Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-04 / 179. szám

DUNÁNTÚLI 72 esrw fordít éríéldS tatebMit of%ta»sk ii a MjESasIlART dolgodéi köpött Jól halad a cséplés, kitűnő eredmények a begyűjtési versenyben 30!) ezer forint felesleggel zárol Pécs jövőévi költségvetése vi. évfolyam, m. szám ara E® fillér CSÜTÖRTÖK, 1949 AUGUSZTUS 4 V l I francia lép mozgósít az amerikai tábornokok kalandos, háborás tervei ellen Pénteken Parisban óriási tiltakozó gyűlés és tömeg­felvonulás lesz az USA követség épülete előtt At MTI párisi jelentése szerint a beké és szabadságharcos szövetség­ek stajnamegyei összekötő bízott­jai?11 kedden este rendkívüli ülésre ,!vta össze a szajnamegyei csopor- °k vezetőit, valamint az összes de­mokratikus szervezetekek A gyűlés átvevői felhívást intéztek Paris fs árnyékének lakosságához, amely­,lf,a többek között megállapítják, hogy Bradley tábornok csütörtökön Párásba érkezik. aijc>n miért jön Bradley Párisba? ^, mondja a felhívás. A tábornok p ert jön Párisba, hogy „megszabja r*nciaország szerepét a háborús pPSzetbon.“ Szerinte „Franciaország Jj°igátta,tja majd a háborúba induló fogságot, míg az amerikaiak fel- ^ az atombombázás lesz.“ Annak a ^ére — mondja a felhívás, hogy 'francia kormánv tagadja ezt, meg- győződtünk róla, hogy idegen ország kormánya akar "öaíeni Franciaország nevében a béke és háború kérdéséről. Franciaország népe azonban nem hajlandó tűrni azt, hogy háborúba taszítsák az országok Ezérf a gyűlés felhívja Páris és környékének népét, jelenjék meg hatalmas tömegekben pénteken délután *öt órától kezdve a párisi amerikai nagykövetség épüle­te előtt, hogy átadják Bradley tábora óknak a háborás előkészületek ellen hő­seit tiltakozó határozatot és egyben tanúságot tegyenek el­szánt békeakaratnkról. A párisi és páriskerülefi szakszer­vezetek magukévá teszik a pénteki tömegtüntetéssel kapcsolatos határo­zatok A frame!« nép nem Saarcol a Szovjetunió és a népi desaoliráeiÉák ellen Az Humanité vezércikkben foglal­kozik a párisi amerikai nagykövet­ség épülete előtt pénteken megrende­zendő tiltakozó tömeggyűléssel. Pá­ris és az egész francia nép ezen a tüntetésen nyíltan ki altarja fejezni azt az akaratát, hogy ír* számítsanak rá a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen tervezett háborúval kapcsolatban. A francia nép úgy véli, hogy Ame­rika háborús terveit meg lehet aka­dályozni. Páris népe azzal a szilárd elhatározással vonul fel pénteken az amerikai nagykövetség épülete elé, és azzal a meggyőződéssel utasítja majd vissza az amerikai tábornokok szörnyű kalandokba kergető terveit, hogy nemsokára saját erőfeszítései révén, olyan demokratikus egység- kormányt juttat hatalomra, amely megsemmisíti a béke és a nemzeti szuverénitás ellen kötött szerződé­seket — írja a lap. Aas ameHläßi tábornokok Hifiéi? térképei szerint ^faggatnak Európában — írja Zaszlavszkij a Pravdában Egyesült Államok három ve- -rkari főnőkének európai utazását ^mentáivá, Zai&zlavszkij a követ- c^:et írja a Pravdában. iár°m amerikai tábornok, három *wkari főnök expedícióra indult j.'u‘ ópába, azzal a feladattal, hogy lónál alapokat teremtsenek az At- tfV ®íer®5dé8 számára. A tábor- f.i;°k azonban mindjárt eltévedtek: Ezerre csak ^ajna-Frankfúriban találták ma «’’sál, olya® városban, nmeivel az európai {érképek szériái ~~~ nem mosnak oz Atlanti Óceán hullámai ^v'Wá'tszik Bradley és Vandenherg a 0r.n°kok és Denfield tengernagy a* térképek alapján utazgat ^l^Pában. Az Atlanti-óceánnak r',/^n a térképeken furcsa alakja Part’;!5’ *s ** Atlanti-óceán tát ^-kszik, hiszen az amerikai fC] 0rn°k°k az osztrák fővárost is rgv e'tfAk uüprogramjukba, sőt Tö- rszágot és Görögországot is. Ki Európából , «meríkai 1 imperialist ák bal P’iss'T az utazók egy esa­*°üúím tönkreteszik a népek elbo­rít Asára végzett finom és bonyo- SetBJ'?®n^ájukat. Kiderül, hogy nincs ít!Tói If^e »békés“ Atlanti Szerződés, t- a Van 8Z^’ bogy Páf?*a m®á kell szerezni EurS- * demokratikus államok el- leni hídfőállásul. 3.tneri,f .Jetezóra, hegy „Európát az Hí ^J^á'aknak“, Európa népei azzal vgjalö^Te népszerűbbé váló jelszóval Hk«i . nak: .,Ki Európából az atne- A ’’nperialistákkal.“ i%er°Jtetöre állított földrajz nem PépPk íM,In államhatárokat, sem élő Hitler az állati durvaságot téti 1a. eránnvé tette. Drágán fizó- A *** a német nép. UfL*Ir‘eri-iai tábornokok Hitler (s i'"ramm|n{ követik, az 6 r ‘“Pei szerint utazgatnak, h az ostoba önteltséggel amely a kalandorokat Pár- • .°gnÍ­Ív J’Öh).| S! Jelentés szerint a grafnn- biti fr, ’atonai szemlével kapcsolat- ?brnnré,a bőben Pierro Courtade az aojfy ' ® _ hasábjain megállapítja, uőgy külügyminiszter párisi értekezletének eredménye, amelyet a Szovjetunió szilárd elhatározottsága vívott ki, továbbá a kínai demo­kratikus néphadsereg csodálatos győzelmei következtében az amerikai imperialisták hábo­rús tervei egyre inkább ábrán­dokká kezdenek válni. A Szovjetunió nyugalommal figyeli az amerikai készülődéseket, követ­kezetesen folytatja békepolitikáját és ez csak még jobban idegesíti őket. Courtade ezután rátért az ameri­kai vezérkari főnökök franciaországi látogatására. A francia nép sohasem hajlandó tűrni, hogy Bradley Páris- ban ugyanolyan szemlét tartson, mint Grafenwöhrben ós harcba vigye Franciaországot a Szovjetunió, a szocializmus hazája ellen — írja. flz omló lile-klikk nspleiípila az albán íróiliftséi Mgesire érkezését Petőfi Sándor halálának századik évfordulóját a magyar néppel együtt ünnepelte az egész haladó világ. Az ünnepségre bejelentette részvételét az 'Albán Népköztársaság íródelegációja is. Tito kormánya azonban megakadá­lyozta az albán íróküldöttséget abban, hogy együtt ünnepeljen Budapesten a többi íródelegációval, együtt áldozzon a szabadság költője emlékének. A Jugoszláv kormány megtagadta az átutazó vízumot az albán kül­döttségtől. Az utóbbi napokban nem először tör­ténik, hogy a Tito-klikk leplezetlenül és nyíltan fellépett azok ellen a nem­zetközi mozgahnak ellen, amelyeknek zászlaján a béke és a szabadság gon­dolata'szerepel. Hasonló módon járt el azzal a vizumkéréssel is, amelyet a VIT-re készülő albán ifjúsági delegá­ció nyújtott be a jugoszláv hatósá­gokhoz. A jugoszláv kormány ezt a kérést is elutasította. Jelenleg tehát az a helyzet, lehetsé­ges, hogy az albán ifjúsági küldött­ség a Titó-lrockisták mesterkedése következtében egyáltalán nem, vagy csak súlyos nehézségek árán küldhet képviselőt. A fegyverek és fegyveres erők csökkentésére csak a Szovjetunió terjesztett eiő javaslatokat Garapkin beszéde az eddig használt fegyverek kérdésével foglalkozó bizottságban fAtigius®tűs eteejér» a hagyományúi' fegyvereik kérdésével foglalkozó bízott- s% felfüggesztette munkáját, miután elfogadta a francia küldöttség úgyne- vezeti „nsunikaokmányát“, amely a fegyvereik csökkentése kérdésének meg­oldását az Egyesült Nemzeteik tagálla­ma i fegyveres erőiről és hagyományos fegyvereiről szóló adatok egybegyűjté­sével pótolja. — Mint ismeretes a Biz­tonsági Tanács angol—amerikai több­sége három évvel ezelőtt határozta el a hagyományos fegyverek kérdésével foglalkozó bizottság felállítását Szabotálnak az imperialisták Később bebSzanytsodotá, hogy az an* golszász imperialistáik nem kívánják a fegyverek csökkentését, sőt törekszenek, hogy szabotálják az ÉNS* közgyűlésének határoz*, falt. Aih engdf—«tnerftal többség « szab«*' tázs-politSkájának eredményeik ént az aitonte.rő-'bfzat'lság néhány nappal ez­előtt böszüniteitite működéséit anélkül, hogy bármilyen döntést hozott volna. Az eddig használt fegyverek kérdé­sével foglalkozó bizottság ugyanilyen ökokból szintén abbahagyía munkáját, anélkül, bogy bármelyen tervet dolgo­zóit volna ki a hagyományos fegyve­rek csökkentésére. GarapCáu, á Szov jehrrdő JrGTdőDte. hangozhatta, hogy a* atomerőbizattság- hoz hasonlóan ez a bizottság sem tel­jesítette feladatát. A bizottság majd' nem hároméves munkájának, eredmé­nye egy tarthatatlan okmány, amelyet szerzői „munka* pkmánynak” neveztek eb Elgáncsolták a leszerelést Ez az okmány a hagyományos f ;gyve­rek osöklcentését, a hagyományos fegy­verekről szóló értesülését gyűjtésével és ellenőrzésével akarja pótolni. Ennek az áliSspewtnak lényege: Szembehelyezkedés minden olyan intézkedéssé, amely a fegyverek és fegyveres erők csökkentésére irányul. — Köztudomású mondotta Garapkin, — hogy az Egyesült Államok a há­ború befejezése után feladta az együtt­működési poKtikájáit és megváltoztatta- támadó pe®- és igyekszik kfJpdSRJkai irányzatát ~ fikát kezdett folytatni megvalósEanS a fegyverkezési versengéssel egy* bekötött vHáguralml törekvéseit Az Egyesült Államokat egyre jobba« ellepi a rm’iterizmus bulláim. A fék­telen fegyverkezési verseny, a Szov­jetunió és a népi demokráciák ellen irá­nyuló háborús úszftás, katonai szövet­ségek és tömbök létesítése, új légi- és tengerészeti támaszpontok építése — ezek jellemzik az Egyesük Államok politiíkájának mostani irányvenalát Amerika világuralomra tor és háborúra uszít Ismeretes például, hogy az USA hadseregének mostani létszáma több miísfc három és félszerese a háború előttinek. Az Egyesült Államok kök- ség-vetésének több mint leiét katonai kiadások­ra fordítja. Az USA szüntelenül bővíti tengeren' túli katonai támaszpontjait, ezek kö­zül 23 igen közel fekszik a Szovjet- úraió határaihoz. Ezenikivül USA ka­tonai küldöttségek vannak a Szovjet­unióval azomsaédo« orsafigokiban. A' katonai támaszpontok és a különféle országokban tartózkodó katonai küb dötségsk sorozata Norvégiáitól. Grön­landion, Líbiám, Olaszországon, Gö­rögországon és Cipruson át egészen a Távolkeletig vezet A felsorolt ada­tok eléggé megvilágítják az Egyesült Álla­mok támadó szándékait é3 világ. - uralmi törekvéseit. Az USA egyszer sem javasolta a leszerelést Caraplkin ezután emlékeztetett arra, hogy a fegyverek csökkentésének kérdését először a szovjet küldőitstég vete'te fel az ENSz közgyűlésén'. Vi- s in szidj • konkrét ja vasi átok at terjesztett Válságos Itelyaseflbe kerűlleli a® olasz jobboldali szocialisíált A burzsoá országok kapitalista sajtója már jóideje nagy figyelmet fordít a jobboldali szocialisták Tevé­kenységére, erősen eltúlozva annak jelentőségét — írja a Szovjet Tájé' koztató Iroda munkatársa. _ Úgy ábrázolják a szocialista sz akadárok politikai mesterkedé­seit, mintha azok a szocializmus válságát jelentenék. A valóságban azonban ezek a jobb­oldali olasz szocialisták „had ;ereg- néliküli tábornokok". A munkásmoz- galomnik ezek a jelentéktelen és szánalmas maroknyi renegátjai sem­mi közösségben sincsenek a szocia­lizmussal. Mindenki tudja, hogy Sa- ragat szocialistái elsőkként vállal­koztak az olasz szocialista párt egy­ségének megbontására és a kommu­nistákkal fennálló együttműködés ezátzúzására. Jellemző, hogy a MarshaTT-ferv olaszországi végrehajtásának vezeté1 sévcl Tremelloni Saragat párti mi­nisztert bízta meg De Gäsperi, A Sarngat-páxf napról napra ar­cátlan rágalmakat s*ór az olasz dolgozókra és az olasz Kommu­nista .Pártra, A szocialista párt május 15-i firenzei kongresszusán a centrum és a jobb­oldaliak k:sérlctet tettek, hogy meg­ingassák a baloldali többséget és so­raikat szétbomlásnak. A baloldali szocialista Nenni azonban rendület­lenül kitartott a forradalmi állás­pont mellett és abszolút többséget kapott a kongresszuson. Az autonó­misták vezérükkel, Romüávil együtt kénytelenek voltak távozni a part ból. Most aztán Rcmifa legfőbb gondja — minthogy utasításait Be vintől és Comiscotól kapja, hogy megkezdje a harcot a vezető­szerepért a szocialista árulók soraiban Saragaí ellen. Mindenki előtt világos, hogy a dol­gok ilyen állása mellett ,,az olasz szocializmus válsága“, amelytől Inn- gos a búmon sajtó, semmi egyéb, mint az opportunizmus válsága az olasz munkásmozgalomban a dolgozó tömegek demokratikus mozgalmá­nak hatalmas fellendülője következ­tében. elő az atomfegyver eltiltására és a Biztonsági Tanács öt állandó tag­állama fegyveres erőinek és fegyve­reinek egyharmaddal történő csök­kentésére. Viszont az Egyesült Álla* küldötte egyetlen olyan esetre sem Mvaükozhatiik, hogy az USA javasla­tot terjesztett -volna elő a fegyverek csökkentesére. Carapkin rámTÉtetoitt ezután, hogy az Egyesült Államok küldöttségének a fegyverek csökkentésével kapcso­latos álláspont ja fokozatosan módo­sult és egyre Jobban eltért az Egyesüli Nemzetek Szervezetének a fegy­verek csökkentésére, valamint szabályozása tárgyában ho­zott határozataitól. Befejezésül utak a földkerekség embermillióinak egy­re jobban megnyilvánuló bétkevá* gyára, Carapkin beszéde után szavazásra került sor. A bizottság többsége elfo­gadta a francia .jnunkaokmányt". A Szovjetunió, az Ukrán Szovjet Kör társaság és Egyiptom az elfogadás ellen szavazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom