Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-05 / 154. szám

?»■ B FL Q Í949 JŰUUS 8 ÉLETRAJZOK FILMEN találkozása, ftt két forradalmi szellem lép szövetségre egymással a szabad­ságért folytatott küzdelemben. Ha­sonló- témával foglalkozik a „Gyilkos párba]“, melynek középpontjában Lermantov orosz kötlő áll, aki szintén úgy jelenik meg, mint a szabadság költője és nem mint holmi érzelgős „szép fiú“, amire Konszovszkij film­színész alakja nyugati felfogás szerint igen alkalmas lett volna. Ezek a fil­mek élénk színekkel festik azokat a feszülő ellentéteket, melyek végül is elkerülhetetlenül vezették a Nagy Ok­tóberi Forradalom kitöréséhez. A ha­ladás bőse volt dr Tirogov is. Első helyen áll azok között, akik életükért harcoltak. A róla készült film mozza- .latai az orvostudomány történetét elevenítik meg, olyan részleteket mu­tatva be, amelyekből a néző megérti dr Pirogov orvosi újításainak jelen­tőségét. Ilyen szemmel nézve a Mi­csurinról szóló film még sokkal köze­lebb kerül a nézőhöz. Micsurin élete és áldásos működése azt az iga?ságot példázza/ hogy a tudósok felfedezéseinek szo­ros kapcsolatban kell állnia a nagy­közönséggel, a jobb és könnyebb élet megvalósítására. Ilyen értelemben kell előbbre vinnie a tudományt. Ezt a világhírű szovjet biológust még a legnagyobb megrázkódtatás, feleségé­nek halála som tántoríthatta el fclős- ségtoljes munkájától, a természetnek az ember életében történő átalakítá­sáról. (Utalunk itt a nyugati életrajz­filmek nagy részének furcsa beállítá­sára, mintha a nagy emberek életé­nek, szerelmi csetepatéi irányítanák egész nemzetek sorsát.) Még számta­lan példáját lehetne felsorolni a szovjet életrajz-filmek művészi és er­kölcsi fontosságának. Mint a szovjet filmek általában. így a nagy embe­rek életével foglalkozó filmdrámák is alapkövei a jobb társadalmat építő nemes munkának. Még egyszer a «közvélemény** csapatáról Tasárnap a pécsi sportközönség is­mét nagy számban kereste fel a sportpályát, mert az előre beharan­gozott sportműsor, olimpikonokkal és a közvélemény labdarugócsapatával valóban csemegét ígért. A műsor első része, Németh Imre világbajnokunk pompás kalapácsvetése, Pataki Fe­renc olimpiai bajnokunk, továbbá a fővárosi és pécsi tornászok remekbe­szabott gyakorlatai, az MHK-ban résztvevő sportolók bemutatója és a •motrosok bravúros ügyességi gyakor­latai minden igényt kielégítettek. Jött azonban a „csemege“, a nagy érdek­lődéssel várt labdarugómérkőzés, rs: idei bajnoki évben a labdarúgásból meglehetősen kiábrándult pécsi kö­zönség tett még egy utolsó próbát, hiszen a rendezőség azt hirdette, hogy a közvélemény csapata játszik vasárnap. Az összeállítás kihirdeté­sekor sajnos éppen azok zúgolódtak, akik eddig sem jöttek soha jó'taná­csokkal, hanem a nézőtéren mindig az egyesületeket uszították egymás r éílen. Tény, hogy nem a legjobb csa­pat játszott. Ártól senki sem tehetett, hogy három négy játékos sérülése miatt nem merte vállalni a játékot, Nagy emberek élete, halhatatlan müvek születése hálás filmt óma, ha -hozzáértő emberek formálják filmal­kotássá. — Milyen sokszor mentünk be várakozásteljesen egy-egy „élet­rajziénak nevezett angolszász film­hez, de legtöbbször csalódást érez­tünk. Az angolszász filmeknél ugyanis a történelem, vagy a művészet kima­gasló egyénisége — mint film-fő­hős — csak eszköz arra, hogy a for- gatókönyviró és rendező kíméletlenül leránea a leplet magánéletének leg­bizalmasabb részleteiről. Kimerítő képet kaptunk a történelmi' személy kisebb-nagyobb fogyatékosságairól, szerelmi életének összes bonyodalmai­ról anélkül, hogy személyén keresztül »'jelentős történelmi eseményt elő- ' idéző társadalmi mozgató erők kibontakoztak volna. így terelik el az imperialista filmek a tömegek fi­gyelmét a társadalmi összefüggések bonyolult szövevényéről, a társadalmi igazságokról. A haladó és elsősorban szovjet fil­mek döntő újítást jelentenek ezen a téren is. Jfüfajában, tartalmában, ki­fejezésmódjában őszinte a szovjet film. Ha azt hirdeti magáról, hogy életrajzi film, akkor valóban megefe- lel ennek a követelménynek és a fő­szereplőt úgy ábrázolja, hogy meg­magyarázza történelmi hivatását szo­ros összefüggésben korának társa­dalmi jelenségeivel. Akár a zenetör­ténetemből, akár az irodalomból, a történetemből, vagy a tudományból meríti tárgyát, mindig azt mutatja be, mennyiben viszi előbbre a néppel szoros együttműködésben harcoló Á falu kulturális felemelése^ a nép érdekeiért síkraszálió Kutlúrpolitikánk hivatalos helyi iránynítója, a Szabadművelődési Fel­ügyelő nemrégen adta be jelentését, felettes kormányának arról a félév alatt végzett munkájáról, amelyet a szervezett tömegek bevonásával, il­letve' azok segítségével végzett ez- ideig. Erről kértünk felvilágosítást Dévényi László Baranya vármegyei felügyelőtől; nyilatkozzon a hathóna­pos kultúrmnnka-terv megvalósitásá- róL — Elsősorban az analfabéta tanfo­lyamok megrendezését 1--főttük fon­zeneművész, Író, tudós, vagy költő saját népe és az emberiség boldogu­lását. Legutóbb alkalmunk volt a nemes művészi értelemben vett szovjet élet­rajzi filmek egész sorozatával meg­ismerkedni. Hogy egy érdekes prob­lémával, a zenével kezdjük, gondol­junk az „Egy élet muzsikájáéra, amely a nép zeneköltőjénck, Glinká- nak életét és zeneművészetét jeleníti meg. A film nem lenne reális, ha szán­dékosan elhallgatná Glinka életének magánvonatkozásait — Anna Kern iránti szerelmét. He a hangsúly, nem ezen van, ez csak kísérő motívum­ként szerepel. A film lényege az, hogy a, zeneszerző szernbeszállt a cári zsarnokság szabad művészetet el­nyomó politikájával és megszólal­tatta a népi elemeket a zene költé­szetében. Puskinnal való mély barát­sága sem pusztán két „müvészlélek“ tos feladatnak és sikerült, eddig 27 csoportban 410 analfabétát megtaní­tani az írás és olvasás tudomá­nyá,ra — kezdte beszámolóját Dévé­nyi lászló. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a hallgatók a tanfolyam végeztével már akkora önállóságra tettek szert az írás, illetve az olvasás terén, hogy egy levelet minden segít­ség nélkül megírhatnak és már az uj- . ságólvasás sem nagy feladat szá­mukra. Olyan eredményes munkát végeztek a kiváló pedagógusok, hogy a tanfolyam befejeztével a hallgató­ság nagy része kérte a rendes, isko­lai továbbképzőit maga számára. Kü­lönben ebben az évben minden körül­mények között felszámoli"k teljesen az analfabétizmus. — Világnézeti előadássorozatot 47 községben tartottunk. „Szabad föld, téli esték“ előadásaink kapcsán szin­tén világnézeti előadásokat tartot­tunk még, ezekből 63 fejeződött, be. Huszonkilenc községben világnézeti előadás nélkül tartottuk a „Szabad föld, tóit esték“-et,. Kultúrnrogrr.m- munkba a vármegye hatvanöt száza­léka bekapcsolódott, ami nagy ered­ménynek számít — Az ,ötéves tervben szerepet a vi­déki kultúrházak felépítése is. Az első évben 5 új kultúrház építésére készülünk és 35 épületnek kultúrott- honná való átlalkitása. készül el még ebben az évben. De terveinktől füg­getlenül, társadalmi úton is találunk megoldásokat Baksán például két héten belül avatnak fel egy kultür- házat., amely társadalmi segítséggel készült el. előfordult az már sokkal sorsdöntőbb esetekben is. Azért viszont az egyesü­leti vezetőknek kell feleim, hogy aki-,’ jelölt három játékos (Baranyi, Meggyes, Berki II.) miért nem jelent meg. Mi, a rendezőség egyik vezető­jétől még szombaton délelőtt fél 11 , órakor is azt a felvilágosítást kaptuk,, hogy a lapunkban pénteken és szóra- ' haton közölt csapat játszjk. A rend®- j zőség hibát követett el, hogy nem né- j zett utána, vájjon a játékosok ren- 1 delkezésre állanak-e és milyen egész- , ségi állapotban vannak. De még fa­lán így som lett volna hiba, ha ez a j tartalékos csapat akarással és jól játszott volna és léleknélküli, csapni­való játékával nem vívta volna ki' a közönség jogos elégedetlenségét. A vasárnapi 11 játékos (kevés kivétel­lel) nem törődött a kedvükért össze- sereglett ötezer szurkolóval és ©zen a barátságos mérkőzésen is megunj- • tatta a pécsi labdarúgás „erényeitől A vasárnapi példából remélhetőleg ta­nultak az illetékesek (jelen esetben a rendezőség és az egyesületek veze­tői), hogy csak annyit Ígérjenek a kö­zönségnek, amennyit valóban nyújt­hatnak. Megkezdődnek az osztályozok az első osztályba jutásért A Délnyugati Alszővetség őt má­sodosztályú bajnoka minősítő mér­kőzést játszik az első osztályba ju- fásért. Az eredeti elgondolás szerint kétfordulós mérkőzéseket játszottak volna a csapatok éspedig hetenként két alkalommal, szerdán és vasárnap Tekintettel arra, hogy az őszi baj­nokság beosztása még nem biztos az NB I.től kezdve egészen lefelé a kerületi bajnokságokig és könnyen (tehetséges, hogy a hírek szerint tervbevett létszámemelések révén a kerületi másodosztályok bajnokai min den további nélkül felkerülnek «2 elsöoíííáilyba, az alszövetség elnök sége azzal a kéréssel foglalkozik, hogy a. minősítő mérkőzéseket leegy. ezerűsíti, megrövidíti, nehogy n hosz­szű nyári küzdelemben ezejc az újoact ■csapatok kifáradjanak, mert így bi­zony kevés reménnyel indubjájyrk: neki az őszi szezonnak. Az érd© . keüt egyesületek vehetői ma estéi döntenek ebben a kérdésben. Egyéb­ként a következő csapatok nyertek bajnokságot: Bányavidéki csoporíbCm 1. Komló II. 20 18 1 t 102:25 37 Szekszárdi csoportban: 1. Máza 20 17 2 1 97:25 36 Sárközi csoportban* 1. Fadd 16 10 5 1 45:20 25 Dombóvári csoportban; SíJTC II, 18 15 2 1 70:22 32 Délbaronyai csoportban: J. Pécs) Postás II. 16 14 47« 30 Komló nyerte a bányászrangadót i oem um bum vasarnap szászváron juw nezu szorongott a pályán, hogy a nagy érdeklődéssel várt Szászvár—Komló bányászrangadót végigszurkolja. Kas sai kitűnő játékvezetése mellett a találkozó izgalmas és változatos játékot hozott, amelyből végered­ményben a komlói csapat került ki 3:2 (2:0) arányban győztesként. Az első félidőben a vendégek jászottak sókkal lobban. Szünet után a 10, percben nagy védelmi hibából eseti a harmadik gól. A játékvezető ez­után a szászvári Böröcz l et kiállí­totta, A tíz főre olvadt hazai csa.pat rég nem látott nagy hajrát vágott ki és a végén csak a szerencse mentet te meg a komlói csapatot a kiegyen­lítéstől. A gólokat Bíró (2), Pákozdi, illetve Losonczi (11-esbő!) és Zsóiér (öngól) szerezték. A komlói csapat­ból Odor, Zsótér, Orosz, Pákozdi, Bíró és FásWrti, Szászvár csapatából pedig Somogyvári, Kolip és Sparer játszottak jó1!, Szckszárd—Báfaszék 5:0 (3:0) Bájta- szék 1200 néző, vezette Gerner. Az ötödik perctől tíz emberrel játszottak a szekszárdiak, győzelmük még ebben az arányban is megérdemelt, de igen nagy meg'cpctés, Góllövők: Sárosi (2), Fehér, Mihók és Zsoldos. KRAC—Szigetvár 3:0 (1:0). Kapos­vár, vezette Temcsi. A KRAC javuló játékkal megérdemelten győzött, kü­lönösön a második félidőre javultak fel. Csatársoruk még határozatlan a kapu előtt, d-o a szigetvári csatárok is egész serég helyzetet kihagytak. A gólokat Fűlöp (2) és Hlavács sze­rezték. KVSE-SBTC 4:2 (0:1). Kaposvár, vezette Horváth Lajos. A kaposvári csapat hatalmas eröbedobássil ját­szott cs a lelkesedés és a szív a má­sodik félidőben megfordította a mér­kőzés sorsát. A KVSE sokkal na­gyobb tudású csapatot győzött le. * A múlt héten rendezett országos vasutas teniszbajnokságok során SL krrsky István a Pécsi Lokomotiv te­hetséges fiatal teniszezője országos ifjúsági bajnokságot nyert. * A Pécs városi alapío&d röplabda ( bajnokság befejeződött. A négy cső-! port győztese bekerült a döntőbe, é« június 6-án egymással mérik össze erejüket a MEFESr sportcsarnok ' pályá:án d. u. 19 órai kezdettel. Az alant felsorolt csapatok pontos meg­jelenését kérik: Pécsi rendőrség, MEFESz I., Zcolnay S. E. és Doktor Sándor II. Azt a csapatot törlik ame­lyik! nem jelenik meg. A döntőbe; került csapatok oklevelet kapnak,. nm't a mérkőzés c'.ött osztanak ki- A Rendőrség veretlenül került be a 1 döntőbe a Zsoinay SE csapatával' együtt. * Az asztali tenisz szövetség oBtéte szítette az idei rangsort, A pécsiek közül többen a másodosztályba ke­rültek: 1. Halász PBTC, 30. Golác?. PBTC, 36 *10. Selinkó PMEFESr 46-50. Toldi PMEFESz. * A Pécsi Öregünk csapata va-,j sárnnp Hcisszúhefényben mérkőzik íz ottani helyi válogatónál. * A lengyelek ellen készülődő ma­gyar válogatott csapat szerdán Deb­recenben játszik edzőmérkőzést a D-' Lokomotiv ellen. Minden bizonnyá^ a kővetkezőképpen áll majd fel vaá eárnap a magyar válogatott: Henni — Balogh II., Lantos — Bozsik, B5r- zsoi. Miien! — Egresi, Szusza, De-ák, Puskái, Czibor. * Az ökölvívó CSB E. véifea’edz^á- nyo: 1. Ivistext 10, 2—3- ETO D. Lokomotiv 6—6, 4. ERE 4. 5. P*4 esi Lokomotiv 2, 6. MAVAG 3 \ A kerületi bajnokság első osztájyá—) ■ban a Dóridra utolsó mérkőzésén, föv; ■lényéé 7:0 (3:0) arányú győzelmet ara­tott a BCT II, ellen, ezz«1 bebizto­sította bajnokságát. A meesekszaboj i csiak -a sokáig bajnokjetölt Mohácsi“ TE csapata ellen győztek otthonokban, 3:1 (1:1) arányban és különösen »zü« • net után játszottak jól. Toiljyi csapata; a somogyi bányáiszcsapatot 6:2 (?Jt) i arányban győzte le ugyancsak saját! otthonában- A Némctfcólyi SE-^Sík- lós mérkőzés 5:0 (2:0) arányban vég> ződött, a hazai csapat nagy lelkese* eléssel játszott és góljait Str’éb ,F. ési Stréb J. (2—2), valamint Főgler lőt­tek, A mérkőzést Szebcatyi vezafto. r tani élelmiszrradagukat sem pedig a: rendkívül alacsony heti /élfont (Í2 és fél deka hús, körülbelül 10 deka vn és néhány darab kockacukor Véletlened éppen azokban i napokban, amikor az említet munkáspárti“ nö kijelentéi te, hogy „az országban nine, már munkanélküliség“, a: angol munkaügyi minisztci jelentést adott ki, mely ’sze rint március közepén az or­szágban több mint 340 czei volt a munkanélküliek száma Emellett Angliában a mim kasok ezrei nem teljes mun­kahetet dolgoznak le, tehát részben ezek is munkanélkü­liek. A ,.munkáspárti!" kormány 1949-50, évi költségvetése, amelyet nemrég fogadott el az nlsáház. új támadást intéz az angol dolgozók életszínvo­nala ellen és a háború elő­készítésének cél jóit szolgálja. A költségvetés új bevétele­ket irányoz elő a legfonto­sabb élclmicikkrk árának emelése révén. Mint ismere­tes, (, munkáspártiak nem szégyenük demagóg módon azt hirdetni, hogy Angliában ,.javult" a dolgozók élete. Ez­úttal azonban Cripps nyíltan megmondta, hogy ha ,,a la­kosság nem használja mérsé­keltebben az egészségvédelmi rendszert, akkor jövő évben külön adót fog bevezetni en­nek n rendszernek a haszná­latára'. Mint látnivaló, miszisz Bar- kérnék, a gyermekeinek és CJaphnm egésr lakosságának még ,.mérsékéltehb“ élelet kell folytatniuk . .. ben élnek a munkások. Eg ■ egész városnegyed, a réme sen kormos, öreg házak *&■ ‘ sorai. Hogy feimérhcssü | ezekben a munkásnegyedek . hon a nyomor egész mélysé , get, be kell pillantani a szül . ke, börtönszerü házak adva ruha. Keskeny, meredek esi ; yalépcsön keli lemenni, t sötétségben tisztán lehet hal lani, hogy a faion oalahon nan csurog a víz. Ezekben a ..házakban" bá ni,'ászok, hajóépítők és más fejta munkások laknak. Ke ecsetüknek körülbelül 25-31 százalékát adják oda azért c „jogért", hogy ezekben t borzalmas pinceodukban las­san clsorvanhassanak tüdő- bajban. 'Angliában a dnlgnzök élet­színvonala rendkívül ala­csony. Az élelmiszerek és e közszükségleti cikkek árai c múlthoz hasonlóan, most is sokkal gyorsabban emelked­nek, mint a munkások és tisztviselők keresete. London legnagyobb áruhá­zának női ruhaosztályán kél lobogó — az angol és ame­rikai lobogó — közt függ egy plakát. ez;cl a rideg, tömör felszólítással:, „Vásá­rai jotok 1 amerikai ruhát!" Mégis minden üzlet üres, a lakosságnak nincs pénze vá­sárlásra. Ker.r egyszer volt alkalmunk hallani munkás, nők és háziasszonyok pana­szát, hogy nem tudják kivál­csábitólag ígértek a „mun­káspártiak" választási plakát jai. ... Korareggel kimentünl London egyik kerületébe Claphambc, Barker munka családjához. A keskeny és sö tét kapun, amelyet tnkábl lehetne résnek, mint egy la kőház bejáratának nevezgi egy deszkákból összerótt aj tóhoz értünk. A helyet, ahova beléptünk nehéz szobának nevezni olyan kicsiny, sötét és siral­mas volt: 3x4 méteres .tér­ség, keskeny nyílással a fal­ban, amelyet jogtalanul ne- néznek ablaknak. Ez félig a szomszéd ház falára, félig rgg magas kőkerítésre néz, Cspknem az egész szobát le­foglalta a durva gyalulásű iaaSztai, egy szék és egy kis konyhai tűzhely. A tűzhely nellctt egy kicsi ajtó, amely­hez csak oldalvást lehet hoz. '■őférközni. Ott van a háló­imba": egy parányi kamra, aáygyai, ezen egy öreg szál- r.azsák, ami semmivel sincs ctakarva. Es ez minden. Amikor leírom, hogyan -él­tek az emberek a Clapham- iegyedben, akkor ehhez még tozzá lehet, tenni, hogy gyanigy élnek munkáscsalá- ok ezrei az ország összes nári központjában. Glasgomuak, Skótország ’ynngyobh ipari centrumn­ak egy óriási negyedét nyo. tortanyák foglalják el. Eb­Egyszer, három és félévvel ezelőtt, az egyik londoni nt. cában láttam egy választási .plakátot. Churchillt ábrázol- ' éa. óriási szivarral a szájában és dühös kifejezéssel kidül- • ledt szemében. Churchill alatl nagybetűs felifás: „Keep snti- . Ung!" (.,MosolyogjatokI Ne csüggedjetek.'") 'A plakát egy lerombolt 'épület egyik faldarabjáról függőt, a plakát nlrrtt pedig egy öreg ember állt, az első háború veteránja és fáradtan nyekergette verklijét. Ez a szomorú felirat, Chur­ch-II dühös ábrázrtte és a hajléktalan kintornás — nem egyszerű utcai jelenet volt, hartem szimbóluma a mai Angliának, ahol a kormány, férfiak, miközben a népet nyomorúságba vezetik, derű. , ten hangoztatják: „A dolgok IM mennek!“ Ne csüggedje­nek, ladies and gentlemen!" A kőzeimultban Londonban alkalmam volt az egyik „munkáspárti“ nőtől, aki tagfa a parlamentnek, a kö­vetkező kijelentést hallani: „Angliában most nincsenek munkanélküliek, nincsenek nyomorgók. Aki még most is nyomorban él, ez. egysze­rűen nem akar javítani hely­zetén." Ekkor úfhól ezrtrr.be jutott M felírás: „Keep smHingl" és i« hajléktalan kintornás öreg. 3* ermiszetesen Angliában most már nem Churchill, ha. yteoi a lahonristák vannak hatalmon, de a dolgozó nép élete, mint azelőtt, most is távol van attól, remit olyan Űtijegyzetek a mai Angliáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom