Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-16 / 189. szám

Szovjet és mnar kosaras gySzehnekltsl (uegkízdőiSéS! a Fllskalal Vitásbajseksáa A zsúfolásig megtöltött és pompá­san feldíszített Sportcsarnokban va­sárnap reggel kezdődtek meg a ko­sárlabda bajnokság küzdelmei. Az első nap már magyar sikert hozott, fiaink negyven pont különbséggel győzték le Szabad Kína együttesét. A kosárlabdasport magasiskoláját mutatták be a szovjet és észak- koreai játékosok. Ebből a találkozó­ból a Szovjetunió sportolói kerültek ki győztesen. Részletes eredmények: Magyarország—Szabad Kína 6S:28 (26:13). A hosszú magyar fiúk test- magasságuk miatt is előnyt élveztek az aprótermetű kínaiakkal szemben, akik ennek ellenére igen jól ját­szottak és bebizonyították, hogy a legjobb csapatok sorába tartoznak. A lillafüredi táborozás jó hatása igen meglátszott, az erőnlétnél. A magyar csapat legtöbb kosarát Timár I. (15) szerezte, minden játékos átlagon jó­val fölülit mutatott. Szovjetunió—Észak Korea. 39:62 (48:21). A nap legszebb mérkőzését vívta a két kitűnő csapat. A végig hatalmas iramú mérkőzésen a ma­gastermetű, kitűnő erőnlétben levő szovjet kosarasok a gyors indítás mesteri taktikájával és pompás ösz- szcszokottságukkal megérdemelt gyö­tatós szép játékával nagy közönség- sikert aratott és tudásukra mi sem jellemzőbb, minthogy a szovjet csa­patnak félszáz kosarat dobtak. Csehszlovákia—Bulgária. 56 : 42 (29:24). Egyideig úgy látszott, hogy a bulgárok meglepetést okoznak, az­után feljött a cseh csapat és a csere- játékosok beállítása után biztos győ­zelmet aratott. Lengyelország—Románia 51 : 49 (21:19). Igen szoros mérkőzésen csak a hajrában biztosította be győzel­mét a lengyel együttes a végig lel­kesen játszó románok ellen. Az első nap után az A. csoportban Magyar- ország, a B. csoportban pedig a Szovjetunió csapata vezet jobb ko­sárarányával. A világbajnokságok Iránt változat­lanul hatalmas érdeklődés nyilvánul meg az országban. Hétfőtől kezdve úgyszólván minden sportág képvise­lői versenybe állanak. A birkózó és ökölvívó versenyeket körmérkőzések formájában rendezik, hogy a leg­igazságosabb eredményt kapják. A' szovjet atléták kérésére vasárnap közös edzést tartottak a magyar at­létákkal, amely a két nemzet fiainak szoros barátsága jegyében igen sok kmiilrniViM« lae rwveiA n H el V ü BTC nagyarányú győzelmet aratói! a MBTEÖSZ ellen, a Onset iá merkRiesen Misát ér! el A vasárnapi kedvezőtlen időjárás elriasztotta s labdarúgósport kedve­lőit s mérközér-ektől, ped'jJ mindkét helyen igen jó játéknak 'lehetlek volna szemtanú’. A bőrgyárnak lel­kes és ió játékkal öt gólt rúgtak az NB l es MATEOSZ c-apatának. Uj hegyen a Dinamó nagy küzdelemben döntetlen eredménnyé, végzett a Nyári Kupa mérkőzések során a ki­tűnő Magyar Acél ellen. Eredmé­nyek: PTC—MATEOSZ 5:1 (3:01. Verseny-utca. 500 néző, v.: Rollédcr. BTC: Sarbak — Kincsei. Kovarik — Leipám I., Kegál, Horváth '•— Ka­ties, Rákóczi, Szopka. Leipám II., 'Karácsonyi. — MATEOSZ: Giosit­— Nótás, Domanovs/ki, Rigó, Szabó II., Zakariás — Szabó I., Virág, Moór. Furies, Bártíai. A pestiek leg­jobb csapatukkal léptek pályára. Védelmük gyenge napot fogolt, csa­társoruk erőtlenül játszóit. A pécsi csapat játékosai kitűnő erőben van­nak, végig lelkes és jó játékukkal megérdemelten győzték le cllcnfclű ket, különösen a csatársoruk játszott ötletesen. Góllövők: Kriios. Kara* csonyi (2—-2), Máté, illetve Bártfai» Jók: 'Kovarik. Kisgál, Kakas, Rá' kóczi, Leipám II., illetve Szabó L és Bárffai. MAGYAR ACÉL—DINAMÓ 2:2 (1:0) Péosűlhegy, 800 néző, v.: Sásdí dr. MASE: Gáspár — Béres, Vlajkö — Finia, Bata, Mizsei — Kopfes Hecker. Világos, OrofZ. Gyömbér. —• Dinamó: Krau-z — Beneze I.. Bon* cze III., — Réfí, Gróf, Eresz —« Bárdosi. Horváth L, Horváth IL< Beneze II., Bezerédi, A Dinamó tá­madott többet ezen a mérkőzésen, a csatárok azonban a szerencsé­vel erősen hadilábon állottak. A pesti e apat végig lelkesen játszott és jó benyomást kellett. Az újhegyi játékosok közül cgv keilen máris i° formában vannak. A látottak alip" ián inkább a hazai c ápát érdemelt volna győzelmet. Góllövök: Világé** Bata, illetve Beneze II. és Horváth I. Jók: Világos, VIajkii, Rita, illetve Bárdosi, a mezőny legjobbja, Horváth L, Beneze I. és helyenként KrausZ* Pompás győzelmet arattak a pécsi úszók Szombaton és vasárnap hatalmas érdeklődé: mellett bonyolították le 3 várnai fürdőben a Pécs—Szeged válogatott úszóviadilt. A péoú úszók mindkét napon nagyszerűen szerepel, tek és végeredményben hatalmas küzdelem után 5 ponttal nyerték meg a versenyt. Ezekkel a remek téijesitményekkel a pécsiek a leg jobb vidéki úsz negyedül etek köze küzdötte fel magát, Á kétnapos verseny részletes eredményei: 400 m férfi gyors; 1. Ke’zeric.zo Pécs 5:54.2, 2. Frank Szeged 5:56.2, 3. Fazekas Szeged 6:00. tflf) m Hú hát: !. C-apó II. Szeged 1:27.4. 2. Szijj Pécs 1:27,5. 50 m fiú gyors: t. Kürtös Pécs 34 5, 2. Varga Sze ged 36.5. 3. Berkovics Pécs 37.6. 100 m féri! mell: 1. Gyenge Pécs 1:27.4. 2. Törzsi Szeged 1:20. 100 m férfi háf: 1. Juhász Szeged l:2t.2. 2 Tollár Péo: 1:29. 100 m férfi gyors: 1. Vernier Szeged 1:07.2, _2. ke'zcric/c Pécs 1:11.2. 100 m ifi mell: 1. Acadi Szeged 1:25.6, 2. Páifi Pécs 1:35.5, 3. Bcnkö Pécs 1:45. 50 m leány moll: 1. Németh Pée* 48 8, 2. Bodnár Pécs 35. 50 m fi® mell: 1. Márkus Pécs 44. 3. Kr a no* Pécs 45, 3. Vattai 46 7. 3x100 m ve' gyesváltó: 1, Szeged 3:58.4. 2. Pée# 4:10. 4fai m ifi gyors« Czapó Szeged 5:17, 2. Mezödi Fé*-s 6:26. ÍOO m ih pillangó: 1. Lombos TV-s 71:23, 2. Barcs Szeged 1:30. 200 w férfi gyoTSJ t. Ko zer’eze Pécs 2:37, 2. Fran* Szeged 2:37.6. 100 m ffi gyors: *« C-apn Szened 1:06, 3. Lombos Pée5 1:25. 200 m férfi mell: 1. Törzsi Sze­ged 3:17. 2. Gyenge Pécs'3:17. A műugrást Novotarszki F,:'cs nyert®* Pontvcr-ensben: 1. Pécs 219 ponttá« 2. Szeged 214 ponttal. Az űszöszámok után vízilabdámul, közösek io voltak. Pécs—Szeged mérkőzés 2:2 (1:1) arányban döntc*' lenül végződött. Szeged—Bfcs - , (1:1). Felnőtt mérkőzés, A P^0' csapat csak minimális arányt»1® szenvedett vere-eget a tavaly m17” NB 1-es szegedi csapattól. bók: Kiss é.6 Tombácz, illetve Ke szcric/.e. KözojiES tredféüielf a keifeíi allétikai viadalén Szombaton délután cg vasárnap délelőtt bonyolították le n Tüzér- utcij sporttelepen az 1949. évi ke­rület, női felnőtt és ifjúsági atlétikai bajnoki-ágokat. A ba-'nok ágban el­indultak Szckszárd, Komló. Baja, a PÁC. Lokomotiv és a MEFESZ allé- iái. A hűvös, szeles, esős idő miatt az eredmények csak k’özepc-ek. A ver-enven meglepetést okoztak a PÁC Közüzem versenyzői, akik több bajnokságot nyertek. Eredménvek: Hiúsági számok: !00 m síkfutás: 1. Benkovic- MEFESZ 13 5. 80 m gáffutás; 1. Krisztián MEFESZ 15 6. 800 m vikíutés: 1. Sugár PÁC 2:17.8. Súlylökés: 1. Krisztián 9 15. Matras- ugrás: 1. Bucsányi II. PÁC 125. Tá- vidugrás: 1. Bucsányi 1. PÁC 445. 290 m síkfutás: 1. Bankovic' ME­FESZ 29 6 Diszk.os/vefés: 1 Krisz­tián MF.FESZ 77. Gerely-vetés: 1. Kovács Szék1 zá’d 25.03. felnöM *zürnr*k 100 m síkfutás: t. Külön MEFF.SZ 13 5. 80 m. gat: 1. Zoritv FAC 16.5. 800 m sjkfuféa: 1. Fü!dp PÁC 2:58. Súlylat黫 Kurváéi Szekízárd 8.58. Msg«i*uáf8i 1 Zority PÁC 125. TávolujfrAs* . Gásoárné PÁC 400. 200 m siM«,8k! 1. Fii'öp^MEFESZ 293. Dis*ko»*]£ fcs: 1. Tölgyes Lokomotiv Árui Gerfiyvctós: 1. Horváth MER8“ 18.24. nem * Barátságos mérkőzések. Oip05 Ferencváros 3:0 (1:0). A VITrne9u^j, ón rendezőt; bard'seiejos mérkőzés } megérdemel en győzött az Ujpe- •aríalékos Ferencváros ellen A kórós a sn'ésé:i miatt csak 50 P®r6.g ariolt. — V. ETO—Soproni VbB (3:2). Vasas - SalBTC 3:2 |3:9R * Nyári Kupa eredmények: K,70( várj MTE—Törekvés 5:1 (3d*. {[ —Diósgyőri Vasas 6 0 (1:01* Cseí* -"Kecskemöli AC 4 (10). ^ , jgt, * A Postás SE felkér, hooy kedden 6 órakor a 1Ú7eí oáívin feVétlenftl le je* számba« lenijének meg az edzésen. rozsdádé bajusza a!aM, mint­ha sorsát akar a volna keitc- h; rap I. Neki az oil ion csak n vá­mőr volt és rabság. Gyére­ié i re néha rá ve. eile név "lő «zemé! és megjósol a mi lesz bürkük. Mindig mmruie kel It’ll. Ülni nem tudott. Sose crtel.e meg anyám, hogy mit kereset' furcsa ura e vi­lág éréin: miféle izeket, fa- I.itoka, ötleteket, vagy ka- la-dokat. Az utazás- is fél­behagyta, pincér kedetl a H- geii nyári vendéglőben és könnyesen bori otía ki non: egyszer bőr áskái’bó! nikke hítosa.!', a karbidlámpa tej­szín féi ye alaW. Majd gon­dolt valamit és e'mcni a bi­hari .időbe, hegyi parasztok­kal éget c le a fá , magas csizmája belegázolt a rozs­dáik) avarba és orrjéka In­gül az égő gyan'a szagá­tól. A ha'ála is kfr'ör.ös. Pedig rendeson, betegségben hal! meg, aliogv szók ak, íisz es- sérjes kórházi ágyon. Még u olsó nap magához hívatta a kórházi borbélyt és ango- ’o-sra vága'ia a bajuszáé. Nyitop. szemmel, ho'éa-. :a- falták háro-m óra múltán. — Ne lessék nigvsád ha­ragudni, ha szóvá:eszem a dolgot — mondta az. ápoló a mamának — ilyen kiTönő» Ivjlo’-al még sc«e jalá.'krz ‘ÓIT!. Nyitva <1 yy» liT?^, ^.^é&Z^ri \ i'ágos kék és iíienWzony agvcá’I min;lw m-'smyog- na. Hát nem turersa? jóságosnak -et'e ábrázatái. Harsány ember volt, dom- berú mcllkasú, szidia a pa- pokat. az orvosokat és vörös szék ftí't tűzött gomblyuká­ba. Egyszer vele mentem az u’cán, rém fogta a kezem, pedig még kicsi vol am. — Szemközt velünk ké.k ruhá­kon, naigy szaíirnílkateippai1, szép nő közelgeit. RingaLa c«ípcjé‘.Ten,gelt, mint a nád, de én akkor azt foiLem, hogy ez a nőkrél valami tesi hi­ba. — De szép ez a lány — sóhatio". apám, min'ha szo- mőrködnék — olyan szép és kövér, mint egy virágos falu. Nr.es jobb a világon. Ne feledd, ha fe'nősz. Oly soka tudótt a világ­ról. hisz annyi tengeren ha­jszolt éve'ében, hol inassal, hol min: inas, magá kiszol­gáltatva, vagy másokat szol­gálva. Neki az epyremen:. Égy neveíc't, hogy fehér f^gai vil'og'ak, miko- a-.yárnnak montenegrói, bos- nvák m g bécsi les véreim­ről beszél1:. Nem éMetleni. Mos! már tudom, hogy noha anyám nem mozdul; me’lő- lf.nk. mé'gis csak élhetnek e:i5s. napsü:őíe ler.lvéireim f«z!ria halászVányai és Szta-h’C kikő ömnnk,ás.'(: között-De minek is zengem tor n e-k«iységé.'U’.k dicsére ét, Iliikor e'pa.zarol'a élnie tnag- vá>' e fö'dlön és csak lörté- r.e ekkel gyarapodó:!? Ha mesélt, kék szenirben hullámzóit a tenger, pipája füstjéből úgy rémiéit eö hatalmas alakja, min: felhők mögül a hegy, s a nevelése meg úgy ringatta a szivem, mir/, anya a bölcső. — Kicsit kalandos sze­génykém, de szeretem ben­ne 6zép jellemét — mond a a mama, mert óbudai himző- Liny voh és ke'engye nélkül Volle el harminc év elő t az ajánl. Es s:r is ér le. Miéri szerepe őt? Illetne ncny év mu'tárv Sz.anbübóí úgy ha- z-ilériii: hóna alai* egv török rh rá ló, zsebében három piros f z, min tha épp csak azért lett vo’na oda. Ille'[-e így szólni mamához: Malvinkám, nem nondol ál rám. miért nem főztél ma tészlál? Valaha gazdag emhor vo :. Házai volak az Árpád ú!cv:--, és m.i (* t mindebből. Te­lekkönyvi kivonatok foszá- i'.y-ai, miket é.n szag.ga tam sv é i gyermekkor on: ban.. Miint ha vil/ir tombo'na széles mellkasában és i'rvé- nvek vonnák egyre r é. fisz, nagy f*-jé*- njl’a --ég fe 'emelte és be lene ve e" a világba L«rt öbb*-7ö: ■ ■ -,»K h szerre .iroeoWoi r- vi. logl naicy« feljér fog .’val BAIRAIS.C»» TIBOR ARCKÉP Vajdának kellett szólíta­nom, így kívánta, mikor Szianbulbóü he.zaérkezeil, ö meg nyomban. Dzsiinánák nevezet t és nem mond la miért. Miint ahogy egész élete, puszta léte is olyan ti­tokzatos volt. Haléves le- he’íem már, miikor jobban megifemcrlieltem, mert min­denkor vándorol', mint nyug­talan hajó és nem tudtam, mely kikötők felé. Arca pi­ros-barna volt, minit ki na­ponta számba voszí béresei munkáját, vagy kijár a lo­vakhoz, hogy megver égéssé kedve-c csődöre nyakát é6 harsány nevetéssel kisérje a harapós h-orkanásokaí. Mikor hazatéri, még dűlt a háború és micsoda éle! varia. Csupa törődés. Nagy miníalá'dáka! cipelt és haj­nali vonalok ónszínű .gőzé­ben kapaszkodott a zsúfolt és havas vagonokra. Ha hazatért, nagy lányén tésztákat falt fel, majd «Fö­vi ty- kis keféjét és felfelé sodora .szép nagy bajuszát, mely csak néhol rozsda lóit, a többi csupa ősz voll. — Miért nevelsz te min­dig?'— kérdeznem tőié s megálltam szembe vele, mert rákapaszkodni nem mer lem volnta még. — Nem nevelek én, nem é’ nevetek fiam, csak a sze­mem neve: — mondotta —, de a w.«ne azt eztán úgy movVygó t. hogv le sem :a­jt!»9*>:6s volrin. Ragyás «s k>s*.é. area niegereszk*x!e* s mént/ui szak.ilila la:* vo'.sta, Nagy sikert aratott a Szeri líialiiios Munkás Dalesyle! énekkara A Magdnalkalrnrnottok Szakszerve­zetének Pécsi Csoportja jól sikerült hangversenyt adott, melynek különös jelentőseget az adott, hogy a műsor jó részét a szegedi munkásdalcgyesü. let énekkara adta. A közönség nagy szerelctlrl és lel­kesedéssel fo­gadta a ■ ,.Kitiinő Kórus“ címet nyert együttest, okik E n d r ő d g F e- renc vezényletével mutatkoztak he a pécsi .közönségnek. Gondosan betanult számaikon meg­látszott a szeretet cs kedv, amellyel a muzsikával foglalkoznak. Novikov, Székely, P alant áj: Dunajcvszkij, Hass. ler, Gástoldí, Alexandrov ás Molnár müveket énekeltek, melyek közül kü­lönösen az orosz kórusok árviták nagy sikert, hogy majdnem kivétel nélkül meg kellett őket ismételni. A Mvgáv.nikalvm:oltok Szakszeme, zeténck pécsi népkórusa Csongor Jó­zsef vezényletével Kodály, Horváth. Dnnajevszkij, Mozart, Lassus kórusn. kát énekelt szép kidolgozottságban. Nagy hatást tettel; a két énekkar kö­zös számai. A Magnnalkalnmzottak Szakszervezetének pécsi hang verseny- zenekara Lóránd Márton vezényletével Doppler, Kodály és Dunajevszkij mű veket adott elő. Különösen jól sike­rült Doppler Ilka nyitányának stílu­sos, lendületes előadása. .4 műsor összeállítása gondos, kifogástalan nőit. Ilr.iszig Józsefné, a szegedi ének­kar tagja népdalokat énekelt volna a műsor szerint. A népdalok helyett azonban nagyrészt olyan szirupos, ide. jétmult és gjvndrn lét jogosultságai elvesztett Dázsnbokor, Minek tvrbckol- tok stli, műdalok szerepeltek, ame­lyeknek előadását még az a körül­mény sem indokolja, hogy véletlenül Petőfi szövegére készültek. Ettől a kis szépséghibától eltekintve minden szempontból szép sikert aratlak n közreműködők, a közönség melegen ér. hosszan ünnepelte különösen a ven­dég szegedi munkásdnltársakat. I G. B. Schaw a híres író, befejezte legújabb művel, egy rövid báhsrinjá- tékot, amelynek címe „Shakespeare Shaw ellen**. A nagy író, aki nemrég ünnpeltc teljes csendben 93. születés­napját, azt állítja, hogy minden em­beri számítás szerint ez a mű a haty- tyúdala. és zenéről szóló határozataiban szé­les méretekben szervezte meg a burzsoá Nyugat mai rothadt kultúrá­ja elleni elszánt támadás program­ját, az ellenséges ideológiák: az apolitikusság, elvtelcnség, burzsoá nacionalizmus, olijekfivizmus és for­malizmus — mindenfajta megnyilvá­nulásának leleplezését. A nép, az állam és a párt, megkö­veteli íróitól, hogy tevékenyen ha­toljanak be a szovjet élet minden területébe, valósítsák meg munkájuk­ban következetesen a párt elvet, a valódi bolsevik harckészséget és eszmei hűség tartalmát.. A Párt történelmi jelentőségű út­mutatásainak lelkesítő befolyása tel­jes egészében meglátszik a sok nem­zetiségű szovjet irodalomnak nap­jainkban tapasztalható új lendületén. Telenlős mértékben megélénkült az írószorvezetek munkája és fokozódott az írók alkotó tevé­kenysége. A Szovjetunió Kommunis­ta (bolsevik) Pártja Központi Bizott­sága határozatának -eredményeként tehetséges új fiatal erők kezdtek áramfani az irodalom felé, akik új témákat, gondolatokat és érzéseket hoztak magukkal. A szovjetország valamennyi testvéri irodalmában és különösen az orosz irodalomban hazafias müvek jelentek meg, melyek a Nagy Honvédő Háború népi ta­pasz! alatainak megvilágítását és közkinccsé tételét tűzték célul ma­guk elé és a kommunizmus nagy­szerű épületén dolgozó riép hősies­ségének ábrázolását. íróink nagy hivatása, hogy lépési tartsanak a szovjetállam és szovjet- nép életfontosságú követelményeivel. Amikor a szovjet-társadalom a kom­munizmus felé halad, a szovjet em­berek hősies rohammunkájának nap­jaiban, kevésbé tűrhetjük, mint bár­mikor, a legcsekélyebb elmaradást is a.z élet követelményeitől. Szovjet va­lóságunk, a szovjet emberek magas eszmei és erkölcsi tulajdonságai. Lenin-Sztálin pártjának nagyszerű győzelmei — a leikc-sítö alkotó ihlet kimeríthetetlen forrásai az írók szá­mára. A Párt Központi Bizo!főágának irodalmi és művészeti kérdé­sekben hozott határozatai irodalmunk fejlesztésének útmutatói íróink és irodalmi szervezeteink számára. A szovjet írók tántoríthatatlanu! halad­nak ezen a.z úton, eltökélten küz­denek a burzsoá ideológia, kártékony csőké vényéi ellen._ következetesen valósítják' meg e történelmű jelen­tőségű határozatoknak mindenegyes tételét, és így Lenin-Sztálin nagy pártjához, népünkhöz méltó müveket fognak alkotni. A „Litcrahirmja Gazcfa" cikke. A SZOVJET IRODALOM NAGY HÍVA TÁS A (Három éve hozta történelmi ha­tározatát a Bolsevik Párt Központi Bizottsága a „ZvJezda:’ és „Lenin­grad” folyóiratokról.) Három évvel ezelőtt, 1946 augusz­tus 14-én a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bi­zottsága történelmi jelentőségű hatá­rozatot hozott a „Zjezda“ (Csillag) és „Leningrad“ című folyóiratokról. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Központi Bizottságá­nak határozart-a és Zsdánov elvtárs beszámolója a „Zvjczda“ és „Lenin­grad“ folyóiratokról, a szovjet iro- 1 dalom fejlődésének történelmi fon­tosságú útjelzői. Pontos megfogalma­zása azoknak a nagy feladatoknak, melyek a szovjet irodalom előtt a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet korszakában állanak. Magasra emelték a szovjet irodalomnak, mint a világ leghala­dott abb, legeszmeibb, legforradalmibb és legdemokratikusabb irodalmának jelentőségét, „mely nem képvisel és uem képviselhet más érdekeket, mint a nép érdekét, az állam érdekét“. A Tárt Központi Bizottsága éles kritikának vetette alá a „Zvjezda“ és „Leningrád“ című le- ningrádi szépirodalmi folyóiratok szerkesztőségének munkáját- Ezek a szerkesztőségek eltűrték, hogy folyó­irataik hasábjaira eszmeileg idegen és hajnya.tló irányzatú művek hatol­janak be. Ezek a müvek a burzsoá Nyugat romboló kultúrája előtti haj­bókolásnak, a szovjet, emberektől idegen szellemét ápolták és. enged­tek igényességükből a közlendő anyag művészi minőségét illetően. A ha»ározat bolsevik alapossággal tárta fel e hibák gyökereit. A folyó­iratok vezető munkatársai „...meg­feledkeztek arról a lenini tételről, hogy folyóirataink tudományos vagy szépirodalmi jellegűek, nem lehelnek apolitikusok“. Tevékenységük alap­jává nem a szovjet emberek kom­munista nevelésének érdekeit és az irodalom politikai irányát, hanem személyes, baráti érdekeiket tették. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja Központi Bizottságá­nak határozata pontosan meghatá­rozta folyóirataink rendkívül fele­lősségteljes szerepét: a szovjetállam hatékony eszközeinek kell lcnniök a szovjet emberek és különösen az ifjúság nevelésében. Tréink elé a szovjet emberekben a szovjet hazafiság lángoló ér­zése nevelését, a szovjet emberek új fcnlajadonságai bemutatását tűzték feladatul, megmutatni népinknek, nemcsak jelenét, de egy pillantást vetni a jövőjébe, holnapi, napjára is." (Zsdánov) A Szovjetunió Kom­munista. (bolsevik) Pártjának Köz­ponti Bizottsága 1946 augusztus 14-i és azt követő a színházról, moziról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom