Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-28 / 147. szám

V 1048 JÚNIUS 28 NAPLÓ A héten megyeszerte megkezdődik A BÚZA ARATÁSA A kapásnövények az eső hatására rohamosan fejlődnek 'É terméskilátások * legutóbbi hiva­talos becslés óta lényegesen megnöve­kedtek. Ezek szerint a közepesnél jó- ' wal nagyobb termésátlagunk lesz búzá- ' bél, de valamennyi kalászosnál * közepesnél Jobb terméseredmé­nyek várhatók. , Ha 9 most beállott felmelegedés to­vább tart, akikor megindul a rendes érési folyamat és a hét végén, a jövő hét elején — a zab kivételével — vala­mennyi. ősri és tavaszi kalászost arat. ni lehet a megyében. A kapásnövények közül a kukorica fejlődött legtöbbet, kapálásukat min­denképp«!’ időben kell elvégezni, mert » gyomok rohamosan fejlődtek. A cu­korrépa ugyancsak szépen fejlődött, «éíhá'ny helyen a tetű kárt okozolt, míg a burgonyánál — «mi a legjobb időben kapla az esőt — a töWögctés elvégzése után rekordtermés várható. Az olajos növényeknél a napraforgó helyenként virágzásnak indult, kitűnő termést ígér. Az olajlen sűrű, erősen fejlett. A rostnövények i.s igen szépen fejlődtek. A takarmányfélék első ka­szálás« befejeződött, azonban nagy­részt még a renden áznak, ami .minő-, ségiiket lerontja. A zabosbükköny ka­szálása sok helyen az eső miatt elké­sett. Egyébként a megyében több he­lyen, így Mekényescn és Sellyén is elvégezték az őszi repce csépié- ; sét. Az. átlag igen jó: tíz mázsa. Az általános kép, ami a halárban látható, mindennél erősebben igazolja, hogy a népi demokrácia hatalmas' se­gítsége és a dolgozó parasztság kitar­tó, lelkes munkája elösegiletle azt a kiváló terméseredményt, ami felszaba­dulásunk óta valóban koronája a me. zőgnzdasági eredményeinknek. A szerződéses gabonavetéseket még aratás előtt felülvizsgálják. Ennek az a célja, hogy még lábon megállapítsák a gabona minőségét. A mezőgazdasági igazgatóság szakemberei a napokban járják le a minőségi magot termelő dolgo­zó parasztokaii, termelőszövetkezeteket és a fajtiszta­ság. a kiegyenlítettség, betegségek stb. szempontjai alapján határozzák meg a minőségi osztályzatokat. Így többek között I. osztályának minősíthető az a búzavetés, amelylK'n 100 méterenként 40 üszkös szál, legfeljebb öt idegen kuKúrmag írozs, árpa slb) és húsz szál gyomnál nincs több. — Az eddigi .eredmények közül legjobb müiősilést kapta a pellérdi földbérlő csoport, amelynek a legjobb l es osztálvzafú búzája, árpája, zabja van. „Elhódítjuk Vasastól a Vörös Csillagot“ Párosversenyre hívják ki egymásf áz újjászervezett m ecsckszabolcsi brigádok kt üveglappal fedett íróasztalon 1«- %egéper' papírlapok, .jegyzetek, ira'Jar. tők fölé barna, komoly arcok hajolnak. Halkan tanácskoznak Pálkuíi Antal üzemvezető, Radó József szakszerve­zeti CB titkár, Ragáfcs József terme­lési felelős, Weidl Dezső szociális fe­lelős. It vannak az érdekelteik is, akikért ma összejöttek, az Árvái Pál és Takó József féle fejtések csapatá­nak tagjai is. 0 A jegyzelpapírok megtelnek lassan nevetekéi és' számokkal. Egymásután kérSlfek a vasas! Pe őfi akna legjobb díflgozoíáz Árvái, vagy Takó-fó'e csa­pat- kifosztásába. Nem kevesebbről van itt" Szó. mint újjászervezett brigáddal meg) ódé tani a páros munka versenyt' az rjTvéi fejtési csapa ok között a vörös vándorzászlóérL Régi „vetélytArsAt“ hfvja ki Árva! évtárs, amikor megteszi Takó József felé a páros verseny kihívásai a zászlóért, a termelés fokozásáért. — É.fogadják az eWtársak? — kér­di határozó t, nyugodt hangon. A vá­lasz seim bőbeszédű, de egv szavával Is sokat mond: — Elfogadjuk — válaszolják vala­mennyien Takó -eívtárssal az élen. Versenypontok? Előirányzat fűltélj«- «ítéee., palaszázalék csökkentése, a csi­kók teíjes megStése, munkaerő meg­A mozik mai műsora APOLLO Jón in« 9—29-ig nyári szünet URANIA A Magas-Tára hófergetegeiben küzdő partizánok harca Fehér homály Főszereplő: Julius Pan fik. Előadások 6 ás 8 órakor. PARK Lengyel frhn. Két .ás. télórás műsor, VARSÓI GETTO VÉGNAPJAI Az égő város Főszereplők: M. CWIK1INSKA, 3. tESZCZYNSKt Előadások lél 7 ás » óraikor. : 8répldá esetén e 9 óm! elfiadáe » Kertbe»! takarítás j rmink idő teljés kihaszná­lása, igazola'iao műszalórailSsztás fel­számolása ős még atkáiba inán k a sort. A vasasi csapatok mii.nd«u, vonaton fej­lődni akarnak, mindenüt' találtak javí­tani, emelni valót. Megállapodtak így a verseinyponlókban i.s s a Joihíváts hivatalos része ezzel be is fejeződött. De senki sem Net haza. Csoportokba ve-ődve beszélik meg a párosvereeny ré-zle eit. ­restt'blieii Árral Pál e'vtár.s kö­ré gyülekeztek. 0 yoit a „kihívó féj", j Szeretnék hallani, hogy -akarja meg­nyerni a páros versenyt, hogy, a cs?- . patáé legyen a büszke yöröszászló. — Valami megoldátst kell me találni, hogy az előirányzatot últermelve mi nyerjük meg a vándorzászlóf. A kérdést mindnyájtik helyett mond- i ta kS a csapat tagjai közül. Emelni a termelés'. Hogyan? — Egy*za ü dolog — szólal meg el­sőnek Grischik József. — Jobban ki kell használni a munkaidőt. Hat óra helyeit legalább hetet kell dolgozni. Minden percei kihasználni s máris meg lesz az eredmény. Gr is clwk *'viá-s egy másik . csapat vezc öje. Az 5 csapata Weber Bálinlék- kal állnak ki csapatversenyre. Náiuk már határozat: többef termdná éspedig- úgy, hogy a munkaidőt a legteljeseb­ben kihasználja a csapat. Igaza ranfilmhllielrtársnali — néz a csapat tagjaira Árvái elvtá'rs. — Egy óra alatti munka az egész műszak 15—18 százalékál teszi ki. Ha ezu ám jói kihasználjuk időnket, a tel­jesítés hgoiar. átszalad a százalékon. Pár pereiig csönd lesz. A szemek összébb húzódnak, látszik számolják, mérik az ekvtársak a lehetőségeket. S azu.á'n.'gy szüléink meg a válasz: — Úgy bizony. Ez a legegyszerűbb, amin ettndul.lw'iunk. Útközben öbbre is ta’álunk majd. A más:k csapatban Takó elvtárs vi­szi a szót. ' Tudjátok,. ' ogy nemcsak a kerü- lefek közötti párosverseny ion os, ha­nem a csapatoké is. Ha a csapatok nem küzdenek az elsőségért, nem ver­senyeznék egymással, nem lehet első a kerület sem. Eddig valljuk be, ez is cgyiik oka volt lemaradásunknak. — KŐTÍden megmondhrifjnk. nem értejük meg igazán a munka­verseny óriási jelen [őségét — veti közbe Boros János elvtárs. — Ezért van az, hogy a büszke ét­üzem kitüntetést csak akkor Iá hatjuk, ha áí gyalogolunk Pécsbányateleprc, vagy Mecsekszabolcsra. Ezen segíte­nünk ke?!'. Vasasnak most le kel! mos­nia az utolsó hónapok alat' rajta ra­gadt szégyenfoltokat. —; Végre a vasast Peiőfi aknán is látni akarjuk a Vörös Csillag alatt az éíüziem kitön etést. Hogy ott lesz, azt mi v a.sasiak mepmu'íat juk — mondja Árvái elvtárs eimcröbcn. Hogy ebhez mit szólnak a meesek- szabolcsiakT azt nem tudjuk. De majd mcgl áljuk ___ A V ASÁRNAPI TANULSÁG v asárnap Baranya minden já rási székhelyén összegyűl­tek Pártunk községi vezetői, ak tív tagjai, hogy állást foglaljanak a trockista hazaárulók ügyében és megvitassák legsürgősebb tenni­valóinkat; A járási aküva-érte- kezletek újabb lépést jelentettek ahhoz, hogy Rájk bandájának árulását és az előttünk álló nagy feladatokat a dolgozók széles tö­megeivel megvitassuk. Először a Központi. Vezetőség tárgyalta e döntő kérdéseket, azután a Me­gyei Bizottság, ezt követte a me­gyei aktíva-értekezlet, majd sorra jöttek a bányász, üzemi, nagyköz ségi aktívák, most a járások leg­jobbjai beszélték meg a problé­mákat. amelyek végül is e héten taggyűlések elé kerülnek, így visszük le fokozatosan Pártunk minden szervezetébe, minden egyes elvtársíg központi kérdé­seinket, hogy azután ők vigyék széjjel azókat egész dolgozó né­pünk között. A járási aktíva-értekezletek megegyeztek abban, hogy min­denütt izzó gyűlölettel bélyegez­ték meg elvtársáink a legbccste- Ienebbeket: a Pártba beküldött, dollárral lefizetett kémeket. Dol­gozó parasztságunk felismerte Rajk bandájában a különböző köntösben megjelenő ellenséget, amely Nagv Ferencfől Mindszen- tyíg, az ő földjére pályázott, nincs­telenné és jogtalanná akarta tenni újra a falusi dolgozókat. Ugyan­akkor lelkes szeretettel álltak ki az ellenséget éberen szemmel tar­tó és kíméletlenül megsemmisítő Központi Vezetőség és bölcs ve­zérünk, Rákosi elvtárs mellett. Közös vonása volt az értekez­leteknek az is, hogy mindenütt behatóan megvitatták az előttünk álló ' tennivalókat, elsősorban a gabónabegyüjtést, a kulák elleni fo­kozott harcot, a tagjelöltek fel­vételét, pártszervezeteink további rpederösítését. Á Italában járási bizottságaink jól megszerveztek a vasár­napi értekezleteket, különösen a mohácsi tűnt ki jó szervezettsé­gével. E téren legtöbb hiba a pé­csi járási értekezleten volt, amely­től tíz alapszervezet távolmaradt. Ki kell hangsúlyoznunk elvtár­saink nagy áldozatkészségét, akik nem egy esetben 15—20, vagy ennél Is több kilómétert tettek meg gyalog, csakhogy a tanács­kozáson résztvehessenek. Az éberség legelemibb szabá­lyát, az ellenőrzést mindenült szigorúan gyakorolták, csupán Szentlőrincen történt egy kis mu­lasztás, ahol a gyűlés megindulása után a kijelölt rendező-gárdisták már nem vették szigorúan az igazoltatást. Jelentős fejlődés mutatkozott a felszólalásokban, mind mennyisé­gileg, mind minőségileg a'anvető- en megjavult a helyzet. Talpra­esett, kerek felszólalások adtak új és új színt a felvetett kérdé­sekhez. A hegyháti értekezletem húsz, a pécsin tizenhét és így to­vább, — mindenütt szép számmal szólaltak hozzá. C3ak a pécsvá- radi aktíván voltak hallgatagok elvtársaink, itt mindössze ötea mondták el véleményüket, tapasz­talataikat. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a halígatagság, tartóz­kodás nincs hasznára, hanem csak árt a munkánknak- A tömegek véleményét, a falu álláspontját, ez egyszerű dolgozók között szer­zett tapasztalatokat visszatükröző felszólalások rendkívül sok tanul­ságot adnak. M inőségleg azért jelentettek a felszólalások nagy hala­dást, mert nem általánosak, ha­nem konkrétak, a községre mére­tezettek voltak. Rnjk-bandájának elítélése mellett legtöbben a ga- bonagyüjtéssel foglalkoztak. Ki­tűnő, lelkes hangulatban tárgyal­ták ezt a kérdést falusi elvtár­saink, mert látják, hogy a ren­delet mennyire a dolgozó paraszt­ság érdekeit képviseli és meny­nyire megszorítja a gyűlölt ellen­séget, a kulákot; így volt ez Vil­lányban. Siklóson és másutt is. A pécsváradi és pécsi járásbeli községek ott, az értekezletén hív­ták ki egymást versenyre, míg Mohácson különösen behatóan fog­lalkoztak az esetleges kuláksza- botázsra való felkészüléssel, a gabonaraktárak őrzésének meg­szervezésével. Betetőzte a jó járási értekezle­teket, hogy végül alaposan kidol­gozott határozati javaslatot fogad­tak cl, amely a döntő kérdések határidős megoldását ölelte fel. Külön dicséret illeti a határozati javaslat' lelkiismeretes elkészíté­séért a hegyháti'járási bizottságot. Mint örvendetes tényt szögez­hetjük le azt is, hogy járási ak­tíváink között szép számmar sze­repeltek az elvtársnők, bizonyí­tékául annak, hogy a férfiakkal cgyvonalbnn, sokszor rajtuk {ül­tévé látják el a pártmunkát, a község dolgozó népének nevelé­sét- vezetését. O ” sszegezve: járás! aktíva­értekezleteink színvonala­sak és lelkesek voltak. Elvtár- saink nem bízták el magukat a választási sikertől, hanem öntu­datosan vállalták az előttünk álló újabb nagy feladatokat. A vasárnapi értekezletek bebizonyí­tották, hogy Baranya megye falusi dolgozói mennyit fejlődtek a bá­nyászok, üzemi munkások veze­tése alatt. Bebizonyították, hogy dolgozó parasztságunk a tróckis- ták elleni küzdelemben és az hr- szágépítő munkában egy ember­ként követik a Központi Vezető' séget, Rákosi elvtársat, hogy forró szeretettel ápolják barátságunkat a nagy szocialista Szovjetunióval, amelynek minden eddigi eredmé­nyünket és biztató jövőnket kö­szönhetjük. Munkásnyúzó bányafőfelügyelő, akasztó fehér terrorista a népbíróság előtt A pécsi népblróság dr. Csemez József tanácsa hétfőn délelőtt kezd­te el tárgyalni a vasasi bánya volt főfelügyelőjénok, Stubnya Győző­nek ügyét. Stubnya besúgókkal vé­tette ■ magát körül és azok bemon­dása alapján a baloldali, kommu­nista munkásokat üldözte és ahol csak lehetett, kínozta őket. 1937-ben az éhségsztrájk idején nem kis szerepe volt abban, hogy a csend­őrök sortüzet adtak le a bányá­szokra és több munkás életét vesz­tette. A sztrájk leverése után egy fekete listát készített a sztrájkban résztvevő bányászokról, akiket sem a magyar, sem a külföldi bányák nem alkalmaztak. 1940-ben ugyan­csak egy sztrájk alkalmával Plisz Henrik nevű bányászt a hajánál fogva mogpofozotU majd Bóli Já­nos csendőrrel véresre verette. 1944-ben Radó István, Bencze Jó­zsef, Rákos Lajos és Mátyás Mar­cell bányászokat baloldali maga­tartásuk miatt internáltatta.' Bencze és Rákos az internálótáborban meg is haltak. A vádirat felolvasása után kihallgatták Stubnya Győzőt. Ezután 14 tanút hallgattak ki. A tanuk mind Stubnya ellen vallottak és megerősítették a vádiratban fel­tüntetett vádakat. A tanúvallomá­sok után mind az ügyész, mind pe­dig ’ á védő bizomyításkiegészítést kért. A* tárgyalást az elnök július 25-ig elnapolta. ■Ugyancsak hétfőn tárgyalta a népbíróság Jantay Gyula közismert .pécsi fűszer- és csemegekereskedő­nek, valamint három bűntársának, Hasító Nérrteth Istvánnak, Wohl- scbléger Adámnak és Meszlényl Jó­zsefnek a fehér terror idején el­követett bűntettét. Jantay a fehér­terror idején mint a tengeüci nem­zetőrség parancsnoka felakasztatta Halasi Andor bonyhádi segédjegy­zőt. Jantay vallomásában kijelen­tette, hogy bűnösnek érzi magát. Beismerte, hogy az ő parancsára akasztotta fel .tisztiszolgája, az idő­közben meghalt Hatvani Ferenc Halasit. Azzal védekezett, hogy ő Szekszárd nemzetőr parancsnoká­nak, ÍBudal ezredesnek utasítására végeztette ki a segédjegyzőt. Wohl- schlégert és Meszlényit azzal vá­dolták, hogy bár tudtak arról, hogy törvénytelenül végzik ki Halasit, mégis minden ellenvetés nélkül megásták még a kivégzés előtt a segédjegyző sírját. Mindketten az­zal védekeztek, hogy Jantay agyon- lövéssel fenyegette őket, ha nem teljestíik a kapott parancsot. Az orvosszakértő bejelentet- 1e, hogy Jantay nem teljesen be­számítható. Végül az ügyész java­solta, hogy Jantayt vigyék Buda­pestre és szakértők tartsák meg­figyelés alatt. A népbíróság a tár­gyalást bizonytalan időre elnapolta. Készülnek a községi költségvetések Készülnek mindenütt a megyé­ben az 1950. évi községi költség- vetések. A munkaerőhiányra és az új alkalmazottak betanítására va,ó tekintettel tíztagú bizottság Járja a megyét, akik tíz kerületbe mennek el, összegyűjtik a jegyzőket, velük együtt készítik el egy-egy község költségvetését, amit azután mintá­nak használhatnak fel saját közsé­geiknél. V • Szabadságharcba náp A Szabadságharcos Szövetség Páca városi csoportja július 2-án, szom­baton este 7 órakor székhásának (Megye-utca 20.) udvari helyiségé­ben, rossz idő esetén a nagytérn'ra- ben, szabadságharcos napot rendez. A gyűlés szónokai: Fülöp Ignác ke­rületi rendfírparanesnok és Bagó IsV ván megyei titkár. A taggyűlésre minden szabadságharcos megjelenését kérik. Si'nnrAlom I A és Selyem Nagykereskedelmi N. V., a Harisnya és Kötöttáru liíSilCfCSlSCuOilí lUjgfyGlCSn * N. V. és a Rövidáru Nagyk. N. V. pacsi fiókjai értesítjük a T, vevőinket, hojfy juratus 29-30-án szerdán-csütörtökön leltározás miatt zárva tartunk Kérjük a helyi és vidéki kartársakat, hogy szükségleteik beszerzését ehez igazítsák. Julius 1-én reggel 8-kor nyitunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom