Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-30 / 175. szám

»49 JOT.TOS HUP 5 Sasát szemfilsltcl gygasgdn«!!: meg... H sisipzáparasztok ezrei látogatnak ei a Szovjetunió mezópzdaságát képkiáilífásra A NAGY KÖLT i Képe a villányi nagygyűlésnek. A résztvevők csoportosan oszlados- széjjel, jórészük a Magyar Dolgozók Pártjának járási titkársága felé siet.-^Ezt a ramonyi magnemesítő telepen láttuk — mutat egy képre Deák elvtársnő, a parasztküldöttség egyik tagja. A képen repülőgépről pornak valami fehér port. Az aláírásból is kitűnik DÜT por: a bar hí oopár ellen használják. Hagy tömeg veszi körül a képeket és mindenki hallani akarja a magyarázatot. , ■ PÉniiÉPKitLiírls nyílt me? a községben, melyet a Szovjet­unióban járt parasztküldöttség útjá- nó! felvett képekből állítottak össze. A falakat szebbnél szebb fényképek díszítik és a nagygyűlés résztvevői közül azok a szerencsések, akik be­fértek a megnyitóra, most Deák Li­ma elvtársnő magyarázatait liallgat- gyönyörködnek a képekben. Cso­dálják a kolhózok és a szovhózok hatalmas eredményeit. Az óriási me­zőgazdasági épületeket, mint a gi- gajit-s7,ovhóz hatalmas silója, a gyö­nyörű állatokat, közöttük a Sztálin colhoz 14 mázsás bikáját, a sok faj- kimagasló eredményeket adó ne- meritett növényfajtákat. Mindent, mnirCl as előbb hallottak « amiket most eléjük tárnak a képek. KÉSS? este VAW az emberek még,^yre jönnek. Majdnem éjfél fe­rn Jár már az idő, amikor elmegy az .ntol só látogató. Martonossy elv társ, * Magyar Dolgozók Pártjának vil- önyi járási titkára benéz még egv- a terembe. Mindenki elment. Előveszi a látogatási könyvet Jólius "j-' vasárnap: 1500 látogató — jogy- tl be. ¥ JúHus 26., kedd. Olyan na.n volt ez Németpalkonyán, mint a többi így július vége felé. Nem különbözött a többitől munka tekintetében. Ma is volt, aki hordott volt aki zabot ara­tott s volt olyan, aki már csépelt. Mégis, jó néhány embernek más volt a mai nap. Vagy ötvenen voltak, akik igyekeztek ma korábban befe­jezni a munkát mindent elrendezni a ház körül is. Aztán jobb ruhát húztak magukra, az asszonyok és a férfiak is rendbetettók magukat s el­indultak. Keresztes Ádámnö néroetpalkonyai dolgozó parasztasszony úgy nézi a képeket mintha minden v off ást az emlékezetébe akarna rögzíteni. Sorra megy egyik képtől a másikig, az egyik képnél azonban hosszasan el­időzik. Annál, amelyik egy kolhóz- parasztasszonyt ábrázol, amint mo­solygós arccal vasal. Villanyvasaló­val. A FÉKJE JZF.ÍÍÉRTJ aki nem mondott gondolatot is. Lesz Ilyen nálunk Is — teszi kezét biztatóan az asszony vállára. Szolcodi István Is most Jött a töb- I letíebb mezőgazdaságáról bl patkányaival.,,Sorra nézegeti a képeket hosszasán elidőzik az öt vetőgépet vontató traktor képe előtt, sokáig nézegeti az arató- cséplő-tarlóhántó kombájnt Első­sorban azok a képek fogják meg, melyek a kolhózparasztok életét áb­rázolják. Hosszan, sokáig nézegeti azt a képet mely az Iljlcs-koThóz frissen épült 3—4 szobás fehérre va­kolt modem házait ábrázolja. EGY HÍAGYOSÍS! CS«S?ORT ItÖKEPÉiV Érti János magya-. ráz. Hosszabb ideig volt a Szovjet­unióban. Minden képről tud vala­mit mondani. Városneveit «mond, melyekben megfordult. jjr„ Méri Sándor vili ánykővemről jött be megnézni a kiállítást, ö nem csak Deák Lívia elvíársnő szavai­ból ismeri a küldöttség útját. Fel­kereste Varga Lajost Reroénypusz- tán, aki szintén kinn járt, s az majd egy álló napig mesélt neki a látot­takról. Most hát eljött, hogy lássa is, ha mindjárt csak képeken is — azt, amiről Varga beszélt neki. ¥ A Megy« Dolgozók Pártjának vil­lányi Járdái bizottságának épületében 5 napon keresz/tül mintegy háromezer dolgozó paraszt fordult meg. Virá­nyiak, némefpeikonyaiak, viüánykö- vesdlek és mindenfelől a környékről. Dolgozó parasztok, okik eljöttek- hogy lássák a képeikét a rilág legfej­Osamtán, elsőnek áss országban elkészültek a tarlőhántással A* öreg Molnár János bácsi a jjc­tStna&z'WH lábbal nézelődik **gig «e ö&oo, a RÜd vegében és Icőb- *® ostorával zavarja el a legyeket a ®*íkó's vékonyáról. A Irtesenszámtotl "Tárda sóiéi barna színe egyre fakóbb ’*2 a tífz5 itapítön é« pár perc alatt az egyetlen földibuckáktól válik el * tStszinü tarló, ahol taJvej madarak "^^ík a huSott sseanel iMoírtár 'János bácsi szorgalmas w 7^ úgy ismerik őt nem csak C&arnó- J*n> hanem az egész környéken. A 15 j Qíd földjén fürgén, tesz-vesz és nem ■ hizenyíták nemcsak ax ö jó rrmn- *"j*hoz, terem az egész faluéhoz sem. rj®1* Csamótán a szegényebb je mel- •J*® középparaszíok I» iparkodtak, az aratás után minél előbb asz- Eba kerüüjjön a gabona és utána •fonttal hozzáláltak, hogy az első mim- megadják a Jövő évi nagyobb ter- azonnal . ... ^ghesdíék a tarlóhántást csak’ kora délelőtt too, de az Molnár már majdnem kikerekí- I jf ®z egyholdat az ekével, csak egy 1 j 1 u’d van. hátra. A csikók újra neki ekétek és biztatás nélkül viszik az 0(jL ’ hogy letakarja, a régit c6 helyet fejt?11.az “j vetésnek. Aztán az eke slir»?l 3 £zchérre, a csikók fürgén ^ lf? ,a rúdlioz és Járos bácsi maga (jfg* Wyitái a bakra, megindulnak a bár ^'r®rt wem kellőit volna hajnali «eöt-'n??r — kezdem meg a gj, “iszen a nappalból' is futja... h ,^*'6 nem szói', szorosan fogja ^syepiöt, nier[ a jg0ril Ugrán­és aztán válaszol: L htort ^ ami az‘ illeti, ráértem Volna, sia'v ?Z 3.Z u'olsó buktatni való, dehát «z ?? mert már ott ál! a gép I«,??, ^érümön és még máma tneg­PorUk- 3 • • az út a szekér után és akár- IdQjW ^ az ember, a cser-csznyési tojtaj.11 mlndeo gabona tarlói leszáll* r«d ‘\Csa!>' a zab keresztek alján m3; baromfiaknak kaparná való tarló, len . a..h°z egészen közei csak egyet- fialv r,<yj c';ét látunk, amint egv szőke hácsi , r ba&E mögötte. Molná- 1^ wabökött az ostorral a kalapjá- z!alrl odaszóM: Utón,IIaS 08 ■'k «spórán Lajos, úgy Azri Z az ulo!isó! — pn Magyarázón tette hozzá: ronvlvf2 a Vajda Margit födje, Tu- 6zi ment férjhöz, azriin utoljára ttiár d,2rabot szántják Jel. Mert ill ?y áriunk ákn, hogy nz utolsó szántó ebe a halárban... a én leltem kész legelőbb, lést ■ ,,'s készen van, most n esép- Háiam kezdjük el, hát csak meg [ nyerem « versenyt..: De még sem várja, mfg megkérdem, kivel versenyez, márts mosolyogva hú­zogatja a bajszát: • — A Peti Járossal ©tain M a terló- háiításbao, csak nem néztem meg még, hogy áll az 5 föidje, pedig én nyertem meg, az biztos, mondták má- a falu­ban, akik látták az ő földjét— Csarnólám, ebben a baranyai kfe falú­ban Molnár. János és Peti János ver­senyez a iarióhántásban, abban a falú­ban, ahol a válasz ás eJőtt mindenki mint „sötét” faluról beszélt. És moot... — Most már önmagunkra találtunk, már a választásiad .te meglátszott ez — talajba ld gondolatomat Molnár bá­csi, aztán, tovább folytatta: — És moot már ott risztünk, hogy nemcsak a választásban, hanem az aratásban és most, a begyűjtés után a tarlóhántásban is teljes munkált aka­runk végezni és ez sikerült is, ezt mu­tatja a futár. A kocsi nagy zökkenővel áll meg a ház előtt. M:g a csikókat kifogják a rúd mellől, még eJmnodja az öreg Molnár, hogy miiyen másként r- megy itt a munka. — De megéri az fgyekvés, mert csak így tehet eleget torme'.ni... Megnéz­heti, még hat mázsa búza van a kam­rában, tavalyról maradi meg, hát így élünk mi, Csar nóta iák. Azért érdemes sietni a tax.lószántálasal, mint tavaly. Csarnóta első volt a •••iiasztás befe­jezésében a megyében is talán az or­szágban is, de a Tenkesttiegy alján a jó munkával első a iarióhántásban is. A fenti képünk Petőfi Sándor édesatyját és édesanyját ábrázolja. Petőfi 6züleit ábrázoló rajzot Barabás 1845-bon készítette. Petrovics Ist­ván szegény mészáros volt Kiskőrösön. Házasságuk ötödfél évében szü­letett első gyermekük, a költő: Pető fi Sándor. A kaposvári közüzemi dolgozók kérése a pécsi közüzemiekhez Budapestre érkezett, Paul Eluard Csütörtökön este Budapestre érkezett Paul Eluard. A világhírű költőt ti Kul túrkapcsolat ok Intézete részéről Miliályfi Ernő elnök, az írószövetség nevében Gergely Sándor elnök fogad la. Eluard üdvözlésére megjelent a repülőtéren Magyarország másik nagy költő vendége, Pablo Neruda h. Ugyancsak Budapestre érkezett Adalbert Muhr osztrák író. Mára várják a bolgár írók küldöttségét is. A kaposvári üzemek üzemi biiott­ságri az alábbi nyiH leveleit küldték lapunkon keresztül a pécsi közüzemi dolgozókhoz. A le(vél is bizonyítja, hogy a munkásosztály a nép államá­ban már magától kezdeményez és fan­fos várospolitikai kérdésekben is kez­deményező szerepet válla1. Kedves Elvtársak, Közüzemiek! Lehet, hogy szokatlan kérésselfor- dulnnk hozzátok, de ez a kérés csak a múltban volt szokotton. A fejlődés során ma már. eljutot­tunk addig, hogy mint a munkás- osztály ■tagjai öntudatra ébredtünk és most mi, mműcísok, kérjük tő­letek, mint munkásoktól, a kővet­kezőt: Adjatok nékünk kölcsön a Ka­posváron megrendezésre kerülő Dél- dunó.ntúli Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárra két autóbuszt. Kaposvárnak még nincs autóbu­sza. Ez a város kisebb és nincs any- nyi üzeme, nincs bányavidékünk sem és így még eddig nem tudtuk megoldani a helyi közlekedés- kérdé­sét. Augusztus 14-től 21-ig azonban kiállítás és vásár lesz Kaposvárom. és ezen résztvesznek a déldunántüH üzemek, így a pécsiek is. Erre a hét­re kell az autóbusz, hogy megoldhas­suk a városon belüli közlekedés kér­dését, tekintve, hogy egymást köve­tik a kultúr- és sportműsorok. Tudjuk, hofjy Pécs milyen hatal­mas és szinte példátlan előrehala­dást tett a helyi közlekedés fejlesz­tése terén és tudjuk, hogy már kö­zel húsz autóbuszotok van, éppen ezért egy hétre nélkülözhetitek a két autóbuszt. Árról gondoskodunk, hogy nem fognak üresen járni Különben azért Ismerjük olyan jól a kocsiparkotdkct, mert Kapos­váron keresztül szolttalz járni a pé­csi autóbuszok, amikor a fcmyódl üdülőtelepre viszik a pécsi nyaraló­kat. Amennyiben kérésünket teljesí­teni tudjátok, igaz példát mutattok a munkásosztály összefogására és bebizonyítjátok, hogy a városok kö­zött már nem a soviniszta vetélke­dés a divat, hanem amelyik város­nak lehetősége van, az segíti a má- siluzt. Kérünk bennetélzet 'és a polgár- mester elvtársat, hogy kérésünket teljesítsétek és választókat juttassá­tok el a Dunántúli Naplóhoz, vala­mint artnalc testvérlapjáhm, n So­mogyi Naplóhoz. Elvtársi üdvözlettel: ** u*T a kaposvári üzemek üzemi bizottságai egy bányászasszony , Fehér Islvánné még- I egyszer megkóstolja nz I elkészíteti vacsorát, fél- yretúlja n lábast a tűzhe- j/rlen. felköti fejkeindöiét. i Kezébe veszi a Népsza- l va előfizetési gyűjtőivel i és elindul a somogybór 'uyatelepi szakszervezeti < székház felé, az ifjúsági 1 nagygyűlésre. Bár ö a 1negyvenhét évével vem tartozik az ifjak k-*zc, 'mégis az elsők közöl; akar lenni. Útközben betér a párt- helyiségbe. Megnézi mi újság, nem akar valaki tagdíjat fizetni, (mert ö a pártszervezet gazdasá­gi vezetője.) Tagdíj fi­zető nem akad, de nyomban szerez egy Népszava előfizetőt. — Még sem jöttem ide hiába —, állapítja mert elégedetten. Fiatalos léptekkel in- dili tovább. Könnyed já­rása láttára senki sem gondolná, hogy öl gye­reket hozott a világra és "zek közűi kettőt már irzt*ss éggé 1 férjhez adott. Örömmel állapítja meg, hogy „ családból esak Teréz hiányzik, aki viliéken járási bizottsági 'og. A férir a hátsó sor­ban ül filmünkén jel­vény a mellén. ’’A 13. eves István a zenekar­ban fújja a trombitát. A legkisebben, az Ilon­kán áttörő egyenruha feszül. Feliérné vala­mennyi őket végignéz: elégedett mosollyal és helyet foglal a padsor­ban. De nem sokáig hall- gathalja az ifjúság lel­kesedését. mert pi­ka elvtárs. párttukár int neki, beszélni sze­relne vele. — Vasárnap falura kéne menni ■— mondja Jantacska elvtárs. — Elmegyünk, férjem is eljön. » Hazafeléménél , újból benéznek a pártba. Mér sodik otthonuk, óz ö családjában miiül cuki szereti a Pártot. Külön büszke arra, hogy a fér­je már IV: í óla, ö meg tn.iö tavasza étia tag. le­ányával együtt. A kert helyiségben a búnyászaktiva fiataljai harmonikaszára táncra perdültél:. Feliérné gyö­nyörködve nézi a vidám ifjúságot. fiáját gyerekeire gon­dol. Istvánra és Ilonká­ra. Igen. tanulni fognak a nagyobbak helyett is, akiknek iskoláztatáséira NÉPRŐL DALOL A NÉP KÖLTŐDÉ: MIHAIL ISZÄKO Te is ismered 'ős hó a szöveget n em is értetted, u [Tör'ős Hadsereg éneklő katonáinak mosolygós W cár él, a refrén pégén a Kalyztsa szóból, s a bájos, vidám faliamból megérezted: valami kedves, szőke, szovjet lángról, Katyusáról lehet szó, akire szeretettel gondolnak fizek ,a hős katonák, meg a hatalmas szóvjet-orszúg viréigairól, beérő gyümölcseiről és beérő győzel­méről. A győzelem beérett, a vidám szovjet hősök emléke, a szabáds'ág és dala mindörökre itt maradt. Népdal vájjon ez a Katyusa, melyet ma mór falun, városon minden magyar gyerek is fütyül, énekel, melyről a bútor, veszélyek közepette is derűs szovjet katonák legfélelmesebb fegyverüket, a Horthy pribékektől, Hitler rablóktól remegve tisztelt „Sztálinorgonát" elnevezték? S vájjon nép­dal-e az a sok-soj: többi dal, a dolgos traktorosoktól, a gyönyörű Moszk­váiról, a boldog Szovjet hazáról, melyeket a Vörös Hadsereg katonáitól oly jól megismerhettünk? Nem, jórészük nem népdal, csak dal a népből, a népről, a népnek. egész országát, új hazáját, új életei. „Mindazt, amire ill ft nap ragyog, kö- rösköi'ül itt minden a tied!“ — mond­ja Midiéinek Katyusa, Iszakovszkij csodálatos verseinek bájos, szőke pa­rasztlánya, a szocialista falu igaz örö­mének megtestesítője. it. népnek. — írta és írja Iszakovszki j aj óriási szovjet-ország legtávolabbi fa Injában is ismert dalait, versei!. Neki a népnek (rl a boldog országról, majd a veszélyben forgó szovjet hazáról amikor a fasiszta gyilkosok rátáimat!' ta'k. Hiszen ki, ha nem a szorgalma' és hősies szovjet nép fiai értették volna meg mélységesen az ..öreg“ cí­mű, háború alatt írott versekei ezt az igazi hazaszeretettől lángoló írást? Az ,,Oreg“-TÖl így szól ez, egy öreg falusi szovjet emberről, aki nem akar meg­halni addig, míg egy aljas fasisztát kél kezével meg nem ölt. A népnek és a népről is szól az „Egy sző Sztálin elvtárshoz“ is. A Nagy Honvédő Há" borúban győztes szovjet nép minden fia és lánya mondta ezt a szót Sztá­linnak. ha nem is tudta mindegyikük :>!ynn szépen megfogalmazni, mint Iszakovszkij, a „kolhozok költője“, a izovjet nép irodalmának egyik legna­gyobb élő alakja. Á népbeI, hiszen írójuk Mihail Iszakovszkij, a nép fia, lyukas csizmában, szakadt ruhában járt a cári iskolába, amíg pa­raszt apja járathatta. Annak meg sze­génynek nemigen futott erre. Mihail — bár a tanítók is láiták, milyen rendkívüli tehetség — kimaradt az is- kólából. Csak az. egész orosz, nép sza­badságát meghozó 1017 október hozta meg a 17 éves Mihail szabadságát is. Mikor az. iskola nemcsak a gazdagoké, hanem mindenkié lett, akkor tanulha­tott Mihail tovább. Amikor az iskola kapun isinél belépett, akkor lépett be a Pártba is. Tanult Iszakovszkij, s mivel a cári ország falujában nem volt iskola, vá­rosba került. He a lelkét, fejét és szí­vét örökre — a mai napig is — a falu töltötte be. A nécrő!. a szovjet falu népéről szól minden sora. A legszebb képet már 1925-ben arról ringatta telkében, „amikor min­den falu virágzó kis Moszkvává válik“. Tündöklő, életörömmel teli képei mind a boldog falusi szovjet népről beszélnek. A leányról, akibe belesze­ret, az elszászi Michel, s akiinek 6 a ! „leggazdagabb hozományt“ adja — c múltban nem jutott pénz. Mert nemcsak is­koláztatásra nem jutott, hanem sokszor kényéire sem. Uikötnorodott az arca. Uszébe jutott a múlt: az elnyomás, az úllandéi fé­lelem. Férje részivelI az éhségsztrájkokban. Ö is a férjével együtt mene­telt az emlékezetes fel­vonuláson, a csendőrsor lűz elé. Férje mellel!, haladó barátja éleiét is! kioliották a gyilkosok. ^ Ilonka széli: —- fídesanyám, lai| megnövök, agy-e én is ^ kapok ilyen szép Szil j egyenruhát? ^ A rca ellágyul, Í!J!I ( csak egy anyu tud gye-1 rckeire nézni. ^ — Kapsz kicsikém, de q csak akkor, ha továbbra i is jól tanulsz. < Otthon gyorsan megír- í rit. Jé> étvággyal fo-t gyasztjúk cl a bőséges) és ízletes vacsorát. f Mielőtt elaludna, még-( egyszer átnézi az vjsá-) gákat, azután végignéz $ övéin és mosolyog. ( íme, egy bányászasz-1 szong íi sok közül, akit szereti a Pártot, a de f mokráciá!, mert tudja { • nzt. hogy gyermekei i" é vő jel biztosílja. G. J- *

Next

/
Oldalképek
Tartalom