Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

'4i UüPL o 'föS’nfrrSüSrriTS 3 ■--. w«anju»\EWHR|RiMjlltelfJ ünnepélyes®!! megnyitották A FORRADALOM ÉS SZABADSÁG KÉT KÖLTŐZSENIJÉNEK EMLÉKKIÁLLÍTÁSÁT KVfTE —Dinamó 2.s0 (0:0) K^posva;, 1200 né:©. Vehette: Ssbesi Két nagy költő kálóidnak évfordulóját ünnepelte as egész haladó emberiség ebben az évben. Az egyik Alexandre] Puskiné, a másik a mi Petőfi Sándorunké. Puskin 150, Petőfi WO évvel ezelőtt halt meg. Haló- Ink évfordulója alkalmából mindkettőjükről megemlékezett a magyar nép és ugyanígy a szovjet nép is. Mindkettőjük a szabadság költője volt és igy nem kizárólagos tulajdona saját nemzetének. Mindkettőjük túllépett hazája határain és műveiket valamennyi számottevő nemzet nyelvére lefordították. hintették el a nép szeretet ét. már a gyermek Puskinban, és látjuk a koporsóban fekvő halott Puskint. A két, kép között 88 óvnvi élet maga­sodik diadalokkal, szenvedésekkel és mindenek fölött az alkotás gé­niuszával átszőve. A Petőfi ‘kiállítás egyik részében a költőnek még éleiében megjelent munkáit, látjuk, a Bajza Athena,urná­ban megjelent „Borozó“ című versé­től, amelyet akkor 1842-ben még j Petrovics Sándor kéz írt, alá. Láttuk az 1844-ben megjelent Helység ka- j lapácsa“ és az 1845-ben megjelent I „János vitéz“ első leadásait. Ugyan­ott o „Nemzeti dol"-t is, amit Länderer és Heekenast nyom­dában nyomtak cs a szabad sajtó első terméke volt. Ot.r voltak az akkori nagy napról szóló tudósítá. sok, amelyek mind közölték a „Nem­zeti dal“-t is. Két költő, két győzelmes nép nagy fia, de egy szellemnek, egyet­len eszmének, a forradalomnak cs a szabadságnak költőit mutatja be. a két kiállítás. fi pécsi színház erszáps plíyázatM mérleg Milyen színdarabot jédszhatnápk? Gyakran vetődik fel n kérdés n különböző kui! úr­csoport okban, üze­meknél és tömegszerve­zetekben. S bizony nem is olyan egyszerű „ fe­lelet. Pedig örömmel <íi. lapíthatjuk meg, hogy a választások óta a kvl- túrmunka valóban nagy lendületei kapott. Sok új színjátszó gárda ala­kult, a régiek megerő­södnek és bízhatunk benne, hogy őszre dol­gozóink nemes verseny­re. kelhetnek egymással ezen a vonalon is. A valóban komoly szín dg rabh ián y on akart a. Pécsi Nemzeti Színház segíteni, amikor már hónapokkal ezelőtt meg­hirdette országos szín­darab pályázatát. 4 pá­lyázatra feltétel volt: demokratikus színdarab legyen, amely bemutatja népünk fejlődését, a tervszerű építő .munkát. A pályázatra 49 darab érkezett. Szakemberek gondos vizsgálat alá vették n darabokat. Az első szűrésnél 42 darab kiesett. Nem alkalmasak a szín­padra. vagy még nem elég fejlett az íróiak. De. egyet megállapítha­tunk: minden író érez­te. miről kell szólnia a darabnak. P.s ez azt je­lenti, hogy nagyot fej­lődtünk a felszabadulás óta knltnrvónátlon is. Az újabb átolvasások alapján megmaradt 3 színmű, írója azt is tud- ja érzékeltetni. hogy nem elég a realista áb­rázolás, meg kell azt tölteni n szocializmus tartalmával. Első helye, zett lett az a darab, amely a falu átalakulá­sát viszi színpadra, Csn. pa élő. közöttünk járó szereplőkkel. A gépállo­más vezetői, a szövet­kezetét most kóstolgató párásítók, az. intrikus, aljas ' falusi élősködők, a kupecek, a zsaroló, kétszínű kálók mind élénken mulatják a falu osztályharcát. .4 nyel­vezete ízes. tömör. A másik kettő is életteli darab. Egyik egy nagy. üzem életét mutatja a felszabadulástól az álla­mosításig. .4 romokat nézegető munkásokat a kommunisták ereje szer. nézi a munkában, .hin­nék a régi tőkések, sze­relnék magúimul; a sok vagyont még többel te­tézni, ehhez bérenceket szerveznek. De győz a munkásság és a Pórt ébersége. S ,igy sorjá­ban következik a har­madik darab, amely be­mutatja, hogy még a falu dolgozói is érez­ték, hogy nem lehet végleges az elnyomás, még az erdők mélyén, a favágók cs szénégetők is egyre többen kap­csolódtak az illegális mozgalomba. A darabok végleges értékelése rövidesen megtörténik. Egyik szín­mű írója megkapja a kitűzött 2000 forintos pályadíjat. De. én en­nél többet látok a pá- Igazaiban. Azt, hogy a dicsőséges szovjet nép mintájára és segítségük­kel népünk rohamlépés- ben fejlődik a kultúrá­ban is. Egyre, több a haladószellemű színmű, egyre fejlettebb a kö­zönség ízlése. Érzi, hogy a komoly kuliéira a: övé, nem az olcsó giccs. Sugár Sarolta szabadművelődési felügyelő. RESTAURÁLÓ MESTEREK KÉPZÉSE Vladimir városa a Klazna folyó partján, egyike a legrégibb orosz városoknak. Vladimir sok épületét, amelyeket a XII. században emeltek, még ma is épségben találjuk. A szovjet emberek a régi orosz épüle­teknek, ezeknek a régészeti kincsek­nek gondját viselik, védik az idők pusztító befolyásától. Nem véletlenül vetődött fel az a gondolat, hogy éppen Vladimírban, ahol a restaurációs munkákat igen széles méretekben végzik, különleges tanintézetet létesítenek, bogy a res­tauráló festő, dombormükészítő és fafaragó művészek kiképzésének fel­adatát az 1945-ben alapított vladi fniri iparművészeti iskola valósítja meg. Az iskola első neveltjei 1948-ban végeztek. Az iskolában három év alatt kiképzett mesterok Vladimir városában dolgoznak a régi emlék­művek restaurálásán, de azokon az építészeti szempontból figyelemre­méltó régi épületeken ,is, amelyeket Őrölj, Torony es, Brianszk és más régi orosz városokban a háború idején a német fasiszta, rablók összerombol­tak. Az iskola falait a közeljövőben mintegy 200 fiatal restauráló hagyja el. Gnszjev, a híres öreg ko­hász betegen fekszik. Tanít• rolnija, Mescserjákov új ko- hászix'i eljárást talált fel. Kísérletezés közben a nagy­olvasztó megsérült s Gtisz. je9 bánatában megbetegedett, Greg barátja. Szuhov kohó- mester eljön hozzá beteghí- togalóba. SZU HO Ve Iótad. milyen bágé-p van a z irodáién? Qsstk megnyomtam e billen­tyűt, egyet csavartam a bnj- tófcjwon és minden számo­lást egyedül elvégzett. Bár­csak sreriyr.hctnék egy ilyet. GUSZJEV: Páj a szikem, 'Apol«cári. Me Mescserjákov ez új ol \\3 sv.lócl járás! irá- nyitja. Povlicsev az autóim, tágépet próbálja ki . • . én pedig csak fekszem itt, mint •gy darab fa. SZUHOV; Mit tegyünk, ha «T egészséged nem engedi. GUSZJEV: Az én helyem n nyer»» ss melleit von. Ólt mf.gjgyVvnJ az «unter. SZUKOVt Tudod-e. hogy kokszból hat tonnát taka.rí- Ujox’c meg? Most ellen őrzöm *» érc - mi-gJakaz í t á st. TA»m KOXS.inwOKOT: c/tz idő elfxJU C* N U»i*V I, GUSZJEV: Különös... Esz- revetted-c, hogy manapság újfajta munkás osztály alakul ki. Olyan, amely önmagát képezi. Ugye azelőtt senkinek sem jutott őszébe, hogy gyá­ri munkásnak menjen, ha kimaradt, vagy éppen ki. csapták a felső iskolából? SZUHOV: Igaz bizony. Ha valaki félbehagyta a papi is­kolát, félképzetlaégünok szá­mítolt és írnok lett belődo. GUSZJEV: De most az if­júság középiskolai végzett­séggel 'jön a gvárba. Perszó nem engedik őket egyszerre a termelő munkához. Előbb még tanítják. Csak álljon helyt a munka érettségi vizsgáján, rsak vizsgázzon le a Szta h a n o v-k ur ztj sok o n, mielőtt munkapadhoz jut. így van az jól, mert a mun­kás a z örök diák. He Míg ta­nul. A technika halad, az ü’jósug [«'dig elébe megy. ■ emui színműből Hajdan máskép volt. Ö al­kalmazkodott a géphez, meg- 'alázkodott a gép elölt. De ma? Nem hal Izgat, hanem követel. Mert okosabb, mint a gép, 6 uralkodik a gépen, nem a gép őrajta. SZUHOV: Jól mondod. Nagyon helyesen. GÜSZJEV: Mert vájjon miért kerülnek ki most a munkásosztályból hírneves mesterek? Azért, mert fog­lalkozásuk új útjait tárják fel mindenki előtt... Hogy is volt a múltban? Termesze. sen akkor is akadtak mü. vészi, szakavatott, merész mesterek. Emlékszcl e Gur- topra vovra? SZUHOV: Arra. aki bekö- ött szemmel js tudott dol­gozni i a hengeren? GUSZJEV: Arra, arra. Fen­séges látvány volt. De ki­nek? De minek? Olyasféle volt, mint a cirkuszi zsoug­lőr, aki palackokkal dohá- lódzik. N'czni érdekes, de haszon az nincs belőle. SZUHOV: Ér emlékszel Csn illihinre? Arra. Aki az italtól pusztult el. Olyan ki- mustrált pádon, amin más­nak a durva munka, a na- volás sem ment volna, ő forgat) vükül osztergályozolt. Egész Európában nem akadt párja ebben. De ugyan miért? Mert félt minden más géptől. Ügy érezte, hogy ■nem tud megbirkózni a bo­nyolultabb géppel. írástudat­lan volt. Ez is hozzájárul! félénkségéhez. Mi pedig, látva, hogyan forgácsolja r; a tehetségét, még lelkesed­tünk érte. GUSZJEV: Úgy van I.ám megértetted a példáikat. A mai munkás, a régi idők mértékével mérve technikus lehetne. SZUHOV:Tunultabb lett a nép GUSZJEV: Igen. Uj időkéi élünk. Az idő eljött. Mi vív. jnk ki a jövőt. A jövő mun­kása pedig olyan képzett lesz, mint manapság a mér­nök. DINAMÓ: Krausz — Bergmann, Benéző Hl- —• Bcr.czé I., Gróf, Kresz — Bárdosi, Révíj, Csirke, Beneze 11., Bezercdi. — K.MTE: Boldog — György, Lieber — Zso’dos, H orva ill II., Tóth II. — Tiszagáti, Dii- rói, Kiss, Kertész, Horváth 111. — A Lukics és Szellő nélkül, feladó házai csapat az első fél- dobén nyomasztó .5 lény ben játszott. A Dinamó védekezésre kényszerült. A második félidőben változatos játék után a KALTE szerezte meg a veze­tést. A Dinamó is vezetett több támadási, de ezek veszélytele­nek voltak. Az utolsó 20 percben tel­jesen felülkerekedett a KALTE és Hor­váth III. révén beállították a végered­ményt. A KMTE végig jobban ját­szott, csatársora kihasználta a kínálko­zó gólhelyzeteket. — Jók: Zsoldos, Tiszagáti, Kiss, illetve Bergmann és Gróf. AsM iiyerie a Itatás I. aszölys teniszversenyét A POSTAS SE pénteken, szombaton és vasárnap rendezte meg országos te­niszversenyét. A versenyen rengeteg induló vett részt. Asbóthal az élükön szombaton megérkeztek a legjobb bu­dapesti versenyzők; Katona, Szcntpcté­ri, Birkás, Lénárt, Temesvári, Bártfat- nc. Az érdeklődés igen nagy volt külö­nösen Asbóth és Katona játékát nézték sokan. Szombaton -az elődöntő mérkő­zéseket játszották 1c vasárnap a doni lőre került sor. Részletes eredmények: Országos I. osztályú férfi egyes: Asbóth—-Birkás 3:6, 6:2, 6:0, Katona— Bujtor 6:3, 6:2. Döntő: Asbóth—Kato­na 6:2, 6:2. A döntőre hatalmas közön­ség vette körül a pályát. Asbóth simán nyerte a mérkőzést, bár Katona nem játszott alárendelt szerepet. A két ki­tűnő játékos a tenisz minden szépsé­gét bemutatták ezen a mérkőzésen a pécsi közönségnek. Hatalmas sikerük volt. Országos I. osztályú lérfipáros: Elő­döntő: Katona, Payer—Birkás, Temes­vári 6:4, 6:3. Asbóth, Bujtor—Szent- péferi, Lénárt 6:4, 6:4. Döntő: Asbóth, Bujtor—Katona, Payer 7:5, 6:3. Az Asbóth, Bujtor pár nagyszerűen ját­szott, Katonáik csak az első játsz­mában voltak egyenlő ellenfelek. Országos I. osztályú női egyes; Elő­döntő: Tamási—Hutiryné 7:5, 8:6. Er- nőháziné—PomesánsZky 6:2, 6:2. — Döntő: Ernőháziné—Tamási 6:0, 6:1. Országos I. osztályú vegyespáros: Elődöntő: Tornyai, Potnesánszky—Bir­kás, Uutirauné 6:3, 6:2. Katona, Tiha- nyiné—Payer, Ernőháziné 1:6, 7:5, 6:2. Döntő: Katona, Tihanyiné—Tornyai, Poniesánszky 7:5, 6:1. A Katona pár biztosan győzött. II. osztályú eredmények: Férfi egyes: Elődöntő: Pintér—Herceg 9:7, 6:3. Laczkó—Püspöki 7:5, 6:0. Döntő: Laczkó—Pintér 6:4, 1:6, 6:2. — Férfi páros: Elődöntő: Laczkó, Gyimóthi— Pintér, Kocsárdi 6:2, 6:3. — Női egyes: Elődöntő: Horváthné—,Mada- rásznő 7:5, 6:1. Döcziné—Mersicsné 6:1, 3:1. Döntő: Ilorválhnc—Décziné 7:5, 4:6, 11:9. — Vegyespáros-. Elő­döntő: Hercegh, Mersicsné—Kovács, Gaileuner 6:3, 6:3. Ugrósdy, Horváfh- né—Pintér, Edcnhoffer 6:3, 6:3. Dfm- tő: Ugrósdy, Horváthné—Hercegh, Mersicsné 6:4, 2:6. Ez a mérkőzés a sötétség) miatt félbeszakadt, később játszák le. A verseny után a gyö­nyörű tiszteletdijakat dr. Benedek, * Postás teniszszakosztályának vezetője osztotta ki. Kitűnően szerepeltek a PAC-úszők a kétnapos kerületi versenyen Délmagyaro, szág kented úszóhaj- nokságai szombaton és vasárnap ren­dezte meg a PÁC Közüzem a vá.rsi fürdőben. A verseny a kerület legjobb' jalaak népes seregszemléje voit. X rendező PAG úszóin kívül elindultak Kaposvár, Tolna, Nagykanizsa cs Dom­bóvár versenyzői. A PÁC úszói igen jól megálltak helyüket, több bajnoksá­got nyertek és végeredményben fölé­nyesen nyár lék meg a pont versein yt. Eredmények: 100 méter Ifjúsági mell­úszás: 1. Szabó MAORT 1;28.3, 2. Pálfi PÁC !;31.2. 100 méteres ifjúsági gyors­úszás: 1. Füzessy PÁC 1:09.5. 200 mé­teres férfi gyorsúszás: 1 Hegedűs MAORT 2:36.4, 2. Várkonyi PÁC 2:49.0. 100 méteres női mellúszás: 1. dr. Gáíné MAORT 1:57, 400 méter ifjú­sági gyorsúszás: 1. Szán ter DVSE 6:04 2. Lombos PÁC 6:08, 50 méter lány mellúszás: 1 Németh PÁC 49.4, 100 méter ifjúsági hátúszás: 1. Gyöngyösi Tolna 1:23.5, 100 m. ifjúsági leány mellúszás: 1. Henmann Tolna 1:37.8, 100 méter fiú pillangó: 1. Vermes KRAC 1:34 2. Márkus PÁC 1:39. 3x100 méteres vegyesúszás: 1. Gyenge PÁC 1:26. 4x100 méteres ifjúsági gyorsváltó 1. PÁC 5:12.2. 3x100 méteres vegyes- váltó: 1. Tolna 4:14. g A szombati úszóverseny után kérőit sor a PÁC—MAORT kerületi bajnoki vízilabda mérkőzésre A mérkőzést, a MAORT nyerte 3:1 (1:0) arányban. — MAORT: Czulek II. — Kelemen, Be- liezky — Hegedűs — Szabó, Czulek I-, Hetes!. — PÁC: Csapó J. — Karsai, Csapó F. — dr. Teltei —- Kővári, Fii- zesSi, Pozsgai. A mérkőzésen hatalmas küzdelem volt, a PÁC a vereség ellené­re som játszott alárendelt szerepet. — Csak az ulo'só percekben dőlt e! a mérkőzés. Az igazságos eredmény a döntőkén lelt volna. Góldobó: Czulek I. 2, és Hetes,i, illetve Karsai. Jók: Csulek I., Hegedűs, Hetesi, [tetve Csapó J., dr. Teltei és Füzess'y; Vasárnap mintegy 2000 néző elölt folytatták a bajnoki úszószámokat. — Eredmények: 4x100 méter íérfl gyors- váltó: I. PÁC 4:53.6. 100 méter ifjú­sági leány gyorsúszás: 1. Balk MAORT 1:27.5. 100 méter férfi gyorsúszás:, 1. Hegedűs MAÖRT 1:07, 2. Várkonyi PÁC 1:09.8. 200 méter Ifjúsági mell­úszás: 1. Szabó MAORT 3:09, 200 ni. férfi mellúszás: 1 Gyenge PÁC 3 203, 200 m. ifjúsági gyorsúszás: 1. Füzessy PÁC 2:41. 200 m. női gyorsúszás: 1. Bund! KRAC 3:54. 200 m. férfi pillan- góúszás: 1. Lombos PÁC 3:18. 400 tn. férfi gyorsúszás: 1. Hegedűs MAORT 5:49, 2. Kővári PÁC 5:59.6. 100 m. férfi hétúszás: 1. Tollár PÁC 1:23.2. 100 m. ifi. há.túsrás: I. Batir Szekrzárd 1:47.6. 200 m. női mellúszás: 1. Far­ka; MAORT 3:51.2. 4x100 méter férfi vigyesváltó: 1. PÁC 5:36. A pontver­seny végeredménye: 1. PÁC 273. 2. MAORT 196, 3. Toka 133, 4. Dombi- vár 65, 5. KRAC 43, 6. Szelkszárd 29 pont. A PÁC a pontverseny fölényes megnyerésével országos vidéki vi­szonylatiban is az elsők közé került. Tolna—PÁC 3:1 (1:0) Kerületi vízi­labda. Az úszó viadal befejezés e.k ént ke­rült sor erre a mérkőzésre. A tolnai csapat, jobhan kihasználta a kínálkozó helyzetet és sikerült megnyernie a mér­kőzést. A PÁC nem játszott rosszul, de a csatársor meddősége miatt nem nyw- helték meg a mérkőzést. . Góldobók; Vá'radi, Szautcr i és Csiik, illetve Fü­ze« y. Sok induló o Lokomotív birkózó versenyén Vasárnap a P. Lokomotív egész na­pos birkózóversenyt rendezett a vas- uias sportcsarnokban, melyen résztvet- Gyfir, Dombóvár, Cegléd, Kalocsa és Dunakeszi leg­jobbjai. Részletes eredmények: L e p- kesúlv: 1. Ma­gyarosi (Győr), 2. íorváth (Győr), 3. Járóka (Angyal­föld). — lég- súly: 1. Szalai (Dombódvár), 2. Lén­iái (Cegléd). 3. Kerti (Dombóvár). — Pehelysúly: I. Szabó (Kalocsa), 2. Bartos (Dunakeszi}, 3. Buffers (Győr). — Könnyűsúly: 1. Hor­váth (Győr), 2. Fenyővári (Dunake­szi), 3. Manyik I. (Győr). — Váltó- súly: 1. Varga (Dunakeszi), 2. Vára- di (Törekvés), 3. Ördög (Győr). — Középsúly: 1. Scrfőző (Cegléd), 2. Görög (Cegléd). — Nehézsúly: I. Györgyvári (Ka'ocsa), 2. Manyik II. (Győr), 3. Sík (Pécs). SdifcCmkéé AUGUSZTUS /J-IG Pnskin életét, és müveit ismertető kiállítást a Nagy Lajos gimnázium­ban rendezték meg és megnyitására vasárnap délelőtt került sor hatal­mas érdeklődő tömeg jelenlétében. A két kiállítás tulajdonképpen szer­vesén egybekapcsolódott, de a, férő­hely hiány miatt a Petőfi kiállítást az egyetemi könyvtárba.« rendezték 5 rceg. annál .is inkább; mert, a Petőfi < kiállítás anyaga fők épen az egye­temi könyvtár anyagából tevődött össze, csupán néhány értékes darab­bal járult hozzá a Korda gyűjte­mény. A megnyitó ünnepség is mind- 1 bét kiállításnak szólt. 1 A Nagy Lajos gimnázium pompá- 1 san dekorált folyosóján a dolgozók érdeklődő tömegein kívül megjelentek a. különböző ha­tóságok képviselői is. A magyar és szovjet, Himnusz után Gyócsi Jenő elvtárs, MÁV üzletigazgató mondott megnyitót,. Hangoztatta: a két költő forradalmi szelleme annyira közelálló volt, hogy .Puskint- méltán tekinthet­tük magyar Petőfinek, Petőfit pedig aj. orosz Puskinnak. Ünnepi beszédet, a. megnyitó után Felesén Andor elvtárs tartott. Fel- czán elvtárs előbb Petőfit., majd Puskint méltatta, kiemelve, hogy Pe­tőfi a szovjet nép legismertebb köl­tője lett a szocialista forradalom győzelme után és őt, mint a magyar nép Puskinját, emlegetik. Petőfi és Puskin ünneplésében azt a két költő forradalmárt • ünnepeljitk, akik egy ’ érszá-za dd al erei ott a szabadság szelleméi vitték be aM>*- a világba, ahol a jobbágyok tízmilliói sínylődtek a legkegvetie- nóbb elnyomás alatt. Puskin népé­nek, a szovjet népnek hős katonái hozták meg szabadságunkat, így vált, tehetővé, hogy a magyar dolgozó nép kezébe vegye a politikai és gaz­dasági hatalmat, és végrehajtsa Pe­tőfi örökségét, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével. A megjelentek a beszéd után lel­ketlen ünnepelték a Szovjetuniót, a Magyar Dolgozók Pártját és annak rozéról Rákosi Mátyást. A megnyitó ünnepség befejezte után az érdeklődők megtekintették a két kiállítást» A Puskin kiállítás gazdag és jólrendezet-t anyagot tárt eléjük PuskÍD életének mozzanatai­ról, műveiről és a velük foglalkozó irodalomról. Látjuk * Mihajloveskoje-i házat, ahol Puskin született én Arina Rodiojo várnak, az öreg daj­kának képét, aldnek meséi és dalai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom