Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-13 / 160. szám

A „Nyugati Sport“ szerint 'TŐaimédek Á KULTÚRÁÉRT í Btt úton hatekans katonai au*ó tűnik ,M Amint beérkezik a községháza elé, leugráünak róla a katonák. A sok egyenruhás láttán nem szaladnak há­zaikba félve a köziség lakói, hanem szeretettel veszik körül a honvédeket. A felszabadulás elótt a katonaság csak akkor vezényelt honvédséget a közsé­gekbe, ha haj volt az aratókkal, ha valahol fellángolt a sztrájk. Most elő" adást rendeznek a honvédek a temp­lom-téren A szabadtéri színpad körül aoltszázan gyülekeznek, hogy meghall­gassák a néphadsereg katonáit­Tánc, ének, zene és jelenet egymást követik. Felcsattan a taps. A jól sike­rült jelemet megismétlését kérik a né­zők. A honvédség kulturális tevékeny­ségével Így segíti elő a községek lakói­nak művelődését. A honvédség nem kulturális alakulat, döntő célja, hogy erős fegyvere le­gyen a népi demokráciának. De a ka. ♦onai kiképzésen kívül nem felejtkez­nek el a művészet, az irodalom, zene és a népi tánc, műveléséről sem. Tö­rekvésük kettős: egyrészt művelt, öntudatos katonákat Jad alkotják a 2. kerület zenekarának repertoárját A kultúrcsoportok tagjai között, szá­mos jó szavaló tűnt fel a honvédségi kul tőrei leadásokon. A dekorációs osz­tályokon a rajzolásban és festészetben kitűnt honvédek munkálkodnak, fel­díszítik az ünnepre készülő kaszárnyá­kat, plakátokat festenek, de kitűnő szobrokat és festményeket is, mint azt a budapesti honvéd-képzőművész ki­állítás is bizonyította. A honvédség a tehetséges fiatalokat saját költségén ta­níttatja. Sokan vannak a néphadsereg kato­nái között, akik szívesen forgatják * tollat a kezükben. Elsősorban a „Nép­hadsereg" című lap közli a honvéd­tudósítók beszámolóit, színes riport­jait, tárcáit és verseit, amelyek a hon. védség belső életéről szólnak. Vala­mennyi kaszárnyában találhatunk öt­letes és színes könyv- Minden kaszárnyáiban találunk Péosett is könyvtárat, amelyek a politi­kai tisztek irányításával működnek. A honvédség kulturális érdeklődésére jellemző, hogy a könyvnapon számos könyvet vásároltak a honvédek. Pé­csett hozzávetőlegesen 30—40 ezer fo­rint értékben vettek a könyvnapon megjelent munkákból a néphadsereg tagjai. A honvédkcrűlet kulhírcsoportja hét. főn este jolsikérült kulíúrestet képeznek ki • hadseregbe belépő munkás & pa- rasztfíatalokból, másrészt ellátogatnak Wz üzemekbe és falvakba, hogy erős kapcsolatot teremtsenek a polgári la­kossággal is. A második honvédkerület knMúrcso- porija több, mint ötven tagot foglal­koztat a zenekaron ktvük A népi tánc. csoport nemrégen alakult meg, de már­is nagy tetszőit arat a különböző elö- adásokon. A táncokat nem hamis ro­mantikával, hanem a uépiélek valódi Ifclfejeaésével mutatja be. Énekkaruk * rauriká indulókat, népi dalokat adja elő, élmény hallgatni őket A színját­szók a munkásszín játszás céljainak megfelelően működnek. Nem giccscs, kispolgári darabokat, hanem haladó és agitatfv jeleneteket adnak elő. Egy- egy szereplő vetélkedik a hivatásosak előadásmódjával, * technikai tudás mellett a mély átérzés teszi színvona­lassá a színjátszóik előadását­A zeneikart jól ismerik Pécsett és a baranyai falvakban. A város terein és az üzemekben gyakran rendeznek tér zenét. Nincs nap, amikor ne érkeznék meghívás valamelyik üzemből vagy községből. A zenekar a választás alatt több, mint harminc községet látogatott meg és hetenként átAag négy fiziemben játszott. Magyar és orosz népi szerzem ínyek, forradalmi indulók és klasszikus szerzők darab­faliujságokat, amelyek a nevelés fontos eszközei 'A faliújság-szerkesztésbe bevonják „ pa­rancsnokság és a közlegénység képvi­selőit. A honvédség kulturális vezetői jól tud ják azt is, hogy a legfontosabb ne­velő eszközök egyike a haladó szelle­mű szépirodalom és az ideológiai rendezett Puskin születésének 1310. év­fordulójának megünneplésére. A ma­gyar és a szovjet himnusz, elhangzása után Csongvay Géza őrnagy beszélt az ünnep jelentőségéről, a zenekar Csáki Nándor karnagy vezénylésével részié- teket adott elő Ivan Szuszjanin című operájából. Kegye Péter elvtára, a 2. kerület pártbizottságának titkára, Pu», km irodalmi és politikai jelentőségét méltatta. Az előadás közben a nagy orosz költő verseit adták elő Soltész József és Gombos Mária. Ezután népi táncok következtek, végül a honvéd- zenekar Gsajkovszkij: Szláv indulójál játszotta el. A honvédkcrűlet értékes műsorát a megjelent közönség lelkes tapssal fogadta. eiÄ ÉRMELET GORKIJ „ANYA* CÍMŰ REGÉNYÉNEK EGYKORI SZÍNHELYÉ», A SZGRMOVO! GYÁRTELEPEN Gorkij „Anya“ című regénye csodálatos realizmussal tükrözd vissza a szormovói gyártelep munkásainak forradalom előtti nehéz életét A nagy orosz író ebben a regényében megmi ntázta a nép ügyének néhány felejt- betotlen harcosát A szormovói gyártelepen most a gyár küszöbön álló százéves jubileumával kapcsolatban o Ivasói értekezletet tartottak az „Anya“ című regényről A forradalmi események szormovói harcosai, a legöre­gebb munkások, ez alkalommal elmondották emlékeiket a fiata.1 munká­soknak. Elmesélték, hogy a forradlo m előtt milyen piszkos és elhanyagolt volt Szormovó és mennyire megfelel a valóságnak az a megdöbbentő le­írás, amelyet Gorkij adott A munkás lakóházakat mocsaras helyre építet­ték, az utcákat nem világították, a vizet egészségtelen, nedves kutakból kapják. Kudrjasov mester, aki már 45 éve dolgozik a gyártelepen, el­mondotta, hogy Gorkijnak tökéletesen igaza volt, amikor az akkori gyár­telepet kényszermunkatábornak nevezte. Abban az időben a munkanap 12-14 óra hosszait tartott, a legtöbb üzem fából összetákolt épületben volt télen a deszkák között hóié csurgóit a munkapadokra. A munkahe­lyeket gyertyával világították. A ma nícásokat minden semmiségért pénz­bírsággal sújtották. Ha valaki dúdolni kezdett, vagy távolabb ment a géptől, már megbüntették. A szormovói gyár munkásai — mondotta a következő felszólaló, a Sztálin-díjjal kitüntetett Piljarszkij, — most világos, a legmodernebb technikával felszerelt, üzemekben dolgoznak és kétszer olyan gyorsan ké­szítik a hajókat, mint csak egy évvel ezelőtt is. Teljesen megváltozott a szormovói munkások élete is, amely derűs és örömteli lett.. Maga Szor­movó is átalakult. Aszfaltozott, fásitoti utcái vannak, a dolgozók gyö­nyörű parkban pihenhetnek, s minden évben száz és száz gyári munkás és alkalmazott költőzködhetik újonnan épült, kényelmes lakásokba. A nap atoll A »agarai fs ef- ettűntek a lombokról. Hűvös *r(l kerekedett s Erevan ut­cáin kígyóitok a fények. A téren hullámzó embererdő­ben csak nehezen tudtam a tat törni. Éppen abban a pillanatban, mikor a Szpa- szkoj toronyórája ütött, meg- izólaltak a hangszórók. Hirtelen vakító fény vil­lant. Úgy tűnt, mintha a nap bukna le az égről s ropogva szóródna szét sokszínű dara­bokra. Udnlövés volt. A győ­zelem tiszteletére. Élénk öröm sugárzott az emberek arcán. Pillantásom hirtelen találkozott egy fia­talember élettelen tekinteté, oel. Fellángolt egy elkésett rakéta * megvilágította a sá­padt, fiatal arcot, aztán me­gint elsüllyedt minden a sö­tétben- Ösztönös érzés kény- tzefHe.lt, hogy odamenjek az iffúhóz. Szelíden megérintet­tem a,könyökét s ó felém- fordult: — Ki azt Most, hogy jobban szem- Bgyrc vettem, láttam, hogy vak. Nem volt több húsz­évesnél. — Mondják, hogy most fény van. Igaz ez? — kér­dezte halkan, rövid hallgatás áfán. —- Fény, akár napsütés­ben, — mondtam. A fiatal arc megremegett. Láttam, n szenvedéstől. Rész1 vélteI fogtam meg a karját. — Mindig Itt van a téren, mikor üclolőoés van? r— Nem. Először vagyak itt. Most érkeztem örmény. Szíriából Elhallgatgft, majd fáradtan folytatta: eryIr ATETISZOTj A VAK — Hozzászoktam a vak­sághoz még Szíriában. De itt a vakság gyötrelem- Mindig csak hazagondolok. A pusz­tára, ahol születtem, ahová a gyermekkor emlékei fűznek. Pedig a szivem mindig iclc- húzott. Mindig ide szerettem volna jönni, hátha itt tudós orvosok meggyógyítanának... Talán most sikerül régi vá- gyom... — Beszélt már az orvos­sal? — kérdeztem s lelkem­ben ölelkezett a szánalom cs a szeretet. — Az orvosok azt mond­ták, nehéz műtét lesz, de van remény ..." Mindent el­viselek inkább, csak lássak-.. Ha úgy élhetnék, ahogy más emberek ... A tér üres volt már. 14 x emberek hazaszállingóztak, hagy otthonukban ünnepel­jék meg a győzelmet. — Üljünk le kicsit a park­ban, —- ajánlottam fiatal ba­rátomnak. Ilóállott. Fehér botjakőiig- nyedén kopogott a járdán. — Ideje lesz hazamenni. Húsz perc múlva tizenegy — mondta csendesen, majd hir­telen felemelte fejét. — Mi zizeg a szélben? Vágy csak nekem rémlik? — Nagy vásznat mozgat felettünk á szél. — Mi van ráírva? — Nem betűk és szavak. Kép Sztálin elvtársról. — Sztálin •.. — mondta csendesen. Hirtelen elmoso­lyodott. A kép felé fordult s biztonsággal, pontosan Irta le Sztálint, mintha csak lát­ná. Meglepődtem s kétségem támadt aziránt, hogy vak. Mégegyszcr megnéztem sze­melj. Hátha tévedtem. De nem... Hallgattam fiatal ba­rátomat s néztem én is a tér felett lebegő Sztálint. Mintha a drága, szeretett ember arcát nemrég látta volna, s utána rögtön ki­aludtak a szemei, hogy örök­re emlékezetébe zárja az arc felejthetetlen vonásait. Vá- ratlynnl elhallgatott. — Ha valaha látok, meg­ismerem őt —• mondta hal­kan. Kabátja egyik rejtekébőj előhúzott egy megsárgult ké­pet s átnyújtotta- Sztálin elvtársat ábrázolta a kép. — Ha más nézi a napot, vakítja is, engem csak mele. git. — Szomorú volt a hang­ja. — Ez a kép Szíriából va­ló. Szemem helyett nekem ez világított... Erősebben a napnál... Kóla gondolkoz­tam mindig cs nagyon meg­szerettem öt. Minden vágyam volt, hogy ismerjem az ar­cát. Ezért mindenkinek, aki­vel csak találkoztam, meg- miitaltam a képet. Csak azt kérdeztem tőlük, mondják el, mit látnak rajta■ Nehéz volt nekem a sokféle leírásból összeállítani a: arcát. De minden vonását ismerem. Elevenen él bennem tekinte­tének varázsa. Hallgattam a vakot s na­gyon sok minden eszembe jutott htrtelenfben ... Igen, a szeretet szerencsétlenségé­ben is támogatja az embert. — Apám nyugtalan lesz, ha későn megyek haza, — állt fel ö frissen. Felajánlottam, hogy haza- kisérem, de határozottan til­takozott: Elkértem a elmét. — Zurab vagyok — felel­te s kezet rázva velem, tá­vozott. Sokáig néztem az Ifjú után. Ment biztos járással. Mint aki lát. Ha nem kopog­tat a botjával, cl sem hi­szem, hogy nem látja a vilá- got­Elmúlt a nyár. Sokat gon­doltam vak barátomra s a végén nem tudtam megállni, hogy fel ne keressem. A la­kásán nem találtam. A kór­házba utasítottál:. Orvosok és ápolók állták körül ép­pen, mikor beléptem a szo­bájába. Kíváncsian várták, mi lesz. ha a beteg szeméről leveszik a kötést. Zurnb ar­ca nagyon sápadt volt. A nővér meglazította a fehér kendőt és szép lassan levet­te Zurab szeméről. Az én fiatal barátom most fölemelte a fejét. — Fény, doktor! Fény! — kiáltotta. Hirtelen összerez­zent, maid meglátott n falon egy képet. — Sztálin? — kérdezte csendesen. — Igen. Szliílin. — felelt csodáikon' a doktor. Éppé ilyennek képzet­tem őt — mondta boldogan, remegő hangon­Sztálin volt az első ember akit meglátott és megismert Zurab. a pécsi labdarúgás helyet kap az NB I-ben A Győrben megjelenő Nyugati Sport hatalmas, feltűnőstkeltő cikket közöl a Nemzeti Bajnokság őszi átszervezésé­ről. Eddig is számos elgondolás for­gott a közludatban és mi pécsiek, természetesen mindegyük mögött azt kerestük, vájjon a mi szempontunkból hogy alakul majd ez a kérdés. A Nyu­gati Sport már tényként közli a ter­veket és többek között ezt írja: „Közöltül;, hogy Pécs csapata I» he­lyet kap az NB l-ben, ha a három pécsi egyesület — félretéve a kicsinyes egyesületi szempontokat — csak a vá­ros sporlérdekeit tartja tzem előtt s egyesül. Ez ma még kissé nehéznek látszik, de biztosra vesszük, hogy a pécsi vezetőiket végűd is sikerül majd jobb belátásra bírni s ezzel a legna­gyobb dunántúli város Is képviselőhöz jut a Nemzeti Bajnokság legmaga­sabb osztályában- Biztosra vehetjük még, hogy a budapesti Lokomotív, mint a vasutasok központi csapata szintén beosztást nyer az NB 1.-be.“ Ezek szerint rajtunk, pécsieken a sor, hogy helyesen cselek ed jü rak. És ha mégis nehézséget támasztanának egyes egyesületi vezetők, okkor feltét­lenül a nagy sporiközőnség hallatja majd hangját! Kicsinyes, soviniszta gondolkodás nem foszthatja meg a pé. esi ötezres közönséget az NB I-be ju­tástól! Pécsre költözött a csányoszrói Dendra Pályaépítési tervek, brigádok megalakítása A MUNKA TERVBEN Nemrég közöltük, hogy « esány- aszrói Dendra nevét Erdőgazdasági NVSE-re változtatta. A névváltozás mögött más komoly változás is állt 1 ie az egyesület életében: beköltöztek végleg Pécsre. Az eset annál is inkább érdekes, mert nem minden nap törté­nik meg, hogy egy egyesület úgy, ahogy van, játékosokkal, vezetőkkel, edzővel, felszereléssel együtt felkere­kedjék és 40 km-t utazva, áttegye székhelyét más városba. Cziller József ügyvezető elnök így okolta meg a nagy változást: „A csányoszrói Dendra vállalat megszűné­sével, illetve más vállalathoz történő beolvadásával az addigi 300-as mun­káslétszám 60— 65-re olvadt le. Tekint­ve, hogy az alapítók, vezetők, de úgyszólván minden játékos az Erdő- gazdasági NV-hez került, kérelmeztük a belügyminisztériumtól, illetve az MLSz-töl a név-, székhely, és egyesü­leti színváltozást. Az /engedély már birtokunkban is van. Ez azt jelenti, hogy Pécs újabb NB IH-as egyesület­hez jutott." Úgy fest egyébként a dolog, hogy Pécs sokrétű egyesülettel lesz gazda­gabb, mert nemcsak egy elárvult láb- Uarúgószakosztályról van szó- Az Er­dőgazdasági NVSK kitűnő tenisz szak. osztálya mellé asztali tenisz, teke, röplabda és céllövö szakosztályokat is működtet már. Megindul a rendszeres élet, amiért igen sokat köszönhetnek az NV két vezetőjének. Kasza Ferenc vezérigazgatónak és Káldi József h. vezérigazgatónak, akik biztosítják a sportegyesület fejlődését Megtudtuk Holota. Jenő sportfclclőstől, hogy min­den sportoló párt-, illetve szakszerve­zeti szemináriumot hallgat és a labda, rugók az üzemben külön brigádot ala­kítottak, amely a termelésben máris jó eredményeket» ért el­A labdarúgószakosztály eddig nem rendelkezett MÉSz csapattal, most egyszerre az 'NB IIT-ban indul az új zöld fchér gárda. Hogy az utánpótlást biztosítsák, „örökbefógadták“ a pécsi Agosfon-téri iskola úttörőcsapatát. Második csapatukat az alapfokú baj­nokságban indítják. Ezidőszerint tár­gyalnak a várossal, ők is a Tüzér-utcai pályára szeretnének beköltözni, de könnyen lehetséges, hogy a közeljö. vőben a rendelkezésükre álló kilünő területen megkezdik a pályaépítést és ezzel is javítanak majd a nagy pécsi pályaínségen. Tenisz-szakosztályuk a legeredmé­nyesebb eddig. Mint a legjobb déldu- nátúli egyesület legutóbb diósgvör- ben a vidéki csapatbajnokok küzdel­mében a harmadik lett. a DVTK és a Csepel mögött. A fejlődés itt is a tö­megsport felé vette az irányt, ingyen ütőket, labdát" és oktatót bocsátottuk a szakmunkások és fatelepi munká­sok gyermekei részére. Már nem is egy tehetség bukkant fel az ismeret­lenségből! Ott van például a fiatal Gulyás esete. „A felszabadulás után a labdaszedő gyerekekkel szedtük rendbe a pályá­kat — mondotta Holota Jenő szak­osztályvezető. — összeszedtük az ütő­ket és ezekkel a „srácokkal“ elkezd­tük a mnnkát. Lovcsányi Jenő orszá­gos ifi kapitány oktatta, őket és ha­marosan felfigyelt a tehetséges fiata­lokra. így lett három év alatt orsz.1 gos ifúsági válogatott kerettag Gulyás, és Hirt, a két labdaszedőgyerek." __ .. Büszkék vagyunk arra. hogy nálunk ' in az ország legtehetségesebb után­pótlása.“ A többi sportágban is jó erők spor­tolnak. Asztalitenisz csapatuk veret­lenül nyerte meg as alapfokú bajnok­ságot, Tekeszakosztályunk egyelőre bérelt, pályán dolgozik és hamarosan hallat magáról. A labdarugók a mun­kaidő után ’.rohammunkával építik a röplabdapályát és a céllövöszak- osztályban idősek, fiatalok egyaránt megtalálják a szórakozást és a ko­moly nevelóát. Tgy él, dolgozik a Mállcrd és a Dendra egyesületek sze- r on esés házassága révén összehozott Erdőgazdasági NVSE. Az egyesület jó munkája nyomán a pécsi sport to­vábbi felemelkedését várhatjuk. (T. Z.) Az ifjúsági bajnokság végleges állása 1. Mecsetawab. 22 20 t t 122:14 AT 2. DVSE 22 19 2 1 77:27 40 3. Dinamó 22 14 S 5 fc?:2S Sl 4. PVSK 22 13 5 4 51:28 31 5. Komló 22 12 1 9 75:40 25 6. BTC 22 8 4 10 30:50 20 7. PMlEFES;. 22 9 2 11 51:41 20 8. Zsolnay 22 8 3 11 40:51 13 9. PÁC Közüz­22 6 5 12 27:53 15 10. P MSE 22 6 t 15 55:65 13 11. Hosszűhet 22 2 1 19 10:146 5 12. Postás 22 1 2 19 14:91 4 Értesülésünk sezrint « szabolcsiak megóvták a DVSE ellen elvesztett mór- kő résüket játékosok Jogosulatlan sze­repeltetése miatt • Kaposvárott vasárnap 2500 néző előtt játszóba második mérkőzésé: a Solkol Svüt Gotwaldov -a KRAC el­len. A kaposvári csapat ig-sa nagy lelkesedéssel és jól is játszott, így csak nehéz győzelme" arattiai'oH a csehszlovák csapat 3:1 (3:1) arányban. A KRAC gólját Szőllősi lőtte. * Tallinban érdekes statótaveraeny volt Előbb a Ralev sportegyesül«* felnőtt csa.pa"a javította meg az észt 3x100 m-éleres sifeiutórékordot 7 perc 33.2 másodpercre- közvetlenül utána pedig az egyesület ifjúsági csapata futót: ugyanerre a távra 8 perc 13 másodperce:'. Ez az eredmény szov­jet ifjúsági -rekordnak számit. Érde­kes megemlíteni, hogy , az országos rekordot futó ifjúsági csapat két ed­zője, Veeíiu-szme és Csikin, tagjai voltak a felnőts rekordot futó stafé­tának. Veetiuszane egyébként ugyan­ezen a versenyen 2.000 méteren 5 perc 34.8 másodperce" futott. Ugyan­ekkor Valman 64 méter 85 cennmé- lercs dobással nyerte a gerelyvetésí, filEéres szafc$?me- zels MilűRVsnat isidül Fonyódra. folyó hó 17-én* vasárnap Részvételi díj 13”20 Frt Jelentkezés csütörtökig az lBUSz Mene!jegyirodában aJMBIJWIST JfMEMÍ WK — Kaaioi üURüAb- tói, Qyári kóssüló- isek 6—9—12 havi -észletre. Használt készülékei becse­rélek .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom