Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-20 / 166. szám

a.TO.crf.cr^iu^ *& ri NRPLÓ re© jOuds 2n N tál ír scW Jbl ik oz il. t ( rá at. SOI sál Sir aj :ér é íte ht Ug >l,s i 1 ÍJ ik i’i le lő Iá 10 •á 3e a st tf a 5s :o 0' 1« t A RETTENTHETETLENSÉG ÉS ÉBERSÉG NAGY PÉLDÁJA BZEUZSINSZKU HALÁLÁNAK 23-IK ÉVFORDULÓJÁRA A kommunista szellemben való ne* Télé« fontos kérdésében a munkás* esrtály és Lenin-Sztálin ügye felíét- len szolgálatának élő példáihoz fordu­lunk, amelyekkel tele van a Bolsevik Párt és a Szovjetunió egész hősi tör­ténete. Az ilyen példák egyike a Unglílkú proletár-forradalmár, Félix Edmundovics Dzerzsinszkij, akinek mozgalmas élete, Sztálin elvtárs ta­láló mef!ha,fározása szerint „Lángolás ás a hősi bátorság a nehézségek el­leni harcban,“ Dzerzsmszkr fiatal éveitől. fogva a munkásosztály felszabadításáért, a társadalom szocialista átalakításáért vívott küzdelmek útját választotta, keményen állva a cári önkény ke gyetlen csapásjit. Fö'dalattj forra­dalmi tevékenysége 20 évéből Dzer zsinszkij !1 évet kényszermunkán és száműzetésben töltött. LENTO ÉS SZTÁLIN LEGKÖZE­LEBBI SEGÍTŐTÁRSA És amikor 1917-ben Dzerzsinszkij! «jCfik’fdonbocsÁitotíák, mint tapasztalt és edzett forradalmár, Lenin és Sztá­lin legközelebbi segítőtársa lett a ka pifaüzmus megdöntéséért, a szovjet hatalomért vívott küzdelemben. A Pár* Központi Bizottsága a Sztálin vezette forradalmi katonai bizottság tagjává nevezi ki. Dzerzsinszkij a polgárháború köze pette szervezte meg » proletár hír szerzés hatalmas apparátusát, amely szoros kapcsolatban a dolgozók szó. le* tömegeivel, azok aktív segítsé­gére támaszkodik Az cllenforrada lém, a spekuláció és szabotázs ellen' küzdelem Országos Rendkívüli Bi­zottsága (VCSK) a szovjot állam ke­sében büntctőpallossá vált mindazok «rámára, akik a kapitalizmus vissza áPitásáról álmodoztak, akik c! akar ták gáncsolni a munkás-paraszt ural. mat. Sztálin elvtirs találó kifejezése •zerint ,,a burzsoáziára vészt hozó vihar“ volt. POLITIKAI RÖVIDLÁTÁS Sztálin típusú politikus elválaszthat»!- tan vonása. A munka termelékenysé­gének emeléséért, a takarékosságért, a hatalmi» szocialista ipar felépíté­séhez szükséges tartalékok gyűjté­séért harcolva, Dzerzsinszkij a népi tömegek kezdeményezésének és ai. kotásának, a munka iránti öntudatos, szocialista magatartásénak minden új megnyilvánulását támogatta. Nagy megelégedéssel szemlelte, mint „ala­kul ki a társadalmi vélemény, a munkás szovjet társadalmi véle­mény'1, amely éjféli a hsrácsolókat, naplopókat, az államroad megbontod Az ipari velőtöktől kommunista esz­meiséget, politikai előrelátást köve­telt, képességet, hogy gyakorlati tevé­kenységűk minden lépését a párta »k a kommunizmusért vívott általános harcához kapcsolják. A TROCKISTAK, AZ IMPERIALIZ­MUS ÜGYNÖKEI ELLEN ,.. A párttal szembenálló trockisták hangzatos frázisokkal leplezték c! lenforradalmi, szovjctellcnes tervei­ket. Megkísérelték, hogy a bolsevik pártot megbontsák, meghiúsítsák a munkások és a parasztok szövetségét, szétzülesazák a szovjet népgazdasá­got. szabotálják a szovjet állam szó* cialista iparosításának tervét, hogy fegyvertelenné tegyék a kapitalizmus be-kedtésévo! szemben. Dzerzsinjzkij, Lenin és Sztálin tapasztalt bajtársi, bolsevik szenvedéllyel vetette magát az aljas kapitulánsokra és kalando­rokra. Mint a forradalom éber ör*. meglátta, hogy a trockista politika a munkásoknak és parasztoknak cvak annyit jelentene, hegy „Szov­jetuniónk a külföldi kapitalizmus egyik gyarmatává válna.“ SZTÁLINT KÖVETVE. LENIN ÜGYÉNEK FOLYTATÓI KÖZÖTT Félix Edmundovics Dzerzsinszkij a bolsevik pártnak ahhoz a vezető- csoportjához tartozott, »melynek élen Lenin halála után Sztálin elvtárs a lenini ügy nagy folytatója állt. A ktahilüek és kapituláltok, a trockis­ták és zinovjsvisták, a buharinisták és kamenyevisták elleni küzdelem­ben ez az élcsapat védte meg Lenin nagy zászlaját, ez tömörítetté a pár­tot Lenin hagyományai köré és ve­zette az országot az iparosítás és a kollektív mezőgazdálkodás nagy táv­latokat nyitó útjára. KÉTKIJLACSP5, TROCKISTA POLITIKUSOK LELEPLEZÉSE Dzerzsinszkij életének utolsó órá­jáig harcolt Lcnin-Sztá'lin nagy ügyé­ért. A harci vártán halt meg. 1926 július 2üán csendültek fel ufo:jára Dzerzsinszkünek a párthoz intézeR szavai. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság teljes ülésén szenvedélyes, lel'kcsí'ö be'zé- det mondott, amely leleplezte a két- kulacsé« trockista politikusokat és a lenini-sztálini párt hatalmának és egységének megerősítésére szólított harcba. Néhány óra múlva meghalt szívsz elhüdcäben, Sztálin elvtárs utolsó útjára kísérve barátját és bajtársát, aki a kommu' nizmusért vívott küzdelemben égette el életét, ezt mondta: ..Búcsúzunk Tőled, Október hőse! Búcsúzunk Tőled, Pártunk hú fia! Búcsúzunk Tőlod Pártunk egységé, nek éj hatalmának építője!" Egyre népszerűbb a vizlpőló a Szovjetunióban B AN V AB AN irta: PETŐFI SÍÁWOH es közömbösség — ellenség SEGITÖTAKSA-Félix Edmundovies Dzerzsinszkf* féradhatat'-anul nevelte a dolgozókban * forradalmi éleslátást és éberséget. Figyalmezfctései ma is frissen és idő. mr€en hangzanak az ellenségek alattomos módszereiről, akik minden rést felhasználnak, hogy kémkedés céljával beférkőzzenek a nép intéz- mérveibe. Dzcrzsinszkíj magából az ŐJetböl vett példákon mutatta meg, hogyan esnek bele a kémek felállt' tett» csapdákba a politikailag kép­zetlenek, AZ OJ MEGÉRTÉSE Dzeminszkij sajátossága az újnak -az a megértése volt, amely a Lenin­Dzerzsinszkijnek, a munkásosztály ügye hű és rettenthetetlen har­cosának példamutató életerői nem egy könyv jelent meg á Szovjetuniiban. Jurlj German „Történetek Drerzsinszkij eleiéből" című könyve magyar nyelven Is megjelent már s a Dzerzsinszkij életéből vett apró tör­téneteken iát, élő em­beri közelségbe hozza a rettenthetetlenség és éberség nagy példáját. • „ Az alábbi történet 1920- ban jtSszódik te. Rajnaira egy középtermetű, fcrős testalkatú, sötét sörté- vei benőtt embert vezettek elébe. — Maga kicsoda? — kér­dezte Dzerzsinszkij. Az em­ber nem feleit, körbenéze- getett. — Azt kérdeztem, kicsoda maga? — ismételte Dzer- zsinktj. Az ember hallgatott. Dzerzsinszkij elővette a te- fogottnál Iáit papírokat. Sietség nélkül elolvasta va­lamennyit, egy papírt a fény e’é tartott. Szemei hirtelen feiesfllogtak. — Mag? V. Cs K. irruo. kásigazolvíhnyal járkált. Ezer ölre vu^yok ideiem» & Föld ölében, Hol az ősi örök éj tanyázik Vadsötéten. A kis lámpa reszkető sugara Félve néz a zordon éj arcára. Mint sasra a galamb. Ezer ölre a virágoktól s a Napvilágtól, Ezer ölre! tán már pokol sincs Innen távol; Vagy már benn is vagyok a pokolban Renne, mert a sátán háza ott van, Ahol az arany terem. y -llá~ ... Bányaszellem, sátán, kincs királya, Mit adsz értem? Mennyit adsz, ha szivemet te néked Elígérem? Alkudjunk meg, jöszte bányaszellem. Most az egyszer volt lejöni kedvem, Vagy látsz többé, vagy soha. — Vártam, vártam, és hiába, mert a Kincs királya Benn maradt a sziklák tömegében, Ki nem álla. S miért nem állt ki? miért nem jelent [meg? Csak azért, mert tudta, hogy enyelgek. Hogy gzfvem nem eladó. Nem, szívem nem eladó, e szívnek Nincsen ára, Nem megy az be a hatalmasoknak Kincstárába... Széjjeloíztoro én a szegénységnek, Kik kunyhóban és útfélen élnek, Köztök ingyen osztom szét. A SzovjeUskij Sport, a Szovjetunió Központi Sport és Testnevelési Bi­zottságának tapji egyik legutóbb: számában hosszabb cikket közöl a vizüabdajátékról. Megállapítja, hogy ez a sport egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend a Szovjetunióban és ms már nincs olyan úszóverseny, amelynek műsorán no szerepelne cgy-kót vízitabdamerkőzés is. A já­ték annyira népszerű, hegy a közön­ség minden alkalommal megtölti a lelátókat, amikor vizilabdamérközés van, még hozzá nemcsak a nagy vá­rosokban, hanem a távoleső kis kör­zeti központokban i*. Jó példa erre a titrkméniai Bajram-Ali városában történt osot, ahol a városi váloga­tottnak Mari területi központ válo­gatottja elleni vízilabdamérkőzésén ott szurkolt a vízmedence körül a váró« lakosságának fele. A cikk ezután nagyon érde-ke* ta­pasztalatokról számol be. Meglr-a ugyanis, hogy gyakorlati tapasztilato-s bizonyítéka szerint a vizilabdajáiék egyike az úszástanífá« legjobb mód szereinek.. Példát is hoz fal erre. A moszkvai építészmérnöki intézet sportkörének úszószakosztály» »lig fél évo alakult meg. Hetenként két szer tartottak edzést egy 12x5 méta rés medencében. Már az első edzé sen megismertették velük a vizilab» dajáték elemeit é« az edzés végén néhány percig labdát is kaptak. A hatodik edztsnaptöl kezdve már rendszeresen játszottak kétkapura. Az eredmény meghökkentő: fél évvel ezelőtt egyetlen komoly úszó sem volt a szakosztályban, ma mér pedig 5 elsőosztályú és 10 harmadosztályú versenyzőjük van. A tapasztalatok alapján most minden uszodában és vízi kirándulóhelyen létesítenek vízi- pályát. Bezáüilt ő koilói ifjúsági etizlísber Mk IHI IP ES» ír? IP1 kicsit pityóká6an fetszett megérkezni. Elfelejletie? — Na jó! van, elmehet — mondotta Dzerzsinszkij az udvarosnak. Az udvaros, dőrmögve, az a.tóhoz ment. Dzerzsinszkij az asztalhoz ült és mondotta: — így hát, Eboli volt her- eeg. Mondja csak el, hogy miért adta ki magát csckistá- eak, mikor a város lakóit ra­bolta. Mondja el részletesen es sorban. — En nem Elboli, volt her­ceg vagyok —mondotta gyfí- löletlei a hangjában a lefo­gott. — Hercegnek születtem és mint hereej halok meg. Ezt a címet tőlem, az orosz cáron kívül, senki el nem ve­heti. Ami pedig azt illeti, mi- er raboltam, a kővetkező okokból: szét akartam rom­bolni az emberek bizalmát a CS. K. V.-val szemben. Azt akartam, hogy úgy beszélje­nek a esekistákról. mint rab­lókról. Később agyon is akar­tam lőni mindazokat, akiknél házkutatást végeztem. Ma­gukról elterjedt volna a hír, !k gy vadállatok és gyilko­sok .. — Várjon csak — mondot­ta Dzerzsinszkij —, ne sies sea. Ezt'mind le kell Írni. Szombat este ünnepélyes keretek között becsukta kapuit a Komlón rendezett kéthetes ifusági edzőtábor. A záróünnepélyre megjelent Kovách Jenő, az MLSz országos ügyvezetője, valamint a délnyugati kerületi elnök­rég részéről Steinmetz Endre elnök, Kovács József főtitkár és Molnár József titkár. Délelőtt elméleti vizs­gát tartottak, amelyek során labda­rugó clémelcfi, de főképpen ideoló­giai vonalon nagyszerű felkészültség' ről tettek tanúbizonyságot az ifjúsá­giak. Délután kétkapus játék követ­kezett, itt i5 érezhető volt már az edzőtábor kedvező hatás». Este tábortűz következett rövid ki« műsorral. Kovách Jenő a fegyelem kérdésével é* a játékoserkölccsel foglalkozott beszédében, majd Kovács József népi demokráciánk hatalmas áldozatkészségét és a sport részére eddig is adott n»gy támogatoásokat említette meg. A műsor keretében Hanti János, a tábor vezetőié cukor- csomagokat »dott át faliújságverseny győzteseinek, Káiai PVSK, Szigeti MEFESz és Kupka PBTC játékosok­nak, majd a vezetőség és a tábor hallgatói az éjjeli órákban Irí ver it­tál, ki pedig autóval visszaindultak lakóhelyükre, A beszámolónkkal kapcsolatban nem mehetünk cl szó nélkül amellett a figyelmesség és állandó segíteni- akarás mellett, amellyel a komlói bányászcgyesület vezetői és tagjai álltak állandóan a tábor rendelkezé­sére és ezzel igen elősegj'tetíók a délnyugati akzövetség egyébkén* ■igen nehéz munkáját. A komlói .edző­tábor igen sokat nyújtott a labda­rúgás jövő remégységeinek, eone'í jótékony hatását az egyesületek né» hány hónap múlva, a bajnoki küzdel­mek során élvezik majd. Ar elmúlt évben táborozottak nagyrésza ma már NB II. és NB IILaa egyesüle­teink erősségeihez tartoznak. A szom­bati zárómérkőzésen tapasztaltuk, hogy sokat fejlődtek as ifik, az ott dolgozó edzők elérték többek között — és ez tetszett talán a legjobban — hogy a játékosok a !abd»áívcícl után felnéznek. Már csak ezzel is igen sok eddigi hiányosságot pótolt az edzőtábor, pedig sok más téren is komoly munkát végeznek az oítanJ vezetők. a DVSE pő elmével végétért a bajnokság ai S3 iii-itan Vasárnap az utolsó bajnoki mérkő­zést játszották le az NB Ill-ban és ezzel itt is véglegesen befejeződött a bajnoki idény. Ezen az utolsó mérkő­zésen a szezon végére igen jó for­mába lendült Dombóvári VSE fogadta a Bátaszéki VSE csapatát és azt minden különösebb megerőltetés nél­kül 4:1 (2:0) arányban legyőzle. A gólokat Bánhegyi (2), Kőműves, Hor­váth, illetve Szabó szerezték. A ha­zai csapatból Höger, Schweitzer és Kőműves, a vendégek közül Bittner, .Molnár és Varga játszottak jól. A lelkes dombóvári csapat ezzel a győ­zelmével a bajnoki táblázat második helyén végzett. A csoport végered­ménye a következő: 1. iKRAC 30 21 7 2 118:29 49 2. DVSE 30 19 7 4 101:45 45 3. Komló 30 19 5 6 115:49 43 4. Szászvár 30 17 6 7 77:44 40 5. PMSE 30 16 7 7 80:57 39 6. Postás 30 17 4 9 64:39 38 7. SBTC 30 15 3 12 69:57 33 8. Barcs 30 13 7 10 64:56 33 9. PAG K. 30 11 3 16 42:70 25 10. Nagyatád 30 10 5 15 60:105 25 11. Szigetvár 30 11 2 17 37:59 24 12. Szekszárd 30 10 3 17 45:78 23 13. K VSE 30 8 5 17 51:76 21 14. Rátaszék 30 6 8 16 62:102 20 15. PMEFESZ 30 6 4 20 41:88 16 16. Paks törölve * UnTKepé'ye« külsősének között avatták fel a péesi kokszmüvek lőlercl, amit a doinozok önkéntes rohammun­kával éwLe.íek fel. Az avatáson men- jelent Krancz Pál elvtárs« az MDP részéről Lénával József és a Szabad- sácfharcos Sz-öve s-sp pécsi és üzemi vezetősége. Az ünnepélyes felavatás után kihivásos egyéni versenyt ren­dezlek a kokszművek dolgozói és a Szabadságharcos Szövetség lövőszak- oasáya, A verseny szép küzdelmet hozot: és az alábbi eredmények szü­le tek. 1. Sós Sándor 179 eqységtkör- rel. 2. Schmelcer József 170 egység­kör. 3. Bakó Sándor 165 egységikőrös ta’Jesilimönnyel. A meghívásos ver­senyt. a Szabadságharcos Szőve's ég lövészei nyerlek csekély egység-kü­lönbséggel. Soős világbajnok vendég­szerepelt Németbólyban Nagyszabású asztali tenisz bemuta­tót tartottak Németbólyban Soós Fe­renc asztali tenisz világbajnokunk és az OSH csapatának közreműködésével. Igen nagy meglepetésre a Námetbólyi SE csapata 5;1 arányú győzelmet, ara­tott a pesti csapat felett. A mérkő­zés után Soós Ferenc a helybeli és fővárosi versenyzőkkel játszóit bemu­tató mérkőzéseket. A második nap (júl. 11.) műsorán egésznapos edzés szerepelt, szóhoz jutott a helyi után- póllás és a női csapat is. A nagy­számú közönség mindkét napon lel­kesen tapsolt Soós kivételes tudásá­nak. A nagysikerű sportbemutatók után németbólyi sportkörök további bizakodással tekintenek asztali tenisz sportjuk fejlődése elé. A Zsolnay gyári sportolók egy ré­sze hétfőn a legjobb eredménnyel tette le az MHK próbákat. Kérik, hogy a következő szerdán fél 6 óra­kor kezdődő próbáztatáson feltétlenül jelenjenek- meg: Adrigán Iván, Bugár Kálmán, Dallos Kovács József, Far­kas Ödön, Gáli Tibor, Kovács József, Kurucz Kálmán, Lakatos József, Mischl Béla, Misángyl László, Nyári Gergely, Pálinkás László, Simon Ernő, Szalóki Béla és Valtz József. A vasutas asztali tenisz bajnoksá­gok során Budapesten a BTC-től át­vett Halász győzelemre vitte a Pécsi Lokomotív színeit. Igen kellemes volt Francia jó szereplése is, aki csak . a döntőben kapóit ki Halásztól, de maga mögött hagyta többek között a szom­bathelyi Péket is. Végeredményben: 1. Halász Pécsi Lók., 2. Farkas Z. Mis­kolci Lók., 3. Francia Pécsi Lók. és Bácsi Nagykanizsai VSE. Sellyéi SE—Zsolnay SE 5:4 (1:3). Sellye, barátságos. A hazai csapat megérdemelten győzte le elbízakodoit cs különösen szünet után lélek nélkül játszó ellenfelét. — Sellye: Rendőrőrs —Sellyéi MDP 1:4. Barátságos mér­kőzés. A komáromi VSE legjobbjai elmen­nek Komáromból, Radics ’ kapus a Pe- rutzba tart, Lovász és Toll: pedig a Csepelben szándékozik tovább ját­szani ! , 1 —« ! -»1 «I . .... .............. _rhl_ csak tovább —■ mondod Dzerzsinkij — és üli csal ide, ni. Az udvaros a szék szé:ér< ült a_ leíogottai szemben ét szemével^ pislogva, lekapta ko pasz fejéröl a 6apkát és mon­dotta: — Jóegészséget kívánói fenségednek... — Nem- ismerlek, hülye — felelle a lefogott. Az udvaros megsértődött. — Már hogyne ismerne? — mondotta. — Már hogyne, fenséges uram! Michajla- va­gyok, az udvaros. Talán nem Ismert míg? — Ostobaság — mondotta a lefogott. — Semmiféle Mí- chajlát nem ismerek. — Már hogyne ismerne? — mondotta az udvaros, most már egészen megsértődve. — Már tíz éve is van, talán, begy a főkaput nyitogaiom rr.agá'nak. Nem ismer. Mi- chaj’a Paskov vagyok, maga pedig, mint ismeretes, Eboli nerceg úr. Azelőtt nálunk la­kott. most azonban máshová költözött. Azt i*. elfelejtette? Azelőtt megesett néha, hogy még beszélgetésbe is elegye­dett velem, különösen, ha egy Embereket rabolt ki, elszedti pénzüket, órájukat, gyürűjü két és a Rendkívüli Bizotl ság munkatársának adla k magát, a Rendkívüli Bízott tágénak, amely a polgáréi nyugalmát őrzi. Maga mia-t terjedt el a hír, hogy a esc kisfák rabolják M a lakossá­got. Ki maga és miért tette ezt? — Hogy ki vagyok, az tmneegy — fe'elie az em­ber. — Amit tettem, a/t <ab- lás céljából tettem. Bandita vagyok. Ez az egész. — M oj nemcsak bm- d*ta. — mondotta 0 er- zsinszkij. — Talán mindjárt beismerné? Az elfogott hallgatott, a padlóra nézett. Dzerzsinszkij felállt és a izobában járkált. Azulán Ital­ian valami: mondott a titká­rának. — dó — f«lelte a titkár. Néhány másodperc múlva agy szakállas udvaros jött be 3 szobába, p'étáhlával. hun­jában és köténnyel. Ijedten íézett Dzerzsinkszkijre, igye­kezett ujjaival a magasodor- fa maehorkacigarettát clolta­— Semmi baj, öreg, szidd (Nagybánya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom