Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-03 / 128. szám
19« JÜNTUS a. NAPLÓ 5 'apastdalaUszw cuz tűzetnek Csütörtökön reggel valamennyi pé- i és néhány vidéki üzem üzemi hiúsági titkára és termelési felelőse T korábbi határozat értelmében, ink vitatkozás közben felszállt egy fosi külön autóbuszra, hogy végig- ßgasson három pécsi üzemet. Először az Első Pécsi Bőrgyár felé ite útját a zsúfolt autóbusz. Itt zdték meg az üzemi bizottsági tit- irok és termelési felelősök a ta.- isztalatszerzést. Az üzemlátogatások Ija az volt, hogy megismerkedje- k egymás tp unkájával, a különbö- gyárakban található munkamód-' erekkel, az üzemi pártszervezet és ikszervezet munkájával és a látottat együtt megbeszélve, fel tudják sználni. A látogató csoport első állomása a frgyár üzemi bizottsági irodája. A i&tászerűen berendezett és renben- rtott helyiségben végzi munkáját az *mi szakszervezet vezetősége. Vaski elvtárs ismerteti az üzemi bizott- g munkáját, s szavai nyomán jól •galapozott, a felelősök között ész- erüen megosztott tervszerű munka ipe bontakozik ki. A látogatók szorzásán jegyeznek, sok mindent inak és hallanak itt, amit majd sa- t üzemükben hasznosítani tudnak. Két csoportra oszlanak ezután a togatók. Külön az üzemi bizottsá- titkárok és külön a termelési fe- ösök sorra végigjárják valamennyi ihelyt. A nversbörraktáron kezd- : úgy, a hogyan a bőr végighalad gyáron, követik a munkák Ez egy- tal alkalmat ad arra, hogy meg- »pítsák, jó-e az üzem megszerve- 5e. Mert ha a látoj^óknak sokat ■11 gyalogolniok az egyes műhelyek zött, akkor az áru is sokat utazik, íszerütlen a műhelyek beosztása. > nem kell sokat gyalogolni. Buzgó „idegenvezetők“ magjraráz- k el a gépek működését a százton- s cserzőkádtól a bőrt háromfelé Só hasítógépig és a látogatók lel5 figyelemmel hallgatják magyarázatokat. Emellett nem keli el figyelmüket, hogy lépten- omon feliratok buzdítják a munkákat. így: „Brigádmunkával a sure ^izmusért“ vagy: „Csökkentsd az ‘költséget!“ Ezenkívül a műhelyek tlopain, falitáblákon az üzemi párt- övezet és szakszervezet felhívásai, Hetményci szólnak a munkásokéi sőt még arról sem feledkeznek eg, bogy tájékoztassák a munkáso- ü: ho! milyen kereskedelmi nem- [> vállalat van. A munkások mind kedvűek. Ennek is oka van. A |>nka egyre jobb megszervezésével ‘^inkább emelik teljesítményűket. I 'Winrmát sokhelyütt már 20%II isfttilteljesítik. Az üzemi bizottsági vezetők szómon szívják magukba a tapasztaladat. Már késő délelőtt van, mire ^«gyülekeznek a gyár udvarán. A “'étkező állomás: a Pécsi Kokszinü- d- Odáig már az autóbuszban élénk 1,8 alakul ki; »ni volt helyes, rend; munkások ellenőr zik önmagákat és egymást, hogy javítsanak a hibákon, fokozzák az eredményeket. A szénelőkészítőn kezdik, az iszaptavaknál, a brikettgyárnál, a szénmosőnál. Itt minden fekete és feketék lesznek a látogatók is. Ismét más munkamódszereket látnak, újabb tapasztalatokkal gazdagodnak. Nem is törődnek már a szénporral, mindent meg akarnak nézni. Az üzem szivét, a villamos centrálét is megnézik a turbinákkal. hatalmas kazánokkal és öt éra már, mire a pécsújhegyi kultúrházhoz érnek. Itt lesz az értekezlet, amelyen megvitatják a látottakat. Van mit megvitatni és biztos, hogy ennek az értekezletnek nagy ha. fása lesz az üzemek munkájának további javítására. A kezdeményezés bizonyára sok sikert hoz és lesz még folytatása Is. „A magyar nép bölcs és okos döntésének nagyon örülünk“ Csenge Káioly amerikai hazánkfia levele a Népfront választási győzelmétől Bors Antal elvtálrs pécsbaranyai bá- nyászfőisipán levfölet kapott Amerikából. A levél írója Csenge Károly, aki diaiamban, az Ontario állambeli városban él. Munkásember odakünn és az úri Magyarországban elszenvedett nyomora kergette ki Amerikába. Csenge Károly tulajdonképpen régebbi ismerő fink. Állandó levelezésben állt Gyetvai elvtárssal és az elmúlt évben is kü dötl két csomagol, amelyek nemesített kukoricavetőmagot tartalmazlak. A küldemény jele volt annak, hogy Csenge Károly mélységes szerel ite! gondol feszabadull hazájára. 0 Csodálato dolog ez a szeretet, ame'y a tőkés mennyországban bérmunkásként dolgozó Csenge Károlyi eltölti. Maga és családja autóbaleset áldozata lett. Felesége életét vesztette, kislánya és maga súlyosan megsérült és még most sem munkaképes, mégis legelső dolga az, hogy Gyetvai elvíársnak tett ígéretére egy újabb küldemény korán- érő (110 napos) kukorica vetőmag elküldésére gondoljon. — Április 30-án tettem p sláta két darab négy iont súlyú csomagot — írja repülőpostán küldött levelében — elküldésre szánt csomagot már korábban összekészíleítem, de közbejött az autóbaleset és a nemes magot • megélték a patkányok. Remélem az újonnan beszerzett csomag még időben érkezik, hogy elvethessék. (Zárójelben közöljük, hogy a kukorica vetőmag még mindig nem érkezett meg és így már ez évben aligha kerül elvetésre az amerikai posta jóvoltából.) gyár Jövő sorainak útján arról is értesül majd Csenge Károly, hogy tavalyi vetőmagküldeményét többek között Kaszapovics András kátolyi Kossuth-díjas mintagazda is elvetette és az nagyszerű eredményeket hozott. A levél végén Csenge Káiroly megírja, hogy a magyar országgyűlési képviselőválasztások hírei elérkeztek hozzájuk is.-T- „A magyar nép bő'.os és okos döntésének éppen olyan mértékben örülök, mint távol élő dolgos fiai szülőhazámnak, mint amilyen mértékben bosszantja ez a dolgozók vérét szom jazó herék osztályát.” Csenge Károly • ezután Petőfit idézi és nagyon jól fejezi ki az amerikai dolgozók' véleményét a két sorral: „Bekét, békét a világnak, de ne (zsarnokkényt ő Békét, csupán a szabadság fölszentel (kezéből.' Csenge Károly hazánk fiának az hisszük nem kell elmondani azt, hogy a magyar nép nem kér az amerika' békéből, mert a békét csak szabad nép élvezheti. A szolgaság békéje nem ; mi békénk. Levelét így fejezi be: Szívből üdvözlöm főispán ural é: Önön keresztül a dolgozó magyar milliókat. mint egyike azoknak a paraszt embereknek, akiket az ínség kergeiet: ki Amerikába és akik- nagyon örülnek annak, hogy a főúri és főpap gazságoknak örökre vége .van szülőföldünkön.*’ KALININ L 1946 június 3-án halt meg a Szovjetunió nagy fia, a Bolsevik Párt neveltje, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, Michail Ivanovics Kalinin. (Vasmunkás volt. Már fiatal korában részt vett az orosz szociáldemokrata mozgalomban. Elszenvedte mindazt az üldöztetést, ami kijárt azoknak, akik felemelték szavakut a cári önkényuralom ellen. A lelkes, íz- zószavú munkást többszőr bebörtönözték és száműzték. Nem volt azonban szenvedés, amely megtörhette volna a kemény bolseviked. Kitűnő szervező volt, értékes mukát végzett a Párt, a szocialista haza felépítéséljen, mint Lenin, később pedig Sztálin munkatársa. 1923- ban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Végrehajtó Bizottságának, a Szovjet államnak az elnöke lett. Mint Szverdlov, az első nagy államelnök utóda osztatlan népszerűségnek örvendett a szovjet dolgozók között, akiknek lelkében mélyen gyökereznek a kommunista nevelésről, a kommunista emberről, a kommunista erkölcsről szóló tanításai. Munkái halhatatlan értékűek. „Népünk erkölcsi arculata" című cikkének néhány sora is megvilágítja tanításainak mély bölcsességét: „...A szovjet szocialista rendszer volt a mi kommunista erkölcsünk fejlődésének alapja ... ís ez másként nem is lehetett. A szovjet kormánynak és Lenin-Sztálin pártjának közös célja: a nép java. Minden cselekedetüket e valóban magas erkölcsi cél felé irányítják. Sztálin elvtárs minden tettével alátámasztja szavát, azt, hogy a nép ügyéért készségesen áldozza utolsó csepp vérét is. Vájjon, ez nem az emberi erkölcs legmagasabb foka? Kalinin, a nagy (tanítómester emléke felé szeretettel fordul a szocialista állam valamennyi dolgozója. És megbecsüléssel fordul emléke felé halálának harmadik évfordulóján minden magyar dolgozó, a világ valamennyi dolgozója. Munkában és tanulásban Messze hangzik a nóta a pécsbánva- elepi SzIT ifjúság székhazából, ahol legyven ifjú énekli a dalt: „Fel harms ifjú, új rohambrigádok“. Az öreg gesztenyefák között a párt- lelyiség mellett vari a SzIT székhaza, hol esténként nagy munka folyik. Mi- or belépünk a terembe, meglátszik az kiig végzett munka nyoma. A falak ele szeblinél-szebb dekorációkkal és a • li újság fölött jelszó hirdeti a pécs- ínyatelepi ifjúság jövőbe vetett hitét, Boldog ifjú öntudattal tekintünk az .téves terv megvalósítása felé“ olvas- íntó a jelmondaton. a készülődés nyoma. Lelkesen készülnek a HindenüU özeijövöben megrendezendő naev ifisági világtalálkozóra, hogy niegmu- issák a béke, az építő munka mellett iglalt törhetetlen álláspontjukat. ■ A terem egyik sarkában a kultúr- gárda tartja esténként a próbákat, Bódi Dezső irányítása mellett, aki a kultúrgárda vezetője. — Ne beszélgessünk annyit, mondja Benkő Erzsébet, a kultúrgárda egvik Csenge Károly szorgalmas olvasója a newyorki Magyar Jövő című demokratikus magyar napilapnak és innen tudta meg a baranyai főispánvállozást is . Úgy látszik a iapnak Gyetvai elvtárshoz fűződő kapcsolatai miatt Ba- ranya-megye különleges figyelmet élvez a Magyar Jövő részéről. így tudtak meg a Magyar Jövő olvasói, hogy Gyetvai elvtársból ankarai nagykövet lett és helyére Bors Antal, a bányamunkás került. Reméljük, így a MaMagyar kultúrküldötfség utazott Moszkvába A Szovjetunió kormánya megtisztelő meghívására csütörtökön délben héttagú kulturális küldöttség indult, repülőgéppel Moszkvába. A küldöttség tagjai Csillag Miklós, az MDP kultúrpolitikai osztályának helyettes vezetője, Gergely Sándor, a Magyar írószövetség elnöke, Székely Mihály és Osváth Júlia, az Operaház Kossuth-díjas énekesei, Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművésznő, Garai György hegedű- művész és Somogyi László kama gy. A magyar kulturális küldöttség három hétig tartózkodik a Szovjetunióban és a legnagyobb szovjet városokban vendégszerepe!. Gergely Sándor a Szovjetunió Országos Puskin Bizottságának meghívására utazik Moszkvába, hogy a magyar írók képviseletében résztvegyen a Puskin születésének 150. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségen. Somogyi László karnagy a Szovjetunió két legnagyobb zenekarát, a moszkvai és a leningrádi filharmonikusokat vezényli. legaktívabb tagja — hanem cselekedjünk, mert úgyis rövid az idő. Szavainak meg is van a hatása, és Bertrán Jenővel együtt meg is kezdik a színdarab próbáját. Mindenki legjobb tudásával igyekszik, hogy minél jobban megtanulja szerepét. — Nem akarjuk, hogy lemaradjunk — mondja mosolyogva Bertrán Jenő. munkájuknak meg is van az eredméJEdtlig végzett ini volt hely tv l en. a délutáni értekezleten részleteden lesz erről szó. . kokszmüvek kultúrtermében üd- a látogatókat a vállalatvezető és Mi. 1). titkár. A termelési felelős a i.r munkájáról beszél röviden. Az amit megállapítanák az, hogy a I hjrtcrcm nagyon kicsi, alig férnek he. < illői a fiétkliznap&k is ÜNNEPNAPNAK SZÁMÍTANAK... nnr. Itt ül előttünk mosolygóan, magabiztosan. Pirosbarnára sitit arcáról, úgyszólván egy pillanatra sem fogy le a mosoly, vidám, megelégedett és minden kérdezés nélkül csak úgy ömlik belőle a szó. A lelkesedés beszél belőle, hisz magáról nem igen akar beszélni, ho- ... . -nem azt meséli, amit átélt, ezalatt a két hét alatt, amit ;■ !!'jrt ,'s “'MM ^Harkányon töltött az OTl üdülőjében. . "‘eleiek után tudakozódnak. Sajtot. A tejet kapnak a munkások védő-) Elmesél mindent részletesen. Beszél a reggeli (Mk A gyár 0 százalékkal teljesítette \ vajról, mézről, felvágottról, szavai nyomán szinte érzi már apró csoportokra kell sza , M'i’ mert az üzemben szűk és forró, ’Men munkahely. Nehéz itt amunka,, . °nösen a kemencén. A gáz támad-. tüdőt, sőt még előirányzatát, bár a gvér vezetői Ytz' ember a hófehér asztalokon párolgó kávé innycsik- '°r'nt ennél jobb eredményt is elér - ilandó illatúi. Beszél a majdnem mindennapos toriáról, “lilének In nagyszerű ebédekről, mely szinte megnehezítette, kszmüvckí.él is számos tapasz-'megkülönböztessék egymástól a napokat mert í vL^^dSk’ ’“i,r BőrgyárViszonyítva tekintetben iár a Börgyí tbnarndtak. Vj, ''erdőben j. " szó. ebéd alatt erről foPócsújlicgv következik. H^eadi-országúton *1 } műsorról, melyet az üdülő lakói rendezlek, s melyre \ meghívták a többi Harkányban üdülő dolgozót is. ö is io/f volt az énekkarban, meséli büszkén. A kultiirmfí- * sorról a könyvekre teredödik a szó, amiket a - üdülés a alatt elolvasott. Mert szeret olvasni és szép könyvtár ~A állott rendelkezésére, hogy hol a társalgóban a rádió A hang ja mellett, hol a parkban, avagy a terraszon napozva olvasgasson. t«>öliJÜrfí volt. csodálatosan szép napok voltak, rázendítenek a Köztársasági in J 1 »Elnyomás, az. aiitoluisz-Aismétli el egymásután többször. Aztán belemelegszünk K r'n<] ezer evia . . a beszélgetésbe és elmondja, hogy az idősebbik sz.o'gasors. ez. volt j Kossuth Akadémián van, a fiatalabbik pedig a " Ma pedig ez a 'városi iskola úttörő e^aDufánal: vezetője. fia a győrié alóban boldog, megelégedett ember — állapítjuk meg magunkban. S most már az isiásza is gyógyul, az üdülés után még két heti szabadságot kapott, míg teljesen rendbejön. Ugye érdekel ezekután, hogy kiről van szó? Arról, aki a múltban, például ezelőtt tíz évvel, 1939 június elején, mint taxi-takarítónő dolgozott a Kecskés-féle vállalatnál heti 10-12 pengőért, úgyszólván éjjel, nappal. Igen, ennyiért rabotolt az az asszony, akinek ekkor már három gyermeke várta otthon türelmetlenül a kenyeret, akinek ekkor már fronton harcolt a férje azokért, akik neki is meg családjának is csak mindig megkeserítették az életét. 10-12 jM'nsűt kermit hetente, gyakran napi 10-18 órát is dolgozva, amiből azonban legtöbbször a felét sem fizették meg, mert az idő jórészét as egyik háztól a másikig való „sélátás“ vette el. amit non volt hajlandó megfizetni a vállalat. S ez bizony sok időbe tellett, mert villamosra sose futotta. Most itt ül előttünk mosolygónn, magabiztosan. Pi- rosbarnára sült arcáról egy pillantra se fogy le a mosoly, vidám és megelégedett. Peitler Józsefnének hív-1 jak. a város téglaégető telepén dolgozik s tegnap jött meg Harkányból két heti üdülésről. Viszont ez a tegnap nem 39-ben, hanem 49 június másodikán volt. (Békés) uye — tájékoztat Matclka István titkár, — mert elismerést is kaptunk már a vezetőségtől. Majd elmesélj, hogyan vettek rész n választások előkészítésében. — Negyvenöt SzIT-ista végzett agi- lációs munkát és az eredmény száz- százalékos lelt, amibe nekünk is részünk van — mondja büszkén. A választások után megszaporodott a taglétszám is. Jelenleg 141 fiú végez közös munkát, a további eredmények érdekében. Az asztalok mellett élénk beszélgetés folyik * múlt és a jelen közötti különbségről és azokról a lehetőségekről, amelyek nyitva állanak minden becsületes ifjú előtt. — Bizony most már nyaralni is mehetünk — mondja Kőszegi Lucia barnahajú SzIT-ista — nem úgy mint a múltban, mikor ilyesmire egyáltalán nem volt alkalom. —■ Igen, teszi hozzá Benkő Erzsi — a demokrácia megadta a lehetőséget számunkra. Ahogy beszélgetnek, szemeikben csillog a lelkesedés, a megelégedettség és biztos jövőjük tudata. az iskolában 1 tanu- » Ménként lókfír raűködik __ mondja Metelka elvtárs —, ahol készülnek a bánvászifjak az ősszel meg. induló szakérettségi tanfolyamra. Munkában és tanulásban egyaránt az élen járnak a pécsbányatelepi ifjak, akiknek soraiból Kossuth-akadémisták és élmunkások kerültek ki. " — Nagyszerű eredményeket tud fel- f mutatni a brigádunk is — közli Glock ! Imre élmunkás —, 17 százalékkal [túlteljesítjük a normát, ami a nehéz. [ körülményekhez viszonyítva nem le- ! becsülendő eredmény. , Mindekit magával ragad az eddigi ■ eredmények sikere és új brigádokat [alakítanak, hogy munkájukkal még » jobban hozzájáruljanak a szocializmus »felépítéséhez. Tanulnak, szórakoznak, »kultúrműsorokat adnak a pécsbányai »SzIT-isták, munkájukkal élenjárnak és jelszavuk „Minden SzIT-tag brigád- , tag legyen“. > .................................... . i S ío/jet elismerés a magyar kiállításnak Moszkvában változatlanul nagy si- 'kere van a „Szabad Magyarország" ipari kiállításnak. Okuncv, a Szovjet 'Tájékoztató Troda munkatársa a kiállítással foglalkozva hangoztatja, hogy a moszkvai vállalatok dolgozói csoportokban látogatják meg a kiállítást, amelyen megismerik a magyar dolgozó nép munkáját és életét. ! Limarenko, a kiállítás egyik szovjet építészeti vezetője, elmondotta, hogy a moszkvaiak számára nagy esemény a magyar ipari kiállítás, amely bámulatba ejti őket. A szovjet emberek most sa ját szemükkel győződhetnek meg arról az önfeláldozó munkáról, amellyel a magyar nép országa felvirágoztatására törekszik..
