Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-05 / 130. szám
bsmczY Géza efrtárs beszél a keddi összevont pártnapon 1 meesekszabolcsí pártnap előadója Kende István elvtárs AUtódanántúl dolgozó parasztsága készül már az aratásra Három hangversenyt rendeznek a dalosok A munkásosztály vezetésével A magyar demokrácia fényes választási győzelmének értékelőiékor Rákosi elvtárs részletesen elemezte, méltatta azt a fordulatot, ami falvainkban lezajlott. A dolgozó parasztság országszerte megmutatkozó fejlődéséből egyíz- tan külön is kiemelte a Dunántúlt: „Eltűnt az a különbség, ami ezelőtt a haladó keleti és az elmaradt nyugati megyék között Volt.“ Kovács elvtárs is hangsúlyozta a Központi Vezetőség ülé•én: „A Dunántúlról már nem leket úgy beszélni, mint demokráciánk gyenge pontjáról.” Az or- ^ágos győzelmen belül kétségkívül külön győzelem volt a dunántúli. A nemrég még legelmaradotr Jabb, az ellenség hatása alatt leginkább álló megyék a választás mérlegén nem bizonyultak köny- tyobbeknek a többieknél, sőt Ba- hnya megye lett mind között az riső. Ami áll az egész országra, az Vonatkozik, a déldunántúli megyék- [» is. így a választás eredményei közt mi is elkönyvelhetjük a talán mgfontosabbat, azt, amit Rákosi vlvtárs első helyen említett; „A választások megszilárdították a Munkás-paraszt szövetséget és "ártunk vezető szerepét... a Munkás-paraszt szövetségen belül megszilárdult a munkásosztály vezetése.“ A felszabadulás első .ércétől szívós, fáradha atlan munkával építik a kommunisták a dol- |ozó nép egységét. A földosztás k megszakítást nem ismeró tájirtás gyümölcse ért be május '5-én. Dolgozó parasztságunk ismételten tapasztalta, hogy a mun- (bosztály gazdaságilag erősítette, Nitikaílag fejlesztette és a hatatl részesévé tette s azon volt, % a technika vívmányaiból, a mltúra áldásaiból mind többet fusson az elmaradottabb falu fémára. Most a választási nevelő Jmnka során a munkásosztály ál- :?*atkész, lelkes ezrei rajzottak . m városokból, hogy a falusi dől--.a. őntudatosabbjaival együtt '^gyék mindenfelé a demokrácia ^osságát és igazságát. Á diadalmas nap elmúlott, de az Jh« eltelt néhány hét hatása to- él. A falvakban még ma is jpéd tárgya egy-egy munkás Jársunk odaadó munkája, okos Jíéde, közvetlen, természetes ?oeri magatartása. Olyannyira ^szerették a városi dolgozókat, iJV alig várják: mikor toppan- (JjfJbe újra, hogy felvilágosítással, S úrinűsorral újból hasznukra eaek. A munkásosztály nem ü.kledkezik meg róluk. Nem egy Ä adódott arra, hogy bányáiig üzemi munkások bejöttek a ^vezetőséghez megsürgetni, hogy |)j °r mehetnek már újra falura. vvmtás lett a falujárás, legszebb ^mivaló a dolgozó parasztok ne- yse. Baranya, Somogy, Tolna Jvaiban vasárnaponként felbúg- (C a teherautók, viszik ki a kulit! Ordákat, a falujárókat, viszik ta® nemes szórakozást, a politi- ijJ műveltséget. A falvak láthat- (jJ a munkásosztály segítsége C 1 választás idejére volt mé- k'*Ve. sőt azóta mind inkább Ndik. ^ munkás-paraszt szövetségnek ^’j'ár élesen kiraizolódott az y.^Ytartelrra. Ma már nyilván- v,rhogy ez nem akármilyen szőkéit hanem osztálvszövetség. a '>^°*6k közős frontja a szocia- Hit* megvalósítására. v.V'nsi elvtárs beszélt arról, tó *lég gyakori jelenség a ku- V, . közti megkülönböztetés. ; IMett a „jó? kulik jóságától, ■íjú *sákmánvoló ..emberiességé- fe.» szocializmus halálos gyü- ti^'ianek „megtérésétől". Fogad- 'gs*,’eg és haitsuk végre maradékig. ’ll szavait: „Tekintet nélkül V nogv jó-e vagy rossz az kulák, megfelelően küzdeni kell ellene." A választások során a kulákok tekintélyes része a Népfront mellett szavazott. De vájjon őszinte, szívbőljövő, természetes volt-e ez az állásfoglalás? Sok magyarázat nem kell hozzá, hogy belássuk: nem. Vájjon érdeke a kulákoknak, a falu kízsákmányo- lóinak az a fejlődés, amely visszaszorítja őket a hatalomból és helyükbe a dolgozó parasztságot juttatja? Világos, hogy nem. Érdekük-e a kizsákmányolás lehetőségének korlátozása, mind fokozottabb lecsökkentése, a szegényparasztság saját lábán való megerősödése? Világos, hogy nem. Érdekük-e a gépesítés és a termelő- szövetkezetek hálózatának kiépülése, amely kizsákmányolói, kuláki mivoltuk megszűnését hozza magával? Világos, hogy nem. Tehát a kuláknak néni volt érdeke a népi demokrácia választási győzelme, s ha közülük mégis szépszámmal igennel szavaztak, akkor ezt kénytelen-kelletlen csak azért tették, mert nem volt bátorságuk ahhoz, hogy a falu dolgozó népe előtt leleplezzék magukat, hogy mint nyílt ellenség széles mellel kiálltának. Gyávaságból, taktikából húzódtak meg és öltik most magukra a „jóságos" álarcot. Csak néhol mutatták ki foguk fehérjét, emlékeztetőül arra, hogy léteznek s hogy még le kell számolnunk velük. így történt ez az Ormányság- ban, Zalátán. Bíró Dani Sándor, ugyan furfangosan nyíltan állt oda szavazni a Népfrontra, de előzőleg Kis-Gál Zoltán nyugatos katonatiszt barátjával együtt megszervezte az ingadozókat a demokrácia elleni szavazásra. Zaláta Dél- dunántúlon a kulák mesterkedésnek, a belül forrongó gyűlölet kirobbanásának a jelképe, eleven figyelmeztető példa: vigyázzunk a falu kizsákmányolóira, mert ahol gyengeséget, bizonytalanságot éreznek, ott azonnal támadnak. S hogy Zaláta erre nem egyedülálló példa, arra jó bizonyíték Jágónak is, ahol néhány nappal ezelőtt egy bitang összeesküvő, hazaárulásért elítélt 'kulák érdekében elbolondí- tott kisparasztokból küldöttséget szerveztek a cinkostársak. Emlékezzünk Rákosi elvtárs józan, elbizakodottságtól óvó szavaira, amelyek még a diadal magával ragadó mámorában tennivalóinkra irányították figyelmünket. Van még munkánk dolgozó parasztságunk soraiban, a szegényparasztok szilárd támasztékká való megszervezésében éppúgy, mint a középparasztság szövetségesnek való megnyerésében vagy a kulák elszigetelésében, a kizsákmányolok elleni egységfront kialakításában. Kimagasló eredményeinket most újakkal kell gazdagítanunk. Pártunk, az egész nemzet elismert, nagy vezetője erre készíti fel győzelmes erőit és a városok, falvak népe szívesen, öntudatosan követi élharcosait. Hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja azoknak a községeknek türelmetlensége, ahol eddig még nem volt pártszervezet. Néhány helyen odáig mentek, hogy már a választási kampány során „pártonkívüli pártszervezeteket” tákoltak össze maguknak a falu legöntudatosabbjai. Most pedig, hogy a tagjelöltfelvétel megindult, alig váriák már. hogy az élcsapathoz felsorakozhassanak. Minden falu azt akarja, hogy ott legyen a Párt élő valóságban, segítse, erősítse a falu népét termelő munkájában, harcaiban. A Párt iránt érzett szeretet, ragaszkodás mind bensőségesebb, szorosabb lesz. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a sok tennivalót az eddigieknél gyorsabban és mélyebben oldjuk meg, hogy a munkásosztály, a Párt vezetésével újabb sikereket, újabb győzelmeket aratunk. Bánó isii íi A nyugati jobboldali sojló gazdasági megegyezést sürget, mert ettől várja a válság enyhülését A külügyminiszterek szombaton is Berlinről tárgyaltak Az MTI párisi jelentése szerint a négyhatalmi értekezlet szombati üléséről a külügyminiszterek a következő közleményt adták ki: A külügyminiszterek Acheson elnök- létével folytatták az USA és a Szovjetunió Berlinre vonatkozó javaslatainak megvitatását. A legközelebbi ülés június hatodikén lesz. Az amerikai, angol és francia jobboldali sajtó még az eddiginél fokozottabban hangoztatja a gazdasági megegyezés lehetőségét a párisi értekezleten. A lapok bizakodó hangon imák a zárt ajtók mögött folyt tárgyalásokról. A gazdasági megegyezés lehetőségét és a jobboldali sajtó ezzel összefüggő derűlátását hivatalos amerikai személyek, mint Wilkinson, az amerikai német katonai kormányzat gazdasági ügyelnek egyik vezetője és Murphy, az Egyesült Államok németországi katonai kormányzóságának poíitikai tanácsadója is alátámasztják nyilatkozataikban. Angol-amerikai tárgyalások A jobboldali France Soir newyorki tudósítója azt írja, hogy az amerikai nagytőke tílrdH1 Ifienffl várja a*t a pillanatot, amikor üzleteket köthet a Szovjetunióval és a keleti államokkal. Az amerikai üzleti körök remélik, hogy a párisi találkozó a nyugatiak és a Szovjetunió, valamint ji keleteurópai államok közötti kereskedelempolitika egyesítését fogja eredményezni Több fontos amerikai iparág a Ke- leteurópávai való kereskedelmi kapcsolatok újra felvételétől várja a válság enyhülését. Amerikai nagytőkés körök türelmetlenül várják, hogy kereskedelmi kapcsolatokat vegyenek fel a népi Kínával. A lap ehhez még hozzáfűzi, hogy ebben a kérdésben Londonban az amerikaiak és az angolok között jelenleg fontos tárgyalások folynak. A lap megállapítja. Amerikában még jelentőséget tulajdonítanak a Newyork Times minapi cikkének, amely így fejeződött be: „Kelet az kelet, nyugat az nyugat, de az üzlet az üzlet Brestben és Mukdenben egyaránt.” Alap washingtoni tudósítója ezt a formulát állítólag az amerikai kormány egyik legtekintélyesebb személyiségétől kapla. A gazdasági megegyezés szükségességére és az amerikai külpolitika nehézségeire vet fényt a Newyork Herald Tribune mai számában megjelent Lippman-cikk is. A nyugati világ — Németországot is beleértve — dekon; junktura küszöbén áll — ismeri be a cikkíró. Elkeseredett harc folyik a szűkülő piacokért. A gazdasági válság előjelei félre nem érthetően jelentkeznek. A nyugati hatalmak helyzete gazdasági kilátások szempontjából korántsem ragyogó — fejezi be cikkét Lippman. 4 Szovjetunió elhomályosította a tronni- alfcotntány cifraságait Az Economist elismeri, hogy a Szovjetunió politikailag is nagy vonzóerőt gyakorolhat a németekre, majd így folytatja: A Szovjetunió elért már egy sikert Párisban: elhomályosította a bonni alkotmány aranyozott cifraságait. Harold Lasky, az angol „munkáspárt” végrehajtó bizottságának volt elnöke, az egyik hetilapban megállapítja, hogy egyáltalán nem erősek azok a kártyák, amelyeket a nyugati hatalmak párisi értekezletükön kezükben tartanak. A nyugatnémet állam megteremtése inkább gyengítette, mint erősítette a nyugatiak helyzetét. Az Atlanti Egyezményről szólva megállapítja, hogy ez az egyezmény vagy közönséges vagy durva csalás vagy olyan terheket ró az európai országokra, amelyek összeférhetetlenek gazdasági talpraállásukkal. A párisi amerikai küldöttség tagjai között egyébként — beavatott politikai körök szerint — éles ellentétek vetődtek fel Két szempont képviselői állottak kemény harcban egymással szemben napokon át. Az egyjk a Bohle által vezetett úgynevezett „hajlíthatatlanok” csoportja, amelytől Acheson külügyminiszter sem áll távol. A másik a gazdasági megegyezés híveinek csoportja, közöttük Bruce, az új párisi amerikai nagykövet és Harrayman. Pillanatnyilag állítólag „a ha|Htha- tók” kerekedtek felül A külügyminiszterek tanácsának párisi ülésszaka magára vonja az általános figyelmet — írja Marinin a szombati Pravda nenwetközi szemléjében. A béke ügyének barátai az értekezlet sikerét kívánják, a háborús úszítók nyíltan kudarcára számítanak. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség kezdettől fogva építő programmal lépett fel a német egység problémájának gyakorlati megoldására. Ez az irányvonal elszakíthatatlan összefüggésbe hozza Németország békés, demokratikus állammá alakításának sikerét á négy hatalomnak a német kérdésben való gyümölcsöző együttműködésével. A továbbiakban azt írja, hogy Acheson, Bevin és Schuman programjának célja korántsem a német probléma, hanem annak a kérdésnek a megoldása; hogyan szilárdítsák meg az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ' ország helyzetét Németországban. Németország jövőjét nem tudják elgondolni a potsdami programmal, a potsdami elvekkel való határozott szakítás nélkül. Valójában tehát arról van szó, hogy a három nyugati hatalom megtagadja a potsdami értekezlet döntéseit Ezt az igazságot senkinek sem sikerült még a legfélelmesebb szofiz- mával sem elhomályosítani FIATALOK EGYESÜLJETEK A DIVSz békefelhívása a világ ifjúságához A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottsága szombatra virradó éjjel ülést tartott, amelyen meghozta határozatait. A különböző határozatokon kívül a világ ifjúságához békefelhívással fordult, amely többek közt így szól: Fiatalok! Előre a béke védelmében! Előre a békéért tartandó világkongresszusérti Az ifjúság kész volt arra, hogy meghallgassa a párisi csodálatra méltó értekezletnek a háborúnak és az Atlanti Szerződésnek odavetett „nem”-et, kész volt ez a fiatalság, amelyik annyi tüntetésben kimutatta az egyöntetűségét, hogy „igen”-nel válaszoljon a párisi békeértekezlet határozataira. Egész világ fiataljai: egyesüljetek! A DIVSz azt kéri tőletek, hogy egyre számosabban és egyre határozottabban sorakozzatok fel és védjétek meg a béke harcosai párisi értekezletének határozatait, támogassátok a béke harcosai nemzetközi bizottságát és országaitokban, városaitokban vagy falvakokban, üzemeitekben vagy egyetemeiteken vegyetek részt a békebizottságokban. A DIVSz végrehajtó bizottsága azt kéri tőletek, szoros egységben a béke harcosaival, a dolgozók demokratikus szervezeteivel, az értelmiségiek és az asszonyok szervezeteivel, vegyetek részt a világifjúság Budapesten augusztus 14— 28-a között tartandó nagy találkozóján és a szeptember 2—10 között tartandó világkongresszuson. Fiatalok! Fiúk s leányok! Ifjú munkások, ifjú földmunkások és diákok! Szövetségünk biztos abban, hogy meglallgatjátok felhívását, mert az ifjúság tudatában van azoknak a veszélyeknek, amelyekkel a háborús úszítók fenyegetik jövőjét. Ezt a jövőt a fiatalok meg akarják védeni, hogy boldogan és szabadon élhessenek. A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség zászlaja alatt előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért, a ragyogó jövőért. Fiatalok egyesüljetek! A DIVSz végrehajtó bizottságénak szombati ülésén Guy de Bois- son megköszönte azt a vendégszeretetet, amelyet a végrehajtó bizottság tagjai Budapesten élveztek. Az ifjúsági világtalálkozóval kapcsolatban Peszljak kijelentette, hogy a szovjet küldöttség 450—500 tagból áll majd és soraiban a szovjet ifjúság minden rétege képviselve lesz. Beszédét hatalmas tapssal, percekig tartó éljenzéssel fogadták. Csingtau Is felszabadult A kínai polgárháború a végefelé közeledik Pelpíngi jelentés szerint a kínai néphadsereg felszabadította Csingtaut. Az Uj-Kína hírügynökség jelenti, hogy a délkfnai tengeren fekvő Hainan szigetének nagy részét elfoglalták a szabadságharcosok és ott népi kormányt alakítottak, amelyhez a lakosság nagy lelkesedéssel csatlakozott A Reuter hírügynökség, valamint az angol reakciós sajtó Is beismeri, hogy a kínai polgárháború a vége felé közeledik. Mao-Ce-Tung hadseregei tovább halóinak előre, főerejük most a Jangce folyótól délre van, majdnem egymillió emberük pedig már mélyen behatolt Dél-Kínába. A Kuomintang-csapatok utolsó menés déke Formoza-szigete, ahol minden katonai és anyagi erejüket összpontosítják. A formozai csapatok létszáma at utóbbi időben negyvenezerről csaknem félmillióra növekedett. Ma a formozai Kuomintang-vezérkarnak több tankja, fegyvere, repülőgépe és csapata van, az amerikaiak jóvoltából, mint Japánnak volt a háború alatt. Az idemenekült kínai burzsoázia kormány és a vezérkar tagjaival együtt bízik a sziget bevehetetlenségében. A lakosság azonban a népi hadseregtől reméli felszabadulását, függetlenségét, valamint a földreform megoldását és ellenségesen viseltetik a Kuornin- tang-csapatokkal szemben.
