Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-25 / 145. szám

tom rOtm.n 29 NAPLŐ 3 Izzó hangulatú taggyűléseken I a trockista összeesküvés kíméletlen felszámolását követelték a pécsi dolgozók Hatalmas beiralási roham az iskolákban ] Forró hangulatban zajlottak le az ‘■heti alapszervezeti ■ taggyűlések. A tagság szine-java mindenütt teljes- pámban jelent meg és az általános [tikes ed és, a gyűlések izzó hangulata Jirról tanúskodott, hogy a Párt tagjai mindenkinél jobban gyűlölik azokat, Itkik a legaljasabb módon befurakodva hazánkat idegen hatalmak igájába •karták hajtani. De a felszólalások Számot adtak arról is, hogv a józanul gondolkozó, dolgozó népet senki és »«Timi nem tudja eltántorítani kitűzött táljától, a szocializmus építésétől. A taggyűléseken elhangzott felszólalások nemcsak a választási győzelem, érté­kelésével, nemcsak Pajk és bandája hazaárulásával foglalkoztak, hanem áz­tál is: hogyan foíytafhatjuk az eddiginél ts nagyobb lendülettel és ered­ménnyel országunk építését A pécsi üzemekben és alapszerveze­tekben a munkásság hangulata Izzó gyűlöletet sugárzott a dolgozó népet és az országot idegen pénzért eláruló kémcsoport felé. Király József elvtárs a Közlekedési Vállalatnál tartott taggyűlésen felszó­lalásában rámutatott a világ két tá­jborra oszlott erőinek hatalmas harcá­ra, amelyben egyre inkább erősödik a béketábor és a nemzetközi munkás­mozgalom. — Hatalmas nemzetközi jelentősége *an annak — mondotta —, hogy Magyarországon Ismét sikerül» megsemmisíteni az imperialisták kéntszervezetének egy erősen ki­épített oszlopát. Gyárvároson Kántor elvtárs felszóla­lásában azt szögezte le: •— A kémbanda felszámolásává egy ájabb akadályt göráttettünk el e szocia- femus felé vezető útról Ham erű elvtárs a Kokszműveknél írről beszélt: — Az éberség fokozásához teftéfie- WD szükséges, hogy minden párttag sajátítsa el a mar­ii izmus-lenMztrjus tanításait, mert «nélkül nem ismerjük fd az orvul támadó ellenséget « A Párt ml vagyunk — mondta 9 »pp elvtárs — és ez azt jelenti, hogy » mi kötelességünk ébere« Őrködni a Párt tisztaságán. — A dicsőséges Bolsevik Párt tör­ténete, & szocialista Szovjetunió pél- tája megvilágítja előttünk a helyes ts követendő ntai — állapította meg Bzép elvtára — Nálunk még gyenge lábon áll te éberség. Számtalanszor hallunk !»árttagoktól olyan ellenséges kijelen- '■éseket, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek a párttagok nem valók közénk. Ezeket kíméletlenül le kell A mozik mai mfisora APOLLO ' Június 9 — 29-ig nyári szünet URANIA A Maga»-T4:ra h 6f er get epeiben küzdő partizánok harca Fehér homály Főszereplő: JuTIns Pan tik. Előadások 0 és 8 órakor« PARK Lengyel fika. KÄ és félórás mflsog, ▼ÁSSD! GETTŐ VÉGNAPJAI Az égő város Főszerep’ők: M. CWIKLINSKA, J. LESZCZYNSK3 Előadások fél 7 és * énéit*. SzépMS esetéa • 9 órai elíodái • kert bei! leplezni és meg keif tfsztftaai a Pártot az ilyen „elvtársaktól“ — mondta Keszthelyi József a valuta- ttok taggyűlésén. Szilágyi József is becsülettel gya­korolt bírálatot: — A vasútnál mindeddig szűk ke­retek között, mozgott a pártmunka és ezért a Párt szerepe elhomályoso­dott Ki kell szélesítenünk ezeket a kereteket és a népnevelők tömegét keB beven­nünk a munkába, hogy tagságun­kat valóban a Párt színvonalára tudjuk rrpdrti, hogy ne essen könnyen áldozatni az álcázva jelentkező ellenségnek. Keményen álltak ki a bányászok is az izzó hangulatú bányász-aktívá­kon a hazaántló, imperialista «sóid­ban álló k ómban da ellen. A bányá­szok álláspontját foglalja össze Ka­rikás elvtárs felszólalása a komlót bányász-aktíván: — Kíméletlenül fel kel! számolni ezt a trockista összeesküvést — mondta, — mert ezzel bizonyltjuk be, hogy élcsapat vagyunk, ezzel biztosítjuk népünk további előrehaladását A Rajk-féle kémbanda aljasságát legjobban bizonyítja, hogy kártevé­süket időnként jó cselekedetekkel leplezték, hogy ezzel a Párt és a dolgozók bizalmába férkőzve még nagyobb rombolást végezhessenek. Az idegen «sóidban állt, hazaáruló ügynökök elleni mély gyűlölettől fű­tött felszólalások bizonyítékai annak, hogy Pártunk tagjai felismerték el­lenségeinket, a Rajk-féle kémbanda összeesküvését nem tévesztik össze' holmi egyszerű „elhajlással“ vagy tévedéssel: mély megvetést és gyű­löletet éreznek iránta és a legszi­gorúbb megtorlást követelik. A taggyűléseken hozott határoza­tok és a Párt Központi Vezetőségé­hez intézett táviratok özöne pedig megfogalmazzák a párttagság hatá­rozott állásfoglalását: a Párt minden tagja a Központi Vezetőség és Rá­kosi Mátyás elvtárs vezetése alatt akarja tovább építeni a* országot. „Egy kislányt adjatok nekem /s...“ Nagyon vár ják már a francia bányászgyerekeket a pécsi és baranyai dolgozók amikor «ívükbe zárják ezeket a gyermekeket, újra felébred szívük­ben a hála a Szovjetunió iránt, mely lehetővé tette számunkra, hogy a mi gyermekeink szabad ha­zában élhessenek, békében és foko­zódó jólétben. Mü disznótor Q Csoronikábesnl fehér burgundival A Magyar Vöröskereszt indította el a mozgalmat a francia bányász­gyermekek üdültetésére. Es ország­szerte a családok százai jelentkez­nek, hogy vendégül lássák azokat a gyermekeket, akiknek édesapja a nagyobb bérért, hazája szabadsá­gáért és függetlenségéért harcol. • Begördül az autóbusz a mocsok­szabolcsi Hősök terére. Ha eljössz majd ide, kis francia gyerek, ezt látja csodálkozó szemed és a szo­borban, amely egy bányászt ábrá zol, édesapádra ismersz majd. Mert a bányászok, akár magyar, akár francia, akár lengyel az, úgy ha­sonlítanak egymásra- Egyformára marja őket a tárna, a szén. Látod, ebben a zöld parkban majd játsz­hatsz ts. Ne félj, nem leszel egye­dül Hogy nem tudsz beszélni ma­gyarul? A gyerekek oly hamar megértik egymást. Ugy-e ezivesen jössz Ide? • Hallgasd csak meg, mit mond Müller Jenöné, élmunkás felesége, így rajtunk keresztül Neked: — Nagyon-nagyon várjuk már férjemmel együtt a kis vendéget. XJgy várom, mint az enyémet, úgy is fogok rá vigyázni. Annyi szere­tettel akarom körülvenni, amivel pótolni tudom az édesanyját. Mi nem élünk nagy jómódban, de ami tölünk telik, megtesszük érte igaz szívvel Müll er éknél van egy kisfiá, c kl« Józsika. Két éves mindössze, de azért jó pajtások lesztek biztos vele. Csak gyere hozzájuk, mert várnak Téged. Vándort Andrásnak csak egy nagy fia van. Hamar felnőnek a gyere­kek. Pedig milyen kedvesek addig, míg kicsik, mennyi örömöt lelni bennük olyankor. Vándorlóknál sem kisebb a szeretet, amivel várják a vendéget. Sok becéző, kedveskedő gondolat szalad már a kis francia gyermek elé Ds nemcsak a bányászok, az MNDSz Is bekapcsolódott a mozga­lomba, megmozdult a vidék is. Mindannyiunknak olvasni kell illés Cyvláné magyarbólyi asszony leve­lét: Jörömmel olvasom a mai lapban. hogy francia bányászgyerekeket hoztok Magyarországra nyaralni. Kérlek benneteket, hogy egy kis­lányt ■ adjatok nekem is, ide Ma- gyarbólyba, hadd örüljenek az én gyermekeim is a kis vendégnek. Ugyanis mi is huszonhárom évig éltünk egy francia bányavárosban és az én gyermekeim ott is szület­tek. így igazán naav öröm lenne, ha ide tudnátok adni egyet hoz­zánk. Kérek hamar választ leve­lemre, hogy lehetséges-e vagy nem? Es mikor jönnének meg a kis vendégek? Asszonytárst szere­tettel köszöntelek benneteket." * És a város sok családja Is ki­táruló karokkal, végtelen sok sze­retettel várja és öleli majd szívére azokat a kis gyermekeket, akinek hazájukban ma az élet nélkülözés és harc, küzdelem és szenvedés. És Az iskolaév befejeztével nem csen­desedtek el az iskolák falai. A diákok már élvezik megérdemelt szabadságu­kat, nevelőik, a tanárok azonban még fáradhatatlanul dolgoznak, ■ készítik elö a jövő tanévet. Az elkövetkezendő tanév munkaíervét a kultuszminiszté­rium irányelvei alapján már kidolgoz­ták, most a behatások és a jelentke­zők feljegyzése van soron. Valamennyi iskolában hatalmas mun­ka folyik: a tanárokra és a beiratást végző munkaerőkre óriási feladatot ró a jelentkezők hatalmas tömege. Most, hogy a baranyai Iskolák új beosztása elkészült és nyilvánosságra került, valamennyi iskolába, de különösen az új tagozatokra igen sokan Je­lentkeznek. Sok helyen még nem tudják, hogy ho­va helyeznek el majd ennyi tanulót. A jelentkezések során megnyilvánult az is, hogy az új középiskolai beosztás mennyivel egészségesebb, mint a régi volt. Most a tanulóifjúság hajlamainak és képességeinek megfelelő iskolát vá­laszthat magának. A beiratások mindenütt a legnagyobb rendben, gyors menetben folytak le, az általános Iskolákban a tegnapi nappal már véget is ért. A belvárosi Iskolában eddig több mint 400 tanulót jegyeztek elő. Az Egyetem­utcai iskolában eddig 519 gyereket vettek fel összesen, ebből az első osz­tályba 91 -et, de még több jelentkezőt várnak szeptemberre. Egyelőre még nem tudják hogyan fogják megoldani a tanítási a nagy létszám miatt A Fürdő-utcai általános iskolában még a tegnapi nap folyamán is igen sok jelentkező volt. Kipirult arcú, bol­dog gyerekek várták, hogy ők is sor­ra kerüljenek. Itt mintegy 31-5 tanulót írtak be, de ez a szám még emelkedni fog a szeptemberi beiratások során. Sok a jelentkező a középiskolákba te, különösen sokan tartanak a most meginduló ipari gimnáziumokba. Érthető is: ezek az iskolák magasabb fokú képesítést adnak, mint az eddigi középiskolák. Érettségi bizonyítványuk különbözeti vizsga letétele nélkül lehe­tővé teszi a továbbtanulást, a felvételt a műegyetem megfelelő szakára, a műszaki főiskolára, a tudományegye­tem közigazgatási szakára, a bölcsé- szet-tudományi kar megfelelő szak­csoportjaira. Ezenfelül a szakmai kép­zés befejezését is biztosítják a folyta­tólagos 1—-2 éves műhelygyakorlatok útján. Csak az első osztályokba 500 jelentkező van. Ez a hatalmas tömeg szinte megoldhatatlan feladat elé állí­totta az iskola vezetőit, mivel nem voltak elkészülve ekkora „rohamra". A kérdést úgy akarják megoldani, hogy augusztusban felvételi vizsgát tar­tanak és ennek alapján a legjobba­kat veszik fel. A Nagy Lajos gimnáziumba ?00. * Janus Pannónius-ba pedig 90 jelentk«- 7.5 volt. A leánygimnázium eddig 200 tanulót jegyzett elő, ebből 150 a most meginduló óvónőképző tagozatra je­lentkezett. A kereskedelmiből mezőgaz­dasági gimnáziummá álalakult íiüisko. lába 40-en jelentkeztek Ez vdt az egyetlen iskola, ahol jóval több jelent, kezőre számították. Az elmaradást an­nak tulajdonítják, hogy még nem is­merik «léggé az iskola tananyagát. Remélik, hogy a későbbiek folyamán több jelentkező lesz. Egyébként a kö­zépiskolákba még ma lehet jelentkez­ni. Az iskolákba való tömeges jelent­kezés azt bizonyítja, hogy a dolgozók tudják: nemcsak lehetőségük és joguk, hanem kötelességük is az egész társa, dalommal szemben gyerekeik tanítta­tása. , Narancshéjon“ — két vég kartonon csúszott el Iván Pál, a harácsoló tőkés példaképe Tegnap rövid közlemény számolt be arról, hogy Iván Pál közismert pécsi textilkereskedőt a rendőrség árdrágítás miatt őrizetbe vette. Iván Pál nem mindig volt textil- kereskedő. A felszabadulás előtt és ntána is egy Ideig egyszerű keres­kedősegéd volt 1945-ben azonban „rámosolygott a szerencse”, az ak­kori zavaros időben máig is kiderí­tetlen módon tőkéhez jutott és az­zal nekilátott hogy az infláció alatt szélhámosságok sorozatával és a dolgozók kiuzsorázásából maga Is minél jobban kivegye részét. Az akkori „általános szokás” sze­rint textilneműt nála csak aranyért lehetett kapni Alkalmazottainak természetesen nem arannyal fize­tett Az üzlet akkoriban jól ment és Iván Pál alkalmazottaihoz akkor még Jó ember” volt — mert ez nem került pénzbe és mert akkor ez volt a divat A divathoz alkal­mazkodott azzal U, hogy a Szociál­demokrata Párt tagja lett és ezzel — úgy gondolta — „bebiztosította” magát. A stabilizáció Idején Iván Pál textilüzlete javában virágzott, de az inflációból szerzett aranyból — úgy­látszik — semmi sem maradt. A stabilizáció után az addigi „jó em­ber” hamarosan megváltozott. Vér­cseszemmel leste alkalmazottait és magából kikelve veszekedett velük mondván: nem eléggé törik magu­kat az áruk eladásáért. Túlóradíjat nem fizetett, de követelte, hogy az alkalmazottak a rendes munkaidőn túl, este 8—9 óráig dolgozzanak. Röviden: az egykori kereskedősegéd rabja lett a tőkének és kapzsi ki- zsákmányolóvá, spekuláns kapitalis­tává változott. Később már nem volt elég neki a törvényes haszon sem. Akkor következett el a számlamanipulációlc kora. Jó összeköttetései voltak nagy­kereskedőkkel, akiknek segítségéve! sikerült jövedelmét gyarapitania. S\ # 'em hagyta nyugodni az, hogy a .aesthetes munkával” szerzett jövedelmet az állammal is meg kell osztania. — 3.2 százalékot ráfizetek az üz­letre — szokta mondogatni — mert a haszonkule* HA, a* adó pedig 15 százalék. A 3.2%-os ráfizetésből mindamel­lett három házat és szőlőt tudott vásárolni „ajándékba”, ugyanis egyik ház a felesége, a másik a testvére, a harmadik a sógora ne­vén szerepel a telekkönyvben. Ekkor kezdett még jobban „taka­rékoskodni”. Bevételének eltitkolásával 28.000 forint adót „takarított meg". Persze rájöttek erre is, mire, — hogy mentse ami menthető, — fel­ajánlotta: kétszeresét fizeti be. Csakhogy ez nem elég. Ha önként jelentkezett, volna, mielőtt az adó­csalásra rájöttek, megúszta volna ennyivel, de most a lecsalt adóösz- szeg háromszorosa jár büntetésként. A „ráfizetésből” jutott egyébre Is. A város közönsége előtt ismert volt művészetpártoló hajlama. Első­sorban a színművészet női művelőit támogatta. Egyik Pécsről már el­távozott színtársulat igazgatója 1500 forintos adósságot hagyott hátra Iván Pálnál. Ezzel- szemben az al­kalmazottainak adott ruhanemű árát könyörtelenül levonta fizeté­sükből. „Addig jár a korsó a • kútra, míg eltörik” — tartja a közmondás és ez Iván Pál esetében is beigazoló­dott. Májusban, a választás előtt a Pamut- és Selyemipari Nemzeti Vállalattól vett két vég kartont. Ennek ára eredetileg méterenként 15.39 forint volt, ezt az árat a gyár belenyomtatta a kartonba. Májusban azonban 11 forintra szál­lították le az árát, Iván Pálnak is ennyiért kellett volna eladnia. Ö azonban remek lehetőséget látott a benyomtatott árban és 11 forint he­lyett 15.39 forintért adta el vevői­nek. Itt törött el a korsó, mert egyik vevő a vásárolt 4 méter anyagot visszavitte, de nem hozzá, hanem a Pamut- és Selyemipari Kereske­delmi Nemzeti Vállalathoz. Az NV vezetője ezután kötelességéhez hí­ven feljelentést tett a rendőrségen. Iván Pál, aki a felszabadulás utáni „fejlődésében" teljes mérték­ben megmutatta, hogy milyen a dolgozók és a* ország érdekelve/ nem törődő, pénzéhes, n egyszerű vevőt és az államot egyaránt meg­károsító, az alkalmazottaihoz kímé­letlen, spekuláns tőkés, tetttéért megérdemli a legszigorúbb bünte­tést. Pártáiéi NÉPNEVELŐI ÉRTEKEZLET SZOMBATON Szombaton este 7 órakor a Megy«! Bizottságon népnevelői felelősök és népnevelők részére, központi előadóval értekezlet lesz. FELHÍVÁS AZ EGYÉNI TANULÓKHOZ« A rég! középfokú (egyéves) ta­nulók VH- zárókonferenriáját Jú­lius hó 2-án és 3-án tartjuk Pécsett a Doktor Sándor kültérii árban. A konferencia 2-án délelőtt 10 órakor kezdődik. BOLSEVIK PART TÖRTÉNETE középfokú (új egyéves) egyéni ta­nulók III. konferenciáját a bányász- kerületekben, Komlón, Mecsek Sza­bolcsén, Pécsújhegyen július hó 2-án, szombaton délután 5 órakor tartjuk. Pécsváradi, szentlőrinci és pécsi járásbe’iek konferenciái* összevontan 3-én, vasárnap dél­ei ő*M 10 órakor lesz Pécsett, a me gyebizottság könyvtárszobá iában. Villányban és Sáédon július 3án, vasárnap délelőtt 9 órakor. A mo­hácsi elvtársik is Villányban je­lenjenek meg a konferemdán- Pécslek konlerendája Július hó 4-én, héttőn délután 4 órakor 'esz a Nagy Lajos gimnáziumban. Jegy­zet bemutatás a konferencia előtt történik, A tanulókör felelősök je­lentésüket a konferencia előtt írás­ban adják le. Pótkoofereuríád a jövőben nem tarlnnk. OKTATÁSI OSZTÁLY. HERMAJS\ÁL össztánc a Munkóskulturházbem

Next

/
Oldalképek
Tartalom