Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-04 / 129. szám

SO JÜNTCTS 4 MBPLÓ melkeilth a grafikon a fefceto táblán Brigáddal és újítással könnyű túlteljesíteni a normát sík hátin zsák ált hatalmas „»tó­tban“ a Norma Olajgyár raktárá- ■ Mindegyikben 60—80 kiló napra- Sómag, olajpogácsa-dara vagy le­tolt héj. 500 darab 60 kilós zsák t ki 300 mázsát. Ennyi a Norma- f raktári brigádjának napi nor- ia. A fekete táblát a raktár ajtaja 1 a 300-as számnál szeli derékba tgyenes fehér vonal, zsákolást a legnehezebb emberi lkak közé szokták számítani. Nem tofadolog naponta három vagónnyi ft megmozgatni, még akkor sem. batan csinálják. A raktári brigád anis hat tagból áll, fgy a brigád ton egyes tagjára fél vágón zsá- aivaló jut. i körülbelül SO zsák, tehát a iád minden tagjának 6 percenként we egy-egy zsákot átvinni a rak- •ól a sajt«lóba vagy az extraháló- Kellcne .. „ ha nem dolgoznának Mban és ha a gyár ma nem a akisoké lenne. A múltban, amíg 1 brigádban dolgoztak és a gyár i íz övék volt, így csinálták. Nem áig hittak a zsákolók akkor ezt a lkát. Vagy belerokkantak, vagy ott- yták, mert nem bírták tovább, zsákolás normája nem lett keve- 5 sőt a fekete táblán a vízszintes H cik-cakos fehér vonal fut me­gken felfelé és erősen megközelíti ’ÓO-as jelzést. Ennyivel teljesítenék tegnap a raktáriak a normát. ‘ Többet ésszel, mint erővel —- 1 a közmondást Ipolyi elvtárs, a r egyik újítója és büszkén mulat ja >ktár előtt elkanyarodó kisvasúlat. áifrt építettült — magyaré z. "» hogy ne kelljen ilyen hosszú j cipelni a nehéz zsákokat. Nem *lt nagyon sokba és kímélni tud- 'ele az embereket, raktáriak először nem akarták el- fdni a kisvasútat. ' Mióta brigádban dolgozunk — toondja^«! Somogyi József elvtárs, ■igád vezetője — mcgtalálluk a jó ^módszerünket. Elosztottuk cgy- között úgy, hogy össze tudjunk ■«ni. Mikor a kisvasút felállí t fisáról szó, számolni kezdtünk. Úgy jöll ■>ogy csillézésnél a zsákokat fel rakni a kocsira, a mérlegnél 1c emelni és átrakni a mérlegre, a logről újra vissza a kocsira és így benként 6—8 perc ment volna )a> ami azl jelenti, hogy amit takarítunk a zsákolásból, az rá­ír az időveszteségre és így nem lak teljesíteni a normát. ' Akkor kaptuk a mérleget — szól ■to Fie,liter Béla. " Igen — folytatja Somogyi elv- — akkor csinálták ezt a beépí- toérlegct, csak rá kell tolni a ko- : egy perc alatt meg van a mérés ^veszteség nélkül tudunk dől­ni. •hérlesr ÍJOOO forintba került ■®zi hozzá Ipolyi elvtárs —, de r aiost „megkereste a magáét“ a tokböl. ■tort emelkedik olyan magasra a raktár előtti táblán a eík-eakos vo­nal. Jól szervezett brigádmunka, hoz­zá egy ötletes újítás megkíméli az em­beri munkaerőt, legnagyobb értékün­ket és eredményessé teszi a termelést. Fichter Béla elvtárs, a brigád egyik tagja, fején megviselt katonasapkával és derékig meztelen testén vastag por­réteggel hallgatja a beszélgetést. — Ma már igazán érezzük — szólal meg —, hogy- az embert megbecsülik. A múltban a kutya sem törődött az­zal, hogy hogyan törjük össze magun­kat és milyen nehéz a munka. Most törődnek velünk. És mi magunk is úgy voltunk, hogy hordtuk a zsákot, nem gondolkodtunk, csak vártuk, hogy elmúljon a 8 óra. Most összedol­gozunk. Sokkal könnyebb így és sok­kal jobb. Fichter elvtárs a napokban jó munkájáért 300 forintot kapott a visz- szatérített nyereségrészesedésből. Az újítók, akik a munkát könnyebbé tették és többek között a süllyesztett mérleg ötletét is felvetették, szintén jutalmat kaptak. így aztán igaza van Somogyi elvtársnak, mikor azt mond­ja: — Ma már a zsákolás sem lélekölő munka, mert tudjuk miért dolgozunk. A raktári brigád többi tagja is tudja, azért emelkedik a fekete táblán az a cik-cakos vonal. Mészáros Feremc. Tjíiriínet ezer főriafrél Amint határozott léptekkel el­halad a szovjet emlékmű előtt, egy pillanatra jelnéz a Vörös Csillagra és aztán gyors léptekkel lép he a községháza kapuján. A lépcsőkön fiatalos léptekkel siet jelfelé és úgy nyomja le a községi főjegyző ajtajának kilincsét, olyan biztos mozdulattal, mint akiben valami új gondolat, nagy elhatározás érlelő­dött meg. A főjegyző örömmel üd­vözli, hiszen az érkező a község első és legtevékenyebb női elöl­járója. — Török elvtárs, — kezdi mon­danivalóját, azért jöttem,, hogy beje­lentsek valamit. Tudja azt ugye, hogy eladtam kis házamat ötezer forintért, azért jöttem, hogy bejelentsek va­lamit.. Tudja azt ügye, hogy el­adtam kis házamat ötezer forintért. Meg azt is tudja, hogy a napközi otthont korábban szeretnénk meg­nyitni, csak ahhoz egy kis pénz kellene. Ugye így van? — iQy — bólint rá Török elv­társ. Sok fejtörést okozott már a köz­ség vezetőségének és a siklósi MNDSz-nek is az, hogyan lehetne a napközi otthont mielőbb meg­nyitni és az év végéig fenntar­tani, hogy a dolgozók gyermekei védett helyen, kellő gondozás mel­lett töltsék el a napot, míg szüleik a mezőn dolgoznak. A község költ­ségvetésében azonban csak négy hónapi fedezet van erre a célra. Ettől a gondtól akarja az illeté­keseket megszabadítani Proits Má­ria elvtársnő, női elöljáró, amikor előadja elhatározását. — Segíteni szeretnék Török elv­társ, ezért úgy gondoltam, hogy a házam árából felajánlok ezer fo­rintot, csakhogy a napközi otthon nyíljon meg minél előbb. Szeret­nék hozzásegíteni az MNDSz mun­kájához. Nekem nincs gyerekem, így örülök a másénak, mert a ma­gaménak érzem őket. Proits Mária 13 gyermek közül nőtt ki, tizenkét testvérrel együtt senyvedte falusi bognár-szülője vé­kony kenyerét. Ö tudja, hogyan lehet széppé tenni a gyermekkort, ha már az övé nem sok szépet adott... De nemcsak kis házának egy­ötödét ajánlotta fel .Havi ötven fo­rint elöljárói tiszteletdíja ötöd­részét, havi tíz forintot is felaján­lott, amit havonta a jegyzőség küld majd meg a napközi otthonnak. Csak néhány napja történt ez és máris számos követője van a pél­dának. Proits Máriát követte Weisz Jenő siklósi kereskedő is ezer fo­rintos felajánlással, Gróf Kálmán községi bíró 50 forinttal és még so­kan mások. Es a napközi otthon­ban ma már gyermekkacagás fo­gadja a látogatót, a friss tejet sziir- csölő aprósó,gok új otthonra talál­tak, mert Siklóson is megmozdul­tak a szívek, mert Siklóson is be­következett a fordulat: ott is új gondolkodású embereket nevelt a Párt. Fokozódik növényi konzervtermelésünk AZ 1948. ÉVI növényi konzerv­gyártásunk közel kétszerese volt az 1938-as, utolsó békeév termelésének. 1938-ban 2.600 vágón, 1948-ban pedig 5.195 vágón növényi konzerv került forgalomba. 1949-ben már 5.450 va- gónos lesz a termelés, ami már azt mutatja, hogy egyre népszerűbbé A termelékenység növekedésével, Ä racionalizálással és önköltségcsök­kentéssel a konzerv ára is olcsóbb lett. Az ötéves terv során nagyará­nyú beruházásokkal korszerűsítjük a meglévő konzervgyárakat. A jobb és olcsóbb termelés érdekében átcso­portosítjuk az üzemeket, hogy a válik, egyre elterjedtebb lesz a ki­váló minőségű növényi konzerv. 1938-as 25—30 dkg-os átlagos fej­adaggal szemben ma már 1 kg-os fejadagról beszélhetünk. Éppen ezért nagy súlyt fektetünk a konzervgyár - tás további fejlesztésére annál is in­kább, mert a mezőgazdasági terme­lés mennyiségi és minőségi emelke­désé ezt fokozottan lehetővé teszi. nyersanyagtól a készáruig egyenes gyártási út vezessen. 1954-BEN a jelenlegi 205.000.000 helyett 338,000.000 lesz a növényi konzervipar termelési értéke. Ami 1938-ban még luxuscikk volt, az most egyre inkább a dolgozók min­dennapi szükségletének kielégítését és kényelmét szolgálja. A világ haladó népeinek megmozdulása nyitotta ki börtönöm ajtaját — mondotta Eisler Berlinbe érkezésekor Berlini jelentés szerint Eisler rövid látogatásra Berlinbe érkezett, ahol va­lóságos diadahnenellel fogadták. A Szocialista Egységpárt székházában rendezett hivatalos fogadtatáson Eisler kisiparba» is tér! Mit az alamin e£oldották a forrasztás és hegesztés problémáját éteken délután a KlOSz helyiségc- az aluminium ipari felliasználásá­^riott előadást Arányi Árpád, a 'a'bglobus igazgatója. Előadásában hogy Magyarország liatal-. , aluminium, helyesebben bauxil-J ?'cki indokolttá teszik, hogy ennek* felhasználási lehetőségeit ala-i ^ megismerjük és iparunkban egy-* lönböző formáit. Értesülésünk szerint rövidesen Pécsett is megalakítják az Aiuminiurnériékesítő Nemzeti Vállalat kirendeltségét. beszédet mondott, amelyben hangoz­tatta, hogy szabadulását a világ hala­dó népeinek támogatása tette lehetővé. Ismét bebizonyosodott, hogy Amerika urai korántsem olyan erősek, mint amilyennek látszani szerelnének. Az amerikai háborús uszítok hajótörést szenvednek, mert a világ haladó né­pei, a haladó szellemű amerikai töme­geket is beleértve, leverik őket. Az amerikai bevándorlási hatóságok a washingtoni igazságügyminisztérium utasítására várnak Eister feleségének fogvatartása ügyében, noha e hatósá­gok döntése szerint is ki kellene őt toloncotniok az Egyesült Államokból. Gépesített munka, . TÖBB KERESET Dicsérik a szövetkezet előnyeit a közösen dolgozó szabsiparosok Ahogy a kapun belépünk, rögtön megüti fülünket a varrógépek surro- gása. Régebben bútorraktár volt a hatalmas helyiség, most a pécsi szabó kisiparosok termelőszövetke­zete működik itt. A varrógépek za­jába néha az ollók éles csattogása vegyül. A csattogás és zakatolás persze csak felszín, de alatta komoly munka folyik. Negyvenöt ember munkájának zaja ez. Ez a szám nemrég meg csak 25 volt és csak azóta emelkedett a maira, amióta a szövetkezetbe új szellem költö­zött. a?yobb körre terjesszük ki az alu Un' alkalmazását. Az ötéves lerv A NÁLUK A HASZON Ä LEGFŐBB ÉRTÉK i ai, .... .... r- • , ,, t m wmsrwiv* lapja, az Amerikai AJ .nasíuzu°n_ Europa legnagyobb (fíungS-ian Daily Journal) cikke beszámol v!7<0h0ja • PU 'i Vl'.ápírl' \hogy az amerikai bányák katasztrofálisan rosst C an szanioltevovc ícszi alii- ^ po(j‘ hdnyrí_,,ok éMét veszélyezteti, ezért, va 'Az amerikai magyarok lapja, az Amerikai Magyar ' ..............................arról, .? á lla­III,-. , , „ r pofa a bányászok életet veszélyezteti, ezen, valamint í(, ‘'Parim,(at. Bőszedé során ranui-i g elviselhetetlen élelmezési és lakásviszonyok miatt, a ‘ arra is, hogy a kisiparosoknak *&rf ./. hosszabb sztrájkra készülnek. A cikk ‘ j Kelt ismerkedniok az alumínium■* j, íriálásának módjaival, annál is ■>. mert az alumíniumot ma márf \ ounyu ' \ szerint, a következőket írja: > r „Yorkwille, O. — Az ohióvölgyi szénbányászok a ni Vs lieggészicni is tudják. f hosszabb sztrájkra készülnek, mely valószínűleg jú- >tán Kurovszkv István az AiumiAnius 30-án, a most még érvényben lévő szerződés le- Sári Központ műszaki szaktaní-\járta után fog bekövetkezni. A bányászok kijelentet- vSa szakelőadást tartóit az aluminium i lék. hogy a bányabiztonság rosszabb, mint valaha is f ís célszerű felhasználásáról A * volt és a bányatulajdonosok ahelyett, hogy megjavító- ráadás folyamán bemuialták a kis- 4 nák, egyre jobban elhanyagolják. Minden pillanatban i^nak a nemrég kikísérletczett új ) katasztrofális sújtólégrobbanásra, vagy tárnaomlásra ^ "'uniforrasztási eljárást. Az elő- f jryie( számítani. A bányatulajdonosoknak fontosabb a M" megjeient Garb Béla élmunkás, J fif> mM n munMs élete. Az U. S. Steel <r'!glcíbus vezérigazgatója fa fytu^Qnában lévő National Tubo Co. munkásai hatá­rozati javaslatot fogadtak el, mgly szerint támogatják — Amióta berezettéR a motor­meghajtást, 3 helyett 5 zubbonyt ké­szítek el naponta és nem fáradok cl úgy, mint a lábroeglia.jtással. A villanymeghajtás 35 százalékos ön­költségcsökkentést jelent. A dolgozók szemében ott fénylik már a konfekeiós nagyüzem képe, amikor a hajtóerőt a mennyezeten lógó transzmissziós szerkezet to­vábbítja a varrógépekhez. Erős munka folyik az udvaron is. A fehérneművarrók a meleg miatt ki­költöztek az udvar hűvösére. A varrógépek körül nagy halomban emelkednek a már kész fehérneműk. A munka ütemét a szaporán mozgó lábak jelzik. A fa árnyékában serénykedő Bakó Sándorné az iparosságnak új kollek­tiv szellemét dicséri. — „Sose láttam ilyent, mint ön­álló iparos. Azelőtt dolgoztam ma­gamra hagyva., most pedig magunk­nak dolgozunk, egymáson segítve. — Ez a munkánk eredménye — mutat a gyönyörűen vasalt ingekre, amiket mellettünk visznek el. Egészen olyanok, mint ahogy azt a kirakat­ban látjuk, őszre egy óriási „kira­katra“ készülnek. Divatbemutatót rendeznek a dolgozó nők Iszámára. 4 — Amit mi rendezünk, az valóban dolgozó nők divatbemutatója f .esz — fogadkozik Bakóné. v Ürömmel halljuk az eredményeket jés a szép terveket, nem kételkedünk „.. . , ... ... , . , . , , \ abban, hogy mindez meg is valósul. Míg Amerikában, de altalaban kapifalista befolyás f T .... , . * t.n,™­á Legfőképpen azért, mert telkesen a a f álló egész, nyujafon eáyrc rosszabb a dolgozik mindenki és munkáját a cleÍ52in vonal a. egyre veszélyesebb körülmények ko*o«J szocialÍ7.mus építö jelleme hatja át. dolgoznak, addig nálunk a bányák allatnos.lasa. a dót ^ eredmények aztán kihatnak az gozo ncp alfél vezefelf nep> dcmokrsf.kus tarsada mij c„-sz város dolgozóira is, mert n*m- rondszer fokozatosan «meli a főbb. doigozo refegekkely cgak a ruhá.zati mllnkások jólétét, cgyuff a bányászok eRfsz.nvonalat 1S. f emeli az üzem, hanem a ruha és a Pécscff, Romion, Tafabanyan Varpalotán. Dorogon,* fehérnemfi vásá.riókét is, amikor * Oroszlánon és más bányavidékeken a háromeves terv* lccSökkentett önköltség olcsó és jó keretében már cod.g is «k ú, bányászlakás epüh.f minős,;!rű niMban mutatkozik meg. amelyek az építőipar legújabb vívmányainak megfe-f leiden készültek el. Az ötéves t«rv során 9.000 új bá-J nyászlakásf építünk, ebből magában Borsodban 1.50!),J Komlón pedig 340 létesül. A hároméves terv során már^ eddig is 130 bányaszivaííyúf juttattunk el a bányavidé-i kekre. A munka megkönnyítésére 18 új légsűrítőt, 600* Az egymás mellett sorakozó varró­gépeken nők, férfiak dolgoznak. Van munka bőségesen. Itt égy tipusruha, amott egy egyenruha készül. A termelés nem közömbös itt senki előtt, mert nagyon jó! tudják, hogy ez szorosan összefügg valamennyink jólétével. Az egyik varrógép mellől Adtímné mond erről néhány szót — Brigádokat is alakítottunk, azóta a termelés 30 százalékkal nőtt, de persze a kereset is, — teszi hozzá mosolyogva. Ezt az eredményt tervszerű mun­kamegosztással érték el. A szűnni nem akaró zúgásba valahol mögöt­tünk egyszerre szokatlan új hang vegyül. Egy villanymeghajtásos var­rógép zaja ez. — Nagyon büszkék vagyunk rá,— mondja Krnáes elvtárs, az ilzem ve­zetője. — A jövőben az egész üze­met villanymeghajtású gépekkel ren­dezzük be, mert a termelés így meg­duplázódik. Magócs elvtársnak ugyanez a vé­leménye, de ő ezt zubbonyban méri. NÁLUNK AZ EMBER Déldunántúli szociális értekezlet volt Pécsett I _ . Déldunántúl négy megyéje. Bara­fejf okai apacsot, 340 fúrógépet, 120 fúrókalapácsof, 96*nya, Somogy, Tolna és Zala szociális rázó csillét adtunk a bányászoknak, A csilleparkot 9.600f felügyelői és a városi törvényható “özsef, a Gazdasági Főtanács tosa ­is^ \ rcza[, javaslatot jogaaiau ei, mgiy szertár iumui/i»jui„ ás naRy érdeklődéssel fogadott elő- * a bányászol: nagyobb biztonságra törekvő követeléseit.“ hfrl,^n megkezdődött a kisiparosok * ^ .c[](k a továbbiakban megállapítja, hogy a bá­«endezett j«re :,^'arTl, amelyen ‘»Uák a [éra ielhasználásának dl alumínium feldolgozó* / ilyen a kisiparosok elsa- \nyászsztm,k c óm ícUiAsy.nolásának kümttossz állapoíci, elindítására a bányászlakások tűrhetetlen valamint a sliánt/ élelmezés is okot ad. új csillával növeltük Az ötéves terv során 1.600 millió forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére, 80 új modern napközi otthont, egészsógházfikaf, gyógyfürdőket létesítünk. De ki tudná felsorolni mind azt. amit a népi demokrácia alkotott a bányászok számára? , egyre szebb a bányászok élete, súgok titkárai gyűltek össze csütör­tökön Pécsett, hogy megtárgyalják az ötéves terv első évének szociális feladatait. A jövő esztendő költség- vetésének ilyenirányú tételeire vo- .. .natkozó elvi elgondolásokat dr ÜtA natuna egyre jobb es* Kajos a népjóléti minisztérium taná­csosa ismertette a résztvevők előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom