Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

4 nr n p l 6 1945 JŰLIUS 24 A. SZTALIN-ko Iho&ha A magyar paraszíküldöítség tagjai meglátogatták a Sztálin elv- társról elnevezett mosxkvakörny éki kolhozt. Az alábbi képríoort erről a látogatásról készült. A Sztálin-kolhózban nemcsak kalászosokat és kapásokat, ha­nem gyümölcsöt, szőlőt is termesz ten ele. Még hozzá milyet: Alig győzik csodálni a magyar paraszt küldöttek a több, mint 83 hektá­ros szőlőt. Itt aztán lehet tanulni! Mert ez a szőlő valóban minta­szerű. Jól kezelik, gondozzák, lesz is olyan termés, hogy őröm lesz a szüreti A Sztálin-kolhózban minden olyan mintaszerű, mint például a szőlő. Gyönyörű állatokat tenyész tenek, nemes lovakon, teheneken és juhokon kívül számtalan barom fit, libát, kacsát, tyúkot is. Küldőt teink gyönyörködve nézik a kolkó z tyúkfarmját, ahol a szebbnél szebb szárnyasok hatalmas tömegét láthatják. Ez a tenyészbika a Sztáiin-ko Ihoz büszkeségei közé tartozik. Még a többi kiállításra való állat közül is kitűnik. 4 éves, a súlya nem kevesebb, mint 1250 kilogramm. ímC! a közös munka, a gépe­sítés, a jó takarmányozás egyik beszélő eredménye! Vietnam harca a végső győzelemig s VUtnam (más néven Indokína) nép* évszázadokon keresztül a kínai birodalom igája alatt nyögött. A XIX. században a franciák vették át a kí­naiak szerepét. A francia kizsákmá- Syolók elnyomása még kibíiLátatla­nabbá tette a nép mindennapi életét. A Vietnamban harcoló franeiá ka­tonaság élete állandóan veszélyben van. Nemcsak a szabadságharcosok veszélyoztotik az életüket. Rottene- twen szenvednek az európai ember »«Araira irtózatos forróságtól, a ma- 'AriAt terjesztő szunyogesipésektöl. A Wall Street ügynöke, Bullitt, a hírhedt háborús uszító, nemrég szem lót tartott Vietnamban, és nem vala­mi lelkes hangon ecseteli az ottani helyzetet. Az amerikai imperialisták vágya­kozva tekintenek Vietnam gazdag földjére. Érdekli őket a kőszén, ólom. •ink, vas. arany, kanosuk és a ha -almas rizsföldek. De-nemcsak ez ér- b'kli őket. Szeretnék megkaparintani ietnamof stratégiai szempontból is. Az amerikaiak vágyálma n»m való -alhat meg. A francia haderrge'- rt sorozatos vereségek azt igazol­ják, hogy Vietnam nem riad vissza semmiféle áldozattól. A franciák eddig 71.300 halottat és 63.900 sebesültet vesztettek. Nemcsak ■katonailag, hanem anyagilag is sú lyos csapást jelent Franciaországra a gyarmati háború. Ezideig cgymil Ijárd frankjába került az államkincs­tárnak és mégis az a helyzet, hogy Vietnamnak mindössze egytized ré szét tartják kezükben. Amerikai jobboldali lapok elkese­redetten nyilatkoznak a vietnami háborúról. A londoni „News States­man and Nation“-arról ír, hogy az USA külügyminisztériuma csalódott h. francia katonaságban és nem bízik abban, hogy a szabadságharcosokat leverjék. A vietnami háború még több esa lódást fog okozni az imperialisták­nak. Vietnam népe mind szorosai) ban csatlakozik fe! a szabadsághar­cosok mögé, erőt merít a szomszédos kínai nén győztes szabadságharcából ss eljön a nap. amikor az utolsó lm nerialistn zsoldos is eltűnik Vietnam földjéről. Gyilkosság „garanciával" „A máj itlrockizimis már nem poli­tikai áramlat a munkásosztályon belül- hanem kártevők, diverzánsok, ellen­séges felderitők, kémek, gyilkosok, elvtelen, minden eszmei tarta'mat nél­külöző bandája; a munkásosztály es­küdt ellenségeineik külföldi á'Iaimok kémszervezetei Zsoltijában működő bandája" — mondotta Sztálin elvtárs 1937-ben tatfotú híres beszédében. S hogy mennyire úgy van, ahogy Sztá­lin elvtárs mondja, arra legjobb bi­zonyíték a kél amerikai író, Sayers ás Kahn rendkívül érdekes és tanul ságos müve: „A nagy összeesett vés" fiz a könyv a Szovjetunió elleni összeesküvéseiket* összefüggésében mu­tálja be. a szovjet hatalom keletke^ zésélöl a második világháború utáni időikig. A mfi tekintélyes részét a trockisták működése foglalja el, akik a huszas évek végén már közvetlenül 27. imperialisták felügyelete alatt, az imperialisták pénzével és a leggaíá- dabb módszerek alkalmazásával dol­goztak. Amikor a magyar trotíkisla bandái', Rajkót és társait Pááüunlí le­leplezte, ismeretesek voltak elődjeik­nek a Szovjetunióban annakidején do'gozó trock&ták módszerek az im­perialisták magyarországi beépített ügynökeinek felderítésében óriási se­gítséget nyújtott a Bolsevik Párt ta­pasztalata. Az alábbiakban sA nagy összeeskü­vés" egyik fejezetét közöljük. Az fm- perialisl'ák utasítására a trockisták a gyilkosságok sorozatát követték «1. 1934 december 1-én a Kremlben egy sötét folyosón tarkón'őiMék Kirovóit, meggyilkolták az orvosok bevonásá. Menzsinszkijt, így tették el láb alól Kujbisevet és a nagy szovjet írót, Gorkijt is. ^(‘Tck a „tfeltcíelisíán“ A Jobboldaliak Ó3 Trockisták Blokkjának feketelistáján a követ­kező magasrangú szov.jetvezetök szerepeltek: Sztálin, Vorosilov, Ki­rov, Menzsinszkij, Molotov, Kujbi- sev, Kagánovics, Gorkij és Zsdá- nov. Ezeket a férfiakat azonban jól őrizték. A szovjet kormánynak hosszú és keserves tapasztalatai vol­tak a terroristákkal és nem bízta rá magát a jószerencsére. Jagoda ezt nagyon jói tudta. Mikor Jcnukidze; a jobboldali terrorista szervező kö­zölte vele a Trockista-Zinojevista Terrorista Központ határozatát, mely szerint Szergej Kirovót nyit vános helyen kell majd legyilkolni, Jagoda először ellenállt. Mint Jago­da írta: „Kifejtettem ellenvetésemet. Meg mondtam, hogy egy nyilt terrorista cselekedet, nemcsak sajátmagamat döntene veszélybe, hanem az egész szervezkedést is. Megmagyaráztam Jenukidzének, hogy veszélytelenebb módszerek is vannak és emlékeztet­tem arra, miképpen hajtottuk vég­re az orvosok segítségével Menzsin- szkij meggyilkolását. Jenukidze azt válaszolta, hogy Kirovót az eredeti tervek szerint kell meggyilkolni és hogy a trockisták és a zinojevisták elvállalják a gyilkosság végrehajtá­sát. Nekünk nincs más dolgunk, mint ügyeim arra, hogy ne gördít­sünk akadályokat az útjukba. Ami a „biztos” módszert illeti, mármint azt, hogy orvosok segítségével oko­zunk halált, erre Jenukidze azt mondotta, hogy a Központ a közel­jövőben fogja ezt a kérdést tanul­mányozni. Meg fogják állapítani, hogy ki legyen voltaképpen az a pártvezér, vagy vezető kormány- férfi, akit elsőnek fognak ezzel a módszerrel eltenni láb alól." ni, most a helyzet megváltozott... és a hatalom megragadásának te­vékenyebb módszereihez kell nyúl­ni.” Jenukidze ismertette az össze­esküvés új taktikáját. A trockisták- kal egyetértésben, mondta, a jobb­oldaliak elhatározták, hogy politi­kai ellenfeleik egyrészét terrorista eszközökkel távolítják el az útból. Ezt „a vezetők egészségének meg­rontásával” kell elérni- Ez a mód­szer, mondta Jenukidze, a „legmeg­felelőbb, mivel a felszínen egy be­tegség szerencsétlen .kimenetelként tűnik majd fel és ezáltal lehetővé teszi, hogy a jobboldaliak terrorts­módoa megin­ta tevékenységét megfelelő álcázza.” — Az előkészületek már dúltak — tette még hozzá Jenu­kidze. Elmondta Maximovnak, hogy Jagoda áll a dolgok mögött és az összeesküvők számíthatnak a védel­mére. Maximovot, mint Kujbisev titkárát, a Nemzetgazdasági Legfel-, sőbb Tanács vezetőjének meggyilko­lásával kapcsolatban akarják fel­használni. Kujbisevnek komoly szívbaja volt és az 'összeesküvők erre építettek. Maximov elcsodálkozott a hallot­takon és némi habozást mutatott. < A sebezhető pout: KnjMsev szíve 4 leg megfelelőbb módszer 1934 augusztus vége feló egy szép napon aztán a jobboldali ellenzék egyik fiatal titkos tagját felrendel­ték Jenukidze Kremlben levő iro­dájába. A fiatalembert Benjámin A. Maximovnak hívták. Ez a diák 1928-ban a Moszkvában Buchárin által vezetett speciális „marxista iskolának” volt a hallgatója. Buchá­rin szervezte be őt az összeeskü­vésbe. Ügyes, skrupulusnélküü fia­talember lévén, a jobboldal vezetői Maximovot gondosan kiképezték és vizsgái letétele után különböző hi­vatalokban titkári állásokat töltettek be vele. Abban az időben, amikor Maximovot Jenukidze Irodájába fel­rendelték, Valérián V. Kujbisev magántitkára volt. Kujbisev a Nemzetgazdaság Legfelsőbb Taná­csának vezetőié, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja, Sztálin meghitt barátja és munkatársa volt. Jenukidze közölte Maxtmowal, hogy „míg ezelőtt a jobboldaliak ar­ra számítottak, hogy a szovjet kor­mányt bizonyos .szovjetellenes réte­gek, különösképpen a kulákok meg­szervezésével lehet majd megdönte­Néhány nappal később Maximo­vot ismét Jenukidze irodájába hi­vatták. Ez alkalommal, miközben Kujbisev meggyilkolását most már részletesebben tárgyalták, egy har­madik személy ült a szoba egyik sarkában. Az illető az egész beszél­getés . alatt szót sem szóit, de Ma­ximov felmérte jelenlétének jelen­tőségét. Ez a személy Henrik Ja­goda volt... — Magától azt kérjük — mondta Jenukidze Maximovnak, — hogy először is adjon nekik (Jagoda or­vosainak) lehetőséget arra, hogy za­vartalanul dolgozhassanak és gya­korta kezelhessék a beteget; úgyne­vezett beteglátogatásaik alkalmával semmi akadály fel ne merülhessen. És másodsorban: akut zavarok, bár­milyen roham esetén ne siessen or­vost hívni, de ha ez mégis szüksé­gesnek mutatkoznék, csakis azokat az orvosokat hívja, akik kezelik. 1934 vége felé Kujbisev egészségi állapota hirtelen erősen megromlott. Éles fájdalmai voltak és csak keve­set tudott dolgozni. Dr. Levin később leírta, hogy Ja­goda utasítására, milyen technikát használt Kujbisev betegségének sú­lyosbítása céljából: „Szervezetének sebezhető pontja a szíve volt és mi az ellen indultunk támadásra. Tudtuk, hogy szíve már hosszú ideje rossz állapotban van. A szív edényei voltak megtámadva, myocarditise volt és könnyebb an­gina pectoris-rohamok is felléptek. Ilyen esetekben kímélni kell a szi­vet, el kell kerülni az erős szívizga­tó orvosságokat, amelyek, túlzottan igénybeveszik a szívet és fokozatos legyengiiléshez vezetnek... Kujbi­sev esetében szakadatlanul adtuk be neki a szívizgató szereket, egé­szen addig, amíg Közép-Azsiába kellett utaznia. Augusztustól kezd­ve 1934 szeptemberéig vagy októ­beréig megszakítás nélkül kapta a speciális endokrin mirígykivonat- injekciólcat és más szívizgató szere­ket. Ez növelte az angina pectoris- rohamok számát.” IV« hívjon orvost 1935 Január 25-én délután kettő­kor Kujbisev heves szívrohamot kapott a moszkvai Népbiztosok Ta­nácsának épületében lévő irodájá­ban. Maximov, aki éppen Kujbisev • mellett volt, még azelőttről tudta dr. Levintől, hogy ilyen roham ese­tében a helyes módszer az, ha Kuj- bisevet lefekteti és vigyáz arra, hogy teljes nyugalmi állapotban legyen. Ám, Maximovnak azt is megmond­ták, hogy az ő feladata ilyenkor, hogy Kujbisev mindennek az ellen­kezőjét tegye. Sikerült rábeszélnie a reménytelenül beteg embert, hogy hazasétáljon. Kujbisev kísértetiesen sápadt volt és csak a legnagyobb nehézségek árán tudott eljönni irodájából. Ma­ximov azonnal felhívta Jenukidzet és közölte vele a történteket. A jobboldali vezető utasította Maxi­movot, hogy maradjon nyugodtan és ne hívjon orvost. Kujbisev kínlódva tette meg a* utat a Népbiztosok Tanácsának épü­letétől hazáig. Lassan és egyre nö­vekvő agóniában kecmergett fel a harmadik emeleti lakásához vezető lépcsőn. A szolgáló, aki ajtót nyi­tott, csak ránézett és máris szaladt telefonálni gazdája hivatalába. Kö­zölte, hogy azonnali orvosi segítség­re van szükség. Mire az orvosok megérkeztek, Valérián Kujbisev már meghalt. így készül a Szovjetunió az új iskolaévre 'Alig fejeződött be az iskolaév, alig kezdődött meg a nyári táborokban a diákok százezreinek pihenése, a szov­jet kormány máris munkához látóit, hogy az új iskolaévet előkészítse. A tanulás iránti igény pontosan olyan arányban nő, mint ahogy emelkedik a jólét, fejlődik a gazdasági élet, s így állandóan nagyobb feladatokat ró a közoktatásügyi kormányzatra. A jövő tanévben már mindenütt, te­hát az egészen kis falvakban is köte­lezővé teszik a legalább hétosztályos oktatást. Egész sor új iskola épül, s sokat ki kell bővíteni, hiszen egyre többen lesznek akik tovább akarnak tanulni. A régi iskolákat rendbehoz- zák, s rendelet gondoskodik arról, hogy a tanév kezdeten minden iskolát újjáépítve adjanak át az ifjúságnak. Sok dolguk lesz Idén nyáron az épitö- munkásoknak a Szovjetunióban! 171 millió új tankönyv készül a nyári szünetben. A hatalmas Szovjet­unióban előforduló minden nyelven nyomtatják ezeket, s igy minden gyer­mek anyanyelvén tanulhat... Nagy példány számban nyomják az ifjúsági, szépirodalmi és népszerű tudományos könyveket is. De nem kisebb körültekintéssel gon­doskodtak a Szovjetunióban a támlák­ról sem. Itt nem találkozhatsz ron- gyosruhájú, éhező, gondokkal küzdő tanítókkal, mint a tőkés államokban! Minden tanító teljesen ingyen kap la­kást és egész évre való tüzelőt a ma Il­ka helyén. A nyári szünetben pedig nemcsak az iskolákat, hanem a tanítói, lakásokat is rendbehozzák, miköz­ben lakóik szebbnét-siebb tengerparti üdülőhelyekén. szaná/órHimokban töl­tik vakációjukat.'1 A miift évben egyé­lű/ a: Oroszországi Föderatív Szo­cialista Köztársaságból 52.000 tlfhífót I üdült ettek. Ebben ai évben még (diri ben pihennek a szakszervezeti üdülők' ben és pihenőkben. Gondoskodnak ar­ról is, hogy a tanítók tudósa állati- ddóan emelkedjék. A nyári szünetben egyhónapos továbbképzési tanfolya­mon vesznek részt, ahol kitűnő szak­emberek ismertetik a tudomány ét technika legújabb vívmányait. A Szovjetunióban évről.-évre emelke­dik a tanítók száma: csupán az Orosz­országi Föderativ Szocialista Köztár­saság területén 25.000 áj tanítót, és ta­nítónőt bocsátottak ki a tanítóképző intézetek, magánúton pedig 22.000 ok­tató tette la sikerrel a vizsgát. Már'1 álláshoz jutottak valamennyien, s szép' temberben megkezdik fontos, felelős­ségteljes hivatásukat: az ifjúság neve­lését. FELHÍVÁS AZ ÖSSZES PÁRT­SZERVEZETEKHEZ! Július 25-‘ől 31-ig terjedő hé len mindenütt taggyűléseket taí tűnik. A taggyűlésre központi anyagot nem küldünk, fog* atkoz­zanak a júliusi munka kiértéke­lésével &s a jövő havi feladatok­kal. MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Agi'ációs osztály. I ÍV AZ ORSZÁGOS OKTATÁSI OSZTÁLY FELHÍVÁSA! FeLhivjuk a pártok'talis va-a- mennyi tonnájában részivel; clv" társakat arra, hogy a nyári szű­nő: ben a „Sa álin. Rövid élet­rajz" c. mű melleit :arvu!mányoz- zák ál Sztálin elv ére: ,.A párt' munka fogyatékosságairól s 3 Irockásla és egyéb ké kuiacsosoK felszámoláisát célzó rendszabályok­ról" c. beszédét ts. (Szikra kiadás.) Országos Oktnlási Os/.tvUY

Next

/
Oldalképek
Tartalom