Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-06 / 181. szám

f DUNÁNTÚLI M©giutcrJmázták a dolgozók legjobbjait A dunaföldvári el-hajóállomás harmadszor is elnyerte a vándorzászlót Példát mutat a leánjbrigái VI. ÉVFOLYAM» 181. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 6 Gyógyíthatatlan betegség Megírtuk, . hogy Sir Stafford Cripps angol pénzügyminiszter hirtelen „megbetegedett ‘ és^ ahe­lyett, hogy a súlyos, gazaasagi problémákról tárgyalna a biroaa- íora képviselőivel, hirtelen Svájc­ba távozott. Hogy Cripps beteg-e, vagy sem, nem tudjuk. Azt azonban tudjuk, hogy Anglia gazdasági élete amelyet irányított — súlyos be­teg. Hogy Cripps kigyógyulhat-e betegségéből Svájcban, _— "cm tudjuk, azt azonban tudjuk, hogy az angol közgazdaság a labounsta sarlatánok gyógykezelésétől soha­sem lesz egészséges. Az angol betegség krónikus és a kapitalista gazdaság tőkés fel­cserei által ki nem gyógyítható. Azok a számok, amelyeket Cripps ».megbetegedése” előtt a világ cs a brit közvélemény elé tárt, Angliát, amely eddig a .»beit pros­peritás“ ópiumos bódulatában élt, alaposan felébresztették. _ Április­tól júniusig Anglia 157 millió dol­lárhiányt mutat ki. A 85 millió font Marshall-segély és a 7 millió lont kanadai kölcsön után az aranytartalékok 406 millió fontra, '— mélyen az alá a pont alá süly- lycdtek, — melyet röviddel az­előtt Sir Stafford, mint biztonsági •.minimumot" jelölt meg. Az amerikai közvélemény szerint Angliát őt oldalról fenyegeti gaz­dasági veszély: a dollár cs az aranytartalékok állandó csökke­nése’ az Egyesült Államokba irá­nyuló angol kivitel csökkenése, a jontot állandóan fenyegető leérté­kelés, a fizetési kapcsolatok kér­désében fennálló állandó viták a többi Marshall-államokkal és vé­gül a gyarmatáru, a áum}’,.a kakaó, a cin és a gyapot területén rohamosan visszaeső amerikai vá­sárlások következtében. A kapi­talista Amerika így látja az an- S°1 gazdasági válság okait, ami valójában csak annak a politiká­nak következménye, amelyet Amerika Angliára és egész Nyu- gateurópára rákényszeritett. A Szovjetunió részéről, a népi demokratikus államokból, de a nyugati haladó körökből is szám­talanszor elhangzott a figyelmez­tetés; az amerikai marshall-políti- *** semmi egyéb, mint Amerika "biztosító szelepe“ saját gazdasá­gi, válságának elhalasztására. Ma ftür az amerikaiak nyíltan bevál­ik, hogy a Marshall-terv részben 'négis csak teljesítette feladatát, t?ért az amerikai depressziót két j-vvel elhalasztotta! Röviden te- ,~t: a nyugatéurópai nemzetek *ét éven keresztül mást sem tet­tek, mint segítettek növelni az anierikai „jótevők“ hasznát. Ezek- nek ma is legnagyobb gondjuk a*. hogy megtalálják a megfelelő ^taf, amelyen kimerült áldozataik terhére elkerülhetnék a fenyegető válságot. Tragikomikus, hogy az első áldozati bárány láthatóan az, az Anglia, melynek küliigy- ,í'lriisztere az első volt az európai "felelős államférfiak" közül, aki "két kézzel kapott" a Marshall- eyv után. Ma az angol kormány valamivel kisebb örömujjon­gással vágja zsebre a Wall Street ”adömányait". .„’•A válság közepén vagyunk” — "'•apátja meg Walter Lippman — s helyesen, mert a válság nem- ^fak Angliában, de az egész Mar- ■ hall világban, beleszámítva annak ?°*cs6iét, az Egyesült Államokat 1S',eéyre erősebben mutatkozik. v.Az érdekeltek a gazdasági vál- , Un ól úgy szeiétnének kilábo'm, n?JW egyik n másik kárára akar "Ipiétfet" biztosítani. Egyik cl- ."ha másiknak dollárért, —■ vi- áá°n a másiknak nincs. gy szeretne a másikon dolláro­kat spórolni, hogy a lehetőségek szérint lecsökkenteni behozatalát, mialatt a másik viszont dollár­szükségletét csak úgy tudja be­szerezni, ha minél többet ad el dollárért. Vagy vizsgáljuk meg azt a „szo­ros együttműködést”, amellyel két éven keresztül hencegtek a kapi­talista tollnokok. Ismeretes, hogy május 1-e óta Franciaország és Svájc között teljesen megszakad­tak a kereskedelmi kapcsolatok. Nem kevésbbé csodálatos a fran­cia-belga „együttműködés” sem, mely annyira „szívélyes”, hogy Franciaország január 1-től április 1-ig Belgium felől minden behoza­talát leszállította. Amerikai monopolisták és az európai tőkés hajótöröttek a vál­ságnak csak egyetlen megoldását látják: megoldást a nép dolgozó többségéneit rovására. Már a Mar­shall-terv első két évében súlyos terheket raktak a dolgozók vál- laira. Az amerikai 10 millió mun­kanélkülihez Olaszország két és félmillió munkanélkülije járul- Belgium is beismer egy negyed­milliót, Angliában 50Ö.000-et em­legetnek és Ausztriában a mun­kanélküliség a tavalyihoz viszo­nyítva megháromszorozódott. Ez a hatalmas hadsereg, melyet az amerikai monopól'tőkések politi­kája termelt ki, naponta nő. De naponta nő ezeknek a tömegek­nek az öntudata is. Amennyire nem sikerült az im­perialistáknak politikájuk ször­nyű következményeit elkendőzni, ugyanúgy nem tudják elkendőzni az igazságot sem a világnak arról a részéről, melyet nem tudtak dollárfüggönnyel befedni. Nyugat­ról is érkeznek látogatók a Szov­jetunióba. Látnak és el is mond­ják, amit saját szemükkel láttak. A világ összes „Daily Mail“-jai, ,,Times”-jai és Amerika Hangja ha a fejükre állnak, sem tudják megakadályozni, hogy köztudomá­sú ne legyen: ma a Szovjet embe­rek a világ legjobban táplált em­berei, hogy a szovjet termelés napról-nápra nő. Hogy a Szovjet­unióban csodálatos tempóban nő­nek a lakóházak, a kultúrpaloták, a szanatóriumok, az iskolák, az egyetemek. Hogy a szovjet ember a munkanélküliséget legfeljebb äz amerikai elnök beszédéből vagy pedig az angol, vagy olasz paria menti vitákból ismeri. Magyaráz­zák talán meg a tőkés ideológu­sok, hogy akkor, amikor London­ban, Parisban és Rómában katona­ságot küldenek a sztrájkolok el­len, miért küldik a Szovjetunió és a népi demokráciák országai dol­gozóikat a tengerparti és egyéb fürdőhelyekre, üdülőhelyekbe. Ezért volt szükség a vasfüg­göny mesére. Azért, hogy az ő népeik össze ne hasonlíthassák a Szovjetunió önzetlen segítségét a Wall Street szégyenteljes kizsák­mányolásával. És hogy össze ne hasonlíthassák a népi demokrá­ciák nagyszerű együttműködését azzal a késhegyre menő harccal, amelyet az éhes Marshall konkur- rensek egymás között folytatnak. Az igazság, amelyet olyan gcin- dosan titkolnák, hogy elkendőz­hessek munkásellenes, nemzetelle­nes cs békeellcnes politikájukat, akaratuk ellenére is győzedelmes­kedik. A tőkések gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, de a np- pek milliói mindinkább megismerik a gyógyító orvosságot. A tőkés országok dolgozói egyrC jobban ismerik a gyógyuláshoz vezető utat és el is szánták magukat, hogy erre az útra rátérnek. Min­dent elkövetnek, hogy az imperia­listák „atlanti tiászára" szocialista hajnal következzék. II rainiszlerlaiács eltagadta a Mapyar Népköztársaság alkolnpé! szili törvényjavaslatai A kormány Dobi István minisz­terelnök elnöklésével pénteken minisztertanácsot tartott. Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes az új elkotmány kidol­gozására létesített előkészítő bi­zottság nercben benyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányá­ról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet a minisztertanács elfogadott, A földművelésügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács! törvényjavaslatot fogadott el a földreform és telepítés befejezé­sével összefüggő egyes kérdések rendezéséről, A minisztertanács Gerő Ernő állantmíniszter előterjesztésére jóváhagyta az 1949/50. évi növény- termelési tervre és az őszi mező- gazdasági munkálatokra vonatko­zó Népgazdasági tanácsi határo­zatot. Gerő állammímszfer előterjesz­tésére a minisztertanács rendele­tet fogadott el az országos mun- kabérbizcttságről és a kollektív szerződésekről. A minisztertanács az ígazság­ügyminiszter előterjesztésére ren­deletet fogadott el fcüntetc'bíról és állemügyészi akadémia létesí­tése tárgyában. A kivezényelt karhatalom ellenére is tüntetett Paris népe a háborús uszítok ellen 5 R«e de RivoHis a rendőrség megtámadta és brutálisan bántalmazta a felvonni deigozékat Az MTI párisi jelentése szerint Páris népe a rendőrség és katona­ság mozgósítása ellenére is kife­jezte tiltakozását az amerikai háborús uszítok ellen. Pénteken délután Páris népe a béke és sza­badságharcosok szervezetének, a Kommunista Pártnak és a többi demokratikus szervezetnek felhí­vására tüntetést rendezett Bradley tábornok és az amerikai vezérkar többi képviselőjének párisi látoga­tása és ez amerikai imperialisták háborús tervei ellen. Már a kora délután órákban hatalmas rend­őri cs katonai készültség lepte el a Concorde-tér körüli utcákat. A réndőíök és katonák teljes fel­szereléssel, gázmaszkokkal várták a tüntető dolgozókat. A dolgozók munkabeszünteté­sekkel fejezték ki békeakaratu­kat, így beszüntette a munkát többek között a poissyi Ford gyár 60C0 dolgozója, a gáz és villamos- művek dolgozói, az Issy-Les- Moulinauxi üzemek dolgozói, az St-Denísi gyárak dolgozói. A mun­kások nagy csoportokban vonul­tak munkahelyeikről a Concorde- tér felé. A Concorde-térbc torkoló ulcá* kát a rendőrség lezárta és így csak a környékbeli utcákon csat­tanhatott fel az Internacionilé dallama és hangoztatták a „Le a háborúval" — „Bradley menjen vissza Newyorkba“ kiáltások. A1 rendőrség megtámadta és brutáLi-1 sün bántalmazta a Rue de EivoPn a tüntetőket és többeket közülük letartóztatott. Súlyosbodik az infláció Franciaországban A francia nemzeti bank július 28-án záruló heti jelentése szerint a bankjegyforgatom csaknem 26 milliárd frankkal emelkedett és 1,134.440 millió frank rekord­számot ért el. Ebből a mérlegből megállapítható, hogy az infláció egyre nagyobb méreteket ölt. Csütörtökön a párisi tőzsdén egy kiló arany ára 578.000 frank­ról 602.000-re emelkedett, A húsz­frankos Napoleon ára 4090 frank­ról 4200 frankra emelkedett. A békefront a vilápraleiüra törekvők fasfnös terveit „A leszerelés angol—amerikai szabo- tá'iá&a" című cikkében Viktorov, a kö­vetkezőké! írja a Pravdában: Az a po­litika, amelyet az angol—amerikai lömb az ENSz-nok az étidig használt fegy­verekkel foglalkozó bizottságban köve­teit, egyértelmű volt a leszerelés ügyé­nek rosszindulatú szaboílálásávah Érmek a politikának az volt a célja, iicigy álcázza az eszeveszett fegyver­kezési versenyt. Az angolszászok felfedték céljukat Az angol—amerikai tömb eWasilotta az atomfegyver megtiltására és a Fegy­verkezés csökkentésére irányúm szov­jet javaslatokat és ezzel felfedte az egész világ előtt mesz- szemenő támadó céljait. Felmerül a kérdés, miért éppen mos: figlgesziette fel az angol—amerikai ümb az ENSz két legfontosabb biz ott - ságinak, az atomerő és az eddig hasz­náé fegyverekkel foglalkozó bizol'ság munkáját. A kérdésre könnyű a válasz. Az atlanti katonai tömb megalakításé, az egyre fokozódó fegyverkezési ver. Sony és sok más ffcy arról beszél, hogy a háborús Uszítok fokozzák tevékenységüket. A bélié védelmi) a világ imádén népének ügye fegyver megtiltáséra és a kaioroai fel­szerelés csökkentésére vonatkozó szov­jet javaslatokat. A háborús uszítok egyre fokozódó támadó fellépésének láttán a népekben mindinkább meggyőződéssé válik, bogy a béke védelme a világ mindén né­pének ügye. A széles nép tömegek, amelyek a hé-, kemozgalomban rész tvesznek, meg- ; fogják hiúsítani azoknak bűnös terveit*, akik világuralomra törnek. A Wall-Street megfojtja Belgium gazdasági életét A belga sajtó és az üzleti körök megállapítása szerint, amióta Belgiu­mot bekapcsolták a MarshalHcrvbe az ország gazdasági helyzete szüntelenül romlik. A háború befejezése utáni első évek­ben a' belga kormány, amelyben olt voltak a Ivomunisla Párt képviselői, elért bizonyos sikereket a nemzetközi újjáépítésében, sőt az USA és Anglia adósa volt Belgiumnak körülbelül .‘190 millió dollárral. Az angol—amerikai monopolisták nyomására azonban 1947 közepén n belga kommunisták — ugyanúgy mint a íniné iáik — kénytelenek voltak kivo­nulni a kormányból, amely azután nyíltan behódolt az óceán- lúli 'terjeszkedésnek. 1947 végén Belgium külkereskedelmi mérlege már 1.1 milliárd frank defici­gitim aláíria áz Egyesült Államokkal az úgynevezett kétoldali egyezményt. Ennek az egyezménynek .egyik pontja kimondja, ..Belgium addig a mértékig folytathat külkereskedelmet, más or­szágokkal, amíg ez a kereskedelem nem sérti az Egyesült Államok érde­keit.“ Erre hivatkozva Bt nmtsrikfiáit megtiltották Bel­giumnak a MarsbaH-teirvet. Így egész sor iparág, amely exportra dolgozol!, kénytelen volt csökkenteni termelését. Belgium külkereskedelmé­nek helyzete azonban a marshall izéit országokkal és Lnlinnmcrikával sem kedvezőbb. A belga áruk elhelyezése ■ a belső piacon ugyancsak korlátozva van nz amerikai versengés és vásárló- képesség-csökkenés miatt. A belga földművesek helyzete is állandóm súlyosodik, mert amerikai főzelék és gyiimölrs- kónzervVel árasztják el a belső piacot. Ilyen gyilkos hatással van a belga gazdasági életre a Marshall-terv végre- ' hajlítsa. Belgium mnrshallizálása még azok körében is erős tiltakozást vált ki, akik egy évvel ezelőtt tevékenyen.• támogatták kormányuk gazdasági po-i iii ikáját. Belgium példája, amelynek gazdasági életét az amerikai segély sodorta vá’ságba» világosan leleplezi a Wall Street nek Hfej nyugateurópai gazdasági étel megfőj-', tusára irányúié) politikáját. fi Üémct Hénfö^cs felhívása 0 békéért A ezepíember elsejei németországi1 békenappal kapcsolatban a Német Néptanács felhívást intézett ti néniét néphez, hogy Németország mindet! részében szeptember elsején határo­zottan 6- egyságe-cn lí-p;cnek fel a! béke védelmében. A fel hívás kiemeli, hogy a bél .’ért. folytatott harc a. német egység és függetlenség útjára vezet. Az angol—amerikai imperialisták azOnbóh a riéptömege.k egyre növekvő éSfen áitásdba iitközriök. A néptömegék mind jobba:: összeforrnak az egész vi­lág békéjéért vívott hatalmas mozga­lomban. Ilyen köriliroéhyek között az j angol—amerikai tömb a tűznél is job- 1 ban léi attól, hogy mogvilaséa az atom*

Next

/
Oldalképek
Tartalom