Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-16 / 189. szám

JM9 AUCUS2TÜ3 Í9 HfiPLO ö Specsi iizfelvezetiséi vasutasai liiepalislljife a három és félnapos kocsifordulót Értekezleten vitatták meg a nagy feladat zavartalan végrehajtását A pécsi üziletviezetösAgihe« tartozó '"aortások vezető funkcionáriusai érte­kezleten ültek össze hétfőn, hogy meg­beszéljék a feladatokat a három és félnapos kocsiforduló sikeres megvaló­sítására és kiküszöböljék a fennálló hiányosságokat. Az értekezleten jncg- jclcnt Szikra Sándor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártjának baranyamegyci titkára, a szakszervezet képviseletében pedig lakatos József és Czctt József elvtársak. A munkásmozgalom nagy harcosai­nak képeivel díszített tanácsteremben Udvarhelyi Dénes el vitára tartotta po­litikai beszámolóját. Bevezetőül foglal­kozott a Népköztársaságunk alkotmá­nyával és annak hatalmas jelentősé­gével, majd visszapillantást vetett az elmúlt négy év harcaira. lelkes taps közben állapította meg azt, hogy meg-atkoUhaltuk a nép al­kotmányát, «.felszabadító Szovjet­uniónak köszöni] öljük, valamint v Magyar Dolgozók Pártjának és nagy vezetőjének, Rákos; elvtárs­nak. Szállítási Tanács alakul Ezután Knszfri Imre elviáirs a háTom és félnapos kocsiforduló politikai és gazdasági jelentőségéről tartott elő­adást. A nagymérvű szállításokkal, kü­lönösen most, a terménybegyüjlés ide­jén, nem áll arányban a háborúban (elpusztult és nyugatra hurcolt kocsi­parkunk pótlása és ezért minden erői a kitűzött cél, » kocsiforduló lecsökken lés éré kell összpontosítani. A továbbiakban felhívta a vasutasok Egyetmét, hogy tanuljanak a Szovjet­unió vasutasaitól és vegyenek azokról Példát, majd bejelentette, hogy szállí­tást tanácsot alakítanék, amely szabá­lyozza az áruk szállítását és a vagó- hok gyors kirakását. A munka jó és eredményes megszer­vezése érdekében felhívta a küldöttek f^yettmét, hogy a hozzájuk tartozó területen wlndemütt beszéljék át az üzemi pártszervezetekkel a most meg­tárgyalt kérdéseket, * szaksrervezet pedig építse ki a kap­csolatot a kirakást vezető üzemekkel, dolgozóikkal, mert csak közös elhafá- r°zá.ss«l és munkával lehet elérné a célt: lecsökkenteni a kocsifordulót. A beszámoló után a megjelentek hozzászóltak a kérdéshez. A felszólalá- *okl>óJ kit (Int, hogy a rejtett táplálé­kok kihnezná!ásáva'l biztosítani lehet a kocstfordulók gyors megvalósítását. ^ hozzászólók mindegyilce a területé­hez tartozó problémákat vetette fel és "rínak megoldását ismertette a veze- 1 őséggel. •4 Párt minden támoga tást megad a vasutasoknak A felszólalások után Szikra Sándor v'h/ÍTí, a Magyar Dolgozók Pártjának tnftgyei titkára beszélt. ■ Ez az értekezlet tulajdonképpen "'ditanács — mondotta —, amelynek * heti szegeznie, hogy a három és fél- h'aP°S kocsifordulót miképpen lehet és Imegvalósítani. Tudatában kell etlnie minden vasutasnak, hogy nem egyszerű műszaki kérdésről Vsn szó, hanem a munkásosz- % újabb áldozatvállalásáról. ‘ hozzászólalásokból kitűnt, hogy a Vasulns elvtársak ennek tudatában és ehhez mérten komolyan ^aglalkoznak a problémák megoldásá­Szikra elvtárs a továbbiakban ki- •’ogsiilyozla, hogy *z értekezlet ne befejezés' ha- hem kiindulópont legyen a kocsi- iordu'ó megvalósitásáhan. fi ^elhívta továbbá a mcgjelenlek ^ Syelmét, hogy mindenki a mnnkahe. heV' ntr7r!n körül, hogy miképpen le- a hiányosságokat csökkenteni, ben * ertpészetosen a siker érdeké- h0 ' öongodheteMenül szükséges, do”', a hrigádmunkát kifejlesszük. kej] l',v'lt'akkor fokozott figyelmet feiá '^'kínunk az egyéni felelősség1 tinit,, Pártszervezetek , megfelelő °S|tó munkát fejtsenek ki és 1 lewék a széles dolgozó tö- •"a***®! a három és félnapos kocsiforduló megvalósításának hatalmas jelentőségét. Ezért szükséges, hogy a vezetőség szoros kapcsolatot tartson fenn a dolgozókkal, mórt csak így lehetsé­ges a hibák kiküszöbölése és a kocsiforduló megvalósítása- A Párt­na.k a szeme figyelni fogja az elv- társak arankáját, hogy miként vi­s.zik sikerre a kitűzött célt. Szikra elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott hozzászólása után a meg­jelentek határozatot hoztak, amit 23 pontban foglaltak össze. A határozatban leszögezték, hogy a jövőben még fokozottabban a Párt irányí­tása melleit fognak működni és a területi titkárságok két héten belül felülvizsgálják a területü­kön dolgozó szerveket. A határozat' kidomborítja a szak- szervezet szerepét, amely felelős a kocsiforduló sikeres végrehajtásáért. Neki kell megszervezni a szakmai és politikai oktatást, szorosan együtt dolgozva a Párttal, nekik kell meg­szervezni a brigádokat és ellenőrizni a munkamenetét, továbbá az Üzlet- vezetőséghez tartozó területek állo­másainak személyzetét írásban érte­síteni, hogy a kocsirendezést ügy hajtsák végre, hogy ( a szállítmányok minél kevesebb idő alatt jussanak a rendeltetést helyükre. A jövőben a koosimestereknek naplót kell vezetni, amiben lefektetik a szolgálati idejüket és azt, hogy hány kocsit vettek át és továbbí­tottak. A naplót a Párt a Szakszer­vezet vizsgálja felül. A határozat részletesen foglalko­zik a nemzeti vállalatokkal történő munka összehangolással és az ott ki­rakásra kerülő vagonok brigádjainak megszervezésével. A határozat sike­res végrehajtása érdekében az ÜV * területén kidolgoz egy versenylervezetet, ami a pontok­ba foglalt határozatnak sikeres végrehajtását eredményezi. A határozat továbbá megállapítja az üzemi háromszögek és az üzletigaz­gató felelősségét. Piájuk vár a fel­adat, hogy ellenőrizzék: a vállalt fel­adatokat végrehajtják-e és azokon a helyeken, ahol nincs üzemi három­szög, Intézkedni kell azok megszer­vezéséről. A hatalmas tapssal fogadott ha­tározati javaslat után a megjelentek táviratot küldtek Rákosi és Bebrits elvtársaknak, amelyben fogadalmat tettek, hogy a három és félnapos kocsifordulót miuden körülmények között megvalósítják. A végig lelkes hangulatú gyűlés az Intern,acionálé eléneklósével ért véget. „Becsületesen dolgoznak, eddig is hűségesen követték a Pártot, közöttünk m helyűid* Tagjelöltfelvéíel egy falusi pártszervezetben Nem a régi elvtársál; biztonságá­val mozognak.. Mozgásukon, test­tartásukon, beszédjükön mérj érzik, hogy egy kicsit elfogadottak, pedig legtöbbjük már nem először van itt. Együtt jönnek be a régi elvtársak - kai, akiket már régen ismernek, akik­kel együtt dolgoznak, ki a szövetke­zetben, ki a OÜFOSZ ban, ki meg az VNDSZ-ben. Zsúfolva van a helyiség, midőn PlekonicS Antal elvtárs megnyitja, a taggyűlést, mely azonban csal; pa­píron taggyűlés, a valóságban azon­ban nyilvános, mert sokan eljöttek pártonkívüliek is, hogy tanul legye­nek annak, hogy vesznek fel tag­jelöltnek a Pártba, bizonyítva azt, hogy a Párt összeforrott a község dolgozóival, bár a taggyűlést nyil­vánossá tenni nem volt helyes, mert ez mégiscsak a Párt belső ügye. tagság pedig megszavazza a felvéte­lét. Mészáros Kálmán a következő. Felvidéki, apja 1922-ben 'szervezte a Kommunista Pártot régi lakóhelyü­kön Negyediben, ő maga 1932 óta párttag volt Csehszlovákiában. — Kommunista módra dolgozott eddig is a DEFOSZ-ban — mondja az első felszólaló, Békési István elv­társ. — Egyike a legszorgalmasabb, leg­jobb gazdáknak — mondja rólaPles- konics elvtárs is. öt is felveszik. Nem volt ez így mindig Német bólyon. Volt idő, amikor a dolgozók idegenül álltak a Párttal szemben. Mióta azonban a knlákraent.ő titkárt kizárták, a község dolgozói minden bizalmukkal csllggenek a Párton. Petka Miklós elvtárs lett a titkár s most az elmúlt hónap munkájáé»)1 beszél, arról . a döntő fordulatról, ami ezalatt bekövetkezett, majd Kengyel elvtárs, az MDP mohácsi járási szervezete részéről méltatja a tagjelölt-felvétel jelentőségét. Ezután kerül ,sor a felvételre. A jelöltek először maguk mondják o\ iiogv miért akarnak belépni a Párt­ba, aztán a tagság szól hozzá a kér­déshez. Most Sipos .Tánosné, az MNDSZ elnöke van soron. Eleinte elfogódoíí kissé a hangja, de aztán magára talál. — Úgy érzem, a Pártban van á helyem, mint, dolgozó parasztasszony- nak. Eddig is igyekeztem úgy dol­gozni, ahogyan a kommunisták, de úgy érzem, hogy meg sokkal jobban fog menni a munka, ha tagja leszek a 1 Pártnak, mely eddig is segített munkámban. — 1946 óta együtt dolgozunk Si­pos Jánosnéval az MNDSZ-ben — kezdi a. felszólalását Puskás Mihály né elvtársnő: — Mindig becsülete­ién, lelkesedéssel dolgozott. Tudom, hogy szereti is a Pártot.. Köztünk a helye. # ' Hasonlóan szól hozzá Kiss Ojtulá né is. Az elvtársak tapsolnak, Sipos- iió ismét elfogodóttan mosolyog, a Mintahogy felvesznek utána még másokat is: a falu legfejlettebb, leg­becsületesebb dolgozóit, akik már eddig is bebizonyították jó munká­jukkal, a Párt iránti ragaszkodásuk­kal és hűséges követésével, hogy méltók arra, hogy tagjai legyenek az élcsapatnak. A munka gyümölcse a dolgozó népé Az űj alkotmányt ünnepelték a komlói feányászok Vasárnap déJefóStt zsúfolásig meg- j telt a komlói bányaielep hatalmas le «kórterme. Ott voltak a bányászok 1 és asszonyaik, több mint ezer ember,1 hogy meghallgassák Me kis József' elvíársat, a Magyar Dolgozók Pártja ■Központi Vezetőségének tagját, a | 11 n ,, Cí. r v al.'if vieiriTOrTű.f a L' C : nagygyűlésen, ismertette, hogy mit jelent az alkotmány a dolgozó népnek. Ijc-tkea {laps, köszöntötte ai Hőadó asztalhoz lépő Mein« József elvtár­siak aki Benedek András elvtárs, a Megyei Bizol tsóg tagjának kíséreté­ben érkezeti me?. Vasas szakszervezet főiiiíkárát, aki. Mekis József elvtárs beszéde — Hattaímas lelkesedéssel foghdía az ország minden dolgozója az alkot- mányi — mondotta. — A dolgozók mindeQÜÜ érezték, hogy esi az alkotmány az 5 eredmé­nyeiket rögzilj le és az ő vágyaik megvalósulását biz­tosítja. Mindenki érez1©,, bogy er az alkotmány a mi alkotmányunk, a dolgozók al­kotmánya, melyet most Mekis József elviére ismertei előttük. Ezután fe­szült • figyelem közben Mekis elvtárs folytatta beszédét. — A magyar cépnek eddig iíúaj­doriképpen nem is voít alkotmánya — mondóra. — Az alkományt a müKban. különféle törvények helyet­tesítették, amelyek kivétel nélkül a nagyurak érdekeit védték, nekik adtak mindén jogot és * dol­gozók vállasra raktak minden, köie- iezetteégM. — £s milyen más ez az alkotmány, a mi alkotmányunk, a nép alkotmá­nya — folytatta, — mely kimondja, hogy münden a népért kell, hogy le­gyen, hogy a munka gyümölcse, annak elő- terenriőjét, a dolgozó népet Illeti. ÉHen a Szovjetunió, éljen a Párt Feizúg a taps, az egé6Z terem fel­állva ünnepli a Népkcktánsaságot « a Népköztársaság a'ikoiimányát. De isméi feizúg a taps, ismét perceken keresztül harsog az éljenzés a fel­állva, ünneplő tömeg ajkán mikor arról emlékezik meg Mekis elvlárs, hogy a nagy Szovjetunió, a dicsőséges Vö­rös Hadsereg és « Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin- elvtárs felé száll bá­lánk, midőn alkotmányunkat ünnepel­jük, mivel " a felszabadítás és az azutáni tá­mogatást tette lehetővé azokat az eredményeket, melyeket most az új alkotmánnyal befetőzihik. Újra és újra felcsaltamó taps és él­jenzés közben ismerteti a rutád a Pár. szerepét, mely Rákosi elvtárs vezeté­sével irányította azt a rmunké1, mely- lyel — min: azt az alkotmány be-ve- zeése is mondja: „megkezdtük a szocializmus álnp- jainjak lerakását“, s melyet tovább folytatva „haladunk a szocializ­mus felé.“ Azután sorban ismerfedS az alkot­mány nagyszerű vívmányai1:, « mun­kához való jogot; a nép irányításá­nak és ellenőrzésének kiterjesztését a helyi államhatalomban a tanácsokon keresztül. — Percekig zúg a. taps, amikor Mekis elvtárs befejezi be­szédét. „Mi bányászok megfogadjuk../' — Gsak egyféleképpen köszönhet­jük meg az alkotmányt — mondotta a következő felszólaló, Deák Ferenc etvl.ársi, országgyűlési képviselő. — Azzal, hogy azt a tervet, melyet az alkotmány népgazdaságunk alapjává lesz tübbtermeléssel, a selejt és az ön köl lséig es Skkenéséveí, Wiadalra visszük. S ezt; mi komlói bányászok meg Is ígér­jük. Ragyogó arccal ez özük kifelé. a gyülésteremből a több. mint ezer em­ber. Arcukon látszik, mindazt átérzik, amit M/ekis etvtárs mondott befeje­zései: büszkék lehelünk munkánkra, büszkék lehelünk alkotn^ányunkra, a Pártra és Rákosira. Fekefevágók garázdálkodnak Baranyában és Somogybán ­A közellátás érdekel elleni bűn­cselekmények erősen elharapóztak újból Déldunántúl területén. Nem­csak a csépléssel kapcsolatos vissza­élésekről van szó, hanem az enge­dély nélküli állatvágásokról is. An­nak ellenére, hogy a bíróság szigorú büntetéseket szab ki ezekben az ügyekben, nem tanulnak belőle, sőt elfelejtik azt is, hogy a Visszaesők ügye a munkásbíróság elé tartozik. Baranyában és Somogybán az el­múlt héten a következő feketövágó- kat vette őrizetbe a rendőrség és adta át az illetékes államügyészség­nek: Sebestyén István püspöknácfas- di hentes és mészárost egy darab engedély nélküli borjú, Gál Vince rcágócsi hentest egy darab sertés, Vida István, Oláh János és Fejes Jó­zsef íonyódi lajtosokat különböző ál­latok engedély nélküli vágásáért. 5 K Élesen hasít a csöndbe a telefon Jberregö hangja. Fjodor Prokoíjevics \ felveszi a kagylót... Halló... Igen »... Miért? ... Hangja elégedetlen »csengést kap: » — Ne mondjátok nekem, hogy nem ['ehet megcsinálni! Jobban gon'doljá- [tok át! Reggelre mindennek készen )kell lennie... ( Fjodor Prokoíjevics visszateszi a (kagylót, s gondterhelten,, arcán.a (nyugtalanság kifejezésével tekint ► ki . az ablakon. Fejében zaklatottan (kavarognak a gondolatok: ...igen, ► már nem napok, hanem csak órák ► vannak hátra a vetési munkálatok ►megkezdéséig! A kolhozelnök türei- 'melleni.il várja az első ajtónyitást: 'a brigádvezetők ma tesznek jelentést ►a mezei telepeken végzett munkáról. | Sorra írke/mdi, s egy félóra lsem telik bele, máris megkezdődik a »beszámoló. Öt kérdés van .napiren­den: mindegyik az elkövetkező ve- liési munkára vonatkozik.. Sűrűn pal­► tog- a szó a brigádvezetők ajkán. A (kolhozelnök az asztalfőn ül, figyel- I mesen hallgat, ceruzája szaporán fut l a papírlapon, s időnkint fel-felkapja • a fejét, ha' valamit nem ért világo­san. Minden kérdést azonnal tisz­tázni akar, minden problémára tud megoldást.., i Uj probléma vetődik fel: a gya­mot termesztés problémája. Vaszilij iDibrova gazdász jelenti, hogy a gya- ipotot, mely a krasznodári járásban új növény, _ a járás több kolhoza igen eredményesen termeszti. Uta­sítást ad a vetés idejére, s ismerteti a brigádokkal a bevetésre kijelölt ^érdieteket. — De hogyan vessünk?! — hang­zik egy aggályoskodó hang, s aztán egy másik: .— Vetőmagunk sincs!... — Mindent kapunk a napokban, — válaszolja Dibrova. — Ha meg nem, akkor majd kieszelünk valamit! .SenKl «risi csoilúUíozilt ezen a kijelentésen. A szovjet ember meg­szokta, hogy nem gépiesen dolgo­zd:, hanem mindig könnyedén, ru­galmasan alkalmazkodik az adott nehézségekhez, s gyors észjárásával, találékonyságával minden akadályt gyorsan legyőz... A „Komszomolec” kolhozban a brigádvezetők minden­napos intézkedéseit hosszú időre el­készített terv és grafikon helyette­síti ... Kiderül, hogy jóformán teljesen tájékozatlanok a gyapot-vetés mód­járól is. Sebaj! — kéznél van egy tudományos folyóirat, melynek egyiic cikke .éppen ezzel foglalkozik. S a brigádvezetők elmerülnek a cikk ta­nulmányozásába. kezdve fokozatosan javult a munka a mezőn és a majorságban egyaránt. Ma már a „Komszomolec” az első helyet foglalja el a járás kolhozai között. Virágzó gazdaságáról, növek­vő jólétéről messze földön híres. ö volt az, aki hősiesen harcolt, mint partizán a falujába betört né- metek^elien, s kiűzésük után hasonló hősies küzdelmet vívott a kolhoz gyors felvirágoztatásáért. Ezekben a harcokban lett belőle igazán bolse­vik, ezekben a napokban ért meg a párttagságra. S az egyszerű dolgozó parasztból hamarosan híres állami tényező: 1347-ben az Oroszországi Szövetséges Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának helyettes elnöke lett. Ez a tisztség még több feladatot rótt rá, — de Prokofjevics hű ma­radt népéhez, s munkáját ma Is épp­oly odaadással, gonddal és szeretet­tel végzi, mint kovácslegénv korá­ban... - , Kzekltci! az időkben bizony az elmaradottabb kolhozok közé szá­mított a „Komszomolec”. A bajokat Prokofjevics kezdte -endbebozni elő­ször is azzal, hogy kitűnő káderek­ből válogatta ki segítőtársait. Ettől Vájjon milyen „sjcrenc.se:« csiliMg“ vezérelte Prokofjevicset a magas állami tisztségig?! A szovjet ember nem hisz a sors szeszélyeiről szóló dajkamesékben ... Prokofje­vics sem a sors különös kegyéből vitte sokra; a szovjet államban min­den becsületesen dolgozó embernek megvan a lehetősége arra, hogy ér­vényesítse a tehetségét, rátermettsé­gét a hajlamainak legmegfelelőbb pályán. A szovjet milliók előtt min­den út nyitva áll. Üdvözlő távirat Rákosi és Bebrits elvtársaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom