Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-05 / 130. szám
VSPLÖ 1949 JÜMXJS 5. Narancs, citrom és tea TEREM A KOLHOZBAN! A nyugati civilizáció? „áldásai“ Indiában ' Bengüliibin, India egyik tartomi- nyiban, 1942—43-tan több, mint S és i > fél min tó ember halt éhen és több, mint I i 3 millió paraszt lett hajléktalan. A Iáokosság egészségügyi állapota katasztrofális. 1920-ban 12 millió ember lelt az influenzajárvány áldozata. Évente szülés közben 200.000 anya hal meg. A csecsemőhalandóság méretei ijesztőéit. Indiában minden negyedik újszülött elpusztul. A férfiak átlagos élet' kora 23.2, a nőké 22 és fél év. A lakosság 75 százaléka nem ért meg 30-lk évet. 3S2 millió emberből 161 milliónak van állandó foglalkozása, ebből 100 miliő földműves. Az ipari munkanélküliek száma állandóan meghaladja a 4 milliót. Tízmillió ember hal meg évente olyan betegségek következtében amit meg lehetne akadályozni.^ Ezek az állapotok az angolok és ame-(t rikaiak által importált nyugati civHizá-jl ció „áldásos” következményei. * :Ü a Az olasz nép harca dollárbérenc kormány ellen Ä kapitalisták |éa nagybirtokosok kormánya Olaszországban híven szolgálja amerikai imperialista gazdáit, A Marshall-tcrv és az általa diktált gazdasági és pénzügyi politika eredménye, hogy 1949 tavaszán a munkanélküliek száma 2,100.000-re emelkedett Olaszországban, Napirenden vannak a tüntetések. Az olasz tömegek munkát, kenyeret köveidnek. De Gasp éri válasza: csendőrkordon és gumibot. Beszélő számok Grúziában, ebben a gazdag szovjet köztársaságban a narancs, citrom, tea is megterem, rA kolliózok parasztjai a micsvrini tudomány viv- \ > ’A Szovjetunióban 1940-ben 980öp Hiányolnak alkalmazásával bőséges terméseredményeket érnek el. Ké-1 ^falusi mozi volt. 'A gyors fejlődésre^ pünk as egyik kolhózban készült, ahol a citromfát permetezik. j# jellemző, hogy es a szám 1949-re 13.000-re emelkedett. 1949 elején 5000 mezőgazdasági szövetkezetnek volt saját mozija. Czbekisztánban 1917- ben, az orosz forradalom előtt összesen 100 iskola volt, a lakosság 98 százaléka analfabéta volt. Ma, 1949- ben Űzbekisztánban 4500 iskola van, 1 millió 114.000 tanulóval. A Szov-1 [ jetunió egyetemeit 1948-ban 125.000 magasképzettségű szakember hagyta é el 'Az elmúlt tanév elején 20 új fő-\ iskola nyilt meg a Szovjetunióban. } — "A gazda szeme hizlalja a jószágot — így tartja a közmondás. A kolhóz vezetője, oki kitűnő, képzett szakértő, nap mint nap bejárja a kolhóz vezetője, áld kitűnő, képzettromfákat: elegendő volt-e a permetezés, jő lesz-e a termés, jut-e bőségesen a munka eredményéből a kol- hózr-valamennyl tagjának?. Mielőtt a teát szüretelnék, leszednek egy kosárravalót. Megvizsgálják, érett-e már. eléggé, kezdődhet-e a szüret. A vizsgálat eredménye kielégítő, sőt a kolhózvezető és a csoportvezető mosolya azt is elárulja, hogy nem dolgozott hiába a kolhóz szorgos parasztsága. Jó lesz a teatermés! Moszkvai üzemek sikerei J A Sztálin nevét Viselő moszkvai J | gépkocsigyár határidő előtt teljesítette # i az áprilisi tervet. Az önköltség csők- t •kentése alapján az Özem kb. egy-^ i millió rubel tervenfelüli megtakarít jtást ért el. Moszkva kievi kerületé-J *ben kilenc gyár teljesítette az ötéves^ ^terveket. 32 vállalat termelése elérte #az 1950-re tervezett színvonalat. Uj £ sikereket ért el a moszkvai ízzó- 5(lámpagyár j*. Határidő előtt teljc- # sítették a négyhónapos tervet és í egymillió rubel értékű terven felüli 4 > termelést értek el. f j Titoék végleg \ J eladlak magukat # az imperialistáknak * 'A jugoszláv kormány amerikai vál-4 lalatlal áll tárgyalásban. Jugoszláviat földgázának kiaknázását illetőleg, í ./. B. O. Connor a clevelandi Dressen} Industries vezérhelyettese, ez ügy-a ben már Belgrádban tárgyal. Előző-} lieg a vállalat Washingtonban tár-} dg galt Milenko Pilipoviccsal, a wa-t i1 shingtoni jugoszláv követség tanácso. # I * sóval. Bárom másik amerikai cég f 11képviselete tartózkodott Jugoszlávia-} ban az elmúlt két hét folyamán,} mint a jugoszláv kormány vendége. %\\ Jt , A sok jó termés gazdagította az egyes parasztcsaládokat, de gazdagította a kolhozt összességében is. line, a munka egyik eredménye: a kolhóz könyvtára, melyben Marx és Lenin müveitől a legszebb szépirodalmi alkotásokig minden megtalálható. A szovjet paraszt este ellátogat a könyvtárba, a klubházba. Szórakozik, rdvns és másnap friss erővel indul munkába a sajátmaga, családju, az egész Szovjet Haza további építéseid. A tudomány szabadsága # az USA-bnn $ Eugene Howard Michigan városa- J (•ban 21 évig volt középiskolai ta- f Jnár. 1934-ben könyvet irt, „FokélyesJ #,irány“ címen. Akkor elbocsátották# vállasából, de a közfelháborodás nyo-# j|mása alatt visszahelyezték azzal • kikötéssel, hogy \csak matematikát# {taníthat. Most újból kiadott egy^ [könyvecskét: ..Amerika, holnap“ ci-^ Jmen, melyben az amerikai válságok# írói mondja meg véleményét. A könyvJ imcgjelcnése után végleg elbocsátot-^ vták. Michigan város nevelésügyi bi-# Jzottsága azzal okolta meg a fe!mon-J fdást. hogy bizonyos nagy adófizető# |polgárok nem tűrik, hogy gyerme-f [keik olyan embernél tanuljanak maItematikát, aki a monopolkapitaliz- fmus betegségét tárja fel könyvében. J (Eugéne Howard jelenleg szobafestés-# • sei keresi mce kenyerét. Ilvcn lehe-# Egyre jobban kíélesedík a harc az országáruló dollárbérenc kormány és a békére, függetlenségre és demokratikus életformára vágyó tömegek között. Az 1948 április 18-i választások után De G®' speri pártja demokratikus szólamokat hangoztatott, de hamarosan levetette „demokratikus“ álarcát Megerősítette a rendőrséget és a* Olaszországban állomásozó amerikai katonaságra támaszkodva * nyílt terror útjára lépett. Az olasz demokraták élete nincs biztonságban, A kormány pribékjei mindenkit elhurcolnak, akik nyíltan hangot adnak elégedetlenségüknek és állást foglalnak a demokrácia« 8 béke és a függetlenség mellett. tőségek nyilnak x tudósok számára Amerikában. Nemcsak a munkásság, be nem a parasztság és az értelmiség | szembeszáll a fasizmus leié haladó imperialistákkal. Az olasz őrség brutalitása nem rettenti vissza az olasz népet, A szakszer^ zefek hatmilliós tömegei keményen harcolnak gazdasági és poliü» jogaikért. Jelenleg kétmillió földmunkás és részcsérató sztrájk', Olaszországban, mert a földbirtokosok nem tebesitik bérkeretek seíket. A vegyiiparben már három bőnap ófa ’ sztrájkolnak és sztrájk a gyárosoknak már több milliárd lírájába került, A terr^ ra, börtönre, kínzásrn, csendörszuronyokra az olasz ncp cgyséá£c és növekvő harci erejével válaszol i
