Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-02 / 127. szám

*»• JONTOS 2. NAPLÓ 5 JHlvúL tökkel, minél jobban! Ez a jelszava a Csoboka-pusztai állami gazdaság brigádban dolgozó munkásainak A nap már deMSn äll, forró suga­rával átöJeU a pus?,'.ált és a halárt. A frissen meszelt gazdasági épületek, ntunflcásJ.akások vakító fehérségét csak l fáik zöldje tompítja, és kőművesek hangos kalapács-zaja, meg a hernyó- líipas Hoffer 55-ös dübörgése töri meg a csendet. Ahol a kisvasút nagy Wbm kanyarodik a pusztába, az aká- eos mellett gulya heverdsz és nem messze az éVőösvéntiyel elkerített ár­nyas kifutóban hónapos borjuk kéredz- kedraek az anyjukhoz. Régi és új épü­letek váltakoznak, tehénistáTló mellett « csikós, igálsló istálló, nem messze a gépszín, aztán az iroda felé menet az épülő kuUúrház és szép rendezett só­tokban tágas, szelős munkáslakások. férfiak, asszonyok végzik az épületek között napi munkájukat és olyan élénk, ir.ozgahnas az élet itt, Csoboka-pusz-. tán, mint bármelyik faluban. De még mozgalmasabb az élet a föl­deken. Derékig érő búzatáblák hajla­doznak itt-ott érés felé közeledő rozs- katószok sárgás foltjai tarkítják a ha­tárt. Amerre a szem ellát, a gabona^ táblákon túl és a feketéén dűlőben ktikoricavettésb n murtkásbrigádok vi­dám csoportjai versengenek egymással • kapálásban. Ez a legfontosabb munka most és a Csobokai állami gazdaság valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy a gyors alapos kapálással mi'-él több nedvességet nrntsenek meg • növényzet számára. —• Négy brigád dolgozik ebben a dűlőben. Mindegyikhez (tét ekeíartó munkás, egy lóvezető, kél pár ló, két 'ókapa tartozik. Az egyik brigád éppen kiért a föld végébe és harsányan nó­gatják a másik hármat, akik még jó­val mögöttük maradtak. Kovács János brigádja mindig az első, előző napon h 8 százalékos túll.eljesitményt ért el. — Nézd csak Sanyii, ahol mi jártunk « kapával, ott biztos nem női gaz a •akarodásig —- mondja Leránt Sándor fejé, aki az ő brigádjában ekelarto. Kovács János elégedetten néz végig • kukorica sorokra, a frissen fordított földiben egyetlen száj gyom nem ma- »ad: fölül. Egy kicsit pihennek, a lovak hadd fújják ki magukat, közben a ma­lik három csoport is kiért, most együtt Aéziit a délelőtti munka eredménvét. — Sohase hittem volna azelőtt — »tói ismét Kovács János, — hogy az fyen lókapával mennyi munkát leltet vég zni, meg. hogy ilyen tisztán m.>- r*d a föld utána. •— De meg is nézhetik a környék-i beliek, — feleli rá Leránt Sándor, —« Ilyen szántás, ilyen kapálás, de ilyen# •zép termés nem volt még ebben a t határban az Esztcrháxvak idejében. — J Miinél többet, minél jobbat eiénni a mezögazdaságba-n. Ez a jelszavuk a csoboka-pusztai állami gazdaság mun­kásainak. Sok Kovács János és Németh Imre van Csobokáru Baranyában és az egész országban, akik az állami gazdaságok­ban, a saját és az egész dolgozó nép vagyonában elő!járnak a korsze-ű mun­kában, á több termelésben és gondol­kodnak azon, hogyan lehelre -még ol­csóbban, a gépek segitségével keve ebb munkával is többet termelni. Právlíz Lajos. Több háztartási vegyicikk kerül forgalomba AZ ÉLETSZÍNVONAL emelkedése magával hozta a dolgozó igényeinek természetes megnöv-ekedé-ót is. Uj, modern házak épülnek, új lakásokba köl'.özneik a dolgozók, vagy a régie­ket alakítják át, csinosítják. Egyre tö-bb lakásba kerül új bútor, csillogó tűzhely, új konyhafelszerelés. Na­háztariá-i vegyic'lkkek termelési ér­téke, 1954-re ez a szám 98 millióra fog emelkedni. Több fémtisztfió, mo­sópor, cipőkrém, parkeótpasz’a, stb. kerül forgalomba, hogy kényelmeseb­bé tegye a dolgozó nők há/.tar*ásó­nak ellátását, szebbé és tisztábbá piiibcná".. Ha mindehhez hozzászámít­1 I I 98 Miiuo fOSIKl SZTÁLIN SZELLEMEBEN 1949 gyobb gondot fordí ar.ak a takarítás­ra, vigyáznak a lakás tiszta-ágára. A TERVHIVATALNAK erre is ki­terjedt a figyelme, amikor a három­éves. illetve 5 éves tervet kidolgoz­ta. Az éle'színvonal emelkedésével párhuzamosan irányozták elő a ház­tartási vegyicikkeik termelésének emelkedését is. 1949-ben 65 millió a föl 1954 Amikor másfél hónappal ezelőtt létre jött a magyar-csehszlovák szerződés, amely a békefrontnak újabb, hatalmas győzelmét jelen­tette, mind a magyar, mind a csehszlovák sajtó úgy értékelte ezt a történelmi tényt, mint amely elsősorban a két ország vezető • tejének — a két ország kommu­nista pártja politikájának köszön­hető. Akkor azt irtuk, csak a kommu­nisták voltak képesek arra, hogy végleg felszámolják a két ország között mesterségesen szított és még a felszabadulás utáni időkben is felszított ellentéteket. Csak az­ért volt a megegyezés lehetséges, mert mind a két országot kommu­nisták vezetik, akik közős elvi alapon állanak, akik a nemzetisé­gi politika tekintetében egyazon alapra helyezkednek: a sztálini nemzetiségi politika alapjára. Csak a kommunisták vezette kormány köthette meg a barátsá­gi szerződést — írtuk akkor — te­hát hogy létrejöhessen, ahhoz szükséges volt az, hogy mindkét országban a kommunistáké legyen a döntő szó. Ezért jelöltük meg a lehetőségek megteremtése idő­pontjául nálunk a fordulat évét, Cehszlovákiában pedig a tavalyi győzelmes februárt. Ezek voltaic a két országban azok az időpontok, amikor a népi demokráciák hatal­ma megszilárdult a munkásosztály és annak pártja, élenjáró pártja, a kommunisták vezetésével. S hogy mennyire igazunk volt akkor, amikor ezeket írtuk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Csehszlovák Kommunista Párt most lezajlott kongresszusa. Amelynek díszelnökei között ott szerepelt Rákosi elvtárs és ame­lyen óriási tapsorkánnal köszön­tötték Farkas elvtársat. A kon­gresszuson magyarokat is bevá­lasztottak a cseh és szlovák elv­társak mellett a központi vezető­ségbe, Fábry elvtársat, akit an­nakidején a magyar kommunisták legnagyobb megbotránkozására börtönbe vetett a csehszlovák re­akció, póttagul választották ugyan­csak a Központi Vezetőségbe. „A csehszlovák dolgozó nép győzelmének kongresszusa" írta a kongresszusról a Szabad Nép. A kommunisták vezette magyar és csehszlovák dolgozó nép szilárd barátságának kongresszusa; tehet­jük hozzá abban a biztos tudat­ban, hogy minden magyar és cseh­szlovák dolgozó őszinte vélemé­nyét fejezzük ki. L^P­juk még, hogy az ötéves terv során tízezrével gyártjuk a villamos háztar­tási gépekéi, villanyvasalóika/í, vtl- lanyfőzőket, mosógépeket, stb. min­den háziasszony előtt világo-sá válik, hogy a szocializmus felé haladó népi demokráciánk az ő vállukról is igyek- -z'k levenni a terhet. Zsírbeszolgáltatási kedvezményben részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik hizlalási vagy tenyésztési szerződést kötnek Az Országos Közellátási Hivatal új rendelet« éneimében az a mezőgaz­dasági munkavállaló és az a gazdál­kodó, aki akár közvetlenül, akár szövetkezeten keresztül kollektive a Sertéshizlalási Nemzeti Vállalattal sertéshizlalási vagy a Sertéstenyész­tést Nemzeti Vállalattal sertéste- uvésztési szerződést köt, a szerződés megkötésétől számított egy évig a magánfogyasztásra levágott sertések után beszolgáltatandó zsírmennyiség- nek 50 százalékát köteles beszolgál­tatni. A zsírbeszolgáltatási kedvezmény csak azután a sertés uián jár, ame­lyet a sertéshizlalási 'agy sertéste­nyésztési szerződés megkötése után vágnak le. A rendelet értelmében a zsírbeszol­gáltatási kedvezményre igényt tartó mezőgazdasági munkavállaló és gaz­dálkodó köteles a sertésvágási enge­dély kérése alkalmával a sertéshizla­lási vagy sertéstenyésztési szerződést a községi elöljáróságnak bemutatni. A községi elöljáróság a magánfo­gyasztás céljára levágott sertés után beszolgáltatandó zsírmennyiséget a bemutatott szerződés figyelembevéte­lével állapítja meg. Jön az olcsó fémceruza A Tömegcikkipari Központ új tervet készített a nyomós fém­ceruza előállítására. Gyáraink rá­térnek a fémceruza tömeggyártá­sára. Ára mindössze 2.50—3 forint lesz. < / jó szakmunkás továbbadja tudását A kapitalizmusban a konkurrencia azt mondja, üsd le a gyengébbet, hogy megerősítsd saját uralmadat. A szocialista verseny azt mondja: egyesek rossza} dolgoznak, mások jól, megint mások még jobban, — érd utol a legjobbalcat és érj el általános emelkedést. Sztálin elvtársnak ezt a tanítását megértették és magukévá tették az ország és a déldu­nántúli üzemek dolgozói. Az öntőműkely fülledt levegőjű ne­miségében a mintázok gyors mozdu­latokkal készítik az öntéshez szüksé­ges formákat. Egyik miniázó asztal mellett ketten állanak. Egy idősebb munkás, aki élénken magyaráz f'ata] munkatársának. — Figyeljen ide szak társ, — mondja Egervári Márton öntő. — Megmutatom magának, hogyan készít­se el az öntő formákat, hogy ne le­gyen -ok selejtje. Amit én tudok -zí- vesen átadom magának, tanulja meg. Odahajol a fiatal Schum Gyula fölé és mu­tatja a for­mák elkészí­tésének he­lyes módját. Pár darab szeget szúr be a kifor­mázott öntő­homokba, tuajd tovább magyaráz: — így csinálja máskor Ls, meglátja, hogy nekem lesz igazam. Azóta bebizonyo-odoU, hogy Eger­vári elvtársnak lett igaza, mert a munkatársának a selejtje lecsökkent azér!, mert megmutatta, a kevesebb szakiudás-al rendelkező társának, ho­gyan dolgozzon jól és eredménye­sen. A KÖNYV A KO.VI V lAAEPi: (de csak a haladószellemű könyv ünnepe) kezdődött meg, sátrakat állítottak fel ' Á Budapest utcáin és az üzemekben. A nép írói személyé­ül déli harangszót hoz a^SCB látogattak el az olvasókhoz és régi szokás szerint a dűlőéi e.ején fel- f rledikáljak megjelent müveiket. ■nr rőt* ej lAnunc olhrtMn t J " Talán tizenegy né hány esztendővel ezelőtt kezdtek Hiába a gép, meg a jó munka jól is fizet A nyári szél brigádok felé •Sitiit «gy szekér, rajta fényes éthordó. # Wzák az ebédet. — A négy brigádé.. , . ... ... . ... ... ...., , . . munkásai helvet készítenek az ebédhez, V^pelm a könyvet. Hossza ideig nem colt óbb, nun a lovak kezelői zöld lucem't vetnek ÉW élelmes kiadói ötlet. Ezen a napon valamivel ol- s kocsiba é-- hozzá-álnak az evéshez. # csobban adhatták el a raktáron lévő könyveket, de való- Kőzfcen beszélgetnek és ahogy ilyen- f i uoayvei, J képest. V Gyakori kép volt könyvnapón, hogy a rongyos. J ruhájú költő saját köteteit árulta az utcán, de ezen a J napon nem volt több sikere, mint máskor. A kiadók nyeri meg $ zsebrerágták a hasznot, az írók a némi honoráriumból J tengődlek. •kapálást versenyt. f A KÖXTVS ÍTKAKAT a belvárosokban áll i tol­Mar ugv la lom, nem on nyerem f f(y B-uri-apesten és a vidéki városokban. Most a kiít­mond ja Németh Imre* rk- f városokban és oz üzemekben is állitannj.• fel könyv• *en li megtevnáltátok teg.nup is sátrakat. Az új olvasókkal találkozik az író, a kiadó- ^áznyo’cat, én valahogy lemarad:arr..f vállalat és a könyv. A Kokszművek gázosító kemencéi között i rekkenö hőségben dolgozik Horváth József, aki kemencemunkás volt, ma pedig gázmester. Egyszerű munkáiként került ide, de jó munká­jával és tanulással szakmunkát lett. A gázzal telített huzatos folyosót között H a m e r 1 i elvtáns tanítja, hogy még jobban megismerje munká­jának sokoldalúságát. Munkájának meg is van az eredménye. Elérte az!, hogy egy új szakmunkást képezett ki az üzemnek, aki megbízható, jó mun­kaerőnek bizonyult új beosztásában is. Hamerli elvtárs megtörli izzadó homlokát és öntudatosan megjegyzi: minden szakmunkásnak az a köteles­sége, hogy tudását átadja szaktársai­nak. Hamerli elvtársink igaza van. Mi­nél több a jó szakember, annál jobb a minőség és annál olcsóbb a terme­lés, am'nek az egész ország érzi i hasznát. — Ilit van például Szarkandi Béla, aki szintén egyszerű munkásként ke rült ide, folytatja tovább Hamerli elvitárs — jöjjön nézze meg mit csi­nál új beosztásában. A bejárattól jobbra van az anyag, raktár, itt látjuk W'lk József raktár nokot, aki átfogja Szarkandi elvtár* vállát és az iratok között keresgélve magyaráz neki. a — Nézd meg előbb az anyagkiadá­ssá vételező lapot — mondja és vezesd át az anyagkiadást lapra és akkor (•tiszta képet fogsz kapni. Szarkandi (| elvtárs mosolyogva jegyzi meg: — Most már értem. Eleinte ki**á nehezen ment, de most már könnyebb. se mertem volna rágondolni, W mát szokás, hogy iiyen- \ jóban az egyszerű dolgozó még ezen a napon sem vett arro! folyik a szó, J könyvet, mert még ilyenkor is drága volt fizetéséhez me yik bugád me •fe gondolkodom rajta, mi-rt nem tu-# zf haladószellemű könyv ünnepe az idei könyvnap. 'Wén is azt a hé* ho’das ‘e'jesit- # ' Szikra Lenin válogatott müveinek II. kötetével, Rákosi "*iyt délután háromra meg'sir ál-ni,J^/°'s, •>'MW* a. »*> "< JÓ*s.eJ. nv*,, . t/ ^ r.u * tudtunk a szabadsággal es horhos Mihály „A hehe arc­PortLJ'Wg.y f ova.c,s ancsi-tutk 't vonalán“ című munkájával jelentkezik az idei. kőnyv­5 az eu brigádonthan jók a kapar,, s ,Wp0n Ezenkívül a régóta várt Puskin válogatott műveit Igaz, hogy a tízórás munka- , jelentette meg, Komjáth Aladár válogatott versein. Ru- *J”8l kitelik, de mégis, szeretnék mi-) ,/nft László és Lukács György ideológiai munkáin kivid. ^ többet végezni... * 0« valamennyi könyvkiadó jó munkát végzett. A ma­gyar cs külföldi írók legkimagaslóbb alkotásai kerülnek olvásók elé. A SZAKTAX.ÍCS l'ELHIVÍSSAL fordult t s , az üzemi dolgozókhoz a könyvnap alkalmából. Rámutat , a , , , , , , , arra, hogy a mostani könyvnap a demokratikus iroda- bogy belőlem valaha raktárnak les*. lom és tudomány ünnepe. Az ipari dolgozók tegyék1 Ezt a demokráciának és a m unka’ár- ünneppé a könyvnapot azzal, hogy minél több könyvet fsaimnak köszönhetem. vásárolnak. . j. Rövid pár hét alatt megtanulta a* Kern véletlen, hogy a magyar írok ktdtvanya most t.8rd6a<&nek" látszó raktárnokságot a könyvnap alkalmával született meg. Barabas Tibor, \ ;a1 Benjámin László. Gergely Sándor, Illés Béla, AV/.y • b.ztosan ,ol megall,a a hu­Lajos, Szabó Pál és Zelk Zoltán felszólítják írótársat- . 1 U1 beoszi.asaban 's. kát, hogy foglalkozzanak müveikben, írásaikban a hon- •' ^ vétlséggél. Jegyének nevelői, tanácsadói, jóbarátai hon- < védeinknek, dolgozzanak együtt, népünk és irodalmunk• Az eddig elért eredmények fényét felemelkedésén. Előttünk van a szovjet írók példájabizonyítékai annak, hogy mennyire akik háborúban és békében népükkel ö^eforrtan f ^tozott „ munl,a ^llernc cm tollal es fegyverjel xs szolgálták es szolt,aljak a népek ' Ü2emekben. M a tókés rednMerhen szabadsagának ügyet. JlB dolgoz6k IgUibbje féltékenyen PÉCSEIT .11X1 I S l.í -in 17-I-IX rendezik meg a könyv napokat. Az eddigi könyvnapok, — ha őszinték akarunk lenni, a budapestitől eltérően, több éven át részvétlenül zajlottak le. Reméljük, ebben az esztendőben a pécsi könyvvan is valóban ünnep lesz Pécsett, Olcsó áron vásárolhat nők könyvet az olvasók. A könyveket ma már az államosított könyvkiadók ad- • jak ki és éppen ezért a könyvnap nem a vállalkozó i , könyvkiadók rendezésében, hanem a kuPuszkormány- fnz ütemek ja szakmunkásai, hogy ta­ra/ támogatásával és a dolgozók részvételével zajlik le. á pusztaiulaikból minél többet átadja­j. "f fíf % eU l-in lT\’tak 0 kevésbé Spielt munkát*«*­ájabb alkotásaikat, A dolgozok közül egyre többen la- i r ingatják meg a sátrakat és viszik haza a legszebb úján- Ana^- dékot: a könyvet. őrizte a különböző szakmai fogások titkát, addig a szocializmust építő hazánkban a munkásság magának építi az országot és tudja, hogy a több és jobb termelés saját jólétét teremti meg. Ezért törekednek arra (KáRM)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom