Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-28 / 199. szám

4 NAPLÓ 1943 AUGUSZTUS 29 A FELSZABADULT ROMÁN NÉP ÉPÍTI A SZOCIALIZMUST A ugusztus úgy marad Most finnspelte a Román Nepköz- ftírsasáy a fasiszta iga alól történt felszabadulásának ötödik évforduló­ját. A roman népnek ez az .ünnepe ünnepe volt a népi demokráciáknak iá és velük együtt ünnepelt a Szov­jetunió, amelynek dicsőséges Vörös Hadserege szabadította fel azokat a népeket, amelyek bűnös vezetésük következtében bosszú évtizedeken, Kőt évszázadokon keresztül érezték a német csizma taposását, A román nép nagy ünnepén ott volt közöt­tük Voroßilov marsall és ott voltak közöttük a népi demokráciák kép­viselői is. huszonharmadika meg népünk történelmében, mint Románia fel - írabadHésárink popja a dicső és .le­győzhetetlen szovjet hadsereg által — írta (tlierghiu Dej elvtárs, a ro­mán Munkáspárt főtitkára a Tartós Bekéért, Népi" Demokráciáért című lap legutóbbi számában. — Ez volt *z a nap, amikor a román Kommu­nista Párt vezetésével a nópi és hazafia* erők a Jassy-Kisinev fron­ton megindított elsöprő erejű szov­jet támadás által teremtett feltételek mellett megdöntötték Antoneseu fa­siszta diktatúráját ós a fasiszta Né­metország ellen fordították fegyve­reiket.“ A román nép felszabadulása én'fordttlóján mélységes hálával ün­nepelte a Szovjetuniót, mert tudatá­ban van annak, hogy felszabadulása, valamint Európa c része többi né­pinek felszabadulása a Szovjetunió népének és hadserege fényes gyű «elmének köszönhető. A román nép felszabadításáért a Népköztársaság munkásosztálya és dolgozó népe hosszú időn át, nehéz körülmények között harcolt, szembe­nézve a burzsoázia börtöneivel és fegyvereivel, a munkásosztály leg­jobb fiainak vezetésével, a Kommu­nist?, Párt irájr-itáea mellett. A lu­pénk grivicai forradalmi akciók bi­zonyítékai ennek a harcnak. R ománia az elmúlt öt év alatt olyan hatalmas léptekkel ha­ladt a fejlődés útján, mire előbbi történelme során nem volt és nem S* lehetett példa. Megvalósította a dolgozó parasztság érdekeit szolgáló földreformot. Hősies erőfeszítéssel talpraállította az ország gazdasági ié’etét. Az 1946-os választásokon megsemmisítő vereséget mért az úgynevezett „történelmi“ pártokra. * Bratianuék, a Mániuék, a Canta- etmook hatalmára A királyság meg­döntésével és a Népköztársaság ki kiáltásával a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel szövetke­zett munkásosztály kezébe ment át ;t, teljes politikai hatalom. Ez a fej­lődés tette lehetővé a Népi Demo­krácia Arcvonala múltévi hatalmas választási győzelmét, amelynek kö­vetkeztében megvalósult az 'első Nagy Nemzetgyűlés, amelyet most m.ir a dolgozó nép igazi képviselői Alkotnak. A fejlődé« fontos szakasza az 1919. évi állami terv, a román gaz dáság fejlesztésének a terve. Ennek legfontosabb feladata, hogy Romá­niát a mull reakciós rendszerei által örökül hagyott, visszamaradott me­zőgazdasági országból fejlett és erős iparú, gépesített, virágzó mezőgazda­sági országgá fejlessze. Ez a Szov­jetunió támogatásával sikerült is. Románia biztosan halad a szocialista átalakulás útján. A román ipar számára, amely­nek termelése 1927-től 1998- ig mindössze 55 százalékkal növeke­dett, a terv egyetlen éve 40 száza­lékos emelkedést irányzott elő. Ro­mánia a „faeko országa“ volt. a burzsoá földesúri uraiont idején '12 év alatt összesen 1500 traktort im­portáltak. Ma a terv egyetlen éve alatt gyártanak ennyit. A király négy cukorgyára közül kettő rendszerint nem dolgozott, hogy nagyobb legyen a profit ós a szegényparasztok gyer­mekei viszont sohasem láttak cukrot. Az állami terv következtében ebben az évben 74.000 tonna cukrot gyár­tanak. Szociális, kulturális, gazdasági és politikai vonalon szinte felmérhetet- ien a fejlődés, amit Románia az el­múlt öt esztendő alatt megtett. El­tüntette a. háború okozta sebeket, helyreállította, a tönkretett gyárakat és ma a füstölgő gyárkémények ha­talmas ipari termelésről tanúskod­nak. Valóságos kulturális forradalom is játszódott le az elmúlt évek során a Román Népköztársaságban, ahol minden a dolgozó nép érdekében történik. Megreformálták a társada­lombiztosítást, a szanatóriumok szá­ma 250 százalékkal emelkedik ebben az esztendőben, a tengerpartokon és a hegyekben a dolgozók tízezre] találnak üdülést.. A dolgozókról való gondoskodás látható a minden ren­I du alkalmazottak »rejrségi nyugdíjra i való jogosultságából is. f Az általános-, közép- és felsőfokú f iskolák hatalmas tömege áll a kul- t turális fejlődés szolgálatában és őzt \ szolgálják az ezrével alakult könyv- $ tárak. 5 A Komán Népi Köztársaság alkot-i Hiánya a sztálini elv alapján bizlo-f sít ja a nemzetiségek teljes egyen-1 jogitságát, az anyanyelvi oktatást) f és nemzeti kultúrájuk ápolását. C sak egy adatot említünk mog, \ ami a legjellemzőbb az egykori £ .kisebbségek“ életével kapcsolatban. * A Népköztársaságban együtt élői nemzetiségeknek 17 napilapjuk, 43 f folyóiratuk és más természetű idő- # szaki kiadványuk jelenik meg, ame- f iveknek havonkénti »«»példánya J <"léri az 5 és fél milliót Egyedül magyarnyelvű napilap 7 jelenik meg Komáméban. Gondoskodott a romé“ állam a magyar színházakról, m gyár egyetemekről épúgy. mint más é ■nemzetiségek kulturális fejlődéséről, i A román népi demokráciát roham- f léptekkel fejlesztő tervek között is J kimagaslik a legújabb: az erdőségek £ jobb kihasználására 100 éves üzem- 4 tervet készít a.z erdőügyi miniszté- \ Hum. Ilyen százéves üzemterv túr-» m Azetosen csakis szocialista gazdái- ^ kodásban készíthető el és valósítható f meg. , f A román nép a népi demokráciák f oldalán a nagy Szovjetunió vezető- i re mellett keményen dolgozik és f építi jövőjét. Békét akar. mert épi- \ írni, a- nagy terveket- megvalósítani \ csak békében lehet. Szilárdan áll i Románia a Szovjetunió vezette bé-) ketábor mellett, mert a saját tör- á ténijlme példázza, amit, Vorosilov é marsall mondott az ötéves évfordu- j lón: „Csak a Szovjetunió vezette f hékeíá.bor védheti meg a népeket azt mperialisták támadó tervei eilen.“ J mu \ ián i na- 4 Vásároljon iuiu S0RSJESYET Egész sorsjegy ára: 6.- Fél sorsjegy ára: 3.— Ft. Ft. L- Ft. ny Hozás szegiemlier 8-án licit) és sok nagy nyeremény Sorsjegyek kaplin'ók a Lo.ió Nem- z~.i Váltala lilái (Bpcr i. V., Szalny-u. 10—14.), minden dohány asztálysőrsjet/y főárusík mim. egyes pénzinlézetné pos tahivá álnál. ru: t n: 51 iß Vaía- s bpcsiíi (11.173) Tito mint új üzletfél a düledező áruházbanj Az Egyesült Államokból kiinduló gazdasági válság végigsöpör a többi kapitalista országokon is. Mint pusz­tulást és szenvedést hozó fekete ló — az apokalipszis egyik lova — nyargal végig a kapitalista világon magával ragadva tehetetlen lovasát, a monopolkapitafizmust. Szaporodik a csődök száma, zuhanásszerűen csökken a termelés s ezzel egyide­jűleg kiéleződik a kapitalista orszá­gok harca a piacokért. A fekete lo­vas vaspatáinak dobbanásai nyo­mán újabb dolgozó milliók kerülnek kenyér nélkül az utcára, fokozódik a nyomor és a szenvedés. tla már a Tezetfi monopolkapi­talista körök sóm tudják eltitkolni a gazdasági válságot. Meg sem kí­sérlik; hogy a letagadhatatlan té­nyeket valótlannak • nyilvánítsák, legfeljebb kisebbíteni próbálják a válság arányait és a dolgozó töme­gek tudatában annyi nyomorúság, szenvedés emlékét felidéző „válság” szó helyett „depresszióról”, „vissza­esésről” beszélnek. Ez azonban nem változtat a tényeken sem Ameriká­ban, sem a marshaílizált európai államokban. A „Marshall-terv” csődje most már annyira nyilvánvaló, hogy az „európai gazdasági együttműködés” hamis cégére sem tudja elrejteni az ellentétek kiéleződését az Egyesült Államok és Anglia, valamint a többi marshaílizált ország között. Az Egyesült Államok monopolizálni akarja az európai piacokat saját áruinak értékesítésére, ezzel egy­idejűleg erősen csökkenteni behoza­talát Európából. A válság kifejlődé­sével egyidejűleg ez a politika egy­re kíméletlenebb alakot ölt. Itüliinibcn csökkenteti** bevi­telét Amerika az. angol árukban. Anglia dollárdeficitjb ennek követ­keztében az év második negyében 160 millió fontsterlingre növekedett. lenrendszabályként Anglia a dol­lárért való vásárlások korlátozását akarja megvalósítani. Anglia mellett a többi „marshal- izált” országban is egyre erősebben terjed a pesszimizmus és a válság­tól való rettegés, amely az Egyesült Államokkal együtt őket is sújtja. í’víik a ilolgoyő nép mindenre Iszánt ellenségei, megátalkodott ka- undorok köthetik hozzá sorsukat az Egyesült Államok és Anglia sznka­dékbarohanó szekeréhez. Ilyen el­lensége a népnek, ilyen kalandora a politikának Tito Is, aki minden erővel igyekszik bejutni a „Mar- shall-tervbe”. Sforza, olasz külügy­miniszter memorandumot nyújtott át Achesonnak, amelyben kifejtette,^ hogy „Titonak széles alapon kell J gazdasági seglíséget nyújtani Olasz- t országon keresztül. Az ilyen segít- f ség Jugoszláviának a „Marshall- tervben” való tényleges részvételét eredményezné.” Sforza javaslata után megélénkült az olasz-jugoszláv „együttműködés”. Rómában egyezményt írtak alá ar­ról, hogy Olaszország • hadihajókat ad át Jugoszláviának, ugyanakkor a jugoszlávok megengedték a halá­szatot az olaszoknak a dalmáciai partok mentén. Május 23-án Jugo­szlávia beleegyezett abba, hogy a jugoszláv területen maradt olasz vagyonok kárpótlásáért 10 milliárd líra előleget fizet. Ugyanakor Casti- glionc, olasz bankár, aki a „Case Bank” As a „Bank of Amerika” amerikai bankok tanácsadója, Bcl- grádból visszatérve bejelentette, hogy Tito koncessziót ad amerikai cégeknek, különösen ólombáryá- szatra. A *ow-Yorfc Hrrnld Tril»hnv amerikai lap arról ad hírt, hogy Jugoszlávia mintegy 200 millió dol­lár értékű kölcsönt kér egy ame­rikai bankkonszerptől. Emellett mintegy 50 millió dollár értékben két más kölcsön iránt is kérelem­mel fordult az amerikai bankokhoz. így megy végbe Jugoszlávia csat­lakozása a marshal!]'zá!t országok­hoz, így alakul át az Imperialisták gyarmatává. A jugoszláv sajló per­sze hallgat az ország kiárusításáról. A lapokban még feltűnnek az im- perlalistaellenes cikkek, az álszent, farizeus kirohanások a monopol - tőke c!!en. A jugoszláv népet azon­ban sem az egyre fokozódó terror­ral, som a hazugságok orkánjával nem lehet elnyomni. A Wall-Street ..segítsége" nem fogla megmenteni Jugoszlávia áruló burzsoá-naciona- lista vezetőinek becsületét a jugo­szláv nép szemében, nem tudja lep­lezni Tito bandájának gálád árulá­sét. Tilo. a Jugoszláviát kiárusító új üzletfél sem fogja megszilárdí­tani a ..M irshall-terv" dülodozö épü­letét. t A TUDOMÁNY ERŐDJEIBEN Képriosr? paiasdfeüMeiiik szsvIstisatíÉeSi Mtegatésárdl A szovjet tudósok a népért, a dolgozók munkájának megkönnyí­téséért, eredményeik növeléséért küzdenek. Természetes, hogy a szovjet nép szeretettel és megbe csüicssel fordul tudósai felé. A* állam hatalmas, korszerűen berendezett épületeket és felszerelése­ket bocsát a kutatók rendelkezésére, akik gondtalanul, nyugodtan dolgoznak. Képünkön küldötteinket láthatjuk, amint Voronvezs kö­zelében lévő ramoni kísérleti szelektáló állomási tanulmányozzák. Sok lehetőségűk volt küldötteinknek, hogy a tudományé« munka gyakorlati eredményeiről is meggyőződjenek. A Dokucsa- jevröl elnevezett tudományos földművelésügyi Intézetben nemcsak a tudósok munkáját nézték meg. Kimentek n termőföldekre, hogy gyakorlatban is lássák az eredményeket Képünkön azt a jelenettel látjuk, amint az intézet tudósai a lucernavetésnek a föld term kenységére gyakorolt befolyásért magyarázzák küldötteinknek. A szovjet mezőgazdasági kutatók munkája Micsurin, a világ' hírű tudós útmutatásai, hatalmas értékű megállapításai alapját1 fejlődik tovább. A természet nagy átalakítójának tanítványai ítr vább viszik Micsurin eredményeit, hogy gazdagítsák, még erő­sebbé tegyék a szovjet népet. Küldötteink meglátogatták azt ft bá' zat is, ahol Micsurin élt és dolgozott és meghatotfan nézték a tudós dolgozószobáját, műszereit, könyveit A küldötteink nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a gens1*^'1 laboratórium gyümölcsösében ki tenyésztettt nagyszerű és ct*ó soha nem ismert gyümölcsfajtákét. M. rí-Mv.-iúílr.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom