Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-11 / 185. szám

iwa augusztus ni

5

NAPLÓ

ScUnúde>Uié Mm a §uiú-ieméU ieiU...

Nehéz volt megszól Itauii. Nőm azúrt, mintha nagyot hallana, mert a gépek zajában is meghallja a halk beszédet. Hanem apró fehér rudakat; .cigarettákat egyengetett el egy rovátkolt kis fémlapátkán és sorra helyezte el őket egy papirdobozban, s ezt. olyan elmélyedéssel és odadás- sal tette, ahogyan csak kisgyermekeket láthatnák elmélyedni játékaikba. De mégsem játék volt az, amit csinált. Ujjainak szapora és fürge moz dülatai, a gyorsan telő dobozok sora bizonyította, hogy munka oz, észszerű és értékes munka.

Ezer! veit

nehéz megszólítani munka közben Schneider f.ajosnót. De azért is, tóért jól esett nézni ujjal boszorkányos mozgását, és azt, ahogy röpke Másodpercek alatt katonás sorokba igazodnak a cigaretták százai.

Mégis megszólítják. Csak egy pillanatra néz fel, aztán a szeme újra a cigarettahalomra ugrik, onnan a la.pátkára, majd a féligtelt dobozra, mintha sohasem tudná abbahagyni «it a beidegződött mozdulatot. Közben beszól.

— Nem volt semmi különös a mi dolgunkban, — mondja szerényen — annakidején elhatároztuk, hogy ha másutt brigádok vannak, legyen nálunk is. Én szóltam a többieknek és a többiek is szívesen belementek a • brigádalakításba. Akkor elhatározták, hogy- ha már van brigád, akkor valami komoly teljesítményt is el kell érni. Abbán állapodtunk meg. hogy 400.000 fölé emeljük a becsomagolt cigaretták számát Fejenként 68 ezret vállaltunk egy napra.

ii i'» T airt gondolja, hogy ÜOI Í2ISZIK ezzel megmondott mindent, ‘ &mi érdekes lehet, mert újra munkához lát. De nem hagyjuk. Megkérdezzük, bogy ezt a célt sikerült-e elérni — Hát hogyne — válaszol szinte Sértődötten — ott * kimutatás a

falon: 8S—85 ezret csomagolunk be

ma fejenként. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy itt a brigádban legtöbben népnevelők is vagyunk. Ha már ml magyarázzuk másoknak, hogy ma saját- magunknak dolgozunk, akkor nekünk kell elsősorban tudnunk, hogy ez mit jelent És mi saját magunknak csak jól akarunk dolgozni.

Látszik rajta, hogy szavakat keres, mert még van valami mondanivalója, aztán felélénkül az arca:

— Azt szeretném még mondani — mondja kiosit büszkén, kicsit zavartan — hogy most kaptam egy jutalmat A brigád megszervezéséért és a jó munkáért Egy takaxóktüzhe- lyet, aminek most éppen nagyon megörültem, mert a lányom nemsokára férjhez megy.

Szóvá! az!

akarom mondani, hogy, amikor elkezdtem a munkát, nem gondoltam arra, hogy jutalmat is fogok kapni. Nem azért, nem a jutalomért csináltam, csak azért, mert így gondoltam jónak.

A szomszéd asztaltól szól át egy kerekképű, mosolygós csomagoló- asszony:

— Tudjuk mi, Schneiderné, hogy nem azért csinálta, de megérdemelte.

Elköszönünk. Még odébb sem léptünk az asztaltól, már megtelt egy újabb százas csomag. Schneiderné fürge ujjal léptek újra működésbe é6 most behozza azt is, amit a beszélgetéssel elmulasztott Mert szégyen lenne, ha éppen a brigád szervezője maradna le...

Törvényjavaslat nehézipari műszaki egyetem létesítéséről

Az országgyűlés Kzeráai ülésén Or- tulay Gyula válás és közoktatásügyi mfaiszter törvény javaslatot nyílj f-olt be a budapesti műszaki egyetem szerve- ze‘érnek módosításáról. A törvényjavaslat szerint a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából a budapesti műszaki egyetem hereiében új tudó- mán ykar ként Veszprémben, nehéz-vegyiipari kart kell lélesíteni. A kar tanulmányi és vizsgálati rendjét, valamint szigorlati és doktori szabályzatát a vallás- és közoktatásügyi minis*-' fér áflapitja meg. A karon szerzőit oklevelek, illetve végbizonyítványok képesítő hatálya tekintetében a budapesti műszaki egyetemre vonatkozó szabályok rendelkezései irányadók.

A budapesti műszaki egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karának bánya- és kohómérnöki osztályát az 1949/50 tanévtől kezdve fokozatosan, meg kei) szűntet tri: a. megszüntetés

módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

Az országgyűlés szerdai ülésén Orhttay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter törvény javaslatot terjesztett be öcbézipari műszaki egyetem létesítésé’51. A törvény javaslat kimondja, hogy a felsőfokú műszaki szakképzés iokozása céljából Miskolcon, nehézipari műszaki egyeteme: kell1 létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki kara, vatamirot gépészmérnöki karra tagozódik. Az egyetem élén a rektor áll, akit az egyetemi tanszékek tanárai saját kebelükből egy évi időtartamra választanak. A rektor helyettese a kurátor, akit az egyetemi tanszékek tanárai közül ötévi időtartamra a valiás- és közoktatásügy: minfeeler nevez ki. Az egyetemen szerzett oklevelek, illetve végbizonyijványok képesítő hatálya tekintetében a budapesti műszaki egyetemre vonatkozó szabályok rendelkezései irányadók.

Vidám zeneszóval, felvirágozoff kocsikon viszik az új gabonát a raktárakba

— 7díhr» tŐ-lg be tett vinni, ad dig '{ár az S forintot primtnm, — tnotndja a máiiaggüdl DÉFOSZ vezetője.

... — Még pedig az utolsó szemig —r teszi hozzá egy Eke azoknak a dőlparasztoknak, akik összegyűltek a DÉFOSZ helyiségében megbeszélni * begyűjtés további lebonyolítását. Arról van ugyanis szó, hogy most, mi- Wdn már befejezték a eséplist, a hátralévő részt együtt akarják bevinni a Márlctgyüdl dolgozó parasztok.

De nem akárhogy. Legalább olyan szépen, mint amikor az első zsákodat vitték Siklósra. Hogy is volt. az?

— Zen® pedig keli — mondotta Kovács János MDP. titkár. Úgy van, ízen« kell — mondották a többiek is. Abból is látszani kell, hogy ez ünnep "ekünk — Tette hozzá Gyulai József. Szólni kell az Akerma.nnak — ve- - fették fel rrfindjátrt' az összegyűltek •közöli,

Kelten is szaladtak máris érte. Ká- r°'y Jósika, meg Maurer Tóni szedték ® lábutet, náwdtoéSem EPOSZ-ís'ak, értesítsék a „művészt“.

Mire visszaérnek, a kocsik már mind ftSyüii vannak. Lehet vagy öt, mind- c5yik előtt két jó erős ló, mindegyik teiejesre rakva nehéz búzás-zsákkal.

hogy fel vannak díszítve. Nézd, '°lyan min ha

• jgfeorfa/omm készülnének.

P-s a lovak sörénye? Nem láttái ilyet n'vg ügye csak olyankor, Iva valami ünnep volt, méghozzá örömü.mep, 'túlit méltóképpen akartak megünnepelje1- És., hogy dagadnak a zsákok. Mint- oa szét akárná pá.Tántaai -Skct a ben- -nuk feszülő erő. Hisz az is van ben- mt,, végtelen erő. Erő, amitől a gyát- ban gépek fognak születni a műnk ás •'Vzen.yomán, amitől a főidőben új ton- “ö hitel suhan a kasza.

S milyen Vidámán suhogtatja, meg odorát Miksa Lajos. Érzed mennyi -Minden van ebben a mozdulatban. Er- 7ed, hogy ennek a középparasztnak a Mozdulatában nem csak az van, hogy a lovaikat. Az is benne van hbben. a ‘mozdulatlan, hogy elindulok

T kisnaraMzfokkal egxiilt,

^Úyü"t megyek velük, én, a 16 holdas °zeppftraszt, mert látom, hogy közöttük a helyem, egy velük _az utam, egy az érdekem, közös az örömünk, közös a bánatunk.

Hogy nyikorognak a kerekek a nehéz súly alalt. Nem hallod a kerék- nyikorgás'? Nem ám. mert az eposzisták túlbarsogjá'k az énekükkel. Hogy {ujja a fiatal Gyulai. Büszke az apjára, jó bő mázsával többet segített neki fel- rakni a kocsira, min;: amennyi a négy és fél hold után ki van írva. A fiatal Boda sem kíméli a tüdejét: néki is itt az apja, az.is a.z elsők közölt van a tett’jcsÉtésbeíi.

Sok menetet látóit már Márlagyiid, de ilyet még soha! De még maga Siklós sem. Most érnek a piacra.s mintha csak vezényeltek volna: egy pillanat alalt mindenki ott van az út szélén. A kereskedők otthagyták sátraikat, még a parasztasszonyok kosarai is őrizetlenül maradnak. I'él Siklós, a környék egy csomó dolgozó parasztja csodálja a gyűdieket, amin. haiaiinas enek- es zeneszóval

végigvonulnak a piacon.

Most nyílják ám csak igazán ki a torkukat a fiatalok, Akermann Lajos meg akkorákat húz a harmonikán, mintha szét akarná elhalni ezt a kényes jószágot. Mire végigérnek a piacon, majdnem megkétszereződik a menet.

— A dolgozó parasztság bebizonyítja, hogy szívesen ad a/dolgozók átlátnának, a saját államának gabonát — csengenek a raktár előtt a járási főjegyző szavai. Aztán a kés áttöri, az új búzából sült kenyér fényes barna héját, beleszalad a kenyér hófehér .belébe. íuszló puha székieket vág belőle.

Úgy emelik ajkukhoz, mintha szunyjuk kezét csókolnák még.

Aztán a kocsiról a vállra, a váltakról a mázsára kerülnek a zsákok, szájukat megoldják s el kezd belőlük vastag sugárban ömleni a búza.

A szövetkezet terményese pedig egymásután jegyzi be: Boda Dezső 100, Gyufái József 110, Miksa Lajos 200, Bóra István 50, Kovács János 200 kiló túlteljesítés.

AMIRŐL AZELŐTT

NEM IS ÁLMODTÁK A DOLGOZÓK

„A magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogog* (Az alkotmány 46. §.)

1943-ban 250.000, 1949-bwt 300.000 éc 1950-ben 500.000 dolgozó szervezeti üdülését biztosítja a népi demokrácia, Jlfflyai hatalmas változásnak kellett végbemennie, hogy ezeket az eredmésülve annál jobban folytathassák nesz ágép kő munkájukat. A íúhbaii nem is remélhetitek, hogy valaha is megpillantják Lillafüred, a Mátra, a Mecsek és a Balaton, szépségen!, ezek * helyek csak a kiváltságosak szórakozását, kényelmét szolgálták.

A Szakszervezeti Tanács eddig 2*/i millió forintod fordítóit üzemi üdülőkre. Még további beruházások történnek a

nyékét elérhet lök és az 5 éves terv- bán még fokozhatjuk. Munkások, nstja•kásnák' hálás levelekben köszönik meg Rákosi Mátyásnak, az MDP-mák, hogy eljutottak ez ország legszebb vidékeire, a legjobb üdülőkbe, ahol nagyszerű ellátásban részesítik őket és megismerhetik a nyaralás örömei1, hogy feffdsléH üdÜtef.éa bízttosüláséha.

Az eddigi tapasztalatok afopján ■ jövőben az üdühetés még simább, teljesen. zökkenőmentes lesz. A férőhelyeik számát egyre növeljük, hogy az ötéves tervben előirányzott számot elérhessük, sör, esetleg túF is léphessük.

Nikolcsj Kliucskin értékes újítása

s míK’.eiy íKtemt léN. KLIUCSKIN, a roszíovi mezőgazdasági gépgyár eleklrohegesztője

javaslatot tett a kazalozőgép-mühely munkájának újjászervezésére. Az új- jászervezés lehetővé telte a munkaerők egyirés zenek fel szabad".: ás át és a munka termelékenységéinek fokozását.

Az eletotrohegesztö részletesen beszámolt a műhely mufMjámak újjászervezéséről, a Szoksz er vezeti Tanács elnökségi üléséé. Beszámolójában rámutatott arra, hogy munkarészlegük- ben sok kihatsz,náHatlan tartalék volt és az új szerkezet 'a munka termelékenységének jelentős emelését tette lehetővé.

HOSSZAS VITA ELŐZTE meg az:

a problémát, hogy a hegesztés: hogyan hagyhatják ki az összereszelésből. Ezt z problémát is sikerült megoffdaoj é6 így a munka termelékenysége megnőtt!. Márciusban a 24 órás mtanlka- feladatöt már rendszeres két váltás alatt tudták teljesíteni.

KíiticelMn, sztahanovista kezdeményezésének egyébként óriási jelentősége Van. A kazH'Iozógép-műhe'yből rövid időn bead rengeteg munkás szabadul; fel és júniusban húsz századikkal fokozás Whfedött adatait.

AZ ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK azt

mutatják, hogy Kliucskin javaslatának bevezetésétől kezdve az S m«A> részkgébon az évi megtakarítás százezer rubelt tesz ki és az egész műhely ötszázezer rubeí mpgtakwrftlás: érhet d.

A gyár valamennyi műhelyében követik már Kthicskin újítását. Támogatják a java startot a roeztoví „Krasznlj Aicszaj“ gyár és a rósz:ovi terület más üzemeiírk sztaltanovistäi is. A lerSetí szal-tszervezéii tanács elnöksége felhívta a szöveílkezfctii bizottságokat és üzemi bizottságokat, hogy magyarázzák meg * dolgoz őEcrrak keldeméoyezéoé- nek jeiezifőségét éa a tapasztalatokat terjesszék el az üzemekben.

íö ezer nfii rtsha készül észre

A Női Ruhaipari NV ez évben

még 32.000 női kabátot és 40.000

női ruhát készít. A télikabátok 450 forinttól, a flanellmhák 80 forintos, a téli szövetruhák pedig 200 forintos áron kerülnek forgalomba.

HAT KOCSOG3ÖK. VAN-E?

...aztán 'elénk állt egy nagy darab parasztember. Lehetett vagy 100 centiméter magas, de amilyen nagy volt, olyan szelíd mosoly volt állandóan az ajkán. Világos drapp színű ing volt rajta, kívül hagyva a nadrágon, mint ahogy általában a parasztok járni szoktak a Szovjetunióban hétköznap. Könnyű, vászon bricsessznadrágot viselt, a lábán pedig szintén vászonból készült csizma. Ezt ■ nyáron nagyon sokan viselik, ennek csak a talpa van bőrből, a többi része vászon, azért jó, mert megvédi a lábat, de szellős és nincs meleg benne.

Mayer József elvtárs csendesen magyaráz. Nemrég ■ érkezett haza, — Pécsett dolgozik a Mezőgazdasági Igazgatóságon —azóta állandóan érdeklődők veszik körül.

így jnes'.v ci, mióta hazaérkezett a Szovjetunióból. Most éppen az egyik kolhozban tett látogatásról beszél. Már túl vannak a vetésforgón, a kombájnon, a tehenészeten, az erdősítésen, a halgazdaságon, most a szovjetparasztok házatájáról érdeklődnek tőle. _

_ Mondom, a lábán t-ászoncsizma

vo

lt, a fején pedig mici-sapka. Mosolyogva hívott bennünket, hogy nézzük meg a házát, látogassuk meg az otthonát. Persze szívesen tettünk eleget a meghívásnak.

_ Az ajtóban a felesége várt

be

nnünket. Először a kertbe akartunk menni... Tovább folytatná, azonban az egyik asszony félbeszakítja:

— Mibe volt öltözve a kolhoz- paraszt felesége.-- Fehér kendő volt rajta, ez általános viselet a jxtrasztasszonyok között. Aztán színes blúz és síma szoknya. Az asszonyok is könnyedén, célszerűen, de nagyon ízlésesen öltöznek.

— Maradjunk csak a kertnél_

fi

gyelmezteti valaki a hallgatóságból Mayer elvtársat. Mit termelnek benn'e?

— Vgyanuzokat, amit mi, amire a háztartás körül szükség van.

— Na és állataik vannak és köcsögeit látott-e? — Úgy látszik a hallgatóság egy kicsit türelmetlen, mert mostmár egyre sűrűbben kérdeznek, nem tudják kivárni, míg Mayer elvtárs a maga csendes modorában rátér a dolgokra.

— Persze hogy vannak állataik — válaszol elmosolyodva. —- Az udvaron meg ott az ágasfa, rajta meg a. köcsögök. Aztán meg is néztük a tehenet. Ott állott az istállóban. Igen jó kis tehénnek nézett ki, legjobban talán a mi bonyhádi fajta teheneinkhez hasonlított. Az istálló viszont nem a ház végébe volt építve, nem is lehetett, mert a. ház villaszerűén épült, minden oldalról ablakukkal, hanem egy teljesen különálló kis épület volt az istálló.

— En úgy hallottam, hogy ennek a tejét is be kell adni■ a kolhozba — hangzik ismét egy kérdés. — Igaz ez?

Mayor elvtflrs ismét elmosolyodik. A mosolya valahogy azt

mondja: hogy a fenébe volna igaz, hát akkor nem egyszerűbb lenne ezt az állatot is hozzákapcsolni e kolhozéhoz, hogy gondolhatsz ilyet? De azért nyugodtan megmagyarázza, hogy ebből ugyan nem kell egy decit se „beadni” senkinek, Azt csinál vele a kolhozparaszt, amit éppen neki jólesik. 11a akarja és főleg ha bírja, mindet megissza, ha akarja eladja akár mint tejet, akár mint vajat, vagy bármely formában.

— De a szövetkezetnek kell eladni.

— Nem — válaszol csendesen. —•; Nem kell neki eladnia a szövetkezetnek. Eladhatja bármelyik kolhoz- piacon, amilyen minden kisebb városban van az állomások környékén.

— Milyen állata volt még —hangzik máris az újabb kérdés.

— Volt neki egy anyaga beje, ami épp hasas volt, amikor ott jártunk és volt neki vagy hatvan tyúkja, egy csomó kacsa, liba, meg gyöngyös.

Mintegy félóráig hallgattam Mayer elvtársat, aztán el kellett mennem. Jó óra múlva jöttem ismét arra. A lakásban, mármint a magas szovjet paraszt lakásában járhattak még mindig akkor, mert akkor épp azt kérdezte valaki (kihallátszott az utcára, az esti csöndben):

— És igaz, hogy a rádió meg a könyvespolc felett minden lakásban olt van a falon Lenin meg Sztálin képe?

(Bckcs)