Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-12 / 159. szám

tsis wnustz s «I a k le tű te ' & ke' v>!‘ >c ' rtf Azonnal fizetendő! A cselsÉk eddfi eltulajilonlfott sok tízezer foriitját kipréseli a kulákokbil a miúmm bizottság Baranya falvaiban nap-nap .után mind többen nyitják a DÉFOSz munkástagozatának kilincsét, hogy sérelmeikre orvoslást találjanak Nem kel] többé a baranyai falvak szegényparasztságának évekig tál palni a járásbírók „színe’’ elé, hogy igazságot nyerjenek. Megyénkben — elmondhatjuk — túlnyomórészben megalakullak és jól látják el feladatukat a munka­ügyi bizottságok. Ha csak néhány példát ragadunk is ki, megláthat , juk. Milliókról van szó ! A héten először ült össze a nagy- harsányi munkaügyi bizottság. Kö­zel harmincöt ügyet tárgyaltak és még mindig folyik a pontos után számolás, mert nem kevesebbről, mint 110.000 forintról van szó. Ennyivel tartozott 35 kulák a cse­lédjeinek, ennyivel károsítottál meg a szegényembereket. Csak Nagyharsányban ennyivel akarták kijátszani a törvényt. Hát altkor a megyében, az országban mennyit - lophattak el a cselédektől? Milliók­ról van szó, amit most a munka­ügyi bizottságok révén jogos mun­kabér fejében visszakapnak a ku- lákok cselédei. Nagyharsányban a kulákportákon volt lótás-futás, amikor megkapták az idézést a munkaügyi bizottság­tól! A Beremeni, a Bordás, a Fe­hérvári ,,nagyságosáéit történelmük alatt először fogták meg cselédeik kezét, szorongatták, kedveskedő szavakkal közeledtek feléjük. Soha nem törődtek a cseléddel, hogy az mit akar enni, de most ezen a na­pon minden érdekelte őket, még az is, hogy a Kacián Laci mikor volt utoljára beteg. A kulákból csúszó­mászó lett, egyszerre barátkozásba csapott át, mihelyt a bukszájához kellett nyúlni. Mert fizetni, azt egy sem szeret. Hogy mennyire nem, azt a munkaügyi bizottság elsőnek tárgyalt ügye mutatja. KPuliszkát eszem...** Nagyharsány egyik leghangosabb,, demagóg kulik ja Szabó István, aki még formájára nézve is ellenszen­ves, kizsákmányoló típus. Olyan, amilyennek a Ludas Matyi a kulá- kot rajzolja. Befurakodott minden­hová, ahol csak érvényesíteni le­hetett a kulákok szavát. Miké Mi­hály öreg cselédjét ingyen dolgoz­tatta, csak a silány kosztot adta neki, sőt még az öreg megtakarí­tott kis pénzét, 155 forintot is el­kérte. Persze nem adta vissza. Emellett nyolc hónapi bérrel tarto­zott cselédjének. A bizottság előtt is hangoskodott és azt mondta: — Május óta puliszkát eszem, mert elfogyott a kenyerem, nincs semmim, fizetni sem tudok. Ameny- nyit nálam dolgozott a cseléd, any- nyit meg is evett, hát nem tartó­som. Erre az egybegyült nagyharsányi dolgozó parasztok hangos kacagás­ba kezdtek és a kulák százhúsz ki­lója csak úgy remegett a dühtől. — Meg is látszik, hogy puliszkán élt! — gúnyolódtak vele. Nem lehetett lesírni egy fillért sem Mlkó bácsi jogos béréből. A munkaügyi bizottság pontosan meg­alapította, mennyivel csapta be a kuíák szegény öreget. Meghozták a határozatot: nyolc hónapi bér, hozzá a természetbeni elmaradt járulék, összesen 1729 forint Fizetendő: azonnal! Igv tárgyalta le az ügyeket, így hozta meg törvényszerű határozatát, a többi 34 kulák esetében in a mun­kaügyi bizottság. Sorra következtek valamennyien. Ott, a bizottság előtt, olyan gyámoltalanul viselkedtek a „jó“ kulákok, mintha kettőig sem tudnának számolni. Alkudozásuk, szemtelen hangjuk, vagy hizelkedé- sük olyan volt, mintha valami viny- nvogó. ketrecbe zárt vadállat az ál- latszeliditö előtt arra a pillanatra vár, hogy torkába harapjon. A vasasi Vidának és társainak elment a kedve És így volt e* másutt is a megyé­ben. Ott, ahol a munkaügyi bizott­ságok megkezdték működésüket, agyarait vicsorítja az ellenség. A cse­lédek pedig a szegény, emberek, akik jogos bérüket követelték, elégedet­ten, teljes keresetükkel a zsebben távoztak a DÉFOSz munkástagozat irodájából. Vasas községben is ez történt, ahol’Vida János, Deák József, Ko­vács János és Bérezi nevű 30—50 holdas kulákokkal fizetette meg a munkaügyi bizottság a közel ötezer forintot, kitevő mnnkabérhátralékot De így volt ez a Bostabűgyben is. A festett, arcú koesmáros és földbir­tokosnőtől a bíróság már évek óta nem hajtotta be egy . szláv szárma­zású fiatalember, Szimánovics Szüli- mán, volt cselédje bérkövetelését. Most a bíróságtól átvette a munka ügyi bizottság az ügyet és a kúpin­gáit kulákasszonynak azonnal ki kellett fizetnie a több. mint hatszáz forintnyi tartozást. A pécsi járásban eddig több, mint, 50 ezer forintot fizettek le a kulákok. Ugyancsak Nagyharsányban Fehérvári Kálmán- né két cselédjének, Kacián László­nak 2.337, Mihálvkövi Sándornak több. mint 10.000 forint járandóság­gal tartozott A kulákportákon nagy a por. A harsányi kulákok újabban elfelejte­nek a hegyre járni. Pedig valamit kéne a borral is csinálni, hiszen itt lesz lassan az új bor, kell a hordó. A vasasi Vidának és társainak is el­ment a kedve, hogy az őrhegyen sza.pulják a demokráciát. Ahol jól dolgozik a munkaügyi bizottság, ott megvan a látszatja, ott a kulák nem mer többé fittyet, hányni a demokrácia rendeletéire. A dolgozó parasztok. mezőgazdasági munkások széles tömegei pedig még szorosabban felsorakoznak a, kom­munisták vezette népi demokrácia mellé. Szélmalom és kemence is „vonult fel” a garéi ifjak ünnepségén A délafrikai ifjúság küiiiolle Is résztvelt a pompás juniálison A mozik mai műsora APOLLO 13-éig Az oroszlánikeirecbcfi,’ az . uszodában és mindenhol: A papa bogaras őrráfii sikert arató vígjáték. Főszereplők: 1, Marvan, M. Valentova. Előadásoki 5, 7, 9 órak», URÁNIA Mfári szünet PARK 13-áig Demokratikus német film Krisztina haínagy Főszereplők: Wolfgang Lukschy, Petra Peters, Tilly Lauenslein. Előadások kezdete hétköznap: 7, 9 órakor A vármegye valamennyi községé­nek ifjúsága hatalmas lelkesedéssel készül a Világifjúsági Találkozóra. A Vílágiíjúsági Találkozóra való készülődés kiemelkedő állomása volt vasárnap a geréi júníális, melyet a helybeli EPOSz fiatalok rendeztek és amelyen résztvett a délafrikai ifjúsági kiküldött, Ismail Bloola. Siklósi Imre, a MINSz országos központjának kül­döttje, "Rácz Tamás MINSz megyei titkár és iíj. Balogh Lajos, a szabad­művelődés képviseletében. Az ünnepség a1 kora délelőtti órák­ban nyolc község EPOSz fiataljainak- hatalmas felvonulásával kezdődött. Az első kocsin sovány, rongyosru- bájú legények álltak, a kocsi elején liatalmas tábla, rajta: 1945. Ezzel azt jelképezték, hogy 1945-ben még mi­lyen rossz viszonyok uralkodtak a múlt örökségeként. A második kocsin már erős, barnárasült, mosolygó arcú fiatalok jöttek, a kocsin a tábla: 1949. Az első kocsi a múltat, a második a jelent tárta elénk. A kettő közötti különbség erősen rávilágított arra, hogy mennyit fejlődött hazánk az el­múlt négy esztendő alatt. Ezután jelképesen bemutatták, ^hogyan készül a kenyér. Az első kocsin izmos parasztiiúk szán­tották a földet, majd a következőn a boronálást mutatták be, a, következő a vetést, majd az aratást, azután a gabona begyűjtést. Már egy- órája tartott a felvonulás, tie még hosszú sorban jöttek a következő, feldíszített kocsik. A cséplés bemutatása után kis szélmalmot hozott az egyik kocsi, melyben a gabona őrlését végezték, azután a pékek dagasztották az új lisztből a kenyeret, Végűi az utolsó kocsin kemencét hoztak, melyből a kisült új kenye­ret vették ki. A felvonulás hatalmas sikert aratott. A megjelentek, élükön Ismail Bloola- val, lelkes tapssal jutalmazták a garéi JEPOSz-isták elmés felvonulását. Ez­zel a délelőtti műsor véget is ért. Dél­után a sportpályán tartottak gyűlést, melyen a garéi fiatalok nagyszámban jelentek meg. Bevezetőül a helyi .fcPOSz szervezet titkára, Surján Pé­ter beszélt, utána a délafrikai ifjúsági kiküldött, Ismaél Bloola szólott. Elő­ször Dimitrov elvtársról emlékezett meg, majd kijelentette, hogy a világ hafadószellemö ifjúsága törhetetlen lendülettel küzd a bé­kéért. A garéi fiatalság hatalmas lelkesedés- sei tapsolta meg a délafrikai kiküldöt­tet), akinek angolul mondott beszédét tolmács fordította le magyarra. Ez­után Siklósi Imre, a MINSz országos központjának kiküldötte beszéli, majd a garéi fiatalok ünnepélyesen megajándékozták Ismail Bloolát egy kis hordó borral, Siklósi elvtársat pedig egy gyönyörű arató-koszorúval. Ezután került sorra á pompásan megrendezett kultúrműsor. Szebbnél- szebb énekszámok és szavalatok kö­vették egymást, de legnagyobb sike­rük a népi táncoknak volt. Különösen a szalántai úttörők szláv és magyar táncai arattak nagy tapsot. A kultúrműsor után labdarugó mérkő­zéssel fejeződött be az egésznapos műsor. A sport és rüllúnnűsor bevételét két gyarmati Ifjú ellátására ajánlották fel a garéi fiatatok. Az egésznapos ün­nepség megrendezéséért dicséret illeti a garéi EPOSz-t és a szabadművelődés pécsi’ vezető­ségét. A garéi fiatalok júniálisa példaképül szolgálhat sok község fiatalságának, a garéi EPOSz ifjak megérdemlik, hogy ott legyenek a Világitjútógi Ta­lálkozón. Ratkó Anna elvtársi! készét ma az összevont pártnapon n összevont párt napra gyűlnek össze a Magyar Dolgozok Pártja tagjai. A partnapon a beszámolót Ralkó Anna e]v„ areno, ?z eJso magyar nci miniszter tartja. A gyűlés hat órakor kezdődik, jo idő eseten a Munkás Kultúrház udvarán, rossz idofeeti a nagyteremben. A NÉP ISKOLÁJÁNAK ALAPJA „TTa kérdeznék, mf n tanító legfőbb feladata, azt válaszolnám: új emberi nevelni. Nálunk neve­lődik a szocialista társadalom új omberTpusa. Ebbe az emberbe a legjobb emberi tulajdonságokat kell beleolíáni," (Kalinin,) TVT ópi demokráciánk nevelési eől- kitűzése,som lehet más, mint amit.Kalinin megnevezett: új embert nevelni. Ez a célkitűzés új feladatok elé állít ja mindazokat, akiket, érint, a pedagógust., a szülőt és a gyerme­ket egyaránt. De a nevelők munkája megváltozása talán sehol sem látszik úgy meg, mint a szülők között A múltban a nevelők szerepe a.z Is­kolai nevelésben csak látszólagos volt, ebbe lényegileg nem volt bele­szólásuk. Ma, amikor a dolgozó töme­geknek mindenben irányító szerepük van, ez visszatükröződik az .iskolához való viszonyukban is. A szülői mun­kaközösségeken keresztül a dolgozók, a szülök már belefolynak az iskola munkájába is. A/í egyénkben az elmúlt iskolaév- iVl folyamán 369 általános és 16 középiskolában alakultak meg a szü­lői munkaközösségek. Hogy a mun­kaközösségben dolgozó szülők terv­szerű, céltudatos munkát tudjanak vé­gezni, szükséges volt magukat a szü­lőket is kioktatni a. rájukváró felada­tokra. Ezt a célt szolgálták a szülők iskolái, melyek Pécsett 27, a megye terflletén pedig 25 helyen működtek. E zekben az iskolákban a szülők megismerkedtek a modern pe­dagógia elvekkel, hisz az. iskolai ne­velés csak akkor lehet eredményes, ha össze van hangolva az otthoni ne­veléssel és az erősiti, nem pedig le­rontja az iskolai munka eredményét. Az iskolai és a szülői nevelés ösz- szehangolásán kívül igen fontos fel­adatok vártak a szülői munkaközös­ségekre szociális-téren is az iskolák támogatásában. Tgv indultak meg az iskolai étkeztetések, Így szervezték meg a szülői munkaközösségek a tej­por főzését, a fa beszerzését. Tékesen például minden nap két szülő főz és mosogat az iskolában. De a szülők másutt is megértették, hogy a neve­lés érdekében kötelességük erkölcsi és anyagi téren támogatni az isko­lát. A tésenfai szülői munkaközösség az iskolát kimeszelte, a folyosó meny­nyezetét, mely két helyen beszakadt, megjavította. A sza.latna.ki szülők májusban 40 szegény sorsú gyermek­nek 150 forint értékű élelmiszert gyűjtöttek. A mohácsi belvárosi leányiskola, május hónapban 300 fo­rint készpénzt gyűjtött a tantermek kicsinosításához és a szülök 12 út­törő nyakkendőt ajándékoztak az is­kolának A pécsi belvárosi leányis­kola szülői munkaközössége csapat- zászlóval lepte meg az úttörőket. A póesai szülői munkaközösség pedig hat ablakot üvegezett be’ az Iskolád ban és elvégezte a villanyszerelési munkálatokat. Háromszázhatvanhét iskolát lehetne így felsorolni, me­lyeknek szülői munkaközössége mind jelentős anyagi áldozatokkal" támo­gatta az iskolát. De más vonalra is kiterjed a szülői munkaközösségek tevékenysége, melyeknek leghaladot- tabb tagjai, a pedagógusokkal együtt végezték a családlátogatásokat. Eb­ben élen jártak a pécsi Fürdő-utcát és a mohácsi belvárosi leányiskolái szülők. A szülő! munkaközösségeket nagy mértékben támogatták as MNDSz szervezetek. Ennek a munká­nak lesz folytatása a nyár folyamán az MNDSz által rendezendő iskola­felelősi értekezlet. A jól működő szülői munkaközösségeket a kultusz­minisztérium elismerő oklevéllel tün­tette ki. Hyen kitüntetésben részesüli Pécsbányatelep, Gyárváros, a Fürdő­utcai, mecsekszabolcsi és a Szabad­ság-úti iskola szülői munkaközössége, vidéken pedig a* erdősmeeseM, sásdi, komlói, vajszlól, szent,lőrinci, sátorhelyi, lakócai, mágocsi, újpetrei és a benedeki. Az Iskolaévnek vége, es azonban nem jelentheti azt, hogy a szülői munkaközösségek munkájában is szünidőt lehetne tartamú Munkánkat a nyár folyamán tovább keil folytat­nunk, további erős kapcsolatot kell kiépítenünk a* MNDSz-en és a nyári együttes kiránduláson erősítenünk kell kapcsolatainkat a pedagógusok­kal. Mindig szemünk előtt kell, "hogy lebegjen az elismerő oklevél jelmon­data: i' „Nevelő, szülő, gyermek közőet munkája a nép iskolájának alapja.“" Orttsy Jolán ,’> „Nem szédülünk meg a sikertől" A vasasiak elhatároztáks nem hagyják elvinni a vándorzászlőt Még fél kettő sincs, máris cso­portosan érkeznek a bányászok, a vasasi Petőfi-akna felolvasó ter­mébe. Egymásután akasztják fel a bilétákat a táblára, ami azt jelenti, hogy leszáll a bánya mélyére dol­gozni. Róth János elvtárs érkezett elsőnek. Nem csoda, mindenütt ő az első, ahol dolgozni lehet. Mindig szeretett dolgozni, de a múltban ebben is megakadályozták, mert hogy közismert „baloldali” volt, há­romszor is elbocsátották a munká­ból. Most, hogy övé is az ország, most akarja az e'mulasztottakat be­hozni. Ezért jelentkezett Nimsz .János csapatába versenymunkára. De nemcsak a munkában jár elől, nem szégvelli a párosverseny jelen­tőségét sem fejtegetni a kételkedők előtt, ha egyáltalán álcád még ilyen a vasasi bányában. A verseny forrpontján már túl vannak. Néhány nappal ezelőtt megtudták, hogy a büszke élüzem-feituRfetés és a vörös vándorzászló hosszú szü­net után újból a vasasi Petőfi- aknához kerül. De a kedélyek még nem csillapultak le, mindenhol, minT donki erről, a vörös vándorzászló­ról beszél. Róth János elvtárs csontos arcá­ról sugárzik az öröm, hisz ő is hozzájárult munkájával ahhoz, hogy munkahelye Ismét élüzem lett. Te­kintetével végigsímogatja a kitű­zésre váró éíüzemjelvényt. Nem tudja megállni, hogy oda ne szóljon a kíváncsiskodókhoz, akik szintén a kitüntetésben gyönyörködnek. — Ugye, milyen egyszerű dolog ez elvtársak? — mutat az éltizem- jelvény felé. — Mégis mindenki azon van, hogy nálunk lündMUSn a szálljtőkas felett — így van ez elvtárs — szól köz­be Wcisz János II. elvtárs, aki szin­tén a Nimsz-féle csapatban dolgozik. — Ä múltkor mi, vasasiak ott vol­tunk Mepsekszabolcson és irigykedve néztük, milyen büszkén vette át Zó­na István elvtárs a vándorzászlót, milyen ünnepélyesen lengette a jú­niusi szél. Hazafelé aztán elhatároz­tuk, hogy elhozzuk és meg is tart­juk. — Lássa — fordul felénk Marhofer József elvtárs, — ez az általános vélemény Vasason, hogy meg is tart­juk. Tudjuk, nem lesz könnyű, mert a mécsek szabolcsiak és a pócsbánya- telepioknem adják meg magukat olyan könnyen. De így van ez rendién felépíteni a boldog csak így lehet életet. Dandos József elvtárs felköti de­rekára a pislákoló benzin lámpát, el­dobja utolsó cigarettáját és mint a verseny egyik élharcosa, 15 I? ki­fejti véleményét. — Nem olyan ördöngős a dolog. Megtarthatjuk a vándorzáazlót, ha nem szédülünk meg a sikertől. Saj­nos a múltban fgy volt. Azért volt aztán, hogy néhány hónapig teljeset» kiestünk a versenyből. Elbizakod- tunk, azt hittük, ha nem dolgozunk teljes erőfeszítéssel, akkor k aj ölünkbe hull a manna. Közben Ragács József termelési felelős is megérkezik a, kerületi párttitkárral. Kezében újabb csapat­verseny kihívási szerződéseket lobog, tat — Ebben a hónapban fila&fi két csapat kötött páros mnnkaverseny szegző» dóst, — mondja sugárzó arccal és megveregeti Nimsz József, a jelenlegi legjobb csapatvezető vállát "Wollár József II. kissé szégyen­kezve nézi őket, mert hát, ő még nincs versenyben. Kicsit gondolko­dik, aztán odamegy Wawra János­hoz, régi ellenfeléhez és megszorítja a kezét. A kézszorftás szerződéskö­tést jelent, • — Nem hagyjuk elvinni a vörös vándorzászlót, akárki meglátja! Keményen megragadja a csákányi és elindul a szállítókas felé. Gróf Jőzscf

Next

/
Oldalképek
Tartalom