Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-31 / 176. szám

DUNÁNTÚLI Égy forinttal olcsóbb &u*usastus elsejétől a szabadkenyér Pécsi számvetés az évfordulón a hároméves terv maradéktalan teljesítéséről Ha nyílik meg a Puskin-klállítés VI. ÉVFOLYAM, 17G. SZÁM ÁRA GO FILLÉR VASÁRNAP 1949 JÚLIUS 31 PETŐFI ŐRÖKÉBEN Irta : BARABÁS TIBOR Száj- esztendeje, hogy a seges- Mn arpatak hídjáról utoljára fi­gyelte a szabadság és zsarnak- a8 ezerszer megénekelt csatáját, ®sztei}deje, hogy az Ispán- j kiesei alatt sírjába hanyat- nJ,,.ajk?X6’ , A népképzelet nem - l»odoít bele végzetébe. A válni em tudó szeretet képzelgései j ®. támaszthattak fel a halottat, ebrentarja őt a forradalmi szel- u ®' 3 páratlan költői lángész élő lázadó, nemes, nagy ■ivének minden verssorában do- D árverése. Petőfi él, inkább, mint valaha! ciaiieinCSak a n^áyar nép, a szo- ,‘auzmns magyar otthonát építők, * világ minden haladó káb 1 n a szabadság első bajno­ki j ’ a Szovjetunióval Peítőfi vándorrá emlékezik ma. nG^11éknZníhlk és emiékezitet- kö!f-.^e aeiDcsak azért, mert 9úve a legmaradandóbb a vi.M és P°llttkai forradalom, let+ *H1,ro^al°m legnagyobbjai mel- a * & 6 k5lt5i lángész hagyatéka, tér*“1 «zárt is, mert élete és köl- e..,ete ma i* eleven forradalmi tefi MM6- Szavai a mára ma- x_ ^ élete példa minden kor a fiának, hogy mikép kell és^hd.dSááért harcolni’ írni* álni äafcrfaLan akarta az ellenforia- rae^T .Pfttöíl Politikai szerepét {^Hamisítani. Petőfi nemcsak iránvf+A- énckese volti hanem cir.»; í ,a ás szervezője is a már- * « forradalomnak, ő volt az, sőrvo? Radikális ifjúság sorából el­len «HM Európa elkerülhetet- yéff/st ^rakulásá/t, a monarchiák nyaHí P megjósolta a régi leha- flandA “L.fi! megjelölte a kiharco- go+ m?° k|kai célt, a köztársasá­gát. a SPedig a nép köztársasá- . egyszerre akarta népét a «neg.,*! Ír? a. re,n^i elnyomástól frő MkaMam' ^'n(len költő és jjj» ®zámára legfőbb lecke az ő f°JTof* 6 álete. Petőfi azáltal °gyáveL5«Z!La*nép és szabadság ’ténfoU t. ^ nem a nemesség h nén pailí fía ^olt' Hanem maga * kottni t?rekedctt tudatosan ^ileiJzA í ysZGT em megértésére és CSre' Jó1 látt: a forrada- ®cShab i magyar világ és Európa ÄsS0t+f önmagával, hogy az kény- % feszeng a középkor a sJé^r2ubboayában ás a népek, Lábai,;® -é? a szorultság állapo­détól tengodnek. Ezért vallotta ^gy-ún l°f,La,.k?lté$/ct nem a« lehof i■’ 'áaz! művész csak fs alko+' nápfogokért küzd k°rám]/ x eták hű fia akart lenni rásébor, x C szenvedélyes törek- Is. érte el a múlhatatlant főí^^hadságról, az egyenlőség­éről e*?tte is énekeltek a ma- erőVep oe senki akkora költői Va,raár u. ennyirc a néoforra- átta, de8«áifx-’t 9 nemcsak a célt nak törtM+I01* *?’ A forradalom- PoIi«kai «jM? érlelődött plebe'us Vedélyxv ,niUdatávaI és izzó szen­e lensIS VSfette a "ép ?5«si forr' i Esztendőkkel a má­kokra. AndaIonJ elöít: a kirá- ’deje. „ j . or elérkezett a tettek jókra l ?óslekedő!íre, a hahó- , ^ira A Rábíró politika utó- dellas'cn felfűzte a y«tte céll SZb'át< a tétlenkedőket !8Id«n « ^sőbb, amikor ola^z ‘Ofrad,, Z1‘■•Varok is ontották a a <£*"* v,5rét' * kiáltotta ?*a katn”x- a,rcába: Hozzátok visz- kín <Vnka,t' meri a vér, ame- Ma. h°"tanak- AbeJ vére! fl é;: üvkínf v,an ,kc?E Hazafinak lenni ?etk«>! r. .i1 a szabadság nem- lr,Zaf; J'yei megn’falmazni. Ö Szinti viixL miként mi rtn Tlcm ^e. vűágpolgár. Patrióta és in­ternacionalista volt, miként mi, mert tudta — amit most, tragikus halála évfordulóján ismét és újra át kell éreznünk —, hogy a sza­badság ügye egy és oszthatatlan. Petőfi nemcsak a tizenkét pont megvalósításáról álmodott, hanem a teljes egyenlőség kivívásáról is. Ezért találjuk őt 1848—49. tár­sadalmi-politikai harcaiban a bal­oldal élén, ezért kerül nem egy­szer éles ellentétbe az udvar át- vedlett híveivel. Tettekre ösztö­nözte az első független magyar minisztériumot is. Ennek megala­kulásakor írta naplójába: „Most hát oszoljunk szét ifjú barátaim, de nem, a forradalomnak nincs vége, ez csak az első felvonás volt... a viszontlátásra.” Amikor a maradiság és kishi­tűség szétszórja a márciusi ifja- kat. Vasvári és Jókai pesszimisz- txkusan ítélik meg a helyzetet. Csak Petőfiből nem hal ki a re­mény és a szabadszállási köveívá- lasztáson jelölteti magát. Amikor a rágalmakat ontó helyi és orszá­gos reakció, élén a népámító pap­pal, ellene vezeti szülőföldje né­pét, Petőfi nyilt levelében nem a népet, hanem áinító'it, félreveze­ti támadja. Befejező mondata: „Dicsőítessék a nép neve, most és mindörökké!“ Ha komorítják is Petőfit a sza­badság ügyére mért csapások, meg nem törik. Amikor Jellasich megindul seregével, ő az, aki sé­relmeit feledve, fegyverbe szólítja a nemzetet. „Amely nemzet nem gyáva - írta ekkor — annak nem e_ ^ elvesznie, amely nemzet küz- dött a szabadságért, annak nem szabad elvesznie!" Petőfi fénye világítson be nap­jainkba is. Rákosi elvtárs mon­dotta: „A népi demokrácia nem­csak örököse, de továbbfolytatása és befejezője mindannak, amit 48 hősei, Kossuth, Petőfi, Táncsics célul tűztek ki.“ De csak akkor teljestíhetjük be a szocializmus magyar müvét, ha ébren tartjuk és nagyra növeljük népünkben, fiatalságunkban Pe­tőfi erényeit Legyünk oly következetes for­radalmárok, a népet oly odaadás­sal szeretők és oltalmazok, mint Petőfi. Legyünk a szabadság belső ellenségeivel szemben ugyancsak éberek és következetesek,* mint ő. Halálának századik évfordulója is erősítse népi demokráciánkban az igazi hazafiasságot és az áldozat­kész nemzetköziséget. Erősítsük minden nap, minden órájában a nép anyagi, erkölcsi, szellemi és fegyveres hatalmát és annak biz­tosítékát: a Pártot. Érezzük át, hogy száz esztendő múltán végre ismét a haladás, szabadság táborában állunk. Előt­tünk a nagy szovjet nép halad és fe­lettünk, a béke tábora felett a szocialista szabadság és emberiség, Petőfi világszabadságának vörös lobogója. A zsarnokság és szabadság vi­lágtörténelmi küzdelme folytató­dik. Békét akar a dolgozó embe­riség, háborút az osztáiykíváltsá- gokat védő imperializmus. Egy vértamisággnl megszentelt élet és „költészet küldi felénk és „feléjük“ forradalmár szavát ..Békét, békét a világnak, De ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Felszentelt kezétől. Maid ha ítfy lesz a világon Általános béke, Vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére.” Petőfi neve harci zászlónk Horváth Márton elvtárs beszéde a Petőfi-emlékbizottság díszelőadásán A díszelőadáson Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője mon­dott ünnepi beszédet. — Száz évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor és bukott ej wie együtt a ma­gyar nép forradalma és szabadságharca — mondotta többek között. — S mégis: Nem a gyász, hanem a kivívott diadal büszke hangjaival ünnepli a haladó em­beriség a világirodalom egyik legna­gyobb költőjét, a világszabadság és a magyar szabadság egyik legnagyobb harcosát, Petőfi Sándort. — Moszkvában a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában a szov­jet főváros munkása» gyűlnek ma ösz- sze, hogy megfiaílgasstík a szovjet költő meg­emlékezését Petőfiről, aki az ő költőjük is. A fehéregyházai síkon, Petőfi jetteten sírja közelében a román nép kormánya rendez emlék ünnepet a költőnek, aki a román népet is lelkesítette száz éven á't a harcra és a szabadság szerepeiére. Pozsonyban ma Petőfi szavai fűzik szorosabbra a szlovák és a magyar nép testvéri barátságát. Prágában, Szó­fiában és a világ megszámlálhatatlan városaiban Petőfire emlékeznek azok, akik szeretik a népet, a szabadságot és a költészetet. — Ma, halálának századik évforduló­ján elmondhatjuk, hogy Petőfi a ml harcunkkal vívta ki a végső diadalt, Petőfi szelleme élőbb, mint a maga korában volt. Szavak helyeit lettekkel jelentjük Pető­finek: A német zsarnok szétzúzva a földön hever, a szabadság tízmillió ma­gyar elidege jfbetetlen tulajdona lett, a kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett, a világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában é6 Az'iában A szabad magyar haza nincs többé egyedül. Európa kelelére nem neheze dik többé a szent szövetség éjszakája Nem magunkra hagyva járunk a hala dás útján, hanem a szabad és szabad ságért küzdő népek megszámlélhalat lan százmillióinak oldalán. Pontos ler vekkel, a hétköznapok aprói'kos műn kájíval haladunk a megálmodóit kor felé. Ezt a kort mi ügy hívjuk, hogy a kommunizmus kora. Petőfi eszméi győztek, de a harcnak koránfsincs vége — Az elmúlt száz év alatt megerő­södött, nagy,« nőtt a munkásosztály, amely valóra v'hja a világirodalom legbátrabb költőjének legmerészebb ál­mait. Megszületett a munkásosztály ideológiája, amely a költő utópista áb­rándját tudománnyá és gyakorlati har­ci programmá emelte. Megszületett a világtörténelem legnagyobb forradalmában a világ­szabadság bástyíája, a szocialista Szovjetunió s azok, akik győzelem­re vezetík a földkerekség minden elnyomottját cs kizsákmányolt j&t Lenin és Sztálin. ti — Megszületett Magyarországon te a munkásosztály és élcsapata: a kommunisták pártja, amely harcai­val bizonyította be, hogy méltó Pe­tőfi példájához a nép szeretetében, haj !fthatatlan forradalmiságban, meg nem alkuvásban, célok merészségé­ben és önfeláldozásban. Megszületett! Magyarországon Is a munkásosztály nagy vezére, Rá­kosi Mátyás, aki a legyőzhetetlen hadsereg, a Párt élén megragadta a történelmi lehetőséget, amelyet a felszabadító Szovjetuniótól kap­tunk: az ország gazdájává, veze­tőjévé, urává tette a munkásosz­tályt, a dolgozó magyar népünket. — Petőfinek meg van tehát a győztes pártja és hadserege, ami hiányzott életében, Petőfi eszméi győztek. Ha a nép ügyét győzelem­re vittük is, a harcnak koránt sines vége. Ellenkezőleg: tudjuk azt, hogy a harc élesedik politikai téren is, az ideológiai fronton is. Nem folyik e például ma is küzdelem az igazi hazaszeretet és a reakciós, ellensé­ges, veszedelmes nacionalizmus kö­zött? 8 nem tanulhatunk-o ma is igazi forradalmi hazaszeretetei Pető­fitől? Hazaszeretet Petőfinek annyit jelent, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát, gyűlölni a hóditól, a függetlenség elrablón, gyűlölni a nép belső el­lenségeit — és mindenek előtt szerelni a népet. Ez a hazaszeretet olyan országot akar teremteni, amelyik méltó a sze­retőire. Ezért tárja Petőfi a 'szabad­ságharc kitöréséig az európai forra­dalmi harc ösztökélő példáit nap- nap után a nemzet elé. — mint »hogy mi új hazánkat építve, a világ leg­haladóbb országa, a Szovjetunió pél­dája után indulunk. — Petőfi forradalmi hazafiságá- nak szerves, elválaszthatatlan része a külföldi, zsarnok, az idegen, el­nyomó, a függetlenségünkre törő nemzetközi reakció elleni kérlel­hetetlen gyűlölet. Mi lehetne ennél időszerűbb ma is? A Windischgrätzek és Haynauk, akik Világos után vórbeborftották a le­győzött országot, akik Petőfinek azt (gérték, hogy ha kézrekerítik, ugyan­ott fejeztetik le, ahol Martinovicsot kivégezték, persze rég az enyészeté lettek. Közvetlen utódaikat, Hitler örjöngő gyilkosait is megsemmisítet­te a Szovjet Hadsereg, de nincse­nek o országok — nem is olyan tá­vol tőlünk — amelyeket ina is vér­be borit a nemzetközi reakció? Nemi törnek-e ma is a békére, a népek, népünk függetlenségére és szabad­ságára az amerikai imperialisták? A forradalom kezükbe kerülő költő­jével nem úgy bánnak-e el, mint Windisehgiütz tette volna? Horváth Márton czu!án Petőfi nép- kő! löszeiét mélt-lta. Majd ezeket mon­dotta: — Pelőfí első éveinek korabeli kri­tikusait ostoba, értelmetlenséggel szo­kás védetni. Ennek az ellenkezője az igaz. Nagyon is megértettek ezek a kritikusok, hogy Petőfi forradalmában nemcsak az űri világ költészete, stílusa, látás­módja, hanem maga az űri világ került végveszélybe. Megsejtették azt amit Petőfi első le­velében megírt Arany Jánosnak: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, kö­zel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék". — Petőfi költői fejlődéséhez a nép- költészet is csak egy lépcsőfok volt, amely elvezette őt az új témához, amelyben, a nép a főszereplő, elvezette a nép nyelvéhez, a kifejezés hallatlan egyszerűségéhez. De távolról sem ha­tárolta el költészetét ezen a fokon. —* Pelőfi stílusa, témaköre minden hala­dé osztály ilyen értelemben a demo­kratikus nemzeti egység kifejezője telt. Legfőbb kifejezési elve a közvetlen egyszerűség. _ — Mit kell a ma íróinak megtanulni Petőfi népiességéből, helyesebben iro­dalmi demokratizmusából? Petőfi megtalálta a kifejezésnek olyan módját, amely müveit meg­győzővé, vonzóvá és könnyen hoz­záférhetővé telte az új közönség, a nép számára. A következetes forradalmárok kozott az első ' A továbbiakban Horváth Márton Pe­tőfi polgári kritikusairól beszélt, majd így folytatta: — A józanok „megalkuvók, reálpo-TT- tikusok" akik •nagszáiiták Pelőfi u‘án a magyar politikát és költészetet, akik úgy hordták a láncot, mint valami dí­szkő ékszert, nem érthetik meg Pe­tőfi költészetét. Akik Petőfiből egy ro­konszenves, csak szertelen, ifjú lilán,! formálnak, akik Pe'őfi forradalmiságát csak évelnek számával magyarázzák. Nem értik, hogy a magyar szabadságharc nagyon kevés felnőtt, egész férfla, tudatos és végig következetes forradalmára között az első Petőfi volt. Nem érthetik meg Pelőfi -jelleméinek teljesen mai forradalmár egységé!. — Lelkében megvan a helye az éleiöröm­de és nek, szerelemnek, vidámságnak, mindennél mélyebb ösztönösséggel mindennél magasabb tudatossággal meg van a forradalmi harc halálig me­nő vállalása is. Hogy érthetnék meg a polgári élei megalkuvásra indított köl­tők és kritikusok Petőfit, aki versét kezdi valami szerelmi idillei, hogy né­hány- ve- S6zak rövid nekifutása után átlendüljön a forradalmi harc csúcsain. A „szabadság szerelem" Petőfinél nem két alliteráció, versbe kívánkozó szó, hanem egy teljes emberi élet tartalma. És a mi mai hazaszeretetünkhöz, a haladás szeretőiéhez nem hozzá tar­tozik-e, hogy úgy gondoljunk az amerikai imperialistákra, mint ahogy korának idegen hódítóit gyűlölte Petőfi? Elárulja hazáját, aki a Szovjetuniótól csak egy hajszálnyira is eltár — Petőfi hazaszeretete forradalmi nemzetköziséggel párosult. Mi is azt tgnitjuk, sőt: mi tanítjuk legtudato­sabban, hogy a kettő nem lehet meg egymás nélkül, Petőfi nemzetközisé­ge nemcsak az emberiség ügyével vállalt érzelmi közösségben tükröző­dik, amely verseinek egész sorát tüzeli, nem is a piros zászló • és a világszabadság jelszava a legdön­tőbb. hanoin az a tudatos politikai állásfoglalás, amely a magyar szabadság ügyét állandóan összekapcsolja az európai szabadságmozgalmak állásával. A marxliimus-leniniziiHis klassziku­sain kivid Petőfitől is tanulunk, ami­kor azt moudjuk:/ elárulja hazáját, elárulja a dolgozó nép ügyét az, aki a nemzetközi haladás, a szabadság és a béke legfőbb őrétől, a Szovjchiniótó' csak egy hajszálnyira is cltávolo dik. — Ma is példakép lehet Petőfi a forradalmi crélybrn és a forradalmi éleslátásban. Haragja nem fesz kü­lönbséget a forradalom belső lesv.e- rnlöi és a nyilt ellenség között. Pe­tőfi a belső sorainkba Kirakodott el­lenség elleni kérlelhetetlenségben, éberségben is példakép lehet szá­munkra. A továbbiak során Horváth Márton Petőfinek a teljes sajtószabadságért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom