Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-11 / 185. szám

* DUNÁNTÚLI r Jrt 'A.:PLO így látja az orvos az alkotmány döntő jelentőségét Vidám zeneszóval, felvirágozott kocsikon viszik az új gabonát a raktárakba Brigádban hímezik az új címert zászlójukra a boldog fiatalok A VI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM ÁRA 00 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 AUGUSZTUS 11 Oenlö ifiiilüiiil staáüfa it A felszabadulást kővető ötödik évben elérkeztünk odáig, hogy népi demokráciánk egész terje­delmét felölelő alaptörvényben rögzíthetjük meg, a gazdálkodás, a társadalmi élet, az állami tevé­kenység összhangba hozott _ szer­kezetét és eddigi eredményeinket. Országgyűlésünk teendője most az alkotmány megszavazása lesz és ezen alkotmány alapján halad Megkezdett útjának most már szabályozott medrében az új ál- kun: a Magyar Népköztársaság. Uj alkotmányról beszélünk, pe­dig helyesen azt kellene monda- nunk, hogy most születik meg a Magvar áliam első alkotmánya. Mert „az ezeréves magyar állami* Eag“ még nem termelt ki eddig °'yan alaptörvényt, melyet az '■alkotmány“ megjelölés tényleg Megillethetne. Volt „arany bulla", Mely a nemesek előjogait kívánta biztosítani a királyi hatalom kor- 'atlanságával szemben. Törvény *ett a pragmatica sanctio-ból Mely a Habsburg ház trónöröklé- M rendjét, tehát az uralkodó sze­gélyét meghatározta. 1848 kűlön- P°zö törvényei egyes szabadság­otokat igyekeztek védelmükbe vetsni. Az 1867-es törvények az esztrák-magyar monarchia két ál- lamközületének egymáshoz való ^iszonyát rendezték. A Horthy ‘dók a király nélküli királyság jfbszurd államának, a fasiszta jog- lQsztottság jogi formába öntésé- törvényeit termelték ki. Köz- l°gi törvény volt tehát bőségesen, . de „alkotmány" nem volt e&yik sem. Csak kikapott kérdé- ®c*et szabályoztak. Az egymással , fc*elltedö uralkodó osztályok és jMtalmi tényezők egyes területe­iéi*1. megkötött békéjének voltak ’mjézői. De hiányzott valameny- J?ből az államélet egész egyete- megértő és átfogó clgondo- { s< Nem volt egyik sem az a jogi odamentum, melyre . az állam áZ®r,íezete és tevékenysége fel­elhetett volna. nem- is lehetett az. A kő- ,-pkor századaiban az abszolút “«Ponti hatalomra törekvő ki- os^SM^'.a ^nemeseit és nemesek , ztályai soha nem szünetelő aid. an Allta.k egymással. Csak * 5® voltak egyek, ha a sanyar­ún 0tt’ ^'zsákmányolt jobbágyok b'? kellett * fellépniők. Egyéb- Z-viáV íne^álíás nélkül dúlt a harc, • éiicűl, hogy valamelyik osztály J^ős, döntő győzelmet érhetett ma el, amit nem ért el a pol- han ** Seni akifor' amidőn 1848- , * a nemesi előjogokat formailag fo ^öntették. Ennek a polgári ^dalomnak törekvései csak f , demokráciánk által valósul- ‘ . — száz évvel később, ere" szovíet hadsereg győzelmes , I? megsemmisítette az urak ál- d\t^ maáYar dolgozók öntu- d'D 6s szervezettsége megtörte a -° harcok hullámait és döntő "V°zelernhez vezette az eddig el- l3^m°tt osztályokat. Az urak ál- tökif- n,em tudott és nem tudhat letiö? mltápászkodni. A dolgozók tni ek a hatalom vitathatatlan bir- v?H?Sa1, ^ döntő győzelem bekö- döntC-Zefk Megszületik tehát a fe- °„ győzelem bekövetkezését ki- ■«»'^^okirat: az alkotmány. tak Az alkotmány, mely a szuverén magyar nép hatalmi szervezeté­nek, az államnak mibenlétét meg­szabja, azt a győzelmet rögzíti le törvény alakjában, melyet a ma­gyar nép immár megvalósított. Amint Sztálin elvtárs tanít ben­nünket; „Az alkotmány regisztrá­lása, töi-vény formájában való le- rögzítése annak, amit a valóság­ban már elértünk és kivívtunk." „Míg a program arról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak ellenkezőleg arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, a jelenben elér­tünk és kiharcoltunk." Az alkotmánynak tehát, melyet a magyar népnek úgyszólván egy­hangú elhatározásából létrejött országgyűlés megteremt, azt a fej­lődési fokot kell kifejezni, melyet a. szocializmus felé haladó népi demokráciánk már elért. Elértük pedig azt, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Elértük, hogy ál­lamunk a munkások és dolgozó parasztok állama. Más szóval el­értük, hogy államunk népköztár­sasággá lett. Nem az alkotmány teszi azzá, hanem az alkotmány kifejezi, hogy ezt az utat már megtettük, hegy ezt az eredményt törvényben le­rögzíthetjük. Először történik tehát a magyar történelemben, hogy átfogó tör­vényben fejezi ki a győzelmes osztály az államélet rendszerét. A munka és a termelés módját. A tulajdon rendjét A társadalom felépítését... A szuverén nép ha­talmának elhatározó és végrehaj­tó szerveit. Elértük és kivívtuk, hogy álla­munk független lett. Az alkotmány lerögzíti ezt a függetlenséget és megjelöli az eszközöket, az erőt, melyek ezt a függetlenséget bizto­sítják. Elértük és kivívtuk, hogy álla­munk polgárai szabadok és egyen- lőelc lettek. Az alkotmány lerög­zíti tehát a polgárok jogait és egyenlőségét, de meg is jelöli az intézkedéseket és berendezkedése­ket, melyek az egyenlőséget biz­tosítják és melyek megadják a módját, hogy jogaikat valóban érvényesíthessék. A Magyar Népköztársaság al­kotmánya kilométerkő az úton, melyen a Vörös Hadsereg diadal­mas ereje által elnyomóitól meg­szabadított népünk a szocializmus felé halad. Nem vagyunk még a végcélnál, még távol vagyunk at­tól, De ez a kilométerkő növeli, duzzasztja biztonságérzetünket. Lerögzíti, hogy idáig ime eljutot­tunk. Megerősíti bizalmunkat, hogy nem tévedtünk el, helyes irányban haladunk. Felszabadulásunk második évé­ben még ott tartottunk csak, hogy heves harcok közben és árán any- nyit szögezhettünk le, hogy álla­munk köztársaság. Az ötödik év­ben a Magyar Dolgozók Pártjá­nak mindenki által elismert veze­tése mellett leszúrhatjuk az út peremére a Népköztársaság jelző­kövét. És tudjuk, el kellett jut­nunk idáig, hogy aztán — tovább haladhassunk, a szocializmushoz. Az országgyűlés szerdai ülésén Rákosi Mátyás ©Svfárs hatalmas ünneplés közben terjesztette be a isiyar Mépküztársasái alkafniayáril szili tSrvényfawaslatot Az országgyűlés szerdán délben ülést tarlóit. Az ülést nagy érdeklődés előz- te meg. a képviselőházi padsorok zsú­folásig megteltek. Megjelent az ülésen Dobi István minis,ztereinökkel és Rá­kosi Mátyás elvltárs minő szí erelnök- helyettessel az élén a kormány va­lamennyi Budapesten tanőzkodo tagja. Az ülést 12 óra 20 perckor Molnár Imre ateinölk nyitotta meg. A képviselőik zúgó tapsvihara köz­ben Rákosi Mátyás niMszCwelnök- helyettes emelkedett szólásra. — Tisztelt országgyűlés — mon­dotta. — Beterjesztem a Magyar Népköztársaság alkoftmiányáról szóló törvényjavaslatot- Kérem a törvényjavaslat kinyomtatását és az előzetes tárgyalás bejelentés- tétel céljából az országgyűlés po­litikai, valamint alkotmányjogi és közjogi bizottságának való kiadá- sát, Rákosi Mátyás mmtezterélmökhelye t- tes szavait a képviselők percekig tar­dó viharos tapssal fogadták és lelke­sen ünnepelték az alkotmányt. Ezután Riies István elvtárs igazság­ügy miniszter beterjesztett*- #, Magyar Népköztársaság alkotmányának hatály­balépésével kapcsolalos egyes átme­neti rendelkezéseiről szóló törvény ja­vaslatot,' amely így hangzik: 1. §. Az 1949. évi május hó 15. nap­ján megválasztott országgyűlést a Magyar Népköztársaság aiíkoumányá- ról szóló 1949 évi törvény rendelkezé­sei szerint meg választ ott országgyű­lésnek kell tekinteni. 2. §. Az országgyűlésnek a jelen törvény hatálybalépésétől számítolt harminc nap alatt a Magyar Népköz- társaság alkotmányáról szóló 1949. évi törvény reitile'kezeseihez képes« meg kell választani a Magyar Népköztár­saság eiiiökf tanácsát. A Magyar Népköztársaság alkot­mányáról szóló 1949. évi törvény ha­tálybalépésével az 1946. évi 1. törvény­cikk alapján választott köztársasági elnököt az országgyűlés tagjának kell tekinteni. A Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának megválasztásáig az állam­fői jogokat az 1946. 1. törvénycikk alapján választott köztársasági elnök gyakorolta. 3. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter a földreform és telepítés be­fejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló javaslatot, Orttray Gyula közoktatásügyi miniszter pedig a miskolci nehézipari műszaki egyetem létesítéséről, továbbá a budapesti mű­szaki egyetem szervezetének módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot terjesz­tette be. Ház i Jenő, a közoktatásügyi bizott­ság előadója beterjesztette a bizot'isátg jelenését a gazdasági és műszaki aka­démia létesítéséről szóló törvényjavas­lat tárgyában. Az országgyűlés ezután elfogadta az elnök napirendi javaslatát, amely sze­rint legközelebbi ülését csütörtökön 10 órakor tartja. Az ülés napirendjére a gazdasági és műszaki akadémia létesí­téséről szóló törvényjavaslat tárgya­lását tűznék ki. I moszkvai kékeértekezletnek inti szerepe fesz a béke és a demokrácia megszilárdítása terén Moszkvai jelentés szerint a Szov­jetunió munkásosztálya nagy lelke­sedéssel készül az augusztus 25— 27-én tartandó békeértekezletre. A lap rámutat arra, hogy a szovjet népnek elsőrendű létérdeke a tartós béke, ezért a szovjet emberek azon fáradoznak, hogy világszerte megerősítsék a béke erőit és fejlesszék a népek kö­zötti együttműködést. A szovjet emberek vezető helyet foglalnak el a béke és demokrácia táborában. A Szovjetunió szüntele­nül leleplezi a háborús gyujtógató- kat és kitartóan harcol a szabad­ságért, a népek barátságáért és együttműködéséért. A béke híveinek országos érte­kezlete nemcsak a Szovjetunió dol­gozói körében kelt fozokott érdek­lődést, hanem a földkerekség sok­millió dolgozójánál is — írja a lap. A szovjet békemozgalom, amely sokmillíó embert ölel fel, komoly akadályt jelent az új háborús uszítok útjában. A béke híveinek tevékenységéről tanúskodik az a fogadtatás, amely­ben Páris és Bécs dolgozói az ame­rikai Bradley tábornokot részesítet­ték, aki az Atlanti Szerződéssé! kapcsolatos katonai megbeszélésen: céljából érkezett a két fővárosba. A világ dolgozóinak milliói — írja a Trud — egységesen, állanak őrt a béke mellett és készek arra, hogy mindent elkövessenek az Eszakatlanti Szerződés kezdeménye­zői bűnös terveinek meghiúsítá­sára, akik a közelgő gazdasági válságból új háború kirobbant ásóval igye­keznek kivezető utat keresni. A béke erői sokkal hatalmasab­bak, mint a reakció erői és képesek arra, hogy az Eszakatlanti Szerző­dést és más minden ehhez hasonló egyességet hatástalanná tegyenek — fejezi be cikkét a Trud. Az angol vasutasok tiltakozása az amerikai katonák angliai álloroásozása ellen anSol vasutas szakszervezet tin,®St°ni tanácsa határozatilag bába °Z°*t, amertkai katonák Ang- az an ya,ő állomásozása ellen, mert len, világbékét fenyegető vészedé­ig A határozat kimondia: tilta- 6Sv n, az ol|en, hogv katonai a ini yu.bás idegenek száll iák meg kis szigetünket. Emlékezünk arra is, hogy Cannon, amerikai képviselő kijelentette a washingtoni képviselőházban, az Egyesült Álla­moknak fel kell fegyvereznie más nemzetek katonaságát, hogy vágó­hídra küldhesse azokat. Kötelezzük magunkat, hogy soha nem veszünk részt amerikai imperialista háború­ban. I rarcMsisztái támadásait visszaverte a iMratite hadsereg A szabad görög rádió jelenti, hogy a demokratikus hadsereg ismét visz- száverta a monáreho-fasiszták Gram­most térségében indított támadását. Az ellenség visszavonulása során kénytelen volt átkelni a Szaranda­porosz folyón, felszerelésének nagy- részét hátrahagyva. A harcok során az ellenség 050 ha­lottat és sebesültet vesztett és ezen­kívül érzékeny veszteséget szenve­dett saját tüzérségétől, amely a visszavonulást igyekezett fedezni. Viel térségében egyre fokozódik a haditevékenység, az, előjelekből ítél­ve a monarehő-fasiszták nagyobbará­nyú támadó hadműveletre készül­nek. A szabad görög hírszolgálat az egész civilizált emberiség közvéle­ménye előtt mcgbálycgzi a monarchó-íasiszták embertelen kegyetlenségeit. A monarcho-fasiszták nőm törődve a nemzetközi jogszabályokkal, ki- végzik és lemészárolják a görög de­mokratikus hadsereg fogságba esett katonáit. Kilencvenezer Kuomintang- katona fellázadt és átpártolt a néphadsereghez Iluuan tartomány egész Kuomin­tang hadserege fellázadt és átpártolt a néphadsereghez. Ilyen nagyméretű átpártolás még nem fordult elő a felszabadító háború kezdete óta. JEIunan tartomány Dél-Kína szive. Innen indulnak ki a stratégiai utak Kanton és a nyugati tartományok felé. A hunani lázadásról érkezett jelen­tések szerint 90.000 Kuoráfh! ang­le at ona pártolt át a néphadsereghez zárt sorokban Cien-Cien és Ccn- Ming-Jen tábornokok vezetése alatt. Mire Csang-Kai-Sekék tudomást szereztek a lázadásról és elrendelték a két tábornok azonnali letartózta­tását, Cien-Cien é« Cen-Ming-Jen már Eszak-Kinában tartózkodott. A 90.000 Kuomintang-katona At- pártolása után — mint Sanghaiból jelentik — csupán a szállító eszkö­zök mennyisége szab határt a Kan­ton felé való előnyomulás gyoraasár- gának. Szervezett katonai ellenállás­sal már csak igen csekély mértékben kell számolni. Csang-Kai-Sek ékszereivel együtt elutazott Mialatt a Kuomintang-rendazer fel­bomlása lavinaszerűen folytatódik, Csang-Kai-Sek, a hatalmát vesztett diktátor tovább utazgat az amerikai imperializmus távo'lkeleti csatlós or­szágaiban és kétségbeesetten igyek­szik létrehozni a kommunistaellenes Csendes-óceáni Tömböt. A bukott diktátor vasárnap 18 tagú kíséreté­vel együtt Dél-K orcába érkezett. Megérkezése után kijelentette, hogy a Csendes-óceáni Tömb előkészületei „kitűnően“ haladnak és nemsokára Indiába kap majd meghívást. Csang­Kai-Sek nyilatkozata még csak fo­kozta a Kantonban uralkodó ideges­séget. Attól tartanak, bogy a Kuo­mintang elnök nem tér többé vissza, ha egyszer Indiába távozik. Ezt a felvetést alátámasztja az is, hogy Csang-Kai-Sek magával vitte nagy­értékű családi ékszereit és jelentős készpénzét is. A Csendes-óceáni Tömb ügyében utazgat Quirino, a FíÜ.öpszigetek el­nöke is. Quirino Washingtonba érke­zett, ahol Trumantól akar fokozott támogatást kérni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom