Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-23 / 143. szám

1949 JÚNIUS 23 NAPLÓ Félmillió forinttal kijavítják a baranyai gabonaraktárakat és a várható hatalmas termés befogadására újakat építenek A eséplés fis gabonagyüjtés ideje nemsokára itt lesz. Szerte a megye-, ben, úgyszólván valamennyi faluban lázasan javítják a magtárakat, hogy az új termésből egy szem se menjen veszendőbe. Rendkívül fontos, hogy megfelelő és elegendő, tárolóhelyiség legyen, mert a tavalyi 8.000 vagónos forgalomnál is voltak zavarok a ter­mény elhelyezése körül. Ez a veszély most fokozottabb mértékben fennáll, mert a legjózanabb becslés szerint is, & Terményforgalmi N. V. 15.000 vagónos forgalomra számít Azonban ma már ott tartunk, bogy ötletes, hasznos megoldásokkal át tudjuk hidalni az esetleges tárolási nehézségeket A kormányzat hatal­mas összegeket fordított új magtárak építésére és a régi, óvd, óta nem használt tárházak has*álhatóvá té­telére. Fel kellett, kutatni az alkal­mas épületeket, gondoskodni kellett, megfelelő hitelekről, hogy legyen elegendő gabonamagtár, amely az ei&ö és második gabonagyiijtési sza­kaszban fel tudja venni a várható termésnek mintegy 70 százalékát. Az első begyűjtési szakaszban, július 1- től szeptember 1-ig, 30 százalékot, a második szakaszban — szeptember 1-től október 1-ig — pedig 40 száztíz lékát kell elhelyezni az össztermés­nek, ami közel tizenegyszer vágón terménynek felel meg. Á termény-be­gyűjtés hatalmas munkája a, Ter- ményforgalrai N. V., a SzoVOSz me­gyei központ és a szövetkezeti ter- ménygvüjtők vállán nyugszik. A nagy és fontos feladat megoldásában a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezete segíti a gyűjtő szerveket és elsősorban ennek köszönhető, hogy sikerült biztosítani a szükséges tároló helyiségeket A TERNFA’ALL nagyban meg­könnyíti a terménygyüjtö szövetke­zetek" munkáját azzal, hogy nyolc mentesítő raktárt állít fel Pécsett, Mohácson, Szentlőrincen, Seflyén, Siklóson, Görcsönyben és Penyőspusztán, mintegy "180 ezer forintos költséggel, "A nnmiálatokat az építésügyi igaz­gatóság végezteti el s már befejezés előt.t állnak. Ezek a mentesítő rak­tárak csak a szövetkezetektől vesz­nek át tárolásra gabonák Baranyá­ban a SzöYOSz útján közel nyolcvan szövetkezet 300 ezer forint raktár javítási és épí­tési hitelt kapott a Tcrvhivataliól. A szövetkezetek saját erejükből is komoly összegeket fordítottak mag­tárjavításra és * fertötlenitésre. ffi- retrirtásra. amely július 1-ig befeje­ződik. Már biztosították minden ter­mény gyűjtő szövetkezet számára a szükséges fajsúlyúiéról és zsákmeny- nviséget is a szállításokhoz. Baranyában 214 földmiivesszövet- kezet vesz részt az új termés be­gyűjtésében. A Terményforgalmi Nemzeti Vállalattal együtt felkészül­ten várják a nagy munka ellátását, jövő évi kenyerünk biztosítását. Négy mázsa helyett Irasz mázsát — ez Fajnár István Idei terve Is Az eső hangos csobogással csorog le a tetőről. A szétfröccsenő víz tisztára mosta már az épület tégla- feljáratát, ami vörösen tükröződik vissza az előtte álló tócsában. A víz zúgásába baltacsapások vegyül­nek. Fajnár István a félszer alatt vágja a fát. Keresztül megyünk a sáros udvaron. Barátságosan nyújt­ja kezét. Jöjjön be a lakásba. Ma kicsit ráérek az eső miatt Bent a konyhában felesége éppen az ebédet készíti. Az egész lakás egyszerű, a sarokban kemenceszerű tűzhely áll. A füst szürkére festette már a mellette húzódó kéményt — Ezt még a műit rendszer urai építették. Ugye „jól” néz ki? mondja Fajnárné és tessékelve nyitja ki előttünk a szoba ajtaját. Az asztalnál szembe ülünk Faj­nár Istvánnal, aki huszonöt évig volt cseléd a Benyovszky „gróf” gör- esönyi gazdaságában. Ez alatt av, idő alatt semmije sem volt, de a demokrácia őt is földhöz juttatta e sokezer többivel együtt. Lassan indul a beszélgetés. A. ga- bonabegyüjtés felől érdeklődünk. Erre hangosan odaszől a feleségé­nek: — Anyjuk, hol van a tavaszi ter- ménybeszolgáltatási papír? Rövid keresés után elő is kerül és az adatok világosabban beszél­nek minden szónál. Fajnár István a múlt évben 480 %-ban teljesítette a beszolgáltatást: az előirányzott, közel négy mázsa gabona helyett húsz mázsát adott le. Nyolc hold földjén úgy gazdál­kodik, hogy mindenre jusson. Ta­valy három hold búzát, egy hold árpát és másfél hold kukoricát ve­tett és messze a többiek előtt tel­jesítette a beszolgáltatást, példát mutatva a többi gazdáknak. A szobában frissensült kenyér szaga érzik. Fajnár István- mesél. Mesél a múltról, mikor reggel négy­től este tízig kellett dolgoznia a kommencióért, amiből szűkösen tu­dott megélni hattagú családjával. Azóta már újgazda lett, földje, háza, jószága van és rövidesen fel­építi új, szebb, takaros házát is. Tudja, hogy a beszolgáltatással sa­ját sorsát emeli. — A demokráciának eleget te­szek. Én nőm feketéztem el soha a gabonámat —- mondja öntudato- san. Az idén még több Fajnár István lesz, akik messze túlteljesítik a be­szolgáltatást, hogy saját jobb jövő­jük és az országépítés érdekében megtegyék a magúkét. De ő sem akar lemaradni a nemes versenyben. — Az idén is legalább ilyen mér­tékben teljesítem a beszolgáltatást! Ezzel búcsúzik. Aztán visszamegy a félszerbe és felesattannak újra a vidám fejszecsapások. MUNKÁS ÉS PARASZTFIATALOK, VÁR BENNETEKET AZ AGRÁREGYETEM „Úttörők vagytok, de nem kell töretlen utakon járnotok“ A vajszlói Kákics! Kis Géza ull5rő csapat fővédnökül választotta .4czél elvtársat Szép ünnepség színhelye volt a ifajszlóí általános iskola, ahol Aceél György osrzággyfdési képviselő ele. társat fővédnökévé választotta a „Ká. kicsi Kis Gézáé" úttörő csapat. Az ál­talános iskola ballagását is ezzel egy- Hőben tartották meg a most végzett nyolcadikosok. A gyönyörűen feldíszített iskola udvarán lampion-sor. Hatalmas lelke­sedéssel és szeretettel várta a vajsz- löi fiatalság Aczél elvtársat. Ragasz­kodó szeretetük számos ízben meg- nyQvénvlt már eddig is, legutoljára A mozik mai műsora APOLLO Június 9—29-ig nyári szünet URÁNIA A Magas-Tá'ra hófergeteqctben küzdő partizánok híre« Fehér homály Főszereplő: Julius Pantik. Előadások 8 és 8 órakor. PARK Lengyel fiím. Kút és félórás műsor. Az ego * város Főszerep' ők: M. CWIKLINSKA, J. LESZCZYNSKI Előadásóik fél 7 és • órakor. Saíplifí elfte* a 9 órai előadía a kertben! azon a választás előtti tömeg gyűlésen, melyre összesereglett az egész Or- mányság népe. Az ünnepséget az úttörő-induló hangjai nyitották meg. Vess Zoltán nyolcadikos üdvözölte az úttörők és az iskola tanulói nevében Aczél elv­társi, azután Haraszti Pál, az általá­nos iskola igazgatója, az úttörőcsa­pat- vezetője köszöntötte. Egy úttörő kislány és kisfiií dtdatdk Aczél elv­társnak a díszoklevelet, az úttörő- sapkát és nyakkendőt. Aczél elvtárs kezszorf fással köszönte meg a kis pajtások ajándékát, majd meleg sza­vakkal fordult az iskola ifjúságához. — Ti már nem tudjátok meg, hogy milyen volt a múltban a tanoncok és a falusi szegénygyerekek sorsa. A ti életetek napról-napra szebb, napsii- garasabh lesz és pályátokat, fövőtó* két egyedül az szabja meg: mihez van kedvetek, tehetségtek, hogyan tanul­tok. Nehéz volt azonban az út, míg eddig elértünk. Gondoljatok mindig ennek a századnak a hőseire, a kom­munistákra, akik azért harcoltak sok szór életük feláldozása árán is, hogy nektek most új szép világot építhes­sünk. — Úttörők vagytok, de nem kell töretlen utakon járnotok. Az üt egy részét már feltörték előttetek a. kom munisák. Haladjatok vezetésükkel to­vább minden akadályt leküzdve az új Magyarország, a szocializmus országa felé. A pajtások tenyerei lelkesen verőd­tek össze a nagyhatású beszéd elhang­zása után. A nagyszeré mfísorszámok után Aczél elvtárs elbeszélgetett a kis út­törőkkel, megtekintette a rohammun­káml rendbehozott úttörő otthonban rendezett kiállítást, elismerését fe jezfe ki az úttörők példás munkája, az iskola minden nevelőjének lelkes és áldozatos tevékenysége felett. Visszaélések a vakok nevében A belügyminisztérium felhívást In­tézett » törvényhatóságokhoz, hogy a vakok nevében fellépő házalók műkö­dését szigorúan ellenőrizzék és az áru­sítást csak azok részére engedjek meg, akik a vakok kormánybiztosa és a Va­kok Szövetsége által kiilön-külőn ki­állított igazolvánnyal ’ rendelkeznek. Más egyéneknek a vakok nevében való árusítását akadályozzák meg és a visszaélésen lettenérteket további in­tézkedés végett adják át a hatóságok­nak. Érettségizett fiatalok, lányok és fiúk állnak az élet küszöbén. Ke­zükben a bizonyítvánnyal számta­lan lehetőség nyílik meg számuk­ra úgy a továbbtanulásra, mint az elhelyezkedésre. Az érettségi nemcsak az ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szakmához nyújt ko­moly alapot, hanem Pártunk gon­doskodása megnyifoHa az utat a magasabbfokú mezőgazdasági pá­lyák felé is. Az iskolai reform új korszakot nyit az agrártudományi főiskolák életében is. A múltban a dolgozó parasztok és munkások fiai közül talán két- bárom százalék kerülhetett be az agrártudományi egyetemre, mert az „úri" osztályok kiváltsága vo't e-z az intézmény is, mint akár­hány az országban És akiket fö’- veftek, választaniok kellett: vagy felolvadtak a dzsentri és kulák csemeték langyos, munkás-paraszt gyűlölő osztályában és megtagad­ták munkás szülé két, osztályu­kat, vagy ha gerincesek, hűek ma­radtak osztályukhoz, akkor me­hettek havat lapátolni és nyomor, megalázás jutott nekik osztály*» részül. Ma azonban az érettségi mást jelent azok számára, akik az ag­rártudományi egyetemre akarnak menni. Sem cím, sem rang, sem vagyoni helyzet nem kell ahhoz» hogy a munkás- és parasztfiatal­ság egyetemre járhasson. Ma joga cs lehetősége egyaránt megvan az „éretteknek“ a továbbtanulásra. És szükséges is, hogy munkások és dolgozó parasztok fiai. menje­nek az agrártudományi egyetem­re, ahol a magyar mezőgazdaság új vezetőit nevelik, akik a nép­ből jöttek és azt szolgálják mun­kájukkal. Ma már hat kollégiumban hőbb mint ezer munkás-paraszt fiú és leány egyetemista tanul a nép állama jóvoltából az agrártudo­mányi egyetem mezőgazdaság-, kert-, szőlő- és állatorvosi karán. Azok az érettségizettek, akik ked­vet, hivatást éreznek magukban az agrártudomány valamelyik ága­zata iránt, jelentkezzenek a buda­pesti agráregyetemen. Kíméletlen ítéletet köreteinek nr árulókra a péc*»-baranyai s3Enk**er»ezeti vexetők A Szakszervezeti Tanács Pécs-ba- ran ya megyei bizottsága a pécsi szék­házban érfekez'klet tartott. A napi­rend fő árgyaként szerepeit a trockista kémcsopor*. leleplezése. Az ériéhez tétén Czett József elvtárs, országgyűlési képviselő számolt be az ápu'ók akna­munkájától és azok ’«leplezéséről. — Beszédében rárrvulatot" arra, hogy fo­kozni kell az. éberséget a szakszerve- zeleken belül is. A szakszervezeti vezetők va’ameny- nyicn helyéseílék mindazokat az ípléz- kedésekef, améyeket a Politikai Bi­zottság és az Államvédelmi Hatóság ^ kémek és trockista ügynökök fel zá- molásáza. !"tt. ígéretet vllek, hogy még szorosabban állnak a Pár! mellel t, úgy őrzik Pártunk egységét, min- sze­mük világát és annak politikáját a száksv.effvezeteMv'n ts maradélrialarná érvényesíteni fogják. Ezután', haiároza'ot hozott az érte­kezlet, amélyet távirati úton elküldik Pár lünk és népűnk bölcs vezérének. Rákosi elvtársnak. A távira: szövege a következő: „A Szakszervezeti Tar.áes Pécs-ba­ranyamegyei bizottsága értekezlete ha- tározaüag kimondja, hogy Pártunkhoz a Magyar Dolgozók Pártjához és an­nak vezetőjéhez Rákosi Má'yáa elv- társhoz igaz kommunista hűséggel és szereitétté! ragaszkodunk. Eitéljük a Rajk—Szőnyi—Jusztusz- fétc trockista, imperlaliis'a kémek áru­lását, a legmélyebb megvetésünket fe­jezzük ki és kíméletlen ítéletei köve­telünk az árulókra. Szakszervezetek Országos Tanács* Pécs-baranyamegyei bizottsága. Nem okozott számottevő kárt a jégverés napok Az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása nem jelent veszélyt a búza beérése szempontjából, mert a meteorológusok szerint csak rövid ideig tart a hűvös, csapadékos idő és csak igen jelentéktelen lesz a puffadt szem a kalászokban. Min­denesetre, ahogy az idő engedi, gondosan kell ügyelni a már le­aratott árpa és rozs kévékre, ne­hogy befüfledjen, vagy penészt kapjon. Lehetőleg 18 kévés keresz­teket kell rakni, hogy kisebb felü­letet érjen a nedvesség. Kedden délután és szerdán virradóra a me­gyében többfelé borsó- és mogyoró­nagyságú jég esett. Komoly kárt nem okozott, csupán Majs és Or­mánypuszta határában a kukorica éa napraforgó-leveleken okozott ki­sebb sérülést. Lesz jó brigádmunka a TE3ÉRT-nél is A szakszervezetben komoly ki­mutatás tanúskodik arról, hogy a TEJÉRT-ben erős brigádmozgalom folyik. Brigádba tömörültek a tej­átvevők, a pasztőrözök, a fölözök, a vajkészítők, vajcsomagolók, kanna­mosók és a gépkocsivezetők. Cél­kitűzéseik is vannak természetesen: az átvevők a tej pontos és gondos átvételét, a pasztőrözök, fölözök és vajkészítők a kifogástalan és tiszta munkát, a kannamosók a nagyobb feljesitményt, a |;épkocsivezetők a tej • gyors beszállítását tűzték ki célul. Ha a többi üzem hasonló jelentései között fekvő ívet meg­nézi az ember, kénytelen azt hin­ni, hogy a TEJÉRT-ben valamennyi pécsi üzem között a legfejlettebb a brigádmozgalom. Legfeljebb az le­het egy kissé gyanús, hogy a cél­kitűzések nagy általánosságban mozognak, nem határozzák meg az elérendő eredményt. Benn az üzemben azonban nem találunk brigádot. Ehelyett már a kapunál egy eléggé paprikás jelenet játszódik le egy lapát körül, ami­nek ketten fogják a nyelét és végül is csak úgy engedi cl az egyik, hogy megigérteti a másikkal: idő­ben vissza fogja hozni. — Tulajdonképpen brigádmun­káról nem nagyon lehet beszélni — vallja be Oroszi elvtárs, az ü. b. titkár — mert megindult ugyan és megvannak a brigád­felelősök is, de valahogy nem mű­ködnek a brigádok. Ennek «Ka állítólag a*, hogy a TEJÉRT-nél nincs teljesítmény­bér, azonban a lényeg nem ez, ha­nem az, hogy nem maguk a mun­kások alakították a brigádokat. „Felülről” megállapították, hogy ki lesz a brigádfelglős, azután beosz­tották hozzá a munkacsoportjába tartozókat. így kapott az üzem minden részlege egy-egy brigádot. Jó példája ez annak, hogy hogyan nem szabad brigádot alakítani, mert ezek a névleges brigádok ter­mészetesen sohasem lettek, és nem is lesznek valódi brigádokká. Kár volt... Most már a TEJÉRT munkásainak aligha lesz bizalmuk a brigádokhoz. Pedig a munkának ez a tökéletesebb formája nagyon elkelne a TEJÉRT-nél. Éppen most áll a legnagyobb fejlődés előtt. Már eddig 150-re emelkedett az üzemben dolgozók létszáma, az áp­rilis előtt 60—80 között ingazodó létszámról és ezután méginkább fejlődik. Az üzem éppen most létesít egész­séges, korszerű fürdőt és öltözőt, külön a nők, külön a férfiak szá­mára. Három hete üzemű konyha biztosítja élelmezésüket és a kul­túrterem, ha kicsi is, a célnak tel­jesen megfelel. Most tervezlK, hogy az alsó ud­varban tekepályát építenek a te- kézni szerető munkások részére és kosá^Jabdapályát az ifjúságnak. Az üzem futballcsapata is megalakult. Mindez olyan fejlődést jelent az üzem életében és olyan lehetősége­ket a munkások részére, amit a termelő munka fejlődésével kell alátámasztani. Nagy hiba volt a brigádok el­rontása, mert ezzel éppen a ter­melő munka fejlődését akadályoztak meg. De nincs olyan hiba, amit — ha észrevettünk — ne lehetne ki­javítani. A TEJÉRT dolgozói is ki fogják javítani ezt a tévedést. Erre már vannak is biztató jelek. A papíron működő brigádmunka helyett fellendült az újítómozga­lom. Keszthelyi Imre elvtárs, ar újítási megbízott egész sor komoly újítást jegyzett fel naplójába és 5' maga Is számos jó ötlettel szaporí­totta az újítások számát. A munkások között már hangok hallatszanak, hogy ki kellene hívni páros versenyre a kaposvári TEJÉRT-et. „Ne csak futballban versenyezzünk velük” — mondják. A munkások nem hagyják annyi­ban a dolgot, és lesz még a TEJÉRT- nél komoly brigádmunka is. Csak hozzá kell fogni, úgy, mint az újí­tásokhoz hozzáfogtak. Sportfeissereiések: Smriszerkereskeielffli Nemzeti Vállalat Per*. Munkácsy Mihályiéra 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom