Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-03 / 152. szám

Ä PL 6 mt» jütjüs s A pécsi egyetem kutatóinak a budapesti élettani kongresszuson Rerpel-Frónias profesezor többek kö­zött elmondotta, hogy a súlyos bélhu- rulban szenvedő csecsemőknél a beteg­ség csúcspontján eszméletzavar jele­nik meg. A Varga és Kun doktorokkal folytatott kísérletekben _azt találta, hog y ilyenkor a hasmenés folytán a vér is folyadékot veszít, ami nagy mér­tékben meglassítja a vér keringését. A lassú vérkeringés miatt az agyvelő is kevés vért kap, illetőleg, amint azt vizsgálataink mutatják, kevés oxygént. Ez az oxygétiliiány okozza az eszmé­letzavart. Ha megfelelő mennyiségű sós folyadékot adunk a csecsemő vé­náiba, akkor a vérkeringés javulásá­val -párhuzamosan javul az agyvelö oxygéncllátása is, megszűnik az esz­méletzavar és gyógyul a csecsemő. Lajos László professzor, Bacsó Káz- mt’r munkatársaival a magzatmáz kép­ződésének új értelmezéséről tartott előadást. Az élettani inlézet munkaközössége — lássák Kálmán professzor, Martin János, Maritn Jánosné, Endrőci Ele­mér, Nagy András főleg izom -és ideg- cietlani kutatásokkal foglalkozik, me­lyeknek legújabb eredményeiről szá­molt be a vándorgyűlésen. Az ideg­rendszerből sikerűit egy anyagot ki­vonni, mely a szervezet egy hormon­jának, az adrenalinnak a hatását gá­tolja. Vizsgálták a B-vitaminnak az izom teljesítőképességére kifejteit ha­tását. További kísérletekben azt vizs­gálták, hogy milyen változásokat szen­ved egy izom inszakadás vagy inát­vágás utált. Másirányú kísérletek arra mutattak rá, hogy káliumsók adásával az izomfáradás késleltethető és a már elfáradt izmok újra műkődésképesekké lesznek. Kísérletek folytak arra vonat­kozókig is, hogy az idegrendszer in­gerület átvivő anyaga, az acetylchulin, miért van jelen igen nagy mennyiség­ben «s állati és emberi méhlepényben. A terhes nők szülés alatti és utáni acelylcholin bonfú képességét vizsgál­va fennáll annak a lehetősége, hogy a szülés mechanizmusát tisztázzuk. Donhoffer Szilárd professor, Balogh László és Mestyán Gyula munkatársai­val a pajzsmirigy hormonjának hatá­sáról, Andik István az éhező állatok táplálékfelvcleléről beszélt. Méhes Gyula professzor a gyógy­szertani intézet munkaközösségének a csecsemőmirigy és nemi mirigyek eddig ismeretlen kölcsönhatásáról tartói nagysikerű előadást munkatársává Pintér Istvánnal, míg Lichner Györg; a pajzsmirígy hormon hatásmódjár vonatkozó megfigyeléseiről számolt be A kémiai intézetből Cholnoky Lászf profeszor munkatársával, Szabó Dezső vei a népelemzés szempontjából nagy fontosságú élelmiszer-kémiai vizsgála laikat ismertették. Köszönet Rákosi efvtársnak A tudományos ülések után tartót közgyülésch elhatározták a kutatók hogy a jövő évi vándorgyűlést Szege den tartják meg. A elméleti kutatók mély és őszlnts lelkesedéssel ünnepelték a Magyal Dolgozók Pártját, Rákosi elvtársat akinek elsősorban köszönhető, hogy a: ország tudósai mindjobban {elszerel laboratóriumokban, anyagi gondok nél­kül végezhetik kutatómunkájukat. A sikerrel zárult vándorgyíilcsújabt bizonyítékot mutatott tel a tudomá­nyos világnak: Igazi, eredményes tudo­mányos munka, ilyen eredménnyel, csak szabad országban, szabad körül­mények közölt lehetséges. 00 A diósgyőri „Vágas“ férfikar nagy sikere a Nemzeti Színházban / Szombaton este 8 órakor kezdő­dött a diósgyőri Vasas férfikar hangversenye a Nemzeti Színház- bar.r A vendégeket a műsor előtt Veres elvtárs, szakszervezeti titkár üdvözölte. Urbancsek Mihály elvtárs, a diós­győriek nevében, tizenhétezer vasas üdvözletét tolmácsolta Pécs város bányászainak, dolgozó népének.-— Jó példát kívánunk adni azok­nak,. akik a szocialista országot boldogabbá akarják tenni, de mi is tapasztalni akarunk — mondotta végül. — Éljenek Pécs dolgozói, éljen nagy Pártunk, éljen tanító­mesterünk, Rákosi Mátyás! A sűrűén felzúgó taps bizonyí­totta a közönség lelkes hangulatát a beszéd alatt. Aztán megkezdődött a műsor. Elsőnek a pécsi • Magán- alkalmazottak Zenekara a „Sza­badság dalai” című nyiB&ityt jai szokta tomboló sikerrel. A zenekart Lóránt Márton karnagy vezényelte. Majd Demjén István, diósgyőri münkás szavalta cl Baráth Endre: „Dolgozónak lenni” című verséi, amelyet hatalmas tapssal honorált a közönség. Ezután a diósgyőri férfikar Novikov: „Szállj te büsz­ke ének” című kórusművét énekel­lek olyan hatalmas sikerrel, hogy meg kellett ismételniük. Az ének­kart a pécsi honvédzenekar néhány tagja kísérte az énekesekhez méltó sikerrel. Az énekkart Forral elv- társ vezényelte, a szólóénekes Nyit- ray László volt. A lelkes hangulat­ban induló műsor még lapzártakor is tart. SERí-ERcSt ilyen • iskolát, hol a tanító tán négy elemit is alig Járt, de kemény homlokán csillog * Ifiszta értetem, szája körül keserű ránc Jelzi: múltja gyötrelem volt, de most csupa derű. Ki látott ilyen tsBcolát, 1 hol ídnőfct férfiak: orvos, munkáé, paraszt — « diák­lány arcán állítat? lebeg: lésjk a súlyos szót. ml maga cselekvés, a harc tenger kérdést hozott a időnk mindig kevés. IQ látott ilyen ískofSt: a tanító asztalos, tört éneimet és í&kfiftSt tanít 5 miné&ftak most. éppen pajkosan honyormí, híres szaktárcát példáz, ismerjük ama Halturiah a régi forradalmárt, Kj látott ífyeaa tskot&j tanító * tanulók könyvek lapjait lapozzák, de fegyverlorgafóik, érlel bennünket az M8. igy vagyunk, emberek, fegyvereit élesítő növekvő hadsereg. mama Béla Á Szovjetunió nem vesz részt a velencei fümversenyen A Szovjetunió nem vesz részt e Cannes^ és velencei fijriversenyen a fUhá-borftó fettételek miatt. Ezt jelenti be Basakov, a Szovjetunió fifrtt&gyi minisztere a Pravda legújabb számá­ban.. Hangoztatja, hogy az amerikaiak nyolc, illetve tizenkét filmmel szere­pelhetnek a filmversenyeken,- ezzel szemben a Szovjelunió cj-ak cgy-ogy filmmel jc-lc-nli-etne meg Cahmsbaii ós Velencében. Nyilván való, Jiogy ezek az igazságtalan feltételek főképpen azekart az országokat sújtják, amelyekbe® a fiim-gyálrtáist nem űzi ti szempontok, liánom a haladó •szellemű kultúra szem­pontjai irányítják. Hangoízía'ja cikké­ben, hogy az amerikai filmipar töme>- gcse-n gyártott s-etejtfiltTíjsinek semmi köz-ük nincs a művészethez. A szovjet filmművészet nagy sikere a közelmúlt filmversényeín n?m volt ínyére a ka­pitalista filmköröknek. VÖRÖS MEZŐK Irin: iLKtlSDER fiOSCSAB, a SztíHin-tiíj! nyertese volt csend. Artjemovics harsány hangja vágta el. — Mit álltok?! E amit ezután kiáltott már akár ne is mondta volna. -— Rohanjatok, kapcsoljatok, indítsatok. És a mögéjük kötött ekék hangos csörömpölésével döngölt el a két, traktor. Rajta és nyomában a „Vörös mező'1 emberei. A széltől hajszolt tűz a közeli magaslatról in­dult el. Mire Artjemoviusék odaértek, a Dnyipre- liszián emberei már csafárláneba állva elkesere­dett kézitusát vívták a lángokkal. Lapátokkal, go- rcblyékkeí, mfndonnet, nini akadt. Saját trakto­raik" hem győzték a küzdelmet a tűzzel. A bíbor­vörös kigybk, .mint tüzes folyam kúsztak előre, még a szél is kergette, őket a keresztek felé. ame­lyek megadással várták sorsukat a lejtő oldalán. l-igOtt az egész szérű. A „Vörös mezők“ traktorai életük legnagyobb sebességével roboglak. Ekéik mélyen vágódtak a Önyiproliszfán fűztől vörös mezőinek földjébe, kérészbe a fűzfőivé előtt. A traktorok egymás mögött mentek, egymás mellett két mély barázdát szántva, a tűz útja. elé. Artjemovics az első trak­toron állt, mutálva fiának, inerro haladjon, hogy még a legközelebb álló kereszteket is megmentse a fenyegetően szikrázó, pattogva közeledő enyé­szet elől. A szokatlan sebességtől felforrt a hűtők vize, kivágta a fedelet és fortyogva gőzölgőit kifelé. — Most ne törődjetek vele, — harsogta hátra Artjemovics — gyerünk tovább. A hőség már az arcukat, pörkölte. Artjemovics a füstben, a hűtő gőzében és saját verítékében úgy festett, mim ha máglyán állna. Uc csak düböröglek tovább. Mezítlábas kislány ugrott elő sikoltva az egyik kereszt mögül. A kezében égő kéve. De az egész kereszt még nem kapott lángra. Ekkor zúgott el a kereszt előtt a „Vörös mezők“ két gőzölgő traktora. Meg volt mentve. — Gyorsabban, gyorsabban — harsogta ArtJ*- nnvics felhördülve az égő kéve, az égő kenyér szagától. Végre a lángoló mezőréstnék mintegy a felé­nél, szemben velük felbukkantak a OnyipreUsziás traktorai. Az első traktoron kormosán, kigombolt blúzában Pjetr Gaszanesuk. — Valamit odakiál- tott Artjemovicsnak. A zúgásban nemlehetett hal­lani, mit. A traktorok egymástól távolodva robog­tak tovább. .Szélesítették a barázdát a tűz útja előtt. De már biztos volt: a keresztek, a kénvér meg vart mentve. A két traktorsor fordulás után * középen Is­mét találkozott. Megálltak. —: Hogy kezdődött'? •— kérdezte Artjemovics mogorván. — Köszönöm, nagyon köszönöm Artjemovics — mondta Ga.szanéstik, mielőtt válaszolt. _A pász­to rok fiivet. égetlek valahol a sztye.ppei úton. Ez a fránya szél, ez vetette el a. lángot a földeinkre, — Hát maguknál mindent Isten kegyeimért» bíznak?1'— diinnyögte Art jemovics. — Jobban kell vigyázni. No, a viszontlátásra. Uijána és Grisuuja a kormány mellet mosoly­gott. — No, indíts! — adta kJ a parancsot Artje­movios. — Talán bizony még az őszi szántást is fü­ge z/. ük itt?! A „Vörös mezők“ traktorai eliudultak az erdei útnak, hazafelé. A Inperzselt tarló a, hátuk megeit már alig pislákolt. Artjemovics elégedetten tekint- getetf, hátra a félhomályba tűnő‘keresztekre, a tűm \agyonára, melyek az egyre esinossab égbolt alalt tömören sorakoztak egymás mellett, mini számtalan óriási sisak. — Nem adom ám! Amíg magam nem láttam a 'pontos számaikat, nem adom! így fakadt ki 1 Auyisam Artjcmovics, amikor a jobb kolhozoknak ' táró zászló átadására kerüli a sor. De bizony a zászlókat csak át kellett adni. A ‘bizottság nagyon jól ismerte a számokat, melyek ' Pjotr Yaszanösuk, a „Dnyiprleljszláu“ elnöke ja- 1 vára szóltak. VaszáncSuk büszkén lépdelt csoport- vezetői élén a zászlóval a klub kijárata felé. ' Anyiszin Artjcmovics komoran állt az emelvényen és nézett a távozók ultin. Artjcmovics büszke -volt, barátságos azonban innál kévébe. Egyik este leírhatatlan boldogság­gal érkezett haza az állomásról. — Képzeljétek „Sztálinit”, a nagyszerű araió- ' gépet- kiharcoltam. Kiharcoltam Vaszancsuk clöl. Bajlódtam csak az első sorozat bók való „kommu- nárjávál“, aztán próbáljon learatni öt nap alatt, üiogy fogadkozott. Mi leszünk az elsők! Néhány nap óta tombolt a szól. Száraz porfel­hőket söpört a földek föleit és a keresztekről le­lépett kalászokat zörgette a tarlón. A „Vörös mezők“ traktorai vígan dübörögtek. A „Sztálinit“, az új c.sóplő-aratógép meglette a magáét. Éjjel-nappal dolgozott, volt hát mibe ha­sítaniuk a traktorok ekéinek. Egyszeresük megállt a köt traktor. — Gyűlést tartanak azok, vagy mi az örfőjf? — morgot magában Artjcmovics és szaporán feléjük indult. Dél felé néztek valamennyien. Furcsa fény mu­tatkozott a tarló felett és mintha füst is száltt volna felfelé. — Valami ég olt! — F.g hát, — tarlót égetnek. — Dehogy is tarlót, más ég ott! — De ugyan hol?— * Grisunja türelmetlenül intett apja felé, ami­kor odaért. — Odanézz a távolba, alighanem a ,.Putrié.akti­ban “, iagy az „Élgárda“ szoihózban kigyulladt valami. — Ezután már talán csak egy másodpercig A Magyar Élettani Társaság junltr hó 23—26-ig tartotta meg tizenötödil vándorgyűlését Budapesten, Rusznyál István professzor elnökletével. Minteg; 300 kutató jelent meg ezen a nagy . Ézabású összejövetelen, melynek külöt jelentőséget adott az az örvendete: tény, hogy a résztvevők nagyobbrész fiatal kutatókból állottak. A kongresszus orvostudományunl szempontjából igen fontos fénynél könyvelle cl azt, hogy kutatóink meg­szabadultak az angolszáz orvosi kuta­tás szellemének rabságától és tudósa, inknak ma már módjában áll a hala! más fejlődésben levő orvostudomány a Szovjetunió tudósainak munkáját la- nulmányozni, egyelőre elsősorban fo­lyóirataikon keresztül. A vándorgyűlésen nagy számban je­lentek meg a pécsi egyetem nagynevű ■ és fiatal tudósai, akik felszólalásaikban számos új felfedezést jelenlettck be, Az orvostudományi kar tudományos munkásai 23 előadással és a vitákban való élénk részvétellel tűntek ki. Érdekes folyama* a működő izomban A biofizika! intézet Ernst Jenő pro­fesszor vezetésével, Tigyi József, Ta­mási Károly, Máday Péter és Homola László felszólalásaival tűnj ki. A ván­dorgyűlésen az intézet két munkakö­zösségének -eredményeit ismertették. Az egyik munkaközösség az izom­működés kérdésében tett újabb ered­ményről számolt be éspedig arról, hogy az izom tevékenysége két folyamatból áll, Az egyik — amit már régóta is­mernek — kapcsolatban van a munká­val járó táplálék fogyasztással és hő- fejlesztéssel. A másik azonban olyan érdekes folyamat, mely automatikusan lép- fel a működő izomban éspedig ép­pen a működés révén; ez a folyamat nem jár energia fogyasztással és még­is növelni képes az izom teljesítmé­nyét. A kutatások eredményeként talán lehetséges lesz az izommunka gazda­ságosabbá tétele. A másik munkaközösség az intézet­ben tett felfedezést gyakorlatilag ki­dolgozta egyik irányban. A dolog ért­hetősége céljából meg kell említeni, hogy ismeretlen vöt, miképpen végzi a szervezet az olyan folyamatokat, mint pl. a nyálkészítés. Ebben a kér­désben az az érdekes és egyúltai az volt a probléma, hogy a nyál sokkal hígabb, mint a vér, másrészt ha a nyálmirigy kivezető csövébe üvegcsö­vet dugnánk, akkor olyan erővel ter­melné a nyálat, hogy képes lenne a földszinten ülő ember az emeletig érő, üvegcsŐjVÖn át folyatni nyálát. A mun­kaközösség ezt a problémát okloita meg laboratóriumi kísérlettel, melyet thermoosmosisnak nevezett el. Hogyan dolgozik oz egyensúiyóriékszerv Szentágothai János és Gömöry And­rás a pécsi anatómiai intézetben a (I Magyar Tudományos Tanács lánioga-é fásával végzett kutatásairól számolt bet* az egyensúlyérzékszerv működéséről.? Megállapították, hogy a belső fülben ? lévő úgynevezett, „egyensúlyozólemez'' J nem egyszerű érzékszerv, mint eddigi hitték, hanem olyan összetett érzék-J szerv, mint pl. a szem ideghárlyája.} Az egyensúly ózó'emez sokezer apréá érzéksejtjének mindenikd az idegrend- ? szer révén meghatározott izmokkal áli? kapcsolatban. Anélkül, hogy tudomá- ' sunk lenne róla, a lejnek a térben tőr- ^ ténő minden helyzetváltozásakor az ^ egy n»úíyo3ÓI<anez'.n feikvö apró^ kristályokkal telt kocsonyás lemez el- é mozdul. Ezeket az elmozdulásokat sze-'í iímográfszeríien jelzik a lemez érzék-? sejtjei és a velük összefüggő izmokat ’ célszerű működésre bírják. Ezeknek n ^ -vizsgálatoknak a gyakorlati je’eutősé-^ ge az idegbelegségék diagnosztikája nak fejlesztésén kívül a jövő számára^ abban is rejlik, bogy a gyorsjáratúit járművek vezetésére való alkalmasság? elbírálásában, valamint e járművek tor-? vezésénél is tekintetbe kell majd ven-? ni az emberi idegrendszer e téren való jj teljesítőképességét. ' + A hasmenés „tiszárítja"^ a csecsemői ? Kerpel-Frónhis Ödön és két munka-^ társa, Varga Ferenc és Kun Károly a} csecsemő kiszáradásos állapotával kap-é csöiafban telt fontos bejelentéseket.f. Könyvtárat kapnak elmaradt talvaink [ és az ötéves terv végéig tizenötezer kötet könyv á® a falusi dolgozók szel­lemi elmélkedésének szolgálatába.. Az át csinosított szobákban buzgó munka folyik málr mos^ is. Az eddigi anyagot négyféle kartoték-csoportba vezetik át és a teglpcmtosahb adatok f-d-jt^gyzésével biztosi:ják a világos át­tekinthetőséget, a könnyen lefolytat­ható ellenőrzést. Azzal a ten nyél, begy válogatott írók válogatott alkotásai szerepeinek csak a könyvtárban s ezek között » mindenfajta szépirodalom, szórakoztató és nevelő könyvei éppen.úgy fellelhetők, mint az ideológiai, földrajzi, vagy bár­melyik népszerű tudományág szakköny- - vei, az olvasók nívós, olvasmányok felé való irányítása biztosítva van. Úgy tudjuk, hogy ! ' "’’’V az ötéves Iferv keretén beiül Mo- '. hácson is létesül még egy hason­lóan nagy Körzeti Könyvtár, a-mdy a nagyiéi« zárná kombinát gozótömeigének széfen» szükségleteit látja el a jövőben. A népi dómokrácia nem Ígéretekkel és csak mondott tervekkel' Igyekszik a nagy cél főié vinni a szellemi felemói- kedés ügyét, hanem megteremtett in­tézményekkel és foganatos: ott intéz­kedéseikkel. Nemcsak -kínálja a széliéin javait a dol-gozó tömegeknek, hanem hozzájuttatja őket ténylegesen a kulturális erősödés eszközeihez, a könyvekhez. Leílkesfő, élő példája ennek a pécsi Körzeti Könyvtár is. 1 (el) A vol-t Belvárosi Katoflktls Kör föld­szinti helyiségeibe« helyezték el Pécs egyik igen fontos, új kulturális szer­vét: a Körzeti Könyvtárat. A dolgozók áiliaima nagy gondo: fordít az ezideig úgyszólván mindem szellemi továbbju- íáis elől eí-zárt parasztság kulturális feiernd kedésére. E gondoskodásának egy Be legje­lentősebb bizonyítékát látjuk a Körzeti Könyvtárak megszervezé­sében, azok működésében. Ä nemrégen létesült szerv egésze® rövid idő alatt állított fej tíz község­ben és ppszlá-n fiókikönyv''árat a pa­rasztság nagy megdégedésé-re. Nagy- harsá.nylian, Komlón, Kacsólán-, Zokon, Szőkéden, Pol-lérden, Mániám, Kisbesz- terc-én, Terobegyen és Garébam olvas­sák málr a ha ladó szellemű ideológia és szépirodalom termékeit s a közeljövő­ben jelenik meg a 100—170 könyvből álló anyag Pécsvárado®, Már-iaikémón- den, Páprádon és Remény-pusz-lán. Ma, vasárnap avatják fel Szentlörin­cen, Tarcsapuszfán és Üszög-pusz­tán ünnepélyes keretek között még három könyvtár helyiségét, Ehetve három új -könyv!árat, vesznek ái a község lakói. A pécsi Körzeti Könyvtár jelenlegi kőnyvá-nyaga háromezer könyv, ebi»! kétezer az említed falvakban forog az olrasdk kezébe® s ezer fekszik a helyi szerv könyvespolcain. De megtudjuk, hogy ez a szám már az ősz folyamán nyolcezerre .cmclkedikN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom