Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-15 / 162. szám

NSPLÓ

19& JÚLIUS Í5

Csehov viliiRsrenilélete

GORKIJ CSEHOVRÓL

„Amit mond, az megrendítsen meggyCzS és egyszerű, elképesztően egyszerű és világos, megoáfolhatatlanul igaz. Nyelve mindig bámulatosan szép és emellett a naivitásig egyszerű formájú, de ez a forma még fokozza szavai jelentőségét. Mint stiliszta utolérhetetlen. A jövő irodalomtörténésze az orosz nyelv fejlődéséről szól va azt mondja majd, hogy ezt a nyelvet Puskin, Turgenyev és Csehov alkotta meg.“

Három csehszlovák válogatott játszik Pécsett a Gotwaldovban

A Magyarországon olyan nagy sikerrel portyázó csehszlovák Sokol Svit Gotwaldov vasárnap Pécsett a Lomotív ellen játszik. Mint ismeretes, a ese-h csapat a kaposvári győzelmek után csak 1:0 arányú vereséget szenvedett a Ferencváros csapatától. A Gotwaldovban három válogatott játszik, Jordak kapus, Ko- courak jobbhátvéd és Chiba balösz- szekötö. Két előbbi ellenünk is játszott-, az utóbbi, a B) válogatottunk ellen, de néhány hét múlva a romá^ nők ellen már ö is az első csapatban szerepelt, és két gólt is lőtt. A vendégek lapos gyors adogatásokkal és pompás helycserés támadásokkal

operálnak, határozottan kiváló képességű együttes. A pécsi csapat megerősíti támadósorát vasárnapra. Különösen a belsőhármas felerősítésé jelent érdekességet. A Dunántúli Hétfő legutóbbi ranglistája alapján a vasutasok a legeredményesebb piles! középcsatárt, a PMSE-től erre az alkalomra kölcsönkért Krivanckot állítják be. Sokáig számítottak Kol- láth és Túra igazolására, de ez nem érkezett meg, igy a BTC két összekötőjét, Leipára 11-t és Körért adta kölcsön a vasutasoknak. Az így megerősített csapattól tisztes eredményt várunk.

G t tho v, a világhírű orosz író ebben a novellájában a cári világ kispolgárait festi le mesteri tollával, Jágodov figurája éles rajza a fösvénynek, akinek a pénz a mindene.

* #

Heggé!. Nincs még hét óra,

de a Ma kár Kuzmics Bleszt- Idn borbélyüzlete már nyit. ti* vari. A gazda, huszonkét- huszonhárom éves Tus 1«- •jgényke, piszkos, zsíros, de nagyon gigerliscn öltözött, éppen takarít. Takarítani ugyan nincs mit, azért beleizzad, úgy dolgozik. Hol ronggyal iörülgot, hol ujjal piszkál, simít, hol a falon -táléi poloskái, lefrieskázra .gyorsan.

'ka üzlet kiest, szurtos, el. hagyott. A nyersgerendás falai beborítva tapétával, a színe olyan, mint a megfakult '-színes ingé.

Az egész berendezés nem iSr többet fél rubelnél.

Az ajtó fölött megnyikorog « beteg csengő,' a műhelybe betép egy idős ember, héjéit, rövid bekecsben, szörcsizwá- val a lábán. A feje, nyaka, női kendőbe csavarva.

F.z F, raszt Tvnnirs Jágodv, « Makár Ku.zmics kereszia|i. ja. Valamikor portás volt a konzervatóriumban, most olt l»ki;k valahol a kraszni púd (vörös tó) körül és lakalos.

— Makáruska, adjon Isten, leik An! — köszön Makár Kuzmicsn.'ik. aki elveszejt a takarításiéin.

Csókol óznál,, .lágodov le. esavarja a nyakáról 3 ken- rlr.t. keresztel vet <« leül.

— Tyű, messze veiil —

CSEHOV:

A BORBÉLYNÁL

szuszogja. — Nem tréfa ám! A vörös tótól a kalugai kapuig!

— Hogy tetszik lenni?

— Bosszul, fiam. Hiidegláz- ban feküdtem.

— Ne mondja. Hidegláz- ban.

— ’Abba. F-gy hónapot feküdtem, —z azt hittem, meghalok. Megvagyok mégis. Csak a hajam hull. A doktor azt mondja, nyírni kell. Azt mondja, új haj lesz — erősebb. Gondoltam magainba: már én elmegyek Muharhoz. Minisem, hogy idegenhez, már inkább a rokonhoz. Jobban is csinálja, pénzbe se kerül. Messze van egy kicsit, igaz — azért nem haj a távolság ■— séla, gondoltam.

— Nagyon szívesen. Tessék helyet foglalni.

Makár Kuzmics összecsapja a bokáját, mutat a székre. Jágodov leül, néz a tükörbe — nyilván nagyon meg van elégedve: ferde pofa néz rá vissza — vastag kalmük ajak, széles, pisze orr — a szem a homlokán. Makár Kuzmics letakarja a vendég vállát fehér, s.irgafollos kendöve] és elkezd csal lógni az oltóval.

— Tövig le — mondja, — kopaszra.--- Kopaszra hát. Talár koponya legven -- golyóbis. Annál jobban nő a haj,

— Nénike hogv van?

— Megvan az is, köszönöm. A- múltkor áz flrnagynértál volt; gyerek lelt. Egy rubelt adlak érte,

— A. Egy rubelt A fület tessék tartani.

—r Tartom. Meg ne rágj, tó. vigyázz! Hű, fáj, le. A hajam húzod, te.

— Kis húzás. Nem megy a borbélynál máskép. Anna Erasztovna hogy van?

— A lányom? Kutya haja annak is. Múlt héten, szerdán volt az eljegyzése Sej- kinnel. Jöttél volna, vártunk.

Az olló megszűnik csattogni. Mnkár Kuzmics leereszti a kezet és kérdi ijedten:

— Kivel? Kinek volt?

— Annáinak.

— Már hogy? Kivel?

— Sejkinnct P-rokofi Prl- rovics. A zlatouzsli utcán szolgál a nénije: szakácsáé. Nagyon jó asszony. (Viilünk persze mind, megvagyunk. Mához egy hétre esküvő. Gye. re el te is — mulatunk!

— De hogy...? Ilogv lehet Frászt Ivanics? — kérdi M-akár Kuzmics: sápadt, csodálkozik. a vállát vonja — Hogy lehet? Fz... ez nem lehet... hiszen Anna Érász.- tovna ... hiszen én... szerettem a leányt... nekem is volt szándékom ... Hát most hogy, egyszerre ...

— Hát úgy. Kérlek, elvitték. Nagyon jó ember.

A Ma kár .Kuzmics arcára kiült a hideg veríték. Lelejzi

az oTTrSt az asztalra ’é« az öklével dörgöli az orrát.

— Nekem is volt szándékom... — mondja. — No.m lehet az, Frászt Ivanics! Szeretem és meg js kérlem, szerelemből. A néniké is ígérle. Magát is mindig mint nz édesapámat tiszteltem mindig ingyen nyfrlam, ha kellett. Mindig is adlam valamire kölcsön — a papim is, amikor meghalt — emlékszik? Elvitte a dívám és még tíz rubel pénzt is — nem adta vissza azóta... Emlékszik?

— Hogyne emlékeznék! Emlékszek. De hát nem vagy te vőlegény, Makár! Micsoda vőlegény vagy te? Se. pénz, stN állás; a mesterség is csak olyan semmi...

— Miért? Saj-kin talán gazdag?-— Az a szövetkezeiben szolgál. Másfélezer kauciója, van benn neki. Bizony, barátom. Már most: rossz volt- e, —- jó volt — a dolog megvan — vissza már nem csináljuk. Makáruska. Keresel magadnak más asszonyt. Nagy a \ilag -- nkad még. No. nyírj már tovább! Mit

állsz még?

Mok.ár Kurmies hallgat és áll mordulal'anul. azután a zsebéből zsebkendőt vesz ki és sir.

Nol - — vigasztalja Frászt Ivanics, Hadd már! Né. —• sír. mint valami vyn- asszony. Hagyd már, oszt

Budapesi-Délnyusal Iiirkozóvsrscny vasárnap es!e

Hosszú szünet után ismét kitűnő birkózóm-érkőzéseket láthat a pécsi közönség. Ezúttal Budapest válogatott csapata utazik Pécsre és ez a verseny válogatás szempontjából igen érdekes lesz. A délnyugati csapat összeállításánál a régi kitűnő birkózók is figyelembe jöttek. Ezek szerint azok is szőnyegre lépnek vasárnap, akik elég fiatalon már visszavonulóban voltak. A kőt csapalot így állították össze: Budapest: Méhész (Angyalföldi

Vasutas), Csendé (Vasas), Hoffmann (Ganz), Tarr (Törekvés). Kassai (GsMTK), Kurics (Ganz), Erdélyi (Bp. Lokomotív), Növényi (EDOSz SE). — Délnyugat: Csabai (KMTE), Sza- konyi (KALTE), Sándor, Bodai. Bárdos, Rözge cs Szekeres Pécsi Lokomotív, végül Kasza NVSE. A nagy érdeklődéssel várt verseny vasárnap este 8 órakor kezdődik a munkáskaszinó nagytermében. A versenyre az országos szövetség megfigyelőnek kiküldi a válogatottak kapitányát.

* Dr. Csernus vármegye* sportfolügyelö a városházáról átköl özó t a vármegyeházára. Az alispáni hivatal teösfonszáiná'r található.

* Igazságügy—Pályái cmvJartás 8:2 (2:1). Alapfokú bajnoki labdarugó infóközés. Vezette: Pető. Az igazságügyiek csapata végig hatalmas fö- lényben já szolt, egy percig sem volt viiás győzelmük, megérdemel'.en nyertek még ilyen arányban, is. Az igazságügyi csapa; és egyben a mezőny legjobbja Farkas volt.

* A Főiskolai Világbajnokság ökölvívó kére ébe beosztótáik a Pécsi Lokomotív Marnám versenyzőt is.

* Magyar szaksz. vál—Csehszlovák szaksz. vál. 3:0 (3:0). U lói-m 10.000 néző, veze te: Kádár Góllövőík: Szilágy; t. (2) és Puskás.

1 Kcszü 7

7-----17

:7

14

2. Bisse 7

6 — 1

43:4

12

3, Téseny 7

4 1 2

15:16

9

4. Görcsöny 7

4—3

26:10

S

5. Szava 7

2 1 4

7:13

5

6. Magyartelek 7

1 — 6

12:16

2

7. Bosta 7

1 — —

10:18

2

Szenflörinci

I csoport:

1. Királyegyh, 3

2 — 1

11.-6

4

2. Tarcsapu. 3

2 — 1

10:6

4

3. Szcntiőrine 3

2—1

5:5

4

4. Megyefa 3 - Magy-armecsk

4. Magyaraccs. 4

1. Drávapal. 4

2. Egyházashar. 4

3. Rodaix 4

5. Gödre 5 Komlói iljús

1. Sásd 4

2. Magyarszék 4

3. Komló 4

4. Csonkám. 4

5. Diunvcberkí 4------3

;e

i csopor

1 — 3 4 — —

2 1 1 1 1 2------4

ág

i gárda

2 1 1

2—2 1 — 3 — 1 3

3:12

i:

1:2

12:3

3:7

3:7

i:

15:7

3:2

13:7

3:9

3:12

3

8

5

3

8

5

4

A

it

l

fejezd be a fejem — a kiér sírj! Vedd az ollói.

Makár Ku mines resti sr. ollót, néz Tá bambán, aztán leejti az asztalra. A keze reszket. ^

— Nem tudom — monoja.

— Nem tudok most, nem fog a kezem. Aj, szerencsétlen ember vagyok. Ö is szegény, szerencsétlen. Szerettük egymást, ígérte, hogy a feleségem lesz —- elválasztanak a rossz emberek — nem sajnálnak. Menjen, Érászt lavmcs

— nem tudom máma látni.

_ Eljövök holnap, Maká.

ru

sk a, Végignyírod.

— Jöjjön.

— Megnyugszol addig — eljövök holnap — jókor reggel.

Az. Era szít Ivanics fél koponyája lövig nyírva, mintha most szabadult volna a fegy- házból. Kellemetlen így kimenni, félig nyírt fejjel, de hiába, nincs mást tenni. Bepakolja a fejét, nyakát a kendőbe és megy ki :>z üzletből. Makár Kuzmics magára marad és leül egy székbe, csöndesen pityerig.

Másnap, reggel korán, meg jelenik újból Érászt Ivanics.

— Mivel szolgálhatok? — kérdi hidegen Makár Kuz- mics.

— Fejezd he a fe jem, Makóm «ka. A léi koponyám még hátra van.

Kérem előre fizetni. Ingyen nem nyírunk.

Érászt Ivanics szól se szól, elmegy, a fele koponyáján ma is még rövid a haj, a más-kon hosszú. pénzért haj nyírást fényűzésnek tartja, vár. nu's a megnyirt felén is kinő hosszúra, magától. Igv mulatott az esküvőn is.

! Rendkívül izgalmas lesz a vasárnapi { motorverseny

J X Szabadságharcos Szövetség péc-d ^csoportja a vasárnapi motorverseny # megrendezésénél a közönség szempont- í jait volle figyelembe, amikor a bel f városban jelölte meg liáztömbkörm' \ verseny útvonalát. A valóban nőbe* i terepen komoly erőpróba elölt ál'*' ^ nak a versenyzők, különösen a sétál»*

i nyugati lejtőjén lefutó motorosoknak

if lesz igen nehéz a gimnázium eléd' í fil.es kanyar, de a kapott felvilágosít*' \ sok szerint a honvédség szalmabálá' \ kát bocsát rendelkezésre, így minden 5 biztonsági intézkedést meglesznek * i motorosok védelmére. A versenyt isín_ é jó időpontban rendezik, a közönség ínok alkalma 'esz minden más vasát" í napi sporteseményt megnézni. Ari íkérik a pécsi közönséget, hogy má1- ^denki idejében, lehetőleg !• óra kör”* é foglal ja el helyét.

í A legújabb értesülések szerint e.z * íverseny országos meghivisos. pofi’ íszerző bajnokság is, tehát azon eb”. J dúlnak a legjobb fővárosi gyorsa-«^ ^motorosok is, akiknek novét pém*e* éreggel közli az országos szövetség- ^ í hivatalos edzés szóin lse ton

#6-8 óra közölt lesz..

Befejeződtek ax alapfokú bajnokságok

Néhány mérkőzés kivételével a legtöbb csoportban befejeződtek a nagy sikert aratott alapfokú labda- , rugóbajnokság küzdelmei. A részivéti j 100 csapat azt bizonyítja, hogy a fal- . vak érdeklődése óriási. Ha az ősztől j kezdve majd hosszabb előkészületek' , kel újbóli megindulnak ezek i most már kétfordulós formában rendezett alapfokú mérkőzések, a baranyai falvak labdarugócsapitamak a száma | egész biztosan még tovább nő,

Persze nem mindenhol értek véget nyugodt légkörben a mérkőzések, az utolsó fordulóban ismét a nagy kozári csipátok mérkőzése okozott a kívántnál nagyobb izgalmat. Mint ; ismeretes, a .nagykorának pályává- 1 lasztó jogát a bőrgyáriak elleni bot- ránybafulladt mérkőzés után meg' vonta az MLSz cgyesbíráj-a. A másik éllovas, a pécsi tüzérek elleni mérkőzésüket Romonyán kellett lejátszó' niok. A levegőváltozás nem sokat , használt az idegeknek, így nem volt 4 elég egy jáíékvezctö, csak a második tudta „Tcndben“ levezetni a mérkőzést. Az eredmény 2:2 eldöntetlen volt, de a jelentések alapén az MLSz ; megsemmisítette ezt és a mérkőzz* újrajátszását az újhegyi pályán clren" dcltc. Ettől függetlenül igen nagy *>' kert könyvelhet cl magának a délnyugati alszövetség a kitűnő szervezésért. Néhány csoportban ez * végső sorrend alakult ki:

Görcsönyi csoport:

A betegség .

további klimatikus gyógykezelést követelt meg Otthon Oroszországban is. Ezért Csehov eladja melihovoi hirlo- kát és villát építtet Jaltában, a Krímben (1899).

Itt gyakran találkozik Gorkijjal, aki Olcizeben él és Tolsztojjal, aki Gasz- prehen keres gyógyulást. „Az orosz föld nagy írója“ szere tettel jcs figyelemmel kísérte mindig Csehov irodalmi fejlődését. C.schovot „a próza Puskin jának“ nevezte.

Csehov darabjait, a „Sirály“-t fis „Vonja bácsi“-t ebben az időben óriási sikerrel adják a fiatal Mosákavi Mű- vészszínházban. 1900-ban a színház egész gárdája lculazik Jaltába, hogy bemutassa a beteg írónak darabja színpadi megtestesítését. A színház egyik művésznője, O. L. Knippcr, 1901-ben Csehov felesége lesz.

1900-ban Csehovot megválasztják a Tudományos Akadémia szépirodalmi szakosztálya tiszteletbeli tagjává. Ezt a címet azonban, Anion TAvlovies nem sokáig viseli. 1002-ben, amikor Gorkijl kizárják a tiszteidben akadémikusok sorából, Csehov, Korolenkóval együtt, tüntetőén

temoná ahailfimikinsi rangjáról

Ez a tette eléggé élesen tanúskodik arról, milyen haladást lett Csehov a forradalmi eszmék felé.

1903-ban Csehov megírja Jaltában utolsó darabját a „Cseresznyé* *kert“-et. 190-1 májusában betegsége súlyosra fordul és gyógykezelésre külföldre megy. Badenweilcr gyógyfürdőben (Németország) hal meg Csehov f.90í. július 15-én (2-án) éjjel. Csehov holttestét Moszkvába szállították és olt temettük el, a novogyevicsi kolostor temetőjében.

is. Csehov nézeteit és hangulatát te hintve nem volt forradalmár. Hosszú időn át. úgy vélte, hogy, az író távolmaradhat a társadalmi harcoktól „Számomra a legszentebb fogalmak — írta — az emberi test, az egész- ség', ész, tehetség, lelkesedés, szerelem és a tökéletes szabadság, az erőszaktól és hazugságtól mentes szabadság. bármiben nyilvánuljon is -meg.'1 De a 80-as évek orosz viszonyai a hivatalos elnyomás fojtó légköre és a társadalom egyre romló általános hangulata felkeltette Csehov lázadó gondolatait. Közvetlen tanúja volt annak, hogyan pusztulnak a haladó orosz értelmiség legjobbjai a korszak nyomasztó körülményét között.

1890-ben, a száműzöttek és kitelepítettek életkörülményeinek alapos tanulmányozására Oroszország keleti határúra utazik. Erről’ könyvet írt „Szihalan sziget" címmel.

A melihovoi időszak alkotómunkássága szempontjából rendkívül termékenynek bizonyult. Ekkor írja meg Csehov a ,,6-os számú betegazobá“-t, ‘„Egy ismeretlen ember elbeszélésé“-!, :az „Irodalomtanár“-!, a „Félelmetes

Életszemlélete elmélyül és komolyabb lesz. Mimi sűrűbben bukkan fe! műveiben az alapvető csehovi téma, — a harc a közönséges, i sc- kólyes ellen.

1887-ben Csehov kiadja elbeszéléseinek harmadik gyűjteménye az, — ,.Arkonyatkor,’-t. Ez hozza meg számára az igazi dicsőséget: a Tudományos Akadémia Puskin-diját,

l&SS-ban jelenik meg a mokszvai Kors magánszínház színpadán Cselioy első darabja, — „Ivánov". Ugyanabban az évben az „Északi hírnök“ című folyóirat közli Csehov meséjét a „Sztycpp“-cf. Az elbeszélésre általános, • 1c!Le« elsixaorés a visszhang. Git-sin kijelenti, hogy Csehov személyében nagy Író vonult be az irodalomba.

Hírnenévcl párhuzamosan alakul ki

ház“-at, a „Muzsikok“-»! és a „Si- rály‘‘-t és „Vanja bácsi“-t.

1897-ben Csehov vért hány. Két hetet tölt az egyik moszkvai klinikán, majd gyógykezelésre utazik Dél Franciaországba.

Csehov a XIX, századvégi orosz viszonyok között járta ki az élet 'kemény iskoláját és emelkedett egy kis szatócsbolt pultjától a világ művészetének magaslatára. i Anton Pavlovics Csehov I860 ja- 'nuár 17-én született Taga.nrogban, az Ázori-tcngcr kis kikötővárosában.

Csehov ősei, a voronyoz-si kormányzóság parasztjai, jobbágyai voltak. 1841-ben Csehov nagyapja, az. erélyes és válaikozószellcmű paraszt, 3500 rubelt fizetvén önmagáért és három fiiért. megváltotta szabadságát Cserí- kov földbirtokostól. A három fiú közűi az egyik, aki kezdetben keres kedösegéd volt, majd később kiskereskedő Taganrogban, volt az író

»pia.

Csehov kezdetben a helyi görög iskolában., majd a gimnáziumban tanult; Egyetlen öröme a színház volt, éz kárpótolta az otthoni élet unalmáért, a gimnázium bürokratikus s'rüxke egyhangúságáért. Valószínű, hegy éppen a színház gyújtotta lei a » fogékony ifjú lélekben.

HT, Irodalom <és mftvósz»»«

szeret étének első szikráit.

Minthogy a „gyannutáru“-kercske- dés alig hozott valamit, Cschovék hamarosan a tönk szélére kerültek; elindultak hát Moszkvába, szerencsét keresni. Autósa Taganrogban maradt a gimnázium befejezéséig,

A gimnáziumot befejezve, Csehov 1879 őszén átköltözik Moszkvába, ahol családja már letelepedett. 1880- baa beiratkozik a moszkvai egyetem orvosi fakultásaira. Ezekben az években jelentkezik először a sajtóban. Csehov első irodalmi kísérletei, a i.Bezotoovcsina“ és a ..Miről énekelt a tyúk", még gimnáziumi időkből valók.

A fiatal egyetemi hallgató, hogy pénzt keressen a „Sztrekoaa“ (Szitakötő), „Budilník" (Ébresztő óra', „Zrityclj" (Szemlélő), „Szvercsok" (Tücsök), „Oszkolki" (Szilánkok) Című humoros folyóiratokba ír.

Az egyetemet befejezve, Csehov egyidcig orvosiként működik Moszkva mellett Zvenigorodban és Voszkre- arensz (ma Isztra) környékén. 1S86- baa látott napvilágot Antosa Csebón- te második gyűjtemény© a „Tarka elbeszélések" és

a» írd népszerűsége

egyre növekszik. És ezzel egyenes arányban mind nagyobb igényeket támaszt saját művészetévé] szemben.

AZ OROSZ PRÓZA „PUSKIN“-JA