Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-23 / 169. szám

NAPLÓ 5 1040 JÚLIUS 23 Ssécsi és Szabó elvtársak, ti tudjátok: SOK MINDENT MEG LEHET BESZÉLNI KÉT ÓRA ALATT A grép egyenletes búgással tölti meg a levegőt. Faránál gyorsan tel­nek meg egymásután a zsákok és a mérések szaporán követik egy­mást. Hiába, jól fizet az- idén a ga­bona! A nap csaknem függőlegesen süt a gépre és a nagyasztagnak alig van valami árnyéka. Még szerencse, hogy van néhány fa, annak árnyé­kában pihenhetnek egy-két percet azok, akiknek éppen nincs dolguk. Ilyen percek azonban ritkán esnek, hol az osztagon, hol a zsákoknál szorgosabb egy kicsit a munka, ott kell segíteni. Radó György szétveteti lábakkal ált a dobon, egyenletesen adja bele egymásután a kévéket. Nem kap­kod, nyugodtak, de mégis szaporák a mozdulatai. Nem sok híjjá lehet már a délnek — gondolja magában, addig talán meg is leszünk a búzá­val. Valóban, mire delet kezdenek harangozni, már a kaparékot ereszti bele a gépbe. A gép bugása, egyre csendesedik, amint fogy a beleadott kaparék, az­tán üresen jár, majd bugása mélyül es még jobban csendesedik, végül megáll. Szinte furcsa a fülnek az egész napi traktorpufogás után, — melyben alig hallják egymás hang­ját — a csend. Az emberek egy da­rabig még j-iabálva beszélnek min- c'b egymáshoz, megszokták, hogy csak úgy érthetik meg egymást az állandó zajban. A- kertben már többen üldö­gélnek a fák alatt, asszonyok, gye­rekek, előttük kosár, ételhordó. Az ebédet hozták. Egy csoportban ül­tek eddig beszélgetve egymással, csak a gyerekek hagyták ott a ko­sarakat, ők most is a gép körül sza­ladgálva csodálnak mindent. Nem unják meg soha, mindig találnak rajta újabb csodálnivalót. Falusi gyereknek a cséplőgép jelenti a technika, csodáját. A munkások letelepednek az asz- szonyokhoz, a kosarak mellé, leve­szik a fehér kendőt, kis lábosban van a leves, de a másik fedelét is megemelik: hadd lám, mit hozott az asszony. Mert nem mindegy az ilyenkor. A nehéz munka megkí­vánja a megfelelő táplálkozást, más­kép nem lehet bírni nap, mint nap, hányni a kévét, emelni a zsákot. Es az asszonyok igyekeznek is kitenni magukért. Mindenki nekilát az evés­nek. Az első percekben nem is lehel mást hallani, mint a kanalak, villák zörgését, egy-egy csikordulást, amint a bicska végigcsúszik a kis- lábas zománcozott fenekén. &2.(‘VSÍ .IÓZSOÍ jóízűen falatozik a többiekkel. Szabó Sándor is csendben eszegeti egy darabig ebédjét. De nem sokáig. Mikor már az első éhség egy kicsit megcsillapult, beszélgetni kezde­nek az emberek. Természetesen a ter­mésről. Hogy itt. Szabó Jánosáénál is elég szépen fizet a gabona. Nem pa- naszokdhat ő sem. Meg a munkáról. Hogy jobbe kezdeni az osztagot a szé­lén vagy a középső, legmagasabb ré­szén? Szécsi József is belekapcsolódik mindjárt a beszélgetésije .0 a középen való kezdés melleit foglal állási: úgy kevesebb a szemveszteség. — Már pedig nekünk minden szem­re vigyáznunk kell — mondja —, hisz az ország kenyeréről van szó. A há roméves tervről, meg az ötéves tervről, fis ezzel együtt a mi felemelkedésünk rőt — Ezért nem vigyáznak most a ga­bonára- a kulékok -T- folylntja a felve. leli lémát Szabó elv társ. — Bezzeg a múltban megpofozták a cselédei, ha a hordásnál egy fá kihajló ága leso­dor! néhány szálat a kocsiról. Most meg nem bánnák, ha az egész kipereg­ne a mezőn! Sajnálják a gabonái a dolgozóktól, ezért szabotálnak . . Ezért nem akar még mindig hor dani Kiss József se — hozza 1st pél­dának Szécsi olvlárs a község. Siklós- nágyfalu egyik legnagyobb kulákjút. — Pedig mindenki tudja, hogy c'ak csel­leng a fogata a halárban. Se nem buk­tatja a tartót, se nem hord. így kezdődik a beszélgetés. Aztán belekapcsolódik Radó György is. Meg sorban a többiek. A két népnevelő irá­nyítja a beszélgetési. Most a kulákok- ról: a kukák kizsákmányolásról, a ku­kák szabotálásokról beszélgetnek. Min­denki Ind egy két eselcl. Sorban el­mondják. A kél népnevelő nem beszél túl sokai. Csak ha valaki szépíteni I ái a dolgokon, akkor mutálnák rá "■), hogy. hol a tévedés. I > meg'j’ ez minden reggel, dél- ..I. meg uzsonnakor is. Reggel egy félóra, délben egy óra, délután uzson­nakor ismét félóra. Sok mindent meg lehet beszélni két óra alatti Igv eseti szó már legelőször is a begyűjtésről, aztán az ötéves tervről, az imperialis­ták politikájáról, a kulákokróL Letelt az ebédszünet. A gépész indít­ja a.motort, a munkások felállnak. Az asszonyok berakják a kosarakba az üres edényeket, készülődnek hazafelé A két népnevelő is elfoglalja helyét a gépnél: megkezdődik ismét a munka, Szabó elvtárs ellenőr. A dolgozók ke nyerére vigyáz. De közben Szécsi elv- társsal együtt felvilágosító munkájá­val a dolgozók még nagyobb daral kenyeréért küzd. Egyre több és jobb bútort biztosít faipari termelésünk emelkedése Magyarország faipari 'vmelése a fel- szabadulás elölt rend!,! rossz álla­potban- volt. Ezen a ‘.érc., is, mint any- nyi más téren, alaposan elmaradtunk a fejlődésben. Az államosítások a faiparban is je­lentős változásokat hoztak. A 3 éves Az 5 éves terv során még további 60 százalék lesz az emelkedés, tehát 1954- ben az 1938-as termelés 177 százalékát fogjuk termelni. A közliaszaálali cik­kek terén azonban, még ennél is na­gyobb az eredmény, mert a fenli ada- ‘.okát már a félkész áru (fűrészeli áru) lerv során egyre tervszerűbbé vált a termelés, ami jelentős emelkedésben éreztette Íratását. Az elért eredménye­ket az 5. éves lerv keretében termé­szetesen még tovább fejlesztjük. Ha a jelenlegi helyzetet az 1938-as színvonallá! összehasonlítjuk, 17 szá­zalékos emelkedésről számolhatunk be. adatai is szerepelnek ts itt a termeié» nem érte el a fejlődésnek azt a fokát, amit a közliaszuálati cikkek dériek. Fa­iparunk fejlődése azt jelenli, hogy egy­re több és jobb minőségű bútor és más közhasználatú faipari cikk jut a dolgo­zóknak. TELJ ES FIGYELMÜNKKEL o Szovjetunió építőipara felé fordulunk Nyilatkozik a déldunántúli építkezések tervét készítő MATI új vezetője A Magasépítés: Tervezőintézet (MATI) , pécsi kirendeltségét önálló tervező iro­dává fejlesztik. Ez az inlézkedés egy­beesik az épíiőipar szervezetének de­centralizálásával, amely kifejezésre ju­tott a rniöisztertanács ismeretes hatá­rozataiban is. A pécsi MATI kirendeltség eddig ön­álló tervezést nem végzett, tevékeny­ségét a budapeseti központ által lyi- adolt tervek alapján készülő épí'kezé- sek művezetésére korlátozták: „FELÉPÍTEM á Ml HÁZUNKAT IS" KŐMŰVES LETT Kopáesolás, létrahuzogatás, fütty­szó. egy-két dallamsor szökik ki a vaksi ablakon, amik most korét nél­kül néznek a nagy világba. Uj had­seregünknek építik a volt Zrínyi laktanyát. Három emeletet járunk meg és jó néhány szobába nyitunk be, amíg megtaláljuk azt, akit keresünk. Egy állvány tetején áll és fütyörészik. Lehet vagy tízméteres a szoba, az üvegtelen ablakokon bezuhog a napfény. Amikor észrevesz bennün­ket, abbahagyja a fütyörészést, az éles hang, mint a madár, kiröppen a nyitott ablakon. Csönd van. Nem szól ő sem, én is hallgatva nézek fel rá. Hogy is lehet elkezdeni a beszélgetést egy asszonnyal, aki magasan, jól fent a fejünk felett, munkanadrágban, kezében malleros kanállal, egyszerűen, vidáman, szemébe mo­solyog. Bemutatkozom és elmondom, hogy Tapasztinét keresem. Most már. kivillannak barna arcából a fe­hér fogak is, széles mosolyra fut az' arca. ■ fin vagyok az, Tapaszd Lász Ióné, ha engem keres — leteszi : kanalat és várakozóan néz rám. Mit akarok tőle? Beszélgetni sok ideje nincs, de most éppen anyagra vár -néhány percet. Addig beszélhetünk pár szót. Nem akarok semmit sein elvenni innen, tudja az elvtársnö, hogy megmosták a fejünket éppen a napokban és nem époen kis helyen, a miniszter- tanács határozatában. Most azután megfogjuk ám amúgy istenigazában a munkát — mondja nagyon ko­molyan. Megtörli a kezét, felém nyújtja. Jó erős a szorítása. — Hogyan lettem kőműves? Na várjon csak. még nem vagyok az, augusztus elsején vizsgázom, akkor kapok segédlevelet. A hangjában jóízű büszkeség és öröm van; ahogy ezt mondja. Most háromhónapi gyakorlati idejét tölti Két hónapig esténként a munkt után fáradtan egy kicsit, de beül az iskolára, a Mapasésitési HV átképző tanlnlvanára Bevallja, hogy sokszor abba akarta »agy ni. — Nehéz volt így, nappal dolgoz­ni, háztartásra is gondolni és estén­ként beülni munka után tanulni. De gondolt tízéves álmára. Ugyan­is — hogy értsem — elmondja: tíz éve dolgozott már kőművesek mel­lett. Gyerekkora óta végez nehéz fizikai munkát. — Szóval hordtam a maltert ép­pen eleget. Győztem a munkát, csak azt szerettem volna mindig, 'hogy egyszer az én kezembe is odaadják kanalat. Annyit láttam már, úgy éreztem, hogy egyszerre meg tud­nám én is azt csinálni, amit a kő­művesek. . . , . Hirtelen, mosolyogva teszi hozzá: — Ez persze nem igaz. Most már tudom, mennyit kell tanulni ahhoz, hogy jó! végezzem a munkát. Amióta kőműves, sokkal jobb a kedve. Jól ébred általában, s ha még kint is jó idő van, vidáman, fütyö- részve vág neki az útnak. Estig dolgozik és nem fárad el. — S ez azért van, mert olyan munkát végzek,- amit szeretek. Hogy nchéz-c? Feleletül a tenyerét mutatja. Le- száradt hólyagok, a szélénél kemé- nycdő kéreg, széles, jól kidolgozotl tenyér. — Na azért nem veszélyes — kapja el a tekintetemet — megír­hatja az elvtársnő, hogy nyugodtan jöhetnek az assznnyoV. mert nem nehezebb munka, min maltert hordani, vagy aratni. É< még hozzá szép is. Meghozták az anyagot, újra fen van az állványon. Szinte észre sen vettem, hogy jutott fel. Amulvané zem gyorsjárású kezét, ha nem IV nám néha a kendőjét, kedves i arc élét, azt mondanám, hogy egy fért áll ott. — Hálás vagyok érte a mi orszá gpnknak, a Pártnak, hogy kőműves­ként dolgozhatom. Munkámmal há lálom meg.- A múlt héten is 110 - 120 százalékra teljesítettem a nor mámat. Tapasztiné tovább akar tanulni Jó szakemberré akar válni. — De csak fizikai munkát akarol végezni. Semmi mást.. Ezt szeréten- Az sem utolsó dolog ám. hogv am: óta kőműves vagyok, hetente 20­30 forinttal keresek többet, mint segédmnukás koromban. Sok min­denre telik ebből a többletből. Pár percig hallgat. — Megbeszéltük a férjemmel, hogy hamarosan, ha lesz egy kis pénzünk telekre, apránként meg­vesszük az anyagot és én felépíteni a házunkat, Igen, a mi házunkat, elvtársnő. Ezt most nagyon komolyan mond­ja. Háza lesz Tapasztinénak. £s ő építi. De Tapasztiné nemcsak magának fog építeni. Neked, nekem és mind annyiunknak. Nagy, gyönyörű épü lelek munkáján dolgozik majd sok társával együtt, akik most a minisz­tertanács határozata szerint átkép­ző tanfolyam sikeres elvégzésével kőművesek lesznek, szakmunkásak. Az önálló tervező irodává fejlődő pécsi MATI most új vezetőt ka­pott, Máié Pál elvtárs személyében. Felkerestük öl a szűk két kis szobából áiló Apácza-utcai lakásban, amely a ki­rendeltségnek otthont nyújtott. — Legelső leendőnk mindenesetre az, hogy a komoly feladatok elölt álló iro­dának megfelelő helyiséget szerezzünk. Tarthatatlan az a helyzet, amelyben az i-oda működik. A jelenleg még kicsi, 11 főnyi személyzetet sem képes befo­gadni a rendelkezésre álió két apró helyiség. Tervező és kalkulátor dolgo­zóink legnagyobb része- otthon a saját lakásán dolgozik, ami nem mordható ideális átlapolnak. Máté Pál elvtárs aztán elmondja, hogy most számba veszi és minclelöbb befejezéshez viszi az iroda „kirendelt­ség-korabeli” munkáit. A munkák kö­zött egész sor olyan van, amely a Du­nántúlnak a Balaton vonalától délre eső felén, tehát igen nagy területen folyik szétszórtan. A régi kirendeltségnek 52 munká­ja voll, amelyek közül 19 nyert teljesen befejezést. Ezek közé tartoztak a kaposvári es pécsi 24 lakásos „sorházak” és Nagy kanizsán a barakkokból átépítendő 2-4 kislakás. A Déldunántúl terü'elcn löbb típus-orvoslaká’s készül és Délbaranyá ban a je’.ectős összegű építkezések az állami gazdaságokban. így az ivánbaly- tyáni állami sző'őtelep építkezése, Lip tódpusztán a juh-hodály, a somogyme- gyei Mikén a három tantermes iskola és sok más kisebb-nagyobb építkezés. A baranyamegyei 9 iraktorálloinás át­alakítási és új építkezési munkálatai ed­dig 1 milliót igényeitek, de a végleges lerv megvalósításának költségeire 9 millió forintot irá­nyoztak elő. Ezek az ötéves tervben kerülnek meg­valósításra. Most szóba kerülnek azok a hibák, an-ik a múltban a tervezésnél estek. Felemlítjük a pécsi 24 lakásos bérház es elé;, ahol a tervezésnél nem vették figyelembe a talajviszonyokat emiatt a tervezettnél mélyebb alapot kellett ás­ni, előre nem számított betonozási és . szigetelési munkák adódtak s ezeknek volt jórészt köszönhető, hogy az cpiilet csaknem félévvel a határ­idő után készült el. Akkor erről a kérdésről nem sokat be­széllek, hamar napirendre lértek fö’őt- te. Má'é Pál elvfárs közölte velünk, hegy a pécsi bérház építésénél történtek ügye még koránt sincsen lezárva. A vizsgálat folyik és akik felelősek a hibákért nem kerülik el a meg­torlás!. Ami a tervezés jövőbeni feladatait és új munkamódszereit illeti Máté elv­fárs szerint nagy segítségükre lesz az Építéstudományi Intézet állal k'do'go- zott. tervezési normák feitíasz'ráíása. E'őre meg fogják szabni, hogy egy bi­zonyos célra szánt épületben például milyen ajtókat, vagy padlózá6Í szabad használni. A lehetőség szerint típuster­veket készítenek, ■ ami azután korlátot szab a felesleges luxusnak, pazarlásnak. — Teljes figyelmünkkel a Szovjetunió építőipara felé fordu­lunk, amely ezeket a dolgokat már rég bevezette s ezáltal érte el bá­mulatos eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Máté Pál. ban hamarosan megjelent Petőfi Sándor válogatoll ver­seinek kis kiadása. 19-18-ban elkészült a válogatóit versek nagy kiadása is, amely mint­egy négyszáz oldalon az Ál­lami Szépirodalmi Kiadónál jelent mag. Ez a kötet Petőfi lírai és forradalmi költészete mellett elbeszélő költeménye­it, levelei és na p!ó jegyzetei javát adja. Ez a kiadás is­mertette meg igazán széles körben a szovjet néppel Pe­tőfit, A moszkvai napisajtó és n folyóiratok nagyobb cikkekben, meleg elismeréssel méltatták a Petűfi-kötet je­lentőségéi. 1- kötet megjelenése óla a szovjet rádió központi állo­másának műsorán á laíulúan szerepel Petőfi. A rádió szer koszi őségéhez ezek után az adásuk után a rádióhallgatók leveleinek százai érkeznek. A hallgatók megköszönik az adást, elismerésüket fejezik '-i 1 elöli köllészele iráni és azt kérik.- hogv a rádió is mertcssen más magyar köt gyűjtemény. 192C-l>an újabb Petöfi-versekct fordít le Za- jackij orosz költő. Ezek a fordítások mind á német nyelv közvetítésével készültek. Anna Krasznova és Hidas Antal 1936-ban hozzákezdett a Petöfi-versek fordításának • megszervezésé- séhez. A munkát több évre tervezték és valóban több évig is tartól!. Eélheszakílot. ta a háború, a gyalázatos fasiszta támadás, de még a háború alatt. Kazán és Ma­darász szerkesztésében az ural-vidéki Kraszuoufimszk. lián kiadlak egy kis kötet- nyi válogatott Pctöfi-verset. A Petöfi-versek fordításá­nak munkája nagy lendületei vett a háború után. A legnagyobb költők: Tyi. honov. Inher, Mnrtinov. I.e- vik. dsukov^zkij és mások örömmel és szeretettel, első íVszóMtásra válla’1:':1, a mun­kát, amelynek eredménye, ként a Pravda kiadásában, az Ogonyok-könyvlár egyik kőidéként százezer példány­tőket is. mert — mint írják —- „az a nép, amely Petőfit adta, bizonyára adott más nagy költőket is, akiket ne­künk. szovjet enrbcrcknck meg kell ismernünk és aki­ket szeretnénk is megismer­ni“. HM8-ban még egy kisebb Petőf'i-kötct jelent meg a Pravda kiadásában, képek­kel díszítve, százezer pél­dányban. A moszkvai magyar di­akok sokat tudnának arról beszélni, hogy szovjet diák­társaik valósággal protekció­ért fordultuk hozzájuk, hogy egy egy Petőfi-kőletet kap­hassanak. Az orosznyclvű lordílas megjelenésével meg­indult Petőfi verseinek fordí­tása más szovjet népek nyel 'ere Is. Ma már a hatalmas szovjet ország sokmilliós né- P anyuit vélvén, orosz, uk ran, örmény, azerbajdzsáni és sok más nyelven olvashatja Petőfi verseit. Ez az érdeklődés és szere­ld magyarázza a Petőfiről való megemlékezés előkészít, letelnek méreteit. Petőfit szívébe zárta a szovjet nép f Közeleg Petőfi Sándor ha­jlatának századik évfordulója j A szovjet nép ünnepre ké- fsziil: július 31-én szeretette! f emlékezik meg a magyar nép fszabadságának nagy költő jé- fröl. f Az orosz forradalmi körök froár a múlt század hatvanas réveiben érdeklődtek Petőfi f költészete iráni. Még a cári \clnvonvás évlizedeiben sorra f fordították verseit az orosz r költők, így Benediktov, Ak- \szakos- és sokan inasok. A f múlt századbeli fordítások \közül kiválnak Mihajíov. a \nngy forradalmi demokrata \Költő fordításai, amelyeknek inagyrésze ma is érintetlen a irodalmi szépségű, Ezek az a orosz költők voltak Petőfi koros/. fordításának últörői. I Valóban ismertté Petőfi fazonban csak a szovjet hi­zlalom éveiben lelt. Már 1921- Jlicn. a polgárlváború súlyos léVeibcn és éppen a hősi ^Odesszában megjelent az e’sö é kisebb Pelöfi-fvtrdílá;. 1925 ében l.unaesarszkij közokta. ftási népbizins fordításában és »nagyszerű előszavával jeleni 'meg a kővetkező Petőfi vers.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom