Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-14 / 136. szám

2 1949 JÚNIUS 14. NÄPL6 Manyi jövedelme vasi ejjy kolhoz-lagnak, hányán gondoskodnak a betegekről és ai öregekről ? Ezekre a kérdésekre kapott választ a szovjet mezőgazdaságot tanulmányozó magyar küldöttség A Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar parasztküldöttség néhány napot Moszkvában töltött. Megtekintette a szovjet főváros nevezetességeit, majd meglátogatta a ljuberoii mezőgazda- sági gépgyárat. A küldötség meg­tekintett# az üzemnek elsőrendű fel­szereléssel ellátott óriási műhelyeit, a kész gyártmányokat és az üzem kul­turális * intézményeit, majd felkereste a moszkvai körzet kolhózait. Mély hatást telt a magyar paraszt- küldöttség tagjaira a Leninről el­nevezett húsz éve fennálló kolhoz. Elnöke, Bujanov, megmutatta a ven­dégeknek a kolhózparasztok házait, az állattenyésztő farmot, a klubot, a gyermekotthont és a kísérleti parcel­lákat, ahol a bőhozamú ágasbúzát termelik. Száz mázsás termés hektáronként A magyar vendégek kérdéseire vá­laszolva Bujanov elmondta, hogy ezt az ágasbúza-fajtát Liszenko, a kiváló szovjet tudós kísérletezte ki. ö dol­gozta ki e búzafajta termelésének technikai módszereit is. Tavaly a kolhóz egy hektárról 45 mázsa búzát aratott le. Ez azonban csak a kezdet a legközelebb! évben a kolhoz hek­táronként legalább száz mázsás hozamra számít. A földeken járva, amelyeken gabo­na- és zöldsógnemüek bőséges ter­mést Ígérő veteményei zöldéinek, a magyar parasztok meggyőződtek a füves vetésforgón alapuló szovjet földmívelési rendszer óriási előnyei­ről. Ezf a rendszert a kolhóz honosí­totta meg. A küldöttség tagjai aziránt érdek­lődtek, hogy milyen jövedelmet ér­nek el a kolhózcsaládok? — A mi szövetkezetünk alaptőkéje — válaszolta a kolhóz elnöke — húsz óv alatt a százszorosára növe­kedett. 1948-ban a kolhoznak 2.6 millió rubel jövedelme volt. Ex a nagy jövedelem lehetővé teszi, hogy csupán új építésekre egymillió rubelt fordíthassunk. Már épülnek az új jószágudvar épületek a kolhóz la­boratóriuma, egy magtár és más gaz­dasági épületek. — Jelentősen megnövekedtek akol- hózparasztoknak a termelőszövetke­zet gazdálkodásából származó szemé­lyes jövedelmei is. A termelőszövet­kezet minden egyes munkaképes tag­ja a munkaegység alapján történt jö- vedolemesztással tavaly átlag több mint egy tonna gabo­nát, néhány tonna főzeléket és 3.000 rubel készpénzt kapott Sok család, amely három munkaképes tagból áll, három, négy tonna gabo­nát, nagymennyiségű zöldséget, főze­léket, burgonyát és tízezer rubel készpénzt kapott, nem számítva azo­kat a jövedelmeket, amelyeket a há­zak körüli gazdaságából, kertjéből és a személyes tulajdonában lévő álla­tokból és baromfiakból szerzett. Külön alap a mnnb a képtelen eknek Az idősebb kolhózparasztokkal be­szélgetve, a magyar parasztok meg­kérdezték, hogyan biztosítják a ter­melőszövetkezetekben a munkakép­teleneket és az öregeket? A kolhózparasztok példaképen a hatvanesztendős Benderina kollióz- parasztot hozták fel, egy hősi halált balt katona édesanyját. Benderinát 1941-től kezdve teljesen a termelő­szövetkezet tartja el. Benderina szép házban el, az élel­mét Ingyen kapja, pénzt kap sze­mélyes költségeire, házíát a kolhoz számlájára tartják karban. Azoknak a kolhózparasztoknak, akik megbetegednek, a termelőszövet­kezet a maga számlájára lehetővé te­szi, hogy szanatóriumban és üdülő- otthonokban gyógykezeltessék magu­kat. A termelőszövetkezet alapszabá­lyai kimondják, hogy a kolhoz köteles külön élelmiszer­es pénzügyi alapot létesíteni a munkaképtelenek anyagi megsegí­tésére. Ez gyakorlati megvalósítása a sztálini alkotmányban hirdetett jognak, amely szerint öreg korára, betegsége, vagy munkaképtelensége esetére mindenkit megillet a biztosítás. A kolhóz elnöke a vendégektől el­búcsúzva a kolhózparasztok nevében könyvet nyújtott át nekik, amely le­írja a Lenin-kolhóz húszéves életét. Mestepséjje« eső az aszály eite« ’A magyar parasztküldöttség egy másik tnoszkvakörnyéki kolhozt is felkeresőit, a Kaganovics-kolhózt, amely * fővárostól északra terül el. A kollektivizálás előtt Cserkaszovo- ban hatvan parasztgazdaság volt. Az egyénileg gazdálkodó parasztok fuva­rozással foglalkoztak, földjük kevés volt A földet régi módon művelték és az csak silány, kevés termést adott A parasztok nélkülözések kö- zött éltek. Cserkaszovo azonban meg. változott, amióta a parasztok önkén­tesen kolhozokban egyesültek. A kol- hósparasztok új, tágas házakat épí­tettek maguknak. Amikor a magyár parasztküldöttek megtudták, hogy még a rendkívül száraz 1946-os évben is jó zöldség és burgonyatermést értek el ezek a kol­hózparasztok, megkérdezték Cvetko- vot, a termelőszövetkezet elnökét: beszélje el. hogyan érte el ezt a kol­hoz. — A szovjet államnak a kolhozok­ról való óriási gondoskodásának kö­szönhetjük elsősorban — mondotta Cvetkov — a jó termést. A mi föld­jeinket állami gép- és traktorállomás műveli meg. Az állomás gépészei és lakatosai segítségünkre voltak, hogy felszereljünk és működésbe hozzunk egy szivattyúállomást a közeli folyó partján. Innen vezetjük a vizet a szántéra. Az összesen 107 hektár szántó­földből most zöldségnemüekkel, burgonyával, gyümölcsökkel be­ültetett 85 hekíár területet öntözünk A szántóföldeken esőszóró berendezé­sek működnek, ezek. segítségével ön­tözzük meg a kerteket, a káposztát, a paradicsomot, de ha keli. a gabona- r>e miieket is. * A magyar parasztok nagy -rdek- lődésse! nézték a kolhoz földjein a mesterséges esó't. Részben ennek, részben a ffiv.es vetésforgónak köszönhető, hogy a kolhóz évente nagy termést takarít be. Tavaly például hektáronkint át­lag húsz mázsa rozs, tizenkilenc má­zsa zab, 295 mázsa burgonya* 559 mázsa káposzta, 400 mázsa paradi­csom termett. A magyar parasztküldöttség veze­tője. Keresztes Mihály államtitkár meleg köszönetét mondott a Kagano- vics-kolhóz tagjainak a szívélyes fo­gadtatásért és a felvilágosításokért! A magyar parasztküldöttség két csopor ra oszolva elhagyta Mosz­kvát. Az egyik csoport a sztálingrádi es rosztovi kerület, a másik pedig, a vo­ronyezsi kerületi kolhozokat, szovhó- iZokat. góp- és traktorállomásokat lá­togatta meg. Az imperialisták nem akarják a német béke megkötését A Külügyminiszterek Tanácsa jú­nius 12-én Bevin elnökletével teljes ülést tartott A miniszterek meg­vitatták a napirend harmadik pont­ját: „A Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése”. Az ülés négy és félóra hosszat tartott. Utána a miniszterek zárt ülést tartottak. A külügyminiszterek vasárnapi ülése után Pavlov, a szovjetküldött­ség tagja, ismertette az ülés le­folyását és Visinszkij szovjet kül­ügyminiszter felszólalását Visinszkij megállapította, hogy a nyugatiak elvetették a szovjet kül­döttség javaslatait egyes kérdések­kel kapcsolatban, de semmi meg­győző érvet nem hoztak fel a ma­guk igazolására. Visinszkij kiemelte: Acheson azt is mondotta, hogy a békeszerződés megkötése esetleg csak ötven év múlva történhetik meg. Ez a meg­állapítása világosságot vet az ame­rikai küldöttség igazi állásfoglalá­sára a német békeszerződés kérdé­sében. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak meghatározat­lan ideig akarják megszállás alatt tartani Németországot. Minden el­lenvetésük csak mesterkedés és mu­tatja, hogy a nyugatiak nem akarnak reális lépés; tenni « német béke felé. Visinszkij ezután hangsúlyozta, hogy fenntartja javaslatát. A nyugati külügyminiszterek fel­szólalásai után Visinszkij megálla­pít nóta, hogy a nyugatiak a csapa­tok visszavonására irányuló javas­lattal kapcsolatban lényegében elutasító választ ad­lak és nem hajlandók meghatá­rozni a megszállás időtartamát. Egy újságíró kérdésére válaszolva, Pavlav kijelentette, hogy a vasár­napi ülés lényege az volt, hogy a nyugatiak elvetették a német béke- szerződés megkötésére irányuló szovjet javaslatot. OPLUSTIL ELVTÁRS ESETE Az alábbi írás a Volksstimme- ben, az Osztrák Kommunista Párt központi lapjában vezércikként jeioat meg. Leközöljük, mert éles íényt vet a népellenes kormány, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt munkásnyúzó rendszeréről. 1948 egyik esős novemberi napján történt valami, ami Bécsben nem rit­kaság. A sinneíingi külvárosban, a Fuohsröhren-utca 41 szám előtt bú­torszállító kocsi áll. Néhány rendőr szolgálatot teljesít mellette, munká­sok szegényes bútordarabokat horda­nak le és fent. a léncsöházban síró asszony áll. Egy családot költöztet­nek ki. Aw. asszonynak, akinek a tör­vényes ítélet szerint el kell veszíte­nie 'lakását, kilenc gyermeke van. A lakáshivatal — szokása szerint — nem adott számára pótlakást Azonban az utcabeli egyszerű em­berek uem hajlandók az igazságtalan­ságot ellenkezés nélkül hagyni. Sim- mering'ben elterjedt: „Egy asszony kilenc gyermekkel az utcára került.“ És a simmeringi tmmkáasszonyok az utcán, a kereskedésekben, a folyosó­kon azt mondták egymásnak: „így nem lehet emberrel bánni. Ilyesminek nem szabad megtörténnie!“ Az esős novemberi napon, a ház előtt sok asszony seregük össze, meg­töltik a járdát, a lépesőházat és azt mondják a hivatalnokoknak, a mun­kásoknak, a végrehajtónak: „Az asz- szony itt marad. Vigyétek vissza a bútorokat.“ A szállítók maguk is munkások. Ok tudják, hogy mit jelent tető nélkül maradni. Abbahagyják a holmi le­bontását; leteszik a bútorokat. Az asszonyok az asztalokat, ágyakat és a konyhaberendezést újra visszavi­szik a lakásba. Simmer!a? egyik üzeme a gázművek. A gáfmü munkásai _ kö­zött is elterjedt a hír, hogy néhány utcával arrébb egy kilencgyermekes ‘anyát az utcára akarnak dobni és hogy a simmeringi asszonyok szem- befordultak ezzel a rendelkezéssel. A munkások közül egy, választott kép­viselőjük, az üzemi bizottság helyet­tes vezetője Johann Oplustil átmegy, hogy körülnézzen. Régi szakszerve­zeti harcos, évtizedek óta megszok­ta, hogy a dolgozó emberek, a szegé­nyek jogaiért kiálljon. Látja az embereket, a síró asszonyt és a megijedt gyerekeket. Felmegy a lépcsőn. „Emberek, legyetek nyugod­tak. hisz saját hangúnkat se halljuk* — mondja a tömeghez, és a tömeg csendes lesz. A hatóság képviselőjé­hez pedig így szól: „Ezt nem leheti­tek meg. Az asszonynak kilenc gyer­meke van és nrucs pótlakása. Nem lehet a családot az utcára dobni.“ És hozzáfűzi, hogy ez nemcsak az 8 véleménye, hanem azoké a munká­soké is. akiket ő képvisel. Erre a végrehajtó odainti az egyik rendőrt és felkéri, hogy Oplustil sze­mélyi adatait vegye fel. Közben a kilakoltatás már régen lóállt, a. tö­meg szétoszlik. A .tisztviselők és Jo­hann Oplustil is elhagyja a házat. Két hónappal később hivatalos Írás érkezik Oplustil lakására. Nagy álmélkodására megtudja, hogy az áilamügyész vádat emelt ellene. Az ok: közbelépésével a kilakoltatást megakadályozta és a vád Úgy szól — ez nem rossz vicc, nem tévedés — hogy nyilvánosság előtt erőszakot követett el a hatóság. ellen. A bünte­tés, ami ezért jár, hat hónaptól egy évig terjedő fes'vházj de. súlyosbitó körülmények mellett a büntetés öt évre emelhető. Ilyen büntetéssel súj­tanak tehát egy'munkást, egy régi munkásképviselőt, azért, mert valami természetes és magátólértetőtjő dol­got. tett: megakadályozott egy égbe­kiáltó igazságtalanságot. Hogy ilyen vádat" egyáltalán ©méh hettek, az már maga botrány. De is­mételten hoznak a hatóságok manap­ság ítéleteket, amelyek elviselhetet­lenek és annyira sértik az egyszerű emberek természetes jogérzékét, hogy a lakosság megszegésükre kényszerül és ellenáll, nehogy az igazságtalan ítéletet végrehajtsák. Újra és újra előfordul nálunk, hogy egy szegény­embernek a lakáshoz, fedélhez és élethez való legszentebb-jogára tör­nek és csak egy lehetőség adódik, hogy a jogtalanságból . újból jogot csináljanak, — ez pedig a dolgozók, a tömegek tiltakozása. Ezzel már sok igazságtalanságot megakadályoztak és továbbra is meg fognak ' akadályozni, ami persze nem tetszik az uraknak, akik ma Ausztriát kormányozzák. Emiatt meg akarják magukat boss- szulni. Elkapják a munkásvezetőt, el­járást indítanak ellene és megfenye­getik, mert a nép tiltakozásában rósztvet.t, és kívánságait tolmácsolta. A munkásosztály ismeri ezeket a módszereket, nem újak a számára. Ets az út, egy kis lakásügyben emelt vád­dal kezdődik és azzal végződik, hogy vádat emelnek a „törvénytelen“ sztrájkok „szítéira“. Ha Johann Oplnstilt a június 14-i tárgyaláson elítélik, akkór hol­nap hasonló megokolással eljárást indítanak sok munkásvezető, sok szakszervezeti harcos ellen. Ezért nem tekinti egyszerű esetnek az osz­trák munkásosztály az Oplustil elle­ni eljárást, hanem durva támadásnak jogai ellen. A nyugatiak gyarmatot akarnak Európa kellős közepén Marinin, a Pravda szemleírója „Né­metország íketté&za kilósának a’igol- amerikai politikája" címmel a lap hét­fői számában a következőket írja: Az idő a legszigorúbb bíró. ítélete eldönti bármely politikai irányvonal, bármely gyakorlati programúi sorsát. Mennyi mindenféle mesterkedéshez folyamod talk az Egyesült Államok és Anglia kormánykörei, hogy lejárassák azt a politikai irányvonalat, amelyet a pots­dami értekezlet Németországra ki­jelölt. A mindennél erősebb idő azon­ban kimondta ítéletét a törekvések fe­lett. Nemcsak igazolta .a potsdami programon széles látókörét, hanem kézzelfoghatólag bebizonyított?, hogy mindéin olyan kísérlet, amely va­lamilyen más alapon akarja meg­oldani a német kérdési, súlyos következményeket rejt megában Németország számára és komoly kárral jár a béke és a ncanzel- közí biztonság ügyére, Marinin a továbbiakban rámutat ar­ra, hogy a nyugati hatalmak változat­lanul folytatják a Potsdam-eilcnes irányvonalat. Bármily ékes szólamok­kal igyekeznek is leplezni, céljuk vi­lágos: Németország kettészalutásál tel­jesen be akarják tetőzni. azonban megmutatja, hogy a német nép sohasem egyezik bele Németor­szág kettészakításália és leigázásába. Ezt a célt szolgálja a megszállási sza­bályzat és a bonni alkotmány. Hang­súlyozni kell — írja Marinin hogy ez a két okmány azonos forrásból származik. Mind a keltőt az Egyesült Államok és Anglia parancsolta rá a német népre, az utóbbit nagy sileség- gel éppen a párisi külügyminiszteri ér­tekezlet előestéjén. A megszállási sza­bályzat a legfőbb hatalmat a nyugat­német övezetekben nem a néniét köz- igazgatási szervek, liánom az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország ke­zébe adja. A megszállási szabályzat megerősíti az angol-amerikai tömb uralmát a külön nyugatnémet állam­ban és lehetővé teszi, hogy az. angol­aim erika! monopóliumok rövid idő o.’iatt teljesem kezükbe 'kerítsék ‘ Nyugei'németországot. A bonni alkotmány német mezbe burkolja az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nyugatnémet országi pa rancsural ni á t. Marinin mindezek alapján megálla­pítja, hogy az egyesült Államok, Ang­lin és Franciaország Európa kellős közepében tiszta gyarmati uralmi rendszert szándékozik bevezetni. Az USA ipari termelésének színvonala 1940 óta nem volt olyan alacsony, mint most Newyorki jelentés szerint az ame­rikai sajtó egybehangzó jelentései szerint az USA gazdasági életének csaknem minden területén további hanyatlás észlelhető. Az United States Steel Company 27 Martin- kemencéjéből már csak hat van üzemben. Az Egyesült Államok Ipari termelésének színvonala 1940 óta nem volt olyan alacsony, mint jú­nius első hetében. A vörösrézterme­lés havi 13.000 tonnával csökkent. A textilipari dolgozók 17 százaléka teljesen munkanélkül áll. Newyork­ban 486.000 személy részesül munka­nélküli segélyben, ami a legmaga­sabb szám a munkanélküli segély bevezetése óta. Az Egyesült Álla­mok Nemzeti jövedelme áprilisban egymilliárd dollárral volt alacso­nyabb mint márciusban és fiat mű- liárddal alacsonyabb mint decem­berben. A gazdasági pangás jele- hogy a vasúti teherforgalom ezen a* elmúlt héten 11 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző hé­ten. Sanghajban as üzemeket és vállalatokat átvették a népi bizottságok a néjphadserey Peipingi jelentés szerint a Hai­nan szigeten harcoló kínai népi csapatok 90 km-re közelítették meg Yulin kikötőt. Ebbe a kikötőbe érkezik a Kuomin­tang részére az amerikai utánpót­lás jelentős része. Közép-Sensziben a Kuomintang- hadsereg az utolsó 25 napban több mint 25.000 embert veszte t. A fel­szabadító népi hadsereg 145 ágyút és több mint 700 gépfegyvert zsák­mányolt.. A kínai vasúti hálózatnak körül­Egy Íelitaláíal a Foton Az embersport-fogadás 24. fordu­lójára beérkezett 229.301 szelvény. Felosztásra kerül 379.301 forint. Ti­zenkét találattal 126.457 forintot nyert á 329.663 számú „Lacika Bu­dapest” jelige alatt beküldött szel­vény tulajdonosa. Tizenegy talá­lattal 5058 forintot nyert 25 pályázó, tíz találattal egyenkint 353 forintot nyert 358 pályázó. Magyar—Olasz x (1:1), Slavia— Bohemians 2 (1:3), M. Dinamo— Zenit 1 (8:0), CDKA—M. Lokomotív 1 (8:0), K. Dinamo—T. Dinamo 1 (1:0), K. Szovj.—M. Torpedo 2(0:1), Csepel—Vasas x (8:8), ÉTO—UTE 2 (10:14), TF—RVSE 1 (14:10), Postás —CsMTK x (10:10), Magyar—Csoh- szlov. 1 (7:1), Magyar—Csehszlovák súlyem. elmaradt, HTK—HMTE el­maradt, Vasas -HFSE 1 (2:0). belül 80 százaléka kezén van. A felszabadított területeken már, csaknem mindenütt rendszeresen működik a forgalom, mert a Kuomintang rombolásait * munkások rohammunkával helyre­hozták. Mandzsúriában, ahol a Ief?" nagyobb rombolások voltak, eddté több mint 2600 vasútvonalat áW' toltak helyre. A munkások hő­siesen dolgozva Nanking felszab?' dulága óta már sok hidat is új.ia' építettek. Helyreállt a pastaforgalom Mandzsúria, Észak-Korea és a egész felszabadított Kína közöl■ Ezekről a területekről a Szovjet­unión keresztül már az európ3^ népi demokráciák országaiba Is 1<?' bet postaküldeményeket feladni- Sanghajban a népi kormány ált*11 kijelölt bizottságok a legnagyobb rendben veszik át az üzemeket és vállalatokat Csingtau lakossága is kitörő kjjif sedéssel üdvözölte a fel szab3 csapatokat. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom