Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-05 / 180. szám
DUNÁNTÚL NAPL Ha!adékialannl el kell Tégczni a «©tflőfeáíitást A kádermunka minden problémáját behatóan megtárgyaljak a szombati megyei értekezleten Hatalmas beruházások Pécsett az ötéves terv eíső évében VI. ÉVFOLYAM. 180, SZÁM ara so fillér PÉNTEK, 1949 AUGUSZTUS 5 flk!k megniutatlák i jövőt, delgozé parasztságunknak (B. J.) Sokhelyen gyűlnek ősz ze a kővetkező napokon és hegeken Déldunántúl dolgozó parasztjai, hogy meghallgassák szovjetunóiban járt parasztkül- iöttség tagjainak beszámolóit. >oha talán ilyen lázas készülődést ietn lehetett tapasztalni ezekben ' községekben, mint amilyen most lyilvánul meg a gyűlések előtt. ^ dolgozó parasztság minden ré tegc, főldtelen mezőgazdasági munkások, szegény-, kis- és kö- -épparasztok készülnek, bogy tárni legyenek a beszámolóknak, Annak, aki két héttel előbb résztvett a villányi nagygyűlésen, v3gy a kisgyülések valamelyikén már nem újság ez a nagy készíi- ‘Ődés. Annak, aki tapasztalta azt * hatalmas érdeklődést, ami a ■villányi, vagy nagyatádi beszámoló iránt megnyilvánult, annak természetes, hogy nemcsak Baranyában, hanem Soniogvban és tolnában is hatalmas érdeklődésül fordul a dolgozó parasztság a Szovjetunióban járt parasztküldöttek felé. Mi indokolja a mindenfelé megnyilvánuló rendkívüli érdeklődést, mi teszi érthetővé, hogy dolgozó Parasztságunk a legnagyobb nyári dologidőben is hajlandó otthagyni * földet és hajlandó órákhosszat kocsizni? Nagyon könnyű erre Megadni a választ, mert igen sok °kot lehet erre felsorolni. Viszont nem könnyű a válasz-, ha azt akarjuk megnézni, melyik az a tényező, ami leginkább indokolttá teszi az érdeklődést? Melyik a legdöntőbb tényező? Valin az, hogy dolgozó parasztiunk már eddig is sokat hallott sokat olvasott a Szovjetun ó ^orgazdaságáról? Ififcn, ez *s döntő tényező. A dolgozó parasztság eddig a legkülönbözőbb helyekről kapott értesülést arról, hogy a Szovjetunió mezögazdasá- I®- más, mint a fölszabadulás óta Magyarországon uralkodóvá vált egyéni kisparaszti gazdálkodás. Ij® nemcsak ezt hallotta róla, rfallotta róla a hatalmas eredményeket egyik oldalról, a szovjet Parasztok előtte ismeretlen,’ sőt elképzelhetetlen fokú jólétét cs hallotta róla másik oldalról rosszindulatú rágalmakat. Ennyi hallomás után a dolgozó Parasztság tisztán akar látni vég- re a kérdésben. Majdnem, hogy a!ít lehet mondani, hogy saját Remével akar látni, hisz mint finden paraszt, a magyar paraszt Js. elsősorban a saját szemének nisz. A nagy érdeklődés tehát elsősorban azzal magyarázható. *°gy a dolgozó parasztok érzik, .ndják, hogy a Szovjetunióban ßrt parasztok az ő szemükkel Mták a dolgokat, a dolgozó parasztság a küldöttséget a saját Remének tekinti, mellyel az egész olgozó parasztság nézte meg az iPcs kolhózt. tekintette meg a ■^’gant-szovhozt és látta a Doku- csá|ev intéretet. A saját szemével látott a dol- SOzó parasztság — és a saját sze- ^ nem csal. A Szovjetunióból azat ért parasztküldöttekről tud- hogy minden szavukból az gazság árad feléjük. Ezért men- »el meghallgatni őket, ezért . I8zik el minden szavukat, az gazság szavát. De megmagyarázza az érdeklőit az a ténv is, hogy a dolgozó arasztság tudja: a Horthy Mária r°rs/a^ és a cári Oroszország j ras. tjainak azonos volt a sorsas.a*0r>!ó volt a paraszt nvomorú- emk' cínyomottsága, féktelen, ^hertelen kizsákmányolása mindkét országban, sőt talán a cári Oroszország parasztja még nyomorultabb, még koldusabb volt, mint a magyar. Hasonló volt a múlt, közős volt a tengernyi bánat és közös a kevéske kis öröm. De nem azonos a jelen. Mert addig míg a magyar parasztság Horthy _ járma alatt nyögött, addig a Szovjetunió parasztsága szabadon építette új hazáját és új hazájában a mezőgazdaság új, szocialista formáját, mely ott már a jelen, melyről azonban már tudja a dolgozó parasztság, hogy nálunk a jövő. Ezzel a jövővel találkozott a Szovjetunóiban a magyar parasztküldöttség és ezt a jövőt akarja megismerni rajtuk keresztül a dolgozó parasztság. Erről a jövőről akar hallani, melynek csíráit már nálunk is láthatja a Baranyában, Somogybán, Tolnában egyaránt megalakult termelőszövetkezeti csoportokban. Látja, hogy a termelőszövetkezeti csoportok a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit kihasználva, kevesebb fáradtsággal nagyobb eredményeket érnek el, mint az egyénileg gazdálkodó kisparasztok. Különösen látja ezt most, a termény- betakarítás idején, amikor a szövetkezeti termelőcsoportok minden gabonafajtában jó pár mázsával nagyobb mennyiséget takarítanak be holdanként, mint bármelyik egyénileg gazdálkodó kis- paraszt, akár Lippót, vagy Reménypusztát nézzük Baranyában, akár Kürtös vagy Szílovics pusztát Somogybán vagy Diósbcrényt cs Istvánmajort Tolnábarj. Ezek az eredmények minden egyéni kisparaszt figyelmét a termelőszövetkezetek felé terelik, így következésképen ráterelődik a figyelme a dolgozó parasztságnak arra a mezőgazdaságra, ahol a nálunk még csak csírájában lévő termelőszövetkezeti mozgalom már tökéletesen, az egész mezőgazdaságot — kivéve természetesen az állami gazdaságokat — magába öleli. Ahol nem 150—200 holdon, hanem tíz, tizenötezer hektáron dolgoznak önkéntesen szövetkezve a parasztok, ahol a kolhozok népe megváltoztatja a természetet és ahol a nagyüzemi gazdálkodás azelőtt soha nem képzelt jólétet biztosít a parasztoknak. Számos tényező indokolja még a dolgozó parasztok érdeklődését a Szovjetuniót járt parasztok gyűlései iránt. Az, hogy a dolgozó parasztság ma már tudatában van annak a hatalmas segítségnek, melyet a Szovjetunió a felszabadulás óta a magyar népnek nyújtott, az, hogy személyes találkozásban is megismerte sok közülük a szovjet embert, mind lényegesen hozzájárul az érdeklődés fokozásához. És ez a felfokozott érdeklődés megnyilvánul abban is, hogy a dolgozó parasztok mindenfelől kérik, hogy ne csak nagygyűléseken hanem minél több kisgyülésen is ismertessék tapasztalataikat a parasztküldőitek. Ők pedig teljesítik a dolgozó parasztság kérését és több helyen már el is indultak a kísgyűlések, másutt pedig a körzeti gyűlések után indulnak el a küldöttek, hogy minden dolgozó paraszt felé elvigyék tapasztalataikat, tájékoztassák a falvak szomjasan érdeklődő népét, hogy elmélyítsék a szovjet-magyar barátságot és közelebb vigyek dől gozó parasztságunkat a szocializmus megvalósításához. Paris m héhetUmtetés íésálmm A rendőrségi beHltás ellenére is felvonulnak a tömegek ' az amerikai kö/efség elé A béke és szabadság harcosainak szervezete, mint ismeretes, pénteken délutánra az amerikai nagykövetség Conoorde-téri épülete elé gyűlésre hív. ta össze Paris népét, hogy kifejezésre juttassa a francia nép tiltakozását az amerikai vezérkar főnökeinek párisi látogatása és az amerikai !nr pcrialista íiszítók háborús mesterkedései elten. E nagyszabású béfcöiüaieiéálvfz a többi között a párisi és páriskörnyéki CGT szakszervezetek, valamint a Szaj- na-megyei vak partizánok egyesületei is bejelentet k csatíaikóz^sulkat. A nagygyűlés előkészületei javában folytaik, amikor a párisi rettdőrpreftek- tura Moch belügyminiszter parancsára az amerikai hnperiaüs'á'k kívánsága szerint közleményt adok ki, amelyben a nagygyűlést betiltotta. Az intézkedés Parisban óriási felháborodást keltett és a jelentések arra mutatnak, hogy Pária népe nem hajlandó tudomásul venni Módinak újabb erőszakos intézkedését. A betiltás ellenére hatalmas tömegek készülnek a tüntetésre. Bradley tábornok ár! Paris népe békét akar éri new* feábóráit „Bradley Tábornok Ur vegye tudó- másul: Pária népe békét akar cs rém háborút" — ezól a Francia Kommun Isla Párt szajnamegyei szervezetének kiáltványa. A háborús gyújtogatok a Marshall-terv és az Atlanti Szerződés útján Franciaországot romba akarják dönteni, csatatérré és támaszponttá akarják változtatni a népek cs Franciaország nagy szövetségese, a Szovjetunió ellen folytatja a felhívás. Fel akarják fegyverezni a francia fiatalok százezrei!, hogy a náci hóhérok oldalán vessék csatái» őke!. A francia nép elveti ezt a politikát és kijelenti, hogy az Atlanti Szerződéi becikkelyezése a francia népet nem kötelezi, Páris népe békét akar és nem háborút. Paris népe követeli, hogy szélesítsék ki a kereskedelmi kapcsolatot a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, szereljék le és tisztítsák meg a náciktól Nyugal német or szágó: és hajisák be rajita a jóvátételé. A felhívás végül felszólítja a párisi férfiakat és nőket, hogy . ’ menjenek hatalmas tömegekben a békehívó’k testvéri egységében pénteken délután 5 órakor az amerikai követség elé. A CGT szakmaközi bizottsága és sok más demokratikus szervezel elfogadta a felhívást és szintén felszólította tagjait, hogy a rendőrségi betiltó határozat ellenére is jelenjenek meg tömegesen a párisi amerikai követség előtt. A béke* erői badaréba fullasziják a bűnös íervebeí A volt francia partizánok és ellenállóik nyílt levelet intéztek Bradley tábornokhoz, melyben kijelentik, hogy semmilyen körülmények között sem lesznek hajlandók tegnapi hóhéraik oldalán harcolni. „A béke erői Tábornok Ur, az egész világon és így az ön hazájában is állandóan növekvőben vannak s kudarcba fogják ful'asztani azokat a bűnös terveket, amelyek újból romba akarják dönteni a világot ‘ — írják levelükben. Paris és környékének szakszer Vezeti káderei felhívlak a dolgozókat, hogy sztrájkokkal adjanak kifejezést tiltakozásuknak Bradley tábornok háborús küldetése ellen. A pénteki tüntetés szervező bizottsága erélyesen tiltakozni fog a betiltó rendelkezés ellen. Majna—Frankfurtban az angol— amerikai ellenőrző blzo^ieág é Mac Cloy főhadiszállása előtt augusztus 2-án tüntetést .rendezett a nácik 'által üldözött személyek' hessent szövetsége. A felvonulók azért tüntetlek, mert az amerikai körök meg akarják akadályozni a nácizmus áldozatainak járó kártérítésről szóló törvény életbelépte- lécét. A tüntetőik transzparenseké4 vittek ilyen, felírásokkal: „Miért akadályozzák a kártérítés:?” — „Ha tíz százalékkal csökkentenék a megszállási költségeket, elegendő pénz maradna kártérítésre". Északnyugcrt-Kínában is foíyicsfódik a Kuomintang haderőiének felmorzsolása Az Új Kína hírügynökség az északnyngaü-kínni arcvonalról jelenti, hogy Kanszu tartományban a néphadsereg csapatai felszabadították Ping. Liang megyei székhelyét. Elfoglalták Cscn-JuQn é> Tung-Szin megyei székhelyeket, ötven kilométerre délkeletre, iJIeíve északkeletre Ping- Liangfól a néphadsereg egy másik köteléke szétverte a Kuomintang 14. dandárét. A néphadsereg a Lnng-hegységen keresztül benyomult Kanszu tartományba. Július 25-c óla összesen fiz megyei székhelyet és égé« sor várost ss&badftoft fel a kínai néphadsereg. Dél-Sensziben a néphadsereg csapatai megszállták a hadászaRlag fontos Leoh-Szien megye; székhelyet a Han-íolyótól délre. IMarscal keztíitíött a menarehs-fasiszták heitaranpzsil Iggnssysbb támadása a grammasz-MegységlteB A görög demokratikus néphadsereg főparancsnoksága közli: a motiarcho- fasiszták nagy garral beharangozott offenzívája augusztus 2-án, a Grammos* vidékén megkezdődött. A szabadságharcosok az ellenséget mindenütt visszaverték. A fasiszták két nap alatt több mint 800 halottat és sebesültet vesztettek. A demokratikus haderők megsemmisítettek három harckocsi' cs I ‘lőttek egy vadászgépet. A monarcho-fasiszták első támadásukat Guinova körzetében Indították. Augusztus 3-án, az éjszakai órákban egy másik támadás Indult a Gram- mosz hegység nyugati szakaszának körzetében. Az ellenség itt öt gyalogzászlóaljat indított támadásra. A harc roppant elkeseredett volt és egés2 napon át tartott. Végül is a monarcho-faslszta csapatok kénytelenek voltak visszavonulni. A demokratikus görög néphadsereg főparancsnoksága kiáltványban üdvözölte a Grammos* hegységben hősiesen védekező demokratikus hadsereg katonáit, altisztjeit cs tisztjeit. A kiáltvány felhívást intéz a demokratikus néphadsereg valamennyi harcosához, tegyék a Grammosz hegység és Vici vidékét a demokrácia bevehetetlen bástyáivá, amelyekbe beletörik a monarcho-fasiszták foga. Grady, az Egyesült Államok athéni követe jelentést küldött az amerikai szenátusnak, amelyben a katonai segítség fokozását kérte a monarcho-faslszta kormány részére. Jelentésében beismerte, hogy a görög monarcho-fasizmus súlyos válsággal küzd. Ma mi, amerikaiak visszavonulunk Görögországból, úgy az athéni kormány nem tudja tovább fenntartani katonai erőit. — írja a követ. Tito propagandája vakmerőbben hazudik még Amerika Hangjánál is A Rude Pravo a jugoszláv árulók taktikájáról A jugoszláv nacionalista klikk meg- váltói tolja taik t i k á j á t — ír ja a Rude Pravo Egy évvel ezelőtt,' amikor a kommunista és mu-jkáspártok tájékoztató irodája leleplezte a klikk kártékony tevékenységét, Tito egyre azt bizonygatta, hogy „tévedésről” van szó, hogy a komiuinlsta pártok „nincsenek jó’ tájékozódva“ a jugoszláv pártról és állójában Jugoszláviáról. Később aztán a belgrádi klikk nrra törekedett, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és a többi országok kommunista pártjai között ellentétet szítson. A Tárto-klfklk mocskos kampányt indított a kommunista pártok ellen. A TKo-klikk azonban nem szorítkozik kizárólag. „ideológiai” háborúra. Ez a klikk is, akár csak nyugati im- perkfet urai, ft népi demokratikus államokkal való gazdasági együttműködés terén is megindította rágalom- hadjáratát. Lengyelország, Csehszlovákia és M<* gyarország jegyzékei kétségtelen bi" zonyítékai annak, hogy a Tito-klikk mennyire nem teljesítette és mennyire «emmibevefte a fenti államokká kötött kereskedelmi egyezményeket. Az áruló kampányt Jugoszláviába! véres terrorhullám kíséri. A Szovjetunió jegyzékére adott válaszában a belgrádi klikk is kénytelen volt elismerni, hogy Jugoszláviában valóban letartóztatnak szovjet állampolgárokat. A csehszlovák- munkások kínzásán«» esete bizonyítja, milyen mélyre süllyedtek a belgrádi nacion&ll.-t&k. A Tito által vezetett ceehszlováüua ellenes kampányhoz aljasság cg ha zugrág terén csak Amerika Hungj hasonlítható. Tito ezekkel a hazugságokkal az szeretné „megmagyarázni” saját népének, hogy miért támaszkodnak i jugoszláv na álon a listák teljes mértékben az ango' amcrikai imperializmusra.
