Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-21 / 167. szám
DUNÁNTÚLI 111 Ä 11 Ä m M ' Nyolc nap alatt kétszázezer holdnyl búzarctést arattak te Baranya megyében ■ ...... .....-T A mázai erőmű dolgozói egyhangúan elítélték a Vatikán felháborító határozatát Megérkeztek Pécsre a francia bányászgyermekek . ,vy£ • vl Évfolyam, 167. szám ARA £Q FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 JÚLIUS 21 R felvilágosítás a verseny alapja Déldunántúl mindhárom megyéében, csaknem minden községben összegyűltek vasárnap a dolgozó parasztok, bogy íalunap keretében jelentsék be csatlakozásukat az pgy héttel azelőtt megindított begyűjtési versenyhez. Az a lázas készülődés, amely ezeket a gaz- / danapokat megelőzte, azok a lelkes felajánlások, melyek Baranyában, Somogybán és Tolnában egyaránt elhangzottak, bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk Teljes egészében megértette a begyűjtési verseny jelentőségét, hatalmas lendülettel teszi magáévá Kunszentmárton, Doboz és Váckisújfalu kezdeményezését. A verseny megindulásával egy- időben nyilvánosságra hozták a tavaszi eredmények , kiértékelése alapján a verseny jelenlegi állását Jelentősek azok az eredmények, amelyeket elértünk. A falvak lakossága túlnyomó többségében lelkesedéssel versenyzett és a legtöbb helyen szép eredményeket értek el. Hogy dolgozó parasztságunk miként vélekedik a versenyről, arra talán legjellemzőbbek ifj. Rigacz József mattyi dolgozó paraszt szavai, aki, mikor a versenyek felöl érdeklődtek tőle, széles mozdulattal mutatott körül a határban: „Sose volt még ilyen szép a határunk, ez többet beszél minden szónál a versenyről." Az eredmények különösen ott voltak szépek, ahol megfogták a verseny lényegét és szívós felvilágosító munkával tudatosították annak jelentőségét, mint többek közt Lippón, vagy Faddon. Ezeken a helyeken rendszeres versenyértekezleteket tartottak, a dűlők is jól megszervezték egy- máskőzti versenyüket és ennek állását időnként dülőértekezlete- ken megbeszélték. A Párt állandóan kezében tartotta a verseny irányítását és ellenőrzését, végrehajtását pedig a DÉFOSz végezte. A jó eredmények mellett azonban voltak községek, ahol a versenyt nem szervezték meg helyesen és így eredményei is messze alatta maradtak a többi község eredményeinek. Több községben, — mint például Baranyában a pellérdi körjegyzőség legtöbb községében — a verseny csak papíron volt megszervezve. Papiron nagyon is jól festett, a valóságban azonban^ a dolgozó parasztság széles tömegei alig tudtak valamit a versenyről. Hasonló volt a helyzet Tolnában Kocsolán, ahol a verseny ak*agyártásban merült ki és összes eredménye az a néhány kiló pap:r volt, amit a jegyzőség összefirkált Ezekben a községekben nem volt felvilágosító munka, a dolgozó parasztsággal nem tudatosították a kérdést, nem tették őket érdekeltté a versenyben. Annál inkább rá kell mutatnunk erre a hibára, mert ilyen jelenségeket lehet látni a hegvüjtési verseny indulásánál is. Máris tapasztalható helyenként, hogy a versenyt a közigazgatási szerveknek engedték át, hagyták, hogy a köz- igazgatás nyilatkozzék a község nevében a verseny elfogadásáról, pnélkűl, hogy a község dolgozó parasztjai egyáltalán megbeszélték volna egymásközött a kérdést. Ez azokban a községekben tapasztalható elsősorban — mint a fenteinlített pellérdi körjegyzőség községeiben, vagy mint Somogybán Heresznyén és Kadarkúton — ahol a tavaszi verseny is csak papiron futott. Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények ott lehetnek csak jók, ahol a dolgozókban tudatosítják a verseny politikai jelentőségét és ott lesznek rosszak, ahol ezt elmulasztják. Ezt kell elsősorban szem előtt tartani! Egyes helyeken lehet olyan hangokat hallani, hogy „nálunk minden rendben lesz, olyan nagy a lelkesedés, hogy mindenki túl fogja teljesíteni a kötelezettségét," Helyes, hogy elvtársaink bizako- \ dással néznek a begyűjtési ver- “ seny elé. Ez a bizakodás indokolt,' de a fenti hangok komoly veszélyt is rejtenek magukban. Elsősorban azért, mert figyelmen kívül hagyják a begyűjtési terhek miatt még jobban tajtékzó ellenséget, a ku- Iákot. Ez az „érvelés" elaltatja a dolgozók éberségét, nem készít’ fel őket a máris szép számmal tapasztalható szabotázsok leküzdésére. De politikai tudatosítás kell még azoknál a dolgozó parasztoknál is, akiknek feltett szándékuk, hogy túlteljesítik a begyűjtési kötelezettségüket. A dolgozók államának ugyanis nemcsak gabonára van szüksége, hanem arra is, hogy minden egyes falusi dolgozó meg legyen győződve arról, hogy az az egyetlen helyes út, amelyen most járunk és amelyen jelentős lépéssel megyünk előre a begyűjtési verseny és a velejáró 'harc sikeres megvívásával is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a verseny szervezését, ellenőrzését ne bízzuk a közigazgatási szervekre. Már pedig erre igen sok községben megtaláljuk a hajlandóságot. A verseny- gazdája a DÉFOSz! A DÉFOSz kell, hogy a Párt segítségével irányítsa minden községben a versenyt, a DÉFOSz- nak kell lennie a szervező erőnek, neki kell végezni az ellenőrzést is. A DÉFOSz a verseny gazdája, amely a Párt állandó segítsége, irányítása melleit dolgozik. Egyes elvtársak nem értik meg a Párt, az clcsapat és a tőmegszervezetek viszonyát és innen adódik az, hogy néhol a Párt vezető szerepét el akarják vitatni és azt mondják, hogy „a falu gazdája a DÉFOSz," mint ez Baranyában az egyik mohácsi járási községben történt. Ezekben a községekben meg kell értetni, hogy a begyűjtési versenynél a gyakorlati lebonyolítás munkája a DÉFOSz-é amellett, hogy a Párt vezetőszerepe a legcsekélyebb mértékben is elsikkadna! A begyűjtési verseny most van indulóban, de a legtöbb helyen már jelentős ütemben folyik. A felajánlások és az eddig eltelt pár nap eredményei feljogosítanak í bennünket, hogy a legnagyobb bizakodássá! nézzünk a verseny végső eredménye elé. Hét mnnkás a főváros élést Budapest új polgármestere Pongrácz Kálmán elvtárs, alpolgármestere Köböl József elvtárs Szerdán délután a főváros törvény- hatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén megválasztották Budapest polgármesterévé a Függetlenségi Népfront jelöltjét, Pongrácz Kálmán clvítársai, » Ganz Vagóngyár NV eddigi vezérigazgatóját, alpolgármesterré pedig Köböl József elvtársat, a törvényhatósági bizottság eddigi elnökét. A szavazás után következő ünnepélyes beiktatáson megjelent Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, az MDP főtitkára és a kormány több tagja is. A fogadalom letétele mán Pongrácz Kálmán, az új polgármester, székfoglaló beszédében hangoztatta: az a tény, hogy a főváros új polgármestere és alpolgármestere munkás, újabb bizonyítéka annak a hatalmas társadalmi átalakulásnak, amely Magyarországon végbement. Ebből egyesek azt a következtetést vonják le, — folytatta — hogy a régi szakemberekre, régi tisztviselőkre többé már nem lesz szükség. Ezt a véleményt elsősorban a magyar nép ellenségei terjesztik, akik szeretnék szembeállítani a munkásosztályt segítőjével, a haladó értelmi oeg-gei. A inuuna.soBíi«tiy uwuu vezető pozícióba állítása segíteni fog abban, hogy a szakemebrek, régi üszfiviseJők megtanulják tőlük, begy kell a magyar népért új módon dolgozni. A most következő időkben még fokozottabban lesz arra szükség, hogy a városi közigazgatásban is megtanuljunk új módon dolgozni és vezetni. Az új polgármester ezután ismertette a megoldásra váró hatalmas feladatokat, Nagybudapest megteremtését ós Nagybudapest ötéves fejlesztési tervének kidolgozását. — A szocializmus felé haladó Magyarországon a főváros viszonya az államhoz egészen más, mint azelőtt volt — mondotta. — Régen a városvezetők egy' bizonyos kapitalista csoport érdekeit képviselve gyakran szembehelyezkedtek az államhatalommal. A mi tervgazdaságunkban nem lehet ellentét az 'állam és főváros között, semmiféle tekintetben. Az államot is ma már a munkás- osztály vezeti, a főváros vezetésében is a munkásosztályé a döntő szó. — Munkánkban nagy segítségünkre lehív — mondotta a továbbiak so-án tűk példaképünknek, a nagy Szovjefúniónak városépítését és városgazdálkodását. A Szovjetunió mindenben példaképünk és ha a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodunk, úgy szilávd alapra támaszkodunk. Bízom abban, hogy mint minden téren, e téren is, ha kérünk, segítséget fogunk kapni az irántunk mindig baráti és támogató Szovjetuniótól. A beszéd elhangzása után Rákosi Máüiyás elvtárs mlniszter- elnökhelyetes a jelelavők nagy tapsa közben kezet szorított az új polgármesterrel. Ezután Köböl József alpolgármester szólalt fel: —Minden erőnkkel azon leszünk, —> mondotta, — hogy eleget tudjunk len. ni a nagybudapesti dolgozók kívánságának: Fejleszteni tudjuk városunkat és növelni tudjuk dolgozóink életszínvonalát. Hogy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani, akkor a mi nagy Pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára kell támaszkodnunk. A közgyűlés végeztével a közgyűlés tagjai még hosszú ideig lelkesen éltették Rákosi Mátyást és a Magvas: Dolgozók Pártjának többi vezetőjét Olaszország csatlakozása az Atlanti Egyezményhez a békeszerződés megsértése — állapítja meg a Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz és Olaszországhoz intézett jegyzéke ^ dolgozó lömegek nyomására szabiira helyeifék Düsseldorfi Jelentés szerint Max' Reimannt, a Német Kommunista Párt fő ilkárát szerdán reggel 7 óra 15 perckor az angol katonai megszálló hatóságok szabadlábra helyezték, Reimann kiszabadulása után azt a meggyőződését fejezte ki, hogy rrahadonbocsáltása annak a nagyarányú népi mozgalomnak az eredménye, amely az ő kiszabadításáért valamennyi németországi övezetben megnyilatkozol!. Hangoztatta meggyőződését, hogy az egész német nép rendületlenül folytatja tovább harcát Németország egységéért és ígéri, hogy ebben 8 harcban minden tőle te’belő erővel továbbra is résztvesz. Reimann kő- wöneóel mondott a dolgozóknak, akik kit ári ó harcukkal hikényszeríteték es angol hatóságoktól a szabadonengo dóst. A világpolitikának nagy eseménye var.. Mint a TASzSz-iroda jelenti, a Szovjetunió kormánya Olaszországnak az Északatlanti Szerződéshez torién' csatlakozása alkalmából jegyzéket intő zett Olaszország kormányához. A jegyzék így hangzik: „Abból ai alkalomból, hogy Olaszország csatlakozott az Északatlanti Szerződéshez és az olasz kormány kérést intézett az USA kormányához, segítse elő az olasz fegyveres erők megsegítését, valamint az olasz hadiipar fejlesztését, a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja a következőket kijelenteni: Az Olaszországgal kötött békeszerződésben utalás történik arra, hagy ez a szerződés ^ barátságos viszony alapja Olaszország és azon államok közöli, amelyek vele az említett szerződést kötötték, Olaszország a békeszerződés aláírásával kötelezettséget vállait, hogy nem követ cl semllyen cselekményt, amely a szerződést aláíró államok ellen irányul, következésképpen tehát nem iép be semllyen támadó szellemű célokat követő csoportosulásba. Azzal, hogy az Északatlanti Szerződéshez csatlakozott, Olaszország tárna dó jellegű katonai csoportosulásba lépett. Ez a csoportosulás a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen Irányul. Az Északatlanti Szerződés támadó jellege kifejezésre jut azokban a nagyszabású katonai intézkedésekben, amelyeket a szerződés résztvevői fegyveres erőik és hadfelszerelésük növelése, hatalmas haditengerészeti és légitátnaszpontrend- szer megteremtése terén, valamint az atomfegyver felhasználására irányuló előkészületekben stb. tesznek. Ezeket a katonai intézkedéseket semmikép sem lehet az Északatlanti Szerződést aláíró államok önvédelmi szempontjaival magyarázni, annál kevésbé, meri ezeket az államokat — beleértve Olaszországot is — semmiféle fegyveres támadás sem fenyegeti. Az olasz kormány az Atlanti Szerződés aláírásival bekapcsolódott a szerződés aláírói 'által vállalt katonai intézkedések végrehajtásába. Erről tanúskodik az olasz kormánynak az USA kormányához intézett kérelme, melyet folyó év; 'április 6-án hoztak nyilvánosságra. Az olasz kormány ekkor katonai segítséget kért az olasz fegyveres erők megerősítésére és az olasz hadiipar fejlesztésére. Az olasz kormánynak ezek a cselekményei sértik a békeszerződésnek az olasz fegyveres erőket korlátozó rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatosan szükséges rámutatni a szerződés 45-ik cikkelyére, mely szerint „a jelen szerződés valamennyi katonai, haditengerészeti és katonai légügyi cikkelye mindaddig érvényben marad, ameddig azt a szövetséges és egyesüli hatalmak, valamint Olaszország közölt kötött megállapodással egészen vagy részben — illetőleg miután Olaszország már az Egyesült Nemzetek tagjává lett. a Biztonsági Tanács és Olaszország közötti megállapodással — meg nem változtatják.” Ebből következik, hogy az olasz kormány hadfelszerelésének és fegyveres erőinek minőségi és mennyiségi megváltoztatása sérti a 4G-!k cikkelyt. Az olasz kormánynak e cselekményei sértik az 53-as cikkelyt is, amely megtiltja Olaszországnak, hogy a béke- szerződésben megszabott határokat túllépő menyiségü, vagy típusú hadianyagul és technikai felszerelést birtokában tartson, vagy gyártson, valamint az ŐS, cikkelyt, amely kötelezi Olaszországot, hogy haditengerészeti erőit a békeszerződés 12/a mellékletében megszabott határig csökkentse. A békeszerződés kizárja annak lehetőségét, hogy a haditengerészen erőket más módon növeljek, mint azt a békeszerződés 59-ik cikkelye megszabja. Ez a cikke'y megtiltja Olaszországnak bizonyos fajtájú hadihajók építését, megszerzését, vagy cserélését. A békeszerződés 61. és 64. cfkkfc!y$i ezenkívül előírja, hogy az olasz fegyveres erők szervezése, felfegyverzés# és elhelyezése kizárólag az olasz hátán helyi védelmi feladatainak és belső jellegű feladatoknak felelhet meg. Az olasz kormány az USA körmi— nyához intéze jegyzékében ennek eltó-a nére azzal a hivatkozással kér segítséget az olasz fegyveres erők megerősítéséhez cs Olaszország hadiiparának' fejlesztéséhez, hogy az Északatlanti Szerződéshez történt csatlakozása olyan: további kötelezettségeket ró reá, me* lyek megkövetelik a fegyveres erők é* a haditermelés fejlesztését. Pacciardi nemzetvédelmi miniszter 19-18 október 9-én kijelentette a* olasz szenátusban, hogy az olasz fegyveres erőket összhangba hozták a bé* keszerződés által előírt , szabályokkal. Ez ugyancsak megerősíii, hogy Olaszország kormányának az olasz fegyveres erők növelésével kapcsolatban áru USA kormányához intézett kérése * békeszerződésben előírt határokon túlmenő katonai célokat követ. A fentebbiek alapján a szovjet kor-t rnány megállapítja, hogy Olaszország csatlakozása az Északatlanti Szerző-1 déshez ellentétben áll az Olaszországgal kötött békeszerződés céljával és felhívja az olasz kormány flgyelirjét arra a felelősségre, amely a békeszerződés említett megsértéseivel reá há* rul.” A szovjet kormány egyidejűleg az** nos tartalmú jegyzéket intézett aS USA, Nagybritamiia és Franciaország kormányához. Ezekben a jegyzékekben a szovjet (konmíny felhívja at Északatlanti Tömb szervezőinek figyelmét — akik Olaszországot a Tömbbe« való részvételre meghívták — a békeszerződés említett megsértésére és arra a felelősségre, amely ezekre á kormányokra a szerződés megsértése miatt hárul.
