Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-13 / 160. szám

Ke&fea délelőtt !t érdig Veid! Miklós tapassz ékesül középpsraszl 109 SZÉZ2LÉH1K ELEGET IETÍ BEGYÜIIÉS1 K8TELEZE:TSÉGÉHEK Kát hő Anna elvtársnő, első női miniszterünk beszéde as összevont pártnapon Élüzem leit a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat VJ. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM ÁRA EO FILLÉR SZERDA, 10-19. -TÜLJUS 13 Már megindult a verseny Tegnap adta hírül a sajtó, hogy Kunszentmártoa, Doboz és Vác- kisújfaln dolgozó parasztsága be­gyűjtési versenyre hívta ki az or­szágot. Nem az idei év lesz az első, amikor versenyben áll a dol­gozó parasztság a begyűjtés telje­sítéséért, jobban mondva túltelje­sítéséért Volt begyűjtési verseny j k™1* *Sl raéghozzá igen szép eredménnyeL Számos község tél­iesítetté a kiszabott határidő előtt a beadást, számos dolgozó paraszt teljesítette _ túl kötelezettségét, IK/? közülük többszáz száza­Az idei verseny tehát nem uj­í-íí*^ dolgozó parasztságunk előtt, még sem lehet azt mondani, hogy az idei verseny egyszerű megismétlése volna a tavalyinak, u?*..!?, ?k©t az< bisz a tavalyi begyűjtési évad óta kerek egy esztendő telt el és azt már meg- szoktuk, hogy nálunk egy eszten­dő fejlődésében felér egy évtized­del a múlthoz, vagy a kapitaliz­mus láncai között vergődő álla­mokhoz viszonyítva. Egy esztendő alatt nálunk olyan változások tör­téntek, olyan fejlődésen mentünk keresztül, ami megköveteli, hogy az idei beszolgáItatási verseny ne egyszerű ismétlése legyen a tava­lyinak, hanem több, nagyobb: lel­kesedésben, méreteiben és ered­ményeiben is túlszárnyalja azt Hogy csak mást ne említsünk, ez az ev volt az, melyben elindult a termelőszövetkezetek szervezé- fZ . *? -5c,ei begyűjtési verseny -gvik jellemző különbsége a tava- lyüioz képest, hogy ebben már sztvesznek a termelőszövetkeze- }s\ TavaIy ilyenkor mindössze gy-kettő volt belőlük az ország- „ Y’ ^ 7? , ..különlegességként" emlegették azokat, ma már ott Z lnak doij,0zó parasztságunk élén dn!r:^Mní.U-'?a^0,sa^’5’ legfeilettebü Ä0^01 alakult termelősző- v’ mutatva a me­dát mn»SáÍ mKdcn őrületén, pél­Han näÄ bWtés óta azon- történtek, Mv'Í7 események is íezailotf -?,us tizenötödikén egész orszá7t ^SZtás’ mc5yen Rz Paraszti á 1,»ko»«áía. a dolgozó dolgozó' főztük Déldunántúl tóttá hndaraSZtsá^a ’s bebizonyí- magáévá tette a kom­tűzéseit h!fZe v® Népfront célki­történí érirsh azt- eddig amit P7,,ti támogatni akarja azt, érdekében“mctfSSít * .doI£0zók .**r ^tooí tani. JLz a tói versra “éíd^ tóroénjWyüj­Joläort PÄÜ5 “tel éí' Mí, Pz“n! hanem annak , • a begyűjtést, rom- és ötéves Tcr7a í1ban: a há" valósítása blztoslimcjJ' Jövőjének, saiát f! táká,?flk,’ sa'át logáLk, haSfL W fkedése zá’ És ezt ima a a,ik°te.!ességének- »ágtétele után u'. Osztások bizony­i«£»«Änfirf“' — amint azt RőUr1’ mar — hangsúlyozta a válás Kv!,ars |s értékelő beszédében ^ásokat ki­től nem tekinthető aa D«nan- tobbi részétől politikai!»,« or,száá radt területnek, a DuÄ fejlődött a leghaladottabb tiszán" tuu megyek közé. Ez biztosító* annak, hogy bár az idei kihívások tak er0'»'1" 3 TÍ!SMántŰlrÓ1 in<*ul- ,,aK,5.!' a dunántúli vármegyék ko.tuc Baranya, Somogy, Tolna megyék doto parasztsága ís be vaÍ»fkM1Zi°ny,ltani: nemcsak sza­vazatukkal, de gabonáikkal is akarják a dolgozó nép ailamat, saját államukat / P A begyűjtési verseny egyik el nem hanyagolható motivuma az a hálaérzet, amit a dolgozó paraszt­ság érez a városi munkássággal szemben. Ez az érzés, mely tápot kap a munkásosztály szinte nap- ról-napra megújuló segítségéből, egyre erősebb és egyre döntőbb jelentőségűvé válik. A szaporodó gépállomások, az újabb és újabb traktorok, mezőgazdasági gépek, mind fokozzák a hálaérzetet a dol­gozó parasztságban, melyet az már a földreform óta érez. Hogyne adna szívesen gabonát a munkás- osztálynak az a dolgozó paraszt, aki földjét a munkásság harcának köszönheti, amelyet a munkásosz­tály erőfeszítésének gyümölcse­képpen született traktor szántot­ta, akinek vetőmagját a munká­sok gyártotta vetőgép szórta a földbe és a munkásság termelte műtrágya növelte nagyra, dús­kál ászura. A begyűjtési versenyre úgyszól­ván minden községben máris igen nagy a készülődés. A szövetkeze­tek felvirágozva fogják várni a dolgozó parasztok szintén felvi­rágozott kocsijait. Ünnepéllyé fog szépülni a begyűjtés teljesítése, a dolgozó parasztság eredményei­nek, a munkás-paraszt szövetség, a dolgozó!* állama iránti hűség ünnepévé. Egyről azonban az ünnepi han­gulatban sem szabad megfeled­keznünk. Arról, Hogy a begyűjtés maga és még fokozottabban a be­gyűjtési verseny elsősorban harc, még hozzá kemény politikai harc kérdése. Senki nem ringathatja magát ezekben a napokban az osztálybéke langyos hangulatá­ban azzal a hamis jelszóval, hogy „a mi kulákjaink már a válasz­tásoknál is bebizonyították jó­indulatukat." Sok szó esett már arról, hogy a kulákok a vá'asztásoknál kény­szerűségből, vagy pedig megté­vesztésből a Népfrontra szavaz­tak. Akkor egy papírlapéi volt szó, ami gazdaságilag nem érin­tette a kulákot. Most azonban gabonáról van szó, még pedig a kulákoknál arányosan jóval több gabonáról, mint a kis- és közép­parasztoknál. Ezért el kell ké­szülnünk arra, bogy a kulák meg fogja kísérelni a beszolgáltatás si­kerének meggátlását. A megyék­ből jövő jelentések, a szabotázsok­ra történő kísérletek ezt máris igazolják- Ez azonban a mai erő­viszonyok között nem fog neki si­kerülni! Le kell lepleznünk a kulákot, aki a dolgozó parasztságot igyek­szik lebeszélni a begyűjtési ver­senyben való helytállásról, az elő­írásos begyűjtés túlteljesítéséről. Fel kell ellene venni a harcot s elsősorban a népnevelőkre hárul a feladat, hogy visszaverjék a ku­lákok támadását, A begyűjtési versenynél nagy szerepe van a felvilágosításnak, de még ennél is hatalmasabb a szerepe a jó példá­nak, Éppen ezért helyesnek és követendőnek kell tartanunk a tolnamegyei Cikó, Gyönk, Szálka községek népnevelőinek és bizal­mijainak azt az elhatározását, hogv élen fognak járni a begyűjtés tel­jesítésében, elsőnek fogják beadni gabonájukat. Déldunántúl dolgozó parasztsága saját érdekét és hazafias köteles­ségét átérezve, hatalmas lelkese­déssel készül a 'begyűjtési ver­senyre. A megyék községeiben mindenütt készülnek a vasárnapi falunapokra, ahol az országos ver­senyhez^ való csatlakozások és a helyi kihívások ünnepélyes kere­tek között fognak elhangzani. S hogy a verseny milyen lendülettel fog megindulni, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy máris van olyan gazda, aki száz százalékig Áz angol „munkás"-konmány nyíltan a kapitalisták oldalára állt A francia dokkmunkások szolidárisak angol munkástársaikkal A kizsákmányolt nyugat európai mun­kásság egyre fokozza küzdelmét az elnyomó nagytőkések ellen. Jeíenleg a londoni kikötőben fő­ijük > legélesebb harc. Mint ismeretes, a brit kormány ulti­mátumot küldött a kikötőmunkásoknak és bejelentette, hosrv hétfőn este élet­belépteti a szükségállapotot, ha addig nem veszik fel a munkát. A kikötőmunkások hétfőn délben gyűlést tartottak a londoni Victoria- parkban, hogy a kormány ultimátumá­ra válaszoljanak. Timothy, a munkás­kizárási bizottság tagja felelt Shaw- cross főállamügyész vasárnapi beszé­dére: — Ilyen emberek, mint Shawcross, — mondotta Timothy —, sohasem ért­hetik meg a munkások álláspontját. Semmiféle erőszak sem kényszerít­heti a munkásokat a sztrájktörők gyalázatos szerepére, vagy mun­kástársaik elárulására. Thomas az uszály- és dereglyemun­kások szakszervezetének nevében ki­jelentette, hogy csatlakoznak a kikötő­munkások sztrájkjához. A nagygyűlés ezután határozati javaslatot szavazott meg, amelynek érteimében tovább folytatják a sztrájkot. A dokkmunkások határozatát kőve­tően a király proklamációt adott ki, amelyben felhatalmazta a kormányt, hogy a londoni kikötőben kihirdesse a szükségállapotot és kíbocsátnassa az erre vonatkozó rendeleteket. Közvetlenül a proklamá­ció kiadása után kétezer főnyi katonai osztag vonult be a kikötő területére. Londoni jelentés szerint, keddre virradó éjjel életbelépett a szükségállapot. Ennek ellenére egyre erősödik a sztrájk: már százhuszonegy hajó vesz­tegel a londoni kikötőben. Az ausztrá­liai kikötőmunkások elhatározták, hogy holnap liuszonnégyórás általános ro- konszenv sztrájkot rendeznek a lon­doni mozgalom erősítésére. Az Humanité „Osztályrendelct” cí­mű cikkében foglalkozik az angol ki­kötőkben kihirdetett kivételes állapot­tal. A lap rámutat arra, hogy a kivéte­les törvények életbeléptetése a sztráj­koló angol rakodómunkások ellen éles fényt vet és megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltat az angol „rr?unkás”-kor- mány munkásáruló politikájára. Ez a tisztán „munkáspárti” tagokból álló kormány ezzel nyíltan a kapitalis­ták oldalára állt és az angol munkások ellen, a kizsákmányolok javára mozgó­sította az állam egész elnyomó gépe­zetét. A francia dokkmunkások szakszer­vezete kiáltványban szolidaritását fejezi ki az angol dokkmunkások­kal, felszólítja a francia kikötők dolgozóit, áronná} lépjenek sztrájkba és tegyék lehetetlenné a londoni sztrájklörők és katonák által megra­kott angol hajók kirakodását. Sharkey elvtárs felhívása Ausztrália népéhez Sydney-l Jelentés szerint Sharkey, az ausztráliai Kommunista Párt főtitkára felhívással fordult Auszt­rália valamennyi dolgozójához és haladó emberéhez, védelmezzék meg a demokratikus szabadságokai a „munkáspárti”- kormány ellem Sharkey felhívásában többek kö­zött ezt mondja: a Munkásmozga­lom ellen indított támadás tetőpont­ján van. A „munkáspárti” kormány, az uralkodó osztály parancsához hí­ven fel akarja morzsolni Ausztrália munkásosztályának mozgalmát A A legdrákóibb munkásellenes tör­vényeket hozzák. A „munkáspárt” vezérei elárulták a munkásságot Szemük láttára rendőráilamot teremtenek. A munkásosztály szervezetei ellett Indított támadás előkészület az új gazdasági depresszióra, de egyben háborús készülődés is. A támadást össze lehet és össze is kell zúzni. A dolgozók egysége győzni fog az osztályharcban. A szakszervezetek pénzalapjainak zárlatát előíró törvény, a szakszer­vezeti vezetők ellen hozott íléle- tek és a Kommunista Párt központi bizottsága székhazának megroha- nása minden propagandánál Jobban bi­zonyítja, hogy az úgynevezett „munkáspárti” kormány az uralko­dó osztály kiszolgálója. Sharkey felhívja Ausztrália népét, leplezze le a fasizmus minden megnyilvánu­lását és' követelje a szakszervezett1 vezetők szabadonbocsátását Az angolszász pénzügyminiszterek londoni tárgyalásai egyáltalán nem oldották meg Anglia gazdasági problémáit Az angol pémügyrrrinfaztérium hova- talos közleményt adott ki az USA, Anglia és Kanada pénzügyrrúniszteré- nek tanácskozásáról. Snyder, az USA pénzügyminisztere, és Abbott kanadai pénzügyminiszter londoni tartózkodása alkalmával véleménycserét folytatott Cupps angol! pénzügyminiszterrel és Wilson angol kereskedelmi, miniszter­rel, a dollár- és a fontterfllet között! fizetési mérleggel kapcsolatos ne­hézségekről, valamint a két terület gazdasági egyen­súlyának helyreállítását szolgáló rövid­es hosszúlejáratú megállapodásokról. Az angol lafvok szerint azonban az angol, kanadai és az amerikai pénz* űgymindsztereflc olyan kérdésekről is tárgyaltak, amelyeket a megbeszéld­A Mongol Népköztársaság a népi forradalom 28. évfordulóját ünnepi Ulanbatori jelentése szerint a mongol nép most ünnepelte a mon- góliai népi forradalom 23. évfordu­lóját. Az ünnepségekre sokezer dolgozó érkezett a fővárosba az or­szág legtávolabbi területeiről. A nemzetgyűlés díszüléséne Csej- zsamsz, a mongol népi forradalmi párt központi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Rámuta­tott arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a mongol nép előtt a felszabadulás útját, A nagy Szovjetunió testvéri segítsége és támogatása a Mongol Népköztársaság fennállásának és a szocializmus felé vezető úton elért valamennyi sikerének alapja. Meg­jegyezte, bogy a mongol nép másfél esztendő óta ötéves tervben dolgo­zik. 1948-ban az ipar 101 százalékra teljesítette a tervet. Elutaztak Szófiából a Georgi Dimitrov temetéséi! résziéit kiiii kiiliüségek Szófiai jelentés szerint a szovjet kormány küldőt‘.ség, valamint Moszkva. Leningrád és Ukrajna dolgozóin k kül­döttsége, amely Vorosilov marsall ve­zetése alatt részlvett G crgi Dimiirov temetésén, hétfőn elulazott Szófiábó1. Prágai jeientés szerint a csehszlo­vák küldöttség Siroky míniszlerelnök­helyoíles és Slansky, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkárának vezeté­sével visszaérkezett Prágába, A cseh­szlovák kiildötlsóggri együtt érkeztek az angol, belga, svájci, holland, dán, spanyol, izraeli és az olasz kommunista párt képviselői is. sekrői kiadott közlemény nem eraTft. K közlemény szerint a font értékének csökkenése szóba sem kerüH, a lapok egész nyiHan kételkednek ennek az állításnak igaz voltában és hangsúlyoz­zák, hogy a hivatalos közlemény nem emlftl azokat az alapvető gazdasági ne­hézségeket sem, amelyek elölt Anglia ál! és amelyeknek megoh (fásához nem jutottak közelebb. A Financial Times vezércikkében ki” jelenti, hogy a közleményben nem az a figyelemreméltó, amit mond, hanem az, amit elhallgattak bé.ö’e. A Manchester Guardian gazdasági rovatának szerkesztője megállapít ja, bogy az értekezleten Snyder álláspont­ja győzött. A Daily Worker szerint nem sikerült klvezelő űtat találni abból a politikából, amely az ang­liai dollárválsághoz vezetett. A tep kiemeli, hogy az amerikai kor” mony még mündig „sokoldalú világ* kereskedelemre” törekszik, mert az fel­tétlenül kedvez az USA-nak és a dől” Járnak. Cripps kénytelen volt alávetni magát Snyder főköveteléseinek. A monarch©-fasiszta várbítóság újabb haláios itéíeiekeí hozott A demakratikite hadsereg főparancs­noksága közli, hogy a monarchó-fasisz­ták Kaimexalan, Kató Koroia és Ben- zia vidékén folyt legutóbbi heves har-, cokban 483 hatottal, sebesültet és fog­lyot vesztettek. A görög szabadság- harcosak egy ellenséges repülőgépet lelőttek, négy páncélos gépkocsit leve­gőbe röpítetlek és gazdag hadianyagot zsákmányollak. A larisszai hadbíróság 17 görög de” mohra tát halálra, 14-et pedig külön­böző ideig tartó börtönre ítélt. Az el­ítélteket azzal vádolták, hogy támogat­ták a szabadságharcosokat. teljesítette kötelességét, egy ka- posszekcsői középparaszt kedden, (2-én délig már teljes egészében beszállította gabonáját! A verseny tehát gyakorlatban máris megkezdődött, még mielőtt „hivatalosan" megindult volna. Ez is azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk saját elhatározásá­ból, őszinte lelkesedéssel csatla­kozik a versenyhez, melynek nyertese — bármely község nyer­je is el az elsőséget — az egész dolgozó magyar nép lesz. IlíiKÉS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom