Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-19 / 165. szám
1949 JCUUS 19 NRPLO 5 c/t S-zLlá^L-eiaLádELE TE Kesztyűs kézzel bánt a bíróság a meesekrákssi gyilkos kólákkal Jlír annaK is van kedvessége, ahogy barna gombolyagként Mackó, a kis kölyök- kutya etébed hempereg. A házat körülfogja a virág, a léckerítésen simogatva szalad végig az alkonyat piros lénye. Meghitt, békés hangulat szalad eléd, azután a lépcsőn beszélgető Szí. bigyiék barátságos, kedves mosolya. Kimondod mi járatban vagy, írni szerelnél arról, amit látsz: egy üzemi munkás családi életéről. ~ Szívesen látjuk, nézzen szét, azután elbeszélgethetünk — mondja Szilágyiné. A ház ajtaján nyilt arcú, ma. gas fiú lep ki. — Lad, az egyik nagy fiam — mosolyog fel rá, ügy ültéből az apja —, mert van ám belőlük négy. Ezt tudjuk meg leghamarabb. Elsorolja valamennyit. Elmondja, hogy •lóska a legnagyobb, aki tisztviselő a bőrgyárban, ott ahol apja mint tímár- segéd dolgozik, most a Balatonon üdül. — Én is holnap indulok útnak MINSz táborba — szól közbe Laci. Hangjából öröm és büszkeség sugárzik. Laci kereskedelmibe jár, és az is. kólában végzett munkája jutalmául viszik most a Balatonra. De nem feledr kéznek el a család legkisebbjéről Bé- lusról sem, aki elóric az útíöröpnjtá' sok legnagyobb álmát: — Csillebércen van a kisöreg, az úttörő köztársaságban — mondja végtelen melegséggel a hangjában S/.ilá- gviné. . Ehhez előbb persze öcsi jótanulási érdemrendet szerzett és most valóba» megérdemelt pihenőre ment Csillebércre. A kertből jön Sándor is, a középső fiú. ö tavaly volt a csillebérci táborban. Az egész család tele van élményekkel, emlékekkel. Beszélni kezdünk, úgy otthonosan, mintha valahonnan messziről érkeztünk volna s most elmeséljük, mi történt azóta. Azóta, hogy DKU-lxus a*E.‘st! — ________________________Pécsi Bő rgyár Szilágyi Józsefet, a jó szakmunkást ide Pécsre hozta. Tíz évig ígérgettek neki és családjának lakást, mfg végre beköltöztek ebbe a kedves, kertes házba. — Akkor persze nem ilyen volt. A házból sugárzott a kopárság. üresség. Azóta nőttek a fák... — néz vissza a múltba Szilágyiné. A kertben az őszibarack sárga aranya kiömlik a zöld levelek között, annyi gyümölcs van a fán, hogy lehúzza az ágakat. — Nőttek a fák és nőttek a gyerekek ... Nehéz volt az élet. Én magara szegény paraszt lánya voltam — folytatja Szilágyiné —, akinek nem tellett arra, hogy taníthassanak, bármennyire is szerettem volna. Háztartási alkalma, zott voltam, de amikor este holtfárad* tan lefeküdtem a kuckómban s elhatároztam, hogy ha fér jhezmegyek bármi történik, ha a tíz körmömet ledolgozom, akkor !s tanulni kell az én gj crftickemnek. Valósággá lelt. |~S/~Í»ligyc~Kó Wfcfils I nem VCl1 I---------—___________^_j reszt a mozgalo mban, pedig a férje a felszabadulás óta párttag volt. Szilágyi hagyta az asszonyt, hadd jöjjön rá maga: mit jelent a Párt. És eljött az ideje annak is. Először a MNDSz-ben dolgozott, most jelentkezett tagjelöltnek. Ba felvesznek, a Pártban folytatom még fokozottabban azt a munkát, amit most végzek.. Mindig azt mondogattam, hogy nem lehet a háztartás miatt, ki főz, ki mos akkor? De ma már tudom, hogy így is lehet. És higyje el elvtársnő, aki egyszer megkóstolta, mi az a közösségért dolgozni, az. nem hagyja abba. A múltban arra tanították a nőket: maradjon a fözökanál melleit, vagy legfeljebb annyi adatott meg neki az egyenjogúságból, hogy dolgozhatott ugyanolyan keservesín a gyárban, mint a férje, csak éppen kevesebb bérért. És amikor megtudták, hogy a férje kommunista érzelmű, a legelső szanó'úsoál kiv*'-’- ■ ■.-árból. Pedig tudták, hogy négy gyermeke van otthon. ■— Más meg bent maradt, akinek se férje, se gyermeke nem volt. Ezt Laci mondta. Ahogy beszélgetünk sokszor beleszól. Minden szavából kiérezni, mennyire egy a Szilágyi család, közös az emlék, a jelen, a gond és az öröm. Körülnézünk a kis házban. Kis ház? Nem is olyan kicsi. Két szép szobájuk van. — És fürdőszoba — mondja Szilágyiné, és ahogy mondja, annak jelentősége van. — Igen, ezt is most kaptuk. Amióta új gyárvezetés van — simít végig Szilágyi József a kád fehér, csillogó zománcán. I vélemény, gyü- ______________ m ölesfák, virág. Távolabb disznóól, négy süldő dörzsölődik. kocog benne. Szilágyiék büszkén állnak meg előtte. Lábunk al att elszaladnak a csibék, már olyan jó rántani valók. A faház ajtaja nyitva, szépen fclpoicolva benne a hasábok. Egy család jól felszerelt Ids gazdasága. Visszamegyünk. A szoba asztalán könyvek. Egy szakkönyv a bőriparból és mellette Lenin: „Materializmus és e m piri okra t i znius “. — Ez nehéz könyv — veszi kezébe Laci — ezt csak Jóska érti, a bátyám. De ha visszajövök a táborból, én is áteszem magain rajta. Akkor már itthon lesz a Jóska, ő is segít. A fiúk télen tanulnak az iskolában, de nyáron mennek be dolgozni egy hónapra a gyárba. — Mert így soha nem fogják elfelejteni, ha tanult emberek is lesznek, hogy mi az, dolgozni, mit végeznek a munkások — mondja nagyon mélyről, nagyon komolyan Szilágyiné. — Ezért küzdöttem, ezért dolgozom ma is — szólal meg az étidig mclipt- Iülik hallgató Szilágyi elvlárs. nem értjük. Meg akarjuk kérdezni, miért küzdött és miért dolgozott. De azután ránézünk Szilágyi elvtárs kezére és megértjük, kérdés nélkül. A barna munkáskéz egy könyvön nyugszik. Bákosi elvtársé: „Építjük a nép országát“. Igen, Szilágy: József nemcsak munkájává!, de boldog, tiszta családi életével is építi azt, ami tetőt von életünk fölé: a nép országát. Lorenz Mária Hirtelen Tegnap iá'rgya'.ía a törvényszék kü- löníanácsa Karácsony József mecsck- rákosi kulák és bűntársai ügyét. A tárgyalás kora délutántól a késő estébe húzódott. A tanuk tömegét hallgatta ki a bíróság az ügyben, hogy felderítse a bestiális gyilkosság minden részletét a maga borzalmas valóságában. A kulák hazúg védekezése Karácsony József persze tagadja, hogy Nagy Józseffel, cselédjével bármiié’,e összeütközése lelt volna a kollektiv szerződés be nem tarlása miatt. „Vele jól bántunk, asztalunknál étkezett velünk együtt. Bár nem volt jó munkás, annyit nem ért a munkája, amennyit megevett, de azért elnéztük neki;” így fest a kulákvédekezés. A valóság persze más. A tanuk tudnak ró'a. hogy Nagy József még a gyilkosság napján is kérdezte barátai:: „Mondjátok meg hát mennyi fizetés jár nekem a kollektív szerződés szeriní?" Hovecz Ferencnek arról panaszkodott Karácsony', hogy hiába ő többet nem tud fizetni, mint 150 forintot a megjáró 350 forint heiyeít és ami a legnehezebb: elküldeni sem lehet Nagy Józsefet, mert rendelet van rá. Elküldeni n tn lehetett, de meggyilkolni igen! Sizo nyílónak a tanuk ér a többi vád ott Nagy Józsefei a kulák, amikor jogos béréi kérte, véresre verte. A táruk legAnyagi jóiéi, emberhez méltó élet — erről számol he egy uráli kolhoz idős elnöke „A szocializmus hajnala“ nevű kol. hoz egy a sok közül a molotovi terület vorhivaja-nullái körzetében. A kolhozt Mafláit Nyásin vezeti, aki most 60 éves. A dolgozók 1047-ben az Orosz Szövetséges Köztársaság legfelsőbb, szovjetjébe képviselőjükké választották. . 'S r i Mihail Nyásin így beszél mezőgazda, sági szövetkezetének életéről: — A szovjet hatalom kolhozunknak örök. használatra több mint 900 hektár legjobb minőségű földet engedett át.. Segítséget nyújtott a mezőgazda- sági felszerelés c.s a gépek beszerzésénél s földszakértöt küldött. Földjeinken jobbnál-jobb gépek és traktorok, kombájnok dolgoznak. A kolhoz fejlődik és gazdagodik. Növekszik a dolgozók száma is, s egyre több a kitűnő, jólképz.ett szakember kolhozunkban. — Jelenleg több, mint hatvan trak. torista, kombájnos, gépész, elektrotechnikus dolgozik a faiunkban. Ezek az. emberek kulturális színvonal tekintetében semmivel sem maradnak el az ipari dolgozók mögött. A falu 24 tanítója közül. 11 a helyi parasztok közül került ki. 4 iskolánk közül az egyik tízosztályos középiskola. Több mint 15 paraszt gyermeke a nagyvárosok egye. temem tanul. Rengeteg földszakértő, pedagógus, orvos, technikus nevelődött ki a mi parasztcsaládjaiuk gyermekei közül. — S a villamosítással valóságos csodákat értünk el a faluban! Minden paraszti)ázban villanyvilágítás van, villanymotor hajtja a közös malmot, daEihés&ülí Budapest gyorsvasán hálózatának terve Az Építéstudományi Központ elfogadta Budapest gyorsvasúti hálózatának kiépítési tervét. A tervet külön munkabizottság dolgozta ki. Kilencvenhét. kitométer hosszúságii gyorsvasúti hálózat kiépítését vették tervbe, amelyből 28 kilométer hosszúságban a föld fölött, G0 kilométer hosszúságban pedig a föld alatt haladna a gyorsvasút. Az ötéves terv keretében a legfontosabb földalatti útvonalrész mintegy 6—10 kilométer hosszúságban már egy-két éven belül megépül. Természetesen nngyfontosságú szempont, hogy az utak irányvonalát úgy állapítsák meg,'hogy az úthálózat megfelelhessen az egyre fokozódó közúti forgalomnak. Á közlekedésügyi minisztérium megbízásából a Műegyetem vasúti és közlekedési tanszéke hét- ízben U úgynevezett forgalmi számlá'ást végzett a fővárosba torkoló főközlekedési utakon. A téli számlálás szerint egy napon összesen 13.571 jármű, ebből 10.002 gépkocsi és 3479 lófogatú kocsi érkezett Budapestre, illetve távozott a fővárosból. A nyári számlálás 18.609 jármüvet jegyzett fel. amelyből 14.010 volt az autók száma: Kérdést intéztek a vidéki gépkocsivezetőkhöz is, hogy megtudjálc, kívánatos-e a fővárosnak. csupán, külső részeit érintő útgyű'á kiépítése az átmenő forgalom számára. Érdekes, hogy a megkérdezetteknek csak 7.2 százaléka kíván a. várost körülvevő útgyü- rii (r.z elgondo'ás szerint a Hungá- ria-körút) igénybevételévéi, a városközpont elkerülésével áthaladt’.’ ■ Budapesten, míg a többi a leehr’tn- rozottabban kijelentette: érin4"'- ’ kívánja a város belső útvonalait rá’ót és köpülöt, víllányerő látja cl vízzel a közös »Halgazdaságot. áil!any_ erővel csépelik a gabonát és olcsó villanyáramot használnak a kolhoz ter- melőmühclyei is. A villany bizony alaposan megváltoztatta a paraszti életet! — A munkák elvégzéséhez fgv kevesebb ember kell, mint eddig, sok dől. gos kéz szabadult fel, hogy más munkaterületeket fejlesszen ki. így például a tiikörp only tenyésztés tízszeres jövedelmet biztosít kolhozunknak. A múlt évben először hozlak gyümölcsöt és különféle bogyós-növényeket az újonnan létesített epreskcrlben, — s ez sem megvetendő jövedelemforrás! — 194S-ban a gabonafélék átlagtermése hektáronként 19.á mázsa, a burgonyáé pedig 240 mázsánál is több volt. Fellendült iakarmánytermcszfé. síink is a füves vetésforgó alkalmazásával, s így állattenyésztésünk is fejlődésnek indult. i>2 tehénnel gyarapítottuk szarvasmarha-állományunkat, egy újabb juhlelepct és 2 baromfigazdaságot létesítettünk. A melegágyi- és zöldségtermelés majdnem megkétszerező, dőlt. — Nagy lendülettel folyik a mocsarak kiszárítása is: a kolhoz legelője az utóbbi 4 év alatt 72 hektárral bővült, s bőséges gabona terem a hajdani mocsarak helyén. Mihail N'yásin nem kisebb büszkeséggel beszél a kolhoz dolgozóiról sem. Újítók, növénynemesítők fejlődnek a kísérleti állomásokon, s ebben az évben kél kolliozosnöt tüntetlek ki Lc- nin-renddel. De még sokkal több kitűnő munkásról lehetne beszélni, — De nemcsak a kolhoz maga, — a koihozlagok anyagi jóléte is növekszik. Például Andréj Gladkij kolhoz.os családja, amelynek három munkaképes tagja van, az elmúlt évben végzett munkájáért 77 mázsa rizsi és búzát, 2700 kg burgonyát, 1040 kg zöldséget, 17 kg mézet és mintegy !!.000 rubel készpénzt kapott. Ö éppen úgy, mint a többiek, teljesjogú gazdája a kolhoz minden közös vagyonának. — A mi embereink, — mondja a kolhozéi nők —, jól dolgoznak, de értenek althoz is, hogy kellemes S2óra hozással és üdüléssel töltsék el szabadidejüket. A falusi klubban mozielőadások, sakk, kocka, dominó, újságok, folyú- j iratok, felolvasások, előadások s/ór.-r kozlalják és művelik a kolboztagokal. Szerelik a táncmutólságokat és a sok 'lall is. Szfnielőadásol.at rendeznek D szeretnek színházba is járni: a 10 kilométerre fekvő Mololovba gyakran ellátogatnak egv-egy színházi vagy operai estre. De nem szorul háttérír a sport sem! A kolhoz saját stadionjában könnyűátlétikai versenyeket rcn. deznek, s népszerűek a labdarugómeccsek is. Télen a síelés járja. Nyásinna! folyíalott beszélgetésünk a vége felé közeledik. — Tervek? Kilátások? A kolhozpa rasztok elhatározlak, hogy a folyó év. ben 15 hektárja bővítik a gyüruöl- csöskertekcf és falusi kullúrnapokat létesítenek. Uj klubépületek, telefonkészülékek, nagytermel'ékenységü tehenek, Micsu- rin-féle alma- és meggy-fajták, villany, szántás, iidülőotlhon —: ezekről beszél Nyásin. Ha az ember hallgatja, szinte kézzelfogható máris az a jövő, melyre még csak készül a kolhoz. A kolhozeinök nagytudású, széles- látókörű ember, igazi gazda. Gyakran tart beszámolókat, s tájékoztatja a fiatalságot saját értékes tapasztalatairól. Kezdeményezésére a terület sok kolhozában szervezlek „líolhosenyetemei” ahol a parasztok az új mezőgazdasági technikát sajátítják el. ö maga meg könyvalakban is megírta tapasztalatait: „Hogyan kell magas gabona- és zöldségtermelést biztosítani“ címmel. Mihail Nyásin kolhozeinök a szovjet rend és a Kommunista Párt által -felnevelt új szovjet parasztság jellegzetes képviselője. nagyobb része IJt‘.a ő1., amint véresen mosakodott délután a patakban. Anti azután ettől kezdve történt, arra „nem emiékszenek," a vádlottak és nem tudnak a tanuk. Nem tudják, hogyan do1- goziák ki ördögi tervüket a cinkosok, akik az eszmé.eí'.en Nagy Józsefet a kulák. Karácsony József kisleányának szobájába vitték és az ágya alá fektették. A tanuk már csak azt iáttá'k, hogy az eszméletlen Nagy Józsefet IJobán Károly és iíj. Bugyik Gyula kihúzták az ágy a'ól és ül.egeiték. Karácsony minden tagadása ellenére bebizonyították a tanuk és saját vádlotlársai, hogy többször bent a lakásban is és kint az udvaron is íejb^rúg’.a az eszméletlen Nagy Józsefei. Érdekes volt hallgatni a kulák feleségének vallomását. Az összes enyhítő körülményekre, „jóságos’’ szavaira emlékszik, de lm másról kérdezik, semmit sem tud tisztán. Szeme többel keresi férje tekintetét, mint a bírákél... A kuióic nem iszonyodik A vádibeszédnél is borzalmasabb vádbeszéd a szakértői jelentés. Iszonyodva hallgatják végig a tárgyalás hallgatói azokat a sérüléseket, amit a szerencsétlen Nagy Józsefen ejtettek a „felháborodott’’ gyilkos és tettestársai. .Csak a kulák, Karácsony József nem iszonyodik. Nyugodtan nézi Nagy József koponyáját, amin a szakértő megmutatja- a haláltokozó sérülést. Egyetlen gondja van csak: hogy lehetne minél könnyebben kiúszni ebből az ügyből? Nincs benne megbánás. S ez nem meglepő. Olt állt a hírősig előtt a kulák a maga vadállati voltílb n, a falu mindenre elszánt kizsákmányolója, ak' nem válogat az eszközökben: ha kell hujtogat, ha kell szabotál, lia kei! gyilkol is, csak az 5 vagyonában re essék kár, csak az ő kapzsiságában na essék csorba! Enyhe ítélet Késő este hozta meg a küiöníanács ítéletét.. A bíróság, töhbek bántalmazásából származóit, haláltokozó súlyos festi sértés miatt Karácsony Józsefet 2 évi, IJobán Károlyt egy év.i, i-fj. Bugyik Gyulát, -id. Bugyik Gyulát, id. Baksa Mihályt és Kovács Sándort 8—8 hónapi börtönre, Sütő Lajost 4 hónapi fogházra ítélte. A fiatalkorit Kolozsvári Bélát a bíróság felmeníetle. Az ítélet ellen, mely nem jogerős, mind az ügyész, mind a védő fellebbezést jelentett be. Az ítélet meghozatalánál nem a vád alapját képező' szándékos emberölés bűntettét vette alapul a bíróság, ezáltal sokkal enyhébb biintetőszakasz alkalmazását tette lehetővé. A tábla, mely ele következő fokon az ügy kerülni fog, remélhetőleg nem lesz ilyen elnéző a gyilkos kólákkal szemben, jobban szem előtt fogja tartani népi demokráciánk érdekeit. Szenzációs eredményű űúzanemesifő kísérlet A lovászpatonai növénynemesítő telepen a micsurini elv alapján erős trágyázással, bőséges öntözéssel sikerült olyan búzakalászokat produkálni, amelyekre szinte már rá sem fér a sok duzzadt mag. Már mutatkozik az első jele annak, hogy megkettőződik a kalász — „ágasbúza” lesz belőle. Jól sikerüli a hagyományos Qáiiűs-iiüjp, A pécsi nyomda- és papíripari dolgozók ezévben is megtartották vasárnap a hagyományos János ünnepélyüket Gutenberg emlékezetére. A TTE'menedékház kerthelyiségét színes papírzásziócslcákkal díszítették íei. Az érkező autóbuszok egymás után öntötték a többszáz főnyi vendégsereget. Az ünnepélyt Leikauf Tibor elv- társ, szakszervezeti titkár nyitotta meg. Köszöntötte az egybegyűlteket közöttük a kaposvári szaktársakat, Szita Lajost, a kaposvári nyomdász szakszervezet elnökét, Orosi Gyula, Visnyei József, Fciczán Gyula és Tátrai Béla szaktársakat. Az üdvözlés után Tanner Ilonka szavalta el a Gutenberg című verset. Ezután Ráció István főszerkesztő eivíárs mondott ünnepi beszédet, ama yben kiemelte, hogy a magyar nyomdáiknak most az a dicsőséges történni feladat jutott osztályrészül, hogy a szocializmust építő népünk szellemi fegyverzetét ők termelik, a marxizmus-leninizmus igazságait a nyomtatott betű útján ők teszik közkinccsé. Az ünnepély megnyitása után kezdetét vette a vidám szórakozás, különösen népszerű volt a „Szív küldi Szívnek” című gramofon hanglemez-akció. A délután legtöbb derűt szolgáltató meglepetése a „Szikra” című alkalmi újság volt, amelyet a nyomdász elvtársak munkaidő után szerkesztettek és nyomtak ki. A lapban a komolyabb cikkek és versek mellett helyet kaptak a nyomdászok mindennapi életével, egymás gyengéivel foglalkozó vidám, ingerkedö írások is. A derűs és mozgalmas délután nagyban hozzájárult az elvtársi és szaklársi szolidaritás elmélyüléséhez.
