Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-16 / 138. szám

9S» J8HSBS tt» 91 P P MEGTÖRT A 3 ÉG Háromszor voltam KővdgószöUősön. Először csak kimentem egyszerű- ea szétnézni, megnézni magát a községet, a szövetkezetei, az embereket, a dolgozó parasztokat és a kulákokat Az életet. Itthon aztán megírtam, amit KővdgószöUősön tapasztaltam. Megírtam, aztán ismét elolvastam, vé­lni betettem a fiókomba. Várjunk vele, hátha változik majd a helyzet. Másodszorra a DÉFOSz-szal mentem a cselédügyeket megnézni. Ekkor is megírtam, amit láttam. Ennek is az lett a sorsa, ami az előbbinek: a fi­ókba került. Aztán kimentem harmadszorra is, altkor, amikor Kesztyűs Kálmánt, a kővágószöllősi „jó kulákot“ eltávolították a szövetkezet éléről és megindí­tották ellene a rendőri eljárást. Ennek a történetét is megírtam, aztán elő­vettem az előző kettőt is. íme, most it van mind a három: Nadrágjának egyik szárából vasvégű faiáb kandikál ki. Másik iában rossz bakancs, nadrágja kopott, inge piszkos. Négy évtizede — pontosan nem is tud­ja mióta — van ebben a nagy házban, a község legszebb házában, illetve an­nak istállójában. Még jelenlegi gazdá­jának nagyapjánál kezdte. Most öt te­hén társaságában telnek napjai, melye­ket valamikor szebbnek képzelt el. — Egyszer ekekapázás közben lábára ug­rott a ló. Eltörött, !e kellett vágni. Az­tán falábat kapott és azóta falábbal jár­va gondozza az állatokat, végzi mind­0 Istán a feS, taláa a víz Meglehetősen eldugva él ez a köz ség. Pedig nincs messze Pécstől, alig tíz, tizenöt kilométer válassza el a vá- tostóL Mégis, mintha egy más or­szágba került volna az ember. Elszo­morító, amint a községen keresztülme­gyünk, olyan elhanyagoltnak, olyan gazdátlannak néz ki minden. Talán a rengeteg kő teszi, talán az bogy ha jön egy nagy eső, a hegyek­ből lezúduló áradat elsöpör mindent — Mesélik a község- ségben, hogy egy- egy nagyobb zá­por után nem egy olyan gazda volt, akinek az ár le­hordott a földjéről úgyszólván min­den termőtalajt és mikor újra kisütött a nap, embereket lehetett látni, akik a hátukon hordták fa a hegyre a fekete földet. Talán a mostoha viszonyok teszik, talán az, bogy 4—5 hold föld itt nem ér fel egy tód jó baranyai földdel. Talán ez te­szi, talán más __ Nézzü k csak meg közelebbről Min­denekelőtt keressük meg a Pártot. •— Az itt nincs — feleli egy idős né­ni, akit megszólítunk. Hit akkor tatán a szövetkezetét — Az ott van följebb, balkézfele — in® útba bennünket Lassan megyünk felfele a gondozat­lan utcán. Meglepetésünkre szépen be- tendezett üzletet találunk. Na, a szö­vetkezet biztosan jól dolgozik. Később azonban furcsa dolgok de­rülnek Id. Hogy a szép üzlet az egyet' tó, amivel a szövetkezet foglalkozik (bben merül ki összes tevékenysége. Ekkor már kezd gyanússá válni a do log. Hogyan, itt nem fontos a műtrá­gya, a szerződéses termelés, a kisgép I termelés, csak az üzlet?! _ Hát ki a szövetkezet elnöke? m Hajdú Ferenc. Hány holdja van?, — Haszonnyolc. —- Alkalmazottat tart?. Igen. — Szóval kulák. — Ab. — Ss ki az ügyvezető?, — Kesztyűs Kálmán. — Hány holdas? — Harmincegy hold szántója van Üteg két hold szöüője, — Alkalmazottat tart?, — Általában kettőt, így most már érthetővé válik min 4en. A szövetkezet elnöke kulik, aki a* elnökséget arra használja, hogy az akcióban kapott textflanyagok közül a legjavát kiválogassa magának. Az ügy Vezető szintén kufák, sőt az elöljáró­ságban ,is találunk kulákot: Zsinkó La Szomorú és kicsit elhanyagolt ez a község. Talán a mostoha viszonyok te­szik ezt, talán a köves talaj, talán a begyekről lezúduló vizek. De leginkább •z, hogy a községet a kulákok tartják I markukban. A kövágószőllősieknek érdemes volna ezen gondolkozni. azt a munkát, amit egy cseléd végez a ház körül. A postás minden hónap elején 93 fo­rint öregségi járulékot hoz Barics Jó­zsef nevére. A pénzt azonban minden esetben a gazdája veszi föl. Nem is rossz megoldás. Cselédei tar tani, dolgoztatni: kosztért. Aztán ki­találni rá, hogy én tartom kegyelem­ből és felvenni utána a 93 forintokat Nem rossz módszer. így 1-het egy nyo­morult rókáról két bó'rt lehúzni. Jó lesz, ha megjegyzik maguknak a kővágószöllősi dolgozó parasztok: így fest egy „jó kulák”, ilyen ember Kesz­tyűs Kálmán. A falusi osztályharc sokkal bonyolul­tabb, sokkal többrétű, mint a városi. A falusi kizsákmányolok jobban el tudják rejteni kizsákmányoló voltukat. Az egyik azzal, hogy rossz ruhában jár, a másik, mint Kesztyűs Kálmán azzal, hogy szocialista szólamokat hangoztat. A kizsákmányolás azonban mindenké pen vad és állati rr.-arad. 31 Sekövetkezett a forduSat L£j 8 jé“ kisIáK h községben azt mondják róla, hogy Nwdes ember, A szövetkezetei is jól v«zeti, több embernek „ad munkát” és * lovaival ts el szokott menni dolgozni 1 szegény parasztoknak. Igazodik a rendszerhez, képezj ma­iit, Ismert a marxizmust, jobban, mint efty-fcét kommunista, látszik, hogy há­rulni akar hozzánk — mondja a kör- kgyzö. — Hány cselédje van? ó most már csak egy, a másikat ^mrég elküldte, mostrrár főleg csak ^számosokkal dolgoztat... Hadd nézzük meg azt az egy cse- “(tat. Olyan mint egy remete. Haja forzon- borostás arcából félénken és bi- **fm*itlamil tekintenek ránk szemei. Kis házban, a szőlők között fekszik Madarászék háza. Madarász György a mezőőr tisztét tölti be Kővágószöllő- sön, a gazdák és az elöljáróság legna­gyobb megelégedésére. A kis ház előtt telepedünk le a fák jóleső árnyékában. Egy pillanatig elsu­hannak a fülem mellett a szavak, egy pillanatra elmerülök a balra emelkedő Jakab-hegy és az előttünk kitáruló táj szépségeiben, de hamarosan visszarez- zentenek Madarász György szavai. — Ez itt a Kesztyűsé!? szőleje — mutat az előttünk elterülő szép nagy, jól gondozott szőlőre. Innen rohant át Kesztyűs Kálmán és ütötte meg a fe­leségem. Csöndesen beszél, csak néha izzik fej gyűlölet szavaiban a kulákok iránt, akik közül a leghangosabb arra merész­kedett, hogy megüssön egy szegény­asszonyt, hat gyerek anyját. — Mert az én feleségem piszkálni merte a dolgaikat — mondja. Szavai nyomán világosság derül az ügy hátterére. Kiderül, hogy a község szegényparasztjai az utóbbi időben már kezdtek magukhoz térni és kezdték látni, hogy semmi jó nem származik ab­ból számukra, ha engedik, hogy min­dent a kulákok kaparintsanak maguk­hoz. Lassan beszél a részletekről, s mi­alatt mi itt kinn a szőlőhegyen beszél­getünk, a faluban folyik a vizsgálat a SzöVOSz részéről, melynek eredmé- nyeképen Kesztyűs Kálmánt azonnali hatállyal eltávolították a szövetkezei éléről. Beszélgetés közben értesülünk aztán arról, hogy a rendőrség is meg­indította a vizsgálatot a kővágószöl­lősi kiskirály eilen. A kővágószöllősi dolgozó parasztok eleinte szinte csak suttogva beszéltek a vizsgálatról. Szinte nem is merték hinni, hogy végre náluk is megtörik a jég, a kulákuralom. Ma már felemelt fővel járnak. Az igazságszolgáltatás keze le fog sújtani Kesztyűs Kálmán­ra, a dolgozó parasztság el iogja sö­pörni a lobbi Kesztyűs Kálmánokat is. Érzik, hogy végre elérkezett az ő idejük. Végre Kővágószöllősön is bekö­vetkezett a fordulat. Békés József. Key üzem, u melyei ab kar vesznek észre, fia baj van a pécsi vízmű A városi vízművek műhelyéről kevés szó esik, mintha semmi köze nem lenne ahhoz, hogy a város vízszolgáltatása milyen. Legfeljebb általánosságban szid­ják a város vízellátását. Ebben a kér­désben pedig erősen érdekelt a műhely munkája. Elmondhatjuk, hogy igen há­látlan szerepet tölt be. Ha jó a víz­szolgáltatás, bőséges a víz, nem lelken­dezik, nem dicséri őket senki. Csak ak­kor vesznek róluk tudomást — nem is kellemes módon —, ha a csap „szor- tyog”. Pedig komoly és az utóbbi idő­ben egyre nagyobb területre kiterjedő munka folyik itt, amiről dicsérettel kell beszélnünk. A moltc!) „Ueaei“ messze ki­nyúlnak egész a Torlyogóig, ahol most is új kutat fúrnak házi kezelésben és a Teftye sziklái alá, ahol bányász szak­munkások „bányásszák" a vizet. Ez munka ugyan pillanatnyilag szünetel, mert a város közönségének a Tettye alatt található minden csepp ví-*e szük­sége van. Itt a munkálatokat ezért csak az ősszel tudják majd folytatni A vízműnek műhelye most új telepen van, a Zólyom utcában. A sarkon lévő épületben helyezték el az irodákat, ahol számontartják a város vízfogyasztását, ott igazgatják az összes közműveket is. At érdekesebb látnivaló nem is az irodákban akad, hanem a műhe­lyekben, Az udvaron nagy halom eter- nitcső áll, ezeknek egyikén a közüzem két dolgozója „kurbliz” egy furcsa szerszámot. Tillai elvtárs elmondja, hogy ezek a csövek az új tortyogói kúthoz készül­nek, amikor a fúráshoz használt vas­csöveket kiveszik, ezek kerülnek a he­lyükbe. A csövek oldalát bizonyos tá­volságra hosszanti résekkel látják el. A víz ezeken keresztül nyomul be a csövekbe. A szerszám, amit az előbb említett két dolgozó forgat, újításnak nevezhe­tő, meri azt Zaracsi Imre elvtárs, a műhely „poliíechnikusa” készítette, egy a csőre erősíthető körfűrész, amelynek segítségével aránylag gyorsan és ké­nyelmesen lehet a réseket kifürészelni. Az elmés szerkezet jele annak, hogy a közüzemben! is fellángolt az újítási mozgalom. Bekukkantunk a műhelyekbe i*. Az egyik helyiségben tucatszám áll­nak a vízórák, amelyeken a két „órás“ dolgozik. A szomszédos helyi­ségben pedig már a megjavított órá­kat vetik alá ellenőrző méréseknek, mielőtt az időnként leérkező állami hitelesítő vizsgálná meg őket. Érde­kes, hogy a legkisebb átméretü csőre alkalmazott órán is kerek száz liter vizet engednek keresztül, hogy pontos­ságát megvizsgálják. De van olyan is, a nagyobb méretűek, amelyeken 600 liter vizet engednek át. így na­ponta 14.000 liter vizet használnak fel az órák bemérésénél. Bányai Ferenc elvtárs egy idő óta azon töri a fejét, hogyan lehetne meg­takarítani ezt a vízmennyiséget, amely a vízben bőségesebb esztendőkben nem sokat jelentettek, de most, ami­kor a városnak vízgondjai vannak, ez a 14 köbméter is jó lenne, ha meg­maradna. — Egy cirkulációs megoldással új­ra lehetne használni, visszajuttatva a köböző hengerbe, de a készülék olyan költséges lenne, hogy csak 10- 12 év alatt fizetődne ki. ITtlí őzben az csylfc helyiség:» ben alkalmunk volt látni egy na­gyon érdekes készüléket, amely meg­mutatja, hogy például a siklóst vá­rosrészben adott pillanatban hogy ál! a vízfogyasztás. A nyomásmérő mutatója „4“ és „5“ között ingadozik állandóan, de néha leszalad háromra is. Amint az elvtársak magyarázzák, ez akkor van. ha — mondjuk — a vágóhíd, vagy a bőrgyár nagyobb mennyiségű vizet vesz, vagy réggé] 7 órakor, amikor mindenki inosak- szik, vagy fürdik. Este 11 után 6-on megnyugszik a mutató. A legmegdöb­bentőbb visszaesés a múlt héten volt., amikor az ismeretes főcsatorna-repe­dés hatalmas vízveszteséget okozott Ekkor a mutató a 0.8-on állt. Ma azonban már újra az utóbbi időben megszokott norma körül tán­col a mutató, jeléül annak, hogy a vízmű dolgozói derekas munkát vé­geznek és megérdemlik, hogy necsak akkor essék róluk szó. amikor a csap szortvog. hanem akkor is, amikor bő. hűvös sugárban oltja emberek széná­ját. „KÖSZÖNJÜK A BÖRIP ABLAKNAK A SZÉP NAPOT" Kedves Szerkesztőség! Vasárnap a pécsi bőrgyár! labdarúgócsapat játszott nálunk és ez a mérkőzés nagyban hozzájárult a munkás-pa­raszt szövetség kimélyítéséhez. A pécsi játékosok a mérkőzés folya­mán, valamint utána is nagyon köz­vetlenül viselkedtek és igen meg nyerték a sásdi parasztifjak tetszé­sét A mérkőzés utáni vacsorán Duga József és Opata Zoltán elv­társak Is rámutattak a sport nagy jelentőségére. Megköszönjük a bőr­gyári munkásságnak, az üzemi bi zottságnak és a BTC futballistáknak ezt a szép napot valamint az aján­dékba hozott vadonatúj futballab- dát Sajnos a rossz idő miatt csak 1500 néző tudott bejönni. Reméljük, hogy jobb időjárás mellett megis­mételjük ezt a mérkőzést mert mindig szeretettel fogadjuk a pécsi bőrgyáriakat és akkor egészen biz­tos 4-5000 néző lesz a mérkőzésen. Sásdi DÉFOSz. JOBBAN VIGYÁZZUNK GYERMEKEINKRE A heti-piac nagy sürgés-forgásában gyermeksírásra lettünk figyelmesek. Apró kis emberke kereste hozzátarto­zóját. Oltalomba vettük és megtud­tuk, hogy édesanyja vidékről jött be és őt elvitte egyik rokonukhoz meg­őrzésre addig, míg bevásárol. A gyér. mek az udvaron a pajtásokkal ját­szadozott, közben a nagyobbak ki­szaladgáltak az utcára és nyitva hagyták a kaput. A kicsi a nyitott kapun elindult körútra, de már nem talált vissza oda, ahonnan elindult. Persze szörnyen megijedt és sírni kezdett. Így került egy derék rendőr' kezébe, aki azután hosszas kérdezös- ködés után visszavezette a gyerme­ket a gondatlan rokonhoz. Kérem a Dunántúli Naplót, hogy az Olvasók hangján keresztül hívják fel a szülök és a hozzátartozók figyelmét, hogy a gondjaikra bízott gyermekre, különö­sen ilyen forgalmas napokon vigyáz- tanait. Elvtársi üdvözlettel. Csirke István. KÖSZÖNET A GYÁRVÁROSI ISKOLA SZÜI.ÖI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK Kedves Dunántúli Napló! Most, amikor az 1948-49-es iskolai év kapuzárásánál tartunk, nem mu­laszthatom el, hogy ne mondjak is­kolám, nevelőtestületem és tanuló­ifjúságom nevében köszönetét azért az önzetlen és fáradhatatlan mun­káért, amit a tanév folyamán a szü­lői munkaközösség felmutatott. Mind anyagi, mind erkölcsi téren mindig az iskola támogatására sietett. Mun­kájuk mintaszerű és péidaadó. Büszke vagyok a szülői munkakö­zösségre, az ő segítségük nélkül mun­kánk kevésbé lett volna eredményes. Mint öntudatos eziilök felismerték, hogy jó iskola, szocialista iskola, csak szülő, tanár és diák összefogá­sával lehetséges. Most, amikor egy pillanatra megállunk a nagy úton, kérem, hogy a szünidőben is legyen meg közöttünk a szoros baráti és építő kapcsolat, mert csak így tudunk haladni a megkezdett úton. Elvtársi üdvözlettel: Meskó Gyula a pócsgy ár városi ált. isk. igazgatója. 10 szabiul téri luuujnersemgl RENDEZNEK PÉCSETT Pécs pezsgő kulturális életében ko­moly eseménynek számít a Pécsi Sza­badtéri Játékok rendező bizottsága által megszervezett bérleti hangver senysorozat, melynek keretén ’belül kerül sorra július 2-án az első Nagy- zenekari est, a Pécsi Filharmóniku- sok, a Hivatásos Zenészek Szabad Szakszervezetének szimfonikus zene­kara és a Magánalkalmazottak hang­versenyzenekarának részvételével. — Szólóénekesnő Páka Jolán lesz, a Pé­csett is jólismert, kitűnő operaéne­kesnő. A hangversenyeket a Szent István- tér 6 szám alatti szabadszínpadon tartják meg, az Erzsébet leánygimná­zium sportpályáján. A lombokkal szegélyezett térség kellemes nézőtér­nek ígérkezik. Itt rendezi meg a Bi­zottság a soronkövetkező magyarnóta estet, aztán sűrű egymásutánban: egy balett-estet, egy operett, két jazz é* egy énekkari estet. A hangverseny- sorozat elsősorban a dolgozó töme­gek szórakoztatását szolgálja s en­nek értelmében állították össze a mű­sort is, azonkívül a lehető legolcsóbb bérlettömböket bocsátották az üzeme­ken keresztül a dolgozók rendelkezé­sére. A 10 hangversenyre érvényen bérlet ára mindössze húsz forint. így előadásoként 2 forintos belépőjeggyel élvezhetik végig a dolgozók a zenei, balett, illetve énekesteket. sp>©mr Kizártak több úszó! a PflC- Közüzembö! A közüzemi úszószakosztály fegyelmi bizottsága június 10-i ülésén fegyel­mezetlen és sportszerűtlen nmgatartá suk miatt Schneider Ödön, Brunner Miklós, Brunner Béla, Bretlner Ede és Lugosi Vanda úszókat kizárta a szak­osztályból. Ugyancsak kizárták a kö­vetkező tagokat, mert nem vettek részt a szakosztály munkájában: Dőry Dénes, Sikorsky Antónia, Erb László. A fegyelmi bizottság súlyos megrovás­ban részesítette Kürtös László, Pálfi György, Hasznos Miklós, Giith Károly úszókat. A közüzemi úszószakosztály Végétért a községi jegyzők világnézeti tanfolyama A megyében lévő jegyzőségek ve­zetői, beosztott tisztviselői hót egy­másután következő három hetes vi ágnézeti tanfolyamon vettek részt. A tanfolyamokat Szederkényben ren­dezték meg és itt alkalmuk volt a falu haladó gondolkodású közigazga- ási embereinek megismerkedni pár­tunk falusi politikájával, a népi de­mokrácia időszerű problémiával és ál­talában azokkal a politikai ismeretek­kel, amelyek tudatában valóban a nép jegyzőivé, a dolgozó parasztságért minden áldozatot meghozó értelmi­séggé válhatnak. Most fejeződött be a hetedik, egyben utolsó ilyen tan­folyam, melynek vezetője Bártfai Ti­bor elvtárs, bányász volt jó úton halad ahhoz, hogy ismét fel­emelje a pécsi úszósportot, mert egy egyesületet csak erősíthet az a tény, ha a nem odavalókat kizárja soraiból. * Csütörtökön délután a vasút«» sportcsarnokban a Pécsi Lokomotív és a PÁC Köziüzem csapata fcőaőet barát­ságos ökölvívó mérkőzést rendeznek. Mindkét, csapat legjobb összeállítás­ban áll ki. A mérkőzés a BTC—Kis­pest labdarugó mérkőzés után lesz. Vasárnap a Szolnoki Lokomotiv ököl­vívó; jönnek Pécsre és a P. Lokomo­tív ellen vívnak barátságos visszavá­gó mérkőzést. * Kereskedelmi alkalmazottak— Igazságügy 7:0 (3d)), Alapfokú baj­noki. Nagyon ment a KAOSz labda­rúgóknak. KAOSz ifi—Püspök szent- erzsébet ifi 2:0 (1:0). Alapfokú baj­noki. * Pécsi öregfiúk—Ujpefre 3:0 (2:0). A pécs; öregiiúk első mérkőzésükön pompás járókkal nyerték, meg a mér­kőzést. Góllövőik: Puszpán, Bérezés és Kolláth. * Az alapfokú asztali tenisz baj­nokság egyént számaiban a mai ver­seny során délután 2 óra utánra ki­írt számok a sportcsarnok később; el- foglaltsága miia-t.;i délután 2 órakor kezdődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom