Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

hm» SKBrmmm i H 1 PI o Jceessiayt * Sdavéa-^atsaBiss •vacak- Viotó usp&tói igényekről való lemondá- tíjjtko^Mi est * Ssovjetaaló kor- uj&aya elöl. Má&cxisior, ezek a tények arct tanúskodnak, bogy a jugoszláv kormány kétkulacsasan viselkedett mind 1947-ben, mind pedig később is, amik« olyan színben tüntette fel magát, TOiotha küzderve Szlovén-Karin tiáért, noha valójában a jugoszláv kormány m^r két evvel ezelőtt az - angol kor­mány "képviselőivel kötött titkos alku­ban lemondott Szlovén-Karintiáról. Harmadszor ezek a tények arról tanús- kódnak, hogy a nyugati hatalmak, mi­után tájékozva voltak arról, hogy Jugoszlávia lemondott • Szlovén-Ka- rvaüárói, még élesebben léphettek fe! e jugoszláv területi igények ellen, ami lehetetlenné tette a szovjet kormány «teira, begy after: érj«! «! * jugo­szláv igények megvédése ügyében­Mi magyarázza s jugoszláv kor­mánynak est az áruló magatartását Szíovén-Karintiával kapcsolatpan- és ezt az aljas kétkulacsosaágát, a Szov­jetunióval szemben? Milyen célt köve­tett ezzel? Nyilvánvaló, hogy ezzel az: a célt követte, hogy mesterségesen -nézet­eltérést szítson a Külügyminiszterek Tanácsában. Ezt a jugoszláv kormány Anglia, az Egyesült Államok és Fran­ciaország szélsőséges, leginkább agresz- szív imperialista köreinek érdekében tette, mely köröknek érdekük'fűződik abhoz, hogy fenntartsák az ellenséges hangulatot a Szovjetunió iránt es * háborús hisztériát. Ebben az esetben * jugoszláv kor­mány a St-OTjaitmíó eflenfáekfet és ellenségeként, mint a külföldi imperia­lista körök ügynöke lépett fél,. Amikor a jugoszláv kormánynak ex a sóiét játéka nyilvánvalóvá vált, a szovjet kormány termész-atesen nem kívánt részese lenni ennek a piszkos politikának, amellyel a jugoszláv kor­mány becsapja Jugoszlávia népeit. Világos, az is, hogy a szovjet kor­mány ezután már nem léphetett fel Jugoszlávia területi igényeinek védel­mében, mint hogy a jugoszláv kormány, mint az most kiderült, maga mondott le ezekről az igényekről, amikor mintmISsabb kielégítését jelentené Jtiok- raüf \ követeléseknek, amelyekéi * ju­goszláv terüli! igények tartalmaznak. Az első kérdés, a Zsvabek és Latod vü- lamoserőműleicpek'ne vónálkosik. A mi­niszterek tanácsa elől. rnoeidoi; beszá- mólómban hsngvüycßlam, milyen kö- lŐRjeges fontossággal bírnak ezek a villamoserőmütelepak z jugoszláv elek­tromos ipar számára. Zsve.be k és La­kod viilanyeröműveket az Anschluss után épk.e.tó — lényegében a háború ak t — az A'pen Eléktrowerke Aktien, geséliisdtsíi Wien nevű nemo* cég, mégpedig' az 1926. évi megegyezéssé! 1947-ben titokban megegyezett az angol j ellentétben. E megegyezésben Ausztria kormány képviselőivel ás ezzel a szov- köíelez".tóeget vállait arra, hogy jet kormány számára lehetetlenné tette Jugoszlávia előzetes beleegyezése néí­a jugoszláv' igények további védelme zését. A jjug©§3dfáv kormául y gaswai rá ga 8 ma ««a a szovjet kormányt Mivel a jugoszláv kormány érzi ka­pitális«, helyzetének reménytelenségéi Silovén-Kirinüa kérdésében és látja, hogy tujtt> sikerül « kőzvéJesnény elöl ehitkolsk Kardéij levelét, amelyben a •Bgoszlá? kormány 'ictoorA Szlovcn- Karintlárói, * rágalmazó kitalálások harmadik változatához folyamodik. Azt «Hit ja. hogy a szovjet küldöttek ösztö­nöz lék a jugoszláv kormányt, hogy az Aáestriíval sserabsn támasztott jugo- ijIít területi ' igények kérdésében «gyeffeediék * nyugati hatalmakkal és hpgy « jugoszláv kormány „csak azért voít halandó ebben a kérdésben enged­ményeket tenni mert ezt a szovjet kor­mány követelte”. igaz, hogy a szovjet küldöttek a «ágy hataiom képviselőinek Moszkvá­ból. Becsben és Londonban 1947-ben, 1‘748-ban és 1949-ben tartott tanácsko­zásain, ahol beszédeikben nyíltan és bdesutetesen védelmezték Jugoszláviá­nak Ausztriával szemben támasztott terűre!) ét minden egyéb igényelt, le­leplezték a jugoszláv kormánynak ezt s : hazug állítását A jugoszláv kor­mány mégis igyekszik elrejtőzni ezek fl® a tények elől és jobbnak látja pletykákkal foglalkozni. igaz, hogy a szovjet kormány letep- fezie a jugoszláv kormánynak est a hazug állítását, ««gusztus 11-i jegyzé­kében emlékeztetve, hogy 1947 no­vemberében a Szovjetunió jugoszláviai «agykövete a jugoszláv külügyminisz­ter megkeresésére az utóbbival kö­zölt« a Szovjetunió nem lát okot arra. hogy Jugoszlávia Ausztriával «zésben csökkentse területi Igényeit A jugoszláv kormány mégl3 elslklik e tény felett, úgy tess, mintha nem venné áznre. As igjosig az, hogy a asovjet kor­mány ldep*«4 a jsrgasrtár kermány esen ánításáaak hazug voltát és ntgosstne 11-1 jegyzékében emlékezte­tett arra, hogy 1948-ban a Szovjet­unió jugoszláviai nagykövete ismét megerősítette a szovjet kormánynak a jugoszláv tender' igények csökkenté­sének időszerűtlen voltára vonatkozó áüáefoglalását és ugyanakkor leleplezte Bébiért!sk Londonban tanúsított több, mini' gyanús magatartását. A jugo­szláv kormány azonban itt is dailuü e. tény felett, és vaknak teteö msgát , Miről beszélnek e tények, ha nem, arról, hogy a jugoszláv kormány gazul raguimat»* a szovjet kormányt fe képviselő?:, azt állítva, hogy azok ösz­tönözték a jugoszláv kormányt, hogy mond jón lé Jugoszlávia ' területi fgé- ryeirá és hogy a jugoszláv kormány csak «»Sri volt hajlandó területi en­gedményeket tenni, jnert a szór j s', kormány, ezt követeíte”? Felmer® a kérdés: ff* * szovjet .kormány területi engedményekre ősr- rÖBÖste a jugoszláv kormányt, miért neps kapcso’ódott Kardelj leveléhez é? miért nem ' egyezett - bele a jugoszláv kormánynak e levélben kifejtett javas­lataiba, mélyek Jugoszlávia terület igé­nyeinek teljes vagy. részleges, feladá­sát, ajánlották. Mive! magyarázható ez? Valóban, ha a szovjet kormány a jugoszláv kormányt területi engedmé­nyekre biztatta, .úgy miért nem értett egyet ..Kardelj le.veléve!? Miért utasí­totta el Kardelj javaslatát? Gondolt-e valaha erre a'jugoszláv kormány?. Nem gondolja-e a jugoszláv kor­mány, hogy ennek a kérdésnek már puszta felvetése is rombadönti a jugo­szláv kormánynak mindazon rágalmazó kitalálásait, amelyek szerint a szovjet kormány állítólag arra ösztönözte a jugoszláv kormányt, hogy mondjon le Jugoszlávia területi igényeiről? Megengedhétő-e egyáltalán a lemon­dás a maximális területi követelésekről? Megengedhető-e adott esetben a maxi­mális .területi igényeknek minimálisak­kal. történő • felcserélése? Igen, megen­gedhető, de csak két feltétel melleti; ha c-zt a szükségesség írja elő, azaz nincs remény, hogy az 1 adott píilarjstban a maximális követelések megvalósulja­nak' és ha a jugoszláv kormány felelős­séget vállai az ilyen engedményekért. Miért uem egyezett bele a szovjet kor­mány Kardelj javaslatába? Először azért, mert a Kardelj javaséit» enged­ményekét nem okolta meg a szükséges­ség, azaz lehetőség volt a maximális-' területi követelések megvalósítására. Másodszor árért, mert a jugoszláv kor­mány nem vállalt felelősséget'a Kar­delj levelében körülírt területi enged­ményekért. A jugoázláv kormány azt akarta, hogy az engedmények ért ne ö, hanem a szovjet kormány vállalja a felelősséget! Természetes, hogy a szov­jet kormány nem egyezhetett bele ilyen, Jugoszlávia népeinek becsapására irá-S nyúló szélhámos mesterkedésekbe. A jugoszláv kormány úgy igyekszik beáilnani a dolgot, mintha Kardelj an­nak következtében küldte volna levelei Visinszkijnek, hogy a szovjet képvise­lők kompromisszumos megoldásra tö­rekedtek Szlovén-Karintia kérdésében, hogy Kardelj levele ily módon válasz Vísinszkij javaslataira. Csakhogy Kar­delj levelében még csak célzás sincs arra. hogy az válasz valamiféle javas­latokra vagy méginkább a. szovjet képviselők követeléseire«. Ellenkezőleg B. Kardelj levele nem hagy kétségei a felől,’ hogy nem válaszul írták * szovjet képviselők valamilyen „köve- teleseire”, hanem magának Kardéijnai, kezdeményezésére. Ez látható Karfiol) levelének első mondatából: „Mivel fennáll a lehetőség, hogy Ju­goszláviának Ausztriával szemben tá­masztott területi követeléseit jelenlegi formájukban teljes egészében el fog­ják vetni és ha ön új javaslatot kí­ván tenni, én ebben az- esetben felhí­vom figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek a Jugoszláv Szövetségi. Nép- köztársaság számára annyira fontosak, hogy szükség volna rájuk nézve pozi­tív megoldást találni.” Mint látható, ■ Kardelj levele, nem válasz Visinszkijnek valamilyen-javas­latára, vagy követelésére. Mert ha Kardelj levele válasz lelt volna VI- sinszkij valamilyen javaslatára vagy követelésére, akkor ebben ez állt volna: „Mivel .ön új javaslatot kíván termi“, vagy „tekintve, hogy ön új javaslatot szándékozik tenni”. Csak­hogy a levélben valami egésgep más vau, mégpedig: „Ha ön új javasla­tot kíván tenni". Következőkig. Kar­délj levele nem válasz Visinszkij va­lamilyen javaslatára vagy követelésére, hanem Vfsinszkijhez intézett kérdés: Nem kfváu-e ön új javaslatot tenni? . Mint .Ismeretes, a szovjet kormány Karde!} kérdésére fagadólag válaszolt, azaz azt mondta, hogy nem - kíván olyan ú j javaslatot tenni, amely revízió alá veszi Jugoszláviának" Szlovén-Kar rintiára vonatkozólag, -támasztolt igé­nyéit. A .szovjet kormány, azt felelte,, hogy. nincs szükség a jugoszláv igé­nyek felülvizsgálatára és ha a jugo­szláv kormány kitart álláspontja mel­lett, akkor magára kel! vállalnia a felelőssége: a területi engedményekért és csak abban az'esetben, ha; a jugo­szláv kormány magára vállalja a fele­lősséget ezekért az engedményekért, lesz a szovjet kormány hajlandó arra, hogy , a - külügyminiszterek tanácsában védelmébe vegye ezt az új álláspontot, nijnt a jugoszláv kormány álláspontját. Mint ismeretes, a jugoszláv kor­mány a szovjet kormányra igyekezett hárítani a területi engedményeket és nem vállalta magára a felelősséget ezekért az engedményekért, mert el akarta titkolni Jugoszlávia népei elöl új. kapituláns álláspontját. A világos­ság kedvéért mi alább idézzük Kard jel levelének azt a részét, amely a jugo­szláv kormánynak Jugoszlávia terűié'.! igényeiről való lemondására vonatkozik. „Moszkva, 1947 április- 20. Igen -{ász eh Visinszkij elvtársi küi nem épít semmi: a Dráván. Ezek * vijfanyierőmavek tehát Ausztria nyu- gati övezetében lévő német tulajdonok. Ezekből — a párisii jóválcleíj konferen­cia döm.é&é-t aiaáró államokkal együtt — Jugoszláviának fe meg keli kapnia jóvá.évsének egy részét. Továbbá eze­ket a vi lianyerőmíivekeá úgy épüetiék, hogy figyelmen kívül hagyták Jugo­Mivel fennforog az s lehetőség, bogy szlávi* elektromos iparának szűk ségte- az Ausztriával szemben emelt jugo- tek és nx».aai kihasználásuk mellett szláv lerüfetj követeléseké: jelenlegi hatalmas veszteségei** okoznak, egye* formájukban teljes egészében el fogják j hónapokban.. körŰíbeSö! egymillió kSo- r&:n! és Ha öo új javasí»:o' kíván watt-érát. enni, ebben az esetben fel kívánom hívói az ön figyelmét olyan kérdé­sekre. amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szánéira acnyi'a fon. Pasak, hogy szükséges vett» számukra poz-itív megoldást találni. Ezeknek * kérdéseknek pozitív megoldása a leg­A kérdés*, meg leire: oktani kisebb h».áiká3gazí4ással é» orr« átnyújtok Önnek egy tervet két TáltozaflbML Végső esetben pedig * kérdést még le­het oldani úgy is, hogy » Jugoszláv Szeveiaégí Népköztársaságnak külöaie- pef jogokat biztosítanak ezen eTÖmfi­fek iguzgaí&2bm. MeöáiMlasB égj f'.yen megoldás ler*/é:. A második kérdés » irariatíaí ezlo vének nemzetiségi jogainak különlegeí védeimére vonatkozák, Mindatns íapasz'.'alaíok után, amelyeke, a isié­vé« nép Ausztriával kapcsosaiban szer­zett, csaknem biztosra vehető, hogy a szerződés aláírása w ára erőteljes né- metesí ő kísérleiek kezdődnek. .Vég azok « demagóg intézkedések is (pél­dául a kétnyelvű iskolák hesyreáliitá- sa), amelyeke: Aasstrla Nemeios-szág összeomlása után Kariutiábsn — legalább is papíron —, iwgy nemzeti­ségi íéraera türelmssraek mulassa- magái, ma már tényljegeeen oem valósuinak mag. Nagy jelentőség»! Tolna :ctM ezér. annak, h* j scerzőídésban el Se- betne érai, hogy * már 1 örvénye,"őrs «TielÍKideti tnr.ézketféisekwt kéegészíte- aék é* mint * «zerr5áés alkotó részel teljes egészükben, a négy hatikvm eJ- lerrőrzé»e alá kerüiraérjok. MalíékelcV egy ilyen módosat fő »tepelvének !«• vczeíéL FtéhasraASo«: az a&efenéé, hogy M- vőz öljem öm. T-rijev Kv­dalj, A* első rástiozat iXag kije»St * rfilrí 210 sógyzefkilom4t«r oaj(jrsA$d és tvt 1934. évi osztrák ssépsaámMlá* s zártat 9396 tokó ja van. A «»fend®: vállasat «rvesets meg-' közoüföm 63 négy» tkEoméier nrt ne- rületa: fogld magában, tnelynék at 1934. évi oertrák nép&zátnlátás sserart 3! 50 tokosa roll. A szovjet crafocwli megvetik a szökevényeket A jugoszláv kormány augusz't» 20-i jegyzékében kweieJa a szovjet kor­mánytól, hogy az különös tísztete'-tel, sőt- szere'.et-tei viseltessék iránta és hogy ír. a tisztelet., és .szereiét jtrr.son ,Me<jcí“ire a jugoszláv koTináraybóz Intésé:, szovjet jegyzékekben, hogy a jegyzékek ne tartalmazzanak olyasmit, ■apai sérthetné a jugoszláv kormány önimádatát, vágy megbáóaná * jugo- sróév kormányt. A jugoszláv kormány az állíija, begy így kívánják ért a „nemzetközi szabályok“. A szovjet kormány, kénytelen mog- äRapikm', l»gy a jugoszláv kormány Watten kívánt löt«. Mirstenki efäs- ismerétee, begy * 'jugorijg': kormány dezertált « ezo- riatitEcn'js éc deax>kyác4a íáiboráből, íí- skőkő:: az totfRríaösjnás és fasizmus táborába. Meg tel?1 jegyezri, hogy a szovjet emberek óé a szovtet kör. véle«, meny nem HisztéS a vzőidffvénveket- Még. kevésbé tápíálfiat valami, a szp- reléihez, hasonló órzért « «zők'ey,én'yeft irám MS '‘őbh: mitidesikS elSt* fraiéré- '.er, hogy a «zovjet emberek és a •szovjet közvétemóny megvett a szőke­vényPkeit. Termésreteso» » »sók erényeknek többié le fa-jlájia van. Vannak véletlen, szülte dezeríörSk, akik gyávaságból követtek el tettüké1-, remélvén, hogy így megmen&k bőrűket. Vannak más­fajta, rosszakiaratú dezertőrők is. Ezek nemcsak az ér: dezeríáfnak, hogy bő­rüket megmentsék, Itarwin azért is, hogy ártsanak annak e tábornak, ahon­nan megszöktek, ideg kell állapítani — bármennyire szomorú is ez, — hogy a szovjet embeVek és a szovjet köz- vfiemény a jugoszláv kormányt jv-cn a véletien, hanem a rossralmratú de re rt őr ők közé sorolják. Meg ke® áfiapítenf tcvSbá bogy * r Oszakára',ú de zw '.őröknek to rlöbb fajtája van. Vaunak, rosszakat ti de- reriörök, akik órrík bűnöket, effyeaan. átéJlk szégyenüket ás fgyekeztnek észrevétlennek maradni, elrejtőzni a vi­lág szeme elől, ma jd, hogy nem szeré­ny»» vfaefkednek. Vasműk azonban olyan rosszakaratú der,értőtök is, akik srégvwiCkt)® iő-Ajdofnnző mertersé­get «iriEnak, tásagoeWras «ticaek«!'' nek dezertáiásukkak nínlhrf as viiazní féle hősiesség Vees», » «titre lépnek, hogy megugussék »r » tábort, nieij- b<3 megszöktek, szesnérntetieító! ifics*- kednek azzal, begy bármikor megugst’ hatják art * tábort, hagy következés* képen nem valami közönséges dazerlS* rök, hanem hösök. Pontosan úgy, írért Kri-loY fn&sé jib&x ^Ej » v^oato* olyrar. erősnek kápzeí! tmgái', hogy m-egtigef ja as elefántot!** Meg keP 'SJSspftart! — bfenwsmyfre .'.zrsmorú is ez —bogy * eeovjet «te berek és » «zw 4« kői vélemény # P* goszláv kormányt éppen az ilyen rossí' skiawrtd, ffieee&TÖ óeeertOők Vözé e& rotkí Ifyen n az iZteEaes äigtkör, aoté?’ nők közepette a szwjrt kormárayrs^ vége rate keil rntnkéjáL ReaniíJjüSr, » jugoszláv kerar-ác* megérts, hogy ntm számítissr * «zovjít Itonmáray otesáről kedvességre te még kevésbé tíes. Írtéira. Moszkva, W-t9 KOgvtsfftm 59. Tito juddspénzőrt laríja a markál Washingtonban A jugoszláv kormány hivatalosan 25 millió dollár kölcsönt kért az amerikai export-import banktól — jelenti az AFP. Az• imperialisták bel- grdádi ügynöke most már teljesen ledobva álarcát, nyíltan koldul gaz­da itól Tito , viszontszolgálatként — a Reuter szerint — stratégiai fémek szállítását ajánlotta fel az USA-nak. Oí»t rom ál lapot FinméSmn Tito pribékjei a „Fartízánka" ju­goszláv hajó tűzesetét és a rijekai [Fiume' olajfinomító égésit örujyiil használják arra, hogy egész Jugo­szláviában tömegesen tartóztassák le a kommunistákat. Rijekában kihir­dették az ’ostromálfapotof- A jugo­szláv állampolgárok tömegesen me­nekülnek* Olaszországba a randörzeg terrorja elől. IS h3!oságoi( terrorja Elietiére téri?!! a $zí:ájto7g3lam Finnorszáqbsn A finn dolgozók harca a béreme­lésért egyre újabb iparágakra ter­jed át.. Tamperében, Finnország má­sodik legnagyobb ipari központjá­ban. a fémipari munkások kedden béremelést követeitek. Ha követelé­süket szeptember. 2-ig nem teljesí­tik, akkor sztrájkba lépnek., Több más iparág dolgozói is béremelést követelnek. A helsinki) vasutasok is béremelési uliímáíumof adfak áf, amely két hél múlva jár le. A Syéd Kommunista Párt stock­holmi szervezete a svéd fővárosban tömeggyűlést rendezett. Az ott el­fogadott határozat felszólítja Svéd­ország minden dolgozóját: tettekkel valósítsa meg a sztrájkoló finn dol­gozókkal vállalt szolidaritását. A Magyar Dolgozók Pállja üapMapesti pártválasztmányi ülést A MUfir*» Polgoffék Tártig »«jjybudapesfi párfbizotfsáfto vserdán ^ böriíeff n&áybttdApesfi Télaaz-bnányi ütést tarfeft, ajnely*n meglápíy0-!^ a t«r*a«(!»k'eiiysvg csölrkenáséf előidéző' hibák, megszünfefesiwek módr ée a munka {crnselékenységéiiek fokozásál. Az értekezlete^ w«FÍ®^ Rákosi Mátyás, rz MDP főtifkár*. Szakastfs Árpád a Néphőzfárso^' Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő áHasncriraiszter, nr. MDP lőtiíkér helyettese. Marosán Győrjy könnyűipari nüsisrjer. az MDP fotifkérfJ teetícse, Zsoimyecv. Mihály nehó/ápari mmiVrt-m, Kossá Istríin pészÜ^ miniszter, Vas Zoltán a Tervhivatal elnöke, Drahn» I.®Jo», az ,oi«sáááf” lés elnöke, Apró Antal, a Szaktanncs főtifkána és rongrácr Pmlapesf ptúgárnseeítere js. Aur. ötösen Kovács Isfvár., a* MDP ns£fb!i(’ pesti pártbizottságának fi fkára tartott bcwwúnolóf. Korácss drtárs- beszámolóját holnapi lupánkban kßzÖlfÄk, Kiéífscitok a háborynak! B bBko Wnl vHi^engnüssznsa áHsudé bízott ns gigásT-i YilágíJffiletésrc siáütfs a aépskel tenfa * békéén tólytrtriri feftaí«^ ben és meg kell erősítenie „ tábort. Vilná asszonyai é* fériiai! A béke hívei rltögfcongrcsszusánnk állandó birotl.sága az október 2-j nem. zeösözi békenapra felhívást intézett a világ népeihez: „Atilág asszonyai és férfia! Miként 1914 anipmlusában és 1339 szeptemberében, úgy mórt js veszély fenyegeti) a békét. Miként akkor, úgy mos': )s haszonra és hatalomra éhes maroknyi ember újabban atom­bombával fenyegetőzve visszautasítja a nemzetek közötti békés tárgyaláso­kat és a szolgálatát» szegődött kor­mányokkal újabb háborús szövetségei szervez. A béke hívei világkongresszusának állandó biz tette ág a ©'határozta, hogy október 2-án nemzetközi ti apói ren­dez a békéért vívott harc jegyében —- ennek ni október 7-i nemzetközt békenapnak új állomást kell jelen­2-án kiálteotok „ne“n"-et tt rack. Mu ’ássátok meg okló’vr gigászi világítttiintéssel « béke h-b nek mindent elsöprő erejét. Munkások, értelmiségiek, assz^f^í és féTfiflk! Korra, vallásra. P°’' felfogásra rekiolct nélkül, kárai ri'silk rá a békét a háborús n**Vy» ra hiszen valamennyiünk életét c, ^ formán veszélyeztielik, mert a nran válogatna közöttünk. Ha ^ ti sliit érövéi lépünk akcióba, n‘nC^gti' a ha,'alom. araelly legyőzhetne % nőnket. Közös erővel magnYer' .(a- békéért vívóit caafát, ax éle* A RfKT VTL.ÁCKONCiRhh^ ÁJAANDÓ BIZOTTSÁGÉ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom