Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-28 / 147. szám
JONTTÜS 28 S NAPLÓ Újabb segítséget adott az állam A DOLGOZÓ PARASZTSÁGNAK. Örömmel és hálával fogadták a falu dolgozói a gabonaárakat A gabona árak axonoeak a tavalyiakkal. a bír aszta lán örömet keltett a j dolgozó parasztság körében. A tavalyi /Szinten megtartott gabonaár újabb bi- jzonysága annak a batalm-s segiteég- 1 soroz a nak, amit .tépi d moloráciánk a fa'« népének ad. Különösen, ha a ta. valyj gazdasálgi helyzethez viszonyítva nézzük a hatvan forintos búzaárat, akkor látjuk csak igazán a rendelet jelentőségét. Pécse t a Rákóczi ütőn a Népboit kirakatai rost adásig varrnak megrakva különböző árucikkekkel. De ezeknek az ára nem azonos a tavalyiakkal! Itt egy kasza, ott pedig ruhára való anyag került a parasztok kosarába, akik nem is gondolnak arra, hogy tavaly mindezért többet kellett űzetmők. A oipőosztályon a polcokon szép rendben sorakoznak egymás mellett a bakancsok. E<y bakancs ára tavaly 140 forint, volt, most pedig 104 forintért Icaphaó és ame'Vlt minősége «okkal jobb a tavalyinál.. Egy paraszt asz- szony férfi ruhaanyagot vásárol. A jó minőségű kék szövet mindöss e 125 forint, tavaly ugyanezért 185 forintot fizet« t volna. A zcfiring, arra tavaly 54 forint volt, most 45-ért kapható. A gazdasági szerszámok osztályán most csomagolják ki a kaszákat. Ércesen csengeneik, amint a púi ra teszik. Tavaly 34 forintba került a kasza, mostani ára 28 forint. És sorolhatjuk io- vább az edényeknél 15 százalékos árcsökkenés tavaly óta, a rézgá'.icmál majdnem 50 százaléko az áresés, mert tavaly egy kiló 7.50 volt, most pedig 4.50-ért kapható. A fenti számok tükrében sokkal jobban látszik a 60 forintos búzaár jelentősége. Arról van szó, bogy aimig tavaly egy pár bakancsért majdnem két és fél mázsa búza árával kellett tize ni, most 175 kiló búzáért megkapja ugyanazt az árucikket, méghozzá jobb minőségben. A dolgozók állama nagy á’dozalváJ'atásssal újból a dolgozó parasztság höfca aíá nyúlt, tovább segíti őket megerősödésükben, gazdaságuk fejlesztésében. A Mezőgép NV lerakatában o t sorakoznak a különböző gazdasági gépek. Hozzáférhető árakon egy-két éves részletfizetésre kaphatók, hogy a dolgozó parasztságnak ne okozzon megterhelést, megvásárolhassák. Hadd tegye eddig elmaradót termelési módszerét könnyebbé és gazdaságosabbá elsősorban a termelőcsoportok kialakításával, a nagyüzemi, modern technikát alkalmazó gazdálkodással. A gabonaárakkal nyújtott nagy se- gilségrőj minde-nü t elismeréssel, örömmel szólnak . n fa In dolgozó! Lukács Nándornérak Málombó! ez a véleménye az idei búza árról: — Ebből is látom, hogy a demokrácia mennyire íátmogatja a parasztságot. így aztán könnyebben tudunk fejlődni. Szépen bevásárolhatok majd télire a családnak, ruha', cipőt, kinek mi keli. — Nagy segítséget ad ex állam ezzel. Jobban tudunk gazdasági felszerelés-; venni, könnyebb lesz a munkánk. De igyekszünk is meghálálni a nagy segítséget, tudjuk mi a kötelességünk. Rite znek magukért a községek, versenyre hívják egymás', túl fogják tel. jesíteni a gabona-begyűjtést, — így hálálják meg a sok segítséget a munkásosztálynak, a dolgozók »barnának. Hogyan lesz évi 270 millió literrel nagyobb tejhozamunk? MA MAR mindenki előtt világos,, hogy mezőgazdaságunk fejlődésének legfőbb biztosítéka a nagyütemű gépesítés. A gépesítéssel nemcsak olcsóbbá tesszük a termelést, emeljük a terméshozamot, nagyrészt mentesítjük a dolgozó parasztságunkat a mének jól. A mezőgazdaság gépesítésé' vei. teheneink túlnyomó részét mentesítjük az igavonás alól, ami azt jelenti, hogy jóval jobb tejelők lesznek. Az ötéves terv végére a jelenlegi 250.000 tehét helyett csak 25.000-et fogunk igázui, ami azt jewpa 1954-fa* *i4t/c>'af2f.000 T£U£N£T WAZUHK AU&í fnái (ncfy&zitácdutt is aUol míty sók zőgazdasági munka időnként szinte elviselhetetlen terheitől, hanem lehetővé tesszük számára a haszonállatok nevelését és azok jövedelme zőbb kihasználását is. Magyarországon jelenleg 250.000 tehenet igaznak. Természetes, hogy az olyan állatok, amelyek egész nap keményen dolgoznak, nem tejelhetlenti, hogy a most felhasznált takar» mánymennviség megváltoztatása nél- kiil, csupán az jgázás megszüntetésével, évente 270 millió literrel nagyob az, országban a tejhozam. Ezzel párhuzamosan nő a tejfogyasztás fejadagja is, amely 3 deciliterről háromnegyed literre emelkedik az ötéve* terv folyamán. IcU/ánniuaíói Uafytyj A MUNKAFEGYELEM A Bőrgyár portáján a bárcáknak kához, akor útközben egy kicsit készített aprórekeszes falitáblák reg gél 7 órára már megleltek. A kaput bezárták, senki be nem jöhet De inem is akar. Nincs olyan munkás, aki csak egy percet is késne. Mindenki tudja a Bőrgyárban, hogy minden perc késés nagy veszteséget okoz a termelésben. Az értékes percek azonban nem csak a késéssel veszhetnek el. Acsorgás, hosszadalmas beszélgetés, egyik munkahelyről a másikra sé- tálás ismét csak azt jelentené, hogy a termelés visszaesik. Nézze meg valaki munkaidő alatt a Bőrgyár udvarát. Alá az udvaron található, az mind mozog. Pálya- koesin bőrt szállít, üres kocsit tol vissza, hatalmas bőröket emel ki mély gödrökből, de álldogálni legfeljebb csak a tűzoltókat láthatjuk, mert az a kötelességük, hogy vigyázzanak, de még 6k is inkább tesznek-vesznek, mindig akad va- lamj javftgatnivaló. De azt se mondja senki, hogy a bőrgyáriak drótonrángatott, agyonfegyelmezett dolgozók. Ilyen nincs, ök maguk jöttek rá, hogy mire jó a fegyelem. Nem mindegy az, hogy elsők-e a munkaversenyben, vagy utolsók. Maguk jöttek rá arra is. hogy hogyan lehet jól, kényszere- dettség nélkül fegyelmet tartani. sétálgat, nézelődik, privát elintéznivalója is akad és a szakmunkás, akinek a holmi sürgősen kellene már, hiába várja. Akkor először talál magának valami mellékes munkát, aztán abból is kifogy és jobb hijján káromkodik. Ez sokáig fel sem tűnt senkinek a Magas- építési NV-nél. Mondhatnánk azt is, hogy megszokták, mert addig is ilyen volt az építőmunka. De ha szocializmust építünk, akkor nem lehet hibákat csak úgy „megszokni”. Nem azért alakult az NV, hogy a kisvállalkozók munkáját folytassa összes hibáival együtt, hanem azért, hogy egyúttal korszerűsítse is az építőmunkát. Az építőmunkás azt is megszokta, hogy „akármilyen” munkát nem vállal. Szép és jó volt ez az öntudatos kiállás és önmegbecsülés, amíg az építőmunkásnak a kismester előtt kellett tekintélyt szereznie, de most, amikor nemzeti vállalatnál dolgozik, helytelen. Pedig ma is előfordul, sőt elég gyakran, hogy a szakmunkás kijelenti: „Én ilyen pocsék helyen nem fogok dolgozni.” Ebből viták, veszekedések támadnak, a munkát valaki mégiscsak elvégzi, de amíg odáig eljutnak, sok értékes idő megy kárba. Ugyiátszik azonban, mégiscsak kezdenek rájönni a Magasépítésinéi, hogy így nem lehet komoly munkát végezni. Első lépésként portásfülkét építettek a Vállalat bejáratához, s azóta pontosan ellenőrzik a be- és kilépési időt. Ez a napokban történt. A másik lépés ezen a téren az, hogy a verseny- szellemet kezdik fellendíteni. A portás beállítása látszik kézzelfoghatóbbnak és célszerűbbnek, pedig nem ez az, hanem a másik, a versenyszellem. Az építőmunkások és csoportok kezdik kihívni egymást páros versenyre és lelkesen íogad- koznak, hogy legyőzik a versenytársat. Reméljük, hogy csak rövid idő telik el és a szocialista versenyszellem a Magasépítésinéi is megszünteti a fegyelem hiányát. Háromhónapos munkaversenyt indít Baranya, Somogy, Győr és Vasmegye ifjúsága A MINSz Baranya. Győr, Somogy és Vasmegyei Bizottságának titkárai Pécsett, a MINSz megyei titkárságán ősz- szejötlck, hogy tapasztalataikat kicseréljék és kidolgozzák a négy megye ifjúsága között meginduló verseny tér. vezetét. A gyűlés elején Rácz Tamás, a MINSz baranyamegyei titkára vázolta, hogy a választási harc alatt a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével az ifjúsági szervezetek komoly fejlődésen mentek keresztül. Azonban felszínre került egész sereg hiányosság és hiba is. A Világifjúsági Találkozóra való felkészülés szükségessé teszi, hogy a négy vármegye ifjúsága a hibákat felfedje és azokat közös erővel kiküszöbölje. Ezt a célt szolgálja a versenyfelhívás. A versenyfői Rácz Tamás, a MINSz baranyaimegyei titkára Így nyilatkozott: — Bízunk abban, hogy ez a verseny is nagymértékben elősegíti majd harcunkat és munkánkat, melyet Pártunk irányításával a Világifjúsági Találkozó sikeres előkészítéséért és lebonyolításáért folytatunk. A választási A JÓ ÉTEL ISKOLÁJA Heg kell szűnnie sok értékes perc kiesésének Csupa „éhes" füleknek kedves konyhazaj tölti be a nagy helyiséget. Az óriási tűzhely ajtaján kikandikálnak a lángok, ők is szívesen nézik a nagy sürgés-forgást s a látottakon úgy nekibuzdulnak, fhogy hamarosan piros lesz a tűzhely lapja. Finom A sonkaszalonna sül rajta, nagyokat szippantunk a le- jvegőből, majd’ jóllakunk a tömény illattal. Régebben I» két dohányos talál- i _ nakott káposztába kerül tölteléknek — kozott, beszélgetés indult és sok er- ? mondja mosolyogva özv. Simon József né. tékes perc múlott el, míg vissza-^ Rakott káposzta? Nem sokat hallottunk róla. kerültek munkahelyükre. Most é Simonná szívesen, lelkesen mondja el a receptet haegyik munkás figyelmezteti a rná- f marjában. Segít neki Czigelédi Irénke is, aki úgy sikat, ha fegyelmezetlenül hátra-f „fújja" a receptet, mint az iskolások a „Talpra mamozdftja a munkát. Ma így lesz ? gyárt.” fegyelmezett a munkás, nem úgy, ? — Szeretsz itt lenni, sokat tanultál már a kormini a tőkések idején, mikor levő-? szerű főzésből? — kérdezzük tovább Simonnét. násoR büntetéspénzek, „szanált-? — Sokat, nagyon sokat tanultam ezalatt a pár napok” jártak a fegyelmetlenségért.éhét alatt... — mondja csendesen. A Magasépítési Nemzeti Vállalat-? Várod a folytatást. Csak nincs zavarban a mi nál úgy Iát szik még csak most kéz- f aszonytársunk? Nincs, de könnyes a szeme. Első denek rájönni erre. Ott eddig me- ? percre el sem tudod képzelni, miért? Aztán ő maga Hőben más látványt nyújtott az felmondja, üzem reggel 7 óra tájban. A mun- ? — Én nagyon szegény családból származom, ahol kások egyik része benn, az udvaron f ilyen ételeket sohasem főzhettünk és ha arra gon- várta a többieket csoportban, be-Idolok, hogy nekem ezt most kell megtanulnom, ilyen szélgetve, azok pedig, akiket vár- ? idős koromban, mindig sírni tudok. tak, 7 óra után kezdtek érkezni.? Hamarosan mosoly önti el arcát. Valahogy olyan volt a hangulat,? -- Most jó, boldog vagyok, hogy mi is hozzá- mintha kirándulásra indultak vol- ? juthatunk ilyen ételekhez. Eljön az az idő, amikor na, csak éppen az utolsó érkezőt\csak a mi asztalunkra, a dolgozók asztalára kerül a várják még meg. Ahogy az utolsó?jó étel, Igaz lesz, hogy „aki nem dolgozik, az ne is csoport befutott, akkor kezdődött ? egyék.” meg a munka. Ki-ki munkahelyéreJ Simonná a második világháborúban veszí- baüagott és szép komótosan meg- ^ tette el férjét, Lajos fia édesapját. Lajos most érett- kezdte munkáját. jségizett, ősszel pedig Pestre megy kollégiumba, m.ert Az építőmunka tulajdonsága,f mérnök akar lenni. Büszke is rá édesanyja és hálás hogy a munkások ott dolgoznak, é a lehetőségért, amit fia számára — jól tudja — a dol»hol éppen épül valami, de nem? gozók állama juttatott. állandó helyen, nem műhelyben.? Ritka az ilyen epizód, mert az asszonyok ezen íz adja azt a lehetőséget, hogyan tanfolyamon mindig mosolyognak. Egész „fiatalító" Imikor valamelyik segédmunkást ? hatással van rájuk, mintha újra fiatal lányok len- ‘Ikflldlk vételezni, szeget, drótot, ? nőnek. A színes, mosolygó kis csapatból — harminc- werszámot, meg ami kell a mun- négyen vannak — is kitűnik Battyányi Ferencné, a tanfolyam „nehézsúlyú” bajnoka. Kerek, kedves arcán ragyog az egészséges, szívből jövő mosoly. Huncut szemekkel Icarolja a zsíros bÖdönt, kezében a zsíros kanál, mint harci eszköz, ha netán az előírásnál nagyobb mennyiségért környékeznék meg tanfolyamtársai. Ez amúgy sem lenne könnyű dolog, miután közelebb van a mi Batiyányinénk a 100-hoz, mint az ötvenhez, — mármint kilóhoz. De szívesen viseli „dekáit”, még álmában sem akar áramvonalas lenni. — frja csak mrsr kedves, hogy én vagyok itt a legbeszédesebb. Mert én mindig egészséges voltam és mindig jókedvű és az is maradok. Mégis elkomolyodik az arca, amikor újra meg-?,, szólal. ? — Nézzen csak rám, úgy-e látja rajtam, hogy? biztos azelőtt is jól tudtam főzni. De el kell mon-? dánom, hogy itt mennyit fejlődtem, mennyi mindent ? harcban megközelítettük munkamódszereinkben és eredményeinkben a nagy lenini Komszomolt. Munkánk mostani szakaszában ismét közelebb akarunk jutni egy lépéssel a szovjet ifjúság nagyszerű munkájához és ered. ményeitiez. A versenyben a döntő szempont az ifjúmunkás;mozgalom, a SzIT megerősítése, a másik a lányok szervezése, aktivizálása és az. ifjúsági szervezetek vezetésébe való fokozott bevonása. Elhatározták, hogy az ifjúsági szervezetek munkájának központjába az ipari [ermelés fokozását és jelentőségének tudatosítását állítják. A termelési versenyt és a brigádmozgalmakat a megyéken belül kell megszervezni. A megyék közölt megindítják az azonos típusú üzemek páros versenyét. A MINSz elnöksége bírálja el, melyik megye fiatalsága aknázta ki legjobban a termelés frontján fennálló lehetősé, geket. A parasztifjúságnál úgy rögzítik av elért eredményeket, hogy megvizsgálják: az EPOSz szervezetek taglétszá- ? mához viszonyítva, hány EPOSz 6r- ? szem dolgozik aktivan. ? Július 5-én minden megyében taggyűléseket tartanak, itt gyűjtik össre a verseny megindításához és kiértékeléséhez szükséges adatokat. 'A verseny feltételeit 11 pontban összegezték. A verseny időtartama három hó- azonban a kiértékelés havonként nap, megtörténik, illetve az új követelményeknek megfelelően havonként fekte, tik le a versenypontokat. A verseny elbírálására a MJNSz elnökséget kérték tanultam meg, amire sohasem jöttem volna rá magamtól. Pedig olcsóbb és mégis jobbon van így elkészítve az étel. Arrébb habot kevernek, a másik asztalszélen morzsolódik a jó tepertős pogácsának való. Meleg, jó- hangúlatú közösségben dolgozik a harmincnégy asz- szony, üzemek, gyárak, otthonok küldöttei, akik eljöttek, hogy ezen a tanfolyamon, melyet a népjóléti minisztérium indított szerte az országban, megtanuljanak szakszerűen és gazdaságosan főzni, Vezetőjük, Neubauer Jánosné többéve tanítgatja már az asszonyokat, annyi szeretettel, hozzáértéssel, gondossággal foglalkozik velük, hogy meglesz a kívánt eredmény. Ha kész a sokfogásos vacsora, leülnek a virággal terített tiszta, fehér asztalok mellé és jóízűen . fogyasztják el főztjiiket. Ezúttal rájuk semmi vész sem származik az elméletből: amit főztél, edd is meg. Már az ajtóban vagyunk' amikor Battyányiné utánunk szól. _ De azért a legtöbbet nem én eszem ám! Ha elj össz hozzánk vacsorára, biztos Te eszed a duplaadagot ... Vidámak, kedvesek valamennyien. Jó munkái végeznek, szívesen. (LSzáznegyvenezer fiatal MU ezen a nyáron az ország legszeöb vidékein A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége nagyszabású programot dolgozott ki a dolgozók gyermekeinek minél na- gyobbszámú ingyenes nyaraltalására. Az ország legszebb vidékein ifjúsági táborokat lélesítettek, amelyeken úttörők, diákok és paraszti!jak pihenik ki a munka és tanulás fáradalmait. Egy-egy táborozás két hétig tart é« csak a vasúti költség felét kell megfizetni, egyébként a táborozás teljesen ingyenes. Eddig már 23 ilyen ifjúsági iábor nyílt meg, legtöbb a Balaton környékén. A nyáron 140.000 fiatal ^ üdül majd ezekben a táborokban, köztük 1Ű0.00 úttörő. ~ - v
