Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-28 / 173. szám
DUNÁNTÚLI Jelentős Iiafározaiobai Sió«!»!# hz építőipari nemzeti vállalatok és a Párt tuuáCÍóoárin«a! Jobban c\ő kell készíteni a tan jelölt felvételről döntő taggyűléseket Bevezetjük a gépi munka terményben való kiegyenlítését VV-.V-• CSÜTÖRTÖK, 1949 JÚLIUS 28 ym$ra?®B.T^vn«rra^w:MiK5K^JFmzmiöi!zzmaBmamf5eHmBHr53TOe*«CTB3i*™=™=-»--—jó eredményeink fokozzák | a Szovjetunió erélyes jegyzékkel válaszolt a Tito-iianda szovjetellenes kihívásaira sa kulák diílaét )v Bármerre megyünk a halálban, a cséplőgépek bugása kísér uton- kon. A dolgozó parasztság megkezdte egész’évi munkája gyümölcsének betakarítását Minden gep- nél elégedett arcú parasztokat találunk, akik boldogan állapítják jiicgt hogy munkájuk nem veszett kárba, nem vöt eredménytelen a »elkcs versenymunka és az a támogatás, amit a dolgozó parasztság és elsősorban a termclöcsopor- tok tagsága a munkásosztálytól, a dolgozó nép államától kapott. A csépléssel egyidejűleg megindult a begyűjtés is. És ahogy az eddigi cséplési eredményekből jogközelítő pontossággal következtetni tudunk, úgy a begyűjtés icrén is legnagyobb bizakodással mézünk a végső számvetés elé. Az a lendület, amellyel a ter- raénybcgyüjtés Déldunántúlon megindult, még kellő óvatosság mel- Jett is bizakodó hangulattal töU- k©t el bennünket. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy doi- gozó parasztságunk megértette cSyrészt a gyors betakarítás, más- részt a terménybegyüjtés teljesítésének és versenyben való túlteljesítésének jelentőségéit. Baraga, Somogy és Tolna csaknem ’Műdén községében rendben folyik "a már bevégzéshez közeledik a bordás munkája, a cséplést pedig szervezetten, irányítva végzik a éépek. példát szolgáltatnak Baranya, Somogy és Tolna kulákjai. Nézzünk egy-két példát. Kezdjük talán a felsorolást az enyhébbeken. Kezdjük azzal, hogy Turonyban Szarkándi Lajos harminc holdas kulák, midőn bevitte a gabonáját, minden zsákból visz- szalopott 2—2J/, kilót. A ter- ményfelvásárló éber volt és leleplezte a tolvaj kulákot. ICevésbbé volt éber az a bizottság, mely ugyancsak Baranyában Rollédcr Konrád három cséplőgéppel rendelkező kulák gépét felülvizsgálta. A bizottság a gépet használhatónak nyilvánította, nem vette észre, hogy az egyikben a hengerfej repedt, a dugattyú pedig törött volt. így történt aztán meg, hogy mindjárt az első kévék után le kellett állnia és a kuláknak sikerült Csarnótán, ahová ezt a gépet kirendelték, három napig késleltetni a cséplést. Hasonló szabotázs történt Tolnában Högyészen, ahol egy Witzli nevű kupec-gépész, aki szintén három gép tulajdonosa, kettőt pedig bérben használ, elvállalta a szövetkezet gépének javítását. Amidőn a munkában lévő gépet egy bizottság felülvizsgálta, megállapította, hogy a gép óriási szemveszteséggel dolgozik. Alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy a kulák-gépész, még azt is elrontotta a gépben, ami azelőtt jó volt, ahelyett, hogy a hibákat kiA Szovjetunió erélyes lépést tett az áruló Tiío-bancLa szovjeielier.es kihívásai ügyében. A szovjet lépésről a TASzSz-iroda az alábbi jelentést adta ki: A jugoszláv hatóságok a Szovjetunióval szemben feücnségcs politikát folytatva, letartóztattak több állandóan Jugoszláviában lakó szovjet állampolgárt és vádemelés vagy bírósági vizsgálat nélkül hónapokig fogházban tartják ó’ket, megfosztva ugyanakkor a szovjet nagykövetség képviselőit attól a lehetőségtől, hogy a letartóztatottakat segítségben és védelemben része- slfiessék. Ezzel kapcsolatban a belgrádi szovjet nagykövetség a szovjet kormány utasítására július 25-én a következő jegyzéket intézte a jugoszláv kormányhoz: „A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Nagykövetsége felhatalmazást kapott a szovjet kormánytól, hogy a következőket közö'je Jugoszlávia 'külügyminisztériumával: A nagykövetség rendelkezésére áltó értesülések szerint folytatódnak a jugoszláv hatóságok által az állandóan Jugoszláviában lakó szovjet állampolgárokkal szemben alkalmazott megtorlások. Több szovjet 'állampolgárt letartóztattak és a letartóztatottakat jugoszláv fogházakban tartják, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. Minden alap nélkül hónapok óta tartják őket fogva,1 bírósági tárgyalás, vagy vizsgálat nélkül. Ez bizonyítja, hogy azok a megtorlások, amelyeket a jugoszláv hatóságok szovjet állampolgárokkal szemben alkalmaznak, nincsenek összefüggésben semmiféle bűncselekménnyel, hanem pusztán azzal a ténnyel, hogy a jugoszláv hatóságok ^ letartóztatottakat Jugosz!áv:a és a Szovjetunió népei közötti baráti kapcsolatok szószólóinak tekintik. Meg kell állapítani, hogy a jugoszláv hatóságok teljesen tűrhetetlen, gyalázatos börtönrendszert vezettek be a letartóztatottak számára, a durva erőszak és rossz bánásmód minden fajtáját alkalmazzák a bebörtönzöllekkel szemben, éheztetik és beteggé teszik őket. A fogházvezetőségek jogtalanul megfosztották a bebőrtönzőlt állampol- gárokat élelmiszeradaguktól és még a betegekkel sem tettek kivételt, veszélyeztetve aiok gyógyulását, sőt életét is. A jugoszláv hatóságok részéről tanúsított rossz bánásmód és törvényellenesség eredményeként a letartóztatottak közül többen teljesen kimerültek és egészségük megrendült. A bebör- lönzötleknek az embertelen bánásmód miatt a fogházigazgatósághoz intézett tiltakozásai semmiféle pozitív eredményre nem vezettek és a bebörtönzött szovjet állampolgárok helyzete napról-napra rosszabbodik. Ez különö* sen a jugoszláv börtönökben levő harmincegy szovjet állampolgárra vonatkozik. (Névjegyzék mellékelve.) A nagykövetség felhívja a jugoszláv kormány figyelmét a szovjet állampolgárokkal szemben tanúsított megengedhetetlen bánásmódra és követeli ennek a szovjet állampolgárokkal szemben alkalmazott önkényes eljárásnak haladéktalan megszüntetését és a jugoszláv börtönökben jogtalanul fogvar tartott valamennyi szovjet .’állampolgár haladéktalan szabadcnbocsátását”. ____T___ é ■ i —- —- Az pedig, hogy a dolgozó pa- javította volna,_ Erősen hibáztat rasztság megértette a begyűjtés nunk kell a szövetkezet vezetőit, jelentőségét, még ennél is kézzel- akik kecskére bízták a káposztát foghatóbban bizonyosodik be nap- s így a kulak terve sikerült: jekn- ról-napra szemeink előtt. Hisz tos karokat okozott a dolgozo pa- jkármelyik vármegyét nézzük a rasz toknak, a gép jo ne any példunántúlon, mindegyikben szín- pon keresztül Csepelt 20 szazalc- te mindennap újabb eredmények k°s szemvesztesegge . születnek, szinte minden nap De ezek még az^,,enyhébb cse- ójabb kimagasló teljesítésekről tek, mintahogy még az is ide tarszámolhatunk be. Baranyában a tozik, hogy Somogyfajszon a ku- mekónyesi Zsiga Sándor 1.500 szá- lálc géptulajdonos nem csépelte ei 2aléltos teljesítése, Somogybán egy dolgozó paraszt szerződéses egyetlen községben, Bonnyában búzáját. Találunk azonban ezek- Nagy Imre 1000, Szappanos Fe- nél sokkal súlyosabbakat is, főleg renc és Kurucz Ferenc 800—800 Baranyában. Itt nyúlt ta>án lég- százalékos teljesítése, Tolnában inkább a kulaksag" a legelszan.abo regszemcsén Szűcs János ered- harci eszközökhöz, ménye csak a rekordokat jelentik. Olaszon a kulákok elvagdalták Mellettük ott áll minden köz- a párttitkár és a szövetkezeti vékákén a 100—200 százalékra tel- zetö földién a kévék kötelét. Szállító dolgozó parasztok hosszú porcán Molnár Lajos gépjének al- Sofa, mint például Gödreszent- katrészci pozdorjává^ törtek a dob- júártonban, ahol csaknem minden ha juttatott romboló vasdarabtól, “fadó gazda 150 és 250 között tett Úgy törtek széjjel^a karvastagsáÁz Atlanti Egyezmény a rothadó kapitalizmus terméke Duclos hatalmas beszéde a szerződés ratifikálása ellen--v.n»u oazaa uu es wu >vn úgy ' ”• köteWW Az eddigi eredmények biztató- P „Aidákat tovább lehetne ?*• Talán ez is egyik oka annak, A P pél(jáuj Máté István kegy falun dolgozó elvt&rsamk folyt t ■ kűják koc smáros «ok helyen elégedetten dörzsölik cftko Baral,yÄb6l, aki a minöossze tenyerüket, mondván: nincs eset ,ószére kiigényelt kocs- es nem is lehet nálunk semmi za- se8‘ n ‘ fej0la;0zta, hogv tároVar- és ugyanazok kénytelenek *atlanná tegye, lehetne afíán tapasztalni, hogy míg ok ia®* ‘ . tolnamegyci Kajári Jáelcgedetten dörzsölték tenyerüket, ^f^^ldas kukákkal, aki Kaj- dd,1S a kulákok valami ir,abb nos i.ézicr>éplcsr.cl akart jelcn- wabotáwt követtek el a cseplés Jac>on ké ,jabonát ellopni a ivartalan menetének felbontása- __CP, ,X, pcj lehetne számos !?’ yagy a begyűjtés sikerének so> g /- }s hozni, amikor a "^akadályozására. maga háttérben maradt és Ezek az elvtársak mcgfeledkcz- megtévesztett dolgozó parasztokat aek^ arról, hogy épp az eredmeA francia nemeztgyülésen kedden az Atlanti Egyezmény vitája során súlyos összecsapásokra került sor. Michelet gauUeista képviselő kommunistacllencs kihívó beszéde után a nemzetgyűlés folyosóján Póron és Lanté kommunista, valamint Michelet és Mutter jobboldali képviselők között szóváltás támadt, amely a tettlegcsségig fajult. A jobboldali képviselők véres képpel hagyták el a nemzetgyűlést. Az éjszakai ülésen Pierre Cot hala dó köztársasági képviselő hansúlyozta hogy a Szovjetunió cs Franciaország között semmiféle ok sincs viszályra. A Szovjetunió nem követel sem francia területet, sem francia vagyont mondotta. Éppen ezért fel sem lehet tételezni, hogy az Atlanti Egyezmény azért jött létre, mert a Szovjetunió francia-ellenes politikát folytat. Ez a paktum, az úgynevezett kommunista veszély ellen irányul. Az Atlanti Tömbölt a kapitalizmus védelmére alapították. Az atlanti politika foltómasaija a német veAz Atlanfti Egyezmény a rothadó kapitalizmus terméke. Háborút készítenek vele elő, hogy megmentsék az amerikai gazdasági éle. tet a válságtól. Ez tehát háborús egyezmény. Az őszinte demokraták nem fogadhatják el ezt a szovjetellenes politikát, amelyet Hitler, Laval vagy Pélain sem tagadna meg —■ mondotta Duclos. A nemzetgyűlés jobboldali többség« elfogadta a becikkelyezési törvényjavaslatot nemzeta sikerek azok, melyek leg' ir hán felbőszítik az ellenséget. Nem gondolnak az Sztálin elvtárs lolt előtérbe. De felesleges a példákat tovább orolr.i. Ez a néhány is épp cleftuuuuiufljr wiia„u ~I ... i c ho'tv mindenki lassa: tanítására, mely szerint: „Mennél j „cndo ahhoz. üoay m i°bban haladunk előre, menüéi több sikerűnk lesz, annál jobban ‘°?nak dühönként a szétzúzott ki- Zsákmányoló osztályok maradva- "yai. annál inkább folyamodna! rr,8-jd a harc élesebb formáihoz,. • • annál inkább nyúlnak maid a Icg- két-égbeesettebb harci eszközök- Mz, nv’nf a pusztu’ásra kárho- ’•°tt:ik végső eszközeihez11 Hogy nálunk most melyek a hafc élesebb formái, arra számos a harc élesedik. Éppen ezért az elsőrendű szempont az legyen elv- társaink, míndc-n becsületes, dolgozó parasztiársunk elölt: semm: elbizakodottság, az eddiginél sokkal fokozottabb éberség és kimé- ietíen harc a falu kizsákmányoló!, eszközeiben nem válogató, va- ..._tt osztá’yeller.ség, a ku’ákkal szemben. szélyt és súlyosbítja a közi helyzetet. A nemzetgyűlés jobboldali többsége 420 szavaziitlal 183 ellenében eJvcIcllc Join vilié tábornok kommunista képviselő javaslatát, amely azl kívánta előírni, hogy a katonai kiadások ne emelkedhessenek a mostani összeg fölé. A kommunista párt magatartását a becikkelyezési törvényjavaslattal szemben Duclos, a párt parlamenti csoport jának elnöke indokolta nveg. Hangsúlyozta, hogy az Atlanti Egyezmény ellent mond az ENSz alapokmányának. Visszautasította a vita során elhangzott szovjctellencs állításokat és rámutatott, hogy az Atlanti Egyezmény híveit a szovjelellenesség tuti. Qucuille miniszterelnök kénytelen volt beismerni — mondotta Duclos hogy az egyezmény segítségével pre ventiv háborút akarnak kirobbantani. Az Atlanti Egyezmény nem más, mint az antikom inlern paktum újabb kiadása A francia jobboldali képviselők előli mások is vollak már korannmislaellc- nesek, de azok is letűntek, mint ahogy a mostani kommunista-elleneseket is elfelejtjük majd. A kommunizmus azonban haló, eleven erő marad. A IcBgyel kormány válasza a pápa essclMihájára Említésére, amellyel fel akarják lázitani őket, a népi hatalom és állam ellen. A Vatikán kísérlete, hogy beavatkozzék Lengyelország belső ügyeibe, nem más, mint támadás a lengyel állam ellen. A kormány elvárja az egész lengyel papságtól, hogy ebben az ügyben olyan hazafias magatartást tanúsítson, ami összhangban áll a nemzeti méltósággal és az állam érdekeivel. . Vatikán határozata szembehelyezkedik a Lengyelországban érvényes törvényrenddel, ezért Lengyelországban nem terjeszthető és nem hajtható végre. Papi kötelességeinek végrehajtásában a hazafias és állatnhü papságot a kormányhatóságok teljes támogatásban részesítik és a papság számíthat a kormány barátságára. Ugyanakkor a kormányhatóságok szigorúan üldöznek minden tevékenységet, amely a közrend megbontására, vagy a népi demo- :rácia gyöngítésére törekszik. Minden dolgozó kétségkívül támogatni fogja azt az igyekezetét, hogy olyan viszonyt teremtsenek az egyház és állam közptt, amely biztosítja a teljes vallásszabadságot és tökéletesen megőrzi a népi állam szuverenitását. A lengyel kormány nyilatkozatát Wolski közigazgatásügyi miniszter nyújtotta át Choromanski püspöknek, a püspöki kar titkárának. A miniszter ugyanakkor közölte a püspökkel, hogy a kormány eltagadta a püspöki kar javaslatát, hogy tárgyalásokat indítsanak a kormány és a püspöki kar között az állam és az egyház viszonyainak rendezésére. A lengyel kormány, válaszul a pápa nemrégiben kiadott encikliká- jára, a következő jelentést adta ki: A Vatikán a közelmúltban olyan határozatot hozott, amely kiközösítéssel fenyegeti azokat a hívőket, akik tagjai a kommunista és munkáspártoknak, vagy támogatják azokat. Ez a határozat elnyomással fenyegeti a paraszt-munkás és értelmiségi hívők millióit, akik aszociális igazságra alapozott népi Lengyelországot építik. A Vatikán határozatának semmi közse sincs a vallásszabadsághoz, amelyet Lengyelországban tökéletes tiszteletben tartanak. Ellenkezőleg: durva megsértése a hívők vallásos érzésének. A lengyel kormány válasza a továbbiakban megállapítja, hogy a Vatikán kihívó határozata azok eilen irányul, akik a szabadság és függetlenség nevében harcot folytattak a fasiszta gonoszság ellen ; akik hősiességének köszönhető hogy sikerült megóvni az emberi kultúrát és civilizációt. Ugyanakkor köztudomású, hogy éppen a fasizmussal és a hitlerízmussa! szemben amely a legszörnyübb bűnöket követte el, a Vatikán teljes megértés sei és türelemmel viselkedett és lényegében támogatta azokat. A határozat ezért váltja ki a legnagyobb felháborodást. A Vatikán határozatát a hívők nagy többsége és az egész felvilágosult európai közvélemény mint a lelkiismereti szabadság elleni támadást ismerte fel és ítéli el. Ez a kísérlet a pápáknak a középkorban az államhatóság ellen folytatott harcait sötét hagyományainak fel élesztősére szolgál. A határozat nem rr.ús, mint új kalandorkísérlct a hívők mcgíc-