Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-15 / 112. szám
MSP L ó !519 MÁJUS IJ „Béke ketL, a-karja minden bér..Vidám úttörők mennek vérig a magyaregregyi utcán, kigy- P7,erre lépnek a dal ütemére, mosolygó szemük belekacag a tavaszba, gyermekházukat kOnnyü szél kaszálja. „Béke lesz, ha millió ököllel ..Ajkukon harsog a nóta. Belekiáltják az ifjúság élniakarását a nagyvilágba. Hadd harsogjon, hadd zengjen, hullámozzon túl a magyar- egregyi határban zöldelő vetések felett, szálljop el a Mecsek, a Balaton felé, repüljön keresztül a Dunán, a Volgán, a Jangesekiangon, az Óceánokon, az egész világon. Szólaljon meg visszhangja, mindenütt, minden bé- 'két áhító ember szívében. „Béke kell.. em- árokba, hogy meghaljon az czer- ' holdjaikért, füstölgő kéménvü rvárai kért. 0 Papp Istvánná felnéz a munkájáról egy pillanatra. Szeme elréved a messzeségben. „Béke kell...“ Szivébe markol a dal. A fiára gondol, aki Torda és Kolozsvár közti harcokban eset* el. Fiatal volt, vidám, tele életkedvvel és él ni akarással. Úgy készült az életre, olyan gyermeki hittel, mint egy nagy csodára. Imádta a.z erdőt, vadőrnek készült és szeptember 9-én meg is jött a kinevezése Pécs közelébe, az A i nádtetőre. Roldogan mutatta az írást, kezdte tervezni, hogy mikor utazik. Mindnyájan, az egész család boldogok voltak és Papp Istvánná arra gondolt, hogy egyszer majd elmegy meglátogatni a fiát» Fel fog pakkolni neki mindenféle jó hazait és az ő szép. nagy fia karon fogva vezeti őt és mindenkinek mondani fogja: „Nézzétek ez ' az én anyám.“ És büszkén megy vele és mindenkinek azt mondja a tekintetével: „Látjátok, milyen boldog vagyok, mert ilyen jé fiam van. aki Így szereti az anyját.“ Eddig jutott el gondolataiban Papp Istvánná, amikor .a kutya ismét ugatott. az udvaron. A postás jött visz- sza. Na, talán itt felejtett valamit — gondolta. Percek kje]lettek hozzá, mfg megértette, hogy nem visszajött. hanem megint eljött 'és nem elvinni akar valamit, amit itt felejtett, hanem ismét hozott valamit. Egy behívót. Ez szeptember 9-én volt és október másodikán a G. H. ..fogyatékba vette“ Papp Tstvánt. valahol Torda és Kolozsvár között. Ott fgy mond-', fák. Papp Istvánná nem mondta sc-f hogy, nem szólt semmit, esak egy sikollyal lebonilt az asztalra „Béke kell..zeng a dal. Schván Jánosné, helyesebben özv. Schván Jánosné is elképzeli a maga békéjét. Egy kis trafikban, ahova bejönnek az emberek 10 Munkásért, 20 Kos- suthért, vagy egy pakli cigaretta- dohányért egy papírral. Trafik engedélyért folyamodott Schván Jánosné és minden bizonnyal meg is fogja kapja, mint hadiözvegy. 1944 szeptember 17-én írta a férje az utolsó levelet a Kárpátokból, aztán eltűnt. Eleinte még reménykedett, de aztán egyre fogyott a remény és egyre nőttek a gondok. Ma már nyugodt. A Párt, megígérte neki, hogy segítenek rajta, vagy a trafik kai. vagy n szövetkezeti korcsmánál, vágj' a községi fürdőnél helyezik el. Schván Jánosné most már nyugodt. I udja, hogy ha a Párt megígér va lamit az be is fog teljesedni. Csak béke legyen, akkor megint rendbe .jön lassan minden. És Sván Jánosné bízik a békében, küzd érte az MNDsz-ben és küzd ma a békéért a szavazatával. Vaszilij Gercsov egy napja 7 Ó R A Vaszilij Gercsov erdőmunkás éjjeli- szekrényén éles berregéssel megszólal az ébresztőóra. 7 óra, diinnyögi magában az izmos férfi, aztán nagyot nyújtózva, csontjait ropogtatva kiugrik az ágyból. Első útja a fürdőszobába vezet. Megereszti a zuhanyt, vígan prüszka. Az alkotás muzsikáját zúgják » fűrészelő gépek, csattognak a fejszék, mint szivendöfött óriások, zúgva, recsegve dőlnek ki a hatalmas iák. bt ruk emelik magasra súlyos testüket, óriási teherautók indulnak vissza velük a város felé. Bútor, épület lesi belőlük: otthon, a városi dolgozóiénak. „Bélke kell. " — árad a daJ és belehasít a szíveikbe a békevágy. S az asszonyiszívekben éppúgy, mint a férfiak szivében minden elszívó sorról acélosabb lesz az elhatározás: Megvéd jük a békát! összefogunk és megvédjek a béké1., mer,, elég volt a szer- védésből, tu.-rl kedves nekünk ez az élet, melyben élünk, melyben minket is embereiknek számlának, melyért érdemes küzdeni, összefogunk ezért a békéért magunkért, a gyermekeinkért és unokáinkért, akiknek ajkáról idecseng: „Béke lesz, ha rrti lki' ököllel összefog panasz', és proletár." Békés Józs-f. ÍGY haltak meg... H nvol opry mentek a halál elé a spannt ifa-sj-zJák Vili CÁrrern verde, Pa.jrr CS Me-tres ... \ spain ol kommunisták lapja, a „Mundj Obrere“ közli a négy antifasiszta hős utolsó óráit. Már több napja teljesen ruha nél hál, hideg cellákban voltak. Valverde nagyon átfázott. 17-én 0.45 órakor a. börtön igazgatója harminc rendőrtiszttel a 307-es cellához ment. ahol Carrero volt bezárva. Két erős tiszt elkapta és kirántotta a folyosóra, de Carrero, hogy barátait figyelmez fesse elkiáltotta magát.: „Éljen a köz társaság",’ Kljén a szocializmus.'“ A tisztek megijedve ettől a figyelmeztetéstől elragadták Carrerot és puska- és pisztolyaggyal vertékt Szeméből kezdett folyni a vér. A 308-as cellából Paigot húzták ki, félig mez- trlenßl. Nagy ütéseket mértek . rá. Fáig is kiáltott: „Éljen a spanyol köztársaság! Harcoljanak tovább!" A fasiszta rendőrök, az átlátok még jobban elkezdték verni és száját betömték egy darab zsákkal. Valverdet a 30!)-es, M estrest a 315-ös cellából éppen így űzték ki. Hat órakor 200 civil rendőr és 30 fasiszta tiszt jelentkezett, hogy a VWiHHI.I Ml'CAR négy bűnöst elviszik a börtönből a líotai Italáltáborjja. Mikor elvitték őket a börtönből Valverde kezeit osszp'lrólbtták, a többinek csak kötettel kötötték össze. így is lettel: élteméire. 0 óra 45 perekor falhoz állították őket. Bátran álltak oda és még erősebben vágták a fasiszta gyilkosaik szemébe: „Éljen a spárnád köztársaság! Kljén Setdlih, Dolores, Comorera, a Párt,- a szocialista ifjúság!“ ... És utána mind a négyen együtt: ..Halál Francora és társaira!" És amikor a fasiszta gyil kosok fegyverüket készítették, egységesen kezdték énekelni az Inter nacionálét. Amikor az első lövés eldördült, mind a négyen nekiszaladtak a rendőröknek. Valverde csak egy pár lépéssel előttük esett el. feje át, meg ál volt lyvkgatva. Utána ott hagyták őket, amíg meg nem haltak, irtózatos kínok között fetrengtek a homokban. A fasiszta állatok szuronyaikkal összeszurkálták. Valverdet és Carrerot. szuronnyal összevagdosták arcukat és mellüket. így halnak meg a spanyol szabad sághneosok.. Ne. feledjük el őket soha. (G. Dodek) Traktorok vontatta teherkocsik szállítják a városba a kttermelt ts Munkaközben pihen tetőnek kőive szappanozza magát a tépően hideg vízsugár alatt. Mire végez, felesége a padlós, szőnyeggel borított, képekkel diszftett szobában már megte- i«lett. Gercsov jóétvággyal megreggelizik, vállára akasztja hátizsákját, melyet felesége élelemmel töltött myg, majd elbúcsúzva családjától, munkára indul az erdőké. SÓRA A faóriások között megindul a mnnegy kis gj Uinoíc.sszedés. 1 ó R A Pihenő — süvölt végig a kiállás <* erdőn. A fák közül előbukkannak * munkások. Kezet mosnak a mosdói*®- lyiséghen és a kultúrhelyiség ebéd lé jében hozzálátnak az étkezéshez, 5'e** unatkoznak: az erdei munkatelep11^ rádiója van. Először a legfrisebb ^ reket hallgatják. Mire befejezték *® ebédet, a hírek elhangzottak. Még T** félóra pihenő. Beszélgetnek, nevetg^- nek, muzsikát hallgatnak. Már ed*l több, mint 500 rádióállomást léte*f i33) Ez az igazság az amerikai diplomatákról „„ ... , , , „ . i Washingtonban és a követségen is számtalanszor „Béke kell...“ száll a dal és BaJa-imondták npkt.m. a Szovjetunió erősen készül az Amerika ront Józsefnek pgész a szívéig hatol iPuenj háborúra, mert uralni akarja az egész világot. Ma- az ének. A községháza felé tnegy.^gan) viszont arról győződtem meg. hogy minden szovjet arra, amerre az úttörők és szintéi állampolgár, akivel beszélni módomban volt, nem kíván teljesen önkéntelenül is rááll a lába,f egyebei» mint hogy tartós béke jöjjön. létre a világ ösz* szes népei között. f A legkülönbözőbb orosz emberekkel érintkezvén arra "a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a Kommunista Párt Magjai és a Szovjetek Tanácsának tagjai csak úgy, mint [inas szovjet állampolgárok barátságos és szívélyes kap- icsolalot óhajtanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok pa.ttogóan szóljon is a.z induló. Pe-< között. dig hej, de büszkén ment 1914 ben I1 Láttám, hogy az oroszok soha semmiféle .jelét nem Újvidéken. Hej de büszkén ■ fújta üUnutatták Anierika-eilenes magatartásuknak, annak ellenére I* a többiekkel: ..Megállj, megállj1,sem, hogy a szovjet ellen hangolt USA tisztviselők ezt a kutya -Szerbia. — Nem lesz tied Her--napnál világosabban láttatták állandóan, cegovina,“ Nem kellett azonban hosz ^ Azt is hallottam Washmrtonhan és a követségen. ségeim során csak azt tapasztaltam, hogy mélységes bi- 1 ^ ,cttek ** erdei munkatelepeken. zodalommal vannak a rendszerhez, a kormányzó Ko*n-(t er Adi munista Párthoz és annak vezetőihez. * A Különösen azt figyelhettem meg lépten-nyomon, hogyji Kürtszó harsan, vége a munkái* hogy a szovjeteinber a világ legkülönb pátriótája, aki min-, i éz emberek mégsem hazafelé ind den eselben, a fronton éptigy, mint a front mögött, min ,inak. Visszatérnek a kultúrhfizba. n,í»’ dig kész volt hazájáért, meggyőződéséért életét áldozni <1 mosdanak, levetik munkára hűjük* és ma is kész bármilyen ellenséggel szemben, ha erre p majd hátizsákjukból szinte vaJan**®^ újra sor kerül. I*nvien gondosan átkötött, csoWj*^ hogy a dal ütemére lépjen. De bi zony mindig lemarad egy fél ütemmel. Hiába, ha valakinek öt centivel rfl- vítfebb a hallába. nem tud már valami katonásan lépegetni, bármilyen Láttam azt is, hogy igen nagy és ragaszkodó szeretettel veszik körül a generalisszimusz vezért, Sztálin Józsefet és minden szovjetembert megnyugtat az a gondolat. hogy Sztálin egész életét a népért áldozza és a . ..' a népén amozza es a*a gorkjj; jArásban> egy jde is történelem h-gválsagosabh pdlanatában megmentője lettig héten. Ilyenkor ^ i)Z OIONZ IiCpilvK. ’ _ „ . tár. hogy egy nyári, napsütéses dél-<* munkások. Gercsov négy uj kon .... .. .. j ' - * v r i __m____ s vier hnr1) Ftnz rualíli.lrní 1 " ve sznek elő. Könyv van benne ffr marosan megérkezik a moz($ók3ny''tJ*j ez a hatalmas gépkocsi. 50 van be tíW ríj» szú éveknek eltelni, hogy- Balatoni József rájöjjön, hogy bizonv neki (-/l vajmi kevés köze van Boszniához i Közel egv éve má _0-, __, ____HRH el őttön egv szovjéflány vendége voltam Moszkvában. A1 visz haza. Egy politikai füzetet, tágas és világos szoba, ahol a csatád lakott, nagyon szó-fő is meg a felesége is olvassa "Iv pen volt berendezve. A falon Sztálin generalisszimusz y szakkönyvet, ezt ő tanulmányozza képe függőt. Ez volt az egevtlen kép a szobában. Meg-([két szépirodalmi könyvet feleségá**®*- kérdeztem a családfőt, hogy miféle érzések vezették, ami-! kor ezt az egyetlen képet lielj-ezte a falra. Gondolkodás nélkül éS büszkén felelt: a szovjet állampolgárokat az Egyesült Államokról szisztematikus irányítással, rosszul tájékoztatják. Szemé- i ívesen győződtem meg arról, hogy igen sok orosz Antef. I . !....... életé»el kultúrájával tiikélelesen it aeff Hercegovinához is. sőt még Ma-* v.,„ és hogy az amerikai írók közül nem egyel éptryn.rországhoz is csak annyi. hogy'|I)(.n úgy ohaunak a Szovjetunióban, mint akár Waslung- •».abad volt érte megrokkannia. Ba- Jionbaü. hltoni József, ha akaratán kívül is,i Nemrégiben vendégem volt e.gv Uanv, éH ezzel a jogával, moly úgyszólván ^egyik barátomnak a gyenneke• l'-rde " n/j a"’, Ogrvétién volt amellett, hogs- „hóké-inkai írók felől akiket, mm lótlnin. tsmei « « ««gjf . « . . ... , ' , . iMark Twain, Cooper, Theodor Dreiser, t (>lon .vmiair, ben“ szabad volt éjjel-nappal robo- Js'.nclair Uv,^ joh'T1 Steinhcck müveiről beszélgettünk és .. . i minderről olyan érdeklődést árult el és olyan mélv is- Nagv ütközet volt 16-ban jurnti« Jmere.(ej£et, hogy valósággal csodálatba ejtclt. Azt hiszem. T-én Galíciában. Jezlovicz meHett. Jtlo„v csalódott bennem Azt remélte, hogy tőlem fog a/ «Vák hosszat hullottak már a gráná «nmérika- írókról újat hallani s helyette liagvtam, liogy tok, mfg nem egy bolond srappnelliő heszé'vt róluk'és olyan művekről is, mese i mi „ meg nem kereste Balatoni József lázién sem mvAStani. m. Az orosz tábori kórházban térti Láttam, hogy egy egyszerű .annak minmagához, sebesülten fogságba esett. A J, .,".!’!’',lrüt''< uórcióaóVöV' mint egv áílnganrdrikar a Nagj- Orosz Forradalom hozta 'íg‘életéről. Meggyőződtem róla, hogy .t or»»* neki a szabadságot, neki és v#l®ísat,ú »obásem beszélt gvülőiettel az amerikai népről- miß együtt sok-sok millió elnyomott e,n ia‘IJ Egyesült Államokban a sajtó minden hatalma n Szór bérnek, akiket rég nem tekintett jetúnió ellen irányul. kor már ellenségnek. Akkor tnári Mondták azt is nekem jóelőre, hogy a szovjetem er »sidtsi. hogy kik az igazi etelnségei:áféli és gyűlöli a rendszert, melyben él. Í z sen. tinit miis- •Mk dmk Uke^ették a lövéez-^nak, mint agy aUpot nélkülözó baxagsáftnak.- Sztálin elvtárs és én lí>41. októberének borzalmas \ gulu'irháza felé indul. Mindketten **- * 1 .... wM 1 . — ll 1 - Sít-.. ». . 1 . . W »Zvl» HAftSVl _ Uli** 7 Ó R A Gercsov feleségével együtt a öltöztek. Jóleső érzés ez a najii m** után. A kultúrház előtt már gyi üleWf napjaiban a ^fővárosban maradtunk. Akkoriban sok rossz idegzetű embert fogott el a félsz. Sokan azt mondták nekem, hogy Moszkva feltétlenül Hitler banditáinak ke'# , »..,,.. ,, ,, .... v zébe kerül Mindnyájan tudtuk, hogy ha ez megtörténik, 1™k az ismerősök. Moz.elöadás les* mi vár számunkra, mert hallottuk, hogyan koncolták feli** nagyteremben, uj szovjet film« ^ más elfoglalt város lakóit és védelmezőit. Nyugodtan úi-iszanak. 26 vándor moziautó mjlk' „j Htbatom, hogy én is ideges voltam, de nem hagytam elia kerületben. Kéthetenként tartani**1 „ a munkapadot, inert tudtam, hogy szükség van a nnini-^is egy előadást, minden másod'-l ^ • szerdáján. Nemcsak a szórake**9 és tudtuk azt mind- Jfilmeket mutatják be, hanem hír"' . nvájan. hogy Sztálin velünk tart. Ö adla ki a parancsot ikaj /a Szovjetunió minden tájának ' Moszkva védelmére. Éppen az üzemben voltam, mikori^, meRer(,venftjk a fahicska lakói ^ Í5KSK. Jí! “'«'<>•, ..— ér eztük, hogy- ö vezet ^rnokt-t is vetítenek. ‘í Ó H A cióra, aminek készítésénél és is dolgoztam Aztán folytatta: — Tudtam, Gercsovék hazafelé munka- Iszony ind ilnak. A* » . v. . pl tövéiül. Tudtam, hogy fcsórát. Evés után még ol'i<M':'k 1 Ismeretiem ebben a pillanatban, arra is hogyan fogadták a bírt. Tudtuk, minket, millió dolgozó munkatársunkat, katonáinkat a főváros védelmében. Naponta 12. 14, 16 órát dolgoztunk f a gránátgvárbnn ekkor. Dolgoztunk, míg csak össze nem f estünk a fáradtságtól, egv-egv, órák a'udlunk pádnál és akkor újra dolgoztunk . Sztálin elvtárs a legnagyobb megpróbáltatásuk közölt iszke-it, ismerkednek a ma noz"" - „• győzelemre visz minket. És most. .békésebb körülmények f vekke,, azután még hallgatják egV ... között, ismét csuk a győzelem felé mutatja az utat, M«S-fr.lI(i„ ' mirí 1»*' menteit minket a hitiért* fasizmus hilieseitol. Nem vagyok 4 . p’ ‘ v tagja a Konummista Pártnak, de ilyen vezér alatt élni fukl,,,n k*"'sz,k !* v,",,n>'- A előjogokat jelent. Büszke vagyok rá. ez az oka, hogy #R°'idti'lnn emberek nyugalmával ^ Sztálin elvtárs képét helyeztem el szobúaik falán“. z ínak, hogy másnap frissen, kipi**1" jFolytalása Vövelkezik.) < tfolytalhas.sák inppkájukaA, vorsan megtérít, feltálalj** •* hozott'^
