Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-03 / 178. szám
1949 AUGUSZTUS 3» KIP19 UobvátU Qma> miqis uU&zaUti,., Nincs egész egy hónapja, hogy elment, lehajtott fejjel, szemeit lesütve, senkire se nézve. Azóta nem *r volt itt Akkor volt egy kis dac » szemeiben, amit inkább csak úgy erőltetett bele, hisz belül 6 is érezte, hogy valami nincs rendjén. Dehát. Egész úton Reménypuszta felé kavarogtak fejében a gondolatok. Hátha nem veszik vissza. Mi lesz akkor, ha azt mondják: mehetsz visz- sza. ahonnan jöttél. Nekünk nincs szükségünk árulókra. Mint a meg- vcrt kutya fog akkor elsompolyogni. Mit is mondhatna erre? Hisz — úgy érzi — igazuk van. Elárultam a csoportot, cserben hagytam őket, — kalapál szüntelenül a fejében. Nem fognak visszavenni, ezek után egész biztos nem kellek nekik. Vissza akar fordulni, úgy érzi nem n)or a szemükbe némi. Igen, most visszafordul. Nem bírná elviselni, hogy annyi töprengés, annyi önmar- wngolás után visszautasítsák. Inkább meg se próbálja. De a hutákhoz se megy vissza! Ott hagyja He- tesit. ezt a gazembert, aki megcsalni, becsapta őket. Hogy hízelgőit, hogy ígérgetett, míg oda nem menials. Persze fellett neki az olcsó arató, a cseléd aki elvégez mindent a gazdaságban, akit lehet meggyen, meg hullott «történ - tartani, akinek ió a présház ihinden penészes; nyirkosságává, együtt. Nem, oda se megy vissza. *hkább itthagyja ezt a vidéket. Elmegy Rcmónypusztáról, elmegy Ga- réból, elmegy a megyéből. Messzire fog menni, olyan vidék- re ahol nem ismeri senki. Dél felé jár az idő. Megrakott kocsi ballag előtte. Jól megrakták — 11 éz fel rá —, biztosan nem fog ledőlni, még ezen a kotyogós úton shm. Kz lehet az utolsó kocsi dél előtt — gondolja s közben a lábai szinte gépiesen viszik előre. Elhagyja a kocsit s mint a villámcsapás hasít bele egyszerre a felismerés: disz ez Baba meg Csinos. Az ő két '°va. Azok a lovak, melyekkel a Report alakulása óta dolgozott, m’ht fogatos. . Hirtelen nem is tudja mit érez. ", torkát, mintha sirás fojtogatná, nvlniha minden eszébe jutna, az eddigi küzdelmek, az alakulás, a cso- Portértekezletek, az öröm, amikor állatok megérkeztek, a meghitt esti beszélgetések udvaron a nyárfa alatt, midőn a csoport jövőjét tárgyalták, Minden, ®zinte a legapróbb részletek is eszébe jutnak, de ha valaki most megkérdezné, hogy mire gondol, talán csak ennyit mondana: — Mintha most nem volna olyan jényes a szőrük, mint amikor az én kezem alatt voltak. Nem! — érik meg benne az elhatározás. — Nem fordulok vissza. Lábai most már nem gépiesen vi- ®fili, ö irányítja lépteit, ő sietteti lírását egyre gyorsabbra, a tanya clött már majdnem fut. Hol van Varga elvtárs — ker- ?'• ^idön befordul az udvarra. Nem 15 tudja kit kérdez. ~~ Szűcs elvtársnál — hallja, de ^vkor már ott is van a konyhában Rücsöknél. Hirtelen áll meg, de egyetlen szempillantás alatt oda az v ohbi lendület, halkan, nagyon hal- K&a mondja Vargának: r Beszélni szeretnék magával *^106 bácsi. Gyere — mondja csendesen arSa elv társ. Nem esik szó közöttük, Jb'S keresztül mennek az udvaron, fellépne!-: az öt lépcsőn, mig cg'gmennek a folyosón és belépek a hűvös irodába. Most ismét , érzi, amit a lovak megpillantá- ' a-for. Nézi az íróasztalt, az ismerős epeket s tekintete megállapodik a 'jjJHetiszínü keretes működési en- Wdéiyen. Arra néz akkor is. ami- °r megszólal. Szinte alig hallani avát, olyan halkan beszél. . 7" Visszafogadnak-e Lajo6 bác-i? — halkan ^ ' arga elvtárs fürkészve nézi arcát. ‘ cohmó<l0it — mióta neiu láttam, aOndolja — látszik rajta, hogv nem ni^t jól a sora. Nem kötelességed visszajönni — i,">?n<^a rsendese:j. S meggondoltad-e ' , ~~ fűzi hozzá kis szünet illán. To- bbra is csak az arcát fürkészi. Szé- zlíf1*’ ,ne8búnás, szomorúság váltako- . ezen az arcon. De mintha most már egy Ida reménykedés is vegyülne közzé. Nem válaszol azonnal, szemét las- Lan emeli Varga elvlársrn. Most néz rá először. Látja annak nyugodt arcát. melyen inkább várakozás tükröződik, mint harag. Söl, mintha bízta, tás volna a tekintetében, talán megérti, hogy ól megtévesztenél, rútul becsapták, gyalázatosán félrevezették. Nem bírja tovább. — Vegyenek vissza — Lajos bácsi, tör ki belőle hirtelen. — Vegyenek vissza, engedjenek a csoportban dolgozni, engedjenek vissza Szentpéter- pusztára, adják vissza a lovakat, Babát, Csinost... Hangja megcsuklik, ismét n földre néz s halkan ismételgeti: — Engedjenek vissza. így jött vissza a Remény-pusztai termclöcsoporlba Horváth Géza, aki nem egész egy hónappal ezelőtt Hetesi Imre 57 holdas garéi kuták csábítására ott hagyta a csoportot. Azóta keservesen tapasztalta, hogy mi a különbség a csoport és a kuták között. Hogy mi jobb: szabad emberként dolgozni együtt a többiekkel, vagy a kulik. lábakapcájának lenni. A csoport küldött neki fogatot a költözéshez, azon hozta holmiját és a csoport tagjai segítettek neki lerakódni a kocsiról. Most ismét dolgozik a remény-pusztai csoport szentpéleri gazdaságában Nem hányja szemére senki az egv hónapot, szinte úgy beszélnek erről az időről, mintha beteg lett vo-lna azalatt. Horváth Géza pedig gabonát hord mostanában. Csendesen ül a magasra rakott kévék tetején, néha már fütyö- részik is egy kicsit. Néha meg rászól a lovakra: — Ne Baba, ne Csinos ... Békés József 2 építkezés 1 üzemben KETFELE EREDMÉNNYEL A Norma-olajgyár ezévi munka- tervében szerepelt többek között egy új kazán építése, amely az előirányzott nagyobb termelést el tudja látni. A terv nem is maradt puszta terv, mert a kazánt megvásárolták, összeszerelték, a múlt héten pedig megérkezett a Gyárkémény és Kazánépítő NV csoportja, nekilátott a munkának és az összeszerelt kazánt beépítette. Símán, zökkenő nélkül ment a munka és a kazánépítő csoport, amely időközben már brigáddá alakult, megmutatta, hogyan lehet építeni kapkodás nélkül és határidőn beiül is. öt nap alatt fejezték be a kazán beépítését miközben 35 köbméter falazótéglát és 2 köbméter samottéglát használtak fél. A brigád összteljesítménye megközelíti az építőipari norma szerinti 200 százalékot a múlt hónap elején. Egy leégett régi raktár betónalapjaira húzzák most fel a falakat. Ennek az épületnek az elkészítésére határidőt nem is állapítottak meg. Ugyanennek a gyárnak ■fáz udelkezdödött egy másik építkezés is Kicsinyek és nagyok boldog örömmel köszöntik A FEHÉREBB ÉS OLCSÓBB KENYERET Kenyér ... 1945 ben barna, korpa* és sótalan. De örülünk neki, mert sokat, nagyon sokat éheztünk a há ború alatt. Kenyér... 1946-ban még ragacsos, de világosodik a színe és egyre több. lesz belőle. Kenyér... 1947-et írunk. Melegebbek a péküzletek, finom, friss kenyér illata száll ki, ha nyílik az ajtó. Még barna a kenyerünk, de már ízletes. És 1949 augusztus l"én mindenfelé eljut a hír: „Megjelent az új rendelet, fehérebb, olcsóbb kenyeret kapunk és egy forinttal olcíóbb lett a sza bad kenyér.'1 * — De sok fogy ma a kenyérbő. — néz az egyre rokkanó halomra Horvátics Antalné, a Magasépítési N V. üzemi konyhájának vezetője. — Pedig ma még nem is félfehér kenyeret kaptunk. De egyre jobb lett az utóbbi napokban a ke nyér és most ha kijön az új, komoly rohamra várunk. — Ott sorakoznak cipók bamapiroean az asztalon Holnap? Holnap más színt kapnak. Kívül, belül. — Nemcsak az jelent persze nagy örömet, hogy jobb, fehérebb lesz, hanem az egy forint, amit megtakarítunk, ise kicsiség. Különösen ilyen nagyüzemnél — néz körül Horvátié« elvtársnő. — Evvel jobbá, íz!e- tesebbé tudjuk tenni majd a főtt ételeket. Kerner József, a Sopiana gépgyár esztergályosa előveszi a tízóraiját. Két jókora szelet zsíroskenyér. Vi dámán lát neki. — Na, holnap már fehérebb .lesz — szól oda társának. Fehérebb... — ismétli az u$ána. — Ebben ne künk ts részünk van, látod, Ez a sok ..Mezőgép“’, meg a többiek, amikel gyártunk 110, mc(í 120 százalékos normával, a falun keresztül újra visszakerül hozzák, jobb, czebb ke nyér formájában. Felesége is örül az új rendeletnek. Már kiszámította, hogy egy héten 7 forintot fog megspórolni, mer! mindennap egy kilót kellett szabad kenyérből venni a két gyerek miatt. _ Ebből naponta jjyümőlosöt veszek nek ik, hadd hízzanak —. mondta reg- ge! férjének mosolyogva . — Az jó llesz, csak vegyed nevelett vissza rá Kerner elvtár« és becsukta maga mögött az a:tótt. O Most ébredeznek. Édes kis sze műkből a hideg víz mossa ki az álmot. Az óvónéni meamo'sa kezecs kéjüket is. Lekváros kenyér kerül a tenyerekbe és megindul a vidám maj-zo'ás. __ Ezért nagy öröm nekem ez a re ndelet a fehérebb kenyérről — mondja az óvónéni. százhúsz kisgyerek mamája — most j. jó az ét vágyuk, de tudom, nem lesz ennyi elég, ha megérkezik a fehérebb kenyér. mégjobban kitelik majd sok- ki« csemetém arca — mondja X-a bokorszkyné. Csuda csönd van most a napköziben, uzsonnáznak a kicsik. De holnap biztos sokszor cseng fel az édes gyrerekhang: — Óvónéni, kérek szépen még egy kenyeret! . V Három és fél kiló kenyeret vett naponta. Míg nem volt szabid kenyér, bevallja: feketén. Kellett a négy gyereknek. — A szabad kenyérnek nagyon őrültem, csak bizony drága volt. Az erszény tiltakozott egy kicsit ellene. Most aztán nem lehet panaszra ok. Fehérebb is lesz, olcsóbb i«. Tudom, sok asszonytársam lélegzik fel velem együtt — mondja Nagy Sándomé dohánygyári munkásnő. * S mit mondanak a pékek? Bogdán Sándorral bedőlünk: — Ma már sokan kérdezték, még többen jegyeztettek elő holnapra a „félfehérre''. Sütünk is belőle eleget. Az első nap nagy oífenzivára szá miiünk. Mi megteszünk a magunk fészérőj mindent, hogy ez a rendelet valóság legyen és jobb, ízesebb, fehérebb kenyeret tehessünk a dolgozók asztalára. így fejlődtünk és így haladunk tovább, Sok állomása volt már emelkedő életünknek. Nem kis őrömet jelent valamennyiünk számára az újabb, a jobb kenyér állomását jelentő dátum sem, s a következő határköveket parasztságunk hatalmas begyűjtési versenye most teremti meg. fi diospri kohászati üzemekhén a Felföldi-briyái! nyerte el a köztársasági elnök vándor zászlaját A köz társasági eV.cík vándorzászla járnak odaítélésére alakult bizottság augusztus elsején ülést tarlóét. A vándcrzászlót a, szocialista munkavemeny legjobb brigádja kapja .A bízottjáig a beterjesztői; javaslatok alapján a vándorzászlób egjyliangu'.ag a diósgyőri kohásza1 ti Felföldi vegyesbrigádjának ítélte oda, a brigád április, május, júniusi teljesítménye alapján.. A brigád tagjai: Felföldi! Zoliién kohómérnötk, brigádvezető, Mészáros István technikus, Irprioh István kemencecllenőr. Giba József kohóműves, Mogyorósy László technikus, Nyíró Imre kohcVmííves, Eszes Béla lakatos, Gácsi Miklós technikus, Bocsai Géza gázelemző, Ipacs Lajos technikus és Novotni János kohóműves. A Felföldi brigád gáztüzelésű kemencékkel dolgozik. Eredményeik alapján a munkaverseny eddigi szakaszában egymillió hatszázezer farin'. megtakarítási értek el. A brigád megértette az önköltségcsökkentés nagy jelentőségét. A vas' és acél nemzetgazdaságunk legfontosabb alapanyaga és minden fillér megtakarítás, amelyet nehéziparunkban elérünk, kilsat egész népgazdaságunkra. A Felföldi brigád megértette azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás fűzőid ki a magyar oép elé. — Úgy augusztusra készen lesz — mondták és nem is nagyon igyekeztek, hogy előbb legyen kész. Nem is készült el. Ma már augusztust írunk, de még csak most kezdik a tetőelemek elkészítését. Jó, ha szeptember közepetáján már úgy-ahogy használható lesz a raktár. A Norma- beüek azzal vigasztalják magukat, hogy szeptember előtt úgy sem kezdődik meg az olajosmagok begyűjtése, az építés vezetője pedig azzal vigasztalja őket, hogy az sem baj, ha az épület befejezése előtt már kapnak magot, mert a raktárnak legalább egy részét addig tető alá hozzák és azután már ahogy jön a mag, úgy haladnak tovább a tető elkészítésével is. Iliinél az építkezésnél | jjJ*™ a Magasépítési NV-t határidőtúllépéssel vádolni, egyszerűen azért, mert határidőt nem is állapított meg. Igaz, hogy a Norma olajgyér- nak volt valami olyasféle kívánsága, hogy a raktárépület legkésőbb augusztus 20-ra készüljön el, de ez a szerény kívánság mintha nem is lenne. Könnyen meglehet, hogy as építésvezetőnek lesz igaza és az a furcsa helyzet adódik, hogy nem a magot hordják a raktárba, hanem a tetőt építik a behordott mag fölé. A kétféle építkezés kétféle munkamódszert képvisel. A kazánépf- tést szervezetten és tervszerűen végezte el, a brigádban szerveződött épí tőmunkás-csoport, ft Az egyetem központi kazánjának szintén jó — 150 százalékos eredménnyel végzett építése után egy nap késedelem nélkül hozzálátott a Norma olajgyár kazánjának építéséhez, ezt még jobb teljesítménnyel, öt nap alatt befejezte és most már valamelyik budapesti gyárban dolgozik. A Norma olajgyár új építésénél dolgozó munkások közül viszont hol ide, hol oda vittek el ki- sebb-nagyobb csoportokat vagy egyes munkásokat, azzal, hogy vannak fontosabb épületek is énnél a raktárnál és az egész munka a ha- lárldőnélküliségre jellemző lazasággal folyik. Akármennyire jelentéktelen is, de rávilágít erre a munkára az a jelenet, mikor az építésvezető a gyár portásától érdeklődött, hogy „nem látott-e elvinni egy gyalult ajtótokot, mert az eltűnt. A gyárkémény- és kazánépitők megmutatták, milyen kitűnő eredményt lehet elérni jó szervezéssel és lelkiismeretes munkával, ideje már, hogy a magasépítők megmutassák: ők is tudnak így dolgozni. Tdtcítáié- is á^Uéfn(mká^&k a Mwzkva.i ,Kalibr" gyárban MM* 'A moszkvai „Kalibr" gyár élén Konsztmtin Tolmacsev áll. 50 éve vesz részt a termelésben, ennél a vállalóinál pedig 20 éve dolgozik. Kitűnő szakember, megértő vezető, jő bajtárs — ezek jellemzik Tolmácsé- vöt. Nagy szerepe van abban, hogy a Kalibr-yyárból igen sok feltaláló és lí'jííó kerül ki. Mindenki tiszteli, becsüli. A „Kalibr“ munkásai számát tekintve nem tál nagy gyár, s mégis 400 feltalálója és racionalizáló ja van. Az észszerüsíiéssel kapcsolatos takarékosság eredménye az elmúlt évben több, mint 1.7 millió rubel volt. A feltalálók és újítók ügye azonban nem magánügy, ,s vem is a gyári fellaláló-irotla ügye, hanem a Túrt, a szakszervezet és a Komszomol ügye is, — anélkül, hogy ezek közvetlenül befolyásolnák az újítók munkáját, Annál többet tőrödnek a munkások képzésével, szakmai tintásul;, fejlesztésével! gondosan ügye’ a fclta__________lálók és racionalizálok sz erzői jogainak védelmére. Minden találmányról okirat készül, melyre pultosán rávezetik azt is, mennyi jutalmat kapott a feltaláló. Külön szakember gondoskodik arról, hogy a találmányi’ a gyári munkába bevezessek Cs alkalmazzák. A jutalmazást szovjet törvények szabályozzák. Ha valamely találmány révén p!. 5—10.000 rubel megtakarítási lehet elérni, a jutalom összege ennek 12 százaiéiul cs még 250 rubel. Ha az évi megtakarítás 50 — ií'0.000 rubel, a jutalom hat százaié- kot cs 2.500 rube t tesz ki. 500.000-15 egjitiílllóg terjedő mcgtakaritásnil r iciU'id'n 3 százalékot cs még 11.00C rube 1 kap. áz iroda fi juíslinaí megfizeti az özem és megfizeti az illetékes minisztérium is, há elfogadta a találmányt. A legfontosabb találmányokat előterjesztik a Sztáün-dijak rangszer- zcséré irányuló pályázatokon is. Sziáii',- dijat csak a Szovjetunió kormánya adományozhat. Ebben az évben a Ka'.ibr- gyár máris több. mint 40.000 rubel jutalmat fizetett ki feltalálóinak és újítóinak. Igen tekintélyes összegei fizetett ki a 'Munkagépgyártási minisztérium is a -feltalálóiknak. Nőik, férfiak vegyesen szerepelnek a jutalmazottak* listáján ... ■ De nemcsak egyszerű jutalmazások történtek ebben a gyárban, hanem több Sztálin-díjjal kitüntetett munkása is ván a ,,Kalibr”-nak. és feltalálói irodáfi racionalizálási Juan résztvesznek a mérnök-technikusok, gépg^ártók is. A mérnöktechnikusok közössége kiváló szakemberekből álló társaság, mely tudományos úton igyekszik megoldani a problémákat, s a termelést előbbre- vinni. Állandó segítséget nyújtanak az újító és feltalálói munkásoknak, s az ö tudományos tapasztalataikkal fejlesztik őket. Versenyeket tendez a társaság és jutalmat ad, egészen 10.000 rubelig. A ,.Kalibr" gyárban hétszer évente hívják össze a feltalálók és ruriomliztUók tanácskozását. Ilyenkor elbírálják a közös inunkét, új feladatokul tűznek maguk elé, s kölcsönösen segítik egymást a tapasztalataikkal, A feltaláló mozgalom valóságos tömegmozgalommá szélesedett s „Kalibr“ gyárban, s nagy mértékben hozzájárul a gyár kitűnő termelési eredményeihez. v
