Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-13 / 110. szám
H A P L Ó 19« MÁJUS 13 Ausztriában felemelik a kenyér, hús, liszt, cukor árát és az adókat A dolgozók országszerte tüntetnek a „szégyentől vényt“ támogató jobboldali szociáldemokraták ellen Ausztria dolgozó népe a legnagyobb felháborodással vette tudomásul, hogy az osztrák kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amelynek értelmében Június 1-től lényegesen felemelik a legfontosabb éleltnicikkek árát- Ezt a szégyenteljes törvényjavaslatot kéthónapos titkos tárgyalások előzték meg, amelyek során a kormány és a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetek teljesen behódoltak a munkáltatók követelésének. Felemelik a kenyér, liszt, sertéshús, cukor és más fontos élelml- elkkek árát és megdrágítanak sokféle díjszabást. Emelik a forgalmi adót is. A törvény következménye, hogy lényegesen csökken a dolgozók reálbére, míg a muhkáltatók különböző kedvezményeket kapnak. Alig vált ismeretessé ez a merénylet a dolgozók életszínvonala ellen, a gyárakban és üzemekben nyomban rögtönzött tiltakozó gyűléseket rendeztek. A munkások dé-> légációkat küldtek kb az' osztrák szakszervezeti tanács értekezletére és Becs belvárosának, utcát • megteltek tüntetőkkel ................. A tüntetők áttörték a rendőrkordont és így vonultak a szakszervezeti tanács épülete elé, viharosan, követelve, hogy a elnökség fogadja őket. Böhm, a szakszervezeti tanács egyik szociáldemokrata vezetője megtagadta a küldöttség meghallgatását, viszont Fiola,’ a szakszervezeti tanács kommunista csoportjának tagja megígérte, a kommunista csoport mindent elkövet, hogy érvényt szerezzen a munkásság jogos követeléseinek. A tömeg még órák hosszat tüntetett, majd teljes rendben feloszlott, miután félreérthetetlenül kifejezte akaratát, hogy . a szégyent örvény ellen folytatott hareát más eszközökkel is foly-. tatja. A szakszervezeti ülésen éjszakába húzódó viharos vita után a szociáldemokrata többség olyan határozatot fogadott el —. a tiltakozás ellenére — amely kimondja a hozzájárulást a kormány törvényhozó javaslatához. Ezzel azonbafn a harc még nem ért véget, mert a tiltakozó vihar mutatja az osztrák munkásság elszánt akaratát,- hogy szembeszálljon az opportunista szakszervezeti vezetők által támogatott szégyenteljes törvényjavaslattal. MM „Igennel válaszolok. Katolikus plébánosok újabb kiállása a népi demokrácia mellett A kajolikus felső papság megnyilatkozásai mellett, melyekben híveiket a Népfront támogatására szólítják fel, egymásután érkeznek a vidéki plébániákról is a nyilatkozatok, melyekben a katolikus egyházi férfiak üdvözlik a hároméves terv eredményeit, kijelentik, hogy támogatják az ötéves tervet és a békéért vívott harcot, valamint ezeknek a küzdelmeknek vezetőjét, a dolgozók összefogásának megtestesítőjét: a Népfrontot. Tihanyi János mohácsi apátplébános nyilatkozatában a következőket írja: „A püspöki kar által, a választásokkal kapcsolatban kiadott nyilatkozatot teljes egészében helyeslem ■ és elfogadom. Az ország újjáépítésé, melyet minden magyar ember szívből kíván, csak akkor fog megvalósulni, ha. az igazi béke biztosítva lesz a népi demokrácia , útján." . \ ..." ,,Kívánom o világon a népek, békéjét, hazánkban pedig a vallás és demokrácia testvéries összetaJálliol zását. A népi demokrácia alkotásai eddig igen nagyok és zálogai az ötéves terv sikerének.” — írja nyilatkozatában Müller József vaiszlói plébános. Magasföldi Péter szentlőrinci plébános pedig a következőket mondja nyilatkozatában: „A választást illetőleg tartom magam a püspöki kar rendelkezéséhez. A 3 éves tervet megvalósulásában csak dicsérhetem . és hő óhajom, hogy az igazi béke szellemében valósulhasson meg a kormány nagyvonalú 5 éves terhe és boldoguljon, az édes hazai földön a népi demokráciában minden igazi dolgozó magyar ember.” Zanyi Ferenc hercegtöttősi apátplébános nyilatkozatában a következőket írja: „A Népfront békevédelmét és or- szágépitő programját magamévá teszem és a választásokkal kapcsolatban ugyanazt mondom, amit a püspöki konferencia ' kinyilatkoztatott. Igennel válaszolok, mert a békéről és: az 'Ország újjáépítésének ügyéről van szó a választás alkalmából” Ezek a nyilatkozatok újabb bizonyítékai annak, hogy a katolikus egyházi férfiak magukévá tették a vasárnapi nyilatkozat figyelmeztetését és átérzik azt a felelősséget, mély híveikkel - szemben terheli őket... Amerika marshallizálni szeretné as olass gyarmatokat Gromiko leleplezése az ENSz-ben A* ENSz politikai bizottsága ismét foglalkozott A volt afrikai olaRz gyarmatok tárgyában benyújtott határozati javaslatokkal. Az iraki kiküldött Líbiának függetlenségét követelte, Olasz-Szomáli részére pedig r ttes gyámságot. Etiópia képvise- azt javasolta: csatolják Eritreát Etiópiához. Gromiko, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott arra. hogy miben különbözik a szovjet küldöttség javaslata az Egyesült Államok és Anglia indítványától. A nyugati javaslat az olasz gyarmatok szétosztására irányul egyes nagyhatalmak között, míg a szovjet indítvány abból indul ki, hogy az Egyesült Nemzetek és a kérdéses területek lakossága egyetemes érdekeinek megfelelően kell megoldani a kérdést. 'Az új. módosított szovjet javaslat ■etm* tíz, hanem öt évig tartó gyámságot indítványoz Libia As Eritrea fölött, Szomálirfölddel kapcsolatban tízévi gyámságot. Tervbeveszi, hogy a gyámsági területek tanácsadó bizottságainak taglétszámát kilenc . főre emeljék, az érdekelt területek helyi lakosságából, egy nem európai meghízott és a területtel határos minden ország egy képviselőjének bevonásával. Taraszenko ukrán megbízott megjegyezte, hogy még Dullés amerikai mogbizott is kénytelen volt kijelenteni. hogy az angol javaslat „nem tükröz magasrendii törekvéseket“. Felhivfuk lárlszervezeteink Ügyeiméi, hogv a falusi és város; képes híradó keret ^ faliújságot a választás u'án is őrizzék meg, mert azol ra újabb ] betétlapokat fogunk küldeni.. MDP Központi Vezetősége Agitáció« Osztály. Taraszenko rámutatott árra, hogy Anglia gyarmati tervéit az Egyesült Államok képviselője azért támogatja, mórt ki akarja terjeszteni a Marshaü- tervet a volt olasz gyarmatok területére is. Szovjetukrajna nem támogathatja az Egyesült Államoknak ezeket a terveit és ezért az angol javaslat ellen szavaz. Me fi eil angol megbízott nem tudta cáfolni azokat a számadatokat, amelyeket Bjelorusszia megbízottja idézett arra vonatkozóan, müyen értékeket szállított el Anglia a volt olasz gyarmatokról és csupán arra hivatkozott, hogy ez a szám „nem hivatalos“, mivel ezt. a számot az eritreai kereskedelmi kamara állapította meg. A volt olasz gyarmatok angol katonai kormányzatát ért megsemmisítő bírálatokra válaszolva Mc Neil kénytelen volt elismerni, hogy ez a kormányzat. ..korántsem tökéletes“. • Dulles látva, bogy a vita az angol javaslat szem-szögéből kedvezőtlenül alakul, előszedte a bizottság levéltárából azt az ümguay-i javaslatot, hogy alakítsanak albizottságot a „megegyezés megoldása létrehozására“. Gromiko és Taraszenko ellenezték az albizottság kiküldését, amivel Az amerikai javaslat csak össze akarja zavarni a kérdést. Amennyiben még is alakítanának albizottságot, akkor be kbll vonni I.engyelorRzág te Csehszlovákia megbizotta.it is. Tizenhárom? szavazattal tizenkettő ellenében elfogadták azt a javaslatot, hogy Lengyelországot vegyék be az albizottságba. Csehszlovákia bevonását tizenkét szavazattal nyolc ellenében elutasították. Az albizottság megalakítására vonatkozó javaslatot 33 szavazattal elfogadták. Húszon tartózkodtak a szavazástól. Egy papot is halálra ítéltek a görög fasiszták Egész Görögországban ismét fellángolt a harc! tevékenység. A Gram- mosz vidékén kisebb csatározások folytak. A monarchofasiszfák ezekben a harcokban’ komoly veszteségeket szenvedtek. Kabnazala vidékén a demokratikus hadsereg alakulatai támadásba kezdtek. Az eliedség erőit teljesen felmorzsolták, a monarchofasiszták súlyos veszteségeket szenvedtek. Szalonlki és Szeresz haditörvényszékéi halálra ítéltek tizennyolc demokratát. ' . ' ' * A halálra ítéltek között van egy pap is. A tripoliszi és patraszi haditörvényszék 12 hadifoglyot ítélt Halálra. Hálom napin az ifjúság vezeti Csehszlovákia második nagyvárosát Brno (Brünn). Csehszlovák i a második legnagyobb városa, érdekes ki sériot színhelye lesz. Május 18-án. 14-én és 15-én a várost a. cseh ifjúsági szövetség tagjai vezetik. Ők irányítják három napon át a hivatalokat. üzemeket, sajtót te rádiót Szombaton Zapotockv miniszterelnök a kormány több tagjával ellátogat Brnoba, hogy személyesen győződjék meg az új nemzedék munkájának eredmén veiről. Kifatfanak a kanadai sztrájkoló tér goié szék A Telepress montreali jelentése szerint St. Johnban 200 kanadai rendőr revolverre! és gumibottal íelfegyverez- ve a Gestapora emlékeztető kegyellenséggel megtámadta a sztrájkoló tengerészeket. Két tengerészt súlyos sérülésekkel kórházba kelleit vinni, tizenötöt orvosi segítségben részesíteni. A kanadai tengerész szakszervezet öt tagját, többségüket sérült állapotban, börtönbe vitték, A ha! Hole tartó szíréjk a rcodőrsóg mindon terrorism eljárj* ollCk-ére ímy.&ódft. A dollar-ioga« R dolgozó nép igazi képviselete évüket betöltötték, két évi egy helybenlakást igazoltak és az ele* mi iskola hatodik osztályát elvégezték. A legfőbb biztosítéka az uralkodó osztály akarata érvényesítésének a nyílt szavazás volt. Ezekben tág tere nyílt a korrupciónak, vesztegetésnek, terrornak) a legkülönbözőbb választási visz- szaéléseknek. Hogy ez az 193S-ig érvényben volt törvény mennyire megszűkítette a választójogot, azt mutatja, hogy 1926-ban már csak 1.7 millió volt a leadott szavazatok száma A fasizmus előretörésé idtíjén, 1938-ban hozott törvény-még jobban szűkítette, a választójogot. Férfiaknál a korhatárt felemelte 26 évre, az egyhelybenlakást hat évre, az iskcVii végzettséget hat elemire. A nőknél megmaradt a 30 éves korhatár, de hatévi egY- helybenlakás és hat elemi elvégzése esetén is csak akkor aejtek nekik szavazati jogot, ha háfont gyermekük volt, vagy saját jövedelmükből élbek. A hatévi egyhelybenlakíjs úgyszólván teljesen kizárta az iparl munkásságot és a falu dolgozóit a választásokból. így például a pestkörnyéki munkáslakta városokba* a választók 25—50 százalékát törölték az amúgy is szűkre szabott választói névjegyzékből. A* utolsó'Horthy korszakbeli, 1939-et választáson a m'nden eddiginél vadabb csendőrterrorhoz, a baloldali pártok elnyomásához ésJü'dözéséhez hozzájárult niég a nyilasok féktelen uszítani és ( "terrorja. A régi választásokkal szembe* a mostani választások az 1947-aS törvény alapján történik, amely választójogot ad minden tnagyaf állampolgárnak, alci huszadik évét betöltötte ha Magyarországnak * békeszerződésben megáüanfiott határain belül állandó lakké,Y* van. A régi rendszerrel szepl«®* legjobban mutatja a különbségét* hogy az 1947-es választáson •n’*f több mint 5.5 millió volt ' a YÁ* lasztójogosuPak számi é> e* * szám azóta is növekedett. M-1A dolgozóké a törvényhozás 'q< amely végre valóban népképvise* let, a dolgozó nép képviselete. Most, amikor általános titkos választójog alapján új választásra készül az ország, érdemes visszapillantani a régi választásokra és azokra a törvényekre, amelyeknek alapján ezeket a választásokat tartották. Az első világháború előtt az 1874-es választási törvény volt érvényben. Ez a törvény csak a vagyonosoknak adott szavazati jogot, a nőknek egyáltalán nem adott. A törvény az ország lakosságának túlnyomó- többségét jelentő dolgozókat egyszerűen kisem- mizte a választójogból. Ezt' legjobban mulatja, hogy a régi Magyarország összes lakosai közül körülbelül 800.000-nek volt esik szavazati joga. Ennek a törvénynek a következménye volt az is, hogy az első világháborúig a képviselőháznak egyetlen munkásszármazású tagja sem volt. A Tanácsköztársaság alatt volt az első szabad választás Magyar- országon: 1919 április 7-én; Általános, titkos választással a tanácskormány négy és félmillió szavazatot kapott, ennyire ugrott fel a szavazók száma. A Tanácsköztársaság bukása után az első választást az ellen- forradalmi Friedpch-kormány rendezte 1920 januárjában. Ez a választás a fehér terror legféktelenebb dühöngésének idejére esett. Rendeletben kimondták ugyan az általános titkos választójogot, de ez csak papíron maradt. Az ellen- forradalom féktelen terrorral üldözte a baloldali pártokat. A szavazók csak a között, választhattak, hogy melyik ellenforradalmi pártra adják szavazatukat. Érthető, hogy ilyen körülmények között a négy és félmillió szavazatná jogosultból csak mindössze két és félmillió szavazott le. A Horthy-rendszemek 1925-ben hozott választójogi törvénye a körhatárt a férfiaknál 24 évben állapította meg és csak annak adott választójogot, aki két évi egyhelybenlakást igazolt cs legalább az elemi iskoK negyedik osztályát elvégezte. Az. cgyhely- benlakás követelményével a városi és falusi dolgozók legszélesebb rétegeit kizárták a választásokból. A nőknek csak akkor volt választójoguk. ha harmincadik Amit a szavazásról tudni kell! A szilvnzól készüljenek fel arra, hogy n szavazalszedő bizottság igazolniuk kell személyazonosságukat. A személyazonosság Igazolására «Ü*«'" mas a bejelentőlap, bármilyen hivatalos Igazolvány, vagy egyéb Irat. •W’b' bői a személyazonosság megállapílható. A törvény értelmében a bizalmiak 11 igazolhatják a szavazók személyazonosságát, lia azokat személyesen ismerik* A szavazás zavurlalanságát elősegíti, lia u szavazók a lakóhazukban gesztéit névjegyzékben előre megnézik, hogy milyen sorszám alatt szerepelnek* A szavazás vasárnap, május hő 16-én. reggel 7 órakor kezdődik és mejt* szakítás nélkül este 8 óráig tart. A torlódás elkerülése végett Igyekezzék ml** denki minél korábban leszavazni. A szava/.ali jogát mindrnkt csak szemé*'1 sen gyakorolhatja. Hamarabb csak akkor lehel egy szuvazókörbeu a szavazási le/**-' *'* a szavazókör névjegyaékében felvett jogosultak kivétel nélkül leszavaz111 A szavazóhelyiséghe egyszerre öt-tíz. szavazó léphet be és a ***'**', tartama alatt a szavaztákör helyiségében csak a szavazók, a szavazatsz'1'1 bizottság tagjai éa a kijelölt bizalmiak tartózkodhatnak, továbbá az*-1 ajságirvk és más személyek, akik bJUAa engedéllyel rendelkeznek.
