Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-28 / 199. szám
II H P L o AUGUSZTUS 28 ZSDÄNOV ELVTÁRS ^ j S'* S" 4^4 a partszeru művészétért 1345 ftaga»rfns 31éw half ®®g Aadr«j AJaxasidrorics Zsdiaor elrtás- Ragyogó manrisf« feoreti- ko*. LcsiÍb-»StAUb nagy jvárfjánaJi egyik kiváló ver.eföie, n szovjet liJJaru építője cs a szocialista knl túrn mestere — így marad meg 3rökre Zsdánov elvfárs élete, munkája én egyénisége a munkásosztály szírében. Halálának közeli éríordulója alkalmából emlékezünk arra *z eredménye» és nagyszerű .'.arcra, «melyet « bnrzsoá ideoló |iáíél mentes pártezerfi műrészét ért lelyfafott, Á tudomány és a művészet fel virág-zásában Sztálin elvtáj-s a kommunizmus egyik legsajátosabb jellegzetességét látja. A művészet fellendülésének, pártszerüségének nagy harcosa. Zsdánov elvtárs, élete ben azon munkálkodott., hogy a művészetnek ezt a felvirágzását közelebb hozza., megvalóeitsa. ,,A mi szovjet irodalmunk — mondta, Zsdánov — célirányos és mi büszkék vagyunk erre a célird nyossdgra, meri a dolgozóknak, az egész emberiségnek a kapitalizmus rizkigdja alól való fetszabaditdsdru irányul.“ A pártszerü művészetnek er ia lenini-sztálini meghatározáson alapuld, nagyszerű megfogalmazása természetesen nemcsak az irodalomra, hanem a művészet valamcny- nyi területére érvénye«. törvényes a film művészetére is. Arra a művészetre, amelyet Lenin és Sztálin * legtömegjellegübb művészetként, jellemzett- „A film a szovjet kiidom kezében óriási, felbecsülhetetlen erőt képvisel“ — mondta Sztálin. A «zovjet filmművészét há- borúutlni fellendülése, elválaszthatatlanul összefügg Zsdánov tevékenységével. Zsdánov elmélete a szovjet film mesterei számára vezérfonal as alkotáshoz, a kommunista filmművészet megteremtéséhez. Ahhoz, hogy a film fegyver legyen, a hazátlan kozmopoUlizmus és a, rothadt burs’sód ideológia fertőzésével szemben. A szovjet kultúra történetének alapvető, felejthetetlen eseménye, a Szovjet Trók Szövetségének első üssz-szövetségi kongresszusa, amelyet 1931-ben tartottak. I Ezen « IfOUgTFtrPZtlhOn Zsdánov nagyszerű beszédben fejtette ki a pártszerű irodalom vezérelveit,. A szovjet íróknak — mondotta befejező szavaiban — minden előfeltételül; megvan ahhoz, hogy olyan müveket alkossanak, amelyek korszerűek, olyan müveket, amelyekből a kortársak tanulhatnak és amelyek a jövendő nemzedék büszkeségei lehetnek .., Legyenek hát ők, az emberek szocialista tudatának legtevékenydbb kialakítói! Küzdjenek az osztálynélküli szocialista társadalom harcosainak előretolt állásaiban.“ 1946-ban Zsdánov a E?zK(b)P Központi Bizottsága és Sztálin megbízásából a leningrádi írók összejövetelén elmondja a „Zvjézda“ ór a ..Lennigrád“ című lápokkal kapcsolatos nagy beszédét. Ebben bolsevik k érié-' betel len^gge! Fiók$e#eiskolák a peremvárost ésseken l A szabadművelódés városi és vár- p megyei felügyelői értekezletet, tartok : tak Pécsett, amelyen resztvettek Va- : das Gábor, á zenekbnzérvatónúm je- ■ ienlegi vezetője, az' összes pécsi zs- ; nepedagógusok és a Pedagógus ; Szakszervezet Országos Központ.já- ; nak zenetagozati kiküldötte. Az, ér- • lekczletcn elhatározták, hogy Pécs j perémvárosrészein fiók-zeneiskolákat : állítanak fel olyan növendékek szá- ; mára, akik a nagy távolság miatt ■ a város szívében lévő konzerváló ; riumba bejárni képtelenek voltak."Az : iskolákban zongora, hegedű és fú- : vóshangszerek tanítása mellett az ; ideológiai oktatásra is nagy súlyt : helyeznek.. Mint elhatározták, az eled ; iskolát Gyárvároaon nyitják .meg. | Díszelüeveíes konY^tárosok i Szverdlovszk város társadalma a j napokban ünnepelte a Bjelenszkij P könyvtár 50 éves jubileumát. Ma fél- j millió kötet sorakozik a könyvtár s polcain. A Nagy Honvédő Háború ? idején igen sok könyvet, küldött, ki j a frontra. Ma 18.000 olvasó látogatja ; a könyvtárat, melynek tisztviselői : tudományos hibliografikai rpunkát. is : végeznek. A kerületi szovjet, végre- : hajtó bizottsága a könyvtár legró- ; glbb munkásait díszoklevéllel tüntet- ; te ki,,. .. . . 5-'»55?2 2"=s5*.5 5sas**«Hsaaes=!’H=así!!“itssfi5ae5H"5H.'!52JE.,sj!esa=25Ea5 5!:"H=a2Jia5asa2**saaas55J,-5?!5»5*asa5SC. [ NEM ADOM SENKINEK] : Egy egyszobás összkomfortos lakásben. : Zuglóban, a város keleti régén, ; elünk mi hárman, a feleségem, a kislányom és én, | Van egy parányi íróasztalom, rengeteg könyv szekrényem polcain, az apámról egy festmény a falon, s mellette fénykép: Gorkijjal Lenin, Asztalomon egy váza faluról, hamutartó, egy sötét szemüveg, — emlékbe kaptam — ezt teszik szeműk-™ a hegesztők, mikor hegesztetlek. Kis lakás ez. Mikor meghúzásodban» még üres volt, most függöny, bútorok vannak, munkánk nyomán fokozatosan | éppúgy, mint országunk, gyarapodott. Akár, ha netn is lennének falak, égy áramlik be a teljes világ, mint őn+özőcsatornákon « víz, moly életet ad és érlel gabonát- S ha van. aki elzárna a világtól — és indem jól, hogy vannak ilyenek — nem szerettem soha a háborút, de altkor adjatok fegyvereket, { Megfogom a géppisztolyt a odaálídj 9 harcolok, míg mozdulni tudok, nem adom senkinek már a világot ? az életet, mely mini a viz. zuhog. Nem adom senkinek som a szobámat, az apámat, a leányomat s Lenint. : Mi tudjuk már, hogy mi az a szabadság ; s egy emberként harcolunk érte mind! "í'&i j \ KUCSSKA SMfcTER ! n rrer - - e 2 2 52 =rs t sex se m -3 es=s *ee*ea»erT!re! * I® a 2R 2 B 2 2 2 5 2 2 52 2 2 a 5 * 22 S 2 * o = S3=ea 2 5 225-2 lép fel a bnrzsoá ideológia lefolyása, ellen és azok ellen, akik kritikátlanul hajlonganak minden előtt, ami nyugatról jön. A nagy lenini teoretikus, Zsdánov, ugyanígy harcolt a pártszerü- ségért a filozófia, a zene, a tudomány és a művészet minden területén. Az ő elméleti útmutatása alapján fejlődik az a kultúra, amelyet Sztálin úgy határozott meg, hogy tormájában nemzeti, tartalmában szocialista. Szeretettel fogadja a dolgosó parasztság a VIT autobusz-Jmltúrgárdáját Mssletekkei, kellékekkel megrakott, színészekkel teli autóbusz járja a. baranyai falvakat mostanában. A vármegyei Szabadművelődési Fel- ügyelő ség égisze alatt fut faluról-falura, hogy szórakoztatva nevelje a dolgozó parasztságot. Ablakaira Uyen szavakat és mondatokat ragasztottak: „Éljen a VITT, „A VIT-értr, „Éljen a béker. Szabadszentkirály község lakossága gyütt egybe a jőlfélszeréit kultúrterem nézőterén, hogy a pécsi Hemiatt Színház önkéntes munkát végző részlegének játékában gyönyörköd- ketsen. A tág termet zsúfolásig meg-' töltő közönség előtt Papp Éva a] Jlike van nyugaton“ című haladó- \ szellemű verset szavalta el, amelyet < nagy tapssal jutalmazott a hálás né-\ zósereg. Majd Bakos László: „A ( béke érdekében" című versét és < Kucka Péter: „Harcra a békéért" < című költemény ék mondotta cl mély' átérzésscl. Azután rövid beszéd kő j vetkezett, amelyben az előadó ki | domborította a Világifjúsági Talál ] kozó rendkívüli jelentőségét ds< ugyancsak rámutatott az új, illetve < első magyar alkotmány történelmű jelentőségére és foglalkozott az új< kenyér, az olcsó, fehérebb kenyér1 kérdésével is, aztán ismét a béke! erőinek összefogásáról beszélt. Ezután következett a „Szabin nők { elrablása“ című zenés vigjáték, ( amely fordulatos, humoros részletei- * vei szinte percenként fakasztott ha- < talmas nevető- és tapsorkánt. ' — Jöjjenek cl máskor is! — mon j do ti ok búcsúzáskor a falu dolgozói, i A színészek szinte karban válaszol- i tak: ' — Eljövünk, szívesen eljövünk, ha ] szívesen fogadnak bennünket! — < Most még több a szórakozlató mű- i sor a programmjukban, később ko t mólyabbat, nevetőbb hatásút fognak t bemutatni a kultúrautó szereplői. * Minden nap más falu népe szereti J meg az autó színészeit és többi dől- J gőzölt, és minden nap más falu né ] pél szeretik meg a színészek. Más-] kippen persze, mint. azelőtt tették, I így kell a könnyű műfaj szelleméi i éltetni. Nem több fontosságot tulaj- f donttani neki, mint amennyi jár, de a tiszta művészet eszközeiül kell hozzányúlni ehhez a területhez is. Vera Ketlinszkája: ^ßi/njzir A lett Drámai Színház együttese Moszkvába érkezett. Az együttes, a színház gazdiig műsorának legsikerültebb előadásait fogja bemutatni a Szovjet főváros közönségének. A vendégjáték műsorán többek közt Virta. Brodele, Grigulisz, Lacis, Blau- man és A. Osztrovszkij egy-egy időszerű kérdést felvető színdarabja szerepek-#■ Nagy ' érdeklődés előzi meg kedden és szerdán a-pécsi Nemzeti Színházban tartandó „Vidám zenés estek“ című előadást. A műsorban szerepel Karáéi Katalin és a pécsi származású Fogúi)y László, a rádió népszerű énekese. Ezen az estén ünnepli Tábónyi Mihály harmónikaművész cs a rádióból közismert Pinocchio-együttese az Ö00. rádióadás jubileumát. Fellépnek még Kovács Mária, a ..Díszmagyar“ című film főszereplője. Bárdi György, a Vígszínház komikusa és Kovach Aaladár az ismert konferálsz is. // ö" fft-t MunkabrigáHoA wer-Sjenymimkájnait sikereivel leinek meg új töriénelrnűnk legazebb lapjai, -egyéni teljesi:menyek fényei ragyog fel előttünk, uj'tök öl- teességét dicsérik tökéletesedő gépiparunk tökéletesedő gyártmányai. — szocializmus célját a marxi-lenini ideológiát magukba szívó dolgozók egyre íöbben vannak. A termelés felfokozott ütemébe,ti azonban nem feledkezik meg a- Pár. a dolgozók szellemi képzéséről sem. Azonkívül a nemes szórakozások 'lehetőségeit, teremti, illetve te rém lelte; meg már számtalan esetben, a leg- vái özatosabb formákban. Nézzük hál meg; mihez fog munka után a munkás?' Ha megmosakodot, Möl között s kilépeti az utcára, merre veszi útja.. Miit csónál, ha hazaér, hová’ megy, ha elindul hazulról, mivel szórakozik, miképpen tölti idejét? Wagner László, a Nádor-szál'!oda londiner je, sovány, 30 óv körüli fiatalember. Éppen az étterem díszítésével fogJalkoziik, mikör meglepjük. Készségesen válaszol minden kérdésünkre. Ar — Milyen Vrgtftrmáskáé véges' ti elvtárr.? —1 Elsősorban m Neearsi Vállalat ftafófelelöse' vágyóik. — Más eifogtóbságl*, — Ez — mutat, körűi sraSaggal tel! balkezével « teremben. Köröskor® jel- mondatok, politikusaink arcképei csinosan dekorálva. — Díszítek. — Kulfúrgátrda működik a Nemzeéá Válla,lati’ kebelén beiül? — E pfflana.tban még pent Mos* szeretnénk összehozni. Hamarosan nyélbe kell flfcnf, mert Szakszervezetünk évfordulójára készülünk és komoly pregrammot szeretnénk össze- álliíanií erre az alkalomra. Mm IFJÚ VÄIR©S Az alábbi résziéi a kitűnő, wovjet írónő „Az ifjú város" c- regényéből vr.ló, amely a napokban jelent meg magyar nyelven. A busza« évek végén megindult hatalmas méretű iparosítás idejéből való a történet. A Bolsevik Párt hatalmas építkezési tervének keretében az ifjúság — a Komszomol — vállalja, hogy az Amur partján, őserdők rengetegében hajógyárat és várod teremt, semmiből. Csodálatos teljesítményűk emlékműveként immár több, mint egy évtizede áll a többszázezer iakr«ú „iljú város", Kom‘zo mo!s/lt, Erről szól a regény, amely bizonyara olyan népszerű és olvasott lesz, mint a/. Ifjú Gárda. A homokos partot csizma- cs cipötalpak tiporják, bőröndökkel, kosarakkal, bugyrokkal lett tele. \ Fölvillanyozott tömegben nyüzsögnek a málha kö- i zott a fiatalok, amerre néz a szem. csupa fiatal arc. S J fölöttük halombarakott ládák tetején harsog Werner, iz J gólomtól fűtött, de éles, tagolt beszéde: jt — Ifjúmunkások! Nem mindenkinek jut Osztályrészül, Jhogy olyan munkát végezhessen, amely századokra szól. 4 Tinektek kijutott ez a szerencse. é A helybeliek izmos vállukon, kinyújtott nyakkal, ^ figyelmesen hallgatják ezeket az ú j szavakat. A lompos- szőrű kutyák bizalmatlanul szimatolták-a jövevények t szagát. Werner kezének egy lendületével •’körülvonalazva Ja tájképet, a levegőben már felépítette ezen a helyen Ja leendő várost. a — Ifjúmunkások! Ifjúmunkás leányok! Ti fogjátok • gránitba öltöztetni a vén Amur meredek partjait. Ti fog-. • iátok aszfalttal beönteni az új város széles utcáit. TI i fogtok ott ilyen gyárat építeni, amelynek szépségét és • teljesítőképességét a világ minden gyára megirigyli. ^Fiatalok vagytok, energikusak, bátrak, Ígérjétek meg — • komszomolc-módra —, hogy rohammunkával két év a alatt végzitek el a kormányfeladatot s építitek fel itt Ja várost. i — Felépítjük! — kiáltotta elsönok Hálva Hzlavrova. f . — Ifjúmunkások és ifjúmunkáslányok!' Ma. n-s’tv • i-ialista építés töriénetébrn egy nagyszerű’', úi fejezet • nyűik. Hát kezdjük meg azt rohammunkával. Előre elv. 'társak! Munkára foil i Domonkos József laírafossegéd egy Rákóczi-úli műhelyben dolgozik. Egy kis ideig kiabálva beszélünk a haal- i inas gepzajban, aztán JoáHUják a mo- - tort, csend lesz, nyugodtan kérdezhetünk már: — Tizenkilenc év«* vagyok — kezdi • a kormosarcú, izmos fiú. Kők overall ja „zsebébe nyomja a reszel őt és lassan \ beszél. — A SZIT-be járok és leg- J nagyobb szenvedélyem a repülőgép- J modelíeaéű. Délutánjaimat eásősorban iezzel tököm. Kul űrcsoporiunk is van, 4 de a VIT miatt csak szeptemberben f kezdjük el a munkái!. Tehát elsősorban ja repiilügcpmcdellezés érdeklii. Szint* J látjuk, amint évek múlva, vagy, mint ^pilóa, vagy mint tervező mérnök áol- Jgozi’k egy repülőgépgyárban. Mindéin ^lehetősége megvan rá. f t Nagy Ferenc egy nagy pécsi gyár ^segédmunkása. Munka után, hararo Jlian és könyveke' böngész. Igen sokat • olvas. Most olvassa dr. A tidies Erzsé• b’t: „M un kásasári ály és nemzet“ cf- f mű könyvéi. Megkérdezzük, rrH * fcélja? Egyszerűen fele!: ? — Egyelőre semmi különös célom • nincs. Többel akarok udni. Éppen £ Andics Erzsébet elvfársnő könyvében ^va.n egy mordat, amely rám is vonat' itkozik: „A magyar nép émaradoítsága i cgyál'aJában nőm örök lörvény". Lelhet, hogy tanár leszek. Ax is lelte.. Jhcgy a gyárban maradok. f — Szópiroda'nial is olvas? f — Igen. Most olvastam Fagyé;«*: J.,Ifjú gárda", című könyvé!. Filmen is a megnéz 'em a hős Komszomol tör’é- Jneiéi. é * f Szebónyi József rendőrörmes errel * t Széchenyi-téren találkozunk. ^ — Éppen most megyek ki Gyárvá- frosra. Az ottani éüskola csupasz fa'af. ^dekoráljuk ki. Ónkén: vállaltuk jóné- f hányán és szívesen csináljuk. Az it* f kola 13-as számú lanlcnnét „Kádár- £ szobának" kérész éltük el. Nyugodtan imegnézheti akárki. A Komszomol 'ag- fjalnak arcképeit is rádolgoztuk a faira. • Mi egy társammal az új köz ár aeági pemicri kcsziijük el. Ez az én sxórakor •/ t kirí Feltürte ingujját és lelkendező, fiatal hangon ki: tott: — Volt vörös katonák előre! Sátort verni küldte őket, hogy legyen hol éjszakáz az építőknek. és a munka megkezdődött. Hej, hogy elzsibbadtak a hosszú tétlenségben a 1 bak, a kezek, a fiatal izmok. Valósággal kecsegtető ve a munka és nem vélt teher, amit súlyosnak érez.ti volna. Szinte'lehetetlennek’ látszott lépésben járni, mi denki szaladni szeretett volna. És minden tetszett, jt esett. Az egyszerű, durva, mozgással járó munka, m< hogy a lányok készítik az ebédet s hogy itt a szói szódban zúg ©s töri a jeget a zordon Amur, s bogy csöndes, álmos, falviba úgy tört be a Komszomol, mi: nagy változások lármás hírnöke. Mindjárt kitűnt, ki a jó szervező. Genadij Kalyuz nyij szinte maga sem vette észre, sőt mások sem. eh az hozzá, hogy Wernert és Gránátovot is fólretóíva kezdett kommandírozni. Valamikor rakodómunkás ve az odesszai kikötőben. Jól tudta, hogyan kell megsze vezni az ilyen sürgős tömegmunkát, S az is magát adódott, hogy Szjónta Altschuler lett a segédje. „Id ide! így, így!“ — vetette oda Gennadij, szavát me; felelő taglejtésekkel kisérve és Szjoma nagyszerűen c igazodott rajta. A hajókamrák lassankint kiürültek és egyre sürül ben nőttek ki a parton a legkülönbözőbb rakományt halmai. Hogy mi minden volt ott! Munkapadok, lisztes cukroszsákpk. aztán cementcsomagok. kütélesomók, k lönböző nagyságú ládák, vasszekrények, derékaljak h gyei, írógépek ? mindenféle háziberéndezósek. A lányok már kétszer is odaszaladtak: talán jönn tek ebédelni. 1 — Fenét! —- csattantak * fel a fiúk. — Majd ha elvi geztünk. üres gyomorral könnyebbén megy. - Máv sötétedett .esteledett. Már nem szőkéitek, inkái vánszorogtak a lábak, a terhet is nehezebben hordta! És mindinkább követelőzött az éhség. —- Vé-gez-ni! — ordított Kalyuzsnyij torakszakai t áltól. laussan csúsztak le a .pallóról az utolsó lábak, : utolsó zsákok, a kimerültén görnyedök hátára. Valentin Besszonov csodálkozva szemlélte véresi horzsolt tenyereit. — Ejnye, ez hiányzott! — dörmögte, s noha n; gyón fájt, megpróbált nevetni. Kalyuzsnyij, miután győzelmesen széttekintett rakománnyal telt parton, szakértőképpen mondotta a arra haladó Wmnernrk: Ili‘on nol'Aitnm ii n L úufilr u f ni úrr ( )i 1/ i 1 > i n Cűt