Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-24 / 144. szám

NAPLÓ

Jól felkészültek as aratás napjára

a Remény-pusztai közösök

A bejárainál vörősbettűs felírás: Remény-pusztai Termé-üszöve jieezei. — Az udvar üde, zöld pázsit;•:%> gyermekek játszanak, jókedvű kiáltozásukat sokszorosan verik vissza a környező dombok. A.z iroda előtt nagy csoport férfi. Néhá.-.yan a feijáraü lépcsőn ülnek, a többiek a kerítésre ’árnaízkodnak. Gergely János beszéd reá figyd- nok.

— Ha felépítik a takanmánysilót, megint jobb lesz, télen is friss takarmányt kapnak a jószágok.

Közben mind többen 'esznek és a közeli ara'á'sróJ tárgyalnak. Az udvar végéből lelkendezve kiabál feléjük Tettel János, akinek nagy csomó kötözőzsineg van a kezéb.n.

— Megjött a kévekötöző is,

nézzétek mílyw jó — és gyors mozdulatokkal szétoszt néhány darabot, hogy meggyőződhessem mindenki igazáról. Szinte egyszerre mondják valamennyien. — Most már mindenünk meg van az axa'áshoz.

Kisétáltunk a határba, ahoi szelíden hullámzik a búzatábla.

— Ilyet nem talál az egész környéken — mondja büszkén Szűcs Jálros Megnézzük a dús ka ászokat, valóban csak úgy virítanak benne az acélos búzaezemck.

— Meglátszik rajita, hogy műirágyá

használtunk — szót közbe & hátunk mögött ádó Kovács Ferenc.

— Hát hogyne látszana meg —

erősíti Szűcs elv árs — hiszen ebben az évben 50 mázsa pétisót és 30 mázsa szuper foszfátot használtunk fel.

Szűcs János elmondja szép sorjában mit tettek annak érdekében-, hogy az ara ás mindem ‘ennakadás nélkül történj-, n meg. Pontosan beosztották egymásközt a munkát. Csak a lehecé- szelnél dolgozók nem fognak aratni, a 'öbbiek mind

a le»gyorsabban takarítják be a termést

MáT aikonyodfik, mire visszaérünk az irodába. Az udvar alsó végén szép sorban állnak a kocsik, a lovak , már b nt az istál cban. fogyasztják a- ropogós szénát. Mindenki abbahagyta má< a munkát, csak Manko vies József mezei brigádvezető vizsgálja a kocsikat, aztán ő is odajön a beszélgető cí por hoz.

— Vám nekem egy indítványom mondja — osszuk be az aratásba sertéshízlatókat is, legtefjebb reggel kicsit korábban, este kicsit későbben ete nek.

— Megvan az már, — mondják kórusban a többiek — hiszen, ők maguk indítványozták.

— Na, akikor fog itt menni a munka. Csak jó idő-k legyen — válaszoíja

Mankovios József. — Mindenki a magasba tekint és kutatva figyelik az ég- bobot.

— Csak az a fránya eső ne essen már — mondja a lépcsőn üö Kram- menstädler Imre — mert most már -egyididg elég volt .clö:e.

Az egyik lakásból kJehallatsztk a rá dió hangja s bemondó éppen az idő járás jelentést olvassa. A tekintetek mind a hang irányába fordulnak és élénken figyelik a rádióból kiszűrődő hangoka': a hűvös tengeri légtömegek fa'm-degedésmek indullak, az égből, jobbára derűs lesz ...

— Talán mégis

sikerül jó időt A nőni

töri meg a csendet Gergely János, aki már elfogyasztotta a vacsoráját és vissza jöt'.

Lassan egészen beeőtétedik, de férfinép nem tér pihenőre. Tárgyalják a csoport pénügyi és értékesítési ügyeit. Vájjon rrat szólna a volt föld- hir okos „uraság“, ha hallani, hogy milyen szakszerűen és tervszerűen' intézik sorsukat a régi cselédek.

Amikor elbúcsúzunk, jóleső érzés tölt e] bennünket. Azért, mert örömmel Iá!tűk, hogy a remémypusz ai termelőszövetkezet jó kezekben van és meri az aratás is biztosan jól sikerül Sikerülnie kell, mert alaposan felkészültek rá.

A világpiacon is keresett cikk a magyar vilfanyégő

NÉPÜNK felemelkedésében fontos szerep jut az elektromos áramnak. Nagymértékben segíti elő az iparosodást, a mezőgazdaság gépesítését és szinte felmérhetetlen az a szolgálat, amit a felvilágosítás, a műveltség terjesztésében, a kultúrszínvonal emelésében tesz.

Népi deruokráeiánk teljes mértékben felismerte ezeknek a kérdéeeksan fejlesszük. A harmadik terv évben az általában használt villany- égőkből 7 millió darab kerül fogyasztásra, 1954-ben égőgyártásunknak csak egy része, a másik, nagyobbik fele exportra kerül. Villanyégőgyártásunk ugyanis nemzetközi viszonylatban is olyan fejlett, bogy gyártmányaink a világpiac keresett cikkeL Nagy lehetőségek állnak az „Fí

«•ttttttttt?

■* .<» * * Ki» * te K **«

]obb „cipőt szabott^ a réginél

a bőrösök üzemi szakszervezete

nek döntő fontosságát, minden erejével támogatja az elektromosítási terv megvalósítását és a magyar vidék bekapcsolását at áramszolgáltatásba. A hároméves terv alatt mintegy 500 községbe, az ötéves terv során pedig minden faluba és tanyába elvezetjük a villanyt. Ilyenmértékü villamosítás természetesen megköveteli, hogy villanyégő gyártásunkat alapolámpa“ (fluoreezeenc lámpa)' előtt, amely különösen a hivatalok, műhelyek és olyan munkahelyek számára rendkívüli gazdaságos, ahol szinte állandóan kell égnie a lámpának. Áramfogyasztásuk mintegy egyhar- mada a szokásos izzólámpák áram- fogyasztásának. Tömeges gyártásukat még az idén megkezdjük.

vező és sajtófelelős gondoskodnak

arról, hogy a szakszervezet a munkában, a gyáron kívüli életben, szórakozásban ’ és betegségben egyaránt foglalkozhasson a munkással.

S zalai László elvtárs, a szociálpolitikai bizottság egyik beteglátogató megbízottja éppen az előbb jelentette, hogy X meglátogatta Kis- gadó Mátyást. Kisgadó Mátyás súlyos betegen fekszik otthon, négy gyermeke va.n, segélyezését javasolja. Az üzemi szakszervezet pedig a javaslat alapján ki is adja a segélyt, mert erre is van alapja.

36.S14 forintot fordította Bőrgyár üzemi szakszervezete már a második negyedévben hasonló célokra; a munkások segélyezésére, oktatásra, szórakoztatásra, sportra. A régi szakszervezet ezt nem tudta megtenni.

Az flzemf szakszervezet termelési bizottságai gondoskodnak arról, hogy a termelőmunka jól menjen, a szociális bizottságok arról, hogy a

munkahelyek egészségesek legyenek, baleset ne történhessen és ezek a bizottságok nem amolyan órákig ülésező és semmit sem csináló szervek, hanem a munkások közül kerülnek ki, akik a legjobban látják, mik a tennivalók és nem üléseznek, inkább cselekszenek.

Az üzemi szakszervezet feladatait és mindazt, ami a régivel szemben haladást jelent, nehéz lenne felsorolni, de az új cipő jónak látszik, nagy lépéseket tesz majd vele a szakszervezet a fejlődés útján.

Épül az új bajai híd

A bajai vasúti és közúti Duna-hid építése még a hároméves terv utolsó tervévében megkezdődött. A hídépítési munkálatokkal egyidejűleg emelik ki a régi híd roncsait.

VLAICS elvtárs

büs-zke a százszázaléksa

VUxtcs elvtírsat keressük.

— Itt vagyok — dugja ki fejét az ajtón, fiatal arcán fehér hab díszeleg, így még vidámabb friss mosolya.

— Jöjjön eMársnö — tessékkel beljebb. Mfg befejezi a borotválkozást, körülnézünk.

A kis lakás olyan, «milyenről legtöbben álmodunk. Világos, kedves szoba-konyha. Kint hűvös van, de itt be.nn a déli főzés után marad egv kis meleg s jólesőcn ülünk le az egyik hokedlira. Az ablakon a függöny fölött széles sugárban ömlik be a napsugár. Végigcirógatja Vlaics Istvánné haját, aki éppen az ablak előtt ül és fürge újakkal egy neccfüggönyön dolgozik.

— Szemináriumra készül az elvtárs

JMe^lkélél Salvadorig.

reoi fegyveres ellenállást szerveztek. Szolidaritásuk ki fejeléseképpen a vasutasok, a gumi, a malomipar, valamint több más iparág a munkásai a bútor szállítókig és a sőrfőzőkig sztrájkba léptek.

Vanuni körzetében a sztrdjkolók túszként őrizetbe- v(tték a munkások nyomorúságos helyzetének előidézőit: az ércfejtő amerikai igazgatóját, Kellert és hét Üzlettársát. Az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt a legsürgősebben intézkedni. A Karaik tenger körzetében állomásozó amerikai légierők parancsnoksága parancsot kapott, hogy irányítson szállító■ repülőgépeket Bolíviába. Ezzel megkezdődött, az amerikai „jótevők“ kiköltözése Bolhádból és Chiléből.

„Zöld-Utca Mr. Wilson szamara. vonalain egyhuzamban 16 napig

álltak a vonatok a vasufas-sztráj miatt. A vasutasok munkabéremelést követeltek, továbbá azt. hogy azonnal bor.snssdk el az amerikai „International Ttnylways of Central America“ vasúttársaság vezetőjét, Herbert Wil sont, aki az amerikai vasúti monopóliumok gyarmatosító politikájánáli sugalmazó ja és megszemélyesítője Salvadorban.

A kormányba és a szakszervezetekbe becsempészett amerikaiak igyekeztek megtörni a sztrájkot. A sztrájkolok azonban nem adták meg magukat, sőt rövidesen a szomszéd ország — Guatemala — vasúti dolgozói is csatlakoztak hozzájuk. Kijelentették, hogy szolidaritásból sztrájkba lepnek, ha nem teljesítik a salvgdori vasutasok kö vetéléseit.

A munkások győztek. Kivívták a munkabéremé lést, az amerikai igazgatónak pedig azt tanácsoltál hogy 72 órán belül hagyja el az ország területét. A sál nádori vasutasok ígéretet tettek Mr. Wilsonnak, hogyha vonaton akar távozni „zöld utcát“ biztosítanak számára. \„7Md utca“ — vasutas szakkifejezés, amely végig szabad, megállásnélküli utat jelent. Ilyenkor a vasúit jelzők mindenütt zöldet mutatnak, tehát „az út szabad“.)

!| Wák KW Uiäwr. I i^SSSttíi

j Vista“-nak, vagyis „Nagyszerű

; Látvány"-nőit nevezik. Ez az elnevezés minden költői- (lége ellenére sem fedi a valóságot: ezt bizonyítja az az I eset, amely a közelmúltban játszódott le ebben a kerii- l létben.

I Ezen a telepen — a Linda T'istán — mintegy 2.000 \ mexikói munkás és kisiparos tengeti életét nyomorítsd* gos vályogkunyhókban. Május végén egy napon meg* jelent a rendőrség, amely azt a parancsot kapta, hogy távolítsa el a lakókat, „embernek nem való“ lakásaik.

■ lói. Mint hivatalosan közölték. Mr. Ghildrcr. az Egyesült I Államok polgára úgy határozott, hogy lebontatja a nyo- ) morf anyákat és pompás villákat építtet azok helyébe... \ saját részére.

> Linda Vista lakói azonban némi módosítást eszkö- *z öltek az amerikai tértiéin. Az egybegyűlt felháborodott

* munkások és kisiparosok a közeledő rendőrséget közáorral fogadták és visszavonulásra kényszerítettek. A .kerület hatóságai a. kormánycsapafokhoz fordultai: se- Igitségért, de a szegény kerület lakói kijelentették, hogy I szembeszállnak a csapatokkal is, mivel tűrhetetlen az. \ hogy egy betolakodó idegen különleges igényei miatt

* 'öbbezer mexikói család kerüljön az utcára.

, ! Bolíviában az amerikai

H „jvtEYOX XO.lOZkPtínelr. monopóliumok garázdáti j;orf(f^a következtében a

iközszükségleti cikkek ára 600 százalékkal emelekedctt,

1 a munkabérek viszont mindössze i>0 százalékkal. A „Fa. 1 ‘dini“ cég ónércbányáinak amerikai igazgatósága fölhozta a bányászok amúgyis embertelen kizsákmányolását, nem teljesítette azokat az {epreteket. amelyeket a munkabérek emelésére vonatkozólag telt a bányászoknak. Hatalmas sztrájk tört ki elsősorban emiatt a dél- amerikai országban.

Az USA monopolkapitalistáit híren kiszolgáló bolíviai kormány kihirdette az ostromállapotot, katonaságot és légierőt vetett be a sztrájkolok ellen. A bányáKováes József elvtár», & bőripari v« »akézervezet megyei titkára napok ai óta szinte állandóan tárgyalt és szá- ki molgatott, összeülve a Bőrgyár Öze- ra mi bizottságával. Nem üres "időtöltés fo volt ez, hanem, hogy bőr&3 hasonlattal éljünk: most szabták meg az új p, cipőt a szakszervozetnek.

A Szakszervezeti Tanács multévi je kongresszusa megállapította, hogy a g; szakszervezeti mozgalom kinőtt a !y gyermekcipőből, a szakmai szervez- g’ kedés már nem tudja feladatát ellát- is ni, át kell térni a korszerűbb szer- ja vezkodési formára, az ipari szerveze- m tekre. Ez azt jel cg ti, hogy a szakszervezet ezután nem egy város min- den bőripari munkását tömöríti ma- '■ gába, hanem egy-egy üzem minden dolgozóját így történik ez a többi A szakmai szervezetnél is.

A Bffrgyárbnm is *, szakszer- tf

vezet üzemi bizottsága vette át a szakszervezet irányítását. Ezért kel- h: lett Kovács elvtársnak napokig tár- a gyalni, egyeztetnie és számolnia.

A régi szakszervezetről tudjuk. T" hogyan működött Jó volt a maga J idejében, de ma már túlhaladtunk J rajta. Hiába veszesedtek és vitaikoz- i tak a szakszervezeti vezetők azért. J hogy a szakszervezeti tagok ne csak \ „fizotő automaták“ legyenek, a tagok i - száma annyira meggyarapodott a a problémák annyira megváltoztak. JL hogy a régi formájú szakszervezet J nem is tudott jobban foglalkozni a i tagjaival, csak annyira, hogy átvette Jf' tőlük a tagdíjat. " \e

Ez a régi, a gyermekcipő. Az új \ u pedig most kezd kialakulni. i

Szemmel látható Jelei az fl. h. fn

asztalán sorakoznak. Egyrészt az a ég csomó bélyegző, amit Vasvári elv- i j, társ, az ti. b. titkár markol elő az # }t asztalfiókból, másrészt 42 darab <• fj könyvecske, ami arra való, hogy a é bizalmiak abba jegyezzék észrevéve- # ' lüket. Ez a.z útrendszert! szakszerre1 é '• zet ú jrendszerű adminisztrációját (* * szolgálja. f

Első pillantásra ijesztőnek látszik * z ». sok adminisztrációs kellék, de ki- e v derül, hogy éppen ez menti meg az f tl üzemi szakszervezetet attól, nogv f /. élettelen, bürokratikus intézménnyé# váljon. A könyvecskék titrvanis csak # ' arra valók, hogv a bizalmiak mun- # _ káját megkönnyítsék. 10—15 ember-#'* rőt nem lehet minden adatot fejben #0 tartani. Ezért az adatokat a bizalmi #— ezekbe a könyvecskékbe vezeti be. mégpedig úgy, hogv csak bele kel f_ nézniök és már tudnak a tagról # minden szükségest, t f {

Az üzemi szakszervezet mindenre taggal tud külön foglalkozni, mert é \ ott, van a tagok között. t/.

Ar. elnSkSn és titkáron kívül i s

12 felelős foglalkozik a munkás éle-iw tének minden kérdésével^Külön fe- i n Időse van a termelésnek, a fxr-iff üeveknek, szociális ttgveknek. okta-# tásnak, kideres, propagandist*, knl-f. túráHs felelős, snortfolclős, nomoz-f" galom-felelős, ifjúsági felelős, szer- 9