Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-22 / 142. szám

I 5 1M9 JtfNTUS tt Ä P T. O „Rákosi elvtárs és a Párt vigyáz reánk" Megvetéssel beszélnek a dolgosok a leleplezett kémekről Móricz Zsigmond elvtárs, a Bőrgyár teherfeTvonójárak kezelője a vasár­napi Szabad Népet nézte át sietve a két szállítmány közötti néhány perc­ben, mikor Szaiai László eivtárs jött a boxosmühciyből egy kiskocsira va­ló bőrrel. — Móricz bácsi, legyen szíves a felvonót... — szóit, mire Móricz elvtárs leiette a lapot a kis padra és ment az ajtót nyitni. Szaiai elvtárs addig felemelte az újságot. Figyelmét rögtön az ragad­ta meg, amit Móricz elvtárs is olva­sott A „Vaskézzel az árulók ellen” című cikknél volt nyitva a lap. elcsípték 91« et — mondta és Móricz Idrjjélieii eivtárs tudta, hogy kikről van szó. — Nem olvastam végig, csak azt, hogy elfogták őket, meg az elejéből egy keveset — folytatta —, hogyan is történt a dolog? — Úgy —, kezdte magyarázni Mó­ricz elvtárs —, hogy Rákosi elvtárs észrevette, hogy valami nem stimmel ezek körül a „nagy kommunisták" körül. Túlságosan verték a mellüket... Szóval Rákosi elvtárs utánanézett és akkor kiderült minden. Hogy nem is kommunisták, csak annak akartak lát­szani. — Hiába, a Párttal nem lehet kuko- rieázni — szólt Szaiai elvtárs —, ha valakiről kiderül, hogy áruló, azt nem tűrjük meg. Bennünket akartak félre­vezetni. Már beszélgettünk róla egy páran, hogy mit is akarhattak. Ezek is a tőkéseket, a régi urakat hozták volna a nyakunkra, akárcsak Mind- szenly, az előtt meg Nagy Ferenc, meg/ a többiek. egyiknek sem- t'sakhosy si­került — tette hozzá elégedetten Móricz elvtárs —, mert a Párt vigyázott. — Úgy van, a Párt vigyáz ránk. No majd én is elolvasom egészen, hogy hogyan is történt — fejezte be a beszélgetést» Szaiai elvtárs, fogta a kocsit és ment vele vissza a boxos- ba. Délután az üzemi pártszervezet he­lyiségében találkozóit Móricz elv- társ Pintér Józsefnével. Va’ami elin­téznivaló mialt hívták oda őket. — Beszélgettem délelőtt Szaiai elv­társsal a kémek ügyéről — újságolta Móricz evtárs —• neki is az a vélemé­nye, hogy a Párt nekünk tett újra jót, mikor ezeket leleplez le. — Igém —, bólin oti rá Pintémé — a mi érdekeinkre vigyáz. Es Rákosi eivtárs a Pártra vigyázott. Pedig ezek még ravaszabbak voliak, mint az. eddigi összeesküvők és hazaáru'ók. A mi pártunkba kirakodtak be és elhitet - fék magukról, hogy ők kommunisták. De Rákosi elvtárs rájött, hogy mi van a kommunistaságuk mögöít. — mondta rá Móricz ______________elvtárs, — az van mögötte. Pénzért kémkedjek az el­lenségnek. Ennél aljasabb dolog már — ítnllár nincs is. — Ahogy beszélgettünk az asszo­nyokkal — gondolkozott el Pintémé — egyikük azt mondja: „Hát már senkiben sem lehet megbízni? Egy miniszter, a másik a Párt egyik ve­zetője, meg egy csomó vezetőember és a végén kiderül, hogy kémek.” — Ne felejtse el e'.vtársnö — emel- le fel figyelmeztetően a mutatóujját Móricz eivtárs —, hogy egyikük sem vo't munkás és nem kommunistából lettek kémmé. Becstelen árulók vol­tak, akik pénzért mindenre képesek és nagyon ravaszok. Csak így tudták ed­dig jálszani a kommunistát. így beszélgetlek egy darabig, köz­ben szobakénül sok mindenféle, a mtmkaverseny, az öléves terv, a bé­rek, meg az. is, ami miatt idejöttek, hogy párlmunkál végezzenek a szo­cializmus építése érdekében, de Pin- térné mégegyszer visszatért ehhez a kérdéshez. beszélgettek éppen, hogy mennyit dolgoztak a vá­Arrél lasztási győzelemért és hogy emelke­dik a gyárban a termelés. — Ez mind hiábavaló lerme — szólt hirtelen ha sikerült volna a tervük. — De nem sikerült — válaszolt Mó­ricz elvtárs —, meri a Párl és első­sorban Rákosi elviárs, éber volt. A Pártban és Rákosi elvtársban meg­bízhatunk. Es ha bízunk benne, csak a mi tervünk sikerülhet. VÉDŐNŐK ŐRKÖDNEK A FALU EGÉSZSÉGE FELETT A HORTHY REZSIM a közegész­ségügy fejlesztésére nem sokat áldo­zod, különösen a dolgozók, a szegé­nyek egészségvédelme nem volt fontos, így nem csoda, hogy pl. a „népbeteg­ségek“ statisztikája a legszomorúbb képet mutatta. Népi demokráciánk a jobb, szebb, boldogabb élet feltételei­nek elérését tiizlc célul maga elé, en­• rt tr százalékra emelkedett. Ezeknek a» eredményeknek elérésében alaposan kivették a részüket'védőnőink is. EPPt-.N EZ.t-RT nép dpmokrécénk nagy súlyt helyez a védőnői hálózat további kiépítésére. Míg 1938-han szá­muk alig érié el a 750-el, 1949 elején már 9.1.'). ez év végére pedig 1.100-ra emelkedik. Három védőnőképző intéze­ISsb ukiilcsk igazi arca Egész Mecsekrákos nyugalmát feldúlta az éhbérért kizsákmányolt mezőgazdasági munkás bestiális meggyilkolása nek megfelelően szociálpolitikánk igen nagy súlyt helyez a dolgozók egészség­védelmének fokozott fejlesztésére. Az eredmények máris mutatkoznak. Míg a csecsemőhalálozás )W38-ban 13.1 százalék volt, 1947-ben íiiár 10.7 szá­zalékra, líH8-bnn pedig 10 százalékra csökkent. A természetes szaporodás aráuyszánia 1938.-ban f>.7 ezrelék volt, 1947-ben 7.5 százalékra, 1918-ban 7.8 tünkben Budapesten. Szegeden és Deb­recenben jelenleg 370 védőnő tanul, évente 17C—1'80-an végeznek. Az ölére* terv folyamán még két újabb intézetet létesítünk és az, öléves terv során a kiképzel védőnők száma 1900 lesz, ami azt jelenti, hogy 1954-re már 3000 védőnő őrködik a falu csecsemőinek egészsége felett. Gyönyörű vőígykntlanban fekszik Mécseik rákos. A körülötte emlkedő he­gyek zöldje koszorúkért; fogja körül a falut. Most az u'cákoo csoportokban áBnaik az emberek, izigatölilan tárgyai- jffk • napokban történt szörnyű bűn­ténye. A fetháberftó esemény, — amelyről már hfrt adtunk — filmszerűen eleve­nedik meg a hallónak alapján.. Beszeny- ftyezfe teltével az egész fajul — mond­ja a mellettünk áííó id. Sütő Jámosné. — Kezéé léitován mozga ja, egész ar­cán a megdöbbenés látszik. A legszebb hás a faluban Felkeressük a gyilkosság színhelyét, Karácsony Jóizsef gyilkos kutak házát. Tatán a legszebb a faluban.. Az ablakok gondosan elfüggönyözve, olyan, a ház, mint egy élő kripta, ahova a gyilkos­ig szörnyű emlékei vannak temetve. Ahogy belépünk a kapun, előjön a gyilkos felesége. Szemében rotegés látszik. Karácsonyod kérdezés néikü h izgatottan mentegeti magát és zh-a ▼árosán igyekszik bizonygatni ura „ár-^ tertians ágiá'.”, i — Nézize meg — mondja — ezen az? Áfákon mászott be. J Érzik hangjából a hazugság. f Két héttel! ezelőtt futballmérkőzés £ vol: Mecseki á koson. Amig a fiatalok' a labdáit rúgták, Karácsony József ku- ^ Iáik etőkészi'lett mindent, hogy véghez-j> rlgye régóla tervezett gálád lettét, a Nagy József már hosszú hónapok f éta dolgozott munkáltatójánál!, hosszabb Me je követel ‘e már a kol! aktív szerző­dés szerinti járandóságot. Karácsony József ezt nem volt hajtandó megadni rveki és igyekezett megszabadulni „kö­vetelőző" munkásától. látták Nagy Józsefet mosakodni a pa­takban. Az inge véres. voít. De ez mm vo'it eíég. A kegyetlen, nagygazda to­vább sző'te tervét, mert elérkezettnek látta az időt, ’ ogy végleg megszaba­duljon alkalmazottjá'tól. összehívta ke- belbaráitait: id. Bugyik Gyufa', Baksa Mihályt, Hob'n Károlyi és velük kö­zösen kidolgozta ördögi tervér. Az aktkor mér magával ich«leien Nagy Józsefet bevitték Karácsony 12 éves kislánya szobájába. Levetkőztet­ték, berak ék az ágy alá, aztán az egész társas'g bement a faluba. Este féd 11 órakor tértek vissza. A terv szerint a kislány bement a -zobáiba, majd hangos k»á!'ozással szaladt ki. „Jaj a Józsi bent fekszik az ágyam alatt!” Erre az'láfr Karácsony József elszaladt előre beavatott társaiér, hogy bteonyílék« legyen és közös erővel lá­bánál fogva kihúzták az udvarra Nagy Józsefei. Azt bizonygat'ák, hogy erő­szakot akart elkövetni a kislányon. — Ezután kötöttóik a fához és os oral, bottal agyonverték a szerencsétlen em­bert. Ez röviden a szörnyű tét története, ami mögül c'énk mered a ku'ák a teg- vadá'jlalibb eiten ég igazi arca. Agyon­verte alkalmazottját, mert jogos béréi követel e és. liogy ne csak ő Jegyen a bűnös, megvesztegette többi társait is, akikkel közösen hajtol'á'k végre a gyi.ko&ságot. A in csen jó h ulák A ku'ák a legvadabb, tegwr.berteie- nebb e'te'ség. Erre szolgái bizony-águl ez a gyilkosság ír. Nem válogat az eszközökben, nincs benne semmi em­beri érzés. Es mégis vannak még olyanok, akik „jó ku'ákot” emiegelnck. Ezek lássák m g Karácsony József gyalázatos étiét, lássák me.g a kulá- kot a maga valóságában. — Tárulják meg, hogy a veszett kapitalista ellen­séget csak harc árán törhetjük meg. Kászon József. ígv kc'l olcsóbbá tenni n termelést A SOPIANA ÖNTŐI 30 SZÁZALÉKRÓL NÉGY SZÁZALÉKRA CSÖKKENTETTÉK A SELEJTET Az öntvénytisztitó műhely mellett egymásra dobálva hevernek a selejt- öntések. Bent a tisztító műhelyben sűrű por száll a levegőben és a forgó korongok szikrázva tisztogatják a legutóbbi öntésből származó gépal­katrészeket. Mielőtt ezt a munkafo­lyamatot elvégeznék gondosan á*- vizsgálnak minden egyes öntvényt, hogy nem hibás-e. Az öntésből szár­mazó hibák azonban örvendetesen csökkennek és mindig ritkábban ta­lálnak selejtet a Sopianában a kiön­tött alkatrészek között. — Ez a mennyiség semmi ahhoz viszonyítva, ami decemberiben és az év elején volt — mondja Véber elv- társ. A szavait bizony it ják a setejtnap- lóban szereplő adatok, amelyek a fokozott figyelemmel dolgozó öntők szép eredményeiről tanúskodnak. Decemberben még 30 százalék volt a sefejt átlaga, áprilisban 7.0 száza­lék. májusban pedig már 4 százalékra csökkent, le. Jlmtiak a mfat^aLáii^úi j Két levél érkezei)! szerkesztőségünkbe. Két bányász élmunkás írt*, akik szabadságukat a gyö­nyörű fekvésű Galyatetőn tő ik, A levelek a dol­gozók új életéről számoiirak be, ezért közöljük ni indákéitól. Cselédlak ás az istállóbant Bent az is tál lóban lakott a szeren-< «étien álKtezal. Havi 150 forintért dob1 „Kedves Elvtárs! Itt ülök egy árnyas fa tövében — kezdődik az első levél. — A hegyoldalról ide lát­szik a galyatetői szálloda pompás épülete, ahonnan ma kirándultunk ide. Messziről úgy tűnik fel, mint egy elvarázsolt kastély. Teraszának kőkockái fénye­sen csillognak a délutáni napsütésben. Az elvarázsolt kastélyról jutnak eszembe azok a mesék, amelyeket gyermekkoromban olvastam. Ezek a mesék voltak tele ilyen elérhetetlen elvarázsolt kastélyokkal. Mi is így voltunk a múltban. Számunkra elérhetetlen vágy­álom volt ■ Galyatető. Visszaérniékszem a múltra ... nyomor, kizsákmányolás, a bánya, amelybe már tizen­négy éves koromban lekerültem. Büntetések, bérhar- . - cok, éhségsztrájkok, csendorsortüzek kísérték életem- gozaa ..a a kulik, naponta 16 lé órauWgn uiarnat. Úgy nőttem fel, hogy nem voltam, to- keresztül). Pedig ott van a több szó- \ vább falum határánál. Aztán jött. a felszabadulás, a bából átló ház és a koíklktiv sze'zödé'si népi demokrácia. És a fekete árnyak eltűntek az éle- 358 forte loí fű- elő étemből és az elérhetetlen vágyálomból valóság lett. kJ istállóban két ökör, egy te- t"*™ ** Hartum elhinni mikor megkaptam az értesí- . . , , . . „ , ,. „ étest. hogy en is megyek Galyatetőre. Őszintén rnep­bén és kél üsző fogy?sz:ja a ta■<>;-)vüUorn_ egy kicsit féltem is az ilyen „úri" helytől. tn4nj\ csendesen. Nem messze az ai-^ jjc amint odaérkeztem, mindjárt megváltozott min- Igtokfól az ágy, ahol éj'szakánikin! pi- i den. Az a gátlás, ami bennem volt, feloldódott akkor, bent« k! fáradalmat Nagy József. AÁamikor ünnepélyesen fogadtak bennünket Már akkor gyilkos felesége egy pillanatra se megy # éreztem, hogy nem idegenek közé kerültem. Olyan dl meSőíü.lk és azi igyekszik bizonyt-f szeretetteljes, olyan elvtársias volt a fogadtatás. Most t*'i hooy ’ól" 'arV'ák csendjüket ^ már valóban a dolgozóké a régi úri nyaraló helyek. ' A fit ballniérkőzíts napján Karácsony JCaodá/ato. itt minden. Minden kényelemről gondos- ,, e 1*1 11 , . .A, iii .v gin I fkodnak. Itt mindenki kipihenheti eaesz évi munka­József tes ai La a,ka mazoó ját es am,- fc f(jra<f<J,maif> hogv a?tdn úju,t crW> fofeotoW Kov az jogos já. andosdgj. > - flendülettel fogjon hozzá a szocializmus további épí­ege'ni kozd e. A fanbe.iok egy j-ffesébez. A napi négyszeri étkezés kifogástalan cs hangzó vallomása alapján már démtan f bőséges. A kiszolgáló személyzet végtelenül udvarias Száraz adatok ezek, de ha már számbavesszük az eredmény értékét, ami 6.600 forintot tesz ki, akkor lát­juk, hogy az öntök tudatában van­nak a selejtcsökkcntés jelentőségé­nek. Az öntödében találjuk Takác# József elvtársat, akinek kezében gyorsan mozog a tömőfa, amivel a homokot nyomkodja az öntöszek- rényekbe. Kezei aiól gyorsan kerül­nek ki a hibátlan formák, amit nagy gondossággal készít cl, ezért ritkán van selejtje. Egyike azoknak a dol­gozóknak, akik élen járnak a seíejt csökkentésében. Májusban mindössze 3 százalék volt a selejtje, míg janu­árban a százalék duplája volt a mos­taninak. — Saját érdekem és a gyár ér­deke, hogy a selejtet a iegaiaeso- nyabbra csökkentsem le — mondja Takács elvtárs és a simítókanáUa! gondosan egyengeti tovább az önö- homokot. hogy hibátlan legyen az öntés. Gyors, pontos munkájának eredménye az is, hogy a normáját is 126 százalékra teljesíti állandóan. — Ha itt végzek, átmegyek a má- ^sik formakészítő géphez — mo-ndja, mert a többtermelés mindannyiumk ér­deke. f Távolabb dolgozik tőle Geikot« Jó­- . , . ,, fzsef, aki a földön térdelve szemlél egy es előzékeny. Azt mondják, a múltban is így csinál- á „ . ,, .. ,, v ,, • • tálc, de akkor kényszerből, most meg szívből Hárman JettearfteH öntőformát. Nek, « szop lakunk egy szobában, úgy, mintha testvérek lennénk. Jeredmenyoi vannak, mert mindössze Szórakozásról is bőségesen gondoskodnak. Rádió, Jé.8 százalék volt a selejtje. fürdő, sakk, röplabda és futballpálya áll a szórakozni f Rtmondia, tudatában van II is i w- vágyók rendelkezésére. A vacsora után mozielőadás ilejtc.sökkcntés fontosságának. es utana minden este tanczeneltar szórakoztatja oi ' . . zene- és tánckedvelőket. J — Minél jobban lecsökkentjuk a Eziiton mondok köszönetét munkatársaimnak, azjrossz, öntvények mennyiségét, annál egész dolgozó magyar népnek, akik munkájukkal «jobban és gyorsabban meg tudjuk v*. hozzo.segítettek ahhoz, hogy én felejthetetlen két he- * lósítani az ötéves tervet — mondj« te: tölthetek a Galyatetőn. fcstkota József. TILL KAROLY bányász élmunkás f TalliIlmk a Sophn, öntök * * közölt olyat is, akinek egyáltalán nine* Kedves Elvtársam! — hangzik a másik levél. — J selejtje. Egyike ezeknek Pintér Károly Soha el nem mulo élmény lesz szamomra az a ket\.. ' , . .. het, amit a dolgozok jóvoltából itt eltolthetek. Azt\ . ' ' gondoltam elindulásom pillanatában, hogy minden va<ásban az önköltség csökkentés terem kényelemről, szórakozásról, kifogástalan étkezésről J ;s jó szaktudását átadja többi társá- gondoskodnak. De azt nem gondoltam, hogy nnnj/ijiak is. Jóleső érzés látni az udvaron szeretettel vegyenek körül, mint amiben részesülünk. A,,hó kész gépeket és az egyre lapo- Még valami, amiért érdemes vo't idejönni. Úgy élünk isai,bá váló sole jtkupacot ami a jövő- ití valamennyien egymásközt, mintha testvérek le«-1^ )c!jesen eltflnik> mer, „ Sopian« nenk, vagy legalábbis hosszú evek. óta ismernénk á . . u . egymást. Ügy érzem, otthon vagyok a munkások r0^0101 ,udJak- ho^ a ^ el,ensé«- nagy családjában. Kívánom, hogy minden ember ilyen J ~“ szereletben és megbecsülésben éljen egymással. Ki- J » .. . . . . i_ . . vánom, hogy minden dolgozó megláthassa ezt af «OZSGgi ^TKeiesi csodálatosan szép Galyatetőt. } vóllolatok elavulnak Mindezt a felejthetetlen nyaralást a népi demo-} kr ódának, a Pártnak és nagy vezérünknek, Rákosi i A kormány eg vés városokban é« Mátyás elvtársnak köszönhetem. Hazatérésem után a J kezsészekb n a lemelkezési teendőket nyaralást azzal akarom meghálálni, hogy fokozott (községi temetkezési vállalatokra bi*- crővel dolgozom népünk felemelkedéséért, a szociahz- i ta r üj M M , kwégj vá, a. RISZTER JÁNOS élmunkás \ at“K ar,akulrak Debrecen, Győr, Mis- * i ko.c, Pécs, Sopron, Sreped, Sxékes. A föld, a gyárak, a bankok, az iskolák után axf h-hérvár, Szombathelji, wlamin: löhh üdülök is a munkásoké. f városban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom