Gondosan, nagy körüllekintéssel és mégis gyorsan. A folyékony vadból, ami ebbe a for. uiaba kerül majd, lendílőkerék lesz. Fonlos része a gépnek, ez adja ál az erői, a mozgási, Körmendi elv társ vigyáz, hogy hiba ne legyen i-ajfa. Ncm. is lehet Hibája az ő keze közöli. Két hete egyelte-n Icndítökerék «»m ment selejlbe. — Versenyben dolgozunk —'mondja egyszerűen. — A múltkor hivíam íti a Zsolnay-gyárból Jáger Mihály korongost, ltogy meglássuk, ki lúd kevesebb selejítel főbbel fertneini és kihívtam a mi gyárunkból a fesfők brigádvc/cfcijét is. Azf hiszem, egyedül ez (ehet a be fycs út ahhoz, hogy elérjük célunkaf, a szocializmust ÍCörmmndi chfárs jól ismeri Pirlunk halároza. táf a termelésről. Nem kell ezf részletezni; azófa felt el ez a bizonyos kél bél. fi selejtnélküli két-két, és mini a kél bélen 184n/o-ra teljesítette a normáját. De ez a kél hét más okbőt is nevezete* Körmendi elvlórsnak és ez ad még nagyobb jelentősége} a Párt felhívásának és a nor ma liittcfjesí lésének. Körmendi Győző ezóta elvlárs. egy héttel ezelőtt füntejte ki a Póri bizalmával és emelte jó rá unkájáért tagjai sorába. — Ezf a Kitüntetést meg is akarom érdemelni — cmcfí fcí a fejét — azzal, hogy most még jobban dolgozom. De nemcsak azérf keit jobban dolgoznom, hogy én saját c-emétyemben érdemeket szerezzek. Azért keit, mert így ».ő-if hetem meg az országot, az országban a munkásosztály hatalmát, így >egitheíc.m én is megvalósí tani a szociaf.zrausf, ami felé a Párf vezet beanünkeí. ÜLppcn most tárgyalják azoknak a bünperéf, akik nem ezf akarták. A Rajk-féle gyalázatos kémbandának az iigyót, akik azf akarták, bogy a gyár és r. profit (egyen íjra a lökésé cs az ő fasiszta barátaiké. Eílcniink szőttek gyilkos tervet. Hát amit én cslnólek, az vátusz erre s tervre. Minden egyes tapáf homoknál, amit a formába leszek, én azt válaszolom: Ti a tőkéseket akartától: a nyakunkra? — én a szocializmust építem. Ti fasisztákkal akartatok bennünket meggyilkoltatni? — én Pártunkat erődítem, hogy megvédhessen a kémek és gyilkos fasiszták ellen. A lendftitkn-éli adja « gépnek az erőt, a verseny a termelőmunkának ad lendületet. Körmendi etvtárs szf is ludta, bogy a fermefő munka ad élőt a munkás©?/, tálynnk, az erősíti a népi demokráciát. Válaszol tehát azoknak, akik a népi demokrácia, a s/ocia(izmus építése elten törtek. Azzal válaszol, kogv erősíti a népi demokráciát, építi a szocializmust: 184 -ra fcfj-?s fi a normát és egyetlen formát sem h8gy solrjfbT: menni. Mészáros •^zabó András fclszabadnlás elöl i életét a féktelen robot, n korahajr.nltól késő estig tarló emberfeletti munka taposómalma jellemezte. Dolgozol., dolgozott és harmadszor is csak dolgozott. Még örülni sem volt ide je, vagy sírni. Pedig az utóbbira bőven szolgáltatlak okot az intézők, ispánok és a többi hajcsárok, akik Frigyes „főherceg“ herceglaki birodalmát igazgat ák. Négy évet szolgált ebben a „birodalomban“ Szabó András, aztán egy másik, még nagyobb birodalomba került, ahol 24 évig cselédeskede l. A birtok ural „herceg“ Monténuonónak hívták. — Szabó András holdat kapott. Ezen kezdet! cl dolgozni két tinóval és nagyon sok verítékkel. Dolgozott szorgalmasan, egyik övben úgy, mint a másikban, smntoA-vezctt, aratott, pefl két lovat, tavaly már sikerüli neki felruházni aratás után az egész családot 3B égj ci.iiést kötelezettségét jóast tálteljes (ette, télen két hetet üdült jutalomképpen Galyatetőn. Az idén is becsületei eleget lett kötelezettségének a beszolgáltatásban és a tarlóját is az elsők között szántotta fel. összeállító ta vetéstervét, majd neki [o goit a szántásnak. Kész van most már ezzel is. f'dj a vetőmagnak való gabonát hordják le a padlásról, amikor betoppanunk. Szép ház, gondozo t udvari. nagy is álló. Szabó András a szövetkezetbe akarja vinni a gabonát szelek(oroztatni, de szívesen vár egy pár percei, hogy egy kicsit elbeszélgessünk a Raji; ügyről: — Mos:, amikor már úgy érezzük, hogy túl vagyunk a nehezén, most akartak bennünket megfosztani mindentől. Hangja megváltozik, nyugodt tempója izzó gyűlöletbe csap át. M elfojtani, rltaposni. szolgává, cseléddé, mások rongyává akartak tenni bennünket ismét, — llát őket kell. eltaposni, mint a férgeket. Ifisz azok. — Ezt válaszoljuk mi Rajknak, meg minden cinkosának Jugoszláviában, Amerikában vagy bárhol a viiágon. Azzal válaszolok, hogy fogom a gabonát és elviszem szelek oroztatni. Azzal, hogy idejében szántok, azzal, hogy csávázok, azzal, hogy idejében beleteszem a magot a földbe. — Es menjen el Békás-pusziára, nézze meg akármelyik dűlőt NemCtboly határában. Meglátja, högy az emberek dolgoznak mindenü l. Meglátja, hogy minden .talpain nyi földel felszántunk. Nézzen körül n halár bon. nézze mer, f'lcskonics András földiét, vagy Szabó! Mátyásit, líebényi Fajosét és a többiekét. — Megláthatja rajuk mi a mi válaszunk. Békés őszi szántás-veié-i tervünk végre hajtása egé / nemzclgazdaságunk, öt éves tervünk szempontjából dönt jelentőségű fcíadat. Azok.’.t a terme nyéket, amelyeket mo-t vetünk el c amelyek alá most kelt elvégezntin az őszi méíyszántá't, már 1950 ben tehát az ötéves terv első évében fog juk learatni. A most megindult őszi szánta vetési terv tehát már el- részletterve az ötéves tervnek, sikere az ötéves -ókorét mozdítja elő, sí kcrtefcr.ségc az ötéves tervet hátrál tartja. Ezért döntő fontosságú, hogy a őszi mezőgazdasági munkálatok idő | bcni credménves elvégzését m nden köz-ég. a Párt irányításával a népi bizottságon keresztül az összes tö megszervezetekig munkája közép pontjába áttítsa. a a népi bizottságok helyét meg ak’rjuk állapítani ebben a munkában, röviden meg kelt néznünk a többi szervek munkáját i Elsősorban a Párt feladatát, nehogy a munkakörök, a feladatok efhatá roltsági azt eredményezze, hogy : népi bizottság belekap a Párt feladatába. a Párt magára vállalja DÉFOSZ teendőit s mindez végül is odavezessen, hogy a sok bába között elves-zen j gyerek, az őszi mc zögnzdaságr terv hiánytalan végre ha-tása. A Párt a falu gazdája. A Párt. mint minden községet érintő feladatnál végzi a legfelsőbb iránvitá-t és ellenőrzést az őszi munkáE-fok elvégző-énét is. A DEFOSZ a verseny gazdája. CJ zervezi a gazdák cgymásközfi ^ versenyéi, szervezi a dűlök közti versenyt. Szervező, feív'lágosí- tó és ellcnőf/ö munkával odahat, hogy a verseny minél szélesebb tö megci mozgasson meg, igazi tömegmozgalommá váljon. A többi tömeg- i-zervezetek feladata, hogy munkájukkal támogassák a Párt munkájának gyakorlati keresztülvitelét, saját tömegeiket mozgósítsák a Párt áltat kitűzött feladat elvégzésére, r.dott esetben az őszi mezögazds-r.gi j munkálatokra. Ez gyakorlatilag szé íeskörű felvilágosító munkát jelent a tömegszervezeiek (az EPOSZ, MN DSZ ré-zérót. Mi ezután a népi bizott-ások feladata? A néni bizottságokra háruí az öiszes konkrét feladatok gyakorlót; megvalósítása. Moíyek ezek a konkrét feladatok? A népi b’zottságoknak mindenekelőtt gondoskodnia keli a még meg nem hántolt tartók azonnali buktatásáról. El kell készítenie a népi bi zoítságnak a falu szántási tervét. Gcndo-kodniok keli arról, hogy minden dolgozó paraszl idejében cl lúd >a végezni a szántási munkálatokal Ennek érdekében minden egyes dolgozó para ztrót tudniok kell. hogy gondoskodott-e traktor-szántásról, vagy álle rendelkezésére megfelelő igaerő a szántás elvégzésére. Ennek p. munkának elősegítésére a népi bi z.ott'ágnak számba kelt vennie r község rendelkezésére álló gépi és fogutos erőt. A népi bizottságnak ki kelt jelölnie. hogy a köz-épben hol kell meg kezdeni a szántást es mennyit kell lel-zántani gépi erővei és mennyi* fogattak Természetesen először a velős alá való -zántást kelt elvégezni cs csak aztán foghatnak mind a-trak terok, mind a fogatok az ősz: métv- szántáshoz. Mindezeket a feladatokai csuk úgy oldhatja meg a népi bi zoltság, ha pontos -zántási terve* készít é- annak végrehajtását rendszere sen ellenőrzi. A községben deígo/ó magán traktorok üzemanyagszuitségle- tőnek ellátására a népi bizottságnak üzemanyagfeletöst kell beállítania, hogy a magántrakforosok részéről ne merülhessen let kifogásként íz üzem anyagkiáy. A köz-égi vetésterv elkészítése szintén <i népi bizottság feladata, ugyanakkor gondoskodnia kelt erről -. hogy minden gazda saját maga elkészítse vetéstervét ösízebingóivá a község vetéstervével, a továbbiakban pedig a vetés zavartalan és időbeni clvégzé-ének bizto-ítása a feladat. nnck. érdekében a község ten- detkezésére álló vetőgépekei és fogatos erőket ismét ctöre be keli oszlaniok. Munkájukkal bi/to-ítamok kell egyrészt, hogy senki le ne ma- maradion a vetésben, másrészt pedig. hogy mindenki vctőgéppcl vessen. A nép- bizottságok további feladatai: gondolkodnia kell, hogy minden gazdának jó vetőmag álljon rendelkezésére, s hogy ezért minden giz a nemesített vetőmagra cserélje szokvány gabonáját, minden vetőma got szelektorozzanak, minden gazda elvégezze a csávázási. Gondoskodnia kell továbbá a népi bizotr-ágnak arról is, hogy megfelelő mennyiségű műtrágya álljon a gazdák rendclke zésére. Ezeknek x feladatoknak egyrészél már el kettelt végezniök a népi bi zottságoknak és amennyiben bárhol méri nem lörténtek volna meg, azonnal pótolni keil a lemaradást és a to ugyanakkor hozzá kell látni ábbi feladatok megoldásához. A népi bizottságok munkája döntő jelentőségű az őszi mezőgazda‘ági terv végrehajtásánál, tekintve, hogy a lentiek szerint a gyakorlati fel adatok megoldási az ő vállukor nyugszik. A terménybcgyü’tés sikeréért vívott küzdelemben megerősödött népi bi zott-ágaink, ha nem feledkeznek meg arról, hogy az őszi munkák elvégző ie is harci ícíadat, — melyet a ku- lákok támadásai közepette kell meg vívni, — a Magyar Dolgozók Pártja nak iránytmuíatásával és támogató távaf, a Défosszal é> a iöbbi tömeg szervezetekkel együttműködve min den bizonnyal sikerrel oldják meg ezeket a feladatokat, az ötéves terv győzelmének biztosítása érdekében. ÉPÜL ÉS SZÉPÜL PÉCS Őrjáraton a város polgármesterével A város vezetőivel megnézitük a fo- 'lyarría'bcn lévő épí.cs-i mumkála okit Az út első áűomá*a Postavölgy. A vitlanyos-ziopok mellett ny>baVr;ii o t munkások dogoznak az út kövezésén és kíszéiesétésén. a poetevüíigyiefc legnagyobb örömére. — Eddig teljesen elvol urak zárva a külvilágtól.. Só'«* ség uralkodó : feleltünk. Most tr.ár van villanyunk, autóbusz járatunk és lesz köv-cs ú tank is a demokrácia jóvoi.ábó! — mondja az egyik lakó* miiközben széles, mosollyal nézi a henger nyomán kibontakozó kövesd: a'apjah. Az atvó íovábbsuhan velünk a városi gazdaság leié. A kertvárosiak vidáman lépkednek az új betonjárdán azzal a tudat a!, hogy jöhet az eső meg a hó, nem kell már nekik bokáig érő sarat taposni. U közben még benézünk a városi épí étsi anyagraktár telepére is. Éppen akkor tolat be egy heuiger az újonnan építek garázsba. A városi gazdaság telepén- is nagy a sürgés .forgás. Rohammunkával húzzák fel ké: új l&káís falát. ‘A munkában a két boldog tulajdonos is segédkezik, a város két kocsisa, akikké' azelőtt se-n-kí sem törőd ölt. — A múltban számtalanszor fordultunk a poigárnves erhez. Meg sem hallgattak bcmürik«t, mer: .kocsisok voltunk — mondja az egyik e-lviárs, — Most az első kérésre elintézte a polgármester elv ars — cs hálás le- kin le/.e! néz Krancz elvtársra. Sok időnk nincs s máris me gyünk tovább. Útközben látjuk, hogy a Tü zár utcai spor pálya tribünje ala-U elkészült már a játékos-kitáró és rend. be hozzák az öííörőke" is a sportolók nagy örömére. A Petőfi u'.ca sarkán nagy kupac föld élőt-, áll meg az autó. Két és fél méteres árokból dobálják ki a munkások a földet. Odébb Keszthelyi elv. társ lobbedmagiával inár készíti a be'.arcsár oroá'l. — .Síelnünk keli nagyon a munkával, mer: lia egy kiadós esőt kapunk elönti a munkánkat a víz — mondj* Keszthelyi elv-.árs.\De máris dolgozik ovább, a Petőfi utcaiak érdeklődésétől kísérten. Az egyik lakó nem is éülíaíta meg szó nőiül. — Mos: már majd nem keil félve kémlelnünk az eget. Nem önt el bem minket a vizáradaí. A Párt, a demokrácia osatornázásró] is gondoskodik lnne. a TeUyére vezet az ütünk Ha -almos henger tapossa a köveket * fődbe a romok alatt. B- kö:5 utal építenek a Szatmári utcáira, ienyesve a meredek rész; amely eddig gátolta a-z aanobuuz köz, lekedését. Az út eikésxOUe után meg. indul- az új a utóbusz jára: a Ter.yé. tői délre fakó dolgozóik érdekei szemelöl-t tartva páros járatként Széke'y B.rialan, Magas'a i.út, Tet .ye tér, Szatmári, Tewye és a Mind szert utcákon kérésziül. Mindjárt terepszemlét :ar.unk I Tellye déli részén, amelynek parkfro zása okvetlenül szükséges, mert vadti burjánzik a gaz. Krancz elvlárs ös6Z* húzott szemöldökkel rövid ideig gon. dolkodik, majd rövid-:n csak ennyi mond. — Megválás!: juk.
