Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-18 / 139. szám
jrécsi Tudomány egyetem J*g3jkari Dékáni Sa vat xtákéczi ut 8G Páro^er§enyre hírfák 1>I egymást • ME8i HART aknák dolgozói A színházban rendezik a ma esti Puskin ünnepélyt Megjelent az önkéntes ftfldfelafánlásokról széló rendelet Ma teljes heti rád óműsor Harcoljunk bátran és keményen további győzelmeink legnagyobb záloga: Rákosi Mátyás zászlója alatt Határtalan lelkesedével és ünnepélyes keretek kősóit megkezdődött az országos békekonferencia Pénteken reggel ere Ország ház épülete, ünnepi diszken várta a mátyás nép küldötteit, akik az ország minden részéből a dolgozó nép va- mennyi rétegének képviseletében összeültek, hogy a budapesti országos ékekonferencián kifejezésre juttassák a magyar nép szilárd békeakaratdt, Megerősítsék és továbbfejlesszék a magyarországi békemozgalmat, a hétért való harc és helytállás gondolatát és megállapítsák, mik a teendők i béke védelmében. Az országos békekonferencia színhelye az Országhdz ülésterme. Az Inöki emelvény felett a hatalmas, nemzetiszínü és vörös drapériákat itúlin generalisszimusznak, a béke tábor bölcs vezérének és Rákosi látydsnak, a magyar nép nagy vezérének arcképei díszítik■ A drapériák tellett a különböző nemzetek zászlói a béketábor erőinek nemzetközi ősz. lefogását, a demokratikus népek testvéri közösségének gondolatát hir- etik. Az elnöki emelvénnyel szemben lévő falat a békekonferencia plakát- d borítják, Picasso gyönyörű béke galamb jóival,, Köröskörül a falakon ataltms feliratoki mi országunk nem rés a béke frontján, hanem rőt bástyái". „fiijen Rákosi Mátyás, a béke nagy harcosa“, „fiijen a ékéért harcoló demokratikus népek testvéri közössége". Vesszenek az npe'iallsta háborús gyűjtögették“. Több mint 500 küldött gyűlt össze z ülésterembeik Nem rés, hanem bástya vagynnk a béke iron4jön ftt vannak n Szemek küldöttel, a tunkaérdemrenddei kitüntetett dől go- ák. ^munkások, brigádvezetők, a zakszervezeti Tanács képviselői, a dol- oz<5 parasztság legjobbjai, mintagaz- ák, szövetkezeti vezetők. Itt vannak honvédség, a rendőrség, a Szabad- Sgharcos Szövetség képviselői, az ér- dmiség legjobbjai, az ifjúság küldőt. ii, a magyar nők, a sportemberek épviselői., A békekonferencia küldöttei nagy tpssa! köszöntötték a kormány tagjaés közéletünk vezető személyiségeit, alamlnt Eluardot, a világhírű francia költőt. A taps dőltével M i h AI y f 1 Ernő, kultúrkapcsolatok hivatalának elnöke 'ondott megnyitó beszédet: — Méltóbban és igazabban nem ezdhetjük meg a magyar nép nagy ékegyűlését, ezt a „konferenciát a bé- * védelmében” — mintha Rákosi Máltás szavait idézzük: „Magyarország nem rés, hanem bástya a béke frontján". íme itt a bástya, összegyűltünk 8 béke védelmében, hogy a győzelmes választás után újra hitet tegyünk tántoríthatatlan béke- xkaratunkró! és fiszánt elhatározásunkról, hogy megvédjük a békét, — Ez a kongresszus folytatása a béke harcosai párisi konferenciájának. A mi konferenciánk előadói ismertetik a feladatainkat, amelyeket a párisi kongresszus határozata alapján vállalunk és végrehajtunk. Ez a gyűlés is nagy fogadalomtétel legyen, hogy amit a Szovjetunió segítségével megszereztünk, szabadságunkat, függetlenségünket és békénket minden erőnkkel meg fogjuk őrizni, meg fogjuk oltalmazni. Mihályfi Ernő nagy tapssal fogadott megnyitója után felcsendültek i Himnusz hangjai, majd Eluard, a világhírű francia költő üdvözölte a békekonferenciát. Eluard a görög szabadságharcosok hősi küzdelméről Szabad Görögországból jövök — 'ondotta. —■ Szabad Görögországban 'győzhetetlen a hősök serege, akik üdják, miért harcolnak és akik bíz- ak a győzelemben. Ezek a harcosok Hzdenek azért, hogy kiszabadítsák 'Ivenezer honfitársukat, akik a táborban és a börtönökben a kínzatás és halál előtt állnak. A demokratikus görög hadsereg a béke hadserege. 'fősnek érzi magát, bizonyos a gyökömben és annál inkább kívánja a ékét, minél inkább erősödik. Győzelméül csak az egész nép egységét kilója és azt, hogy véget érjenek az 'mgoiszász imperialisták által kikény- 'terített háborús borzalmak. A görög honrehófasiszta vezérkar működését hfodenütt amerikai tisztek ellenőrzik * irányítják. Az elszenvedett vereségeket aljas kegyetlenkedésekkel akarják megbosszulni Legyünk hálásak Görögország hősi népénk azért, amiért hazáját egynek tartja a mi hazánkkal A görög harcosok megesküdtek, hogy győznek és győzni is fognak. Eluard nagy tetszéssel fogadott beszéde után a küldöttek lelkesen tüntet- tek a szabadságáért hősiesen harcoló görög nép mellett. Ezután egyhangúan megválasztották a békekonferencia elnökségét, élen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyeltes díszelnökkel Az elnökség tagjai között szerepel Kovács Józsefné magyarbőlyi mintagazda is. A konferencián résztvevő küldöttek percekig tartó lelkes ünneplésben részesítették Rákosi Mátyást, majd a konferencia elnökségének többi tagjait. Losonczy Géza államtitkár nagy beszéde A napirendi javaslat elfogadása után ^Sonczy Géza mimiszteretenőkségi ál- a^titkár kezdte meg beszámolóját, bevezetőül rámutatott arra, hogy 949 -tavaszát egyrészt a háborús ve- ÍJJly fokozódása, másrészt « népek I Wnozgalmának hallatlan fellendülése ,tr«me*te. ^ háborús veszély fokozódása él- csorbán az angolszász imperialisták által létrehozott Atlanti Szerződésben jutott kifejezésre. Ez a szerződés háborús összeesküvés a béke ellen s egyben a nemzetközi reakció erőinek az amerikai imperializmus vezetése alatt összehozott egységfrontja a demokrácia és a szór te! izmus ellen. — A háborús vrszéiy fokozódása a vi áig népeinek száz és százmillióit serkentene aktiv eilen állásra és ébresztette fel bennük azt az akaratot, hogy a háborús bujtogatás elleni küzdelmüket a nemzeti és nemzetközi összefogás erejével még hatékonyabbá tegyék. A béke híveinek világkongresszusát a népek leküzdhetetlen békeakarata hozta létre. A párisi vi’ágkongreszsus a né. pék felelete volt az Atlanti Szerződésre. A kongresszuson 2190 küldött vett részt 72 ország és 600 müitó ember képviseletében. — A párisi kongresszuson 72 ország népei jelentették ki, hogy az Atlanti Szerződést papirrongy- nak tekintenek, amit nem __ a népek ír-ak alá és amelyet nem tartanak magukra nézve kötelezőnek. Ez a népek {delete a háborús uszítóknak az Atlanti Szerződésre. A párisi kongreszsus mérföldkő a népek békéjéért folytatott küzdelemben. Világos, érthető állásfoglalásává' és tanácsaival gyakorlati segítséget nyújtott mindenkinek, a.ki meg akarja védeni családija, népe, hazája békéjét. A kongres?us kiáltványa összefoglalta a béke híveinek vllágkringresszusi állásfoglalását és útmutatását. Létrehozta a nemzetközi (bizottságot, amelynek célja a békeszereiö népek harci tapasza taiatainak kiese rétese és küzdelmeinek egybehangolása. A mi konferenciánk egyenes folytatása a párisi világkongresszusnak és feladata az, hogy határozatait ma* gyár viszonyokra alkalmazva megszabja a békéért folytatott harcunk további menőiét. — Azt hiszem, ha van nép, amelynek ott keil lennie mindenütt, ahol a béke megvédéséről tanácskoz* nak és a béke megvédéséért harcolnak, akkor a mi népünknek kiküldötteivel okvetlen ott kefl lennie. A SzorjeJunió a béke megvédéséért folytatott harc legfőbb tényezője EgyetMettek abban, bogy a Szovjetunió a béke megvédéséért folytatott küzdelem legfőbb tényezője, irányítója és támasza mindazoknak a népeknek és szentélyeknek, akik a békéért harcolnak. Mfg a kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint. a f'Hhő a villámokat, addig a Szovjetunió, mint szocialista állam, társadalmi berendezésének lényegénél fogva sohasem tehet támadó és Imperialista hatalom. Ezért részesült a kongresszuson olyan A magyar nemzet vesztesége az elmúlt világháborúban több mint 600.000 ember, azaz lélekszámúnak mintegy hét százaléka, nagyobb mint Anglia vagy az Egyestilt Államok háború? vesztesége. Ezenkívül az országban 300.000 hadiárvát, hadirokkantat és hadi&egélyest hagyott hátra a második világháború. Nem őrült, vagy elvetemedett gazember-e az, aki nálunk, Magyar- országon újra háborút kíván s azokhoz szít, akik egy új, minden eddiginél véresebb és szörnyűbb háborút akarnak az emberiség nyakára zúdítani. — De országunk nemcsak emberéletben, hanem anyagiakban i* rétRámutatott Losonczy elvtárs, hogy kik azok az amerikai monopolisták, bankosok és tőkések, akik háborút akarnak, majd így folytatta: — A mi magyar népünk a háborúból mégis gazdagabban került ki, mint az amerikai nép, mert megnyerte a szabadságot, mert felszabadította a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege. Amerikában a nép ellenségei kormányoznak, nálunk maga a nép: a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály. Amerikában azok a hangadók, akik háborúra uszítanak és a béke híveit üldözik, nálunk a béke védelme a magyar állam hivatalos politikája s a fasiszták és reakciósok azok, akik háborúra spekulálnak, a mi békepoütikánk legnagyobb belső biztosítéka a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére épülő népi demokratikus rendszerünk. megkülönböztetett tiszteletben a szovjet küldöttség. A Szovjetunió békepolitikájának annál nagyobb a súlya és értéke az egész világon, mert a népek tudják, hogy a Szovjetuniónak döntő része volt a fasizmus összezúzásában és az emberiség felszabadításában a hitlerista iga alól. Majd arról beszélt Losonczy alvtf.rz, hogy a mi hazái k: Magyar- ország, egy emberöltő alatt két ízben szenvedte el a vesztett háború minden szörnyű következményeit. Mi magyarok tudjuk mi a háború és éppen ezért tudjuk értékelni a békét. tenetesen sokat vesztett. Egyike volt azoknak az országoknak, amelyeket a háború legjobban elpusztított A háborús károk értéke szerény számítással 38 milliárd aranypengőre, hét esztendő teljes nemzeti jövedelmére tehető. Ebből az összegből a magyar ál'&m 40 esztendőn át fedezhette volna minden kiadását. Hát nem kell-e őrültnek, vagy gazembernek tekinteni nálunk, Magyarországon azokat, akik új háború kitörésére spekulálnak és azokkal fújnak követ, akik odaát az óceánon túl Ismét vértengerbe akarják borítani az egész világot. Azokban az országokban, ahol a burzsoázia és reakciós pártjai kormányoznak, a népnek a maguk har- oát a békéért elsősorban saját kormányaik ellen kell megvívniok, ná lünk a nép és a kormány egysége* a béke aktív védelmében. — A magyar nép nem kér az amerikai imperialisták háborújából és úgynevezett civilizációjából Tudja, hogy az amerikai imperialisták között olyan légkör uralkodik, amelyben az őrültet nehéz megkülönböztetni a normálistól. — Ha örültek és az őrültség politikáját követők kerülnek egy nagy ország kormánykerekéhezi akkor minden eshetőségre fel kell'készülm, számolni kell azzal, hogy ennek az országnak a politikáját nem az értelem és a józan megfontolás, hanem a rögeszme és a téboly irányítja. Ily körülmények között szem előtt kell tartanunk Kossuth Lajos mondását: „A szerencsétlenségek legnagyobbika a háború, de enné) csak egyet ismerek nagyobbat: Egy nemzetnek halálét, egy nemzetnek gyalázatát”. Az adott viszonyok között a magyar nemzet ma sem mondhat mást. A legnagyobb szerencsétlenség a háború és mindent megteszünk megakadályozására, de ha az imperialisták arra számítanak, hogy hisztériával, félelemkel'ésseJ megbéníthatják a magyar népet, akkor erre ezt feleljük: A béke erői hatalmasabbak, mint az imperializmus és • háború erői. Velünk van nemcsak az igazság, hanem az erő is: a béke védelmére, országunk függetlenségének megvédésére egységesen elszánt dolgozó népünk ereje és a nagy Szovjetunió vezetése alatt felsorakozó valamennyi békeszerető nép legyőzhetetlen túlereje. Febdafamk a béke hnreo* védd méhen A mi konferenciánk feladata nemcsak az. hogy általánosságban állástfoglal- jón a béke ügye mellett, hanem főleg az. hogy konkréten meghatározza teendőinket a béke harcos védelmében. Első feladatunk népi demokráciánk politikai, gazdasági és katonai erejének növelése. Miméi erősebb népi demokráciánk, annál szilárdabb poürik«! a'apja: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, minél nagyobbak gazdasági er* dményeink, annál szilárdabb é« sikeresebb békepolitikánk. A hároméves és az öléves terv eredményes megvalósítása a legdöntőbb cselekedet békénk védelmére. Kormányunk tekintélye, áramunk szilárdsága a béke védelmének legfontosabb belső tényezője. — Második feladatunk kíméletté* harc az imperializmus és a reakció ügynökei elten. Kíméletlen harc miodt azok ellen, akik a háborús gyújtogató* cinkosai és új háború kitörésébe vetik reményeiket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar reakciónak már csak egy reménye maradt, az, hogy a háborús uszftóknak sikerül újrt lángralobbantanl a világot és az új háború nyeregbe segítheti őket. Ezek azok. akik munkánk minden eddigi eredményéi és egész demokratikm jövőnket meg akarják «ommisReni. — Ezek azok, akik rendszeresen hallgat, ják az amerikai és angol rádiót én buzgón terjesztik a háborús uszftók legújabb rémhíreit. Ezek azok, aktk igyekeznek aláásni népünk munkaer600 ezer embert vrse'et fink a« elrc.nU világháborúban Békénk legnagyobb behő biziosíiéba népi demokráciánk
