Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-17 / 190. szám

1949 AUGUSZTUS K A S> L O MAGASABB FEJADAGOT KAPNAK a szerződéses gabonatermelők Az egy éven aluli gyermekek gabonaellátásáról is gondoskodtak Sz épüilparto is felszámoljak az elavult nunkamMszereket f A kormányzat mteden eszközzel tá­mogatja a szerződéses alapon gabonái jgrmeiő doígozó parasztokat. Ez mu- ntukozott meg abbas- az intézkedésben, «mely lehetővé telte számukra, hogy a háztartásuk és gazdaságuk részére szükséges kenyérgabonát- közvetlenül B terménybegyüjlőinél, a földműves- szövet kezeznél is me gvásárolhat j ák, nemcsak a cséplő-részből. De különösön megrmi!átkozik a kormány támogatása a szerződéses termelők felé azzal az újabb intézke­déssel, amely lehetővé teszi, hogy azok » dolgozó parasztok, akik szerződéses alapon termeltek ke­nyérgabonát, — magasabb fej­adagban részesülnek. Így tehát azok * termelők, «kiírnék szerződéses kenyérgabonájuk megfe­lelőnek bizonyult és így minőségi szerződéses búzaként a hatósági :er. ménygyüjtőnek z jövőévi vetőmag­szükséglet kivételével teljes egészében beadták, a fejadagjukon kívül a háztartásukhoz tartozó minden személy után még 25 kg. kenyér- gabona visszautalására jogosultak. Ezt a mennyiségiét természetesen szin­tén, a főldművesszcve -kezeli termény- gyűjtőnél vásárolhatják meg. De nem károsodnak azok a szerződéses ter­melők sem, akiiknetk kenyérgabonája alkalmatlan minősítést kapott;-. Bá'r ezek visszautalásra nem jogosultak, JltúlnÁl 4£ÍZjCL tedwilmskífizőb-c intQip Régi vasat családból származik liolndr Géza, a Sopiana gépgyár be­tanított munkása. Az apja is, a nagy aPja is az volt. Neki nem sikerüli simán kitanulnia a szakmát, mint őseinek, mert apja fiatalon meghalt és korán kellett kenyérkereset után néznie. Szerétéit volna 6 ús vasas lenni, de nem lehetett, mert akkor v tanoncrualt verés járt fizetés helyett. l,c-ki meg pénzt kellett keresnie, é°gy hozzá járuljon a család eltar­tásához. így lett belőle kifutó, majd különböző gyárakban napszámos és mindig fájt a szive, ha gépet vagy K'-otort látott, mert minden vágya az tolt: megismerni a gépet. 0 A felszabadulás meghozta neki vá- Wa teljesülését Munfzát kapott a ‘^°planában. — Olyan hűséges ez a gép, mintha -ke volna — mondotta munkatár­sainak nem egyszer, — a többiek 1r>rá csak mosolyogtak lelkesedésén. JáV szép napon aztán megjelent M'éber elvtárs párttitkárnál és el­mondotta: szerelne segédlevelet kap- fó'< de előbb elvégzi a féléves szak- r,lrd továbbképzőt, ahol elméleti tu- d-áit is szerez a maglévő gyakorlati Kneilf. elhatározást tett lövette. Néhány nappal ezelőtt boldogan -borjtixtta meg munkatársai előtt a tzáktanfolyam elvégzéséről szóld bí- tOK-yitványL ^tán óvatosan betette a bizovytt- 'j’W a fiókjába és hozzálátott az Jp'erdett szijtdresa befejezéséhez. Nár jöl beleizzadt « munkába, ami­kor az oktatási felelős dili meg előtt*. Molnár Géza azt gondolta: biztosan * váriamról len tzó. Egy évvel jött haza hadifogságból, a tag- 1 -r^at miatt nem lehetett párttag és csak most jelentkezett tagfelvételre. De tisztában van azzal, hogy aki a Párt lógja akar lenni, ideológüag annak ké­pezni kell magát. Azonban az oktatási felelős más ügyben kereste: — Molnár szaktárs, ez magát biz­tosan érdekli. Maga most végzett el egg szakmai továbbképző tanfolgamot. Most indul szeptemberben egy egyéves technikusképző iskola, amelynek el­végzése után műszaki tisztviselő is le­het. —. Ha életem végéig a satupad, vagy az esztergapad mellett dolgozom is, <ú< kor is elmegyek szaktárs, ha már a demokrácia lehetővé tette, hogy ta­nulhasson az ember — hangzott Mol­nár Géza válasza. Aztán visszaemlékezett a múltra amikor a szakmai soviniszták még félve őrködtek azon, hogy mások el ne sajátíthassanak egy-egy jobb fo­gást, jobb munkamódszert. I:: a hely zet gyökeresen megváltozott. A szak- társak örülnek, ha taníthatják a ná­luk gyengébbeket, mert tudják, ha a másik társuk többet termel, abból neki is haszna van, mert már maguknak és nem a tőkésnek dolgoznak. És ezt az újtípusú embert, a kommunista embert a Párt neveli kL A Párt, amely kiharcolta azt is, hogy az egy­szerű mankásember a legmngttsabb is­kolai képzettséget is elnyerhesse. Erre gondolt Molnár Géza, amikor így válaszolt az oktatási felelősnek. — Nézz* szaktárs, a Magyar Nép- köztársaság áj alkotmánya jogot ad mindenkinek a tanuláshoz, ugyanak­kor előírja, hogy a Magyar Népköz­társaság polgárainak alapvető köteles­sége műveltségük, szakmai tudásuk gyarapítása. Én élni akarok ezzel a nagyszerű lehetőséggel is eleget aka­rok tenni kötelezettségeimnek is. Hopp Ferenc elvtárs oktatási felelős nem csalódott Molnár „szakiban" és odeckanyaritotta a nevét a többi je­lentkező közi. de a rendelőt szerint visszatartható gazdasági és háztartási szükséglete- ten felül további 25 kg kenyérgabonát őröl­hetnek meg, tehát ők is kedvezményben részesül nek, habár nem várt be a továbbsza porításra termelt gabonájuk. A köz ségi elöljáróságok a szterződéses ler meló részére a „visszautalás« igazolá son“ feltün etett kenyérgabona meny nyiségre — fejadagon felül — szabad őrlés címén köteles kiadni az őrlési engedélyt. Nagy kedvezményt jelen; továbbá, hogy az olyan ellátatlan gyermek részére Is visz- szatartható a fejadag, aki első élet­évét 1949. évi június hó 30. nap­ja után tölti be. Az 1 éven aluli gyermekek őstermelők fejadagjára ate általános szabályok szerint kell vámőrlési engedélyt adni. Az 1949. évi jú.náus hó 30. napja után született gyermek részére- a vámőrlés­re jogosult a földadó, a mezőgazda­ságié jlesz'ési járulék és a terménybe­adási kötelezettség tel jesí éséhez szük­sége« kenyérgabona és árpa mennyi­ségének beadása után annyiszor 5 kiló kenyérgabona őrlésre kaphat vámőrlé­si engedélyt, ahány hónap a gyermek születését követő hónap első napjától 1950 évi június hó 30. napjáig há ra van. Így biztosítva van az 1 éven alul gyermekek őstermelői fejadagja is iHagasépirtlkezésre — gyálrak, tne zőgtazdaisági építkezések, lakóházak, szociális és kulturális építkezések — 1948.ban 350 millió forintot költő: - tünk, 1949-ben mtár 1.300 milliót, 1930-ben pedig 1.900 millió forintot tesz ki ez az összeg. Az 5 éves terv során pedig összesen 14 milliárd fo­rintot. A legnagyobb munkáslétszám 1948-ban 20.000 volt, 1949-ben ez a lék önköltségcsökkentés az 5 éves terv során az épí-kezesekről 140 mii- líó meglakarí'.á&t jelent. Rákosi elv. társ az MDP Központi Vezetőségének május 31-i üésén hívta fel az építő­iparban észlelhető hibákra a figyelme;. A minisztertanács július 13-án pedig határozatot hozott az építőipar döntő kérdéseiről, elrendelte a tervezés-rét és kivitelezésnél mutatkozó le-gszük­szá-m 65.000-re, 1950-ben 90.000-rc fog emelkedni, tehát 2 év alatt 4V«- sz eresére. Modern, fejlet építőipar gépesítés nélkül nem képzelhető ei, de ahhoz, hogy é-pftőipammk valóban elege; te- gyen a. támasztott követelményeknek, a tennivalók egész sora vár az építő­ipar dolgozóira. A feladatok közép­pontjában az önköltségcsökkentés áfl. Gondoljuk el, hogy minden száza­ségesebb tennivalóikat és ezek alapját» az önköltség 15%-os csökkentését. Abban, hogy valóban {elszámoljuk az elavult munkamódszereket a még mutatkozó szervezetlenséget, a gépek rossz -kihaszc-álátsát, hogy emeljük a termelékenységet és jelentős mérték­ben csökkenthessük az építkezési költ­ségeket, az építőipar valamennyi döf- gozójámak részt kell vennie. A JátokfcHw^áÍQe k<dU&®$a4G’ Hol Is volt a határ Nyugat- és Kelet-Bjelorusszia között? Nem is olyan régen, csupán néhány évvel ezelőtt a határ mindenki számára látható s szinte kézzelfogható volt, s azok, akik Nyugat-Bjeiorusszia területein jártak, keserűséggel és fájdalommal látták a parasztok kö­zött a szegénységet, elesettséget, el­maradottságot. Ma már nincs határ Nyugat- és Kelet-Bjelorusszia között. A bolsevikoknak nem kellett sok idő ahhoz, hogy a Nyugat-Bjelorusz- sziát és embereit teljesen átalakít­sák! Az erdőn, dombos vidék helyenként Moszkva környékére em­lékeztetne, ha nem lennének itt a csodálatos bjelorussz tölgyek. Cso­portokban állnak, mint kis családok a dombokon s körülöttük, egészen a domb lábáig lassan hömpölyögnek a gabonahullámok. A tölgyek lábánál csillogva hallgat a gabona. — Nézzék csak, milyen a len, meg a burgonya ott a tavon túl! — mondja Grigorij Mitrofánics Krav- cov, a Janka Kupála kolhoz elnöke. S az ember mága sem tudja, a lent nézze-e, vagy a büszke és gondos gazdát. — Túlteljesítettük a tervet — fűzi hozzá a kolhozelnök moso­lyogva. — Szépek a távoli ligetek, de néz­Túlteljesítés s 4 múzsa 17 Isiló fagyot zökken a gabonával jól k "grakott kocsi a köves vizfolyás- mv’ ^ lovak nagyot fújva megáll- Ehi Ambrus József fürge mozdu- • ja! ugrik le a kocsiról és meg- ‘ óul felfelé a gabonaraktár lép- "otn. bíTí ^ lehet beszolgáltatni a gabo- K * — kérdezi az asztalnál álló ^Dnényfel vásárlót. Itt —, hangzik a barátságos Ti). asz. ®s*Cgr-pnszlat vagyok, —köz­, ■ ----—_________li Ambrus és látvi1223 zsebéből a beszolgáltatás! Arvidt' Dövid számolás, összeadás és arbrus József izzadó homlokkal kö’llS V'S7i a zsákokat fel a lépcső- jjJ1- Amikor az utolsó zsák is a brp ef!ro került, 10 mázsánál is tob­te,. Tlu'at, Szomor József elvtárs, ^enyfelvásárló megkérdezi: n.T; Hogyan fizetett a búza nz s,-°Sl határban? t„ ' Nem panaszkodhatok, mert jó j.. teesünk volt. Meg lett a jó mun- “Dk eredménye. g?'}, onvor elvtárs helyeslőén bólint, f** Megkezdi az elszámolást: * »A” jegyre 60 kilót, a „B" jegyre több mint négy mázsát kell leadni, a behozott felesleg négy mázsa tizenhét kiló. — Ennyivel több, mint a kötelező mennyiség — mondja Szomor elv­társ. _ Hej szomszédasszony, kár volt felci pelni ezen a sok lépcsőn a sok búzát, most vihetem vissza — mond­ja Ambrus a vele jött fejkendős asszonynak. __ Dehogy volt kár, átvesszük azt is szívesen — szól közbe Szomor elvtárs. Ambrus József kezébe veszi a ce­ruzáját és gondolkodni kezd. _ Nem mondom, hoztam én „C” vé teli jegyre is búzát, de nem eny- nyit gondoltam. De mondja, miért kell túlteljesíteni a begyűjtést? — kérdezi Szomor elvtársat | Szomor elvtárs nem fukarkodik __________a szavakkal, hanem rés zletesen megmagyarázza, hogy mit jelent a gabonabeszoigáltaíás túltel­jesítése az ország további fejlődésé­ben. Nem használ nagy szavakat, a dolgozó parasztság nyelvén ismerteti a kérdés fontosságát. Beszél a há­roméves tervről, a munkásosztály ál­dozatvállalásáról, a dolgozó paraszt­ságnak nyújtott segítségről, a föld­reformról, mikor földet kapott Ambrus József is, a meginduló öt­éves tervről, a dolgozók jobb és ol­csóbb kenyeréről. — Ehhez járul hozzá maga is, ha túlteljesíti a begyűjtést. — Tudtam én ezt nagyjából, hát azért kérdeztem magától, hogy egé­szen tisztában legyek vele. Most megtudtam, hát itthagyom az egé­szet. — Ránéz a szomszédasszonyára, aki megértőén helyesli. — Meg­marad a fejadagom, nekem nem is kell több, mert tudom mivel tarto­zom a népi demokráciának és a munkásosztálynak. Hiiíll számolás következik új­__________ra, majd megkapja a „T ”-utalványt és máris búcsúzik. — így megy ez nap mint nap — mondja derűs arccal Szomor elv­társ, — megfelelően tudatosítani kell a parasztságnál a begyűjtés fontos­ságát, akkor nem is lesz hiba a túl­teljesítésnél se. így dolgozik Szomor elvtárs, a pécsi Földműves Szövet­kezet terményfelvásárlója, aki mint népnevelő is eredményesen műkö­dik. zék csak azt a mahnot, a motort, amelyet nemrég kaptunk, nézzék ezt a kolhoz-fűrésztelepet. Elbűvölő a festői híd a folyón, — de látták már a gazdasági udvart, a falut? Szép a lombok közt megbúvó falu, — de nézzük inkább az embereket, a kothozistákat. Nyilt. tekintettel, magasra emelt fejjel járnak, vidá­mak, barátságosak és nagyon boldogok, hiszen gazdái a földnek, országuk­nak és sorsuknak. — Kolhozunk a legelső a terüle­ten. Nagy híre van Janka Kupáié­nak! — mondja Grigorij Mitrofáno- vics. — Négy kommunista és kilenc komszomolista van a falunkban. Látják azokat a lányokat, akik ott mennek? A mi két Veránk. Az egyik — Vera Ivanovna —, a Komszomol- szervezet titkára és az ifjúsági Kom­somol többtermelési munkacsoport­jának parancsnoka. A másik Vera volt az első, aki megalakította ná­lunk a több termelési munkacsopor­tot. A bjelorussz köztársaság 30 éves jubileumával kapcsolatban kilenc kolhozistával együtt megkapta a Munka Vörös Zászlaja érdemrendet. Az idén az első Vera kötelezte ma­gát, hogy 500 mázsa burgonyát ter­mel egy-egy hektáron. Es termel is. Látják ott azt a három hektárnyi táblát? Az az övé. 1941-ben alakult meg a Jánka Kupála kolhoz. Még egy évig sem dolgozhattak az emberek, amikor a német betolakodók rájuk törlek. Feldúl (dk az es ész kolhozt. Közben visszatértek a régi földes­urak, de parancsoló szavuknak nem volt már foganatja. 1944-ben kezdő­dött a kolhoz második élete. Min­dent újjá kellett építeni, mindent elölről kezdett kezdeni. Nem kellett lelkesítés az embereknek, felszaba­dultan, örömmel dolgozlak. —■ Az idén, — beszéli Grigorij Mitrofanovics — egyes családok egy-egy tonnát, sőt még többet is eladtak saját gabonájukból a kerü­leti péküzemnek. A magángazdálko­dók tanultak a példából. Kolhozunk, mint világitótorony mutatta az utat valamennyi egyéni gazdálkodó szá­mára. Falusi szovjetünkben ma már a parasztgazdaságok 73%-a kollek­tív munkában dolgozik. — Nos, itt van a burgonyára, — mutatja büszkén Vera Ivanovna komszomolka, a munkacsoport bur­gonyaföldjét. Rövidesen harmadszor kapáljuk a burgonyánkat. ' így mondja: az én burgonyám, mert az „én” és „mi”, az „enyém” és „mienk” fogalma egybefolyt már, nincs nincs „enyém.“ miénkfi nélkül. A* ember önkéntelenül elgondol­kozik azon, mi lett volna ebből a sud árnövésű, csillogószcmfl, fiatal lányból, ha nem kerül a szovjetéit körülményei közé?! Keserves nap­számosmunkát végezne vatamelyik földbirtokon, mint ahogy az apja tette azelőtt és semmi fény nem lenne, sem a lelkében, sem az éle­tében. Most biztosan tekint a jövő­be, tudja mit akar és hová megy. Egészen fiatal még, de már részt vett a komszomolisták köztársasági kongresszusán és a Moszkvában megtartott össz-szövetségi Komszo- mol kongresszusra is kijelölték, csak­hogy megbetegedett és nem utazha­tott el a fővárosba. De a talaj jobb megmunkálása, a bőséges trágyázás, a gazdag termés, — ezek megvigasz­talják az elmaradt moszkvai útért, amelyre úgyis rövidesen sor kerül. Ilyen embereket nevel a Párt. Szárnyakat ad nekik: repü’jetck sólymok! Es a sólymok repülnek is népük dicsőségére. Műhelyértekezleteken választják ki AZ ÚJ ÉLMUNKÁSOKAT Az elmúlt napokban osztották ki az üzemekben a szocialista, mtm- kaverseny első négy hónapjában elért eredményei alapján a legjobb dolgozóknak a jutalmakat. Az anyagi elismerés után mo:t erkölcsi el­ismerésben rs részesülnek a szocia'ista munka hősei. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa augusztus utolsó napjaiban újabb 3000 élmunkás- és kiváló munkás kitüntetést oszt ki a legjobb fizikai és szellemi dolgo­zók között. A déldunántúli üz.emekben már meg is kezdődtek a mühe'v- értckezletek, melyeken a dolgozók demokratikusan maguk választják ki azokat a munkásokat, akik a kitüntetése a legérdemesebbek. A kitünteté-re elsősorban azokat a fizikai és szellemi munkásokat javasolják, akik a terv minden részletében való teljesítéséért, a munka termelékenységének eme’éséért, i m'nőség -avításáért, egyszóval népgaz­daságunk továbbfejlesztéséért és az egész dolgozó népért a legtöbbet tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom