Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-13 / 187. szám

ms> AUGUSZTUS IS N IFLO 5 R or nyák Mátyásné- bikáit paraszt- asszony. a bi/cali földmüvesszövetkc- igazgatósági tagja egyike, volt azoknak, akik Baranya megyét kép­viselték a SZOVOSZ kétnapos orszá­gos konferenciáján. Hornyákné ki­magaslóan szép teljesítményeket ért pl falujában a tagtoborzásban és vgyih legaktívabb tagja a föltfmü- vas-szövetkezet igazgatóságának.-f­_ A szövetkezet irodájában beszélge­tünk vele. Szavaiból még most is crczni a konferencia lelkes hangulatát, melyben a 268 dolgozó paraszt a sző- Te'kezetek fejlődésének eddigi ered­ményeit ünnepelte és mellyel meg- 5Zabta szövetkezeti életünk fejlődcsé- rie<< további irányát. Bnvuít a népi demokráciával — Legjobban a baráti népi demo­kráciák küldötteinek felszólalásai ra- gadták meg a figyelmemet — válaszol 'yső kérdésünkre. — Valami csodálatos °nbizalmat és biztonságot adott az, mgy ők is azon az úton járnak, amin mi> hogy egy célért dolgozik a lengyel, 3 csehszlovák, a román, a bolgár pa- ratzh ugyanazért, amiért mi, hogy a szövetkezetekkel és a szövetkezeti £s-dälkodässal felemeljük a dolgozó Parasztság életszínvonalát, úgy ahogy 3 Szovjetunióban már megvalósult. Láttam azt is ezen a közgyűlé- *.n’ hogy milyen más a SZÖVOSZ, , 1, a MOSZK volt, amihez úgy érez­ni ” rmkünk parasztoknak nem sok kö- *Unk v°lt- A SZÖVOSZ-ról már ezen _°zgyűléscn, de még előbb a me- W? váIasztmányi ülésen Is éreztük, hen^ 6Z 3 m' szerveze^ünk, ez minden- a miénk, a dolgozó parasztságé. szervezzük a lermsißesoportot“ rc~T A beszámolók között Dégen Im- eszámolójának az a része kapott meg legjobban — válaszol következő kérdésünkre —, melyben a földmíves- szövetkezeíek és a termelőcsoportok egymáshoz való viszonyával foglalko­zott. Ez nálunk különösen hasznosít­ható, mert nálunk most folyik a ter- me’őcsoport szervezése és tudjuk, hogy a földmívesszövetkezet tevékeny­ségével elsősorban kell, hogy támo­gassa a termelőcscportot. Iíornyák Mátyásné a közgyűlésen beterjesztett egy javaslatot az igazga­tósági és felügyelőbizottsági tagok to­vábbképzéséről. Erről a következőket mondja: — A földmívesszövetkezetek mun­kájában tapasztalható hiányosságok fő­okát abban láttam, hogy az igazgató- sági és felügyelőbizoitsági tagok leg­több esetben nem rendelkeztek meg­felelő képzettséggel, így akármilyen becsületes emberek voltak is, nem tud­ták megakadályozni az esetleges visz- szaéléseket. Ezért fordulhatott elő, hogy több szövetkezetnél a befurako­dott kapitalisták, kupecek féirevitfék a szövetkezetét, vagy pedig egyéni cél­jaikra használták ki. A közgyűlés magáévá tette a javas­latot és az ősz folyamán sor kerül az igazgatósági és felügyelőbizottsági ta­gok képzésére is. Hornyák Mátyásné — mint végeze­tül elmondja — tapasztalatait elsősor­ban a termékcsoport a'akítása körül akarja felhasználni. Kilencvennégymillió tankönyv Az Oroszországi Szocialista Ta­nácsköztársaság közoktatásügyi mi­niszterének rendeletére az új iskola­év megkezdéséig 94 millió tanköny­vet készítenek el. Augusztus 1-ig 65.800.000 könyvet bocsátott ki, túl­teljesítve a tervet. EGY ÜZEM DOLGOZÓI FELKÉSZÜLNEK A RENDSZERES TANULÁSRA „S mert azt akarjuk. hogy Pártunk továbra Is «z étén járjon, hogy az eddiginél fo­kozottabban szolgálja a ma­gyar nép boldogulásának- fel­emelkedésének ügyét, elmé­letünket, ezt a biztos irány­tűt fejlesztenünk kell. Ez most az a lenini láncszem, amit teljes erővel meg kell.ragad­nunk" — mondotta Rákosi e'viárs 1948 tavaszán. És ennek a láncszemnek egyik vas atomja Bex-nbardt János is, aki, mint szerte az ország minden üze­mében, minden gyárában, minden műhelyében a munkások legjobbjai, tanulni kezdett. Echruárlwn lett egyéni tanuló. ______Nappal a gépnél dolgozott, este a könyv mellé ült, s a munkazaj után végtelen csendben csak a papírlapok zörrenését hall­gatta.^ A Bolsevik Párt története. Ez várta esténként, erre gondolt sokszor, amikor hazafelé sietett. — Minden oldal egyre jobban és jobban megértette velem harcunkat — mondja Bernhardt elvtárs. — S mennyire hasonlít a Bolsevik Párt története a mi jjj! szocializmust íe, építésünkhöz. ' |r Csak nekünk í ők adták hozzá az alapot, az ő U példájuk segít A nekünk. J Most nehe- i zebben tanul, > mert. elkerült a géptől, raktár- kezelő lett. Nap­pal is szellemi munkát végez. De Bernhardt elvtárs nemcsak az anyaggal tudott és akart megküz­deni. Nem hagyta abba a tanulást. Most lesz nemsokára a negyedik konferenciájuk. Hetenként összejön­nek a gyárban öten, tanulókörre és bizony sokszor tizenegy felé jár az idő, mikor kilépnek a Sopiana ka­puján. A Sopinraáltun "jpem Bernhardt J elvtárs az egye­düli, aki most is, a nyári hónapok­ban is tanul. A könyveket ebben az üzemben nem tették félre „nya­ralni”. Itt van például Böröcz Gyula elvtárs. A zsebéből szép fehér csőre összehajtva egy bizonyítvány kan­dikál ki. Nézzük csak meg. A Mű­szaki középiskola géplakatosi tan­folyamáról szól. Márciusban kezdett el tanulni és július 15-én fejezték be. — Megmondta Rákosi elvtárs, hogv nekünk képzett, művelt mun­kásokra van szükségünk, csak úgy tudunk előre jutni. És ha 5 mondta, az akkor úgy is van. Böröcz elvtárs nemcsak szakmai­lag képezi magát. Előadóképző sze­mináriumra is jár. Raita kívül még hatan vannak a Sopianából. Lelke­sek, boldogok, hogy tanulhatnak. — Én már gyerekkoromban sze­rettem volna tanulni, de tizenkettőn voltunk otthon, nem ment a dolog. A régi világban két szakmát tanul­tam ki, mert égett bennem a vágy: tanulni... tanulni. Most azután meg van hozzá a mód és lehetőség. OUhon ugyan nehéz egy kicsit, mert három kicsinye, ha apát lát­ják, vígan kapaszkodnak a nyakába. Sémlh tovább az üzemet. Zöld micisapkájával vidáman mosolyog ránk az üzem legjobb- kedvű munkása, Király József. Ö 1» elvégezte a „műszakit”, így mond­ja, de beiratkozott az előadóképzőre Is. — Tanulj, hogy taníthass, ez lett az én jelszavam. Nem elég a mun­kát végezni, kell tudnunk, hogy miért dolgozunk. látni az összefüg­géseket életünk minden jelenségé­ben, országunk építésében. S a jövő? Igen, az is azt kívánja, hogy Király József és a többiek mind tanuljanak, csiszolják, fénye­sítsék magukban az élenjáró pár­tot vezető'élenjáró elméletet. A Pártmunkás, legújabb száma már bizony oiajos. Kézbevette Amb- rusics János. Sok tanuinivalója akad benne mindig. — Előre csak a tanulás visz — mondja nagyon komolyan, ö is elő­adóképzőre jár. —■ Mennyi mindent nem értettem, mennyi mindenre nem tudtam válaszolni, amikor munkatár­saim kérdeztek. Most nem úgy lesz. Mi könnyen értjük egymást, könnyű lesz majd az elvtársaimnak vála­szolni. És sorravehetnők vaiamennyiüket. A vezetőségi tagok állandóan tanul­ják a napi politikába vágó elméleti munkákat is. De nemcsak „hozóm­ra” szavakkal, hanem minden ked­den be is számolnak, ellenőrzik egy­mást. j — És Késx a tervünk az őszi ■ ______tanulási kampányra is •— mondja ilopp Ferenc oktatási felelős. — Ö maga is élen jár a ta­nulásban, eiőadóképzö és a műszaki tanfolyam hallgatója, ősszel műveze­tő és technikusi iskola vár rá. — Két alapfokú szeminárium indul 25- joga 25 taggal, szintén huszonöt tagú gár­da tanulja majd a haladófokút és továbbfejlesszük a propagandát az iránt, hogy az elvtársak az olvasá­sukkal is tanuljanak. S mit mond. ha már »I olvadásnál tartunk, a Sopiana könyvtára? Mit olvasnak az elvtársak, vájjon tény­leg tanulnak-e belőle? , A füzetbe, ahol a kölcsönvevők nevét vezetik, ismerősökre akadunk. Mit olvas Bö­röcz elvtárs például, őzt is megtud­juk: Puskin elbeszéléseket és ,,Az amerikai mcnyország“-ot. Hopp Fe­iere, az oktatási felelős Móricz Zsig­mondi A boldog emberek c, könyvéi olvassa. S ha elkérd ez ed, be is szá­mol róka szívesen, mert a Testre sza­kadt parasztfiú küzdelme és harcai közel állnak hozzá. Bakó Lajosné Gergely Sándor könyvét, Tabi Fe­renc Gorkij: Bátor tolvaját olvassa. És lehetne sorolni valamennyit. A sok új könyv vidáman sorakozik a polcokon, tudják nem hiába állnak oft. A Sopiana gépgyár öntudatos munkásai szívesen viszik ol ökot, hogy megtanulják mindazt, ami jö­vőnk építésébe*, a kiművelt ember­fők országának meg valósi fásához szükséges és hogy éljenek azzal a nagyszerű lehetőséggel, amit Nép­köztársaságunk alkotmánya tömören így fogalmaz meg: ,,A Magyar Nép- köztársaság alkotmánya biztosítja a dolgozéknak a művelődéshez való S szaktanítói ibolyáin résztvevői gélÉRépnek . tekintik a szsvjet psÉppsolat Deák Lívia elvtársnő, az MDP megyei bizbttságának tagja a Nagy Lajos gimnázium dísztermében a szaktanítói tanfolyam hallgatóságá- nák felkérésére, mint a Szovjet­unióban járt parasztküldöttség tag­ja, előadást tartott a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatairól és ami a hallgatóságot különösképpen érde­kelte a szovjet pedagógusok életé­ről. A szovjet tanító nemcsak a vá­rosban, de a kolhozokban is lelke­sen dolgozik. Az eredmény meg­mutatkozik az orosz nép művelt­ségén, a tanító anyagi szempontjá­ból pedig a magyar tanítóságnál magasabb életszínvonalban. Ha a magyar tanítóság saját maga s né­pünk számára ugyanilyen eredmé­nyeket akar elérni, akkor szíwel­lélekkel kell építenie a szocializ­must. A mindvégig tartalmas és értékes előadást a hallgatóság hálásan fo­gadta s köszönetét szűnni nem akaró tapssal fejezte ki. Deák Lívia előadását hozzászólá­sok követték. A tanítóság azt kérte, illetékes helyen a Párt hasson oda, hogy a tanitóság Is kimehessen a Szovjetunióba, az ottani népnevelés tanulmányozására. Végül az előadó a szovjet pedagó­gusok üdvözletét tolmácsolta a ma­gyar tanítóság számára. A pécsi szaktanítói tanfolyam hallgatói örömmel és kitüntető érzéssel fo­gadták az üdvözletét s kérték Deák Liviát, hogy alkalomadtán tolmá­csolja a tanfolyam hallgatóinak üd­vözletét a szovjet pedagógusoknak. A kassát nyomon kövesse az eke Béldiinástálon 899 ezer mázsa tShHIettermést biztosít a teriéhántás elvégzése EGY SZOVJET MUNKÁS IÍTJJS A gabonaíőldekről már úgyszólván teljesen behordják a termést, aho’ még kint vannak a keresztek, az már csak szándékos hanyagságból, szabotázskí­sérletből maradt kint. A letisztul'. Sarló jórésze azonban még mindig nincs fel­szántva, ezért a termelőcsoportok jó példáját követye most már a községek dolgozó parasztjai haladéktalanul vé­gezzék el a ’larlóhántást. Ma már min­den dolgozó paraszt tudja, hogy ami­kor tarlóját időben lebuktatta, akkor a következő évi termése mennyivel emelkedett. A gyakorlati gazda számvetése és kí­sérlete alapján az idejében, — az ara- ,ás után nyomban — elvégzett tarló- buktatás reális számítással holdankint egy mázsás terméstöbbletet jelent jö­vő’ évi kenyerünknél. Ha lehat az Alsó- dunántúl több min". 600.000 hoidnyi tarlós területét számítjuk — csak Ba­ranya, Somogy és .Tolna megyében , több, mint hatszázezer mázsa ke­nyérgabona többlettel számolha­tunk az idejében végzett tarióhániás után. A tarlóhántással nemcsak több nedves­ség, hanem több levegő is jut a talajé ba, megjavul az összes talajbaktériu­mok helyzete, azok könnyebben sza­porodnak. A termelőszövetkezeti cso­portok jó példával jártak elől és a gépállomások tárcsái vígan lefordítot­ták már a közösök tarlóját. A most hullott csapadék hatása Igen nagyjelentőségű a már lebuktatott farlóföldekre, viszont veszteség érte a még felszántatlan te­rületeket, mert oda nem tudott úgy le­szivárogni. A községi népi szervek és föidmívesszüvetkezctek járjanak elől jó példával a tarlóhántásban éa mű­ködjenek közre a gépállomások és a dolgozó parasztok közötti tarlóhántás gépi megszervezésében. Ahol a sze­gény- és kisparasztok igaerő hiányá­ban nem Indiák elvégezni a tarlőhán- tást, ott a fogattal rendelkezőket kell kirendelni. Erre a földművelésügyi mi­niszter rendeletet is adott ki. «ÚJDONSÁGOK“ HÍR ADÓJA letek szakították meg, melyeket a színház művészei az egyes darabok­ból mondottak el. A testnevelőid bi­zottság elnöke a nyári-' sportévad eseményeivel foglalkozott. A híradó második adása a kínai nép győzel­meiről szóló előadással kezdődött, majd egy termelési beszámolóval folytatta az új márkájú autó kibo­csátásáról. Az „Újdonságok“ című hangos híradót tereken és üzemek­ben hangszórókkal köz.li a rádió. Igen népszerű a gorkijiak között, minden adás meghallgatására mint­egy másfélezer ember gyűlt össze. HAT SZÁZ ÚJ NÖVÉNY A SZOVJETUNIÓBAN • ben több mint hatszáz új fajtát ter- i meltek ki, amelyekből 150-et már j gyakorlatilag alkalmaznak a mező- ; gazdasági termelésben. Ilyen új nö- j vény a tavasz-búza, amelyet a Szl- ; bériai Magtermelési Intézet tenyész- ■ tett ki. E fajta igen bő termést hoz ' és jól alkalmazkodik a kemény, szi- . bériai hideghez. A Liszenkóról el- ! nevezett odesszai genetikai intézet több olyan búzafajtát adott az or­szágnak, amelyek 20—30 százalékkal több termést hoznak, mint a régi fajták. Az „odesszai 13” elnevezésű tavaszi búza például kiválóan ! ellenáll a gabomiiiszögnek és gabonarozsdának. Van olyan búzafajta is, amely azzal tűnik ki, hogy jól bírja a szárazságot és ko­rán érik be. A Szovjetunió kolhozai állandó kapcsolatban állnak a kísér­leti intézetekkel és az új fajtákat szívesen alkalmazzák földjeiken. | Az utóbbi években műiden terü- ' létén és köztársaságban lefolytatták ; a földszakértői tanfolyamokat. Eb­ben a munkában 25.000 föld-szakértő • és a mezőgazdasági főiskolák felső évfolyamainak hallgatói vettek részt. A szovjet állam rendszeresen gon­doskodik a mezőgazdasági, tudo- ; mány fejlesztéséről és igy a Szov- : jetunióban a világ legfejlettebb 1 mezőgazdasága alakult ki. A szovjet tudósok, földrajzszak­értők, kolhozmunkások állandó har­cot folytatnak az új bő termést biz­tosító gabonafajták kitenyésztéséért és elterjesztéséért. Ma már szerte a Szovjetunióban, messzi Eszak-Szibé- riától a távoli Uraiig, mindenhol, bevezették az új mezőgazdasági módszereket. A kutatások megindí­tója, Ivan Micsurin mondotta még, hogy: „Az ember a természet alko­tásainál jobb, új növényfajtákat tud előállítani és kell is, hegy ilyeneket, tenyésszen ki.” Az idealista • reakciós „elmélet” követőivel ellentétben a szovjet tu­dósok nem várnak „kegyet” a ter­mészettől, hanem céltudatosan dol­gozva munkálkodnak a természet átalakításán. A szovjet állam nagy segítséget nyújt a kísérletekhez, je­lenleg 72 állami szelektáló állomás működik az országban. A kísérleti szakemberek állandó kapcsolatban állnak a kolhozok dolgozóival és munkájukat a gyakorlati eredmé­nyekre építik. A kísérleti és tudo­mányos intézeteken kívül az ország minden körzetében működnek mag- termelő kolhozok. Ezek szaporítják nz állami kísérleti intézetektől ka­pott kiváló minőségű magvakat. A szovjet tudósok az utóbbi évek­Örül cr foiberH Hornyákné, mert elfogadták javaslatát a SZŐ VOSZ országos konferenciáján bn*?.r,*netünk Anasztáz Brr ' nTál szól. Palim szüle- értén* n"'r Ol/ermekkorábar, n . n falusi munkához. De telén rh ^r.°é~orsznri könyör- rc j kizsákmányoló rendsze- I? ,^"["rosun riikinyszeritet- ■ »inni. ■^* l’1 ^uaszlazt a gyári <ic,„ is ■ • ■ Anasztáz épp- ni Inh n"nl abban az illőben n,r hozzá hasnniá fin érj,. 'ln’b kénytelen volt he­rs,,/. n "égldcn robottal, s rn,/', " ‘'•agy Októberi Por­bet pu '.m ,c,e •'‘Párnára is le­li,.. n tanulást, az ember, életet... isitől °r, nVtU meg elülte az tee/,*., \nPliju. P.lvérjezle a n j ‘ '"1 szakiskoláé, majd stall "[pPfapetrónszki kólai- ceinentmuhctyehe U-g be,u kellett ezzel vég­le tje. S/Paadnnia n további ' *rfll, gát. csal.- most kezdődőit a j/wn! ,4 mclnl lurgial intézel esti lanfolya mára iratkozott he. A mű helyben egy fialó! mérnéd, hamarosan felfigyelt Anasz­táz kiváló képességeire. A: ismeretségből hosszantartó, ' omolt) barátság lett, s ő ab­ban az örömben részesedi, hogy ugyanezt a fiatal mér­nököt nevezték ki az esti is­kolán tanárjává. A két ha­lál néhány év múlva bald li­gán szoríthatott egymással kezet, — ekkor már mint száktársak. .1 mezítlábas falusi gyerek­ből felt mérnök lelj esen a tudásnak szentelte magát, i célján! tűzte ki a fiatalabbat, nevelésé!. Emellett n termeli munkából is alaposan kivette a részét. Munkatársait és ve­zetőit valósággal csodálatba ejtette kiváló munkájává!, magas technikai képzettségé- vei. s rizzat az óriási érdek-, luiléssel, melyei a kohászat iránt tanúsított. Gyors iram. brtn felfelé ívelő pályáján rö­vid idő nlrdt ért cl karvaly, felelősségteljes állásokat, egyre több vállalóihoz küld­ték. mint kiváló szakembert, s a vall tanár büszke lehe­teti tanítványára! fiüszkrsége a „Záporoz*- sztalj“ hrnyerlö műhelyei vollid:. Fájdalma leírhatat­lan volt, melyet a hitleri ban- ililál: pusztításrínak láttán érzett Anasztáz ekkor ked veit és szereteti munkahelyé­nek építője lett. — immár másodszor életében! Újult erővel, lelkesen fogott ismét mankóhoz. 4 mérnökkel, volt tanárá­val való barátsága a háború ideién még bensőségesebbé szövődön. S nz 1!)-18-ban Szia- lin-dijjal kitüntetetlek név­sorában mindkettőjük néma megtaláljuk! Anasztáz fía- bnrkin ma a „Záporoz s- szládj“ igazgatója. Kétszer lüntellél: ki Fenin-renihlcl — a Sztálin-dijon kívül. Ilyen minden szovjet em­ber útja, nl.öt az Anaszlázé- haz hasonló munkaszeretet és lelkesedés vezérel. Jyy ju­talmazza fiait a szovjet haza ■— .< így állítják egész ele­inket hazújnk szolgálatába n szovjet emberek. A Szovjetunió szakszervezeti köz­ponti tanácsának Leninről elneve­zett Gorkij' kultúrpalotája havi han­gos híradót szervezett „Újdonságok1- címen. A híradó a nemzetközi poli­tikai és a szovjet belpolitika híreit, i szovjet tudomány, irodalom, -mii­vé szót és sport eseményeit közli. A híradót a gorkiji rádió továbbítja. adását a Zsdanov nevét visel® tyár. igazgatója.. a Sztálin-díjas Uu- ■ 'inésik elvtárs nyitotta meg. Azután-a Gorkij drámai színház Igazgatója." Pokrovszki beszélt az új zínbázi bemutatókról. Beszédét rész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom