Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-13 / 110. szám

4 M1P & © tff*9 MÁJUS IS Amit néhány kulturális adat elárul: Bőrgyárban van még egy-kéf analfabéta, de mér kiíeic munkás tanul a diigezék palzioiii Az újságolvasó gyákorala olvadhat Pét® egyik legnagyobb íizeraéjől, a Bőrgyárról lapunkban. Beszámoltunk már a különböző műhelyek teljesít­ményeiről, a dolgozók szociális hely­zetéről, az újító és brigádmozgalom- ról. Ezúttal egy villámstatipztikát ál­lítottunk össze az üzem dolgozóinak iskolai végzettségéről és műveltségé­ről. Az üzem dolgozóinak három­negyed része húsz óven felüli, tékát iskoláit a felszabadulás előtt végezte el, így a műveltségi keresztmetszet a régi iskolapolitika hiányosságait mufaíj» meg, de az adatokban már megmutatkozik a jövő is. Nézzük csak. Az üzemben tíz anal­fabéta munkás dolgozik. Ezek a mun­kások főképpen vidékről/ jöttek a gyárba dolgozni. Valamennyiük 10 éves kora óta dolgozik, ha jártak is egy-két. osztályt, hamar kimaradtak, mert dolgozni kellett és így elfelej­tették az íris. és olvasás tudományát. Most résztvesznek a szabadművelő­dés által rendezett analfabéta tan, folyamon, ha megtanulták az írást és az olvasást,- az általános iskola anyagát veszik át. Négy elemit végzett a Bőrgyárban 60 ember. Volt mit beírni az iskolai végzettség rovatba, ami azonban jó­formán nem jelentett semmit. Még szakmunkás sem lehetett- négy elemi­vel, csak napszámos. A bőrgyári dolgozók zöme: 474 ember hal elemit végzett. Ennyi volt a „kötelező” a régi világban. így már 12 éves kora után dolgozni mehetett a munkás­fiú és leány a gyárba. A hat elemi éppenhogy elegendő ahhoz, hogy a nevét le tudja írni, de a magyar történelmet, a magyar irodalmat nem ismerte, amit beléje erősza­kollak, hamar elfelejtette. Most a hat elemit végzett munkások kö­zül sokszázan szemináriumot vé­geznek a gyárban. Újból foglal­koznak a történelemmel, de most már egészen máskép, mint az Is­kolapadok közt 10—20 esztendővel ezelőtt. Nyolc elemit végzett dolgozók száma 106. Ezeknek legnagyobb része fiatalabb, hiszen a háború éveiben toldották meg két osztállyal a kötelező hat. elemit. Érettségizett 69 személy, akik a vállalat mű­szaki és kereskedelmi tisztviselői. Főiskolai végzettsége mindössze hét alkalmazottnak van. Idegen nyel­ven ötvenen beszélnek. Még nem sok a számuk, de egyre többen lesznek olyanok, akik ér­zik, hogy újból be-kell ülniök az is­kolapadba. Kilenc egyszerű bőr- gvári munkás beiratkozott a dolgo­zók gimnáziumába. Esténként, a munka után szorgalmasan tanulnak. Négy munkás végzett szaktanfo­lyamot a Bőrgyárban. Segédmun­kásokból szakmunkásokká válhat­tak, a demokrácia lehetővé tette, hogy elsajátítsák a bőripari szak­ma műszaki, ismereteit. • Csak néhány adatot soroltunk fel. Az elkövetkezendő esztendők­ben lényegesen megváltozik majd a Bőrgyár és a többi üzem dolgozói­nak kulturális helyzet«. Nem utó­pia: valóság lesz, hogy érettségi­zett és főiskolát végzett dolgozók alkotják majd az üzemi dolgozók tömegét.-v «*.*«*. A honvédség kulJúrcsoporíja nagy sikerrel szerepeit Rádfán A pécsi hiradóezred kultürcsoportja Dobránszki Béla főhadnagy verdéié­vel kullúresiélyt adóit az Orniányság egyik kis falujának, Rádfalvának. £0 honvéd és 6 magyarruhás leány cso- porij* vadonatúj autókon 1 orient meg­érkezése már magában impozáns nyi­tánya volt az ősiének. Fclsprakozás lkán hármas csoportokban mcglátogai- ták a falu egyes házait és megbarát­koztak az itt lakó dolgozókkal, akik — mint mondták —, eddig nem tapasz­tal. melegséggel Várták es fogadták őkel. Ezt ők bőségesen yisszaadiák 3 változatos, nívós' és kitűnő előadási műsorral, melyben ig;p nagy tetszést ara'ott népi táncok, művészi zene- és énekszámok, hatásos szavalatok, a népi hadsereg új szellemű nevelését feltáró jelenetek két órán át váltogatták egy­mást; szellemes • könteráíássa! fűsze­rezve. Rádíalva népe szivébe zárta a honvédségi kujlúrcsoportot és a jövő­ben is mindig szívesen látja őket. RIC/OLETTO Rét. forradalmár lángelme lelkében született meg a Rigoletlo; szövegét Victor Hugo „A ki?é;y mute:" című 6zinművébó; Írták, melyhez Verd; írt zenél1. Nem véletlen, hogy Verdi sok operája az elnyomás, zsarnokság, ön­kény ellen irányul; rajongója volt a szabadságnak. A Rlgolctto első ope­rái fcözíil való, mégis csodálatos dal­lambősége. me lett. tele van drámai feszültséggel. Az Operaház és a Máv szimfonikusok előadása gördülékeny- egész kis hibáktól eltekintve zökke­nésmentes volt. Sajnéaitel rteliüöz- tük a címszerepben Palló Imrét, Rad- nay György még nem eléggé érett arra, hogy a nehéz szerepet* «zuggesz- livvá tud* a volna tépni. G*ída töré­keny alakját szép, üde csíFogású, pompásan képzelt kólóra‘:ir hangján Gencsi Sári alakította. ■ A bérgyi kos Sparafucile szerepében Ben-cze Miklós igen jó volt. LionUs Kanstannn hang­ja nem elég hajlékony, meleg Verd) •lírai dallomianak tolmácsolására. Eg* ressy Sári, Póler Antel, Klug Ferenc, Rozsnyaj Imre, Szomolányi János, Németh Katalin és p.pécsi származású Böndi kisebb szerepekben jó alakí­tást nyújtottak. Szépen szól a.k a kó­rusok, eleven és művész} hálást ke* tettek a Horváth Margit által tervezett és betanítóit táncok. Mikó Andi ás rendezése kitűnő voll. Az e’őadást Szőke Tibor vezényel­te-, a zenekar mindvégig hibátlan volt, nem nyom á el az énekek Szőke, igen helyesen, a dráma; elemekei emelte k'. így'* zenekar íeljasá me­nye kapótok azért, amit a színpadon nem mindig kaptunk meg. Nem hagy­hatjuk említés nélkül, hogy, bár ne­gyed kienc volt, á karmesternek percekig kellett • Tárnia az előadás trtgStewjésével. mert a kérőn jövők zavarogUk. Tudhmkka! van egy rarjríő'ha.tóság} Ter.dp a*, moly szerint az előadás kezdeté’i jelző gong meg­szólalásakor te kell zá.rnj az ajtókat; a későn jövök csak a felvonás után mehcnlek be a nézőtérre. Miért nem alkalmazzák? — hm. A Kossulh- Iradémisfák I'Ll' úreíőadása Péc-ett Szerdán este vidám énekszónál vo­nultak a Síséebenyi-térre a Kossuth Akadómifiák. A rögtönzött színpad körül mintegy hat ezer ember varia az Akadémiaiák k ült űr csoport ja na k előadását. Bírál .főhadnagy vezet é«é- vel mintegy háromszáz akadémiata látogatta, meg a ’.árost. Vidám ka­tonád a,lókat énekeltek, szavalatok következtek egymás után, a tánc- rsoport, magyar táncokat lejtett a refrektorral v ilágított dobogón és a zen’ekar indulókat játszott. AJVNABELLE BUCAJB 132) Ez az igazság az amerikai diplomatákról 'Kérdeziertaék többen, miként lehclíéjjes *z, bogy tíz Egyesült Államokban, egy olyan országban, amely­ről fennen hirdetik a nagyvilág élőit, hogy a demokrá­cia otthona, a háborús tüzek gyújtói, a propagandisták 'év az új háború előkészítői és szervezői büntetlenül élhetnek? Hogy erre a kérdésre válaszolhassak, Amerikának mfíy pár egészen speciális jellegzetességét kell felemlí­tenem. Már beszéltem arról, hogy Amerika miképpen gazdagodott meg a második világháború folyamán. Tér mészetcs, hogy ez a gazdagodás elsősorban a V/all Street pénzhiénáinak a zsebét tömte meg. Nem Ichr'eit volna szemet hunyni afölött, ha a háborús nyereségek egy más oszlálynvk jutottak volna. Egyedül az Egye­sült Államok politikai szóvivőinek egy része jelentett kivételt. Vcgyünik egy konkrét példát, hogy a propaganda lehetőségei és útjai világosan álljanak elöltünk. John Jone* egy ncwyorki bankár, ö és kollégái rész» vesznek az USA államainak minden lehetséges üzletében. John Jones egy newyorkí bankár. Ö és kollégái részit vesznek gépgyárnak és egy nagy Flmcégnck az igazgatója. Sze­mélyes kapcsolatokat tart fenn az üzleti reklám csiná­lok világával, az újságokkal, azok tulajdonosaival, akik­nek hitelt nyújt. Szenátorok és kormánytagok intim ba* ‘Tátja, és nekik „különböző '■zolgálatokat” tesz. A depresazió éveiben John Jones cégej nagy vesz- íeségeit szenvedtek s már kezdte j saját zsebe is meg- 'érezni ezt a nyomást. Személyes bevételei egymillió dol­lárról iipezer dollárra csökkentek 1929. évben. Ekkor jölt a háború és Jonc; a depresszió alatt elveszett pén­zét vűszaszcrezie. Ma már gazdagabb, m nt 1929 sori- döntő ^esztendejében. Azok a cégek, amelyekbeí töké;e ma fekszik. • amelyeket saját bankja ellenőriz, mil­liárd dolláron értéken képviselnek. már olyan jól megy az üzlet#, hogv külföldi •gylet.k kötésével foglalkozik. Anglnbi. Franciaor- Vi£ „ ISém0;or’‘*»gb-> küldi árui. «« Japánban s a Kczelkele1 en ia kiépítette már állomásait. Természete?, hogy John Jone# az Egyesült Allsmok fegyverkezése mellett foglal állást. mert minden fegyverre és lőszerre kiadott dollár az ő üzlete, nek baszna» növeli. Ezért tá­mogatja a Marsh»II-tervet, mert ez * terv támogat* a nyttgaleurópai «zabad kweskedelmet. Ezért helyesli az USA terjeszkedésé: külföldön, mert bűzén ez személyes érdeke, is. Világos, hogy lámngifni fogja minden erejé­vel a Szovjetunió ellen viselendő háború tervét is. Az ő céljait fogja tehát kiszolgálni a «ajtó h'sz'érív gyir, i film, amely az ő vállalataiban készül, * rádió, melynek műsorát az ö bankja pénzeli. És Jones érde­keinek megfelelően a szená’us tagjai és a képviselőházi tagok is a malmára hajtják a vizet, hiszen az ő üzleté­ben ők is osztokodnak. Jones nem áll egyedül. Ezernyi Jones van, — ki­csinyek és nagyok — akik mind egyképpen gondolkod­nak, aggódnak, hogy egy gazdasági krízis törhet rájuk és csak olyan politikában - látják « zsákutcából kivezető utat. amely a háborúhoz vezet. Szálljunk most lejebb a társadalmi létrán, amelynek élén a Joaesnk állanak. John Smith gyári mánk*.,. Ol­vassa az újságot, amelyben John Jones véleményét látja. Nem ismerős a politikában, gondolatai egyfelé irányul­nak: vissza ne téren valahogy a harmincas évek gazda sági nyomorúsága, amikor ő éberen az utcára került. Emlékszik még rá, hogy 1940-ben, a háború kitörésének évében teljes napon át dolgozhatott, és magas hért ka- po'í. Ha túlórázni». * dupláját is megkereste. Ma már csak 35 órát dolgozik hetenként. Tudja, hogy ha a gyár ismét hadi rendelést kap, 50—60 őrát dolgozhat és há­romsoros bért vihet haza érte. Alapjában John Smith háborúellenes, de izgatja őt a háromszoros bér gondolata, még ha kemény munkát is kell végeyni érte. Ezért nem i« gondol arra, hogy kire irányul majd az ágyúk torka, amelyeknek öntésén ö a béke éveiben dolgozik. Jane Doc férje földműves. A harminc*» éveikben i háza-pir elvesztette farmját, mely saját tulajdona vo]t. Bérlőkké leitek és keserve« munkával keresték meg iveken ál az élethez szükségeset. De j háború kezdeten (alíizökött a termény ára és piaca lett Doe búzájának. Do« nem vonult * háborúhj. mert a dolgozó földmive- sek felmentést kaptuk. így összeszedhettek annyit, hogy visszavásárolták a farm tulajdoni igát. é« ma már 10.000 dollár Jelétjük van a bankban. (FoJytitása következik) fi diáklányok előtt is megnyíltak a sportpályái! NEM IS OLYAN RÉGEN fehér hol­lókéit emlegették különösen vidé­ken — a sportoló és különösen a jó eredményeket elérő nőket. Ha például egy diáklány sportolásra gondolt, nem­csak szülői részről talált ellenzésre, hanem maguk az. iskolai nevelők irtóz­lak a gondoláitól, hogy a leányifjósá­got kiengedjék a sporttelepekre. Ahogy demokráciánk fokról-fokra valósította meg a nők egyenjogúságát, kezdtek benépesedni a sporttelepek és a sport- csarnokok dolgozó nőkkel és iskoas lányokkal. Enrek eredményt azután, hogy Magyarországon a női sportága!; hátelHW.? fejlődésnek indullak és ar.léta- riöinki .vívóink, kosaras- és kézilabdá­zólányaink, hő’gyforri'áhzálnk nemcsak Közópeurópában, hanem nagyrészük a sportoló világ alibit fs'Ismert lelt. A PEGS! SPORTKÖRÖKBEN pél­dául ismeretlenek voltak a leánygim­názium növendékei. Az államosítás után 3? élei friss levegője bejutott az ósdi épület fa'ai közé és réhány ered­mény (kosárlabda, torna, MHK-ban va­ló részvétel stb) ismeri'« tette őkéi' is. Parcsalminé, testnevelési tanárnő így nyilatkozik a nagy változásról: — Az egész tanári kar felismerd a festőével és fontosságát és egytől egyig lelkesen támogatnak bennünket, így azután már tudunk eredmények'0*- f-*' mutatni és egészsége«, életrevaló dol­gozó nőket nevelni. HASONLÓ A LELKESEDÉS a ke­reskedelmi leányiskolában is. ök ne­hezebb helyzetben vannak. Korszerű.- len a tornatermük zsúfoltsága rrpati. Az iskola testnevelési tanárnője, 0\°- csáriné bizakodva beszél: —• Sok tehetséges növendékünk vaj -- mondja, —• és mióta vdgigh»Ljp ram a Rákosi beszédet, tudom már, hogy az ötéves terv során nvejpildődiii a mi tornaterem problémánk is. A növendékek, a sportoló lányok előtt is ismertek a ma problémái, J dolgozó p.Skre váró1 fontos szerep, NEMETH MAGDOLNA például - aki a vasutasoknál tornász*;,-, szabad idejében — az életre éppoly öntudato­st n készül, mint amilyen szorgalommal a torrászversenyekre. Hallolía., hogy Rákosi Mátyás mennyire kiemelte a nők szerepéi, hallott női poJgártn*őö- rekrői, főispánokró!, vállalatvezetőkfál és tudja, hogy maid ha* S is kikerül ar iskolából, reá T olyan lehetőségek várnak, amelyre tíz évvel ezelőtt » dolgozó nők még álmukban sem gee* dúlhattak. Rákosi Mátyás megajándékozta a válogatottakat Kedden délután az OSH helyiségé­ben Hegyi Gyula Rákosi «Ívtárs ne­vében megköszönte a magyar váloga­tott labdarúgócsapat tagjainak az osz­trákok etkni szép győzelmet és szív- vel-Jéiekkel való jáiékot és á'adia minden játékosnak és tartaléknak Rá­kosi Mátyás ériékes ajándékát. A já­tékosok nevében Balogh TI. köszönte meg az ajándékot éa kiemeltei, hogy * játékosok szeméb n óriási jeleptőtöígü és áőnlő tényező volt, amikor Marosán György a mérkőzés eiőű Rákosi Má­tyás üdvözletét tolmácsolta. Barcsi a DSnantö iitéifosa Beszéltünk Berki Mihállyal, a Dina­mó vezetőségének tagjával, aki a kö­vetkezőket mondotta: „Budapesti kép. viselőnk ma közölte telefonon, hogy a csehszlovák kiadatás megjőlt Bardosi részére és azí a magyar szövetség már címünkre postára is ad-z. Ezek szerint Bárdaü már játszik szombaton a Verseny utcában a komáromiak el­ten. Bárdost balösszekötő lesz, Hor­váth I. visszamegy helyére, Ráfi való. színüteg a védelemben kap helyet.” A Dinamó szurkolók körébe» bizonyára nagy örömmel fogadják a jó hírt. Az ü*3bó!í kérése Pécseit közismerten kiváló úszókéi vízilabdázók vannak. A tnuliban már sok komoly eredményt értek el és a sok tehetség alapján remény van rá, hogy ezután is jó] szerepelnek majd- Azorban panaszuk vart a„ úszóknak. Nem tudnak edzeni- Az időjárás még nem alkalmas arra, hogy a szabadban tarhassanak edzések?). A fedaíi uszoda nem működik-. így tehát nincs lehető­ség az előkészületekre, pedig fontos lenne, hogy be lénké te legalább kétszer >trénifjg«zzenek, mert az úszóidény már megkezdődött. A fedett uszoda újbóli megnyílása lehetetlen, így úszóinknak nincs egyelőre más tennivalójuk, mini várni a jó idői, ami remélhetőleg Ita- mar tnegjön. Jönnek azi olaszok Pesfre Az o’asz IstMaróg-ósrövelsóg ölési tartott ée eHha-térozte, hogy az ©lass labdarúgóit ért tzinte pófolhaíatten vesztetég ellenére is folytatják a bajnokságot és elegt teamek nem- zeiközi kötelezettségeiknek. Ezek szerint június t2-én Budapestre jön- uek az olaszok- Az olasz szövetség egyébként ar. Oloszorsrág—Ausztria mérkőzés teljes bavéte él fela jénlotéa a torinói labdarúgók hátramaraót hoz- zálartozó-'nak megsegi ésére és ki­mondotta, hogy az ezávj olasz labda- rúgóbajnokság győztese as FC To­rino csapata. Diszüik o Verseny-uJcai pályát A szotnba'í ke* ös tuősor isin1, ha­talmas az érdeklődé« Pécsett. Tekla' tettél arra, hegy ez a mérkőzés a vé* asz:ás e'.őt.j napon zajlik le, a BTC és a Dinamó vezetősége e határozó* hogy erre az «Ikalomm a pályát ün­nepi kön’.öf.be öllözletj annyira, bog? minden spór oló és szurkoló érezze* hogy egiyikük elől: sem lefest kőzó®' bö* a magyar a ép nagy váasitása és smtek ezedméuye.. Jól szerepeitek a MEfüSz ssztaíHenlszeziH A Budapesten megrendező t fő'ikA" ló» «w.ali tenisz bajnokságokon * pécsi ítEFESz jóképességü férfi á* aői csapata is részlw'i. Á férfi csa- pa'versetiyben az erő« mezőny e!l«j nére a debreceni és a mücgyetenű MEFESz csapatai mögött a hármad*'* helyet szerezi ék meg. A nőf csap«1' versenyben szírjén, a harm ágik a 1c !*-' ‘ék a debreceni és a műegyefeffli MEFESz mögött. Az egyéni verseny' ben a férfiak nem ériek el helyezéí‘i a nőknél Vigfe Ilona pompás küzd«' lem után megszerezte, a második he­lyet, míg párosvéTseryfeen « Vigh'” Súnovits pár a második he yen véff* ze.i:, SAKK Pécs város sakkbajnokság» A megyei rendezR>izo‘.t«ág közJ* jjogy isájuj 21-én megindul Pécs vi­rus egyéni sakkbajnokság«- A ver»«W* hi rom csoportban bonyolítják le. El^ csoportba nevezhetnék i hivatal^ MADOS sakkegyeaületek versenyí®- második csoportban az alapiokú bajnokság részílvevíR, harmadik cf<v poriba pedig a 16 év«n aluli, jijúságj ■versenyzők. A nevezési dijak az csoportban 3 Ft, a második csoporttá® 2, az ifjúsági csoportban 1 Ft Ugya^ ennyi a bánatpénz te, amit a verseny* végig játszók visszakapnak. A wrsenf megbeszélése céljából a eakkegyesú'®' lek vezetői, az alapfokú sakkbajnoksií csoportíctelősel lő-árt, szerdán fél * órakor jelenjenek meg a BTC sakk' helyiségében- Nevezési határidő rrJ!'J> 19-én. csütörtök esti 8 óra. Noverés*' kel a sakké cyesületek vezetőinél. _ * alapfokú tskkbajnokság csoportídéi^ tőinél és Pánczél József iornaveze'*' női (Pécs, Kossuth La jós-u. Csincsá^’ patikával szenten) lőhet leadni A Moszlnrában szereplő taen?^ «aitkme*terek egyik.«: Gereben ErBÍ mes.ter, Pécseit tartói: eűöadá** 25 fáoláti srimad-'lánt játezoít * P*6? sakk egyesületekkel, a BTC'VG Egészségügyivei, Kőzüuemmf.L Mtsu tál KlÖSz-fizal, mely 21 győzöl«n®;; végiBÖdötü a mester javára. Két ffír, ze'imet és két dőnteUcnt » Bőrgy« Torna Clwb sakk-csapate ért «1, szerirví: Antal ÍAszló. Fajcsi IÁ^°’ Deutsch Imre és Ivéníj' Kálmán, Vereouz-otctel epor<lelrpr.n Szombaton d a. fél 6 Äralto» PBTC-KMTE N.B. II. bajnoki •léMa 4 órakor Meszbart Dinamó — Komárom n.b. h bafmil é> 2 órai kaidaMel pedig PBTC — SSsoInay SE i|j bajn£ib»jn^rkőiésgX^^ ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom