Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-24 / 144. szám

NAPLÓ Jól felkészültek as aratás napjára a Remény-pusztai közösök A bejárainál vörősbettűs felírás: Remény-pusztai Termé-üszöve jieezei. — Az udvar üde, zöld pázsit;•:%> gyerme­kek játszanak, jókedvű kiáltozásukat sokszorosan verik vissza a környező dombok. A.z iroda előtt nagy csoport férfi. Néhá.-.yan a feijáraü lépcsőn ül­nek, a többiek a kerítésre ’árnaízkod­nak. Gergely János beszéd reá figyd- nok. — Ha felépítik a takanmánysilót, megint jobb lesz, télen is friss takar­mányt kapnak a jószágok. Közben mind többen 'esznek és a közeli ara'á'sróJ tárgyalnak. Az udvar végéből lelkendezve kiabál feléjük Tet­tel János, akinek nagy csomó kötöző­zsineg van a kezéb.n. — Megjött a kévekötöző is, nézzétek mílyw jó — és gyors moz­dulatokkal szétoszt néhány darabot, hogy meggyőződhessem mindenki iga­záról. Szinte egyszerre mondják va­lamennyien. — Most már mindenünk meg van az axa'áshoz. Kisétáltunk a határba, ahoi szelíden hullámzik a búzatábla. — Ilyet nem talál az egész környé­ken — mondja büszkén Szűcs Jálros Megnézzük a dús ka ászokat, valóban csak úgy virítanak benne az acélos búzaezemck. — Meglátszik rajita, hogy műirágyá használtunk — szót közbe & hátunk mögött ádó Kovács Ferenc. — Hát hogyne látszana meg — erősíti Szűcs elv árs — hiszen ebben az évben 50 mázsa pétisót és 30 má­zsa szuper foszfátot használtunk fel. Szűcs János elmondja szép sorjában mit tettek annak érdekében-, hogy az ara ás mindem ‘ennakadás nélkül tör­ténj-, n meg. Pontosan beosztották egymásközt a munkát. Csak a lehecé- szelnél dolgozók nem fognak aratni, a 'öbbiek mind a le»gyorsabban takarítják be a termést MáT aikonyodfik, mire visszaérünk az irodába. Az udvar alsó végén szép sorban állnak a kocsik, a lovak , már b nt az istál cban. fogyasztják a- ropo­gós szénát. Mindenki abbahagyta má< a munkát, csak Manko vies József me­zei brigádvezető vizsgálja a kocsikat, aztán ő is odajön a beszélgető cí por hoz. — Vám nekem egy indítványom mondja — osszuk be az aratásba sertéshízlatókat is, legtefjebb reggel kicsit korábban, este kicsit későbben ete nek. — Megvan az már, — mondják kó­rusban a többiek — hiszen, ők maguk indítványozták. — Na, akikor fog itt menni a munka. Csak jó idő-k legyen — válaszoíja Mankovios József. — Mindenki a ma­gasba tekint és kutatva figyelik az ég- bobot. — Csak az a fránya eső ne essen már — mondja a lépcsőn üö Kram- menstädler Imre — mert most már -egyididg elég volt .clö:e. Az egyik lakásból kJehallatsztk a rá dió hangja s bemondó éppen az idő járás jelentést olvassa. A tekintetek mind a hang irányába fordulnak és élénken figyelik a rádióból kiszűrődő hangoka': a hűvös tengeri légtömegek fa'm-degedésmek indullak, az égből, jobbára derűs lesz ... — Talán mégis sikerül jó időt A nőni töri meg a csendet Gergely János, aki már elfogyasztotta a vacsoráját és vissza jöt'. Lassan egészen beeőtétedik, de férfinép nem tér pihenőre. Tárgyalják a csoport pénügyi és értékesítési ügyeit. Vájjon rrat szólna a volt föld- hir okos „uraság“, ha hallani, hogy milyen szakszerűen és tervszerűen' in­tézik sorsukat a régi cselédek. Amikor elbúcsúzunk, jóleső érzés tölt e] bennünket. Azért, mert öröm­mel Iá!tűk, hogy a remémypusz ai ter­melőszövetkezet jó kezekben van és meri az aratás is biztosan jól sikerül Sikerülnie kell, mert alaposan felké­szültek rá. A világpiacon is keresett cikk a magyar vilfanyégő NÉPÜNK felemelkedésében fontos szerep jut az elektromos áramnak. Nagymértékben segíti elő az iparo­sodást, a mezőgazdaság gépesítését és szinte felmérhetetlen az a szol­gálat, amit a felvilágosítás, a művelt­ség terjesztésében, a kultúrszínvonal emelésében tesz. Népi deruokráeiánk teljes mérték­ben felismerte ezeknek a kérdéeek­san fejlesszük. A harmadik terv év­ben az általában használt villany- égőkből 7 millió darab kerül fogyasz­tásra, 1954-ben égőgyártásunknak csak egy része, a másik, nagyobbik fele exportra kerül. Villanyégőgyár­tásunk ugyanis nemzetközi viszony­latban is olyan fejlett, bogy gyárt­mányaink a világpiac keresett cikkeL Nagy lehetőségek állnak az „F­í «•ttttttttt? ■* .<» * * Ki» * te K **« ]obb „cipőt szabott^ a réginél a bőrösök üzemi szakszervezete nek döntő fontosságát, minden erejé­vel támogatja az elektromosítási terv megvalósítását és a magyar vidék bekapcsolását at áramszolgáltatásba. A hároméves terv alatt mintegy 500 községbe, az ötéves terv során pe­dig minden faluba és tanyába elve­zetjük a villanyt. Ilyenmértékü vil­lamosítás természetesen megköveteli, hogy villanyégő gyártásunkat alapo­lámpa“ (fluoreezeenc lámpa)' előtt, amely különösen a hivatalok, műhe­lyek és olyan munkahelyek számára rendkívüli gazdaságos, ahol szinte ál­landóan kell égnie a lámpának. Áramfogyasztásuk mintegy egyhar- mada a szokásos izzólámpák áram- fogyasztásának. Tömeges gyártásu­kat még az idén megkezdjük. vező és sajtófelelős gondoskodnak arról, hogy a szakszervezet a mun­kában, a gyáron kívüli életben, szó­rakozásban ’ és betegségben egyaránt foglalkozhasson a munkással. S zalai László elvtárs, a szociál­politikai bizottság egyik betegláto­gató megbízottja éppen az előbb jelentette, hogy X meglátogatta Kis- gadó Mátyást. Kisgadó Mátyás sú­lyos betegen fekszik otthon, négy gyermeke va.n, segélyezését javasol­ja. Az üzemi szakszervezet pedig a javaslat alapján ki is adja a segélyt, mert erre is van alapja. 36.S14 forintot fordította Bőr­gyár üzemi szakszervezete már a második negyedévben hasonló célok­ra; a munkások segélyezésére, okta­tásra, szórakoztatásra, sportra. A ré­gi szakszervezet ezt nem tudta meg­tenni. Az flzemf szakszervezet termelési bizottságai gondoskodnak arról, hogy a termelőmunka jól menjen, a szo­ciális bizottságok arról, hogy a munkahelyek egészségesek legyenek, baleset ne történhessen és ezek a bizottságok nem amolyan órákig ülésező és semmit sem csináló szer­vek, hanem a munkások közül ke­rülnek ki, akik a legjobban látják, mik a tennivalók és nem üléseznek, inkább cselekszenek. Az üzemi szakszervezet feladatait és mindazt, ami a régivel szemben haladást jelent, nehéz lenne felsorol­ni, de az új cipő jónak látszik, nagy lépéseket tesz majd vele a szakszer­vezet a fejlődés útján. Épül az új bajai híd A bajai vasúti és közúti Duna-hid építése még a hároméves terv utolsó tervévében megkezdődött. A hídépítési munkálatokkal egyidejűleg emelik ki a régi híd roncsait. VLAICS elvtárs büs-zke a százszázaléksa VUxtcs elvtírsat keressük. — Itt vagyok — dugja ki fejét az ajtón, fiatal arcán fehér hab díszeleg, így még vidámabb friss mosolya. — Jöjjön eMársnö — tessékkel bel­jebb. Mfg befejezi a borotválkozást, körülnézünk. A kis lakás olyan, «milyenről leg­többen álmodunk. Világos, kedves szoba-konyha. Kint hűvös van, de itt be.nn a déli főzés után marad egv kis meleg s jólesőcn ülünk le az egyik hokedlira. Az ablakon a függöny fö­lött széles sugárban ömlik be a nap­sugár. Végigcirógatja Vlaics Istvánné haját, aki éppen az ablak előtt ül és fürge újakkal egy neccfüggönyön dol­gozik. — Szemináriumra készül az elvtárs JMe^lkélél Salvadorig. reoi fegyveres ellenállást szerveztek. Szolidaritásuk ki fejeléseképpen a vasutasok, a gumi, a malomipar, va­lamint több más iparág a munkásai a bútor szállítókig és a sőrfőzőkig sztrájkba léptek. Vanuni körzetében a sztrdjkolók túszként őrizetbe- v(tték a munkások nyomorúságos helyzetének előidé­zőit: az ércfejtő amerikai igazgatóját, Kellert és hét Üzlettársát. Az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt a legsürgősebben intézkedni. A Karaik tenger kör­zetében állomásozó amerikai légierők parancsnoksága parancsot kapott, hogy irányítson szállító■ repülőgépeket Bolíviába. Ezzel megkezdődött, az amerikai „jótevők“ kiköltözése Bolhádból és Chiléből. „Zöld-Utca Mr. Wilson szamara. vonalain egyhu­zamban 16 napig álltak a vonatok a vasufas-sztráj miatt. A vasutasok munkabéremelést követeltek, továbbá azt. hogy azonnal bor.snssdk el az amerikai „International Ttnylways of Central America“ vasúttársaság vezetőjét, Herbert Wil sont, aki az amerikai vasúti monopóliumok gyarmato­sító politikájánáli sugalmazó ja és megszemélyesítője Salvadorban. A kormányba és a szakszervezetekbe becsempészett amerikaiak igyekeztek megtörni a sztrájkot. A sztráj­kolok azonban nem adták meg magukat, sőt rövidesen a szomszéd ország — Guatemala — vasúti dolgozói is csatlakoztak hozzájuk. Kijelentették, hogy szolidaritás­ból sztrájkba lepnek, ha nem teljesítik a salvgdori vasutasok kö vetéléseit. A munkások győztek. Kivívták a munkabéremé lést, az amerikai igazgatónak pedig azt tanácsoltál hogy 72 órán belül hagyja el az ország területét. A sál nádori vasutasok ígéretet tettek Mr. Wilsonnak, hogyha vonaton akar távozni „zöld utcát“ biztosítanak számára. \„7Md utca“ — vasutas szakkifejezés, amely végig szabad, megállásnélküli utat jelent. Ilyenkor a vasúit jelzők mindenütt zöldet mutatnak, tehát „az út szabad“.) !| Wák KW Uiäwr. I i^SSSttíi j Vista“-nak, vagyis „Nagyszerű ; Látvány"-nőit nevezik. Ez az elnevezés minden költői- (lége ellenére sem fedi a valóságot: ezt bizonyítja az az I eset, amely a közelmúltban játszódott le ebben a kerii- l létben. I Ezen a telepen — a Linda T'istán — mintegy 2.000 \ mexikói munkás és kisiparos tengeti életét nyomorítsd­* gos vályogkunyhókban. Május végén egy napon meg­* jelent a rendőrség, amely azt a parancsot kapta, hogy távolítsa el a lakókat, „embernek nem való“ lakásaik. ■ lói. Mint hivatalosan közölték. Mr. Ghildrcr. az Egyesült I Államok polgára úgy határozott, hogy lebontatja a nyo- ) morf anyákat és pompás villákat építtet azok helyébe... \ saját részére. > Linda Vista lakói azonban némi módosítást eszkö- *z öltek az amerikai tértiéin. Az egybegyűlt felháborodott * munkások és kisiparosok a közeledő rendőrséget közá­orral fogadták és visszavonulásra kényszerítettek. A .kerület hatóságai a. kormánycsapafokhoz fordultai: se- Igitségért, de a szegény kerület lakói kijelentették, hogy I szembeszállnak a csapatokkal is, mivel tűrhetetlen az. \ hogy egy betolakodó idegen különleges igényei miatt * 'öbbezer mexikói család kerüljön az utcára. , ! Bolíviában az amerikai H „jvtEYOX XO.lOZkPtínelr. monopóliumok garázdát­i j;orf(f^a következtében a iközszükségleti cikkek ára 600 százalékkal emelekedctt, 1 a munkabérek viszont mindössze i>0 százalékkal. A „Fa. 1 ‘dini“ cég ónércbányáinak amerikai igazgatósága fö­lhozta a bányászok amúgyis embertelen kizsákmányolá­sát, nem teljesítette azokat az {epreteket. amelyeket a munkabérek emelésére vonatkozólag telt a bányászok­nak. Hatalmas sztrájk tört ki elsősorban emiatt a dél- amerikai országban. Az USA monopolkapitalistáit híren kiszolgáló bo­líviai kormány kihirdette az ostromállapotot, katonasá­got és légierőt vetett be a sztrájkolok ellen. A bányá­Kováes József elvtár», & bőripari v« »akézervezet megyei titkára napok ai óta szinte állandóan tárgyalt és szá- ki molgatott, összeülve a Bőrgyár Öze- ra mi bizottságával. Nem üres "időtöltés fo volt ez, hanem, hogy bőr&3 hasonlat­tal éljünk: most szabták meg az új p, cipőt a szakszervozetnek. A Szakszervezeti Tanács multévi je kongresszusa megállapította, hogy a g; szakszervezeti mozgalom kinőtt a !y gyermekcipőből, a szakmai szervez- g’ kedés már nem tudja feladatát ellát- is ni, át kell térni a korszerűbb szer- ja vezkodési formára, az ipari szerveze- m tekre. Ez azt jel cg ti, hogy a szak­szervezet ezután nem egy város min- den bőripari munkását tömöríti ma- '■ gába, hanem egy-egy üzem minden dolgozóját így történik ez a többi A szakmai szervezetnél is. A Bffrgyárbnm is *, szakszer- tf vezet üzemi bizottsága vette át a szakszervezet irányítását. Ezért kel- h: lett Kovács elvtársnak napokig tár- a gyalni, egyeztetnie és számolnia. A régi szakszervezetről tudjuk. T" hogyan működött Jó volt a maga J idejében, de ma már túlhaladtunk J rajta. Hiába veszesedtek és vitaikoz- i tak a szakszervezeti vezetők azért. J hogy a szakszervezeti tagok ne csak \ „fizotő automaták“ legyenek, a tagok i - száma annyira meggyarapodott a a problémák annyira megváltoztak. JL hogy a régi formájú szakszervezet J nem is tudott jobban foglalkozni a i tagjaival, csak annyira, hogy átvette Jf' tőlük a tagdíjat. " \e Ez a régi, a gyermekcipő. Az új \ u pedig most kezd kialakulni. i Szemmel látható Jelei az fl. h. fn asztalán sorakoznak. Egyrészt az a ég csomó bélyegző, amit Vasvári elv- i j, társ, az ti. b. titkár markol elő az # }t asztalfiókból, másrészt 42 darab <• fj könyvecske, ami arra való, hogy a é bizalmiak abba jegyezzék észrevéve- # ' lüket. Ez a.z útrendszert! szakszerre1 é '• zet ú jrendszerű adminisztrációját (* * szolgálja. f Első pillantásra ijesztőnek látszik * z ». sok adminisztrációs kellék, de ki- e v derül, hogy éppen ez menti meg az f tl üzemi szakszervezetet attól, nogv f /. élettelen, bürokratikus intézménnyé# váljon. A könyvecskék titrvanis csak # ' arra valók, hogv a bizalmiak mun- # _ káját megkönnyítsék. 10—15 ember-#'* rőt nem lehet minden adatot fejben #0 tartani. Ezért az adatokat a bizalmi #— ezekbe a könyvecskékbe vezeti be. mégpedig úgy, hogv csak bele kel f_ nézniök és már tudnak a tagról # minden szükségest, t f { Az üzemi szakszervezet mindenre taggal tud külön foglalkozni, mert é \ ott, van a tagok között. t/. Ar. elnSkSn és titkáron kívül i s 12 felelős foglalkozik a munkás éle-iw tének minden kérdésével^Külön fe- i n Időse van a termelésnek, a fxr-iff üeveknek, szociális ttgveknek. okta-# tásnak, kideres, propagandist*, knl-f. túráHs felelős, snortfolclős, nomoz-f" galom-felelős, ifjúsági felelős, szer- 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom