Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-11 / 108. szám

Ä népé a gyár, a fold, az ország] Szavazz a Nagy oz őröm Málnásiékná! Több jut beteg lányuk gyógykezelésére a visszafizetett mezőgazdasági járulékból Az tróvaroa hatéin»« morőteknő. inellette ázott köténnyel, váltig {el­írni ingujjal áll Málnáéi né és eröe osavaríntássa így tiszik rnteíl több^vizet kiszorítani a ruhából. A teknő néha megbillen a rozzant <*é- ken és ha a nagy körtefa nem állna mögött*, bizony lepottyant volna nem agyat er. Sietöeek a mozdnlztok, délutánra Jár az idő ás ki kell hasz­nálni a májusi napsugarai, estére •zára* legyem a sok ruha. frr* gondol a szorgalmas ___________ «BOttyfca és egyr* na­gyobb Ívben hajol meg a ruhaszárító kötél a kör.tía meg a toil ioözőlt, a fehérre mosott pöadöly, a sok eékb 'és kendő alatt Néha. félbsngosan rá­zzál a fekete (kutyára, mert az hol a kis kacsákat, hol a kotlőtfi hajszolja. Egyezcrcsak nagyot cőrren a kiska­pu rét ose«, idősebb asszony lép az udvtrri. Ismerős lehet mert a Bodri <*ak a fejét fordítja arm, aztán ú'm ksvnpja a taecsé&aí­— RbŰo<5-» — Jbftadl a «só*. Rácx jMhályné — mért vitte el ae arad a ;lovat Szentlftrincr*? Tán o»V. nem vásár ya»? Szőhstt&tok volna nekünk 4% elvíuük volna act a kis ŐNzőt... — Bár csak ne ment volna cl — •Sbajt fel MSlnási Jánoené — dekát teli a pénz. Az a lány csak legalább már javulna, de hát még sok pénz kell ahhoz, nősig rendbe jön a tüdeje. ■Aztán tudod, Lőrinc en az Állam vá­sárosa fői a lovakat. Inkább oda menu az uram, mint a vérárba, többet (kap érte... mer! így 1 ■ nagy mánkébanLooks'1 w és vizes lakára hulltak a hajszálaik kezével hitrjsfmf-tja, — Hanem tudod-e ári az írt-ág? — mondja Rációénak és közben hellyel kínálja a lris lócán. — Alii mod tik a jegyzöségen, hogy ma ▼»«»akapjuk a péoat, amit befizetünk a gaz­daság fejlesztési alapra, pedig amúgy is kedvezlefe már, mert az idei esz­tendőben huszonöt holdig nem kell fizetni... — Ne mood, eztán tényleg igaz ez? — lepődött meg Ráczné. — ifi- szén akkor nekünk is megjár, mer mi is középpa«-*«*tok -ragytrriL a 21 hol­dunkkal ... — Mog hÄT. de mennyire — feleli Málnásiné, — judod úgy örölöfc, hogy ki se mondhatom. — Éppen az emer­nek mondtam az ea'ie, hogy mennyi­vel könnyebb (essz ez idén. Két mázsa, nyolvsn kilót kellett nekünk tavaly erre a gazdaság fejlesztésre tiszta búzában fizetni a f8 holdnak után, de mégis csak jőlett vona más­hova annak ar. ára is. Nem igaz? — fe­Bizony tgy vac t ez leli szom >zédas.s»oiny, Közben -a mosóvíz -kihűlt, Málnási­né forrót hoz s konyhából és újra nekilát sebe«- mozdulaitd a mosás­nak. Elgondolkodnak egy ideig, az­tán, minz akinek új gondonta ráinadi. megszolali: — Tudod, nem hitiem volna, hogy még i pénzt ia visszakapjuk... Könnyebben fizetem majd a beteg ]á­nyom kezelését __ Ké t asszony beszélget, két dolgozó parasztasszony örül. a váratlan aján­déknak és hé latoit szívvel gondolnak a kormányzat ■segíf-ségéTe, amellyel újabb könnyítést adott é« újabb ter­het vett le a dolgozó köaépparaszí- ság villáról. Málnáűné, Rácznó és a többiek nemes de rtt Baksán. hanem az egész országban szeretettel gondok nak a Pártra és vezérére. Rákosi elv- társra . CsaJ,-nem egy éve mór annak, hagy AngUu. gyarmuti Mliorvt visel a ma táji nép ellen. A jó britek tüzérségei, légierőt, lángszórókat, sőt a „legmo­dernebb“ harci eszközt, a Jojók lej- vadászokat is felhasználják a hazá­jukat- hősiesei) védő malaß nép ellen. Látva azonban ezt az „emberszere.- t-ctel“, a muUíji szabadságharcosok I lééin 4*1 I ■íámosnénafc a-»s*»nvlá­MawaSI | o,ya 1942 óla idd óhaj­ban seznved, a hét év alatt egy ki* vagyont költöttek ni, hogy meggyó­gyuljon. Es moat új remény WVftj el a kis családot, mert mgitséget, iámogatást kaptak és még lóöbe;- ádtozbafnek leányuk gyógykezelésére. Igen, több ruhát. több gyúgwmeTt. jobb életet Jelenj ez az újabb ked­vezmény minden középparasz-, csa­ládnak és ahogy Balk,sin. úgy minden faluban lelkendezve újságolják egy másnak szomszédok és gazdiiársak: az újabb «egít-éget. És tudják a kö zépparasztok, hogy még további tá­mogatást kapnak, ezért szavaznak va­sárnap a Népfrontra „Öreg is vagyok, a pártban sem vagyok, DE SZAVAZNI ; »Sál Mr** JSbsaHai « fsak, Pécs. y MaSrutt DéWmy tetdtorf pe«nR kkoa, »Qtettefh GyúrOfO községben, &88Ö. Ívben, fogtalkoxánofn háztar- tásbei, tisztelettel kérent & pedé.nfi 1. kx. saavaaókőrzet választóinak névjegyzékébe való fefvétefcnrrt. te­kintettel arra, hogy abban nem sze­repelek és lakóhelyein szerint Itt B- fct meg a szavazati Jog. Tudomásom szerint másait sem vagyak frtvéye ®It Jegyzékbe, jf/dfád, f*® tatja* X AtSírás: Dékínry M-iínrrf. íjjje nét B » gépen sokszoros! tort írlap, amit * Jegyzóségen Dékány htváímé kapott, amikor elment be­esni á szavazati jogát, mert valahogy kimaradt a névjegyzékbőL tosszsá esett neki az első pfi- gniikor sehol sem találta Jevét Hát nem elég, hogy a mult- *An mindig elütötték a választöjog- ^ még most se kapná meg, Dehát e&mrím taa& c Dékány ttéeí. Egyeidffi fe&fk. bár máz S3 éve*, de azért nem azortd gyermeke! támogn- tására. Eljár még a szőlőbe dolgoz­gatni. BWgkeretv etní tíerüre szüksége van. — Nem vagyait sefliüyen. pftrtbnn. mond}« — öreg vagyok én mSr trz Hyesmüjet, <U azt tudom, hogy a kommunisták mindig támogattak a napszámosokat, meg ott is tudom, bogy wdrera * Népfrontra bet! sza­vimti mert böott akaróit & ezt iweg ts «karom mondani * szavazatumcoa! Dékány néni meg akarja tnonitsei, hogy bélwS akar. Ezért járt azotníil utána a szavazati jogának, amikor megtudta, hogy kimaradt a ivóvjegy zékböL DékáDy néni szavázni akar. békére, kömtyebb, syagodíabb öreg ségre a maga számára, a fiatelaíc szá mára pedig vidám, boldog jövendőre alkotó munkára, gondtalan életre: Népfrontra. Az „emberszeretet" nevében t'itUms, az rmgbl gifurmatfitrtfi mini*?-: tér titkára eképptm válaszolt: — E rombolásokat azért foganato­sítottuk. hogy a lakosságot ktköltöo- tessük a dzsungelból, ahol- ki vannak, téve a boMditák támad ásóinak. Slag- j nyugtathatom, hogy Malájban igazán* hnaiánm politikát folytatunk. szánta »ufrről-VM.yra növekszik, bővül. Lesek tudható be, hogy kudarc éri a brit gyarmatosítókat. Kegyetlenkedésük már olyan mére­teket öltött, hogy még az angol (ásó házban is akadt egy képviselő, aki feleslegesnek gondolta a- maláj falvak jelperzselésót. Feiszőt-alásóra Reas­A Miniszteri titkár úr vádőszeit por-, sze nagyon kevesen- fogadják rf. A\ népmiliiók nem hiszik, hogy as asz-) Konylakla fal,vakot a banditák miatt' kell felpereseiül, Wdr csak azért sem,- mert a népmiliiók tudják, hogy a banditák nem rtz őserdőkben, kanéra inkább Londonban laknak ... .Ezért, szavasok a Népfrontra“ Van és lesz munkánk és megbecsül bennnünket a demokrácia — mondja Lem mer Antal asztalosmester millió forintos vidéki építkezés 1949-ben i —'•t* ---- * i »1 leh et en hiszen azt mondották, Itfim. :r___t-l U« nnitíiv IAr m*lr( *1, * fc«nrao1& »rrypvben u*gyar»nyú épttkezésok folynak vidéken is. Újjá­épülnek « romos lakások- hátak é* új korszerű épületek gardiigftják a ma­gyar falvakat és városokat. ISMÚ-hen 800 mitfió forintot fordítunk a vidéki építkezésekre. Aa ötéves terv i4 raaihir<l furintoi írányot elő építkezési célokra. Ebből ar összegből jelentékeny rést! for-ií luok a vidéki ipart, mezögaidasági épífknésekre és lakóházuk építésére. l’j községek, városrúsaék «rRietuek m ötéves terv folyamán. A építkezési kérdések «tegvitabisársi at építés- és körmunkaügyi miniszté­rium építési napokat rendezett a na­gyobb vidéki városokban. Soniogvme- gye képe is megváltozott: minden ré­siében folyik nx építkezés. Már 143 korszerű, egészséges falusi kislakás építését fejezték be, 77 lakás építése befejezéshez, közeledik és az eddig ki­adott építési engedélyek alapján hat­ezer építkezői indul majd meg. Akitói még a professzor is tanul... jár neki. Ha pedig jár neki, ek-'r y* miért nincs ott a neve a többi kö- J Nem, ért nem hagyja rnnyiben.J ^lárt. mert ® egy szegény öregasz-« **ony? De mar,: már neki is vannak 4 -^gai. Nem fogja hagyni. Ha kell,# Perrczseh/rm-ufván ballagott jetjeié Pikier Jé *k&r Pécsre is utána megy. Nctd jár ^ no?, o Nádor ssál Ló londiner je. * szavazati jog. Oncid keü « szava-f Hérám ónt felé járt az idő. Host nem volt Pikier ?,Ü jog. O szavazni akar! J János, most nem volt a Nádor szálló londiner je, most Ilyen gondolatok kavarogtafi a- te-jé-^ népnevelő. A Párt küldte u Mecsek utcába. ^ amikor bement a jegyzöségre. El ,>Dtt- Kzáava. hogy mem Iwgyja az iga- < 'Mi; '*-■-■ harcolni fog * '^Ttoztó jogáért. Az ajtóban azon-1 alábbhagyott a harcias hangulata* ^ ismét kételyei támadtak, hogy hátha ] se neki van igaza, liátha valami 'nét Sorban állunk a házak. Ismeretlenek, de mégis barátságosak. Legalább is Pikier elöl Ars így látja, mert szereti a munkájút és ölül a feladatnak. Kopogtat. „Szabad* — válaszolják és belep a Me­csek-utca 19-be, egy iparos lakásába, A férj nincs ott­hon. Két asszony iil a konyhában és Pikier elvtárs félóra hosszai beszélget velük az ötéves tervről. Eddig nem ismerték eléggé, de tudták, hogy mkulejikmek fokozódó jólétet biztosít a terv. Újabb ház, újobb feladat. A népnevelő most Dr. L. felegyenesedik, a szájában lévőket ki­veszi, bedugja zöld köténye zsebébe s csak aztán válaszol a kérdésre. — SZERETEM EZT a kis műhelyt és mindenkinek megmond«:!, hogy há­lás vagyok érte. hogy itt nyugodtan, békességben dolgozhatok. Csinálok mindent, asztalt, széket, szekrényt, ablakkeretet, ajtókat — sőt most még egy rekamiét is a geresdi tanítónak — teszi hozzá egy lös hü-sr.keségggi hangjában. Ismét dolgozni kezd, egy szekrény festését végzi. Széles mozdulatokkal simogatja az ecset a sima fát. Eközben a munka közben jól lehet beszélgetni. — A festés előkészítésének ezt a módszerét a Szovjetunióban tanultam • — mondja. — Ott is a szakmában., dolgoztam elejétől fogva, míg csak5 haza nem jöttem. Sokat tanultam szak­mailag, de a legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy láttam, mennyire: szeretik munkájukat és egymást az j oroszok. Es szerettek minket in, teszi dio^zá elgondolkozva.. Engem Is. Er» i tem a munkára. Megbecsültek. Nem ; ^ éreztették velem, hogy fogoly vagyok J s ha a gyalut a kezembe vettem én ári J megfeledkeztem róla. rM. A csákány utón mindjárt tollat fog a kezébe. + MUNKAJA TRANT érdeklődünk. A bajálságtalm vendéglátó szeme felragyogott é*t — Mindig van egy kis munka — vá- bohlo-g&n vágja rá. J iaszol. És ma már anyag is van, ami-:- Lát}» kérem ez *z. Ez a bajt Jlyen csak kel!.. Válogathatunk a leg­’A népnevelő mosf már mosolyog. f i0^ fákban, firnisz, enyy, fcsirK »i .... . i legjobb minoségbeti kapliató- Nagy. fl "'*,^'.^5dolog ez nekem, aki annakidején ax: odaadtam­A PADLÓT SÖTÉTEBB bükkfa és világosabb fenyőforgács lepi be. A gyantás ícnyö enyhe illata összekeve­redik az enyv és a bútoriakk fényes itlatával A kis villanymotorral hajtott fűrész alatt fel-fel slvít a fa. a gyalu belemar a fa puha testébe. Illata, han­gulata van ennek a falusi kis asztalos műhelynek. Az embernek szinte kedve támad, hogy hoz­záfogjon itt bar­kácsolni valami kedves kis bútort. Kivágni a kh mo­toros fűrésszel, szép simára legya- luini, befesteni az illatos festékkel. Ebben a kis műhelyben dolgozik Le.mmer Antal püspöklaki „épület és bútorasztalos”. Halk fütyörészéssel kí­séri mnnkáját, amit csak akkor sza­kít meg, ha egy-kél szeget vesz szájába, amint az már mesteremberek­nél szokás. Odaírt még egyet a szegre, Azonban ne alő­mégse jár ncki szavazati jog Ul*™ noz.ujaiw ,enmm. yintprwevmosi ls, . , i^z óregasszony 5 már, nem Lsmer-J^ professzorhoz csenget be. Iff ,s körülbelül egy fel pontosan a törvény betűjét. if órák időzött. „ . »<■ azért nem fordult vissza. { , Sok™ ^rdezludneh rmloli-e P,kler cdotars. a Na 01 perc múlva már ismét az utcán í7fó Buhner,e vdatkozrn az egyetemi tanárral, >olt - - , • fi., professzor mnea is azzal kezdte: 4 ^ekonnyeunulve Heteit haza^ ^Ezekről a kérdésekről én magas is szókon ■ Most mar azt >s 1udta, mikénti ... . .. . '"■fent, hogy kimaradt. Igen, akkor f ‘H <iS„ . . . t - -i in A Végül azonban ezzel búcsúzott: ^bányatelepen volt a fiánál Utoga-j szempontot ismertem meg. Jöjjön pn;m így maradt el a jelentkezése.f , * run ,s n'ilyen kedvesek voltak. Meg .megfmw _ ^ dicsérték, hogy milyen ön'udalosj A ■épnevHőtnek általában ezt mondják. iszony, hogy így ragaszkodik a vá-i Ezután a következő címre 'megy. Itt nem fogad­j^ztójogihoz. Aztán minden továbbii j:ik valami szívesen. Röglön látja: csak akkor érhet ’ --------- választ« névjegy-Jcélt, ha „reakciós“ lesz. beszélgetés közben megjegyzi, f — Tudom, hogy ouruiaJc lát jók is. PéUlúul az. hogy el felvették a ’-'■kbe. Mlndcmket • kis ház virágos f valaki a kőbányából egyenesen ar tró asztal mögé ké­rt kiskocs-niábnn issza a früccsét, addig az a kőbúnyász.A . j.;, • u hóna ólait a könyvekkel, szemináriumra, munkás j gtmnázmmba. Uumúü jár. {“a ^5? Nem fa tőle? Egy kis diplomáciával így tudta meg Pikier elv- J _ Mi, becsfdeles kisipausrok eddig- társ, mi is fúj a búsongónak és így magyarázhatja J;s csak azt akartuk, hogy a munkánk.j meg u kérdésj. A végén a vitatkozó ezt mondta: fülűn tisztességesen megéljünk. Eztán* — Héd nnm mondom, aki képezi magát, az meg is f sem akarunk többet. S hogy ez meg- érdemli, hogy előrejusson, jlcsz, abban biztosak vagyunk. Pikier el Diáié: népnevelő. Nem fél vitába szállni t Bennehagyja a pcmzlit a festékei-, senkivel, [a:gyen az egyetemi tanár, vagy reakciós. 5 edényben, kiegyenesedik, látszik, tiogy j Jnyomatékot akar adni szavainak. PiUer el><áv«.t meggyőződés fűti. Saját életénl ^ Csak a vak nem látja, liogy n ü: merheti le a változási. ^rendszer, mely munkát és konyeret írd' RégeMzen 72 óra volt a munkaideje, ma 8. Meg f minden dolgozónak, ugyanezeket Nt- ■ változott a vendegek hangja és megváltoztak magúk ,i ^ iosít ja és biztosítani is íogja egy dót- '■ vendégek is. f gozó kisiparosnak is. Pikier elottbs nem szolga, hanem öntudatos dob) _ TUDJUK HOGY az eddigi »r«!- ff' í>k'fT J'kor »t-Wtok. Nepncvelo-mnnkat végez.) ^ a D(>1 (-jk pújának kö­pe(t'g nur ja az asszony e-s mgy Js25nhetjűk és tudjuk, hogy « jövőt . 1V ’ . Vcsak a Párt vezetésével a Népfront pikier ejolái-n, „ népnevelő naponta kéj-három he ) zászlaja alatt építhetjük. És ezt meg l/jct njar le . Lehet, hogy holnap hozzád is becsenget. (, js fogjuk vasárnap mutatni, amikor fogadd r/íverni. ó minden kisiparos egy emberként fo® puáttfój fa Népfrontra szavazui.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom