Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-27 / 198. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A magTar Lormány erflrcicn Tls^aalasifja oz USA és Angii« iV‘«bb bt>»ialiio7Í«i hibridét ■ ■ ■*#. A pécsi mozdonyvezetőv lelkesen csatlakozlak a 2000 tonnás mozgalomhoz Ma teljes han rádióműsor VL ÉVFOLYAM, 19«?. SZÁM ara go fillér SZOMBAT. 1S49 AUGUSZTUS 27 FOKOZOTT ÉBERSÉGET Pártunk Központi Vezetőségé­nek és Központi Ellenőrző Bizott­ságának a trockista kémcsoport leleplezéséről hozott határozata óta kétségkívül jelentős fejlődést értünk el az éberség területén. Nagy segítséget nyújtottak ehhez Pártszervezeteink önkritikái, me­lyek kommunista következetes­séggel felfedték, a legszélesebb nyilvánosság elé tárták az éber­ség területén mutatkozó hiányos­ságokat, Pártszervezeteink kemény, bá­tor önkritikát alkalmaztak és ez­zel párhuzamosan a hiányosságok kiküszöbölésére megfelelő intéz­kedéseket tettek. A kapuőrséget megerősítették, szigorúan igazol­tatják az idegeneket, a pecséte­ket, pártokmányokat, bizalmas Iratokat nem hagyják mindenki által hozzáférhető helyen, az író­asztalokat, szekrényeket lezárják. Pártszervezeteink általában külö­nösen nagy súlyt helyeztek az éberség technikai követelményei­nek végrehajtására. Ahol pedig erről megfeledkeztek, ott, mint a Nagybudapesti Pártbizottság is­meretes határozata bizonyítja, a mulasztókkal szemben a legszigo­rúbb pártbüntetést alkalmazták. .Nagy szükség van az éberség külső .megnyilatkozásaira is, de nemcsak erre van szükség, nem is beszélve arról, hogy nem egy he­lyen még ezen a téren is lazaság észlelhető. Vannak olyan párt- tervezeteink, ahol arra veszik az mányi, hogy az esetleges ellen­őrzés során ne lehessen nyilván­uló hibákat feltárni. Pártunk fel­sőbb szerveinek kiküldötteivel jeniben szigorúbb ellenőrzést al­kalmaznak, ugyanakkor a libera­lizmus szelleme másokkal szem­ben érvényesül. Ezeknél a párt- szervezeteknél még nem ismerték [C!| hogy ahol az éberség kizáró- aS technikai intézkedésekben merül ki, ahol egyik vonalon túl­sókba esnek, másutt pedig la­zaságot hagynak, ott forradalmi térségről még nem beszélhetünk. Rákosi elvtárs mondotta: nAz éberség fokozása a harc mai szá­szában egyik legdöntőbb fel­vágunk." Az ellenség minden Cszközt megragad, hogy gátolja a tmcializfnus építését és kitapo­gatja azokat a pontokat, amelyek ? Ipggyöngébbck, ahol rések mu- ,a.tkoznak. A szocializmus építése fűzben az osztályharc mindjobban ,'éleződik. A hazaáruló kémban- a leleplezése intő példa szá­junkra, hogy az ellenség különö- a számunkra legértékesebb, .^érzékenyebb és legfontosabb ..éiyéken igyekszik aljas munká­jú1 kifejteni. Ilyen kiélésedet t aarc közben nem könnyű feladat r^c’ler,ség módszereinek felisma­4 Elsőrendű feladataink közé tar- r f'k tehát a politikai éberség . kozáca, A Központi Vezetőség l ® Központi Ellenőrző Bizottság j 'arozata megállapítja: .,Az el- j ”?őges behatolással szemben a nri?M védekezés Pártunk helyes W1. úja". E politika jó végre- s Jtása közben következetes, de y'vós harcot kell folytatni min- elhajlás ellen. Az éberség ke ^követeli tölünk, hogy érzé- e,inVen reagáljunk minden párt- (e®ncs megnyilvánulásra, minden j^^Je'mezettlenségrc. Nem szabad se'ítf"'n) a legkisebb liberalizmust cv;..l.A hibákat, hiányosságokat •^an kelt fejfedni Néz- k« !?i.)ól körül, hegy k'k vonnak a lU ettünk. Egy-egv elejtett szó, a j angoskodá», az öntömjénezés, gyei>r*ctés és még ezernyi jel fi­zettethet bennünket: vigyá- Aja'C .nséggel állunk szembe’1! szempontként vizsgálni’; UaUr az embereknek a S-ovict- °z való viszonyát. Milyen érdeklődést tanúsítanak a szovjet emberek munkája iránt, mennyivé tanultak, mennyire tették magu­kévá a Bolsevik Párt nagy pél­dáit- A szavakat azonban nem lehet minden esettben elfogadni, a mindennapi munka során kell meggyőződni az őszinteségéről. Vigyázzunk az éberség és a bi­zalmatlankodás közötti különb­ségre. Az éberség nem azonos a gyanakvással. Az ellenség sokszor a mi mószereinket akarja felhasz­nálni, az éberség kommunista kön­tösét magara öltve akar bizalmat­lanságot, egyenetlenkedésl szítani a dolgozók közölt. Bizalmatlansá­got akar kelteni a Párt iránt, bi­zalmatlanságot a munkásosztály önönerejével szemben. Az éberség elsősorban azt jelenti, hogy elvi kérdésekben nem ismerünk inga­dozást, nem tűrünk megalkuvást, szilárdan követjük pártunk politi­káját. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a tagjelöltek felvéte­lére. Mielőtt határoznánk, nézzük meg a jelentkezők politikai maga­tartását: mennyire vette ki részét a tömegszervezetek munkájából, helyt áll-c a termelés frontján, magatartása minden tekintetben példamutató volt-e. Fokozzuk az éberséget munka­helyünkön is, Nézzük meg, miért kellett leállni a gépállomás trak­torának a legnagyobb dologidó'ben. A géphiba nem mindig magától keletkezik. Fel kell figyelnünk arra is, ha a cséplőgépnek éppen az az alkatrésze törik cl, amelyet azonnal nem tudunk pótolni- Hányszor előfordult: annak elle­nére, hogy minden erőnkkel küz­döttünk a selejt csökkentéséért, a selejt nem csökkent, hanem egyes helyeken még jobban emelkedett. Ezen a téren nehéz fellelni az el­lenség kezét. Különösen nehéz azokban az üzemekben, ahol a gyártási menet kezdetén nem le­het felismerni az anyaghibát, mint az acél-, vasöntésnél, kerámia üzemekben, ahol a massza hibái úgyszólván csak a készárunál je­lentkeznek. Hányszor tapasztal­tuk, hogy egyes nyersanyagokból, segédeszközökből óriási készletek vannak raktáron, ugyanakkor nem rendelkezünk kellő forgóalapnál, forgótőkével a termelés zavartalan folytatására. Az éberségnek meg kell nyilvánulni abban is, hogy észrevegyük: a szén a tűző napon porladozik a gyár udvarán. Lehet, hogy szándékosan, kártevési szán­dékkal tárolták éppen azon a he­lyen. Tapasztalhattuk azt is, hogy eltűnt egy-egy fontos szerszámunk és félve a kellemetlenségtől, eltit­koltuk, inkább, kopott, rossz szer­számmal, lassabban dolgoztunk. Nem gondoltunk arra, hogy eset­leg valakinek érdeke az, hogy a munka ne mehessen a kívánt ütemben. . , , r Ezek is bizonyítják, hogy a for­radalmi éberséget nem nélkülöz­hetjük egyetlen területen, egyet­len pillanatban sem. Éljünk a kritika és önkritika fegyverével, mert ez a fejlődés rugója. Fokoz­zuk marxista-leninista ismeretein­ket. tanuljunk a nagy Bolsevik Párt történelmi tapasztalataiból, tegyük magunkévá Lenin ^_és Sztá­lin elvtársak tankarait. Kövessük Rákosi elvlárs útmutatását: „Fo­kozni kell az éberséget az ellen­séggel szemben. Minden vonalon erősíteni kell a pártfcgyelmel. Meg kell követelni a marxista- leninista tudást. Nem szabad tűr­nünk sehol a legcsekélyebb párl- ellenes megnyilvánulást, a ciniz­must, a párivonaltól való elhaj­lást, a liberalizmust a pártmunká­ban!" És ez az útmutatás álljon előttünk mindennapi munkánkban u városon cs falun egyaránt. 1 Szovjetunó népeinek tűrhetetlen ereje teljes biztosíték a béke védelmére Nagyjelentőségű felszólalások a moszkvai békeértrkezleten A Szovjetunió országos békekonfe­renciája csütörtöki megnyitóján Tyi- honov költő, az, c!sö előadó többek között kihangsúlyozta: — Ma már világos az egész világ népei előtt az angol-amerikai háborús bujtogalók mesterkedése. I)c nű, szovjet emberek, a béke védelmezői­nek első soraiban állunk és buszúk va­gyunk arra, hogy hatalmas országunk mindig ké­szen áll a béke védelmére. Meg kell állapítani hogy az egész világ békemozga márnák élén a Szovjetunió halad. A Szovjetunió külpolitikája nemcsak hazánk, hanem az egész haladó emberiség érdekeit vé­delmezi. — A világ minden részében szere­tettel öveznek egy nevet. Ez a név nagy vezérünk, szere­tett íenitónk, Sztálin elvtárs neve. Sztálin nevének említésekor a kon­gresszus felállva, szűnni nem akaró tapssal hosszú perceken át ünnepelte a világ dolgozóinak vezérét. A* ej'£CSt érfclniíiipg fcSlfleítsége Ezután Sxergcj Vavilov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának el­nöke szólalt fel: — Az öntudatos és becsületes tudó­sok és az egész értelmiség kötelessége minden eszközzel megakadályozni, hogy a kapilalisták a szabad, demo­kratikus országok ellen indítandó há­ború előkészítése érdekében leigázzák a tudományt. Leonid Leonov író a békéért és biz­tonságáért folytatott harc feladatairól beszélt. Vaszilij Kuznyecor, a szovjetunió1 Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöke, a szervezett szovjet munkások és tisztviselők forró üdvözletét to Írná. csolía a küldötteknek és a külföldi vendégeknek. A szovjet szakszerveze­tek, a szovjet ország munkásai és tisztviselői sokmilliós tömegének aka­ratát teljesítve, mindig Iliién küzdenek a békéért és a népek barátságáéit. A Sztúfin-díjns Nikoláj Rosszinszkij, a moszkvai Knllbr-gyár neves mestere, arról beszélt, bogy a Szovjetunió népe a népgazdaság helyreállításában é.s fejlesztésében elért sikereivel js hozzá­járul a világbéke megerősítéséhez. Grigorij Litovcsenko ultrájáéi kot* hozol nők üdvözölte az egybegyűlteket, ezután Constantin Padion. a román nemzetgyűlés elnöki tanácsának elnöke Szólni! fel. Többek között Rrról be­szélt, hogy a román nép tudja: csak a Szovjetunió nyomában és a testvéri néni demokráciákkal egyiltUi eladva lehet felépíteni a jobb éle'et és megszilárdítani a békéért és szabad­ságért folytatott harc arcvonalát. »VII, siovjci a*S70BToll“ Ezulán. Nina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnöke mon­dott beszédet. — Mi, szovjet asszonyok, — han- gozlatla, —• nem akarunk háborút, nem felejtettük cl, sohasem felejtjük el fiaink, férjeink és testvéreink pusz­tulását. Nem felejtjük o) népünk szón. védéséit, nem feledkezünk ol a falvak és városok szétrombolásáról. A szovjet asszonyokat az egész szövi©} néppel együtt az a törek­vés tölti el. hegy megakadályoz* . 11.- — I» aVsAraVf Az ülés utolsó szónoka Hewlett Johnson. Canterbury-j érseki lielynök volt. Tolmácsolta valamennyi haladó angol és különösen a Békéért Küzdő Brit Bizottság tagjainak üdvözletét. — Azért jöttünk az értekezletre — mon­dotta —, hogy hangsúlyozzuk, nem állnak egyedül a békéért és a boldog életért folytatott harcban. Nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy társaik lehetünk ebben a küzdelemben. Látjuk n béliéért küzdő erőket és szilárd meggyőződésünk, hogy az omberi testvériségért íolytaloU harcban diada l aratunk. A Sa5(>vjeluiíió orseájgo« békéért eUeasletc elmélyíti.« népekitclc a békéért Imii oSí mór, g »Imát Az Izvcsztija vezércikkében \y or­szágos békeértekezlétről írva meg állapílja, hogy a kapitalista v:lá;> urai a. közelgő gazdasági válságban azzal vigasztalják magukat, hogy'az ír háború kirobbantásának politiká­júval feltartóztathatják a demokrácia é- szcciaüzmu« fejlődésének útján haladó történelmet. Az imperialisták fegyverkezési versenyükkel egyre nagyobb nyomárba döntik orszá­guk népeit, tömeges munkanélküliséget, nincste- lenséget, nélkülöző t keltenek. Az imperialisták soraiban nö a nyugtalanság cs a riadalom, kiéle­ződnek »z imperia i-ta tábor belső ellentétei. Az imperialisták lába alatt meg­inog u talaj, a demokrácia és a szocializmus erői pedig napról- napra növekednek és fokozód­nak. A Szovjetunió országos békcértc- kezicíe mélyíti a népeknek a bé­kéért, az új háború uszító! ellen in­dított mozgalmat, még nagyobbá te­szi annak lendületét. Ez az értekez­let megmutatja a Szovjetunió népeinek törhefef. len erkölcsi és anyagi egységét, eltökélt-égükot, hogy megvédel* mez/.ck a béke ügyét. „A Szovjetunió vezetékével mácmilliók harcolnak a világon a háborús uszífók ellen46 Pénteken folytatódott a Szovjet­unió országos békeértekezlete. Első­nek Azerbajdzsaán Szocialista Ta­nácsköztársaság szónoka szólalt fel s hazájának a szovjet hatalom évei alatt történt hatalmas fejlődéséről és felvirágzásáról beszélt. A követ­kező szónok Jan Dumbowski lengyel küldött, a népi demokratikus Len­gyelország dolgozóinak harcos üd­vözletét tolmácsolta. —- Egy éve ült össze a wroclawi értelmiségi kongresszus — mondta. —- Az azóta eltelt egy- év alatt a nemzetközi békemozgalom rendkívül megerősödött és ma jobban, mint a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után bármikor, a világ dolgozói a Szovjetunió­ban, óbban a hatalmas és legyőz­hetetlen szocialista országban lát­ják a béke legnagyobb támaszát. Ezután az itzbég küldött ismer­tette ar. Üzbegisztánban folyó békés, alkotó munkát. — E munkánk során — mondotta — első gondolatunk műidig a béke. — Mindannyian békét akarunk, ezért el vagyunk szánva, hogy megfékezzük a háborús gyujtogatókat. — Eijen a nagy Szovjetunló! Éljen hazánk népeinek el- lépbetetlen barátságai Éljen a Bolsevik Párt s nagy vezérünk és tanítónk Sztálin! A hatalmas békeértekezlet résztvevői ismételten lelkes ovációban ' részesítet­ték a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin generalisszimuszt és egy em­berként tettek hitet á népek testvérisé­ge mellett. Horova, a Grúz szocialista Tanács- köztársaság érdemes népművésze szó­lalt fel ezután. — A Szovjetunió vezetésével száz­milliók harcolnak * világon a hábo­rús uszítok ellen. Étiben a harcban minden békeszere tő ticp úgy tekint a nagy Szovjetunióra, mini az Igazi demokráciáért, a tartós bókéért, a dolgozók jobb jövőjéért har­coló hatalmas tábor vezető erejére, Tíhon Hrenyikov, a szovjet-zeneszer­zők szövetségének főtitkára arról be­szélt, hogy a szovjet zeneszerzők mű­veikben a dolgozók mindennapi életét, békés alkotó munkáját s a szocializ­musért vívott küzdelmét ábrázolják, a szocailista realizmus eszközével. Az országos békeértekezlet nagy fi­gyelemmel hallgatta végig Pietro Nén­idnek, az olasz dolgozók békéért folyó imperialistael'cnes küzdelmeiről szóló beszámolóját, majd több szovjet nem­zetiség küldöttjeinek felszólalása után Jean Laffitte francia küldött mondotta el beszámolóját. B manarciio fasiszták 22.008 embert veszteltel a jelenleg folyó grammoszi csatában A monarch ó-fasiszták a Gram- mosz vidékén megkezdték a nagy támadást. Az ellenség öt hadosz­tályt, jelentős tüzérségi erőt és tel­jes légi erejét vetette be, amelyet nem régen megerősítettek még új amerikai harci repülőgépekkel. A húsz óra hosszat tartó szüntelen har­cokban a monarcho-fa.siszták 5.611 halottat, sebesültet és foglyot vesz­tettek. Az ellenség valamennyi táma­dása vérbe fulladt. Különösen heves volt az ütközet a Grainmosz-vidék keleti szakaszán. A- nionareho-íasiszta. vezérkar itt összpontosította főerejét. Ezen a szakaszon ta ellenség 1252 halottat, 3712 sebesülted és 70 foglyot vesztett. A „Szabad Görögország“ sajtó­iroda jelenti, hogy a monarcluv fasiszták Üt nap alatt, vagyis aug. 2-a óta, amikor megkezdték nagy támadásukat Grammosa és Vici ellen, több mint 22.000 halottat, sebesültet és hadifoglyot vesztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom