Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-14 / 188. szám
N 8 PLO 1049 AUGUSZTUS U 4 Ahol a, cári világban nyoma sem volt iparnak, ott most gyáróriások emelekednek. Ahol éhhalállat küzdve tengődött a paraszt, ott virágzó kolhozok dúsan termő földjein zűpiak az aratógépok. Ahol népek százezreit nyomták el és fosztották meg az embernek járó jogoktól, ott most virágzik a népi kultúra, az irodalom, a művészet. Ahol elnyomás, kizsákmányolás, üldözés volt hajdan a haladás harcosainak osztályrésze, ott most szabadság, jótét, szocializmus van. Ebiben a néhány sorban lehetne összefoglalni a különbséget a cári Oroszország és Szovjetunió között. Természetes, hogy a.fejlődés megfelelő szakaszán hatalmas, a haladás felé megtett utat megjárva, ezeket a dicsőséges eredményeket lerögzítette a szovjet nép. 1036 februárjában megalkotta a maga alkotmányát, a szovjet állam büszke alapokmányát, melyben ott találjuk a szocialista ország, a szocialista társadalmi rend alapvető vonásait. az új A SZOVJET ALKOTMÁNYRÓL ..............-—---------------7| 3W& UJ ml tette sKüJtségessó j Bzovjet alkotmányt? Azok az óriási változások, amelyek a fejlődés útját jelenhették a szovjet nép életében 1024- től, az első alkotmány megteremtésé tői 1036-ig. Ezalatt a tizenkét esztendő alatt teljesen megváltoztak az osztáhiérővifzonyok a Szovjetunióban. Uj, szocialista ipar jött létre, kialakult a koíhózgazdaság, a világ legfejlcttcb szocialista mezőgazdasága, az egész szocialista népgazdaságban megszilárdult a termelőeszközök szocialista tulajdona. Sztálin elvtárs elnökletével külön Alkotmányéi őkészítő Bizottság dolgozta ki az új alkotmánytervezetet. És ennek az új alkotmánynak a törvényeiben megtestesül a szocializmus győzelme a Szovjetunióban. Az alkotmány 146. cikkelye egyszerű szavakkal foglalja össze a hatalmas eredményeket: a munkásosztály felszabadítását a kapitalizmus rabsága alól, a termelőeszközök köztula j - tlonba vételét, a szovjethatalom gazdasági, politikai, kulturális eredményeit. „Az alkotmánynak arról kell szólnia — mondotta Sztálin elvtárs — ami már megvan, ami már most ténylegesen elértnek és kivívottnak tekinthető.“ emberiségnek irányt mutató életformát kovácsolt. A Sztálini Alkotmányban ez az életforma mutatkozik meg, mint a ténylegesen elért és kivívott eredményeknek törvényekbe öltözött rendszere. A Sztálini Alkotmányban lefektetett szovjet államforma rendszerében megszűnt a lehetőség az embernek ember által való kizsákmányolására. A szovjet társadalomban a dolgozók — fajra, nemzetiségre, nyelvre, vallásra, anyagi körülményeikre és származásukra való tekintet nélkül —■ egyenlőek. A munkás, a paraszt mentes minden kizsákmányolástól, az új értelmiség gyökerei közösek a dolgozó osztályokéival, melyekből származik. A Sztálini Alkotmány teljes egyenlőséget és teljes szabadságot biztosít Szovjetunió valamennyi népének. A Szovjetunió bel- és külpolitikáját a Sztálini Alkotmány szellemében a népek szabadságának, egyenjogúságának, függetlenségének tiszteletbentartása vezérli. A Sztálini Alkotmány felsorolja a dolgozók jogait ós kötelességeit. A szovjet társadalomban mindónk' helyét az határozza meg, hogy mennyit dolgozik, milyen tehetséges. elve a Szovjetunióban: _ „Mindenkitől mi ndenkinek telA Szovjet unió népe az egész Megvalésnlt a szocializmus Képessege szerint, jesltménye szerint." A szovjet dolgo- zóknak joguk van a pihenésre, szó ra.kozásra, betegségi, öregségi biztosításra, ingyenes orvosi ellátásra. A tanulásnak az alkotmányban lefekte tét jogát ingyenes népoktatás való sft.ja meg. a magasabb iskolákban ?. kiválókat ösztöndíjakkal segítik. A Szovjetunió alkotmánya magában foglalja a szovjet polgár kötő less égőit is. A Szovjetunió polgár:! köteles ragaszkodni az a'kotmán hoz. betartani a törvényeket, köteles becsületesen és lelkiismeretesen dől gozni, a szocialista együttélés szabd 1 lyaif. tiszteletben tartani, megvédeni i ós megerősíteni a köztulajdont, a. szovjet rendszer alapját, a dolgozó nép jólétének és kultúrájának forrását. Hogy ez így van, azt egy példa mutatja: az a hatalmas versengés, mellyel a szovjet nép résztvesz a nagy sztálini tervek/ végrehajtásában^ a termelési költségek csökkentésében, a termelés mennyiségi és minőségi emelésében. FT— ----------------i „A dolgozó j ezt »irta: | m;ijióknak ez az alkotó tevékenysége, kezdeménye, készsége a szovjet demokráciának legnagyobb és legjellemzőbb tulaj-* donsága. A tömeg önmagát szervezi ( és ezért ez a tömegeknek legdemo-1 kratikusabb és egyben lcgpa.ra.ncso-1 lóbb szervezési módja.“ < A Szovjetunió , népe büszke a í Sztálini Alkotmányra, a szocialista * társadalom alkotmányára, mely le- j szögezi azt a világtörténelmi jelentő- ’ ségű tényt, hogy a Szovjetunió a, fejlődésnek új szakaszába K-pett, a < szocialista társadalom felépítésének | befejező szakaszába. < Terror, hamispénz, öldöklés, Kuominfang-Kínábcm Cseng-Ivat-Sek Kínában új pénzügyi reformokat vezetett be a ko-r-á mány és hatalmas mennyiségű új bankjegyet küldött Kummiagfaa, Yunan« fővárosába. A lakosságinak fékünk, hogy milyen sok óícz került f>> ga-1 ómba és a kereskedők nem voltak hajlandók az új pénz: beváltani. A lakosság a Központi Bank előtt gyülekezett és követelte, hogy a pén*:<( cseréijék ki a régi jó pénzre. A tömegeket a bank vezetősége nem fogadta és nagy kar hajlómmal árasz tolta el a környéket. Az esti órák- ban a sokezer főre rugó tömeg el áras z tóttá a bank épü'etó: és követelték^ kívánságaik teljesítését, A rendőrség erősítéseket kért és elzárta a kör-é r.yező útvonalakat. Minden járókelőt akár tüntetett, akár nem, telartóz- * ‘.attak. Lu Han tábornok, Yunnan kormányzója környezetének tanácsa cl-í lettére sem volt hajlandó a ietaríózta tollak ügyét törvényszékre bízni, ha- (j* nem a harminc kihallgatott közü1 hu szonegyet azonnal kivégeztelett. A4 kivégzést csak akkor hagyta abba, mikor'környezete figyelmeztette, hogy 5 it; a vacsora ideje. Másnap kiderült, hogy a lakosságnak igaza volt, a $ bankjegyek hamisak voltaik, úgy lieg y a bírók kény felen volt a pénzt ki- j cserélni. j rS ito-Kardelj — Ran- kovics áruló klikkje ugyanakkor, amikor bevezette «-/ országon belül a fasiszta terror- rendszert, megtette a megfelelő külpolitikai lépést is. Tito szövetségre lépett a monarho. fasiszta Caldarisszak Tito klikkje úgy döntött, hogy segítséget nyújt az amerikai intervenciósoknak és/ athéni csatlósainak a görög demokratikus hadsereg elleni háborúban. A sajtó közlése szerint Popokoszcf jugoszláv határhelységben értekezlet ült össze jugoszláv, görög, amerikai és angol tisztek részvételével. Az értekezlet tenné, szelesen titkos volt, azonban eredményei rövidesen sejtetni engedték a létrejött megegyezés lényegét. Júliusban monarho-fasiszía csapategységek már jugoszláv területeket használtak fel felvonulási terűidként Kaimakcsalan hegység vidékén a görög demokratikus hadsereg ellen indítandó támadásra. Tito klikkje, amelynek kezén , ilymódon görög demokraták vére szárad, új, még aljasaid) bűn elkövetésére készül. Az angol sajtó közlése szerint .a belgrádi vezetők tárgyalásokat folytatnak az athéni hóhérokkal több- ezer görög gyermek kiadatásáról, akik annak idején a jugoszláv dolgozóknál találtak menedéket. ril z athéni vezetők persze a legnagyobb rokonszenvvel fogadják belgrádi gyilkostársaik közeledését. A „Kntimorini“ című lap máris azt írja. hogy „Görögország Jcész visszaállítani bnrúli viszonyát Jugoszláviával“, az athéni rádió pedig uj- jongva jegyzi meg, hogy a jugoszláviai hatóságok ..görögbarát érzelmekről tettek tanúságot.“ A Tito és Caldaris ? között létrejött hóhér C szövetség azonban a t legnagyobb örömet e ? szövetség szervezőinél.? az amerikai imperialis. J iáknál kellette, akik v biztosították a J údás- \ Tito számára az árulás? ezüstpénzeit. Koszano-^ vies jugoszláv követ, aki ^ nemrég tért vissza Név.-- a yorkba, közölte nz ot- z tani újságíróikkal, hogy i Jugoszlávia 280 millió^ dolláros kölcsönt kér az g amerikaiak ellenőrzése alatt álló Nemzetközi Újjáépítési Banktól ésé kisebb kölcsönöket igé. f nyel több magánbank-r nál. Koszanovics rémé- ? nyét fejezte ki, hogy a? kölcsönöket biztosítani ? fogják számukra. Nyíl- ? ván tudja, hogy a vi- ? Iáig uralomra törő nmerikai imperialisták bő- “ kezűén jutalmazzák a jj népek szabadságának f és függetlenségének árulóit. A nácizmus jellegzetességei leginkább Bajorországban fémek vissza, noha az amerikai megszállók egész Nyugat-Némctországban élesztgetik és támogatják a ncofasizmnst. A Hitler alatt hivatalt viselt n'ácik legnagyobb része újra régi állásában tevékenykedik. De nemcsak hivatalukat foglalták el. hanem új, politikai mozgalmat indítottak, melyet Független Németek Egyesületének kereszteltek el. Kiáltványukban régi szólamok szerepelnek, „Németország hivatása*4 s azok becsülete, akik ..megtelték kötelességüket a hazáért“. Ennek a mozgalomnak a tevékenysége eredményezte azt a statisztikát, mely a legújabb kőivé- leménykutatás során jött létre. Arra a körkérdésre, hogy a nyugatnémet lakosságnak mi a véleménye a nemzeti szocializmusról, 1916-ban 4í)°/o így válaszolt: „rosszul kivitelezett jó gondolat.44 Ezzel szemben ma m’ár 55 és fél százalék vallja ugyanezt, ami nyilván az amerikaiaktól támogatóit ilyen és hasonló egyesületek munkájának eredménye. A bajorok közölt ez a szélás- tnondás járja: „Mióla ránksiitött a dcmo!tra‘ikus nap, mindennap barnábbak leszünk“, ami félreérthetetlen célzás a hitleri barnalnges mozgalomra, melynek élesztvetésével az imperialisták a békére törnek. A Daily Worker nemrégiben kő } ztílte, hogy New Yersey államban} egy Ziszk nevű mészáros sok éven Á át, mint rabszolgát tartotta magánált Frank Smith négert. A nyomozás y során kiderült, hogy Smith sok évi J munkájáért egyetlen egyszer sem ka- f nőtt fizetést,' 'csak néha-néha kivétő- f les ünnepeken kapott ajándékba) 20-25 centet. Smith az egész idő t alatt tyúkólban lakott, még ágya t sem volt, zsákokon és szalmán a föl-1 dön hál. Ila úgy számítjuk, hogy\ Smith 10 evet töltött a mészáros \ szolgálatában, ..munkaadója“ csekély 5 húszezer dollár munkabért „takarított“ meg. A rendelkezésre, álló aila-1 fok szerint azonban a szerencséden < néger nem tíz, hanem huszonkét évei szolgál Ziszk rabságában. Válságban a itefet! k íjászéi; A holland földművelésügyi minisz- t ‘érivm számos külföldi mezőgazda ' sági szalcembert és újságírót hívott | "reg, azzal a céllal, hogy a holland, kertészeteknek reklámot csináljanak •'s piacot szervezzenek. A helyzet az, hogy Hollandia nem tudja értékest-1 •ejti kertészeteinek termékeit, Hol 'andtg nehézségei azonosak a nyugati ] rszágok nehézségeivel. A békeévek '“•n gazdag és kíegyenséduozolt hol lend nemzetgazdaság a Marshall-ten •hlásóiként". szrnilé>trfőr" érzi rv D$ 1 sea'fséaéf" mehr bel'fullaszt ja $ saját mezőgazdasági termékeibe. 1 ILYEN A KOLHOZ! Nem is csoda, hogy jó lasz a termés — mondja az magyar újgazda. Iycn traklórokkal aztán lehet mélyen szÁtl[ tani! — Küldött-társai mosolyogva bólintanak, a kolhoz trakt°f' vezetője pedig szívesen magyarázza a gép szerkezetét a magY* vendégeknek. A magyar parasztkűldöttség tagjainak egyik legszebb élménye volt a Sztálin kolhoz megpillantása. Végre a saját szeműkkel láthatják a kolhozt, a Horthy urak annyi hazugsága, a reakció és a kulákok oly sok álnok suttogása, rémhírterjesztése után. Ezen a kolhozon van is mit nézni! Minden a jólétről, gazdagságról beszél. A csinos, korszerű lakóházak, a rendezett egyenes utcák, az utat szegélyező gyümölcsfák, a távolban az iskola és a kultúr- ház... Parasztküldötteinket szívélyes vendéglátással fogadták a Sz°v' jetúnióban mindenütt, amerre csak megfordultak. A legjobb' köziek2' dési eszközüket bocsátották rendelkezésükre, autóbuszok vitték * magyar vendégeket a kolhozok termőföldjeire. Képünk a Eu' gyonnij kolhozban tett látogatás alkalmával készült, amikor a xrl3' gyár parasztkűldöttség tagjai a kolhoz dolgozóinak kíséretében a búzavetést vizsgálják. A kolhozban mindenki azt tanulmányozta alaposan, ami a jobban érdekelte. Pálvölgyi Sándor például, a nyirbogárdi termelő“ csoport vezetője a gyümölcsfák iránt érdeklődött különösen. A Sztálin kolhoz kertészbrigádjának vezetője válaszolt kérdéseire. Uj fasiszta szervezel Jki jororsságba n Modern rabszolgaság* Tito—CaldarrS MérszSvetség /